25.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/1

(1)

A kockázati tőke finanszírozást nyújt olyan vállalkozásoknak, amelyek általában nagyon kicsik, vállalati fejlődésük kezdeti szakaszában vannak, valamint jelentős növekedési és terjeszkedési lehetőségeik vannak. A kockázatitőke-alapok emellett értékes szakértelmet és tudást, üzleti kapcsolatokat, márkaértéket (brand equity) adnak és stratégiai tanácsadást nyújtanak a vállalkozásoknak. A kockázatitőke-alapok azáltal, hogy finanszírozást és tanácsadást nyújtanak ezeknek a vállalkozásoknak, serkentik a gazdasági növekedést, hozzájárulnak a munkahelyek létrehozásához és a tőke mobilizációjához, elősegítik az innovatív vállalkozások létrehozását és elterjedését, növelik azok kutatási-fejlesztési befektetéseit, és táplálják a vállalkozói szellemet, az innovációt és a versenyképességet, összhangban az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott Európa 2020 stratégia (Európa 2020) célkitűzéseivel és a tagállamok előtt álló hosszú távú kihívásokkal – mint például az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer „Globális trendek 2030-ig: Állampolgárok egy összefonódó és több központú világban” című, 2012. márciusi jelentésében meghatározott kihívásokkal – összefüggésben.

(2)

Közös keretszabályok meghatározására van szükség az „EuVECA” megnevezésnek a minősített kockázatitőke-alapokra való használata, különösen az e megnevezéssel működő alapok portfólió-összetétele, azok finanszírozható befektetési célja, az általuk használható befektetési eszközök, valamint az ilyen alapokba történő befektetés szempontjából az Unióban egységes szabályok szerint elfogadható befektetői csoportok vonatkozásában. Ilyen közös keretrendszer hiányában fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok nemzeti szinten olyan eltérő intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra, és akadályozzák annak megfelelő működését, mivel az egész Unióban működtetni kívánt kockázatitőke-alapokra az egyes tagállamokban különböző szabályok lennének érvényesek. A portfólió-összetételre, a befektetési célokra és a jelentős befektetőkre vonatkozó eltérő minőségi követelmények emellett eltérő befektetővédelmi szinteket eredményezhetnek, továbbá a minősített kockázatitőke-alapok befektetési ügyletei tekintetében zavaros elképzelésekhez vezethetnek. Emellett a befektetőknek össze kell tudniuk hasonlítani a különböző minősített kockázatitőke-alapok befektetési ügyleteit. Fel kell számolni a minősített kockázatitőke-alapok határokon átnyúló forrásbevonási tevékenységét akadályozó jelentős tényezőket, meg kell akadályozni az említett alapok közötti verseny torzulását, és elejét kell venni annak, hogy a jövőben bármely olyan további tényező léphessen fel, amely akadályozhatná az alapok forgalmazását, és jelentős mértékben torzíthatná a versenyt. Következésképpen e rendelet tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke – ahogyan azt az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata értelmezi – a megfelelő jogalap.

(3)

Szükség van egy olyan rendelet elfogadására, amely a minősített kockázatitőke-alapok tekintetében egységes szabályokat állapít meg, és valamennyi tagállamban megfelelő kötelezettségeket ír elő az Unióban az „EuVECA” megnevezés alatt forrásbevonást végrehajtani kívánó kezelőikre vonatkozóan. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell a kockázatitőke-alapokba befektetni kívánó befektetők bizalmát.

(4)

Az „EuVECA” megnevezés használatára vonatkozó minőségi követelmények rendeletben történő megállapítása biztosítja, hogy e követelmények közvetlenül alkalmazandók legyenek az olyan kollektív befektetési vállalkozások kezelőire, amelyek e megnevezés alatt végeznek forrásbővítést. Ezenkívül az irányelvek átültetésének következményeként kialakuló eltérő nemzeti követelmények megelőzésével biztosítja azt is, hogy egységes feltételek vonatkozzanak a megnevezés használatára. A kollektív befektetési vállalkozások e megnevezést használó kezelőinek az Unió egészében azonos szabályokat kell követniük, ami a befektetők bizalmát is növelni fogja. E rendelet csökkenti a szabályozás bonyolultságát és a kezelőknek a kockázatitőke-alapokat szabályozó, gyakran eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit, különösen azon kezelők esetében, amelyek határokon átnyúló módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. E rendelet a verseny torzulásának megakadályozásához is hozzájárul.

