20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/1

1.

Ezen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkével összhangban elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem gyakorlati megvalósítása, az éves költségvetési eljárásnak és az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

2.

E megállapodás alkalmazásában a költségvetési fegyelem minden kiadásra vonatkozik. Ameddig e megállapodás hatályban marad, kötelező érvényű minden intézményre nézve.

3.

E megállapodás nem érinti az intézményeknek a Szerződésekben, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (1) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet), valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) meghatározott költségvetési hatáskörét.

4.

E megállapodás módosításához valamennyi intézmény közös megegyezése szükséges.

5.

E megállapodás három részből áll:

6.

E megállapodás 2013. december 23-án lép hatályba, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (3) helyébe lép.

7.

Az Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre és az uniós saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulására vonatkozó információt tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezt az információt a költségvetési tervezet kísérődokumentumaival együtt évente aktualizálni kell.

8.

Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határai alatt, kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezet tekintetében.

9.

2017-ben a Bizottság aktualizálja a 2020 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.

10.

Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Mindazonáltal valamennyi, a tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

A tartalékból történő átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

11.

Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. Amennyiben a többletkiadást igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt a költségvetési rendelettel összhangban, a megfelelő költségvetési eszköz révén figyelembe veszi a szükséges javaslat előterjesztésekor. A Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

12.

A Bizottság a rugalmassági eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.

A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. A javaslat az adott pénzügyi évre vonatkozóan a költségvetési eljárás során terjeszthető elő.

A rugalmassági eszköz igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

A megállapodásra az éves költségvetési eljárás keretében kerül sor.

13.

Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

A Bizottság a Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

14.

A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget. Ilyen javaslat csak olyan költségvetés-módosítási tervezettel vagy éves költségvetési tervezettel kapcsolatban nyújtható be, amelynek elfogadásához ilyen javaslatra szükség van. A Bizottság – amennyiben azt vizsgálata alátámasztja – a rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó javaslatához egy jelentős összegnek a meglévő költségvetési kereten belüli átcsoportosítására vonatkozó javaslatot csatol.

A rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg annak az uniós költségvetés-módosításnak vagy általános költségvetésnek a jóváhagyásával egyidejűleg, amelynek elfogadását a rendkívüli tartalék megkönnyíteni hivatott. Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikkében az Unió általános költségvetésének jóváhagyására vonatkozóan előírt szavazási szabályokkal összhangban határoz.

15.

A költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködést részletesen a melléklet határozza meg.

16.

A Bizottság az Unió általános költségvetését kísérő éves jelentést készít, amelyben feltüntet minden olyan nem bizalmas információt, amely az alábbiakra vonatkozóan rendelkezésre áll:

17.

Valamennyi, rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi keretösszegét.

Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési tervezet kidolgozásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 10 %-kal tér el, kivéve, ha olyan új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyeket kifejezett és pontos indokok támasztanak alá, figyelembe véve a program végrehajtása során – különösen értékelések alapján – elért eredményeket. Az ilyen eltérésből származó növekedésnek – a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és az e megállapodásban említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – az érintett fejezet felső határa alatt kell maradnia.

Ez a pont nem vonatkozik a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott és a tagállamok szerint előzetesen felosztott kohéziós előirányzatokra, amelyek tartalmazzák a program pénzügyi keretösszegét annak teljes időtartamára, sem pedig a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 16. cikkében említett nagyszabású projektekre.

18.

Azok a többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusok, amelyeket nem rendes jogalkotási eljárás keretében fogadnak el, nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeget”.

Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciaösszeget kíván a jogalkotási aktusba foglalni, ezen összeg a jogalkotó szándéka kifejezésének tekintendő, és nem érintheti az Európai Parlament és a Tanács EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatáskörét. Erre vonatkozó rendelkezést az ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó valamennyi jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell.

Ha az érintett pénzügyi referenciaösszeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i együttes nyilatkozatában (4) ismertetett egyeztetési eljárás keretében létrejött megállapodás tárgyát képezi, akkor az e megállapodás 17. pontja értelmében vett referenciaösszegnek tekintendő.

19.

A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokra az alábbi különös szabályok vonatkoznak:

A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előkészítéséről és menetéről, beleértve azok költségvetési vonzatait is.

A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási eljárás során az intézmények vállalják, hogy mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárást a lehető leggyorsabban lefolytassanak.

A költségvetésben az érintett pénzügyi év január 1-je után hatályba lépő új halászati megállapodásokra vagy halászati megállapodások megújításaira elkülönített összegeket tartalékként kell feltüntetni.

Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó előirányzatok (beleértve a tartalékot is) elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja azokat az információkat, amelyek egy háromoldalú – lehetőleg egyszerűsített – egyeztetés révén tartandó, a helyzet okairól és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekről szóló véleménycsere lefolytatásához szükségesek. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol.

A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hatályos halászati megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

20.

Az Európai Parlament képviselői – az Európai Parlament halászati megállapodások terén fennálló hatásköreinek figyelembevételével, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (5) 25. és 26. pontjával összhangban – megfigyelői státuszban részt vehetnek a nemzetközi halászati megállapodások megtárgyalása céljából tartott bilaterális és multilaterális konferenciákon.

21.

A halászati megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokra irányadó eljárás sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési együttműködés keretében kellő időben megállapodásra jut a halászati megállapodások megfelelő finanszírozásáról.

22.

Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 25. cikkében említett, a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékhoz tartozó előirányzatokat közvetlenül kell feltüntetni az Unió általános költségvetésében. A válságkezelési intézkedésekre rendelkezésre nem bocsátott összegeket ismételten közvetlen kifizetések céljára kell rendelkezésre bocsátani.

Azok a válságkezelési intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek október 16. és a pénzügyi év vége között merülnek fel, a harmadik bekezdésben foglalt követelményekkel összhangban finanszírozhatók a következő pénzügyi év tartalékából.

Amennyiben a Bizottság a vonatkozó jogalkotási aktusnak megfelelően szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a Bizottság által szükségesnek ítélt intézkedéseket finanszírozó költségvetési tételbe történő átcsoportosításra. Valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

A tartalékból való átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

23.

A KKBP operatív kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű költségvetési alcímben kell feltüntetni. Ezen összeg az előre jelezhető tényleges igények fedezésére szolgál, amelyeket a költségvetési tervezet elkészítésének keretében határoznak meg az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) által évente készített előrejelzések alapján, és az az előre nem látható eseményekre ésszerű mozgásteret képez. Tartalékra nem különíthető el KKBP-forrás.

24.

A KKBP-kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének megfelelően az Unió általános költségvetését terhelik, az intézmények az egyeztetőbizottságban minden évben arra törekednek, hogy a Bizottság által készített költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak az Unió általános költségvetését terhelő operatív kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a „KKBP” költségvetési alcím e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács az előző évi költségvetésben szereplő összeg, illetve a költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbat tünteti fel a költségvetésben.

A KKBP operatív kiadásainak teljes összege a KKBP költségvetési alcímnek a negyedik bekezdésben javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott eszközök, tervezett, de még el nem fogadott eszközök, és minden jövőbeni – de nem tervezett – eszköz, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni.

Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a KKBP költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP-fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasságot ennek megfelelően biztosítani kell. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres, figyelembe véve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkét, valamint e megállapodás 10. pontját.

A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP-fellépéseket fel kell tüntetni, a következők lehetnek:

25.

A főképviselő minden évben konzultációt folytat az Európai Parlamenttel a szóban forgó év június 15-ig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választási lehetőségeit tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az Unió általános költségvetése tekintetében érvényesülő pénzügyi vonzatokat, az n-1. évben megkezdett intézkedések értékelését, valamint annak értékelését, hogy a KKBP milyen mértékben koordinált az Unió egyéb külső pénzügyi eszközeivel és milyen mértékben egészíti ki azokat. Ezenfelül a főképviselő az évente legalább öt alkalommal tartott – legkésőbb az egyeztetőbizottságban meghatározott – közös konzultációs ülések révén rendszeresen és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében. Az Európai Parlament és a Tanács határozza meg, hogy ezeken az üléseken kik vehetnek részt, figyelembe véve az ülések során kicserélt információk célját és jellegét.

A Bizottságot meghívást kap az ezeken az üléseken való részvételre.

Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el a KKBP területén, amely kiadásokat von maga után, a főképviselő haladéktalanul, de legfeljebb a határozat elfogadását követő öt munkanapon belül megküldi az Európai Parlamentnek a tervezett költségekről, különösen az az időtartamra, az alkalmazott személyi állományra, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági intézkedésekre vonatkozó költségekről szóló becslést (a továbbiakban: a pénzügyi kimutatás).

A Bizottság negyedévenként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a KKBP-fellépések végrehajtásáról és a pénzügyi év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

26.

