This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02010R1093-20210626
Regulation (EU) No 1093/2010 of the European Parliament and of the Council of 24 November 2010 establishing a European Supervisory Authority (European Banking Authority), amending Decision No 716/2009/EC and repealing Commission Decision 2009/78/EC
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
- Date of document:
- 26/06/2021
- Date of effect:
- 26/06/2021
- Author:
- Not available
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 32010R1093
Előfordulhat, hogy az egységes szerkezetbe foglalt szöveg nem tartalmazza a következő módosításokat:
| Módosító jogszabály | Módosítás típusa | Érintett szövegrész | Hatálybalépés időpontja |
|---|---|---|---|
| 32024R1620 | módosította: | cikk 9a | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 1 bekezdés 5 pont (h) | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 4 pont 2 alpont (iii) | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 17 bekezdés 6 | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 9b | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 40 bekezdés 7 számozatlan bekezdés 1 | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 4 pont 1a | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 81 bekezdés 2b | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 8 bekezdés 1 pont (l) | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 33 bekezdés 1 számozatlan bekezdés 2 | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 1 bekezdés 2 számozatlan bekezdés 2 | 31/12/2025 |
| 32024R1620 | módosította: | cikk 19 bekezdés 4 | 31/12/2025 |
| 32023R1114 | módosította: | cikk 1 bekezdés 2 számozatlan bekezdés 1 | 30/12/2024 |
02010R1093 — HU — 26.06.2021 — 008.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1093/2010/EU RENDELETE (2010. november 24.) (HL L 331, 2010.12.15., 12. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1022/2013/EU RENDELETE (2013. október 22.) |
L 287 |
5 |
29.10.2013 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/17/ЕU IRÁNYELVE (2014. február 4.) |
L 60 |
34 |
28.2.2014 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/59/EU IRÁNYELVE (2014. május 15.) |
L 173 |
190 |
12.6.2014 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 806/2014/EU RENDELETE (2014. július 15.) |
L 225 |
1 |
30.7.2014 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2366 IRÁNYELVE (2015. november 25.) |
L 337 |
35 |
23.12.2015 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1717 RENDELETE (2018. november 14.) |
L 291 |
1 |
16.11.2018 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2033 RENDELETE (2019. november 27.) |
L 314 |
1 |
5.12.2019 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2175 RENDELETE (2019. december 18.) |
L 334 |
1 |
27.12.2019 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1093/2010/EU RENDELETE
(2010. november 24.)
az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
I. FEJEZET
LÉTREHOZÁS ÉS JOGÁLLÁS
1. cikk
Létrehozás és tevékenységi kör
A Hatóság emellett az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) és az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) hatályán belül jár el, amennyiben az említett irányelv és rendelet alkalmazandó a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre és az őket felügyelő, hatáskörrel rendelkező hatóságokra. A Hatóság kizárólag e célból végrehajtja az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) létrehozott európai felügyeleti hatóságra (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) létrehozott európai felügyeleti hatóságra (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) valamely kötelező erejű uniós jogi aktus által ruházott feladatokat. E feladatok végrehajtása során a Hatóság konzultációt folytat az említett európai felügyeleti hatóságokkal, és rendszeresen tájékoztatja őket bármely olyan szervezetet érintően végzett tevékenységéről, amely az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”, vagy az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott „pénzügyi piaci szereplő”.
A Hatóság célja, hogy a pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén védje a közérdeket az Unió gazdasága és az uniós polgárok és vállalkozások érdekében. A Hatóság saját hatáskörén belül hozzájárul a következőkhöz:
a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és felügyelet ésszerű, hatékony és egyenletes szintje révén;
a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, eredményességének és szabályos működésének biztosítása;
a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítése;
a szabályozási arbitrázs megelőzéséhez és az egyenlő versenyfeltételek előmozdítása;
a hitelfelvétel és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosítása;
az ügyfél- és fogyasztóvédelem fokozása;
a belső piacon a felügyeleti konvergencia fokozása; és
a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése.
E célok érdekében a Hatóság hozzájárul az e cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosításához, megerősíti a felügyeleti konvergenciát, és a 16a. cikkel összhangban véleményeket bocsát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság rendelkezésére.
Az e rendelet által rá ruházott feladatok ellátása során a Hatóság kiemelt figyelmet fordít azon pénzügyi intézmények jelentette mindenfajta rendszerszintű kockázatra, amelyek összeomlása akadályozhatja a pénzügyi rendszer vagy a reálgazdaság működését.
A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, megkülönböztetésmentes és átlátható módon, az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva jár el és adott esetben tiszteletben tartja az arányosság elvét. A Hatóság elszámoltatható és feddhetetlenül jár el, valamint biztosítja, hogy minden érdekelttel méltányosan bánjanak.
A Hatóság tevékenységeinek és intézkedéseinek, különösen az iránymutatásoknak, az ajánlásoknak, a véleményeknek, a kérdéseknek és válaszoknak, a szabályozási standardtervezeteknek, valamint a végrehajtási standardtervezeteknek a tartalma és a formája teljes mértékben tiszteletben tartja e rendelet és a (2) bekezdésben említett jogalkotási aktusok alkalmazandó rendelkezéseit. Amennyiben az említett rendelkezések alapján lehetséges és releváns, a Hatóság ilyen tevékenységei és intézkedései az arányosság elvével összhangban kellően figyelembe veszik a Hatóság tevékenységei és intézkedései által érintett pénzügyi intézmény, vállalkozás, más alany működésével vagy egy pénzügyi tevékenységgel együtt járó kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét.
2. cikk
Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere
Az PFER a következőket foglalja magában:
az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) – az 1092/2010/EU rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok ellátása céljából;
a Hatóság;
az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 12 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság);
az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 13 ) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság);
az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (a „vegyes bizottság”) – az e rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 54–57. cikkében meghatározott feladatok ellátása céljából;
az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározott hatáskörrel rendelkező vagy felügyeleti hatóságok – beleértve az Európai Központi Bankot is a 1024/2013/EU rendelet –, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet értelmében rá ruházott feladatok tekintetében.
Az e rendeletben foglalt, felügyeletre történő hivatkozások – a nemzeti hatáskörök sérelme nélkül – magukban foglalják a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján végzendő összes releváns tevékenységet.
3. cikk
A hatóságok elszámoltathatósága
4. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
„pénzügyi intézmény”: az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok bármelyike szerinti szabályozás és felügyelet hatálya alá tartozó bármely vállalkozás;
„pénzügyi ágazatbeli szereplő”: az (EU) 2015/849 irányelv 2. cikkében említett olyan „szervezet”, amely az e cikk 1. pontjában vagy az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”, vagy az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott „pénzügyi piaci szereplő”;
„hatáskörrel rendelkező hatóságok”:
az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóságok, ideértve az Európai Központi Bankot az 1024/2013/EU rendeletben ráruházott feladatokhoz kapcsolódó ügyek tekintetében;
a 2002/65/EK irányelv tekintetében azon hatóságok és szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy a pénzügyi intézmények megfeleljenek az említett irányelv követelményeinek;
az (EU) 2015/849 irányelv tekintetében azon hatóságok és szervek, amelyek felügyelik a pénzügyi ágazatbeli szereplőket, és hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy azok megfeleljenek az említett irányelv követelményeinek;
a betétbiztosítási rendszerek tekintetében a 2014/49/EU irányelvnek megfelelően a betétbiztosítási rendszereket működtető szervek, vagy amennyiben a betétbiztosítási rendszert egy magántulajdonban álló vállalkozás működteti, az említett irányelvnek megfelelően az e rendszereket felügyelő hatóság és az említett irányelvben említett illetékes közigazgatási hatóságok;
a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) tekintetében a 2014/59/EU irányelv 3. cikkével összhangban kijelölt szanálási hatóságok, a 806/2014/EU rendelet által létrehozott Egységes Szanálási Testület, valamint a Tanács és a Bizottság olyan esetekben, amikor a 806/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti intézkedéseket hajtanak végre, kivéve azokat az eseteket, amikor mérlegelési jogkörüket gyakorolják vagy szakpolitikai döntéseket hoznak;
a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 16 ), az (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 17 ), az (EU) 2015/2366 irányelvben, a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 18 ), és a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 19 ) említett hatáskörrel rendelkező hatóságok;
a 2008/48/EK irányelv 20. cikkében említett testületek és hatóságok;
5. cikk
Jogállás
6. cikk
Összetétel
A Hatóságot a következők alkotják:
a felügyeleti tanács, amely ellátja a 43. cikkben meghatározott feladatokat;
az igazgatótanács, amely ellátja a 47. cikkben meghatározott feladatokat;
az elnök, aki ellátja a 48. cikkben meghatározott feladatokat;
az ügyvezető igazgató, aki ellátja az 53. cikkben meghatározott feladatokat;
a fellebbviteli tanács, amely ellátja a 60. cikkben meghatározott feladatokat.
7. cikk
Székhely
A Hatóság székhelye Párizs, Franciaország.
A Hatóság székhelye nem érinti a Hatóság feladatainak és hatásköreinek végrehajtását, irányítási struktúrájának megszervezését, fő szervezeti egységeinek működését vagy tevékenységeinek fő finanszírozását, ugyanakkor adott esetben lehetővé teszi a Hatóság fő tevékenységeihez nem kapcsolódó adminisztratív támogató szolgáltatások és létesítménykezelési szolgáltatások uniós ügynökségekkel történő megosztását. A Bizottság legkésőbb 2019. március 30-ig, és azt követően 12 havonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek.