(5)

Amint a Bizottság 2011. december 7-i, „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című közleményében megállapítja, a Bizottság 2012-ben fejezi be a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetéseket hátráltató adózási akadályok vizsgálatát annak érdekében, hogy 2013-ban olyan megoldásokat mutasson be, amelyek célja az akadályok megszüntetése, és egyúttal az adókikerülés és az adócsalás megelőzése.

(6)

Lehetővé kell tenni, hogy a minősített kockázatitőke-alapok külső vagy belső kezelésűek legyenek. Amennyiben egy minősített kockázatitőke-alap belső kezelésű, az alap egyben a kezelő is, ezért a kezelőkre vonatkozó, e rendelet szerinti valamennyi követelménynek eleget kell tennie, és azt e rendelettel összhangban nyilvántartásba kell venni. Egy belső kezelésű minősített kockázatitőke-alap számára ugyanakkor nem lehet engedélyezni, hogy más kollektív befektetési vállalkozások vagy átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) külső kezelője legyen.

(7)

Az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokra és azok kezelőire vonatkozó más szabályok közötti kapcsolat tisztázása érdekében szükséges megállapítani, hogy ez a rendelet kizárólag olyan, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartozó ÁÉKBV-ktől eltérő kollektív befektetési vállalkozások kezelőire alkalmazandó, amelyek az Unióban letelepedettek, és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nyilvántartásba vette őket, feltéve, hogy az említett kezelők minősített kockázatitőke-alapok portfólióit kezelik. Ugyanakkor az e rendelet szerint nyilvántartásba vett kockázatitőke-alapok külső kezelői számára is meg kell engedni, hogy ÁÉKBV-kat kezeljenek, amennyiben a 2009/65/EK irányelv szerint engedélyük van rá.

(8)

E rendeletet továbbá kizárólag azon kollektív befektetési vállalkozások kezelőire kell alkalmazni, amelyek kezelt eszközeinek összesített értéke nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértéket. Az e rendelet szerinti küszöbérték kiszámítása azonos a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértékével.

(9)

Ugyanakkor azon, e rendelet szerint nyilvántartásba vett kockázatitőkealap-kezelők, amelyek kezelt eszközeinek összesített értéke meghaladja a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbértéket, és amelyeknek ezért az említett irányelv 6. cikke szerint engedélyt kell kérniük a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaitól, továbbra is használhatják az „EuVECA” megnevezést a minősített kockázatitőke-alapok Unióban történő forgalmazása során, amennyiben megfelelnek az említett irányelvben meghatározott követelményeknek, és továbbra is megfelelnek az „EuVECA” megnevezés használatára vonatkozó, az e rendeletben a minősített kockázatitőke-alapokkal kapcsolatban meghatározott bizonyos követelményeknek. Ez egyaránt vonatkozik a meglévő minősített kockázatitőke-alapokra és a küszöbérték meghaladását követően létrehozott minősített kockázatitőke-alapokra.

(10)

Ez a rendelet nem alkalmazandó, ha a kollektív befektetési vállalkozás kezelője nem kívánja használni az „EuVECA” megnevezést. Ezekben az esetekben továbbra is a meglévő nemzeti és az általános uniós szabályok alkalmazandók.

(11)

E rendeletnek egységes szabályokat kell megállapítania a minősített kockázatitőke-alapok jellegére, különösen az olyan minősített portfólióvállalkozásokra vonatkozóan, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alapok jogosultak befektetni, valamint az alkalmazandó befektetési eszközökre vonatkozóan. Ez azért szükséges, hogy a minősített kockázatitőke-alapok fogalma világosan elhatárolódjon az olyan alternatív befektetési alapoktól, amelyek más, kevésbé szakosodott befektetési stratégiát alkalmaznak, mint például a kivásárlások vagy a spekulatív ingatlanbefektetések, amelyeket e rendelet nem kíván ösztönözni.

