23.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/1

(1)

Az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől2011. december 31-ig történő alkalmazásáról, illetve az 552/97/EK és az 1933/2006/EK rendelet, valamint az 1100/2006/EK és a 964/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet (2) alapján az Európai Unió az általános tarifális preferenciák rendszere (a továbbiakban: a GSP vagy a rendszer) keretében kereskedelmi kedvezményekben részesíti a fejlődő országokat. A rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a származó termékek fogalmának meghatározására vonatkozó származási szabályokat, valamint az igazgatási együttműködés eljárásait és módszereit a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) határozza meg.

(2)

A 2003. december 18-án e tárgyban közreadott zöld könyvvel (4) kezdeményezett széles körű vita nyomán a Bizottság 2005. március 16-án elfogadta „Származási szabályok a preferenciális kereskedelmi megállapodásokban: A jövőre szóló iránymutatás” című közleményét (a továbbiakban: közlemény) (5). A közlemény – különös tekintettel a fejlesztésorientált kereskedelmi kapcsolatok szabályozására, így például a GSP-re is – új megközelítésmódot vázolt fel az Európai Uniót érintő preferenciális kereskedelmi kapcsolatokban figyelembe veendő származási szabályok területén.

(3)

A dohai fejlesztési menetrend összefüggésében felismerést nyert annak szükségessége, hogy a fejlődő országok fokozottabban integrálódjanak a világgazdaságba, és különösen jobb hozzáféréssel rendelkezzenek a fejlett országok piacaihoz.

Ennek érdekében a preferenciális származás szabályait egyszerűsíteni, illetőleg az indokoltnak mutatkozó körben enyhíteni szükséges oly módon, hogy a kedvezményezett országokból származó termékek valóban élvezhessék a számukra biztosított kedvezményeket.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezmények előnyeit valóban azok élvezzék, akiknek arra szükségük van, valamint figyelemmel az Európai Unió saját forrásainak megóvása iránti igényre, a preferenciális származás szabályainak módosításával párhuzamosan indokolt kiigazítani a kapcsolódó igazgatási eljárásokat is.

(5)

A Bizottság által e rendelet kidolgozása kapcsán elvégzett hatásvizsgálat rámutatott, hogy a GSP származási szabályait a gazdasági szereplők túlságosan bonyolultnak és túlságosan korlátozó jellegűnek érzékelik. A hatásvizsgálat azt is kimutatta, hogy bizonyos termékek esetében – és különösen azon termékek esetében, amelyekhez a legkevésbé fejlett országoknak a legnagyobb érdeke fűződik – a biztosított kedvezmények tényleges felhasználása alacsony mértékű, és ez részben a származási szabályoknak tudható be.

(6)

A hatásvizsgálat jelezte, hogy a származási szabályok egyszerűsítése és fejlesztéspolitikai szempontból való hatékonyabbá tétele biztosítható oly módon, ha valamennyi termék esetében egyetlen, egységes kritérium határozza meg azon áruk származását, amelyek nem teljes egészében valamelyik kedvezményezett országban jöttek létre, valamint hogy ennek a kritériumnak az adott kedvezményezett országban a termékhez hozzáadott értéken, valamint a feldolgozás egy bizonyos előírt minimális mértékén indokolt alapulnia. A hatásvizsgálat ugyanakkor nem mutatta ki azt, hogy akár az egyszerűsítés, akár a fejlesztéspolitikai szempontból való hatékonyabbá tétel feltétlenül egyetlen, egységes módszert igényelne. Az érdekeltek visszajelzéseiből kiderült továbbá, hogy bizonyos ágazatokban, például a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a halászati termékek, a vegyi anyagok, a fémek, a textíliák, a ruhaneműk és a lábbelik esetében a hozzáadott értékkel kapcsolatos kritérium vagy nem kellőképpen alkalmas egyedüli kritériumként a kívánt cél elérésére, vagy alkalmazása egyedüli kritériumként nem kívánatos. Ezért ezekben az ágazatokban a hozzáadott értékre vonatkozó kritérium helyett vagy mellett más, egyszerű, a gazdasági szereplők által könnyen érthető és az igazgatási szervek által könnyen ellenőrizhető kritériumokat indokolt alkalmazni. Ilyen más kritérium különösen a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya; a vámtarifaszám vagy az alszám megváltozása; egy meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet; valamint a teljes egészében az adott helyen létrejött anyagok felhasználása. Az egyszerűség iránti igény ugyanakkor azt kívánja, hogy az eltérő szabályok száma a lehető legkisebb legyen. Ezért a lehetőségek szabta keretek között a származási szabályokat ágazatonként, nem pedig termékenként célszerű megállapítani.

(7)

A származási szabályokban indokolt megjelenniük az egyes ágazatok sajátosságainak, ezeknek a szabályoknak ugyanakkor valós lehetőséget kell teremteniük arra, hogy a kedvezményezett országok éljenek a számukra biztosított kedvezményekkel. A származási szabályoknak a szükséges körben indokolt továbbá tekintettel lenniük a kedvezményezett országok iparának eltérő lehetőségeire. A legkevésbé fejlett országok ipari fejlődésének elősegítése érdekében kívánatos, hogy amennyiben a szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányán alapul, ez a megengedett legnagyobb részarány mindig a lehető legnagyobb olyan érték legyen, amely még biztosítja, hogy az érintett országokban elvégzett műveletek valóságosak és gazdaságilag indokoltak legyenek. A legkevésbé fejlett országokból származó termékek esetében a nem származó anyagok részarányának legfeljebb 70 %-ban való korlátozása, illetőleg az ezzel egyenértékű könnyítést biztosító szabályozás várhatóan növelni fogja az érintett országok kivitelét.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezett országokban végzett megmunkálás vagy feldolgozás olyan valóságos, gazdaságilag indokolt műveletekben nyilvánuljon meg, amelyek az adott országnak gazdasági szempontból ténylegesen hasznára válnak, indokolt megállapítani azoknak a nem kielégítő megmunkálási és feldolgozási műveleteknek a listáját, amelyek alapján a termék semmilyen körülmények között sem minősülhet származónak. Ez a lista javarészt megegyezhet az eddig is létező ilyen célú listával. Bizonyos kiigazításokat azonban szükséges tenni. A cukortermékek esetében a kereskedelemeltérülés és a piactorzulások megelőzése érdekében, a más preferenciális kereskedelmi szabályozások részeként már elfogadott származási szabályokhoz igazodva kívánatos olyan új szabályt alkotni, amelynek értelmében a cukor más anyaggal nem keverhető.

(9)

A jelenlegihez hasonló módon bizonyos fokú rugalmasságot szükséges biztosítani azokban az ágazatokban, amelyekben a hozzáadott értéken alapuló kritérium nem alkalmazható; ennek keretében indokolt továbbra is lehetővé tenni, hogy a gazdasági szereplők egy bizonyos mennyiségben olyan anyagokat is felhasználjanak, amelyek nem elégítik ki a szabályokat. E felhasználás alkalmazási körét azonban egyértelművé kell tenni azon termékek vonatkozásában, amelyek teljes egészében az adott helyen létrejött anyagokból készülnek. Az anyagbeszerzés lehetőségeinek rugalmasabbá tétele érdekében ezen túlmenően az ilyen anyagok megengedett legnagyobb részarányát – egyes érzékeny termékek kivételével – a végtermék gyártelepi árának 10 %-áról 15 %-ára indokolt növelni. Az említett érzékeny termékek közé a Harmonizált Rendszer 2. és 4–24. árucsoportjába tartozó termékek tartoznak a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével, amelyek esetében a tömegben kifejezett tűréshatárok alkalmasabbnak tűnnek az adott cél elérésére, valamint a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó termékek, amelyek esetében indokolt fenntartani azt a rendszert, amelyben a tűréshatárok az adott esetnek megfelelően termékenként eltérő mértékűek, és bizonyos esetekben tömegben, máskor értékben vannak kifejezve.

(10)

A származási kumuláció olyan jelentős könnyítés, amelynek alapján az azonos származási szabályok hatálya alá tartozó országok a kedvezményes bánásmódra jogosult termékek előállításában együttműködhetnek egymással. A regionális származási kumuláció meglévő feltételei, amelyeket jelenleg három regionális országcsoporton belül alkalmaznak, az elmúlt időben túlságosan bonyolultnak és túlságosan korlátozó jellegűnek bizonyultak. Ezért ezeket a feltételeket az értékre vonatkozó mostani feltétel eltörlésével indokolt egyszerűsíteni és enyhíteni. Emellett indokolt annak ellenére is fenntartani az egyazon regionális csoportba tartozó országok meglévő kumulációs lehetőségeit, hogy ez a rendelet bizonyos esetekben a legkevésbé fejlett országok és a többi kedvezményezett ország vonatkozásában eltérő származási szabályokat vezet be. Ezt a fajta kumulációt csak annak kikötésével szabad lehetővé tenni, hogy minden olyan esetben, amikor a csoport valamely országa a regionális kumuláció céljából a csoport másik országába anyagokat küld, mindegyik országnak az Európai Unióval fennálló kereskedelmi kapcsolataiban magára nézve kötelező származási szabályokat kell alkalmaznia. A különböző szintű tarifális kedvezményeket élvező országok közötti kereskedelem torzulásainak megakadályozása érdekében azonban bizonyos érzékeny termékeket indokolt kizárni a regionális kumulációból.

(11)

Közleményében a Bizottság jelezte, hogy az új csoportok létrehozására, illetőleg a meglévők egyesítésére vagy kiterjesztésére vonatkozó kéréseket kész megvizsgálni minden olyan esetben, amikor az adott országok között gazdasági komplementaritás áll fenn, amennyiben figyelembevételre kerülnek a különböző országokra alkalmazandó preferenciális szabályozások közötti különbségek és a vámszabályok kijátszásának kockázata, továbbá létrejönnek az igazgatási és ellenőrzési célú közigazgatási együttműködés struktúrái és eljárásai. Ennek megfelelően indokolt rendelkezni a szükséges feltételeket teljesítő, már meglévő I. és III. regionális kumulációs csoport országai között alkalmazandó származási kumulációról. A Mercosur kérelme alapján indokolt Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay részvételével létrehozni egy új, IV. számú regionális kumulációs csoportot. Az említett országok közötti regionális kumuláció alkalmazását indokolt függővé tenni a szükséges követelmények teljesülésétől.

(12)

A kedvezményezett országok számára lehetővé indokolt tenni, hogy a kumuláció lehetőségével az EU által megkötött szabadkereskedelmi megállapodások partnerországai viszonylatában is éljenek. Ennek a fajta úgynevezett kiterjesztett kumulációnak egyirányúnak kell lennie, azaz csak a kedvezményezett országokban való anyagfelhasználást szabad lehetővé tennie, engedélyezését pedig az érintett kedvezményezett ország kérelmének alapos vizsgálatához célszerű kötni. Érzékeny természetüknél fogva a Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportjába tartozó árukat ebből a fajta kumulációból ki kell zárni.

