15.8.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 218/8

(1)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelettel (2) összhangban a közös halászati politikának az élő vízi erőforrások védelmével, kezelésével és kiaknázásával összefüggésben koherens intézkedésekről kell gondoskodnia, ideértve a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra és nem célfajokra gyakorolt káros hatásának enyhítésére irányuló külön intézkedéseket is.

(2)

A 850/98/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha a tengeri élőlények megóvása azonnali intézkedést tesz szükségessé, a Bizottság a hivatkozott rendeleten túlmenően vagy attól eltérve foganatosíthatja a szükséges intézkedéseket.

(3)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól (a továbbiakban: ICES) 2011 júniusában kapott szakvélemény azt mutatja, hogy a Kelta-tengeren történő visszadobások aránya – különösen a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal növendékegyedei esetében – magas és egyre növekszik. Az olyan halak tengerbe való visszadobása, amelyek még nem érték el a szaporodóképes kort, csökkenti az elkövetkező évek potenciális hozamát, és ily módon veszélyezteti az állományok fenntarthatóságát.

(4)

Mind a norvég homárra halászó flották, mind a fenékvonóhálóval és kerítőhálóval több halfajra halászó flották az általuk használt halászeszközök alacsony fokú szelektivitása miatt nagy mennyiségű foltos tőkehalat és vékonybajszú tőkehalat dobnak vissza a tengerbe. Az ICES azt is megállapítja, hogy a közönséges tőkehal állománya nagymértékben függ az állománypótlódástól, valamint hogy a visszadobás gyakorlatának visszaszorítása érdekében technikai intézkedéseket kell hozni. Tekintettel arra, hogy mind a foltos tőkehal, mind a vékonybajszú tőkehal kelta-tengeri állománya nagymértékben pótlódott, e fajok esetében idén várhatóan növekedni fog a visszadobási arány. Következésképpen az ICES azt javasolja, hogy sürgősen technikai intézkedéseket kell hozni a szelektivitás fokozására, valamint a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal visszadobásának csökkentésére.

(5)

Éppen ezért a méret szerinti szelektivitás fokozása és az állományba bekerülő növendékhalak védelme érdekében szükséges bevezetni a négyzetes szemű hálómezők használatát, eközben pedig a célfajok fogásait indokolt a lehető legnagyobb mennyiség szerint meghatározni. Bebizonyosodott, hogy a négyzetes szemű hálómezők jelentősen csökkentik a halászati mortalitást oly módon, hogy lehetővé teszik a halegyedek hálóból való kiszökését, így azonnal bevezethető hatékony intézkedést képeznek.

(6)

Az északnyugati vizek regionális tanácsadó testülete (NWWRAC) 2011 októberében kibocsátott szakvéleményében úgy fogalmazott, hogy főként a foltos tőkehalat és a vékonybajszú tőkehalat érintő visszadobások csökkentése érdekében fokozni kell a Kelta-tengerre vonatkozó jelenlegi technikai intézkedések hatékonyságát annak előírásával, hogy – a halászeszköz típusától és a hajó motorteljesítményétől függően – egy meghatározott méretű, megfelelően elhelyezett négyzetes szemű hálómezőt legyen kötelező használni.

(7)

Ezért a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal állományainak védelme azonnali intézkedést tesz szükségessé.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Irányítóbizottság véleményével,

a)

a fenékvonóhálók és kerítőhálók szembősége egységesen 100 milliméter vagy annál nagyobb (a továbbiakban: TR1 hajók);

b)

a fenékvonóhálók és kerítőhálók szembősége egységesen legalább 70 milliméter, de 100 milliméternél kisebb (a továbbiakban: TR2 hajók); vagy

c)

a fenékvonóhálós vagy kerítőhálós hajók motorteljesítménye nem éri el a 112 kilowattot (a továbbiakban: kis teljesítményű hajók).

a)

a TR1 hajók és a kis teljesítményű hajók négyzetes szemű, legalább 100 mm-es szembőségű hálómezőt használnak;

b)

a TR2 hajók négyzetes szemű, legalább 110 mm-es szembőségű hálómezőt használnak.