A Bizottság informális párbeszédet alakít ki az Európai Parlamenttel fejlesztéspolitikai kérdésekben, azok finanszírozási forrásaitól függetlenül. Az Európai Parlament Európai Fejlesztési Alappal (EFA) kapcsolatos ellenőrzését önkéntes alapon hozzá kell igazítani azokhoz az ellenőrzési jogokhoz, amelyek az Unió általános költségvetése és különösen a Fejlesztési Együttműködési Eszköz tekintetében állnak fenn, az informális párbeszéd keretében meghatározandó részletes szabályok szerint.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság – többek között a fejlesztéspolitika demokratikus ellenőrzésének javítása céljából – javaslatot kíván tenni arra, hogy az EFA 2021-től kezdődően képezze a költségvetés részét.

27.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet mellékletében az 5. fejezetre megállapított felső határ által elért takarításoknak arányosan kell megoszlaniuk az intézmények, illetve egyéb uniós szervek között, az azok által az igazgatási költségvetésekben képviselt részarány alapján.

Minden intézmény, szerv és ügynökség előterjeszti az éves költségvetési eljárás során az első bekezdésben említett iránymutatásoknak megfelelő, tervezett kiadásokra vonatkozó becsléseit.

A munkaidő heti 40 órára való növeléséből fakadó kapacitástöbblet ellentételezése céljából az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy személyi állományát a 2013. január 1-jei állománytáblához képest fokozatosan 5 %-kal leépíti (7). E létszámcsökkentésnek valamennyi intézményre, szervre és ügynökségre vonatkoznia kell, és 2013 és 2017 között hajtandó végre. A létszámcsökkentés az Európai Parlament és a Tanács költségvetési jogait nem érinti.

28.

A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék – kérelmük alapján – a nemzetközi szervezeteken keresztül elköltött uniós forrásokkal kapcsolatban megkapja az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék EUMSZ szerinti hatáskörei gyakorlásához szükséges bármely információt és dokumentumot, amelyet a Bizottság az e szervezetekkel kötött ellenőrzési megállapodások keretében kapott meg.

29.

A Bizottság az EUMSZ 318. cikkében előírt értékelő jelentésében megkülönbözteti az Európa 2020 stratégiára összpontosuló belső szakpolitikákat a külső szakpolitikáktól, és több teljesítményre vonatkozó adatra – például teljesítményellenőrzési eredményekre – támaszkodik az Unió pénzgazdálkodásának az elért eredményeken alapuló értékelése céljából.

30.

A Bizottság évente két alkalommal, először áprilisban vagy májusban (a költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt), másodszor pedig decemberben vagy januárban (az Unió általános költségvetésének elfogadása után) teljes körű pénzügyi ütemezést terjeszt elő a többéves pénzügyi keret 1. (kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezetét), 2. (csak a „környezetvédelem” és a „halászat” tekintetében), 3. és 4. fejezetére. Ez a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési tételek szerint felépülő ütemezés az alábbiakat határozza meg:

A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi ütemezés és a saját jogalkotási programja közötti kereszthivatkozások módját, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden jogalkotási javaslat esetében jeleznie kell, hogy az áprilisi vagy a decemberi program tartalmazza-e azt. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot különösen az alábbiakról kell tájékoztatni:

Amennyiben szükséges, a Bizottság jelzi a javasolt új jogalkotási javaslatok miatt szükségessé váló új ütemezést.

31.

Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a Bizottságnak alapos, teljes és objektív hatásvizsgálatot kell készítenie, amelyben többek között figyelembe veszi a személyzet és a kompetenciák kritikus tömegét, a költséghatékonysági szempontokat, a szubszidiaritást és az arányosságot, a tagállami és uniós tevékenységekre gyakorolt hatást, valamint az érintett kiadási fejezet tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatokat. Az Európai Parlament és a Tanács ezen információk alapján és az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül a költségvetési együttműködés keretében vállalja, hogy kellő időben megállapodásra jut a javasolt ügynökség finanszírozásáról.

A következő eljárási lépések alkalmazandók:

Ugyanez az eljárás alkalmazandó valamely ügynökségre vonatkozó jogi aktus bármely olyan módosítására, amely hatással lehet a szóban forgó ügynökség erőforrásaira.

Amennyiben az ügynökség feladatai a szóban forgó ügynökség létrehozásáról szóló jogi aktus módosítása nélkül lényegesen módosulnak, a Bizottság felülvizsgált pénzügyi kimutatás révén tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy utóbbiak időben megállapodásra tudjanak jutni az ügynökség finanszírozásáról.

32.

A költségvetési eljárásban kellően figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-én aláírt együttes nyilatkozatához csatolt közös megközelítés vonatkozó rendelkezéseit.

33.

Amennyiben az igazgatótanács új Európai Iskola létrehozását tervezi, értelemszerűen hasonló eljárást kell lefolytatni annak az Unió általános költségvetése tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatait illetően.