(13)

A kedvezményezett országoknak 2001 óta lehetőségük van arra, hogy a Harmonizált Rendszer szerinti 25–97. árucsoportba tartozó, Norvégiából és Svájcból származó áruk esetében is alkalmazzanak származási kumulációt. Ezt a kumulációt továbbra is indokolt lehetővé tenni és indokolt Törökországra is kiterjeszteni azzal a feltétellel, hogy Norvégia, Svájc és Törökország a származó termék fogalma tekintetében ugyanazt a fogalommeghatározást alkalmazza, mint az Európai Unió, és a területére behozott, az Európai Unióból származó anyagok felhasználásával készült termékek esetében viszonossági alapon ugyanilyen bánásmódot biztosít. Ennek érdekében indokolt, hogy a felek levélváltás formájában vagy más alkalmas módon e tárgyban megállapodást kössenek egymással, és ebben azt is vállalják, hogy az igazgatási együttműködés kérdéseiben megadják a tagállamoknak és egymásnak a szükséges támogatást.

(14)

A regionális kumuláció alkalmazásából ki kell zárni bizonyos olyan anyagokat, amelyek esetében a kumulációban részt vevő országok nem mind azonos preferenciális tarifális elbánás alá esnek az Európai Unióban, és az érintett anyag a kumuláció alkalmazása következtében kedvezőbb tarifális elbánás alá esne, mint ha közvetlenül az Európai Unióba exportálnák. Ha ezek a helyzetek nem lennének kizárva, az lehetőséget adna a vámszabályok oly módon való megkerülésére, illetőleg a kereskedelem olyan értelmű torzulására, hogy a szóban forgó árukat csak azokból az országokból exportálnák az Európai Unióba, amelyek a legkedvezőbb preferenciális tarifális elbánásban részesülnek.

(15)

A regionális kumulációból kizárt anyagok listáját külön mellékletben célszerű megállapítani. E melléklet módosítására nemcsak akkor van mód, ha új ilyen helyzet merül fel, hanem akkor is, ha olyan eseteket kell kezelni, amelyekben az I. és a III. regionális kumulációs csoportokba tartozó országok közötti kumuláció eredményeképpen ilyen helyzet merül fel.

Az I. és a III. regionális kumulációs csoportba tartozó országok közötti származási kumulációt és a kiterjesztett kumulációt különleges feltételekhez indokolt kötni, amelyeknek teljesülését a Bizottság szakbizottsági eljárás keretében, az alkalmazandó megfontolások alapján a kumuláció elismerése előtt ellenőrizni fogja. Hasonlóképpen azokban az esetekben, ha a már elismert kumulációval kapcsolatban utólag megállapítást nyer, hogy többé nem teljesülnek az irányadó feltételek, vagy a kumuláció alkalmazása nem kívánt eredményekhez vezet, így különösen a kereskedelem torzulását vagy a vámszabályok kijátszását eredményezi, a Bizottságnak mindenkor képesnek kell lennie arra, hogy a kérdéses kumuláció elismerését megtagadja.

(16)

A jelenlegi származási szabályokban a felségterületi vizeken kívül halászatot folytató halászhajókra vonatkozó egyes rendelkezések olyannyira bonyolultak, hogy az már nincs arányban az elérni kívánt céllal, és emiatt mind betartásuk, mind ellenőrzésük nehéz. Ezeket a szabályokat ezért egyszerűsíteni szükséges.

A jelenleg hatályos szabályok megkövetelik az Európai Unióba való közvetlen szállítás bizonyítását, ami gyakran nehézségekbe ütközik. E követelmény miatt nincs mód alkalmazni a preferenciális elbánást bizonyos olyan áruk esetében, amelyek pedig érvényes származási igazolás kíséretében érkeznek. Ezért olyan új, egyszerűbb és rugalmasabb szabályozást kell bevezetni, amely annak biztosítására összpontosít, hogy az Európai Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából a vámhatóságoknak bemutatott áru megegyezzen azzal az áruval, amely a kedvezményezett exportáló országot elhagyta, és kizárható legyen, hogy az árut útközben módosíthatták vagy másként átalakíthatták.

(17)

A termékek származását jelenleg a kedvezményezett országok hatóságai igazolják, és ennek megfelelően azokban az esetekben, amikor az igazolásban megjelölt származás helytelennek bizonyul, az importőröknek sok esetben nem kell a vámot befizetniük, mert jóhiszeműen jártak el, és a hibát az illetékes hatóságok követték el. Ezért veszteség éri az Európai Unió saját forrásait, és a terhet végső soron az európai uniós adófizető viseli. Mivel termékeinek származását az exportőr ismeri a legjobban, célszerű úgy rendelkezni, hogy az exportőrök közvetlenül adjanak üzleti partnerüknek nyilatkozatot az áru származásáról.

(18)

Az utólagos célzott ellenőrzések megkönnyítése érdekében kívánatos, hogy a kedvezményezett ország illetékes hatóságai az exportőrökről nyilvántartást vezessenek. Ebből a célból indokolt megkövetelni, hogy minden kedvezményezett ország hozzon létre elektronikus nyilvántartást regisztrált exportőreiről, továbbá indokolt a kedvezményezett országok illetékes kormányzati hatóságait arra kötelezni, hogy e nyilvántartások tartalmát adják át a Bizottságnak. Ennek alapján a Bizottságnak az európai uniós igazgatási szervek és gazdasági szereplők által való felhasználás céljából olyan központi adatbázist indokolt létrehoznia a regisztrált exportőrökről, amelyen keresztül a gazdasági szereplők az áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása előtt ellenőrizhetik, hogy partnerük regisztrált exportőr-e az adott kedvezményezett országban. Hasonlóképpen a kétoldalú kumuláció céljából exportügyleteket teljesítő európai uniós gazdasági szereplőket is indokolt arra kötelezni, hogy a tagállami illetékes hatóságoknál nyilvántartásba vétessék magukat.

(19)

Az átláthatóság növelése és az érintettek közötti információcsere elősegítése érdekében az exportőrök azonosító számának és a nyilvántartásban szereplő nem bizalmas jellegű adatainak a közzététele lehetővé tenné mások számára, hogy ezeket az adatokat megtekinthessék. A nyilvánosságra hozatalt azonban – annak következményeire való tekintettel – csak akkor indokolt lehetővé tenni, ha az exportőr ehhez a helyzet ismeretében kifejezetten, önként és írásban előzetes hozzájárulását adta.

(20)

A személyes adatoknak a tagállamok általi feldolgozására a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) kell alkalmazni. A 95/46/EK irányelvben meghatározott elveket e rendeletben szükség szerint pontosítani kell, illetőleg ki kell egészíteni.

(21)

A Bizottságnak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban végzett tevékenységére a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) kell alkalmazni. A 45/2001/EK rendeletben meghatározott elveket e rendeletben szükség szerint pontosítani kell, illetőleg ki kell egészíteni.

(22)

A 95/46/EK irányelv 28. cikke értelmében a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának törvényességét a nemzeti felügyelő hatóságok, míg a 45/2001/EK rendelet 46. cikke értelmében az Európai Unió intézményei és szervei által a személyes adatok feldolgozásával összefüggésben végzett tevékenységet az európai adatvédelmi biztos felügyeli. Az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyelő hatóságoknak – hatáskörük keretein belül – egymással tevékenyen együttműködve helyénvaló gondoskodniuk az e rendelet alapján végzett adatfeldolgozás összehangolt felügyeletéről.

(23)

A regisztrált exportőröket nyilvántartó rendszer bevezetése során indokolt figyelembe venni a kedvezményezett országoknak a nyilvántartó rendszer létrehozására és üzemeltetésére, valamint a Bizottságnak a szükséges központi adatbázis létrehozására vonatkozó képességét. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak még ki kell dolgoznia a rendszer felhasználói követelményeit és műszaki leírását. A központi adatbázis architektúrájának részletes kialakítása után – különösen az adatokhoz való hozzáférés és az adatvédelem tekintetében – elemezni kell a regisztrált exportőröket nyilvántartó rendszer alkalmazásának pontos következményeit, és ennek alapján ki kell igazítani a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A rendszer bevezetését ezért indokolt 2017. január 1-jére előirányozni; az addig rendelkezésre álló időnek elegendőnek kell lennie a fejlesztés végrehajtásához, amely a rendszer felhasználói követelményeinek és műszaki leírásának kidolgozása után, azt követően kezdődhet, hogy a rendszer felhasználói követelményeinek és műszaki leírásának kidolgozása, illetőleg az adatvédelemmel kapcsolatos következményeinek elemzése alapján megtörtént a jogszabályi rendelkezések szükségesnek ítélt kiigazítása. Ezen túlmenően indokolt további három évet biztosítani azoknak az országoknak, amelyek e határidő teljesítésére nem képesek.

A 2017-ig terjedő időszakra, illetőleg az új rendszer bevezetésére addig nem kész országok tekintetében azon túlmenően is, indokolt a jelenleg is alkalmazott szabályok alapján átmeneti szabályokat megállapítani az egyes eljárásokra és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozóan. Ezeknek az átmeneti szabályoknak rendelkezniük kell különösen a származási igazolásoknak az érintett ország illetékes hatóságai általi kiadásáról. A jelenleg hatályos szabályokat az egyértelműség érdekében egyszerűsíteni kell oly módon, hogy szerkezetük igazodjék a regisztrált exportőröket nyilvántartó rendszer bevezetése után alkalmazandó szabályok szerkezetéhez; ennek érdekében célszerű különválasztani egymástól az általános elveket, a kedvezményezett országban a kivitel kapcsán követendő eljárásokat, az Európai Unióban való szabad forgalomba bocsátás kapcsán követendő eljárásokat, valamint az igazgatási együttműködés módszereit. Egyúttal a FORM A származási bizonyítványt is célszerű naprakésszé tenni; ennek keretében célszerű különösen az űrlaphoz tartozó megjegyzések jelenleg hatályos változata helyett a 2007. évi változatot beilleszteni a rendelet szövegébe, amely már figyelembe veszi az EU legutóbbi bővítését, és így naprakész módon tartalmazza azoknak az országoknak a jegyzékét, amelyek a GSP alkalmazásában elfogadják a FORM A bizonyítványt.

(24)

A rendszer igénybevételét indokolt ahhoz kötni, hogy a kedvezményezett országok kialakítsák és fenntartsák azokat az igazgatási struktúrákat, amelyek lehetővé teszik a rendszer hatékony igazgatását, továbbá vállalják, hogy a rendszer megfelelő igazgatásának rendszeres ellenőrzése keretében a Bizottságtól érkező megkeresések kapcsán minden szükséges támogatást megadnak. Különösképpen egy olyan igazgatási együttműködési rendszer létrehozására van szükség az Európai Unióban és a kedvezményezett országokban működő hatóságok között, amely keretet ad a származás ellenőrzéséhez. Egyúttal egyértelműen meg kell határozni az exportőröknek a származásra vonatkozó nyilatkozatukkal kapcsolatos felelősségét, valamint a közigazgatási szerveknek a rendszer igazgatásával kapcsolatos feladatait. Szabályozni szükséges a származásmegjelölő nyilatkozatok tartalmát, valamint azokat az eseteket, amelyekben az Európai Unió vámhatóságai megtagadhatják a nyilatkozat elfogadását, illetőleg ellenőrzésre küldhetik azokat.