(12)

Az e rendelettel szabályozandó kollektív befektetési vállalkozások pontos körülírásának céljával összhangban, és annak biztosítása érdekében, hogy e befektetési vállalkozások a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő kisvállalkozások tőkeellátását segítsék, azokat az alapokat kell minősített kockázatitőke-alapoknak tekinteni, amelyek az összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legalább 70 %-át ilyen vállalkozásokba kívánják befektetni. A minősített kockázatitőke-alapok számára nem lehet megengedni, hogy összesített tőke-hozzájárulásaiknak és le nem hívott tőkéjüknek több mint 30 %-át minősített befektetésektől eltérő eszközökbe fektessék be. Ez azt jelenti, hogy míg a nem minősített befektetésekre vonatkozó felső határnak mindenkor a 30 %-os küszöbértéknek kell lennie, a minősített befektetésekre vonatkozóan a 70 %-os küszöbértéket kell fenntartani a minősített kockázatitőke-alap teljes fennállása során. E küszöbértékeket a vonatkozó költségek, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kell kiszámítani. E rendeletnek meg kell határoznia a küszöbértékek kiszámításához szükséges részleteket.

(13)

E rendelet célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésének és innovációjának erősítése az Unióban. A harmadik országokban letelepedett minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetés révén nőhet a minősített kockázatitőke-alapok tőkéje, ami az uniós kkv-k hasznára válhat. Azonban e rendelet semmilyen körülmények között nem hozhatja előnyös helyzetbe az olyan harmadik országokban letelepedett portfólióvállalkozásokba történő befektetéseket, amelyek nem kötöttek megfelelő együttműködési megállapodást a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival és más olyan tagállamokkal, amelyekben a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, vagy adóügyi kérdésekben nincs tényleges információcsere közöttük.

(14)

A minősített kockázatitőke-alapnak első lépésként az Unióban letelepedettnek kell lennie ahhoz, hogy jogosult legyen az e rendelettel létrehozott „EuVECA” megnevezés használatára. A Bizottságnak az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját követő két éven belül felül kell vizsgálnia az „EuVECA” megnevezés Unióban letelepedett alapok esetében történő használatára vonatkozó korlátozásokat, figyelembe véve az azon intézkedésekre vonatkozó bizottsági ajánlás alkalmazásának tapasztalatait, amelyek célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására ösztönözzenek.

(15)

A minősített kockázatitőkealap-kezelőknek képesnek kell lenniük arra, hogy az alap életciklusa alatt további tőke-hozzájárulásokat vonzzanak. Az ilyen, a minősített kockázatitőke-alap életciklusa alatt eszközölt további tőke-hozzájárulásokat a következő, nem minősített eszközökbe történő befektetés tervezésekor kell figyelembe venni. További tőkekövetelményeket kell lehetővé tenni a minősített kockázatitőke-alapok alapszabályában, illetve létesítő okiratában meghatározott kritériumoknak és feltételeknek megfelelően.

(16)

A minősített befektetéseket sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszközök formájában kell eszközölni. A kvázisajáttőke-eszközök olyan típusú, saját tőkét és hitelt kombináló finanszírozási eszközökből állnak, amelyek esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított. Ezek az eszközök finanszírozási eszközök széles körét foglalják magukban, így például alárendelt kölcsönöket, csendes részesedéseket, nyereségrészesedésre jogosító hiteleket, nyereségrészesedési jogokat, átváltható kötvényeket és opciós utalványt is tartalmazó kötvényeket. A sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszközök lehetséges kiegészítéseként – nem helyettesítve azokat – lehetővé kell tenni, hogy a minősített kockázatitőke-alap egy olyan minősített portfólióvállalkozás számára nyújtson biztosított vagy nem biztosított hiteleket, például áthidaló finanszírozást, amelyben a minősített kockázatitőke-alap már rendelkezik minősített befektetésekkel, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át használja fel ilyen hitelek céljára. Ezenkívül a kockázatitőke-piac meglévő gyakorlatainak figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a minősített kockázatitőke-alap számára, hogy megvásárolja egy minősített portfólióvállalkozás meglévő részvényeit az adott vállalkozás jelenlegi részvényeseitől. Továbbá a lehető legtágabb forrásbevonási lehetőségek biztosítása érdekében engedélyezni kell a más minősített kockázatitőke-alapokba történő befektetést. Annak megakadályozása érdekében, hogy a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhíguljanak, a minősített kockázatitőke-alapoknak csak akkor szabad engedélyezni a más minősített kockázatitőke-alapokba történő befektetést, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 10 %-át fekteti be más minősített kockázatitőke-alapokba.