II. FEJEZET
A HATÓSÁG FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE
8. cikk
A Hatóság feladatai és hatásköre
A Hatóság ellátja a következő feladatokat:
az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások, ajánlások és más intézkedések, többek között vélemények kidolgozása révén;
az uniós pénzügyi intézmények felügyeletére vonatkozó, naprakész uniós felügyeleti kézikönyv kidolgozása és naprakészen tartása, amelynek legjobb felügyeleti gyakorlatokat, valamint magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat kell meghatároznia, és amely figyelembe veszi többek között az üzleti gyakorlatok és üzleti modellek változásait, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretét;
az uniós pénzügyi intézmények szanálására vonatkozó, naprakész uniós szanálási kézikönyv kidolgozása és naprakészen tartása, amelynek a szanálás tekintetében legjobb gyakorlatokat és magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat kell meghatároznia, figyelembe véve az Egységes Szanálási Testület munkáját, az üzleti gyakorlatok és modellek változásait, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretét;
hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a felügyeleti függetlenség elősegítése és nyomon követése, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi intézmények hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén;
előmozdítja a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását;
szorosan együttműködik az ERKT-val, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ERKT figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő betartását;
megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatát, és – ezzel összefüggésben – a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki, valamint azonosítja a legjobb gyakorlatokat;
a hatáskörébe tartozó területen nyomon követi és értékeli a piaci fejleményeket, beleértve adott esetben különösen a háztartásoknak és a kkv-knak nyújtott hitelek, valamint az innovatív pénzügyi szolgáltatások tendenciáival kapcsolatos fejleményeket, kellően figyelembe véve a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos fejleményeket;
piacelemzést végez a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos információk megszerzése érdekében;
elősegíti adott esetben a betétesek, a fogyasztók és a befektetők védelmét, különösen a határokon átnyúló helyzetekkel összefüggésben megmutatkozó hiányosságok tekintetében, és figyelembe véve a kapcsolódó kockázatokat;
támogatja a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működését, a rendszerszintű kockázat nyomon követését, értékelését és mérését, a rendezési és szanálási tervek kidolgozását és koordinálását, magas szintű védelmet nyújtva az Unió egész területén a betétesek és a befektetők számára, továbbá hozzájárulva a fizetésképtelen pénzügyi intézmények szanálására irányuló mechanizmusok és a megfelelő finanszírozási eszközök iránti igény felmérésének kidolgozásához, annak érdekében, hogy a 21–26. cikkel összhangban erősítse a rendszerszintű kockázatokat magukban hordozó határokon átnyúló intézmények válságkezelésében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködését;
hozzájárul egy közös uniós pénzügyi adatstratégia kialakításához;
elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladatot;
honlapján közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a tevékenységi területére vonatkozó információkat – különösen a hatáskörébe tartozó területeken, a nyilvántartott pénzügyi intézmények vonatkozásában –, hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosítson a nyilvánosságnak;
az 1. cikk (2) bekezdésében említett összes jogalkotási aktusra vonatkozóan közzétesz és rendszeresen naprakésszé tesz a honlapján minden szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardot, iránymutatást, ajánlást, valamint kérdést és választ, többek között a folyamatban lévő munkára vonatkozó aktuális áttekintéseket, továbbá a szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek elfogadásának tervezett ütemezését;
▼M1 —————
hozzájárul a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséhez, többek között azáltal, hogy előmozdítja az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, valamint az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazását a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése tekintetében.
A Hatóság az e rendelet szerinti feladatai ellátása során:
minden rendelkezésre álló hatáskörét felhasználja; valamint
megfelelően szem előtt tartva a pénzügyi intézmények biztonságának és megbízhatóságának biztosítására irányuló célt, teljes mértékben figyelembe veszi a pénzügyi intézmények különböző fajtáinak, valamint üzleti modelljeinek és méretének sokféleségét; és
figyelembe veszi a technológiai innovációt, az innovatív és fenntartható üzleti modelleket, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációját.
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében a Hatóság az e rendeletben meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, különösen a következőkkel:
szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki a 10. cikkben említett különös esetekben;
végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a 15. cikkben említett különös esetekben;
iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki a 16. cikkben meghatározottak szerint;
ajánlásokat bocsát ki a 29a. cikkben meghatározottak szerint;
ajánlásokat bocsát ki meghatározott esetekben, a 17. cikk (3) bekezdésében említettek szerint;
figyelmeztetéseket bocsát ki a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban;
a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett egyedi határozatokat hoz a 18. cikk (3) bekezdésében és a 19. cikk (3) bekezdésében említett meghatározott esetekben;
a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatokat hoz a 17. cikk (6) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében és a 19. cikk (4) bekezdésében említett különös esetekben;
az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 16a. cikkben előírtaknak megfelelően;
válaszokat ad a kérdésekre a 16b. cikkben megállapítottak szerint;
intézkedéseket hoz a 9c. cikkel összhangban;
összegyűjti a pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges információkat a 35. cikkben előírtaknak megfelelően;
közös módszertant dolgoz ki a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére;
központilag hozzáférhető adatbázist készít a nyilvántartott pénzügyi intézményekről a hatáskörébe tartozó területen, amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett aktusok azt előírják.
A 10., a 15., a 16. és a 16a. cikkben említett nyilvános konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, inkluzív megközelítést és a válaszadásra észszerűen elegendő időt biztosítva minden érdekelt fél számára. A Hatóság közzéteszi az érdekelt felektől kapott válaszok összefoglalóját, valamint egy áttekintést arról, hogy a szabályozástechnikai és a végrehajtás-technikai standardok tervezetének elkészítésekor miként kerültek felhasználásra a konzultáció során gyűjtött információk és álláspontok.
9. cikk
A fogyasztóvédelemmel és a pénzügyi tevékenységekkel összefüggő feladatok
A Hatóság vezető szerepet vállal abban, hogy támogassa a piacon az átláthatóságot, az egyszerűséget és a méltányosságot a fogyasztói pénzügyi termékek és szolgáltatások vonatkozásában a belső piac egész területén, többek között a következők révén:
gyűjti és elemzi a fogyasztói trendeket, és jelentéseket készít azokról, például a lakossági pénzügyi szolgáltatások és termékek költségeinek és díjainak alakulásáról a tagállamokban;
mélyreható tematikus felülvizsgálatokat végez a piaci magatartásról, és közös értelmezést alakít ki a piaci gyakorlatokról a lehetséges problémák azonosítása és hatásuk elemzése érdekében;
lakossági kockázati mutatókat dolgoz ki a fogyasztói károk lehetséges okainak időben történő azonosítására;
áttekinti és koordinálja a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi műveltséggel és oktatással kapcsolatos kezdeményezéseit;
képzési standardokat dolgoz ki a piaci szereplők számára; és
hozzájárul a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó közös szabályok kialakításához;
hozzájárul az egyenlő versenyfeltételekhez a belső piacon, ahol a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb használói méltányos hozzáféréssel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez;
elősegíti a szabályozás és a felügyelet további fejlesztését, ami uniós szinten megkönnyítheti a mélyebb harmonizációt és integrációt; és
adott esetben összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok próbavásárlási tevékenységeit.
A Hatóság megfelelő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az első albekezdésben említett határozatot. Legalább két egymást követő meghosszabbítás után és az ügyfelekre vagy a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján a Hatóság dönthet a betiltás éves meghosszabbításáról.
Bármely tagállam kérheti, hogy a Hatóság vizsgálja felül határozatát. Ebben az esetben a Hatóság a 44. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban határoz arról, hogy fenntartja-e az említett határozatot.
A Hatóság felmérheti annak szükségességét, hogy betiltsa vagy korlátozza a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat bizonyos típusait, és amennyiben az szükségesnek bizonyul, az ilyen betiltás vagy korlátozás elfogadásának elősegítése céljából tájékoztatja a Bizottságot és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.
9a. cikk
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez és az ellenük való küzdelemhez kapcsolódó konkrét feladatok
A Hatóság saját hatáskörén belül vezető, összehangoló és nyomonkövetési szerepet játszik a pénzügyi rendszer integritásának, átláthatóságának és biztonságának előmozdításában az említett rendszeren belüli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet célzó intézkedések elfogadása révén. Az arányosság elvével összhangban ezek az intézkedések nem léphetnek túl az e rendelet céljainak vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéken, továbbá kellően tekintettel kell lenniük a pénzügyi ágazatbeli szereplők és piacok által viselt kockázatok jellegére, mértékére és összetettségére, valamint üzleti gyakorlataikra, modelljeikre és méretükre. Az említett intézkedések magukban foglalják a következőket:
információgyűjtés a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a hiányosságokra vonatkozóan, amelyek a pénzügyi ágazatbeli szereplők folyamataiban és eljárásaiban, irányítási szabályaiban, szakmai alkalmasságában és üzleti megfelelőségében, befolyásoló részesedések szerzésében, üzleti modelljében és tevékenységében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatban a folyamatos felügyelet és az engedélyezési eljárások során azonosításra kerülnek, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően a következő, az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok, valamint az azokat átültető bármely nemzeti jogszabály egy vagy több követelményét érintő lényeges hiányosságokra válaszként hozott intézkedésekre vonatkozóan:
valamely pénzügyi ágazatbeli szereplő megsérti vagy esetlegesen megsérti az ilyen követelményeket;
valamely pénzügyi ágazatbeli szereplő nem megfelelően vagy nem hatékonyan alkalmazza az ilyen követelményeket; vagy
valamely pénzügyi ágazatbeli szereplő az ilyen követelményeknek való megfelelést célzó saját belső szabályzatait és eljárásait nem megfelelően vagy nem hatékonyan alkalmazza.
A hatáskörrel rendelkező hatóságok az e rendelet 35. cikke szerinti kötelezettségek mellett minden ilyen információt megadnak a Hatóság számára, és kellő időben tájékoztatják a Hatóságot az átadott információval kapcsolatos minden későbbi fejleményről. A Hatóság szorosan együttműködik az (EU) 2015/849 irányelvben említett uniós pénzügyi információs egységekkel, tiszteletben tartva jogállásukat és kötelezettségeiket, valamint szükségtelen átfedések létrehozása nélkül.
A hatáskörrel rendelkező hatóságok a nemzeti joggal összhangban bármely olyan további információt megadhatnak a (2) bekezdésben említett központi adatbázis részére, amelyet a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából relevánsnak tekintenek;
szoros együttműködés és adott esetben információcsere a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, többek között az Európai Központi Bankkal az 1024/2013/EU rendeletben ráruházott feladatokhoz kapcsolódó ügyek tekintetében, és az (EU) 2015/849 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában felsorolt kötelezett szolgáltatók állami felügyeletével megbízott hatóságokkal, továbbá a pénzügyi információs egységekkel, tiszteletben tartva a pénzügyi információs egységek (EU) 2015/849 irányelv szerinti jogállását és kötelezettségeit;
a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozó közös iránymutatások és standardok kidolgozása a pénzügyi ágazat tekintetében, és azok következetes végrehajtásának előmozdítása, különösen – az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított felhatalmazásokkal összhangban – szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások, ajánlások és egyéb intézkedések, többek között vélemények kidolgozása révén, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokon alapulnak;
segítségnyújtás a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára azok konkrét kérései alapján;
a piaci fejlemények nyomon követése, valamint a pénzügyi ágazatbeli pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos sebezhető pontok és kockázatok elemzése.
A Hatóság … [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az első albekezdés a) pontjában említett hiányosságok fogalmát, beleértve azokat a vonatkozó helyzeteket, amelyekben a hiányosságok felmerülhetnek, a hiányosságok súlyosságát, valamint az első albekezdés a) pontja szerinti, a Hatóság általi információgyűjtés gyakorlati végrehajtását és a nyújtandó információk típusát. E technikai standardok kidolgozásakor a Hatóság figyelembe veszi a nyújtandó információk mennyiségét, valamint azt, hogy el kell kerülni az átfedéseket. A Hatóság emellett szabályokat határoz meg a hatékonyság és a titoktartás biztosítása érdekében.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés második albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak a 10–14. cikkel összhangban történő elfogadása révén.