(25)

A jelenlegi rendelkezések szerint a kielégítő megmunkálási és feldolgozási műveletek listája a GSP, illetőleg az Európai Unió által egyes országok és területek vonatkozásában autonóm módon megállapított preferenciális tarifális intézkedések esetében azonos. Mivel az ez utóbbi szabályozás keretében alkalmazandó származási szabályok reformjára csak később kerül sor, mindkét esetben a jelenleg hatályos rendelkezéseket indokolt továbbra is alkalmazni. A GSP és az autonóm módon megállapított többi preferenciális kereskedelmi szabályozás koherenciájának biztosítása érdekében azonban a teljes egészében az adott helyen létrejött termék fogalmát, valamint a nem kielégítő megmunkálási és feldolgozási műveletek listáját indokolt az említett autonóm módon megállapított szabályozások és a GSP származási szabályai tekintetében egységesíteni.

(26)

A 2454/93/EGK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(27)

Az 1613/2000/EK (8), az 1614/2000/EK (9) és az 1615/2000/EK (10) bizottsági rendelettel a Közösség egyes Laoszból, Kambodzsából, illetve Nepálból származó textiltermékek tekintetében eltéréseket engedélyezett a GSP származási szabályai alól, amelyek 2010. december 31-ig alkalmazhatók. Az e rendelettel bevezetett egyszerűbb és fejlesztéspolitikai szempontból hatékonyabb származási szabályok ezeket az eltéréseket feleslegessé teszik.

(28)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

1.

Az I. rész IV. címének 2. fejezetében található 66–97. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Szakasz

Általános preferenciarendszer

1.   Alszakasz

Általános rendelkezések

66. cikk

Ez a szakasz az Európai Unió által a 732/2008/EK rendelet (11) alapján a fejlődő országoknak nyújtott általános tarifális preferenciák rendszerének (a továbbiakban: a rendszer) alkalmazásában megállapítja a »származó termék« fogalmát meghatározó szabályokat, valamint az ezzel összefüggő igazgatási együttműködés eljárásait és módszereit.

67. cikk

(1)   E szakasz, valamint e fejezet 1a. szakasza alkalmazásában:

a)   »kedvezményezett ország«: a 732/2008/EK rendelet felsorolásában szereplő bármely ország vagy terület; a »kedvezményezett ország« kifejezés magában foglalja továbbá az adott országnak vagy területnek az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye (Montego Bay-i Egyezmény, 1982. december 10.) értelmében vett parti tengerét is, annak határain azonban túl nem terjedhet;

b)   »előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

c)   »anyag«: a termék előállítása során felhasznált összetevő, alapanyag, alkotóelem vagy alkatrész stb.;

d)   »termék«: az előállított termék, abban az esetben is, ha azt későbbi felhasználásra szánják egy másik előállítási műveletben;

e)   »áruk«: anyagok és termékek egyaránt;

f)   »kétoldalú kumuláció«: olyan rendszer, amelynek keretében az e rendelet értelmében az Európai Unióból származó termék valamely kedvezményezett országból származó anyagnak minősül abban az esetben, ha az adott kedvezményezett országban további feldolgozásnak vetik alá vagy termékbe beépítik;

g)   »Norvégiával, Svájccal vagy Törökországgal való kumuláció«: olyan rendszer, amelynek keretében a Norvégiából, Svájcból vagy Törökországból származó termék valamely kedvezményezett országból származó anyagnak minősül abban az esetben, ha az adott kedvezményezett országban további feldolgozásnak vetik alá vagy termékbe beépítik, majd onnan az Európai Unióba importálják;

h)   »regionális kumuláció«: olyan rendszer, amelynek keretében az e rendelet értelmében az egy adott regionális csoport valamely országából származó termék az adott regionális csoport másik országából (vagy másik regionális csoport valamely országából, ha lehetőség van a csoportok közötti kumulációra) származó anyagnak minősül abban az esetben, ha ez utóbbi országban további feldolgozásnak vetik alá vagy ott előállított termékbe beépítik;

i)   »kiterjesztett kumuláció«: olyan, a Bizottság által valamely kedvezményezett ország kérelme alapján megadott engedélyhez kötött rendszer, amelynek keretében bizonyos olyan országból származó anyagok, amellyel az Európai Uniónak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mindenkor hatályos változatának XXIV. cikke értelmében szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, az adott kedvezményezett országból származó anyagnak minősülnek abban az esetben, ha ez utóbbi országban további feldolgozásnak vetik alá vagy ott előállított termékbe beépítik;

j)   »felcserélhető anyagok«: olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg;

k)   »regionális csoport«: olyan országok csoportja, amelyek között lehetőség van regionális kumulációra;

l)   »vámérték«: az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás (a vámérték megállapításáról szóló WTO-egyezmény) szerint megállapított érték;

m)   »anyag értéke« a 13a. mellékletben található listában: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagért a kedvezményezett országban fizetett első megállapítható ár. E pont rendelkezéseit a felhasznált származó anyagok vámértékének megállapítására is értelemszerűen alkalmazni kell;

n)   »gyártelepi ár«: a gyártelepen a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.

Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék előállításával összefüggésben a kedvezményezett országban ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegének a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adóval csökkentett értékét jelenti;

o)   »a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya«: a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó voltának biztosítása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben árucsoportokba, árucsoport meghatározott csoportjába illetve vámtarifaszám, alszám meghatározott csoportjába tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve;

p)   »nettó tömeg«: magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül;

q)   »árucsoport«, »vámtarifaszám«, »alszám«: a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Rendszert alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy vagy hat számjegyű kódok);

r)   »besorolt«: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a Harmonizált Rendszer egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

s)   »szállítmány«: olyan termékek, amelyeket vagy

t)   »exportőr«: az árut az Európai Unióba vagy kedvezményezett országba exportáló olyan személy, amely képes bizonyítani az áru származását, függetlenül attól, hogy az adott személy azonos-e a gyártóval, és függetlenül attól, hogy az exportügylettel kapcsolatos vámalakiságokat maga végzi-e vagy sem;

u)   »regisztrált exportőr«: olyan exportőr, amelyet az érintett kedvezményezett ország illetékes hatóságai a rendszer keretében végrehajtott exportügyletekkel kapcsolatos származásmegjelölő nyilatkozatok megtétele céljából nyilvántartásba vettek;

v)   »származásmegjelölő nyilatkozat«: az exportőr által egy adott árunak a rendszer származási szabályainak való megfelelőségéről abból a célból tett nyilatkozat, hogy annak alapján az árunak az Európai Unióban való szabad forgalomba bocsátása érdekében nyilatkozó személy preferenciális tarifális elbánást igényelhessen, vagy a kedvezményezett országba a kumulációs szabályok alkalmazásában való további feldolgozás céljából anyagokat importáló gazdasági szereplő az áruk származó voltát bizonyíthassa.

(2)   Az (1) bekezdés n) pontja alkalmazásában abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, az (1) bekezdés n) pontjának első bekezdésében említett »gyártó« az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet.

68. cikk

(1)   A rendszer helyes alkalmazása érdekében a kedvezményezett országok kötelesek vállalni, hogy:

(2)   Az (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködés a következő elemekből áll:

(3)   A kedvezményezett országok az (1) bekezdés szerinti vállalásukat a Bizottsághoz nyújtják be.

69. cikk

(1)   A kedvezményezett országok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a területükön található azon hatóságok megnevezését és címét, amelyek:

(2)   A kedvezményezett országok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az (1) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott adatok mindennemű megváltozásáról.

(3)   A Bizottság a kedvezményezett országok kormányzati hatóságai és a tagállamok vámhatóságai által rendelkezésre bocsátott adatokból létrehozza a regisztrált exportőrök központi elektronikus adatbázisát.

Az adatbázishoz és a benne található adatokhoz csak a Bizottság rendelkezhet hozzáféréssel. Az első albekezdésben említett hatóságok kötelesek gondoskodni a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok időszerűségéről, teljességéről és pontosságáról.

Az első albekezdésben előírt adatbázisban feldolgozott adatokat – a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti, a 92. cikkben előírt kérelem 2. és 3. rovatában megadott bizalmas adatok kivételével – az interneten keresztül a nyilvánosság elé kell tárni.

Az első albekezdésben említett adatbázisban, illetőleg a tagállamok által e szakasz rendelkezései szerint feldolgozott adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek csak a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének megfelelően adhatók át, illetőleg bocsáthatók rendelkezésére.

(4)   Ez a rendelet semmilyen módon nem érinti az Európai Unió jogában és a nemzeti jogban a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyéneknek biztosított védelem szintjét, és nem változtatja meg különösen sem a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozása tekintetében a 95/46/EK irányelv alapján fennálló, sem az Európai Unió intézményeinek és szerveinek a feladataik ellátása során általuk végrehajtott személyesadat-feldolgozás tekintetében a 45/2001/EK rendelet alapján fennálló kötelezettségeit.

A 13c. melléklet 1., 3. (a tevékenység leírását illetően), 4. és 5. pontjában felsorolt, az exportőrökre vonatkozó nyilvántartási és azonosítási adatokat a Bizottság az interneten csak abban az esetben teszi közzé, ha ehhez az exportőr a helyzet ismeretében kifejezetten, önként és írásban előzetes hozzájárulását adta.

Az exportőröket el kell látni a 45/2001/EK rendelet 11. cikkében előírt tájékoztatással.

Az egyes személyeket a 13c. mellékletben felsorolt és a nemzeti rendszerekben feldolgozott saját nyilvántartási adataikkal összefüggésben megillető jogokat a 95/46/EK irányelvet a személyes adatokat őrző tagállam nemzeti jogába átültető jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell gyakorolni.

Az egyes személyeket a saját személyes adataiknak a (3) bekezdésben előírt központi adatbázisban történő feldolgozásával összefüggésben megillető jogokat a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – a hatáskörük szabta keretek között – tevékenyen együttműködnek egymással, és biztosítják a (3) bekezdésében előírt adatbázis összehangolt felügyeletét.

70. cikk

(1)   A Bizottság Az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi a kedvezményezett országok jegyzékét, és megjelöli azokat a dátumokat, amelyektől fogva úgy tekinthető, hogy az egyes országok teljesítik a 68. és a 69. cikkben előírt feltételeket. A Bizottság ezt a jegyzéket minden olyan alkalommal aktualizálja, amikor új kedvezményezett ország teljesíti ugyanezeket a feltételeket.

(2)   Az e szakasz értelmében kedvezményezett országból származónak minősülő termékek az Európai Unióban való szabad forgalomba bocsátásukkor a rendszer keretében biztosított kedvezményeket csak akkor élvezik, ha kivitelük az (1) bekezdésben előírt jegyzéken megjelölt dátum szerinti napon vagy azt követően történt.

(3)   Úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett ország attól a naptól fogva teljesíti a 68. és a 69. cikkben előírt feltételeket, hogy megtette a 68. cikk (1) bekezdésben előírt vállalását, és rendelkezésre bocsátotta a 69. cikk (1) bekezdésében előírt adatokat.

71. cikk

Ha valamely kedvezményezett ország illetékes hatóságai nem teljesítik a 68. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikk (2) bekezdésében, a 91., a 92., a 93. vagy a 97g. cikkben foglalt rendelkezéseket, vagy rendszeres jelleggel nem teljesítik a 97h. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, akkor az adott ország vonatkozásában a rendszer keretében biztosított kedvezmények – a 732/2008/EK rendelet 16. cikkének megfelelően – ideiglenesen visszavonhatók.