(17)

A kockázatitőke-alapok legfőbb tevékenysége a kkv-knak elsődleges befektetések révén nyújtott finanszírozás. A kockázatitőke-alapok jellegüknél fogva nem folytathatnak rendszerszintű jelentőségű banki tevékenységeket az általános prudenciális keretszabályozáson kívül (úgynevezett „árnyékbanki tevékenység”), és nem követhetnek olyan, a magántőkére jellemző stratégiákat, mint például a tőkeáttételes kivásárlás.

(18)

Összhangban az Európa 2020-szal, e rendelet célja a valós gazdaságban működő innovatív kkv-kba történő kockázatitőke-befektetések ösztönzése. A hitelintézeteket, befektetési cégeket, biztosítási vállalkozásokat, pénzügyi holdingokat és vegyes tevékenységű társaságokat ezért ki kell zárni a minősített portfólióvállalkozások e rendelet szerinti meghatározásából.

(19)

Olyan szabályokat kell meghatározni, amelyek révén a minősített kockázatitőke-alapok elsősorban közvetlenül kibocsátott eszközökbe fektetnek be, mert így biztosítható, hogy az e rendelet szerinti minősített kockázatitőke-alapok megkülönböztethetőek legyenek a kibocsátott értékpapírokkal a másodlagos piacon kereskedő alternatív befektetési alapok szélesebb körű kategóriájától.

(20)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelők bizonyos fokú rugalmassággal rendelkezzenek minősített kockázatitőke-alapjaik befektetés- és likviditáskezelésében, lehetővé kell tenni a – például a nem minősített portfóliótársaságok részvényeivel vagy részesedéseivel – kereskedést vagy nem minősített befektetések vásárlását az összesített tőkehozzájárulások és a le nem hívott tőke 30 %-át meg nem haladó maximális küszöbértékig.

(21)

Annak érdekében, hogy az „EuVECA” megnevezés az Unió egész területén a befektetők számára megbízható és könnyen azonosítható legyen, a minősített kockázatitőke-alapok Unióban történő forgalmazásakor az „EuVECA” megnevezést kizárólag azok a minősített kockázatitőkealap-kezelők használhatják, amelyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott egységes minőségi kritériumoknak.

(22)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok a céljuknak megfelelő, elkülönült és azonosítható profillal rendelkezzenek, egységes szabályokat kell bevezetni az ilyen alapok portfólió-összetételére és engedélyezett befektetési technikáira vonatkozóan.

(23)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok ne járuljanak hozzá rendszerszintű kockázatok kialakulásához, valamint hogy az ilyen alapok befektetési tevékenységük során a minősített portfóliótársaságok támogatására összpontosítsanak, meg kell tiltani az alap szintjén a tőkeáttétel alkalmazását. A minősített kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap szintjén csak azzal a feltétellel vehetnek fel kölcsönt, bocsáthatnak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, vagy vállalhatnak garanciát, ha ezeket a kölcsönöket, garanciákat vagy kitettségeket le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik, és így nem emelik az alap kockázatát a lekötött tőkéjének szintjét meghaladóan. A tőkekövetelményeknek teljes mértékben megfelelő minősített kockázatitőke-alapok befektetőinek készpénzelőlegei nem növelik a minősített kockázatitőke-alap kockázatát, ezért engedélyezni kell azokat. Annak érdekében továbbá, hogy az alapok fedezni tudják azokat a rendkívüli likviditási hiányokat, amelyek a lehívható tőkének a befektetőktől történő lehívása és az alap számláján történő tényleges jóváírása között előfordulhatnak, a rövid távú kölcsönfelvételt meg kell engedni, amennyiben az ilyen hitelfelvétel összege nem haladja meg az alap le nem hívott tőkéjét.