A Hatóság … [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza, hogy miként kell elemezni az információkat, és hogyan kell azokat a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges ismeret elve alapján és titoktartás mellett.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés második albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak a 10–14. cikkel összhangban történő elfogadása révén.
Az e bekezdés első albekezdése céljára a Hatóság – az e cikk (7) bekezdése szerint létrehozott belső bizottság útján – olyan módszereket dolgoz ki és alkalmaz, amelyek lehetővé teszik az objektív értékelést, valamint az értékelések és a módszerek alkalmazásának magas színvonalát és következetes felülvizsgálatát, továbbá az egyenlő feltételek biztosítását. E belső bizottság végzi a kockázatértékelések minőségének és következetességének felülvizsgálatát. E bizottság készíti el a kockázatértékelések tervezetét, amelyet a 44. cikkel összhangban a felügyeleti tanács fogad el.
Az első albekezdésben említett minden intézmény, hatóság és szerv felelős azért, hogy személyzetéből kinevezzen egy helyettes képviselőt, aki a tagot az ülésen való részvételének akadályoztatása esetén helyettesíti. Azok a tagállamok, amelyekben egynél több hatóság rendelkezik hatáskörrel annak biztosítására, hogy a pénzügyi ágazatbeli szereplők megfeleljenek az (EU) 2015/849 irányelvnek, hatáskörrel rendelkező hatóságonként egy képviselőt nevezhetnek ki. Az ülésen képviselt hatáskörrel rendelkező hatóságok számától függetlenül minden tagállamnak egy szavazata van. Az említett bizottság határozattervezeteinek előkészítése céljából létrehozhat a munkájának specifikus szempontjaival foglalkozó belső munkacsoportokat. E csoportok nyitottak az említett bizottságban képviseltetett minden hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint a Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) személyzetének részvétele előtt.
A Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság), valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) bármikor írásbeli észrevételeket nyújthat be az e cikk (7) bekezdésében említett bizottság által készített határozattervezetekhez. Ezen észrevételeket a felügyeleti tanács végleges határozatának meghozatala előtt kellően figyelembe veszi. Ha egy határozattervezet alapja a 9b., a 17. vagy a 19. cikk által a Hatóságra ruházott hatáskör, vagy azzal összefüggésben van, és a következőkre vonatkozik:
az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzügyi intézmények vagy az ezeket felügyelő bármely hatáskörrel rendelkező hatóság; vagy
az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzügyi piaci szereplők vagy az ezeket felügyelő bármely hatáskörrel rendelkező hatóság,
akkor a Hatóság csak – az a) pont esetén – az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy – a b) pont esetén – az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) egyetértésben hozhatja meg a határozatot. Az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) a (7) bekezdésben említett bizottság határozattervezetének dátumától számított 20 napon belül megküldi álláspontját a Hatóság részére. Amennyiben nem küldik meg álláspontját 20 napon belül a Hatóság részére, és nem is kérik kellő indokolással az álláspont megküldési határidejének meghosszabbítását, akkor egyetértést kell feltételezni.
9b. cikk
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel kapcsolatos vizsgálat elvégzésére irányuló megkeresés
9c. cikk
Intézkedés mellőzéséről szóló levelek
A Hatóság az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket csak azon kivételes körülmények között hozza meg, amikor úgy véli, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vagy az azokon alapuló felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogalkotási aktusok bármelyikének alkalmazása jelentős problémákat vethet fel a következő okok egyike folytán:
a Hatóság úgy véli, hogy az ilyen jogi aktusban foglalt rendelkezések közvetlenül ellentétesek lehetnek egy másik releváns jogi aktussal;
ha a jogi aktus az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok egyike, az adott jogi aktust kiegészítő vagy pontosító felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok hiánya jogos kételyeket vetne fel a jogalkotási aktusból eredő jogi következményekkel vagy annak megfelelő alkalmazásával kapcsolatban;
a 16. cikkben említett iránymutatások és ajánlások hiánya gyakorlati nehézségeket okozna az érintett jogalkotási aktus alkalmazásával kapcsolatban.
Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben a Hatóság véleményt nyújt be a Bizottsághoz bármely, általa megfelelőnek vélt, új jogalkotási javaslat vagy új felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat formájában tett intézkedésről, valamint a Hatóság megítélése szerint a problémához kapcsolódó sürgősségről. A Hatóság véleményét nyilvánosságra hozza.
Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben a Hatóság, amint lehet, értékeli a 16. cikk szerinti releváns iránymutatások vagy ajánlások elfogadásának szükségességét.
A Hatóság gyorsan jár el, különösen azzal a céllal, hogy amikor csak lehet, hozzájáruljon az (1) bekezdésben említett problémák megelőzéséhez.
10. cikk
Szabályozástechnikai standardok
Amennyiben az EUMSZ 290. cikkének megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az Európai Parlament és a Tanács szabályozástechnikai standardok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot a következetes harmonizáció biztosítása érdekében az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezeteit benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e szabályozástechnikai standardtervezeteket tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A szabályozástechnikai standardoknak technikai jellegűnek kell lenniük, nem járhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, tartalmukat pedig az alapul szolgáló uniós jogalkotási aktusok szabják meg.
A Bizottsághoz történő benyújtásukat megelőzően a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Hatóság ezenkívül a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is kikéri.
▼M8 —————
A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardtervezetet.
Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem fogadja el, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.
Ha az említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy olyan szabályozástechnikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot az általa fontosnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.
A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített szabályozástechnikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.
Kizárólag ha a Hatóság a (2) bekezdésnek megfelelően nem nyújtja be a tervezetet a Bizottságnak a határidőn belül, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal a Hatóság által készített tervezet nélkül is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot.
A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Bizottság ezenkívül kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is.
A Bizottság haladéktalanul továbbítja a szabályozástechnikai standardtervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezetét megküldi a Hatóságnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet, és azt hivatalos vélemény formájában benyújthatja a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.
Amennyiben a Hatóság a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltével nem nyújtotta be a módosított szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot.
Amennyiben a Hatóság a hathetes időszakon belül benyújtotta a módosított szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság a Hatóság által javasolt módosítások alapján módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy az általa fontosnak ítélt módosításokkal elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot. A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített szabályozástechnikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.
11. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
12. cikk
A felhatalmazás visszavonása
13. cikk
A szabályozástechnikai standardokkal szembeni kifogások
Az Európai Parlament vagy a Tanács a Bizottság által elfogadott szabályozástechnikai standardról szóló értesítés időpontját követő három hónapon belül kifogást emelhet a szabályozástechnikai standarddal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.
▼M8 —————
Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam elteltével sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a szabályozástechnikai standarddal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megállapított időpontban hatályba lép.
A szabályozástechnikai standard az említett időtartam leteltét megelőzően kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időszak eltelte előtt hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.
14. cikk
A szabályozástechnikai standardtervezetek elutasítása vagy módosítása
15. cikk
Végrehajtás-technikai standardok
A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Hatóság ezenkívül a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is kikéri.
A Bizottság a végrehajtás-technikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet.
Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem kívánja elfogadni, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.
Ha a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy olyan végrehajtás-technikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot az általa relevánsnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.
A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtás-technikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.
Kizárólag azokban az esetekben, ha a Hatóság a (2) bekezdés szerinti időtartamon belül nem nyújt be végrehajtás-technikai standardtervezetet a Bizottságnak, a Bizottság végrehajtási aktussal a Hatóság tervezete nélkül is elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot.
A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Bizottság ezenkívül kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát is.
A Bizottság haladéktalanul továbbítja a végrehajtás-technikai standardtervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Bizottság a végrehajtás-technikai standardtervezetet megküldi a Hatóságnak is. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet, és azt hivatalos vélemény formájában benyújthatja a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.
Amennyiben a Hatóság a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltével nem nyújtotta be a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, úgy a Bizottság elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot.
Amennyiben a Hatóság a hathetes időtartamon belül benyújtotta a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, úgy a Bizottság a Hatóság által javasolt módosítások alapján módosíthatja azt, vagy az általa fontosnak ítélt módosításokkal elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot.
A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtás-technikai standardtervezetek tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.
16. cikk
Iránymutatások és ajánlások
Az iránymutatásoknak és ajánlásoknak összhangban kell lenniük az 1. cikk (2) bekezdésében vagy az ebben a cikkben említett jogalkotási aktusokban adott felhatalmazásokkal.
A hatáskörrel rendelkező hatóságok és pénzügyi intézmények minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak.
Egy iránymutatás vagy ajánlás kiadását követő két hónapon belül az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságok visszaigazolják, hogy megfelelnek-e vagy meg kívánnak-e felelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Ha egy hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni azoknak, úgy erről az indokok megjelölése mellett tájékoztatja a Hatóságot.
A Hatóság közzéteszi a tényt, amely szerint valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. A Hatóság eseti alapon úgy határozhat, hogy közzéteszi a hatáskörrel rendelkező hatóság által közölt indokokat, hogy miért nem felel meg az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. A hatáskörrel rendelkező hatóságot az ilyen közzétételről előzetesen értesíteni kell.
Amennyiben az adott iránymutatás vagy ajánlás megköveteli, a pénzügyi intézmények világos és részletes jelentést készítenek arról, hogy megfelelnek-e az iránymutatásnak vagy ajánlásnak.
16a. cikk
Vélemények
16b. cikk
Kérdések és válaszok
Mielőtt kérdéssel fordulnának a Hatósághoz, a pénzügyi intézményeknek meg kell fontolniuk, hogy a kérdést először ne a saját, hatáskörrel rendelkező hatóságukhoz intézzék-e.
Az elfogadható kérdésekre adott válaszok közzététele előtt a Hatóság az e bekezdésben említett természetes vagy jogi személy által feltett kérdések további pontosítását kérheti.
17. cikk
Az uniós jog megsértése
A Hatóság egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a banki érdekképviseleti csoport megkeresésére, vagy saját kezdeményezésére – ideértve azt az esetet is, amikor az természetes vagy jogi személyektől származó kellően megalapozott információkon alapul – és azt követően, hogy tájékoztatta az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot, ismerteti, hogy hogyan kíván eljárni az ügyben, és adott esetben kivizsgálja az uniós jog feltételezett megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását.
A 35. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül a hatáskörrel rendelkező hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart, ideértve az arra vonatkozó információt, hogy hogyan kell az 1. cikk (2) bekezdésében említett aktusokat az uniós joggal összhangban alkalmazni.
A 35. cikkben megállapított hatáskörök sérelme nélkül a Hatóság – azt követően, hogy tájékoztatta az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot – kellő indokolással és magyarázattal ellátott információkérést intézhet közvetlenül más, hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz, ha az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságtól való információkérés az uniós jog feltételezett megsértésének vagy alkalmazása elmulasztásának kivizsgálásához szükségesnek ítélt információk megszerzéséhez elégtelennek bizonyult vagy elégtelennek tekintendő.