2.   Alszakasz

A származó termék fogalmának meghatározása

72. cikk

Egy adott kedvezményezett országból származónak a következő termékek minősülnek:

73. cikk

(1)   Az ebben az alszakaszban a származónak minősüléshez előírt feltételeket az érintett kedvezményezett országban kell teljesíteni.

(2)   Ha a kedvezményezett országból egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek a kezdeményezett országba, azt a továbbiakban csak akkor szabad származónak tekinteni, ha az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:

74. cikk

(1)   Az Európai Unióban való szabad forgalomba bocsátás érdekében bejelentett terméknek meg kell egyeznie azzal a termékkel, amelyet abból a kedvezményezett országból kivittek, amelyből származónak minősül. Az ilyen termék a szabad forgalomba való bocsátás érdekében tett bejelentést megelőzően az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshetett át. A termékek és a szállítmányok tárolása és a szállítmányok megbontása csak az exportőr vagy az áruk későbbi birtokosa felelősségi körében történhet, és a termékeket a tranzitországokban vámfelügyelet alatt kell tartani.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülését mindaddig vélelmezni kell, amíg a vámhatóságoknak nincs okuk ellenkező értelmű feltételezésre; ilyenkor a vámhatóságok felkérhetik a nyilatkozattevőt az említett feltételek teljesülésének igazolására, aki ezt tetszőleges módon igazolhatja, ideértve a különböző fuvarokmányok, például a hajóraklevél, a csomagolási egységek jelölésén vagy számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok, valamint az áruhoz magához kapcsolódó bárminemű bizonyíték bemutatását is.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 84., a 85. vagy a 86. cikk szerinti kumuláció alkalmazása során is értelemszerűen alkalmazni kell.

75. cikk

(1)   Teljes egészében egy adott kedvezményezett országban létrejöttnek minősülnek:

(2)   Az (1) bekezdés h) és i) pontja alkalmazásában az adott ország hajóinak, feldolgozóhajóinak teljesíteniük kell a következő feltételeket:

(3)   A (2) bekezdésben előírt feltételek a tagállamokban vagy különböző kedvezményezett országokban is teljesíthetők, amennyiben mindegyik kedvezményezett ország a 86. cikk (1) és (5) bekezdésében meghatározott regionális kumuláció jogosultja. Ez utóbbi esetben a terméket abból a kedvezményezett országból származónak kell tekinteni, amelynek lobogója alatt a (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a hajó vagy feldolgozóhajó hajózik.

Az első albekezdésben előírt rendelkezések csak a 86. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén alkalmazhatók.

76. cikk

(1)   A 78. és a 79. cikk sérelme nélkül a 75. cikk értelmében nem teljes egészében az érintett kedvezményezett országban létrejött termékek onnan származónak minősülnek, ha teljesülnek a 13a. melléklet listájában az érintett áruk vonatkozásában meghatározott feltételek.

(2)   Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdés alapján egy adott országból származónak minősül, ugyanebben az országban másik termék előállítása céljából mint anyagot további feldolgozásnak vetnek alá, akkor az előállítása során esetleg felhasznált nem származó anyagokat nem kell figyelembe venni.

77. cikk

(1)   A 76. cikk (1) bekezdésében előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.

Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányán alapul, akkor a költségek és az átváltási árfolyamok rövid távú változásainak figyelembevétele érdekében a nem származó anyagok értéke a (2) bekezdésben foglalt átlagolásos eljárással is meghatározható.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdése szerinti esetben a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben a termékért annak valamennyi eladását figyelembe véve felszámított gyártelepi árak összegéből, utóbbit az előző adóévben a termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként a kivitel szerinti országban meghatározott adóévet figyelembe véve, azzal, hogy ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartam vehető figyelembe.

(3)   Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, akkor a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetőleg a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy az árfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó rövid távú változásai megszűntek.

(4)   A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként a (2) bekezdés szerinti átlagos értékeket kell figyelembe venni.

78. cikk

(1)   A (3) bekezdés sérelme nélkül, függetlenül attól, hogy a 76. cikkben előírt követelmények teljesülnek-e, a termék származónak minősülése szempontjából nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni:

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy szerszám nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.

(3)   Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken a kedvezményezett országban végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.

79. cikk

(1)   A 76. cikktől eltérve, az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett a 13a. melléklet listája értelmében egy adott termék előállítása során nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállítása során mégis felhasználhatók, ha teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a termékben az összértékük, illetőleg nettó tömegük nem haladja meg:

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazása következtében a nem származó anyagok részaránya nem lépheti túl a 13a. melléklet listájában található szabályokban megállapított megengedett legnagyobb értékeket.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható a 75. cikk értelmében teljes egészében egy adott kedvezményezett országban létrejött termékekre. A 78. cikkben és a 80. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül azonban az említett bekezdésekben megállapított tűréshatárok alkalmazhatók a termék előállítása során felhasznált mindazon anyagok összességére, amelyeknek a 13a. melléklet listájában az adott termékre vonatkozóan található szabály értelmében teljes egészében egy adott helyen létrejöttnek kell lenniük.

80. cikk

(1)   E szakasz rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítés egysége az a termék, amelyet a Harmonizált Rendszer szerinti besorolás megállapítása során alapegységnek kell tekinteni.

(2)   Ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e szakasz rendelkezéseinek alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

(3)   Ha a Harmonizált Rendszer 5. általános értelmező szabálya szerint a csomagolást a besorolás szempontjából a termék részének kell tekinteni, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

81. cikk

A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.

82. cikk

A Harmonizált Rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet származónak kell tekinteni, ha az azt alkotó összes termék származó.

Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, akkor a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

83. cikk

A termék származó voltának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:

3.   Alszakasz

Kumuláció

84. cikk

A kétoldalú kumuláció keretében az Európai Unióból származó termék kedvezményezett országból származó anyagnak tekinthető abban az esetben, ha olyan termékbe építik be, amelynek előállítása az adott országban történik, és az ott végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy a 78. cikk (1) bekezdésében körülírt műveleteken.

85. cikk

(1)   Abban a körben, amelyben Norvégia, Svájc és Törökország a kedvezményezett országokból származó termékekre vonatkozóan általános tarifális preferenciákat nyújt, és a származás fogalmát e szakasz szabályainak megfelelően határozza meg, a Norvégiával, Svájccal vagy Törökországgal való kumuláció keretében a Norvégiából, Svájcból vagy Törökországból származó termék kedvezményezett országból származó anyagnak tekinthető abban az esetben, ha az ott végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy a 78. cikk (1) bekezdésében körülírt műveleteken.

(2)   Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha Törökország, Norvégia és Svájc viszonossági alapon azonos elbánásban részesíti a kedvezményezett országokból származó azon termékeket, amelyek az Európai Unióból származó anyagokat tartalmaznak.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazható a Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportjába tartozó termékekre.

(4)   A Bizottság Az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azt a dátumot, amelytől fogva az (1) és a (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek.

86. cikk

(1)   A regionális kumulációt a következő négy, egymástól különálló regionális csoport esetében kell alkalmazni:

(2)   Az egyazon csoportba tartozó országok között a regionális kumuláció a következő feltételek együttes teljesülése esetén alkalmazható:

Ha egy regionális csoport országai 2011. január 1. előtt már teljesítették az első albekezdés b) és c) pontjában foglalt követelményeket, akkor új vállalást nem szükséges tenniük.

(3)   A 13b. mellékletben felsorolt anyagok esetében a (2) bekezdésben előírt regionális kumuláció nem alkalmazható abban az esetben, ha:

(4)   Egyazon regionális csoportba tartozó országok között regionális kumuláció csak akkor alkalmazható, ha az abban a kedvezményezett országban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás, amelyben az anyagokat további feldolgozásnak vetik alá vagy termékbe beépítik, túlmegy a 78. cikk (1) bekezdésében körülírt műveleteken, továbbá textiltermékek esetében túlmegy a 16. mellékletben körülírt műveleteken is.

Ha az első albekezdésben előírt követelmény nem teljesül, a termék származási országának a regionális csoport azon országát kell tekinteni, amely a regionális csoport többi országából származó felhasznált anyagok vámértékében a legnagyobb részt képviseli.

Ha a származási ország megállapítása a második albekezdés alapján történik, akkor a termék exportőre által – illetőleg a regisztrált exportőri rendszer bevezetéséig az exportáló kedvezményezett ország hatóságai által – az Európai Unióba való kivitel keretében kiállított származási igazoláson származási országként az így megállapított országot kell megjelölni.

(5)   Valamely, az I. vagy a III. csoportba tartozó kedvezményezett ország hatóságainak kérelmére a Bizottság engedélyezheti a regionális kumuláció ezen csoportokba tartozó országok közötti alkalmazását, amennyiben meggyőződik arról, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

Az első albekezdésben említett kérelemben bizonyítékokat kell szolgáltatni az ugyanazon albekezdésben előírt követelmények teljesüléséről. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A Bizottság a kérelem elbírálását a kumulációhoz kapcsolódóan relevánsnak ítélt összes elem alapján végzi, ideértve a kumuláció tárgyát képező anyagokat is.

(6)   Az I. vagy a III. csoportba tartozó valamely kedvezményezett országban a másik csoporthoz tartozó országok valamelyikéből származó anyagok felhasználásával előállított terméknek az Európai Unióba történő kivitelekor a termék származását a következők szerint kell megállapítani:

(7)   Valamely kedvezményezett ország hatóságainak kérelmére a következő feltételek együttes teljesülése esetén a Bizottság engedélyezheti a kiterjesztett kumuláció alkalmazását egy meghatározott kedvezményezett ország és egy meghatározott olyan ország között, amellyel az Európai Uniónak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mindenkor hatályos változatának XXIV. cikke értelmében szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn:

Az első albekezdésben említett kérelemben meg kell adni azon anyagok jegyzékét, amelyekre a kért kumuláció kiterjed, továbbá bizonyítékokat kell szolgáltatni az első albekezdés a) és b) pontjában előírt követelmények teljesüléséről. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. Ha az érintett anyagok megváltoznak, akkor új kérelmet kell benyújtani.

A Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportjába tartozó termékek esetében kiterjesztett kumuláció nem alkalmazható.

(8)   A (7) bekezdés szerinti kiterjesztett kumuláció alkalmazásában a felhasznált anyagok származását és a származásra vonatkozó okirati bizonyítékot a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Az Európai Unióba exportált termékek származását az e szakaszban megállapított származási szabályok alapján kell megállapítani.

A létrejött termék származónak minősüléséhez nem szükséges kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson átesniük az Európai Unióba exportált termék előállítása során a kedvezményezett országok valamelyikében felhasznált azon anyagoknak, amelyek olyan országból származnak, amellyel az Európai Uniónak szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, amennyiben a kedvezményezett országban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy a 78. cikk (1) bekezdésében körülírt műveleteken.

(9)   A Bizottság Az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi:

87. cikk

Kétoldalú kumuláció vagy Norvégiával, Svájccal vagy Törökországgal való kumuláció és regionális kumuláció együttes alkalmazása esetén a létrejött terméknek a 86. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdése alapján az érintett regionális csoport országainak valamelyikéből származónak kell minősülnie.