(24)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazása csak olyan befektetők részére történjen, akik rendelkeznek tudással, tapasztalattal és szakértelemmel ahhoz, hogy meghozzák saját befektetési döntéseiket és megfelelően értékeljék az ilyen alapokhoz kapcsolódó kockázatokat, valamint a minősített kockázatitőke-alapok iránti befektetői bizalom megtartása érdekében bizonyos biztosítékokról kell rendelkezni. A minősített kockázatitőke-alapokat ebből kifolyólag csak szakmai ügyfelek részére, vagy a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében szakmai ügyfélnek tekinthető befektetők részére szabad forgalmazni. Annak érdekében azonban, hogy a minősített kockázatitőke-alapok befektetőinek köre megfelelően széles legyen, kívánatos, hogy egyes más befektetők, többek között a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek is hozzáférhessenek a minősített kockázatitőke-alapokhoz. Ezen egyéb befektetők tekintetében azonban külön biztosítékokat kell megállapítani annak garantálására, hogy a minősített kockázatitőke-alapokat kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek az ilyen befektetésekhez megfelelő profillal rendelkeznek. Ezek a biztosítékok kizárják a rendszeres megtakarítási formákon keresztül történő forgalmazást. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő ügyvezetői, igazgatói és a vezetésben szerepet vállaló alkalmazottjai befektetéseket hajtsanak végre, amennyiben azok az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapba irányulnak, mivel ezek a személyek kellő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy kockázatitőke-befektetésekben vegyenek részt.

(25)

Annak érdekében, hogy csak azok a minősített kockázatitőkealap-kezelők használhassák az „EuVECA” megnevezést, amelyek piaci viselkedésük tekintetében teljesítik az egységes minőségi kritériumokat, szabályokat kell megállapítani az üzletvitelre, valamint e kezelőknek a befektetőikkel fenntartott kapcsolatára vonatkozóan. Ugyanezen okból egységes feltételeket kell megállapítani az összeférhetetlenség e kezelők általi kezelésére vonatkozóan. E szabályoknak és feltételeknek azt is meg kell követelniük, hogy a kezelők rendelkezzenek az összeférhetetlenség megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti és adminisztratív eszközökkel.

(26)

Amennyiben egy minősített kockázatitőkealap-kezelő harmadik felekre kíván feladatokat ruházni, az ilyen feladatátruházás nem befolyásolhatja a kezelő felelősségét a kockázatitőke-alappal és befektetőivel szemben. A kezelő továbbá nem ruházhat át feladatokat olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének tekinthető, és postafiókcéggé váljon. A kezelő továbbra is felel az átruházott feladatok megfelelő teljesítéséért, valamint e rendelet folyamatos betartásáért. A feladatátruházás nem befolyásolhatja hátrányosan a kezelő felügyeletének hatékonyságát, és nem akadályozhatja azt, hogy a kezelő az alap befektetőinek megfelelő módon fellépjen, vagy hogy az alapot ilyen módon kezeljék.

(27)

Az „EuVECA” megnevezés integritásának biztosítása érdekében minőségi kritériumokat kell megállapítani a minősített kockázatitőkealap-kezelő szervezeti felépítésére vonatkozóan. Ezért egységes és arányos követelményeket kell meghatározni a megfelelő technikai és emberi erőforrások meglétére vonatkozóan.

(28)

A minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezelésének biztosítása érdekében, és azért, hogy a kezelőik kezelni tudják a tevékenységeikből adódó esetleges kockázatokat, egységes és arányos követelményeket kell meghatározni a minősített kockázatitőkealap-kezelők rendelkezésére álló elegendő saját források fenntartására vonatkozóan. Az ilyen saját források összegének elegendőnek kell lennie a folytonosság és a minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezelésének biztosítására.