Az ilyen megkeresés címzettje indokolatlan késedelem nélkül világos, pontos és teljes körű információkat bocsát a Hatóság rendelkezésére.
A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított két hónapon belül ajánlást intézhet az érintett hatáskörrel rendelkező hatósághoz, amelyben meghatározza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.
A hatáskörrel rendelkező hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot az uniós jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.
Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg az uniós jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére hivatalos véleményt adhat ki, amelyben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottságnak hivatalos véleményében figyelembe kell vennie a Hatóság ajánlásait.
A Bizottság ezt a hivatalos véleményt az ajánlás elfogadását követően legkésőbb három hónapon belül adja ki. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja.
A Hatóság és a hatáskörrel rendelkező hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.
A pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos ügyekkel összefüggésben – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei nem alkalmazandók közvetlenül a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre – a Hatóság határozatot hozhat, amelyben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóság részére, hogy az abban meghatározott időtartamon belül feleljen meg az e cikk (4) bekezdésében említett hivatalos véleménynek. Amennyiben a hatóság nem felel meg az adott határozatnak, a Hatóság egy az első albekezdés szerinti határozatot is elfogadhat. E célból a Hatóság alkalmazza a teljes vonatkozó uniós jogot, és amennyiben a vonatkozó uniós jog irányelvekből áll, a nemzeti jogot annyiban, amennyiben az az említett irányelveket ülteti át. Amennyiben a vonatkozó uniós jog rendeletekből áll, valamint amennyiben az említett rendeletek kifejezetten opciókat biztosítanak a tagállamoknak, a Hatóság a nemzeti jogot is alkalmazza annyiban, amennyiben az ilyen opciók érvényesítésére sor került.
A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel.
A (4) bekezdés szerinti hivatalos vélemény vagy a (6) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak meg kell felelniük a hivatalos véleménynek vagy – adott esetben – a határozatnak.
17a. cikk
A bejelentő személyek védelme
18. cikk
Fellépés vészhelyzetekben
A Hatóságot – annak érdekében, hogy be tudja tölteni ezt a segítő és koordináló szerepet – minden vonatkozó fejleményről teljes körűen tájékoztatni kell, és megfigyelőként meg kell hívni az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok minden ezzel kapcsolatos találkozójára.
A Tanács – a Hatóság, a Bizottság vagy az ERKT kérése nyomán – a Bizottsággal, az ERKT-vel és adott esetben az EFH-kal konzultálva a Hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja e rendelet alkalmazásában a vészhelyzet fennállását. A Tanács kellő időközönként, de havonta legalább egyszer felülvizsgálja e határozatot. Amennyiben a határozat egy hónap elteltével nem kerül meghosszabbításra, automatikusan hatályát veszti. A Tanács bármikor bejelentheti a vészhelyzet megszűnését.
Amennyiben az ERKT vagy a Hatóság úgy ítéli meg, hogy vészhelyzet alakulhat ki, titkos ajánlást intéznek a Tanácshoz, amelyhez helyzetelemzést csatolnak. A Tanács ezt követően mérlegeli, hogy szükséges-e egy ülés összehívása. Az eljárás során kellő módon garantálni a titoktartást.
Amennyiben a Tanács vészhelyzet fennállását állapítja meg, arról megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot.
A (4) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók a hatáskörrel rendelkező hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.
A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.
19. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, a határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott esetekben és a 17. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül a Hatóság az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében a következő körülmények valamelyikének fennállása esetén:
egy vagy több érintett, hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem ért egyet egy másik hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének, javasolt intézkedésének tartalmával vagy eljárásának hiányával;
olyan esetekben, amikor az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok úgy rendelkeznek, hogy a Hatóság a saját kezdeményezésére segítséget nyújthat, amennyiben objektív okok alapján meghatározható a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérés.
Azokban az esetekben, amelyekben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi közös határozathozatalt írnak elő, és amikor a Hatóság az említett jogi aktusokkal összhangban, az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a saját kezdeményezésére segítheti az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében, nézeteltérés feltételezendő, ha az említett hatóságok nem hoztak közös határozatot az említett jogi aktusokban meghatározott határidőn belül.
Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok a következő esetekben indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Hatóságot arról, hogy nem került sor megállapodás elérésére:
ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban határidőt szabtak a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodás elérésére, és a következő események bármelyike bekövetkezik:
a határidő lejár; vagy
legalább két érintett hatáskörrel rendelkező hatóság objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn;
ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok nem szabtak határidőt a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodás elérésére, és a következő események bármelyike bekövetkezik:
legalább két érintett hatáskörrel rendelkező hatóság objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn; vagy
két hónap eltelt azóta, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság kézhez kapta egy másik, hatáskörrel rendelkező hatóság arra irányuló megkeresését, hogy tegyen intézkedést az említett jogi aktusoknak való megfelelés érdekében, és a megkeresett hatóság még nem hozott a megkeresést teljesítő határozatot.
Ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok közös határozat meghozatalát írják elő, a Hatóságnak a 44. cikk (3a) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban történő határozathozataláig a közös határozathozatalban részt vevő, összes hatáskörrel rendelkező hatóság elhalasztja az egyéni határozathozatalt. Ha a Hatóság úgy határoz, hogy eljár, a közös határozathozatalban részt vevő összes, hatáskörrel rendelkező hatóság elhalasztja határozathozatalát az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás befejezéséig.
A Hatóság a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos ügyekkel összefüggésben egy e bekezdés első albekezdése szerinti határozatot is elfogadhat, amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei nem alkalmazandók közvetlenül a pénzügyi ágazatbeli szereplőkre. E célból a Hatóság alkalmazza a teljes vonatkozó uniós jogot, és amennyiben a vonatkozó uniós jog irányelvekből áll, a nemzeti jogot annyiban, amennyiben az az említett irányelveket ülteti át. Amennyiben a vonatkozó uniós jog rendeletekből áll, illetőleg amennyiben az említett rendeletek kifejezetten opciókat biztosítanak a tagállamoknak, a Hatóság a nemzeti jogot is alkalmazza annyiban, amennyiben az ilyen opciók érvényesítésére sor került.
20. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságok között nézeteltérések szektorok közötti rendezése
A vegyes bizottság a 19. és az 56. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően rendezi az e rendelet 4. cikkének 2. pontja, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet szerint eljáró hatáskörrel rendelkező hatóság között kialakult, szektorok közötti nézeteltéréseket.
20a. cikk
A felügyeleti felülvizsgálati folyamatok konvergenciája
A Hatóság hatáskörén belül eljárva a 2013/36/EU irányelvvel összhangban támogatja a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat konvergenciáját, hogy szigorú felügyeleti standardok jöjjenek létre az Unión belül.
21. cikk
Felügyeleti kollégiumok
A Hatóság vezető szerepet tölt be a felügyeleti kollégiumok következetes működésének biztosítása érdekében az Unióban működő határokon átnyúló intézmények esetében, figyelembe véve a 23. cikkben említett pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázatot, és adott esetben kollégiumi ülést hív össze.
E bekezdés, valamint az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Hatóságot a vonatkozó jogszabályok értelmében „hatáskörrel rendelkező hatóságnak” kell tekinteni.
A Hatóság:
a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködve összegyűjtheti és megoszthatja az összes vonatkozó információt annak érdekében, hogy megkönnyítse a kollégiumok munkáját, valamint központi rendszert hozhat létre és működtethet azzal a céllal, hogy ezek az információk elérhetők legyenek a kollégiumokban dolgozó hatáskörrel rendelkező hatóságok számára;
a 32. cikkel összhangban kezdeményezheti és koordinálhatja a pénzügyi intézményeknek a káros piaci fejleményekkel – különösen a 23. cikkben említett, pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázattal – szembeni rugalmasságát értékelő, uniós szintű stresszteszteket, valamint a rendszerkockázat stresszhelyzetben történő potenciális fokozódásának értékelését annak biztosítására, hogy e teszteket tagállami szinten következetes módszertannal végezzék, továbbá adott esetben ajánlást intézhet a hatáskörrel rendelkező hatósághoz a stressztesztekben azonosított problémák kezelésére, ideértve a külön értékelések lefolytatására vonatkozó ajánlást is; az uniós szintű értékelések módszerei, gyakorlatai és eredményei összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében ajánlhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára helyszíni vizsgálatok elvégzését, és maga is részt vehet ilyen helyszíni vizsgálatokban;
előmozdíthatja a hatékony és eredményes felügyeleti tevékenységeket, beleértve azon kockázatok értékelését, amelyeknek a pénzügyi intézmények ki vannak vagy ki lehetnek téve a felügyeleti felülvizsgálat folyamata értelmében vagy stresszhelyzetben;
az e rendeletben meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel összhangban felügyelheti a hatáskörrel rendelkező hatóságok által végzett feladatokat; és
az olyan esetekben, amikor úgy véli, hogy a határozat az uniós jog helytelen alkalmazását eredményezné vagy nem járulna hozzá a felügyeleti gyakorlatok közelítésének célkitűzéséhez, a kollégiumot további tanácskozásra kérheti fel. Előírhatja továbbá az összevont felügyeletet ellátó hatóság számára, hogy hívjon össze kollégiumi ülést, illetve hogy az ülés napirendjére vegyen fel további napirendi pontokat.
22. cikk
Rendszerkockázatra vonatkozó általános rendelkezések
A Hatóság kellő módon figyelembe veszi az 1092/2010/EU rendeletben meghatározott rendszerkockázatot. A Hatóság kezeli a pénzügyi szolgáltatások terén esetlegesen jelentkező olyan kockázatokat, amelyek:
oka a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének jelentős meggyengülése; és
esetlegesen súlyos, negatív következményekkel járhatnak a belső piacra és a reálgazdaságra nézve.
A Hatóság adott esetben mérlegeli az ERKT és a Hatóság által kidolgozott rendszerkockázatok nyomon követését és értékelését, és reagál az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban tett figyelmeztetésekre és ajánlásokra.
A Hatóság – az ERKT-vel együttműködésben és a 23. cikkel összhangban – kidolgozza a rendszerkockázat azonosítására és mérésére szolgáló közös mennyiségi és minőségi mutatókat (kockázati jelzőrendszert).
A Hatóság ezenkívül egy olyan megfelelő stresszteszt-rendszert is kidolgoz, amely azonosítja az esetlegesen rendszerkockázatot jelentő intézményeket. Ezen intézmények felügyeletét meg kell erősíteni, és – adott esetben – a 25. cikkben említett rendezési és szanálási eljárásokat kell rájuk alkalmazni.
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett aktusok sérelme nélkül a Hatóság szükség szerint további útmutatásokat és ajánlásokat dolgozhat ki a pénzügyi intézmények számára, az általuk jelentett rendszerkockázatok figyelembevétele érdekében.