88. cikk

(1)   Az 1. és a 2. alszakasz rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell:

(2)   Ha egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során származó és nem származó felcserélhető anyagokat egyaránt felhasználnak, akkor a tagállamok vámhatóságai – gazdasági szereplők írásos kérelme alapján – a kétoldalú kumuláció keretében valamely kedvezményezett országba való későbbi kivitel céljából engedélyezhetik, hogy a szóban forgó anyagok kezelése az Európai Unióban a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az érintett anyagok fizikailag elkülönített raktározása nélkül történjék.

(3)   A tagállamok vámhatóságai a (2) bekezdés szerinti engedély megadását az általuk indokoltnak ítélt feltételekhez köthetik.

Az engedély csak akkor adható meg, ha a (2) bekezdésben említett módszer alkalmazása mellett biztosítható, hogy az Európai Unióból származónak tekinthető létrejött termékek száma mindenkor ugyanakkora legyen, mint amekkora az anyagok fizikailag elkülönített raktározása mellett volna.

Engedélyezése esetén a módszert az Európai Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az Európai Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.

(4)   A (2) bekezdésben említett módszer kedvezményezettje annyi termék esetében jogosult származási igazolást kiállítani, illetőleg a regisztrált exportőri rendszer bevezetéséig annyi termék esetében jogosult kérelmezni a származási igazolás kiállítását, amennyi az Európai Unióból származónak tekinthető. A tagállamok vámhatóságainak kérésére a kedvezményezett köteles nyilatkozatot tenni a készletek kezelésének módjáról.

(5)   A tagállamok vámhatóságai figyelemmel kísérik a (2) bekezdés szerinti engedély felhasználását.

A tagállamok vámhatóságai az engedélyt visszavonhatják, ha:

4.   Alszakasz

Eltérések

89. cikk

(1)   A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely kedvezményezett ország kérésére bármely kedvezményezett országnak engedélyezhető, hogy átmenetileg eltérjen az e szakaszban foglalt rendelkezésektől, amennyiben:

(2)   Az átmeneti eltérésnek az eltérés engedélyezését megalapozó belső vagy külső tényezők időtartamára, illetőleg arra az időtartamra kell korlátozódnia, amelyre a kedvezményezett országnak szüksége van a kérdéses feltételek teljesítéséhez.

(3)   Az eltérés engedélyezése iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Bizottsághoz. A kérelemben meg kell jelölni az (1) bekezdés értelmében az eltérést megalapozó tényezőket, és megfelelő dokumentumokat kell szolgáltatni a kérelem alátámasztására.

(4)   Eltérés engedélyezése esetén az érintett kedvezményezett országnak maradéktalanul teljesítenie kell az eltérés felhasználásáról a Bizottság felé teljesítendő információszolgáltatással és az eltérés tárgyát képező mennyiségek kezelésével kapcsolatban megállapított követelményeket.

5.   Alszakasz

A kedvezményezett országban a kivitellel összefüggésben alkalmazandó eljárások

90. cikk

A rendszert a következő esetekben kell alkalmazni:

91. cikk

(1)   A kedvezményezett ország illetékes hatóságai kötelesek létrehozni és mindenkor naprakészen tartani az adott ország területén található regisztrált exportőrök elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartást kötelesek haladéktalanul aktualizálni minden olyan esetben, ha a 93. cikk (2) bekezdése alapján egy exportőrt a nyilvántartásból törölni kell.

(2)   A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

(3)   A kedvezményezett országok illetékes hatóságai kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a regisztrált exportőrök azonosítására szolgáló nemzeti számozási rendszerükről. Az azonosító számnak az ISO szerinti alpha-2-es országkóddal kell kezdődnie.

92. cikk

Amennyiben regisztrált exportőrként nyilvántartásba kívánja vétetni magát, az exportőr köteles a 13c. mellékletben meghatározott mintának megfelelő űrlapon kérelmet benyújtani a kedvezményezett országnak a 69. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetékes hatóságaihoz. Az űrlap kitöltésével az exportőr hozzájárulását adja a megadott adatoknak a Bizottság adatbázisában való tárolásához és a bizalmasnak nem minősülő adatoknak az interneten történő közzétételéhez.

Az illetékes hatóságok csak teljes kérelmet fogadnak el.

93. cikk

(1)   Az az exportőr, amely többé nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a rendszer keretében árukat exportálhatna, továbbá az az exportőr, amely ilyen termékeket többé nem kíván exportálni, köteles erről értesíteni a kedvezményezett ország illetékes hatóságait, amelyek kötelesek a kérdéses exportőrt haladéktalanul törölni az adott kedvezményezett ország regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

(2)   A kedvezményezett országban alkalmazott büntetőjogi és más természetű szankciók rendszerének sérelme nélkül ha egy regisztrált exportőr szándékosan vagy gondatlan magatartást tanúsítva olyan származásmegjelölő nyilatkozatot vagy más olyan okmányt állít ki vagy olyan származásmegjelölő nyilatkozat vagy más olyan okmány kiállítását eszközli ki, amely helytelen adatokat tartalmaz és ennek következtében szabálytalan vagy csalárd módon preferenciális tarifális elbánást eredményez, akkor a kedvezményezett ország illetékes hatóságai kötelesek a kérdéses exportőrt törölni az adott kedvezményezett ország regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

(3)   Anélkül, hogy a feltárt szabálytalanságoknak a folyamatban lévő ellenőrzésekre való lehetséges következményeit bármilyen formában érintené, a regisztrált exportőrök nyilvántartásából való törlés a jövőre nézve hatályos, azaz csak a törlés időpontja után kiállított nyilatkozatokra nézve van joghatása.

(4)   A regisztrált exportőrök nyilvántartásából az illetékes hatóságok által a (2) bekezdés alapján törölt exportőr a regisztrált exportőrök nyilvántartásába csak akkor nyerhet ismételten felvételt, ha a kedvezményezett ország illetékes hatóságai előtt bizonyította, hogy a törlést eredményező helyzetet orvosolta.

94. cikk

(1)   Az exportőrök – függetlenül attól, hogy regisztrált exportőrnek minősülnek-e vagy sem – kötelesek:

Az első albekezdés d) pontjában előírt nyilvántartások elektronikus formában is őrizhetők, azonban az exportált termékek előállítása során felhasznált anyagok visszakeresését és származó voltának ellenőrzését lehetővé kell tenniük.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek azokra a beszállítókra is alkalmazandók, amelyek az exportőrök számára az általuk szállított áruk származónak minősüléséről beszállítói nyilatkozatokat állítanak ki.

95. cikk

(1)   Az exportőr köteles az érintett termékek kivitelekor származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítani, ha az érintett áruk a 86. cikk (4) bekezdésének második albekezdése vagy a 86. cikk (6) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében az érintett kedvezményezett országból vagy másik kedvezményezett országból származónak tekinthetők.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a származásmegjelölő nyilatkozat kivételes esetben a kivitel után visszamenőlegesen is kiállítható; ezt az úgynevezett visszamenőleges származásmegjelölő nyilatkozatot a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat szerinti tagállamban a kivitelt követően két éven belül be kell mutatni.

(3)   A származásmegjelölő nyilatkozatot, amelynek a 13d. mellékletben előírt információkat kell tartalmaznia, az exportőr köteles átadni európai uniós üzleti partnerének. A származásmegjelölő nyilatkozatot angol vagy francia nyelven kell kiállítani.

A származásmegjelölő nyilatkozat bármelyik olyan kereskedelmi okmányra rávezethető, amely lehetővé teszi az érintett exportőr és az érintett áruk azonosítását.

(4)   A 84. cikkben, a 86. cikk (1) bekezdésében vagy a 86. cikk (5) és (6) bekezdésében előírt kumuláció alkalmazása esetében annak a terméknek az exportőre, amelynek előállítása olyan féltől származó anyagok felhasználásával történt, amellyel lehetőség van a kumulációra, a beszállító által rendelkezésre bocsátott származásmegjelölő nyilatkozatra támaszkodik. Ilyenkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az »EU cumulation«, »Regional cumulation« vagy »Cumul UE«, »Cumul régional« utalást.

(5)   A 85. cikkben előírt kumuláció alkalmazása esetében annak a terméknek az exportőre, amelynek előállítása olyan féltől származó anyagok felhasználásával történt, amellyel lehetőség van a kumulációra, a beszállító által rendelkezésre bocsátott, az adott esetnek megfelelően a Norvégia, Svájc vagy Törökország esetében a GSP keretében alkalmazandó származási szabályoknak megfelelően kiállított származási igazolásra támaszkodik. Ilyenkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell a »Norway cumulation«, »Switzerland cumulation«, »Turkey cumulation« vagy »Cumul Norvège«, »Cumul Suisse«, »Cumul Turquie« utalást.

(6)   A 86. cikk (7) és (8) bekezdésében előírt kiterjesztett kumuláció alkalmazása esetében annak a terméknek az exportőre, amelynek előállítása olyan féltől származó anyagok felhasználásával történt, amellyel lehetőség van a kiterjesztett kumulációra, a beszállító által rendelkezésre bocsátott, az adott esetnek megfelelően az Európai Unió és az érintett ország között fennálló szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kiállított származási igazolásra támaszkodik.

Ilyenkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az »Extended cumulation with country X« vagy »Cumul étendu avec le pays X« utalást.

96. cikk

(1)   A származásmegjelölő nyilatkozatot szállítmányonként kell kiállítani.

(2)   Az exportőr általi kiállítását követően a származásmegjelölő nyilatkozat tizenkét hónapig érvényes.

(3)   Több szállítmányra egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat állítható ki abban az esetben, ha az áruk:

6.   Alszakasz

Az Európai Unióban való szabad forgalomba bocsátással összefüggésben alkalmazandó eljárások

97. cikk

(1)   A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton utalni kell a származásmegjelölő nyilatkozatra. A származásmegjelölő nyilatkozatot a vámhatóságok rendelkezésére kell tartani; a vámhatóságok a vámáru-nyilatkozat ellenőrzése keretében kérhetik a származásmegjelölő nyilatkozat benyújtását. Az említett hatóságok kérhetik a nyilatkozat lefordítását az érintett tagállam hivatalos nyelvére vagy valamelyik hivatalos nyelvére.

(2)   Ha a nyilatkozattevő a rendszer alkalmazását úgy kéri, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat befogadásakor nincs birtokában származásmegjelölő nyilatkozat, akkor a vámáru-nyilatkozatot a 253. cikk (1) bekezdése értelmében hiányosnak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni.

(3)   A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása előtt a nyilatkozattevő köteles megfelelően gondoskodni arról, hogy az áruk teljesítsék az e szakaszban foglalt rendelkezéseket; ennek érdekében köteles ellenőrizni különösen azt, hogy:

97a. cikk

(1)   A származásmegjelölő nyilatkozat megtételére és bemutatására vonatkozó kötelezettség nem áll fenn:

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott termékeknek teljesíteniük kell a következő feltételeket:

(3)   A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a behozatal akkor nem kereskedelmi forgalomban történik, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

97b. cikk

(1)   A származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő adatok, illetve a termékek behozatalához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhatóságokhoz benyújtott okmányokon feltüntetett adatok közötti kisebb ellentmondások felfedezése önmagában nem teszi a származásmegjelölő nyilatkozatot semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány az adott termékekre vonatkozik.

