Európai Tanács

A Lisszaboni Szerződés óta az Európai Tanács uniós intézmény. Az Európai Tanács elnökét minősített többséggel, két és fél éves időtartamra választják meg. 2019-ben Charles Michelt választották meg az Európai Tanács elnökévé.

Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből, valamint az elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll, és évente legalább négyszer ülésezik. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt vesz az Európai Tanács munkájában.

Az Európai Tanács feladatai közé tartozik, hogy az EU fejlődését ösztönözze, valamint meghatározza az általános politikai irányait és prioritásait (az Európai Unióról szóló szerződés – EUSZ – 15. cikke), ideértve a következőket:

• az EU stratégiai érdekeinek és célkitűzéseinek meghatározása az EU közös kül- és biztonságpolitikájával (KKBP) és az EU külső fellépésének egyéb területeivel kapcsolatban (az EUSZ 22. és 26. cikke);
• a tagállamok és az EU gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások elfogadása (az EU működéséről szóló szerződés 121. cikke) vagy az EU foglalkoztatási helyzetének vizsgálata (148. cikk);
• annak megállapítása, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsértette-e az EU értékeit (az EUSZ 7. cikkének (2) bekezdése).

Az Európai Tanács végez jogalkotási feladatokat. Meghatározza azonban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli jogalkotási és operatív tervezés stratégiai iránymutatásait (EUMSZ 68. cikk). A Tanács beavatkozhat továbbá szociális biztonsági ügyekbe (az EUMSZ 48. cikke) vagy büntetőügyekbe (az EUMSZ 82. és 83. cikke), amennyiben a Tanács valamely tagja a Szerződésben meghatározott feltételek mellett kéri, hogy egy jogalkotási aktus tervezetét utalják az Európai Tanács elé.

Az Európai Tanács elfogadhat – egyhangúlag – olyan határozatot is, amely felhatalmazza a Tanácsot, hogy a többéves keretet meghatározó rendelet elfogadásakor egyhangúság helyett minősített többséggel járjon el (az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése). A Tanács működésére (EUMSZ 236. cikk) és az Európai Parlament összetételére (EUSZ 14. cikk) vonatkozó határozatokat is elfogad.

Határozatait konszenzussal hozza, de – ha a szerződések úgy rendelkeznek – egyhangúlag, minősített többséggel vagy egyszerű többséggel is hozhat határozatot. Az Európai Tanács határozza meg az EU politikai menetrendjét, hagyományosan úgy, hogy ülésein „következtetéseket” fogad el, amelyekben meghatározza az aggodalomra okot adó kérdéseket és a meghozandó intézkedéseket.

LÁSD MÉG

• Az Európai Unió Tanácsa
• Európai Parlament
• Uniós intézmények
• Az Európai Bizottság elnöke
• Az Európai Tanács elnöke
• Minősített többség
• Egyhangúság
• Európai Unió
• Az EU külső tevékenysége (KKBP és KBVP)
• Tagállamok
• Szerződések
• Európai Tanács: Eljárási szabályzat (összefoglaló)
• Lisszaboni Szerződés (összefoglaló)
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (összefoglaló)