(29)

A befektetővédelem érdekében gondoskodni kell a minősített kockázatitőke-alap eszközeinek megfelelő értékeléséről. A minősített kockázatitőke-alapok alapszabályának vagy létesítő okiratának ezért előírásokat kell tartalmaznia az eszközértékelésre vonatkozóan. Ezzel biztosítható az értékelés integritása és átláthatósága.

(30)

Annak biztosítása érdekében, hogy az „EuVECA” megnevezést használó minősített kockázatitőkealap-kezelők megfelelően számot adjanak tevékenységükről, egységes szabályokat kell megállapítani az éves beszámolóra vonatkozóan.

(31)

Annak érdekében, hogy a befektetők szemében meg lehessen őrizni az „EuVECA” megnevezés integritását, fontos, hogy ezt a megnevezést csak azok a minősített kockázatitőkealap-kezelők használhassák, amelyek a befektetési politikájuk és befektetési céljaik tekintetében teljes mértékben átláthatóak. Ezért egységes szabályokat kell meghatározni az ilyen kezelőknek a befektetőik felé fennálló nyilvánosságrahozatali kötelezettségeire vonatkozóan. Különösképpen meg kell határozni a minősített alapok befektetési stratégiájával és célkitűzéseivel, az alkalmazott befektetési eszközökkel, a költségekre és a kapcsolódó díjakra vonatkozó információkkal, valamint a minősített alap által ajánlott befektetés kockázat-nyereség profiljával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti nyilvánosságrahozatali kötelezettségeket. A nagyfokú átláthatóság érdekében a nyilvánosságrahozatali kötelezettségeknek az arra vonatkozó információkra is ki kell terjedniük, hogy hogyan számítják ki a kezelők díjazását.

(32)

Az e rendeletben foglalt egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felügyeli, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelők megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott egységes követelményeknek. Ezért azon kezelők, amelyek minősített alapjaikat az „EuVECA” megnevezés alatt kívánják forgalmazni, kötelesek értesíteni e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak nyilvántartásba kell vennie az alapkezelőt, amennyiben valamennyi szükséges információ benyújtásra került, és megfelelő intézkedések biztosítják az e rendelet követelményeinek való megfelelést. Az ilyen nyilvántartás az Unió egész területén érvényes.

(33)

A minősített kockázatitőke-alapok hatékony határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítése érdekében a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni a kezelőt.

(34)

Jóllehet e rendelet tartalmaz biztosítékokat az alapok megfelelő felhasználásának biztosítása céljából, a felügyeleti hatóságoknak ügyelniük kell arra, hogy ezeket a biztosítékokat be is tartsák.

(35)

Az e rendeletben meghatározott egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy mely körülmények fennállása esetén kell naprakésszé tenni a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához benyújtott adatokat.

(36)

Az e rendeletben meghatározott követelmények hatékony ellenőrzése érdekében ezenkívül eljárást kell megállapítani a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok közötti, határokon átnyúló értesítésre vonatkozóan, amelyet a minősített kockázatitőke-alapok kezelőinek a letelepedésük szerinti tagállamban történt nyilvántartásba vétele indít el.

(37)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazásának feltételei az Unió egész területén átláthatók legyenek, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság [EÉPH]) számára elő kell írni egy olyan központi adatbázis működtetését, amely tartalmazza az e rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi minősített kockázatitőkealap-kezelőt és általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapot.

(38)

Amennyiben a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága világos és alátámasztható indokok alapján úgy véli, hogy valamely kockázatitőkealap-kezelő a területén belül sérti e rendeletet, erről azonnal tájékoztatja a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

(39)

Amennyiben valamely kockázatitőkealap-kezelő továbbra is e rendeletet egyértelműen sértő magatartást folytat a letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának intézkedései ellenére, vagy mert a letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem hoz intézkedést ésszerű időkereten belül, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának értesítését követően valamennyi megfelelő intézkedést meghozzon annak érdekében, hogy megvédje a befektetőket, beleértve annak lehetőségét is, hogy a fogadó tagállam területén megtiltja az érintett kezelő számára kockázatitőke-alapja további forgalmazását.