(2)   A származásmegjelölő nyilatkozat nyilvánvaló alaki hibái, mint például a gépelési hibák, nem eredményezik az okmány elutasítását, ha az okmányon tett nyilatkozatok helytálló voltát nem teszik kétségessé.

(3)   Az importáló ország vámhatóságaihoz a 96. cikkben előírt érvényességi időtartam után benyújtott származásmegjelölő nyilatkozat a tarifális preferenciák alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha benyújtása az előírt határidőig rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származásmegjelölő nyilatkozatot, ha a termékeket az említett határidő előtt bemutatták számukra.

97c. cikk

(1)   A 96. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás a tagállamok vámhatóságai által meghatározott időtartamon belül alkalmazható.

(2)   Az importáló tagállam vámhatóságai, amelyek a szabad forgalomba bocsátás egymást követő eseteit felügyelik, kötelesek ellenőrizni, hogy az egymást követő szállítmányok valóban azoknak a szétszerelt vagy összeszereletlen termékeknek a részét képezik-e, amelyekre a származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozik.

97d. cikk

(1)   Ha még nem történt meg a termékek szabad forgalomba bocsátása, akkor a termékeknek vagy azok egy részének a Közösség vámterületén belül máshová vagy – ha lehetséges – Norvégiába, Svájcba vagy Törökországba való továbbküldése céljából a származásmegjelölő nyilatkozat egy vagy több, az áruk birtokosa által kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozattal helyettesíthető. Helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat kiállítására az áruk birtokosa akkor is jogosult, ha nem regisztrált exportőr.

(2)   A helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat kiállításakor az eredeti származásmegjelölő nyilatkozatra rá kell vezetni:

Az eredeti származásmegjelölő nyilatkozatot az adott esetnek megfelelően a »Replaced« vagy a »Remplacé« felirattal meg kell jelölni.

(3)   A helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

A helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat kiállítója a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozathoz másolatban csatolhatja az eredeti származásmegjelölő nyilatkozatot.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdést a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatokra is értelemszerűen alkalmazni kell. Az (1), a (2) és a (3) bekezdést a termékek norvégiai, svájci és törökországi feladói által kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

(5)   A 89. cikk értelmében engedélyezett eltérés alapján tarifális preferenciális elbánást élvező termékek esetében e cikk alapján helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat csak akkor állítható ki, ha a termékek szándékolt rendeltetési helye az Európai Unióban van. Ha az érintett termék regionális kumuláció keretében vált származóvá, a Norvégiába, Svájcba vagy Törökországba továbbküldött termékek esetében helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat csak akkor állítható ki, ha ezek az országok az Európai Unióval azonos regionális kumulációs szabályokat alkalmaznak.

(6)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdést a 74. cikk alapján megbontott szállítmányok származásmegjelölő nyilatkozata helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

97e. cikk

(1)   Ha a vámhatóságok a termékek származó voltát kétségesnek tartják, felkérhetik a nyilatkozattevőt arra, hogy egy általuk ésszerűen meghatározott határidőn belül mutassa be mindazokat a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amelyek alapján a vámáru-nyilatkozaton a származásra vonatkozóan tett utalás helytálló volta vagy a 74. cikkben előírt feltételek teljesülése ellenőrizhető.

(2)   A vámhatóságok a 97h. cikkben előírt ellenőrzési eljárás időtartamára felfüggeszthetik a preferenciális tarifális intézkedés alkalmazását, ha:

(3)   Az (1) bekezdés alapján a nyilatkozattevőtől kért adatok megérkezéséig, avagy a (2) bekezdésben említett ellenőrzési eljárás eredményeinek megszületéséig a szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett az áruk kiadását az importőr részére fel kell ajánlani.

97f. cikk

(1)   A behozatali tagállam vámhatóságai a következő esetekben a rendszer alkalmazását megtagadják, és nem kötelesek sem kiegészítő bizonyítékokat kérni, sem a kedvezményezett országtól ellenőrzést igényelni:

(2)   A behozatali tagállam vámhatóságai a rendszer alkalmazását megtagadják, ha a 97h. cikk értelmében a kedvezményezett ország illetékes hatóságaitól igényelt ellenőrzést követően:

7.   Alszakasz

A származás ellenőrzése

97g. cikk

(1)   A termékek származónak minősülésére vonatkozó szabályok teljesülésének biztosítása érdekében a kedvezményezett ország illetékes hatóságai kötelesek:

Amennyiben Norvégia, Svájc és Törökország olyan megállapodást köt az Európai Unióval, amelynek értelmében a felek az igazgatási együttműködés területén kötelesek egymásnak megadni a szükséges támogatást, az első albekezdést a norvégiai, svájci és törökországi hatóságoktól a területükön kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatokkal kapcsolatban a kedvezményezett ország illetékes hatóságaival való további kapcsolatfelvétel kezdeményezése céljából igényelt ellenőrzésekre is értelemszerűen alkalmazni kell.

Kiterjesztett kumuláció a 86. cikk (7) és (8) bekezdése alapján csak akkor engedélyezhető, ha az az ország, amelynek az Európai Unióval hatályos szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, vállalta, hogy a kedvezményezett országnak az igazgatási együttműködés területén ugyanazt a támogatást megadja, amelyet az említett szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezései értelmében a tagállamok vámhatóságainak megadna.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy az exportőrök folyamatosan eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Az ellenőrzések végrehajtásának gyakoriságát megfelelő kockázatelemzési kritériumok alapján kell meghatározni. Ebből a célból a kedvezményezett országok illetékes hatóságai kötelezhetik az exportőröket az általuk kiállított származásmegjelölő nyilatkozatok egy-egy példányának vagy átfogó listájának átadására.

(3)   A kedvezményezett országok illetékes hatóságainak jogosultsággal kell rendelkezniük arra, hogy bizonyítékokat kérjenek, hogy betekintsenek az exportőrök és – az adott esetnek megfelelően – az exportőröknek termékeket szállító gyártók nyilvántartásaiba, beleértve az azok helyiségeiben végrehajtott ilyen célú ellenőrzéseket is, továbbá hogy elvégezzenek minden más szükségesnek ítélt ellenőrzést.

97h. cikk

(1)   A származásmegjelölő nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróba-szerűen kell elvégezni, továbbá minden olyan esetben, amikor a tagállamok vámhatóságai alapos okkal kétségesnek tartják hitelességüket, az érintett termékek származónak minősülését vagy az e szakaszban előírt más követelmények teljesülését.

Ha valamely tagállam vámhatóságai származásmegjelölő nyilatkozatok érvényességének, termékek származó voltának vagy mindkettőnek az ellenőrzése céljából egy kedvezményezett ország illetékes hatóságaitól együttműködést igényelnek, megkeresésükben az adott esetnek megfelelően megjelölik azokat a megfontolásokat, amelyek alapján alapos okuk van a származásmegjelölő nyilatkozat érvényességét, illetve a termékek származó helyzetét kétségesnek tartani.

Az ellenőrzés igénylésekor a tagállam vámhatóságai továbbíthatják a származásmegjelölő nyilatkozat másolatát és minden más olyan információt vagy okiratot, amely arra enged következtetni, hogy az adott nyilatkozatban szereplő információk helytelenek.

Az ellenőrzést igénylő tagállam első ízben hat hónapos határidőt tűz az ellenőrzés eredményeinek közlésére, melyet az ellenőrzés igénylésének napjától kell számítani; a Norvégiától, Svájctól vagy Törökországtól a területükön valamely kedvezményezett országban kiállított származásmegjelölő nyilatkozat alapján kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatra vonatkozóan igényelt ellenőrzés esetében azonban a határidőt nyolc hónapban kell megállapítani.

(2)   Ha alapos kétség esetén az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem érkezik visszajelzés, vagy ha a visszajelzés nem tartalmaz elegendő információt a termékek valós származásának megállapításához, akkor az illetékes hatóságokhoz újabb megkeresést kell küldeni. Ebben a megkeresésben újabb, legfeljebb hat hónapos határidőt kell kitűzni.

8.   Alszakasz

Vegyes rendelkezések

97i. cikk

(1)   Az 5., a 6. és a 7. alszakasz rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell:

(2)   A tagállam vámhatóságai az európai uniós exportőrt – kérelmére – a rendszer alkalmazásában regisztrált exportőrnek tekintik, ha teljesíti a következő feltételeket:

97j. cikk

(1)   Az 1., a 2. és a 3. alszakasz rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell annak megállapítására is, hogy a Ceutába vagy Melillába kivitt termék kedvezményezett országból származónak minősül-e, illetőleg hogy a kétoldalú kumuláció keretében kedvezményezett országba kivitt termék Ceutából és Melillából származónak minősül-e.

(2)   Az 5., a 6. és a 7. alszakasz rendelkezéseit a kedvezményezett országból Ceutába vagy Melillába exportált, valamint a kétoldalú kumuláció keretében Ceutából vagy Melillából kedvezményezett országba exportált termékek esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)   Az 1., a 2., a 3., az 5., a 6. és a 7. alszakaszban foglalt rendelkezések Ceutában és Melillában való alkalmazásáról a spanyol vámhatóságok gondoskodnak.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.”.

2.

Az I. rész IV. címének 2. fejezete a következő 1a. szakasszal egészül ki:

„1A.   Szakasz

A regisztrált exportőri rendszer bevezetéséig alkalmazandó eljárások és az igazgatási együttműködés tekintetében alkalmazandó módszerek

1.   Alszakasz

Általános elvek

97k. cikk

(1)   Valamennyi kedvezményezett ország köteles betartani a következő rendelkezéseket, illetve köteles gondoskodni betartásukról:

(2)   A kedvezményezett országok illetékes hatóságai kötelesek együttműködni a Bizottsággal és a tagállamokkal, ennek keretében kötelesek különösen:

(3)   Ha egy kedvezményezett országban megtörténik az illetékes hatóság kijelölése a FORM A származási bizonyítványok kiadásának céljára, továbbá származásra vonatkozó okirati bizonyítékok ellenőrzése folyik és az Európai Unióba teljesítendő exportügyletek céljára FORM A származási bizonyítványok kerülnek kiadásra, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adott kedvezményezett ország elfogadta az (1) bekezdésben előírt feltételeket.

(4)   Ha egy ország vagy terület a 732/2008/EK rendeletben meghatározott termékek vonatkozásában akár újonnan, akár ismételten kedvezményezett országként elismerésre kerül, akkor az adott országból vagy területről származó termékekre az általános preferenciarendszert akkor kell alkalmazni, ha az adott kedvezményezett országból vagy területről való kivitelük a 97s. cikkben meghatározott napon vagy azt követően történt.

(5)   A származási igazolás a kiviteli országban történő kiállításának napjától számítva tíz hónapig érvényes, és eddig a határidőig be kell nyújtani a behozatali ország vámhatóságainak.