A Hatóság biztosítja, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban megállapított területekre irányuló szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során a pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázatot figyelembe vegyék.
Az első albekezdés alapján elvégzett vizsgálatot követően a felügyeleti tanács ajánlásokat készíthet az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a megfelelő intézkedések megtételére.
E célok érdekében a Hatóság gyakorolhatja az ezen rendelet által ráruházott hatásköröket, ideértve a 35. cikkben foglaltakat is.
23. cikk
A rendszerkockázat azonosítása és mérése
24. cikk
A rendszerkockázatokra való állandó reagálási képesség
25. cikk
Rendezési és szanálási eljárások
26. cikk
A betétbiztosítási rendszerek európai rendszere
27. cikk
Európai bankszanálási és finanszírozási rendszer
A Hatóság elemzést készít a finanszírozási mechanizmusok egy olyan egységes, szilárd és hiteles rendszerének szükségességéről, amely koordinált válságkezelési intézkedéscsomaghoz kapcsolt megfelelő finanszírozási eszközökkel rendelkezik.
A Hatóság hozzájárul ahhoz a munkához, amely egyrészt az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos kérdésekkel, másrészt azoknak az adó- és járulékrendszereknek a kumulatív hatásaival foglalkozik, amelyek a méltányos tehermegosztás és a rendszerkockázatok korlátozását célzó ösztönzők biztosítása érdekében egy koherens és hiteles szanálási keret részeként a pénzügyi intézményekre esetleg kivetésre kerülnek.
▼M8 —————
28. cikk
Feladatok és hatáskörök átruházása
A hatáskörrel rendelkező hatóságok tájékoztatják a Hatóságot a tervezett átruházási megállapodásokról. A megállapodásokat legkorábban a Hatóság tájékoztatását követően egy hónappal léptethetik hatályba.
A Hatóság a tájékoztatását követő egy hónapon belül véleményezheti a tervezett megállapodást.
Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatása érdekében a Hatóság megfelelő módon közzéteszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kötött átruházási megállapodásokat.
29. cikk
Közös felügyeleti kultúra
A Hatóság aktív szerepet tölt be a közös európai felügyeleti kultúra és a koordinált felügyeleti gyakorlatok kialakításában, valamint az egész Unióra kiterjedő egységes eljárások és következetes megközelítések biztosításában. A Hatóság legalább a következő tevékenységeket végzi:
véleményez a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé;
uniós stratégiai felügyeleti prioritásokat hoz létre a 29a. cikkel összhangban;
koordinációs csoportokat hoz létre a 45b. cikkel összhangban a felügyeleti konvergencia előmozdítása és a legjobb gyakorlatok azonosítása érdekében;
a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban előírt, alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett elősegíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, valamennyi releváns kérdéssel – ideértve a kiberbiztonságot és a kibertámadásokat is – kapcsolatos hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét;
hozzájárul kiváló minőségű egységes felügyeleti standardok, köztük beszámolási standardok, továbbá nemzetközi számviteli standardok kidolgozásához az 1. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;
felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a saját maga által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol; és
ágazati és szektorok közötti képzési programokat dolgoz ki – többek között a technológiai innovációra tekintettel is –, megkönnyíti a személyzeti csereprogramokat, és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat ösztönzi a szakemberek kirendelési rendszerének és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára; és
nyomonkövetési rendszert vezet be a környezeti, a társadalmi és az irányítással kapcsolatos lényeges kockázatok értékelésére, figyelembe véve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodást;
Egy közös felügyeleti kultúra kialakítása érdekében a Hatóság az uniós pénzügyi intézmények felügyeletére alkalmazandó naprakész uniós felügyeleti kézikönyvet dolgoz ki és tart naprakészen, amely kellően figyelembe veszi a kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét, az üzleti gyakorlatokat, üzleti modelleket és a pénzügyi intézmények és piacok méretét. A Hatóság egy, a pénzügyi intézmények szanálására az Unióban alkalmazandó naprakész uniós szanálási kézikönyvet is kidolgoz és naprakészen tart, amely kellően figyelembe veszi a kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét, az üzleti gyakorlatokat, üzleti modelleket, valamint a pénzügyi intézmények és piacok méretét. Az uniós felügyeleti kézikönyv és az uniós szanálási kézikönyv egyaránt meghatározza a legjobb gyakorlatokat és a magas színvonalú módszertanokat és eljárásokat.
A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az (1) bekezdés a) pontjában említett véleményekről és az e bekezdésben említett eszközökről. A Hatóság ezenkívül adott esetben elemzi a kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük a vélemények vagy eszközök alkalmazási körével, jellegével és hatásával. A Hatóság ezenkívül adott esetben kikéri a 37. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport tanácsát.
29a. cikk
Uniós stratégiai felügyeleti prioritások
A Hatóság a felügyeleti tanácsban folytatott megbeszélést követően, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kapott hozzájárulásokat, az uniós intézményekben folyó munkát, valamint az ERKT által közzétett elemzéseket, figyelmeztetéseket és ajánlásokat figyelembe véve legalább háromévente március 31-ig azonosít legfeljebb két, az Unió egészére nézve releváns prioritást, amelyek jövőbeli fejleményeket és tendenciákat tükröznek. Munkaprogramjaik elkészítésekor a hatáskörrel rendelkező hatóságok figyelembe veszik ezeket a prioritásokat, és erről megfelelően értesítik a Hatóságot. A Hatóság megvitatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a következő évben lefolytatandó releváns tevékenységeket, és levonja a következtetéseket. A Hatóság megvitatja a lehetséges nyomon követést, amely az érintett területre vonatkozó iránymutatásokat, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett ajánlásokat és partneri felülvizsgálatokat foglalhat magában.
A Hatóság által azonosított, az Unió egészére nézve releváns prioritások nem akadályozzák meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy a legjobb gyakorlataikat alkalmazzák, további nemzeti prioritásaikkal és fejleményeikkel kapcsolatban intézkedjenek, továbbá figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat.
30. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatai
A partneri felülvizsgálat többek között értékeli:
a hatáskörrel rendelkező hatóság erőforrásainak, függetlensége mértékének és irányítási hátterének megfelelőségét, különös tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok hatékony alkalmazására és a piaci fejleményekre való reagálás képességére;
az uniós jog alkalmazásában és a felügyeleti gyakorlatban elért konvergencia hatékonyságát és mértékét, beleértve a 10–16. cikk alapján elfogadott szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint azt, hogy a felügyeleti gyakorlat milyen mértékben teljesíti az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket;
a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kidolgozott legjobb gyakorlatok alkalmazását, amelyek elfogadásából más hatáskörrel rendelkező hatóságnak is előnye származna;
az uniós jog végrehajtása keretében elfogadott rendelkezések betartatásának hatékonyságát és e téren a konvergencia mértékét, beleértve az e rendelkezések be nem tartása esetén a felelős személyekkel szemben kiszabott közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket.
A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek a kibocsátott iránymutatásoknak és ajánlásoknak.
A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezetek vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek 10–15. cikk szerinti, illetve az iránymutatások vagy ajánlások 16. cikk szerinti kidolgozásakor figyelembe veszi a partneri felülvizsgálat eredményét, továbbá a Hatóság által feladatainak ellátása során szerzett minden más információt a legmagasabb színvonalú felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának biztosítása érdekében.
31. cikk
Koordinációs feladatkör
A Hatóság elősegíti egy koordinált uniós válasz kialakítását, többek között a következők révén:
a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti információcsere megkönnyítése;
az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk körének meghatározása és adott esetben megbízhatóságának ellenőrzése;
a 19. cikk sérelme nélkül, a hatáskörrel rendelkező hatóságok kérésére vagy saját kezdeményezésére nem kötelező jellegű közvetítés biztosítása;
az ERKT, a Tanács és a Bizottság haladéktalan értesítése a potenciális vészhelyzetekről;
megfelelő intézkedések meghozatala olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok működését, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok intézkedéseinek koordinálása érdekében;
megfelelő intézkedések meghozatala az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok által hozott intézkedések koordinálása érdekében, a technológiai innovációra támaszkodó szereplők vagy termékek piacra történő belépésének megkönnyítése céljából;
az intézmények jogszabályból eredő jelentéstételi kötelezettségéből származó, a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a 21. és a 35. cikkel összhangban kapott információk központi kezelése. A Hatóság megosztja az információkat a többi érintett hatáskörrel rendelkező hatósággal.
31a. cikk
Információcsere az alkalmasságról és a feddhetetlenségről
A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) együtt létrehoz egy rendszert a pénzügyi intézmények befolyásoló részesedéseinek tulajdonosai, igazgatói és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyei alkalmasságának és feddhetetlenségének a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi értékelése szempontjából releváns információk kicseréléséhez.
32. cikk
A piaci fejlemények, többek között a stressztesztek értékelése
A Hatóság az egész Unióra kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E célból kidolgozza a következőket:
közös módszertanok annak értékelésére, hogy a különböző gazdasági forgatókönyvek milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi intézmény pénzügyi helyzetére, figyelembe véve többek között a káros környezeti fejleményekből eredő kockázatokat;
közös módszertanok az egész Unióra kiterjedő értékeléseknek alávetendő pénzügyi intézmények azonosítására;
egységes megközelítés a pénzügyi intézmények ellenállóképességére vonatkozó értékelések eredményeinek közzétételére;
közös módszertanok az egyes termékek és forgalmazási folyamatok által a pénzügyi intézményre gyakorolt hatás értékelésére;
közös módszertanok az eszközértékelésre, szükség szerint a stresszteszt céljára; valamint
közös módszertanok annak értékelésére, hogy a környezeti kockázatok milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi intézmények pénzügyi stabilitására.
E bekezdés alkalmazásában a Hatóság együttműködik az ERKT-vel.
Az ERKT 1092/2010/EU rendeletben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, a Hatóság évente egyszer és szükség esetén gyakrabban értékelést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hez a hatáskörébe tartozó tendenciákról, esetleges kockázatokról és gyenge pontokról az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett kockázati jelzőrendszerrel együtt.
A Hatóság ezekben az értékelésekben meghatározza a fő kockázatok besorolását és a gyenge pontokat és – amennyiben szükséges – megelőző vagy korrekciós intézkedéseket javasol.
33. cikk
Nemzetközi kapcsolatok, ideértve az egyenértékűséget is
Ha valamely harmadik ország a Bizottság által az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke alapján elfogadott, hatályos, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban szerepel azon országok és területek jegyzékén, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve, akkor a Hatóság nem köthet igazgatási megállapodásokat e harmadik ország szabályozó, felügyeleti és adott esetben szanálási hatóságaival. Ez nem zárja ki a Hatóság és az adott harmadik országbeli hatóságok között az Unió pénzügyi rendszerére jelentett veszélyek csökkentését célzó együttműködés egyéb formáit.