(40)

Az e rendeletben megállapított egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony ellenőrzése érdekében e rendelet felsorolja azokat a felügyeleti jogköröket, amelyekkel a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak rendelkezniük kell.

(41)

A megfelelő végrehajtás érdekében e rendelet közigazgatási szankciókat és más intézkedéseket tartalmaz arra az esetre, ha megsértik a rendelet fő előírásait, azaz a portfólió összetételére, az elfogadható befektetők kilétét érintő biztosítékokra, valamint az „EuVECA” megnevezésnek kizárólag az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett minősített kockázatitőkealap-kezelők általi használatára vonatkozó szabályokat. E fő előírások megsértésének adott esetben az „EuVECA” megnevezés használatának megtiltását és az érintett alapkezelő nyilvántartásból való törlését kell maga után vonnia.

(42)

A letelepedés szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

(43)

Az e rendeletben meghatározott egységes kritériumoknak való megfelelés felügyeletével megbízott szervek közötti hatékony szabályozói együttműködés megköveteli, hogy magas szintű szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozzon valamennyi érintett nemzeti hatóságra és az EÉPH-ra.

(44)

Az e rendeletben előírt követelmények részletes meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a minősített kockázatitőkealap-kezelők által kerülendő összeférhetetlenségi helyzetek típusainak meghatározására és az ezzel összefüggésben teendő lépésekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(45)

A pénzügyi szolgáltatások terén alkalmazott technikai standardoknak Unió-szerte következetes harmonizációt és magas szintű felügyeletet kell biztosítaniuk. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az EÉPH-t, mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet, megbízni olyan – a Bizottsághoz benyújtandó – végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(46)

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t meg kell bízni az e rendeletben említett értesítés formájára vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával.

(47)

A Bizottságnak az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját követő négy éven belül felül kell vizsgálni e rendeletet a kockázatitőke-piac változásainak értékelése céljából. A felülvizsgálat tartalmazza az e rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatoknak az általános felmérését. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottságnak jelentést kell benyújtania – szükség esetén jogalkotási javaslatokkal együtt – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(48)

Ezenkívül az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját követő négy éven belül a Bizottságnak meg kell kezdenie az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokról és azok kezelőiről szóló egyéb szabályok, különösen a 2011/61/EU irányelv közötti kölcsönhatás vizsgálatát. E felülvizsgálatnak különösen foglalkoznia kell e rendelet hatályával, felmérve, hogy ki kell-e terjeszteni azt, lehetővé téve, hogy a nagyobb alternatív befektetési alapok kezelői is használhassák az „EuVECA” megnevezést. A felülvizsgálat alapján a Bizottságnak jelentést kell benyújtania – szükség esetén a jogalkotási javaslatokkal együtt – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(49)

E felülvizsgálattal összefüggésben a Bizottságnak értékelnie kell az alapok befektetők általi felvételét esetlegesen akadályozó tényezőket, ideértve azt is, hogy milyen hatást gyakorolnak az intézményi befektetőkre a rájuk vonatkozó egyéb prudenciális jellegű szabályok. Ezenkívül a Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie az „EuVECA” megnevezés más uniós programokhoz, például a szintén az uniós innovációt támogatni hivatott Horizont 2020-hoz való hozzájárulásának értékelése érdekében.

(50)

A 2010. október 6-i, „Európa 2020 – Az innovatív Unió” című és a 2011. december 7-i„Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című bizottsági közleményekre tekintettel fontos biztosítani a kockázatitőke-piacok támogatására szolgáló állami rendszerek hatékonyságát az Unión belül, valamint az innovációt előmozdítani kívánó különféle uniós politikák, például a versenypolitika és a kutatási politika közötti koordinációt és kölcsönös koherenciát. Az uniós innovációs és növekedési politikák központjában a zöld technológia áll, tekintettel az Unió arra irányuló célkitűzésére, hogy globális vezető szerepet érjen el az intelligens és fenntartható növekedés, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság terén, beleértve a kkv-k finanszírozásának területét is. A Bizottságnak e rendelet felülvizsgálatakor értékelnie kell e rendeletnek az e célkitűzés felé vezető előrehaladásra gyakorolt hatását.

