This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Az uniós szerződések kötelező érvényű megállapodások az EU tagországai között. Ezek a szerződések határozzák meg az uniós célkitűzéseket, az uniós intézmények szabályait, azt, hogy miként hozzák meg döntéseiket, és milyen az EU és annak tagállamai közötti viszony.
Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása volt a kiindulópont az európai szerződéskötés számára, több mint 50 éven keresztül.
Az alapvető szerződések a következők:
Ezeket a szerződéseket a következők módosították:
Miután néhány országban nehézségek adódtak a 2004-ben aláírt, az európai alkotmányról szóló szerződés ratifikálásával, az európai vezetők 2007-ben megállapodtak, hogy kormányközi konferenciát hívnak össze, amely nem alkotmányt, hanem „reformszerződést” véglegesít és fogad el az EU számára.
A Lisszaboni Szerződést, amelyet 2007. december 17-én írtak alá, az összes uniós ország ratifikálta, és 2009. december 1-jén lépett hatályba. Változásokat vezetett be a meglévő szerződésekben, és az EK-Szerződésből lett a Szerződés az Európai Unió működéséről (EUMSZ).
Az alapító szerződéseket is módosították, amikor új országok szereztek tagságot 1973-ban (Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (1)), 1981-ben (Görögország), 1986-ban (Spanyolország és Portugália), 1995-ben (Ausztria, Finnország és Svédország), 2004-ben (a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia), 2007-ben (Bulgária és Románia) és 2013-ban (Horvátország).
LÁSD MÉG
(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.