A Hatóság ezenfelül ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e azok a kritériumok, amelyek alapján az említett egyenértékűségi határozatokat meghozták, illetve az azokban meghatározott feltételek.
A Hatóság felveheti a kapcsolatot harmadik országok érintett hatóságaival. A Hatóság bizalmas jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), amelyben összefoglalja az összes egyenértékű harmadik ország tekintetében végzett nyomon követésének megállapításait. E jelentés különös figyelmet fordít a pénzügyi stabilitásra, a piac integritására, a befektetők védelmére vagy a belső piac működésére gyakorolt hatásokra.
Ha a Hatóság az e bekezdésben említett harmadik országokban a szabályozási, felügyeleti, vagy adott esetben szanálási, illetve végrehajtási gyakorlatokkal kapcsolatos olyan releváns fejleményeket azonosít, amelyek hatással lehetnek az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására, a piac integritására, a befektetők védelmére, vagy a belső piac működésére, erről bizalmasan és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott különleges követelmények sérelme nélkül és az e cikk (1) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek mellett a Hatóság – amennyiben lehetséges – együttműködik azon harmadik országok érintett hatáskörrel rendelkező hatóságaival, és adott esetben szanálási hatóságaival is, amelyek szabályozási és felügyeleti rendszereit egyenértékűnek ismerték el. Elvben ezen együttműködésnek az említett harmadik országok érintett hatóságaival kötött igazgatási megállapodásokon kell alapulnia. A Hatóság a következőkre vonatkozó rendelkezéseket foglal az ilyen igazgatási megállapodásokba azok megtárgyalásakor:
azon mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a Hatóság számára, hogy megszerezze a vonatkozó információkat, ideértve a szabályozási rendszerre, a felügyeleti megközelítésre, a releváns piaci fejleményekre és bármely olyan változásra vonatkozó információkat is, amelyek hatással lehetnek az egyenértékűségi határozatra;
a felügyeleti tevékenységek – ideértve szükség esetén a helyszíni vizsgálatokat is – koordinációjával kapcsolatos eljárások, az ilyen egyenértékűségi határozatok betartatásához szükséges mértékben.
A Hatóság tájékoztatja a Bizottságot, ha egy harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága megtagadja ilyen igazgatási megállapodás megkötését vagy a hatékony együttműködést.
A Hatóság a 43. cikk (5) bekezdésében említett jelentésbe belefoglalja a felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országok kormányzataival kötött igazgatási megállapodásokra, a Hatóság által az egyenértékűségi határozatok előkészítésében a Bizottságnak nyújtott segítségre és a Hatóság által az e cikk (3) bekezdésével összhangban folytatott nyomon követésre vonatkozó információkat.
▼M8 —————
35. cikk
Információgyűjtés
Ha nem érhető el teljes körű vagy pontos információ vagy az (1)–(5) bekezdések alapján nem bocsátották kellő időben rendelkezésre, a Hatóság kellő indokolással és magyarázattal tájékoztatást kérhet közvetlenül:
az érintett pénzügyi intézményektől,
holdingtársaságoktól vagy egy érintett pénzügyi intézmény fiókjaitól,
egy pénzügyi csoporton vagy konglomerátumon belüli, szabályozás alá nem tartozó operatív szervezetektől, amelyek az érintett pénzügyi intézmények pénzügyi tevékenységei vonatkozásában jelentősek.
A kérelmek címzettjei haladéktalanul és indokolatlan késlekedés nélkül megadják a Hatóságnak a világos, pontos és teljes körű információkat.
A Hatóság e bekezdéssel és az (5) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat a kérésekről.
A Hatóság kérésére a hatáskörrel rendelkező hatóságok segítik a Hatóságot az említett információk megszerzésében.
36. cikk
Kapcsolat az ERKT-val
▼M8 —————
A Hatóság a megfelelő döntéshozatali eljárással határoz a figyelmeztetésekben és ajánlásokban meghatározott kérdések kezelésére irányuló, az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban meghozandó bármely intézkedésről.
Ha a Hatóság egy figyelmeztetés vagy ajánlás nyomán nem hoz intézkedést, ennek okairól magyarázatot kell adnia az ERKT számára. Az ERKT az 1092/2010/EU rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban tájékoztatja erről az Európai Parlamentet. Az ERKT erről a Tanácsot is tájékoztatja.
Ha a címzett nem kívánja követni az ERKT ajánlását, ennek okait közli és megvitatja a felügyeleti tanáccsal.
Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t az általa az ERKT valamely ajánlása nyomán hozott intézkedésekről, a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a felügyeleti tanács álláspontját.
▼M8 —————
37. cikk
Banki érdekképviseleti csoport
A banki érdekképviseleti csoport – szükség szerint – saját kezdeményezésére, de legalább évente négyszer ülésezik.
A banki érdekképviseleti csoport 30 tagból áll. E tagok a következőkből állnak:
az Unióban működő pénzügyi intézményeket kiegyensúlyozott arányban képviselő 13 tag, akik közül három szövetkezeti és takarékbankokat képvisel;
az Unióban működő pénzügyi intézmények munkavállalóinak képviselőit, a fogyasztókat, a banki szolgáltatások használóit és a kkv-k képviselőit képviselő 13 tag; valamint
négy független, élvonalbeli tudományos szakember tag.
Az Európai Parlament felkérheti a banki érdekképviseleti csoport elnökét, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljon a képviselők által feltett bármely kérdésre.
A Hatóság – az e rendelet 70. cikkében meghatározott szakmai titoktartásra is figyelemmel – minden szükséges információt megad, és megfelelő titkársági támogatást biztosít a banki érdekképviseleti csoport számára. Megfelelő ellentételezést kell biztosítani a banki érdekképviseleti csoport nem nyereségérdekeltségű szervezeteket képviselő tagjai számára, kivéve a piaci szereplők képviselőit. Ez az ellentételezés figyelembe veszi a tagok előkészületekkel és nyomon követéssel kapcsolatos munkáját, és legalább egyenértékű a tisztviselőkre vonatkozó, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben ( 25 ) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: a Személyzeti Szabályzat) V. címe 1. fejezetének 2. szakasza szerinti megtérítési mértékkel. A banki érdekképviseleti csoport szakmai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hozhat létre. A banki érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása négyéves időtartamra szól, amelyet követően új pályázati eljárásra kerül sor.
A banki érdekképviseleti csoport tagjai két egymást követő időszakon át láthatják el feladatukat.
Ha a banki érdekképviseleti csoport tagjai nem tudnak egymással megegyezni a tanács tekintetében, akkor a csoport tagjainak egyharmada vagy az érdekelt felek egyik csoportját képviselő tagok külön tanácsot bocsáthatnak ki.
A banki érdekképviseleti csoport, az értékpapírpiaci érdekképviseleti csoport, a biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport, valamint a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport közös tanácsot adhat az EFH-k munkájával összefüggő kérdésekben a közös álláspontokról és közös intézkedésekről szóló 56. cikk szerint.
38. cikk
Védintézkedések
Ha valamely tagállam úgy véli, hogy valamely, a 19. cikk (3) bekezdése alapján hozott határozat ütközik a költségvetési hatáskörével, a tagállam a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő két héten belül értesítheti a Hatóságot és a Bizottságot arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nem fogja végrehajtani a határozatot.
A tagállam az értesítésében világosan és egyértelműen kifejti, hogy a határozat miért és hogyan ütközik a költségvetési hatáskörével.
Ilyen értesítés esetében a Hatóság határozatát fel kell függeszteni.
A Hatóság a tagállamtól érkezett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja határozatát. Amennyiben a Hatóság fenntartja vagy módosítja a határozatot, nyilatkozik arról, hogy az költségvetési hatáskört nem érint.
Ha a Hatóság fenntartja határozatát, a Tanács – legkésőbb két hónappal azt követően, hogy a negyedik albekezdésben előírtaknak megfelelően a Hatóság tájékoztatta a tagállamot – egyik ülésén a leadott szavazatok többségével határoz arról, hogy a Hatóság határozatát fenntartja-e.
Ha a kérdés vizsgálatát követően a Tanács az ötödik albekezdéssel összhangban nem határoz a Hatóság határozatának fenntartásáról, a hatósági határozatot visszavonják.
Ha valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy valamely, a 18. cikk (3) bekezdése alapján hozott határozat ütközik a költségvetési hatáskörével, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő három munkanapon belül a tagállam értesítheti a Hatóságot, a Bizottságot és a Tanácsot arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nem fogja végrehajtani a határozatot.
A tagállam az értesítésében világosan és egyértelműen kifejti, hogy a határozat miért és hogyan ütközik a költségvetési hatáskörével.
Ilyen értesítés esetében a Hatóság határozatát fel kell függeszteni.
A Tanács tíz munkanapon belül ülést hív össze, és tagjainak egyszerű többségével határoz arról, hogy a Hatóság határozatát visszavonja-e.
Ha a kérdés vizsgálatát követően a Tanács a negyedik albekezdéssel összhangban nem határoz a Hatóság határozatának visszavonásáról, a hatósági határozat felfüggesztését meg kell szüntetni.
Amennyiben a Tanács a (3) bekezdéssel összhangban úgy határozott, hogy nem vonja vissza a Hatóságnak a 18. cikk (3) bekezdésével kapcsolatos határozatát, és az érintett tagállam továbbra is úgy ítéli meg, hogy a Hatóság határozata ütközik a költségvetési hatáskörével, az adott tagállam erről értesítheti a Bizottságot és a Hatóságot, és felkérheti a Tanácsot az ügy ismételt megvizsgálására. Az érintett tagállam egyértelműen megindokolja, hogy miért nem ért egyet a Tanács határozatával.
A Tanács az első albekezdésben említett értesítéstől számított négy héten belül megerősíti az eredeti határozatát, vagy a (3) bekezdéssel összhangban új határozatot hoz.
A Tanács a négy hetes időtartamot további négy héttel meghosszabbíthatja, ha az ügy sajátos körülményei ezt megkívánják.
39. cikk
Döntéshozatali eljárások
III. FEJEZET
SZERVEZET
1. SZAKASZ
Felügyeleti tanács
40. cikk
Összetétel
A felügyeleti tanács a következő tagokból áll:
az elnök;
az egyes tagállamok hitelintézeteinek felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság vezetője, akinek legalább évente kétszer személyesen részt kell vennie az ülésen;
a Bizottság egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
az Európai Központi Bank felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
az ERKT egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
a másik két európai felügyeleti hatóság egy-egy képviselője, akik nem rendelkeznek szavazati joggal.
A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazási körében eljárva a felügyeleti tanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagjához csatlakozhat a tagállamok szanálási hatóságának képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal.