2.   Alszakasz

A kedvezményezett országban a kivitellel összefüggésben alkalmazandó eljárások

97l. cikk

(1)   A FORM A származási bizonyítványt a 17. mellékletben található mintának megfelelően, az exportőr vagy meghatalmazott képviselője írásos kérelmére kell kiállítani; a kérelemhez csatolni kell azokat a megfelelő okmányokat, amelyek tanúsítják, hogy az exportügylet tárgyát képező termék teljesíti a FORM A származási bizonyítvány kiadására vonatkozó követelményeket.

(2)   A bizonyítványt haladéktalanul az exportőr rendelkezésére kell bocsátani, amint a kivitel megtörtént, illetve bizonyossá vált, hogy meg fog történni. A FORM A származási bizonyítvány kivételesen az érintett termékek kivitele után is kibocsátható, ha:

(3)   Az illetékes kormányzati hatóságok a bizonyítványt utólag csak akkor állíthatják ki, ha meggyőződtek arról, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok megegyeznek a megfelelő kiviteli okmányokban szereplő adatokkal, és az érintett termék kivitele kapcsán az e szakaszban foglalt rendelkezéseknek megfelelően nem került kibocsátásra FORM A származási bizonyítvány. Az utólag kiállított FORM A származási bizonyítvány 4. rovatába az »Issued retrospectively« vagy a »Délivré a posteriori« szöveget kell beírni.

(4)   Ha a FORM A származási bizonyítványt ellopják, az elvész vagy megsemmisül, az exportőr kérheti a bizonyítványt eredetileg kibocsátó illetékes kormányzati hatóságtól, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján, bocsásson ki másodlatot. Az így kibocsátott FORM A másodlat 4. rovatába a »Duplicate« vagy »Duplicata« szöveget, valamint az eredeti bizonyítvány kiállítási dátumát és sorszámát kell beírni. A másodlat az eredeti okmány kiállításának napjától fogva hatályos.

(5)   Az illetékes kormányzati hatóságoknak jogosultsággal kell rendelkezniük arra, hogy minden olyan okirati bizonyítékot bekérjenek és minden olyan ellenőrzést lefolytassanak, amelyet szükségesnek tartanak annak ellenőrzéséhez, hogy a termék, amelyre a FORM A származási bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem vonatkozik, teljesíti-e a vonatkozó származási szabályokat.

(6)   A FORM A származási bizonyítvány 2. rovatát nem kötelező kitölteni. A 12. rovatban az »Európai Unió« megnevezést vagy valamely tagállam nevét kell feltüntetni. A 11. rovatba a FORM A származási bizonyítvány kiállításának dátumát kell beírni. Ugyanezt a rovatot, mely a bizonyítványt kiállító illetékes kormányzati hatóság számára van fenntartva, valamint a 12. rovatot, mely az exportőr képviseletére jogosult személy aláírása számára van fenntartva, kézzel kell aláírni.

97m. cikk

(1)   Bármely exportőr kiállíthat számlanyilatkozatot olyan, egy vagy több csomagból álló, legfeljebb 6 000 EUR összértékű származó terméket tartalmazó szállítmány vonatkozásában, amennyiben az adott eljárás a 97k. cikk (2) bekezdése szerinti igazgatási együttműködés hatálya alá tartozik.

(2)   A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles a kiviteli ország vámhatóságainak vagy más illetékes kormányzati hatóságainak kérésére bármely időpontban benyújtani minden olyan okiratot, amely igazolja, hogy az adott termékek származónak minősülnek.

(3)   Az exportőr a számlanyilatkozatot francia vagy angol nyelven köteles kiállítani oly módon, hogy a számlára, a szállítólevélre vagy bármely más kereskedelmi okmányra rágépeli, rábélyegzi vagy rányomtatja a 18. mellékletben meghatározott szöveget. A kézzel írt nyilatkozatot nyomtatott betűkkel, tintával kell elkészíteni. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr saját kézzel írott eredeti aláírásának.

(4)   A számlanyilatkozat használatának feltételei a következők:

(5)   A 84., a 85. vagy a 86. cikkben előírt kumuláció alkalmazása esetén a kedvezményezett ország azon illetékes kormányzati hatóságai, amelyektől FORM A származási bizonyítvány kibocsátását kérték olyan termékre vonatkozóan, amelynek előállítása olyan féltől származó anyagok felhasználásával történt, amellyel lehetőség van a kumulációra, a következő okmányokra támaszkodnak:

Az első albekezdés első, második, harmadik és negyedik francia bekezdésében említett esetekben a FORM A származási bizonyítvány 4. rovatába az adott esetnek megfelelően az »EU cumulation«, »Norway cumulation«, »Switzerland cumulation«, »Turkey cumulation«, »Regional cumulation«, »Extended cumulation with country X« vagy a »Cumul UE«, »Cumul Norvège«, »Cumul Suisse«, »Cumul Turquie«, »Cumul régional«, »Cumul étendu avec le pays X« szövegek valamelyikét kell beírni.

3.   Alszakasz

Az Európai Unióban való szabad forgalomba bocsátással összefüggésben alkalmazandó eljárások

97n. cikk

(1)   A FORM A származási bizonyítványokat és a számlanyilatkozatokat az importáló tagállam vámhatóságainál, a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani.

(2)   Az importáló ország vámhatóságainál a 97k. cikk (5) bekezdésében előírt érvényességi időtartam után benyújtott származási igazolás a tarifális preferenciák alkalmazása céljából abban az esetben fogadható el, ha benyújtása az előírt határidőig rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt bemutatták számukra.

97o. cikk

(1)   Ha az importőr kérésére és a behozatali tagállam vámhatóságai által megszabott feltételek mellett a Harmonizált Rendszer 2. a) általános szabálya értelmében szétszereltnek vagy összeszereletlennek minősülő, a Harmonizált Rendszer szerinti XVI. vagy XVII. áruosztályba vagy 7308 vagy 9406 vámtarifaszám alá tartozó termékek behozatala részszállítmányok formájában történik, akkor ezekre a termékekre elegendő az első részszállítmány behozatalakor egyetlen származási igazolást benyújtani a vámhatóságokhoz.

(2)   Az importőr kérésére és a behozatali tagállam vámhatóságai által megszabott feltételek mellett elegendő az első szállítmány behozatalakor egyetlen származási igazolást benyújtani a vámhatóságokhoz, ha az áruk:

Ez az eljárás az illetékes vámhatóságok által meghatározott időtartam alatt alkalmazható.

97p. cikk

(1)   Ha a származó termékek egyetlen tagállam egyetlen vámhivatalának felügyelete alatt vannak, akkor ezeknek a termékeknek vagy azok egy részének az Európai Unión belül máshová vagy – ha lehetséges – Norvégiába, Svájcba vagy Törökországba való továbbküldése céljából az eredeti származási igazolás egy vagy több FORM A származási bizonyítvánnyal helyettesíthető.

(2)   A helyettesítő FORM A származási bizonyítványokat az a vámhivatal bocsátja ki, amelynek felügyelete alatt a termékek vannak. A helyettesítő bizonyítványt a reexportőr írásos kérelmére kell kiállítani.

(3)   A helyettesítő bizonyítvány jobb felső rovatában fel kell tüntetni annak a közbülső országnak a nevét, ahol a bizonyítványt kibocsátották. A 4. rovatba a »Replacement certificate« vagy a »Certificat de remplacement« (»Helyettesítő bizonyítvány«) szöveget, valamint az eredeti származási bizonyítvány kibocsátási dátumát és sorszámát kell beírni. Az 1. rovatban meg kell adni a reexportőr nevét. A 2. rovatban megadható a végső címzett nevét. A 3-9. rovatba a továbbküldött terméknek az eredeti bizonyítványon található összes adatát át kell vezetni, a 10. rovatba pedig a reexportőr által kiállított számla adatait kell beírni.

(4)   A helyettesítő bizonyítványt kibocsátó vámhatóságok záradékkal látják el a 11. rovatot. A hatóságok felelőssége a helyettesítő bizonyítvány kiadására korlátozódik. A 12. rovatba a származási országra és a rendeltetési országra vonatkozó adatokat az eredeti bizonyítványról kell átvezetni. Ezt a rovatot a reexportőr köteles aláírni. A rovatot jóhiszeműen aláíró reexportőr nem felelős az eredeti bizonyítványon szereplő adatok helytálló voltáért.

(5)   Az (1) bekezdésben körülírt művelet elvégzésére felkért vámhivatal az eredeti bizonyítványra feljegyzi a továbbított termékek tömegét, darabszámát és jellegét, valamint a helyettesítő bizonyítvány vagy bizonyítványok sorszámát. A vámhivatal az eredeti bizonyítványt legalább három évig megőrzi. Az eredeti bizonyítvány fénymásolatban a helyettesítő bizonyítványhoz csatolható.

(6)   A 89. cikk értelmében engedélyezett eltérés alapján tarifális preferenciális elbánást élvező termékek esetében az e cikkben előírt eljárás csak akkor alkalmazható, ha a termékek szándékolt rendeltetési helye az Európai Unióban van. Ha az érintett termék regionális kumuláció keretében minősül származónak, a Norvégiába, Svájcba vagy Törökországba továbbküldött termékek esetében helyettesítő bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha ezek az országok az Európai Unióval azonos regionális kumulációs szabályokat alkalmaznak.

97q. cikk

(1)   A magánszemély által magánszemélynek kiscsomagban küldött termékek és az utazók személyes poggyászának részét képező termékek FORM A származási bizonyítvány és számlanyilatkozat bemutatása nélkül is származónak tekinthetők és élvezhetik a 66. cikkben előírt tarifális preferenciákat, amennyiben:

(2)   A behozatal a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem kereskedelmi forgalomban történik:

(3)   A (2) bekezdés hatálya alá tartozó termékek összértéke kiscsomagok esetében az 500 EUR-t, az utazók személyes poggyászának részét képező termékek esetében az 1 200 EUR-t nem haladhatja meg.

97r. cikk

(1)   A FORM A származási bizonyítványban vagy számlanyilatkozaton szereplő adatok, illetve a termékek behozatalához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalnak benyújtott okmányokon feltüntetett adatok közötti kisebb ellentmondások felfedezése önmagában nem teszi a bizonyítványt vagy számlanyilatkozatot semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány a bemutatott termékekre vonatkozik.

(2)   A FORM A származási bizonyítvány, az EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy a számlanyilatkozat egyértelmű alaki hibái nem eredményezik az okmány elutasítását, ha az okmányon tett nyilatkozatok helytálló voltát nem teszik kétségessé.

4.   Alszakasz

Az igazgatási együttműködés módszerei

97s. cikk

(1)   A kedvezményezett országok kötelesek átadni a Bizottságnak a területükön lévő azon kormányzati hatóságok megnevezését és címét, amelyek jogosultak FORM A származási bizonyítványokat kibocsátani, az ilyen hatóságok által használt bélyegzők lenyomatmintáit, valamint a FORM A származási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős kormányzati hatóságok megnevezését és címét.

A Bizottság ezeket az információkat továbbküldi a tagállamok vámhatóságainak. Ha az adatközlésre korábbi adatközlés módosítása keretében kerül sor, a Bizottság a kedvezményezett országok illetékes kormányzati hatóságai által rendelkezésre bocsátott információknak megfelelően jelzi az új bélyegzők használatba vételének napját. Ez a közlés bizalmas, azonban a termékek szabad forgalomba bocsátásakor a szóban forgó vámhatóságok lehetővé tehetik, hogy az importőr vagy annak kellően meghatalmazott képviselője megtekintse a bélyegzők lenyomatmintáit.