A 2014/59/EU irányelv alkalmazási körében eljárva az Egységes Szanálási Testület elnöke a felügyeleti tanácsban megfigyelői státusszal rendelkezik.
A felügyeleti tanács döntése alapján ülésein részt vehetnek megfigyelők.
Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vehet a felügyeleti tanács ülésein.
41. cikk
Belső bizottságok
A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.
A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.
A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.
A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.
A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.
A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag mellette szavaz.
42. cikk
A felügyeleti tanács függetlensége
43. cikk
Feladatok
▼M8 —————
Az igazgatótanács javaslata alapján a felügyeleti tanács minden év szeptember 30-áig elfogadja a Hatóság következő évi munkaprogramját, amelyet tájékoztatásul továbbít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.
A felügyeleti tanács fogadja el a Hatóság többéves munkaprogramját, amelyet tájékoztatásul továbbít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A többéves munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.
43a. cikk
A felügyeleti tanács által elfogadott határozatok átláthatósága
A Hatóság a 70. cikktől függetlenül, a felügyeleti tanács egyes üléseinek időpontjától számított hat héten belül az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja legalább azon ülés átfogó és érdemi jegyzőkönyvét, amelynek ismerete lehetővé teszi a lefolytatott viták maradéktalan megértését, ideértve a határozatok magyarázatokkal ellátott listáját. Ez a jegyzőkönyv nem tükrözheti a felügyeleti tanács olyan vitáit, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak, kivéve, ha a 75. cikk (3) bekezdése vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképp rendelkeznek.
44. cikk
Döntéshozatal
Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve az e rendelet 10–16. cikkében meghatározott jogi aktusok tekintetében, valamint az e rendelet 9. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése és az e rendelet VI. fejezete szerint elfogadott intézkedések és határozatok tekintetében a felügyeleti tanács a tagjainak az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdésében és az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott minősített többségével hoz határozatot, amelynek magában kell foglalnia legalább azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó – a szavazáson jelen lévő – tagok egyszerű többségét, amely tagállamok az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott részt vevő tagállamok (a továbbiakban: a részt vevő tagállamok), valamint azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó – a szavazáson jelen lévő – tagok egyszerű többségét, amely tagállamok részt nem vevő tagállamok (a továbbiakban: a részt nem vevő tagállamok).
Az elnök nem szavazhat a második albekezdésben említett határozatokról.
A munkacsoportoknak a 41. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti összetétele és a 30. cikk (2) bekezdésében említett partneri felülvizsgálati bizottság tagjai tekintetében a felügyeleti tanács az elnöke javaslatainak mérlegelésekor konszenzusra törekszik. Konszenzus hiányában a felügyeleti tanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes többségével határoz. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.
A 18. cikk (3) és (4) bekezdése szerint elfogadott határozatok tekintetében, az e bekezdés első albekezdésétől eltérve a felügyeleti tanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével – amely egyszerű többség magában foglalja a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét és a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét – hozza meg határozatait.
Az első albekezdéstől eltérve, attól az időponttól kezdve, amikor a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó szavazati joggal rendelkező tagok száma négy vagy annál kevesebb, a javasolt határozatot a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével kell elfogadni, amely magában foglalja a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok legalább egy szavazatát.
Az első albekezdés nem alkalmazandó az ügyvezető igazgatóra és az Európai Központi Bank felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselőjére.
2. SZAKASZ
Igazgatótanács
45. cikk
Összetétel
Az elnök kivételével az igazgatótanács valamennyi tagja mellé póttagot kell választani, aki akadályoztatása esetén helyettesítheti őt.
45a. cikk
Döntéshozatal
45b. cikk
Koordinációs csoportok
46. cikk
Az igazgatótanács függetlensége
Az igazgatótanács tagjai függetlenül és objektíven járnak el kizárólag az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.
A tagállamok, az uniós intézmények vagy szervek és bármilyen más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelhetik meg befolyásolni az igazgatótanács tagjait a feladataik elvégzése során.
47. cikk
Feladatok
3. SZAKASZ
Elnök
48. cikk
Kinevezés és feladatok
A Hatóságot az elnök képviseli, aki feladatát teljes munkaidőben ellátó független szakember.
Az elnök felelős a felügyeleti tanács munkájának előkészítéséért, beleértve a felügyeleti tanács által elfogadandó napirend meghatározását, az ülések összehívását és az ügyek határozatra való előterjesztését, valamint vezeti a felügyeleti tanács üléseit.
Az elnök felelős az igazgatótanács napirendjének meghatározásáért, amelyet az igazgatótanács fogad el, valamint vezeti az igazgatótanács üléseit.
Az elnök felkérheti az igazgatótanácsot, hogy mérlegelje egy koordinációs csoportnak a 45b. cikkel összhangban történő felállítását.
Amennyiben az elnök már nem teljesíti a 49. cikkben említett feltételeket, vagy súlyos kötelességszegésben megállapították a bűnösségét, úgy a Tanács a Bizottságnak az Európai Parlament által jóváhagyott javaslata alapján eljárva határozattal felmentheti az érintett személyt hivatalából.
A felügyeleti tanács tagjai közül alelnököt is választ, aki az elnök távolléte idején ellátja az elnök feladatait. Az alelnököt nem lehet az igazgatótanács tagjai közül megválasztani.
Az elnök ötéves megbízatásának leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a felügyeleti tanács értékeli:
az első megbízatási időszak során elért eredményeket és megvalósításuk módját;
az elkövetkezendő években a Hatóságra háruló feladatokat és követelményeket.
Az első albekezdésben említett értékelés céljából az elnök feladatait az alelnök végzi el.
A Tanács – a felügyeleti tanács javaslatára eljárva és a Bizottság segítségével, valamint az első albekezdésben említett értékelést figyelembe véve – egy alkalommal meghosszabbíthatja az elnök megbízatását.
49. cikk
Az elnök függetlensége
A felügyeleti tanács által az elnök feladataival kapcsolatban betöltött szerep sérelme nélkül az elnök nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.
Sem a tagállamok, sem az uniós intézmények, vagy szervek, sem bármely más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelheti meg befolyásolni az elnököt feladatai ellátása során.
Az elnök – a 68. cikkben említett személyzeti szabályzattal összhangban – szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni egyes kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.
49a. cikk
Kiadások
Az elnök az ülést követő két héten belül nyilvánosságra hoz a külső érdekelt felekkel megtartott minden ülést és bármely kapott vendéglátást. A kiadásokat a Személyzeti Szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.
▼M8 —————
4. SZAKASZ
Ügyvezető igazgató
51. cikk
Kinevezés
Az ügyvezető igazgató ötéves megbízatásának leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a felügyeleti tanács értékeli különösen:
az első megbízatási időszak során elért eredményeket és megvalósításuk módját;
az elkövetkezendő években a Hatóságra háruló feladatokat és követelményeket.
A felügyeleti tanács – az első bekezdésben említett értékelést figyelembe véve – egy alkalommal meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.
52. cikk
Függetlenség
Az igazgatótanács és a felügyeleti tanács által az ügyvezető igazgató feladataival kapcsolatban betöltött szerep sérelme nélkül az ügyvezető igazgató nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem uniós intézménytől vagy szervtől, sem tagállami kormánytól, sem más egyéb köz-vagy magánjogi jogalanytól.
Sem a tagállamok, sem az uniós intézmények vagy szervek, sem bármely más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelheti meg befolyásolni az ügyvezető igazgatót feladatai ellátása során.
Az ügyvezető igazgató – a 68. cikkben említett személyzeti szabályzattal összhangban – szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni egyes kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.
52a. cikk
Kiadások
Az ügyvezető igazgató nyilvánosságra hozza a megtartott üléseket és a kapott vendéglátást. A kiadásokat a Személyzeti Szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.
53. cikk
Feladatok
IV. FEJEZET
AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOK KÖZÖS TESTÜLETEI
1. SZAKASZ
Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága
54. cikk
Létrehozás
A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság), hogy az ágazati sajátosságok figyelembevétele mellett biztosítsa az ágazatok közötti következetességet, különösen a következők terén:
55. cikk
Összetétel
A vegyes bizottság elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. A szabályzat meghatározhatja a vegyes bizottság üléseinek további résztvevőit.
A vegyes bizottság legalább háromhavonta ülésezik.
56. cikk
Közös álláspontok és közös intézkedések
Az e rendelet II. fejezetében meghatározott tevékenységi körén belül, és különös tekintettel a 2002/87/EK irányelv végrehajtására – ha releváns –, a Hatóság konszenzussal közös álláspontot alakít ki adott esetben az európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapírpiaci Hatóság).
Amennyiben az uniós jog azt előírja, az e rendelet 10–16. cikke szerinti intézkedéseket, valamint az e rendelet 17., 18. és 19. cikke szerinti azon határozatokat, amelyek a 2002/87/EK irányelv és az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb – az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) vagy az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) hatáskörébe is tartozó –jogalkotási aktusok alkalmazásával kapcsolatosak, adott esetben a Hatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) egyidejűleg fogadja el.
57. cikk
Albizottságok
2. SZAKASZ
Fellebbviteli tanács
58. cikk
Összetétel és működés
A fellebbviteli tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik nagyrabecsült személyek, akik az uniós jog területén igazolt szaktudással és kellően magas szintű nemzetközi szakmai gyakorlattal rendelkeznek a banki, biztosítási, foglalkoztatói nyugdíj és értékpapírpiaci területen vagy más pénzügyi szolgáltatások területén, nem tartoznak a Hatóság tevékenységében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy más nemzeti, illetve uniós intézmények vagy szervek jelenlegi alkalmazottai és a banki érdekképviseleti csoport tagjai közé. A tagok és a póttagok valamely tagállam állampolgárai, és az Unió legalább két hivatalos nyelvének alapos ismeretével rendelkeznek. A fellebbviteli tanács megfelelő jogi szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy jogi szaktanácsadást biztosítson a Hatóság hatáskörei gyakorlásának jogszerűségével, többek között arányosságával kapcsolatban.
A fellebbviteli tanács kijelöli elnökét.
Az Európai Parlament a szűkített lista kézhezvételét követően felkérheti a tag- és a póttagjelölteket, hogy tegyenek nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljanak a képviselők által feltett bármely kérdésre.
Az Európai Parlament felkérheti a fellebbviteli tanács tagjait, hogy tegyenek nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és kérésre bármikor válaszoljanak a képviselők által feltett bármely kérdésre, kivéve az olyan nyilatkozatok, kérdések vagy válaszok esetében, amelyek a fellebbviteli tanács által eldöntött vagy nála függőben lévő egyedi ügyekhez kapcsolódnak.
59. cikk
Függetlenség és pártatlanság
A fellebbezési eljárás feleinek bármelyike az (1) és a (2) bekezdésben említett bármely indokra hivatkozva, illetve elfogultság gyanúja esetén a fellebbviteli tanács bármely tagjának részvétele ellen kifogással élhet.