Azok a kedvezményezett országok, amelyek az első albekezdésben előírt információkat már átadták, csak akkor kötelesek ezeket az információkat ismételten átadni, ha azok közben megváltoztak.

(2)   A 97k. cikk (4) bekezdésének alkalmazása céljából a Bizottság a 732/2008/EK rendeletben meghatározott termékek vonatkozásában újonnan vagy ismételten kedvezményezett országként elismert minden egyes ország és terület esetében közzéteszi Az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában azt a dátumot, amelytől fogva az adott ország vagy terület teljesíti az (1) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(3)   A Bizottság a kedvezményezett országok illetékes hatóságainak kérésére megküldi a kedvezményezett országoknak a tagállamok vámhatóságai által az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállítása céljából használt bélyegzők lenyomatmintáit.

97t. cikk

(1)   A FORM A származási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróba-szerűen kell elvégezni, továbbá minden olyan esetben, amikor a tagállamok vámhatóságai alapos okkal kétségesnek tartják hitelességüket, az érintett termékek származó helyzetét vagy az e szakaszban előírt követelmények bármelyikének teljesülését.

(2)   Utólagos ellenőrzés igénylésekor a tagállamok vámhatóságai – szükség esetén az ok megjelölésével – visszaküldik az exportáló kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatóságainak a FORM A származási bizonyítványt, a számlát (ha benyújtásra került), a számlanyilatkozatot vagy e dokumentumok másolatát. Az ellenőrzés igénylésének alátámasztására meg kell küldeni minden olyan rendelkezésre álló okiratot és adatot, amely a származási igazolás nem helytálló voltát jelzi.

Ha a tagállamok vámhatóságai úgy döntenek, hogy az ellenőrzés eredményének megszületéséig felfüggesztik a preferenciális tarifális elbánás alkalmazását, akkor az általuk szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett felajánlják az áruk kiadását az importőrnek.

(3)   Az utólagosan igényelt ellenőrzést a megkeresés megküldésétől számítva legfeljebb hat hónapon belül el kell végezni, és eredményeit meg kell küldeni a tagállamok vámhatóságainak; ez a határidő nyolc hónap abban az esetben, ha a megkeresés címzettje Norvégia, Svájc vagy Törökország, célja pedig az említett országok területén kedvezményezett országban kiállított FORM A származási bizonyítvány vagy számlanyilatkozat alapján kiállított helyettesítő származási igazolás ellenőrzése. Az eredményekből megállapíthatónak kell lennie, hogy a kérdéses származási igazolás a ténylegesen kivitt termékekre vonatkozik-e, és hogy ezek a termékek a kedvezményezett országból származónak tekinthetők-e.

(4)   Kétoldalú kumuláció nyomán kibocsátott FORM A származási bizonyítványok esetében a visszajelzésnek tartalmaznia kell az EUR.1 szállítási bizonyítvány(ok) vagy – ha szükséges – a megfelelő számlanyilatkozat(ok) másolatát/másolatait.

(5)   Ha alapos kétség esetén a (3) bekezdésben megjelölt hat hónapos határidőn belül nem érkezik visszajelzés, vagy ha a visszajelzés nem tartalmaz elegendő információt a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek valós származásának megállapításához, akkor az illetékes hatóságokhoz újabb megkeresést kell küldeni. Ha a második megkeresés megküldése után négy hónapon belül az ellenőrzést igénylő hatóság nem kapja meg az ellenőrzés eredményeit, vagy ha az eredmények nem teszik lehetővé a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek valós származásának megállapítását, akkor – hacsak kivételes körülmények nem állnak fenn – az ellenőrzést igénylő hatóság megtagadja a preferenciális tarifális elbánást.

(6)   Ha az ellenőrzési eljárás vagy bármilyen más rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy a származási szabályokat megsértették, az exportáló kedvezményezett ország saját kezdeményezésre vagy a tagállamok vámhatóságainak kérésére e szabályszegések megállapítása és megelőzése érdekében köteles kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatokat lefolytatni vagy gondoskodni e vizsgálatok lefolytatásáról. Ezekben a vizsgálatokban a Bizottság és a tagállamok vámhatóságai részt vehetnek.

(7)   A FORM A származási bizonyítványok utólagos ellenőrzése céljából az exportőr köteles megőrizni az érintett termékek származó voltának alátámasztására alkalmas valamennyi okmányt, az exportáló kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatóságai pedig kötelesek másolatban megőrizni a bizonyítványt és az arra hivatkozó kiviteli okmányokat. Az említett okmányokat legalább a FORM A származási bizonyítvány kiállításának évét követő harmadik naptári év végéig kell megőrizni.

97u. cikk

(1)   A 97s. és a 97t. cikk rendelkezéseit az egyazon regionális csoportba tartozó országok által a Bizottsággal vagy a tagállamok vámhatóságaival szemben fennálló információszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a regionális származási kumuláció szabályai alapján kiállított FORM A származási bizonyítványok és számlanyilatkozatok utólagos ellenőrzése céljából egymással folytatott együttműködésre is alkalmazni kell.

(2)   A 85., a 97m. és a 97p. cikk alkalmazásában az Európai Unió, Norvégia, Svájc és Törökország által megkötendő megállapodásnak tartalmaznia kell egyebek mellett a felek azon vállalását, hogy az igazgatási együttműködés területén minden szükséges támogatást megadnak egymásnak.

A 86. cikk (7) és (8) bekezdése, valamint a 97k. cikk alkalmazása céljából az az ország, amelynek az Európai Unióval hatályos szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, és vállalta, hogy valamely kedvezményezett országgal kiterjesztett kumulációban vesz részt, köteles azt is vállalni, hogy a kérdéses kedvezményezett országnak az igazgatási együttműködés területén ugyanazt a támogatást megadja, amelyet az említett szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezései értelmében a tagállamok vámhatóságainak megadna.

5.   Alszakasz

A kétoldalú kumuláció céljából alkalmazandó eljárások

97v. cikk

(1)   Az Európai Unióból származó termékek származónak minősülése igazolható:

(2)   Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője az EUR.1 szállítási bizonyítvány 2. rovatába a »GSP beneficiary countries« és az »EU« vagy a »Pays bénéficiaires du SPG« és az »UE« szöveget írja be.

(3)   A FORM A származási bizonyítványok kibocsátására, használatára és utólagos ellenőrzésére vonatkozóan e szakaszban előírt rendelkezéseket az EUR.1 szállítási bizonyítványokra és – a kibocsátásukkal kapcsolatos rendelkezések kivételével – a számlanyilatkozatokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

(4)   A tagállamok vámhatóságai bármely olyan exportőrnek (a továbbiakban: elfogadott exportőr), amely a kétoldalú kumuláció keretében gyakran szállít az Európai Unióból származó termékeket, engedélyezhetik, hogy az érintett termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot állítson ki, amennyiben a szóban forgó exportőr a vámhatóságok számára hitelt érdemlően minden szükséges garanciát megad annak ellenőrzéséhez, hogy:

(5)   A vámhatóságok az elfogadott exportőrként való engedélyezést az általuk megfelelőnek ítélt feltételekhez köthetik. A vámhatóságok az elfogadott exportőr részére vámfelhatalmazási számot adnak ki, amelyet az köteles feltüntetni a számlanyilatkozatokon.

(6)   A vámhatóságok figyelemmel kísérik az engedélynek az elfogadott exportőr általi felhasználását. A vámhatóságok az engedélyt bármikor visszavonhatják.

Az engedélyt vissza kell vonni, ha:

(7)   Az elfogadott exportőr a számlanyilatkozatokat nem köteles aláírni, ha írásban nyilatkozik a vámhatóságok előtt arról, hogy a nevét tartalmazó minden számlanyilatkozatért úgy vállal teljes felelősséget, mintha saját kezűleg aláírta volna.

6.   Alszakasz

Ceuta és Melilla

97w. cikk

A származási igazolások kibocsátására, használatára és utólagos ellenőrzésére vonatkozóan e szakaszban előírt rendelkezéseket a kedvezményezett országból Ceutába vagy Melillába exportált, valamint a kétoldalú kumuláció keretében Ceutából vagy Melillából kedvezményezett országba exportált termékek esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.

Az e szakaszban foglalt rendelkezések Ceutában és Melillában való alkalmazásáról a spanyol vámhatóságok gondoskodnak.”.

3.

Az I. rész IV. címe 2. fejezetének 2. szakasza a következő 97x. cikkel egészül ki:

„97x. cikk

(1)   E szakasz alkalmazásában:

a)   »előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

b)   »anyag«: a termék előállítása során felhasznált összetevő, alapanyag, alkotóelem, alkatrész stb.;

c)   »termék«: az előállított termék, abban az esetben is, ha azt későbbi felhasználásra szánják egy másik előállítási műveletben;

d)   »áruk«: anyagok és termékek egyaránt;

e)   »vámérték«: az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás (a vámérték megállapításáról szóló WTO-egyezmény) szerint megállapított érték;

f)   »gyártelepi ár« a 15. mellékletben található listán: a gyártelepen a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét, levonva belőle a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adót.

Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék gyártásával összefüggésben a kedvezményezett országban ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegét jelenti, levonva belőle a létrejött vagy előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adót;

g)   »anyag értéke« a 15. mellékletben található listában: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagért az Európai Unióban vagy a 98. cikk (1) bekezdése értelmében vett kedvezményezett országban fizetett első megállapítható ár. Ezen albekezdés rendelkezéseit a felhasznált származó anyagok vámértékének megállapítására is értelemszerűen alkalmazni kell;

h)   »árucsoport«, »vámtarifaszám«, »alszám«: a Harmonizált Rendszert alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy vagy hat számjegyű kódok);

i)   »besorolt«: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a Harmonizált Rendszer egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

j)   »szállítmány«: olyan termékek, amelyeket vagy

egy adott exportőr egy adott címzettnek egyidejűleg szállít, vagy

az exportőrtől a címzettig való szállításuk során egyetlen fuvarokmány, ilyen okmány hiányában egyetlen számla kísér.

(2)   Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, az (1) bekezdés f) pontjának első albekezdésében említett »gyártó« az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet”.

4.

A 99. cikk a következő d)a ponttal egészül ki:

5.

A 101. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

6.

A rendelet szövege az e rendelet I. mellékletében meghatározott 13a. melléklettel egészül ki.

7.

A rendelet szövege az e rendelet II. mellékletében meghatározott 13b. melléklettel egészül ki.

8.

A rendelet szövege az e rendelet III. mellékletében meghatározott 13c. melléklettel egészül ki.

9.

A rendelet szövege az e rendelet IV. mellékletében meghatározott 13d. melléklettel egészül ki.

10.

A 14. melléklet 1. megjegyzésében az „a 69. és a 100. cikk” szövegrész helyébe az „a 100. cikk” szöveg, 3. megjegyzésének 3.1. pontjában az „A 69. és 100. cikknek” szövegrész helyébe az „A 100. cikknek” szöveg lép.

11.

A 17. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

12.

A 18. melléklet helyébe az e rendelet VI. mellékletében meghatározott szöveg lép.