A tagok állampolgársága nem szolgálhat kifogás alapjául, továbbá a kifogás nem megengedhető a fellebbezési eljárás azon fele részéről, aki a kifogást megalapozó tény ismeretében további, a fellebbviteli tanács összetételének kifogásolásától eltérő, eljárási cselekményt tett.
A fellebbviteli tanács az (1) és az (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén teendő intézkedésről az érintett tag részvétele nélkül határoz.
A szóban forgó határozat meghozatala céljából a fellebbviteli tanács az érintett tag helyett annak póttagja részvételével ülésezik. Ha a póttag ellen is hasonló eljárás van folyamatban, a Hatóság elnöke a rendelkezésre álló póttagok közül jelöl ki helyettest.
A fellebbviteli tanács tagjai vállalják, hogy függetlenül, a közérdeknek megfelelően járnak el.
E célból kötelezettségvállalási és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket.
A nyilatkozatokat évente írásos formában közzé kell tenni.
V. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
60. cikk
Fellebbezések
A fellebbviteli tanács a benyújtástól számított három hónapon belül határoz a fellebbezésről.
Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beadott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya.
A fellebbviteli tanács azonban a kifogásolt határozat végrehajtását felfüggesztheti, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik.
60a. cikk
A Hatóság hatáskörtúllépése
Bármely természetes vagy jogi személy indokolással ellátott tanácsot küldhet a Bizottságnak, ha az említett személy úgy véli, hogy a Hatóság a 16. és a 16b. cikk alapján eljárva túllépte hatáskörét, ideértve, amikor nem tartotta be az 1. cikk (5) bekezdésében említett arányosság elvét, és hogy ez az említett személyt közvetlenül és személyében érinti.
61. cikk
Kereset benyújtása az Európai Unió Bíróságához
VI. FEJEZET
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
62. cikk
A Hatóság költségvetése
Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 26 ) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 70. cikkével összhangban európai szervként működő Hatóság bevételei különösen a következők bármilyen kombinációjából állnak:
a pénzügyi intézmények felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok kötelező hozzájárulásai; amelyeket a szavazatoknak az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében szereplő súlyozásán alapuló képlettel kell meghatározni. E cikk alkalmazásában az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdését az abban megállapított 2014. október 31-i határidőt követően is alkalmazni kell;
az Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) előirányzott uniós támogatás;
a vonatkozó uniós jogi eszközökben meghatározott esetekben a Hatóságnak fizetendő díjak;
a tagállamok vagy megfigyelők önkéntes hozzájárulásai;
a kiadványokért, képzésekért, valamint a Hatóság által nyújtott bármely egyéb szolgáltatásért felszámított, megállapodás szerinti díjak, amennyiben ezeket a szolgáltatásokat egy vagy több, hatáskörrel rendelkező hatóság kifejezetten kérte.
A tagállamoknak vagy megfigyelőknek az első albekezdés d) pontjában említett önkéntes hozzájárulásai nem fogadhatók el, ha elfogadásuk megkérdőjelezné a Hatóság függetlenségét és pártatlanságát. A hatáskörrel rendelkező hatóságok által a Hatóságra ruházott feladatok költségei ellentételezésének minősülő önkéntes hozzájárulások nem tekintendők olyannak, mint amelyek megkérdőjelezik a Hatóság függetlenségét
63. cikk
A költségvetés elkészítése
64. cikk
A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése
A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője minden év június 15-ig egy jelentéscsomagot is megküld a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az e tisztviselő által konszolidációs célból megállapított egységes formátumban.
65. cikk
Pénzügyi szabályok
A Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A szóban forgó szabályok nem térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettől ( 27 ), kivéve, ha a Hatóság sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.
66. cikk
Csalás elleni intézkedések
VII. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
67. cikk
Kiváltságok és mentességek
A Hatóságra és személyzetére az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSz-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv alkalmazandó.
68. cikk
Személyzet
69. cikk
A Hatóság felelőssége
70. cikk
Szakmai titoktartási kötelezettség
A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett személyek nem hozhatnak semmilyen, szakmai kötelességük teljesítése közben kapott bizalmas információt más személy vagy hatóság tudomására, az olyan összegzett és összesített formában történt közlés kivételével, amelyből az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók.
Az e cikk (1) bekezdésében és az e bekezdés első albekezdésében előírt kötelezettség nem zárja ki, hogy a Hatóság és a hatáskörrel rendelkező hatóságok ezt az információt az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok érvényesítésére, valamint különösen a határozatok elfogadására irányuló jogi eljárásokhoz felhasználják.
Azonos szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók azokra a megfigyelőkre is, akik részt vesznek az igazgatótanács és a felügyeleti tanács ülésein, és akik közreműködnek a Hatóság tevékenységeiben.
Erre az információra az (1) és a (2) bekezdésben megjelölt szakmai titoktartási feltételek vonatkoznak. A Hatóság belső eljárási szabályzatában meghatározza az (1) és a (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.
71. cikk
Adatvédelem
Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet alapján fennálló, sem a Hatóságnak a feladatai ellátása során végrehajtott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) alapján fennálló kötelezettségeit.
72. cikk
Hozzáférés a dokumentumokhoz
73. cikk
Nyelvhasználat
74. cikk
Székhely-megállapodás
A Hatóságnak a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint a Hatóság személyzetére és családtagjaikra a Hatóság székhelyét befogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hatóság és a befogadó tagállam között az igazgatótanács jóváhagyását követően megkötött székhely-megállapodásban kell meghatározni.
A Hatóság befogadó tagállama a lehető legjobb körülményeket biztosítja a Hatóság megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.
75. cikk
Harmadik országok részvétele
VIII. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
76. cikk
Kapcsolat az Európai Bankfelügyeleti Bizottsággal
A Hatóságot az Európai Bankfelügyeleti Bizottság (EBFB) jogutódjának kell tekinteni. Az EBFB valamennyi eszköze és forrása, valamint minden folyamatban lévő ügylete legkésőbb a Hatóság létrehozásának időpontjáig bezárólag automatikusan a Hatóságra száll. Az EBFB összeállítja azt a kimutatást, amely tartalmazza az eszközök és források zárómérlegét az átszállás időpontjában. Ezt a kimutatást az EBFB és a Bizottság ellenőrzi és hagyja jóvá.
77. cikk
A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések
Az (1) bekezdésben említett szerződések hatálya alá tartozó személyzet minden tagja megkapja azt a lehetőséget, hogy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerint a Hatóság létszámtervében meghatározott különféle besorolási osztályoknak megfelelően ideiglenes tisztviselői szerződést kössön.
A szerződések megkötésére jogosult hatóság e rendelet hatálybalépését követően belső pályázati eljárást hajt végre, amely az EBFB vagy annak titkársága személyzetére korlátozódik, hogy ellenőrizze a foglalkoztatandó személyek hozzáértését, hatékonyságát és feddhetetlenségét. A belső pályázati eljárás során teljes mértékben figyelembe kell venni, hogy az adott személy a foglalkoztatása előtt milyen készségekről és gyakorlatról tett tanúbizonyságot.
78. cikk
Nemzeti rendelkezések
A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása szempontjából indokolt rendelkezéseket.
79. cikk
Módosítások
A 716/2009/EK határozat úgy módosul, hogy a kapcsolódó melléklet B. szakaszában a kedvezményezettek jegyzékéből az EBFB-t el kell hagyni.
80. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az EBFB létrehozásáról szóló 2009/78/EK bizottsági határozat 2011. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.
81. cikk
Felülvizsgálat
2021. december 31-ig, és azt követően minden harmadik évben a Bizottság általános jelentést tesz közzé a Hatóság működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról, valamint az e rendeletben megállapított eljárásokról. A jelentés többek között értékeli:
a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti gyakorlatainak hatékonyságát és az e gyakorlatok közötti konvergenciát;
a hatáskörrel rendelkező hatóságok függetlenségét és a vállalatirányítással egyenértékű standardok közötti konvergenciát;
a Hatóság pártatlanságát, tárgyilagosságát és autonómiáját;
a felügyeleti kollégiumok működését;
a válságmegelőzés, -kezelés és -rendezés terén megvalósuló konvergencia eredményeit, beleértve az uniós finanszírozási mechanizmusokat;
a Hatóság szerepét a rendszerkockázatok tekintetében;
a 38. cikk szerinti védzáradék alkalmazását;
a 19. cikk szerinti, jogi kötőerővel bíró közvetítői szerep alkalmazását;
a vegyes bizottság működését;
a 8. cikk szerinti prudenciális konszolidáció akadályait vagy az arra gyakorolt hatásokat.
Az (1) bekezdésben említett jelentés továbbá a következőket vizsgálja meg:
indokolt-e továbbra is elkülöníteni egymástól a bankok, a biztosítók, a foglalkoztatói nyugdíjak, az értékpapír- és pénzügyi piacok felügyeletét;
indokolt-e a prudenciális felügyelet és az üzleti magatartás elkülönített felügyelete, vagy azokat egyetlen felügyelet alá kell-e rendelni;
indokolt-e egyszerűsíteni és megerősíteni az PFER felépítését annak érdekében, hogy növelni lehessen az összhangot a makro- és mikroszintek, valamint az EFH-k között;
az PFER fejlődése összhangban áll-e a globális fejlődéssel;
a PFER kellőképen változatos-e, és rendelkezik-e a kiváló szaktudással;
megfelelő-e az elszámoltathatóság és az átláthatóság a közzétételi követelményekkel kapcsolatban;
megfelelőek-e a Hatóság forrásai feladatai végrehajtásához;
megfelelő-e a Hatóság székhelye, vagy célszerű lenne-e az EFH-k számára közös székhelyet kijelölni a közöttük folytatandó koordináció javítása érdekében.
81a. cikk
A szavazási szabályok felülvizsgálata
Amikor a mechanizmusban részt nem vevő tagállamok száma eléri a négyet, a Bizottság felülvizsgálja a 41. és a 44. cikkben ismertetett szavazási szabályok működését, és azokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak, figyelembe véve a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.
82. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni a 76. cikk, valamint 77. cikk (1) és (2) bekezdésének kivételével, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.
A Hatóság 2011. január 1-jén jön létre.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).
( 7 ) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).
( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
( 12 ) Lásd e Hivatalos Lap 48. oldalát.
( 13 ) Lásd e Hivatalos Lap 84. oldalát.
( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).
( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).
( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/751 rendelete (2015. április 29.) a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól (HL L 123., 2015.5.19., 1. o.).
( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).
( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).
( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU rendelet, az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 1. o.).
( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314, 2019.12.5., 64. o.).
( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
( 23 ) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
( 25 ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
( 27 ) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).
( 28 ) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
( 29 ) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
( 30 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
( 31 ) HL 17., 1958.10.6., 385. o.