(51)

Az EÉPH-nak értékelnie kell az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(52)

Az Európai Beruházási Alap (EBA) többek között kockázatitőke-alapokba is befektet szerte az Unióban. E rendelet azon intézkedéseinek, amelyek lehetővé teszik a meghatározott közös jellemzőkkel bíró kockázatitőke-alapok könnyű azonosítását, meg kell könnyíteniük az EBA számára az e rendelet szerinti kockázatitőke-alapok lehetséges befektetési célpontként való azonosítását. Ezért ösztönözni kell az EBA-t a minősített kockázatitőke-alapokba történő befektetésre.

(53)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, beleértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk) és a vállalkozás szabadságát (16. cikk).

(54)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az EÉPH az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végez.

(55)

Ez a rendelet nem érinti az állami támogatási szabályok minősített kockázatitőke-alapokra történő alkalmazását.

(56)

Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazása tekintetében egységes követelmények alkalmazásának biztosítását és a minősített kockázatitőkealap-kezelők számára egy egyszerű nyilvántartási rendszer létrehozását, és ezáltal a minősített kockázatitőke-alapok Unió-szerte való forgalmazásának elősegítését – teljes mértékben figyelembe véve az „EuVECA” megnevezés használatához kapcsolódó biztonság és megbízhatóság, illetve a kockázatitőke-piac hatékony működése és a különböző érdekelt felek költségei közötti egyensúly megteremtésének szükségességét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a rendelet célkitűzéseinek léptéke és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

a)

kezelt eszközeik összesített értéke nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértéket;

b)

az Unióban letelepedettek;

c)

a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál nyilvántartás-kötelesek; és

d)

minősített kockázatitőkealap-portfóliókat kezelnek.

a)

megfelelnek a 2011/61/EU irányelvben meghatározott követelményeknek; és

b)

továbbra is megfelelnek e rendelet 3. és 5. cikkének, valamint 13. cikke (1) bekezdése c) és i) pontjának.

i.

összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70 %-át – amely a vonatkozó költségek, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kerül kiszámításra – olyan eszközökbe kívánja befektetni az alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott időtartamon belül, amelyek minősített befektetések;

ii.

összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át –amely a vonatkozó költségek, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kerül kiszámításra – használja fel minősített befektetésektől eltérő eszközök megszerzésére;

iii.

valamely tagállam területén letelepedett;

i.

amelyet a minősített kockázatitőke-alap által eszközölt befektetés idején:

ii.

amely önmaga nem kollektív befektetési vállalkozás;

iii.

nem sorolható az alábbiak közül egy vagy több közé:

iv.

valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország:

i.

olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:

ii.

a minősített kockázatitőke-alap által egy olyan minősített portfólióvállalkozás számára nyújtott biztosított vagy nem biztosított hitelek, amelyben a minősített kockázatitőke-alap már rendelkezik minősített befektetésekkel, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át használja fel ilyen hitelek céljára;

iii.

valamely minősített portfólióvállalkozás részvényei, amelyeket a szóban forgó vállalkozás meglévő részvényeseitől szereztek meg;

iv.

egy vagy több másik minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektette be minősített kockázatitőke-alapokba;

a)

legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; és

b)

írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötendő szerződéstől különálló dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással vagy befektetéssel járó kockázatnak.

a)

jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során;

b)

megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a jogosult portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

c)

üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy az a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa az általa kezelt minősített kockázatitőke-alapok és az ilyen alapokba befektetők érdekeit, valamint a piac integritását;

d)

a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

e)

megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet;

f)

tisztességesen kezeli a befektetőket;

g)

biztosítja, hogy egy befektető se részesüljön preferenciális elbánásban, kivéve, ha ezt a preferenciális elbánást a minősített kockázatitőke-alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik.

a)

minősített kockázatitőkealap-kezelők, az e kezelők tevékenységét ténylegesen ellátó személyek, e kezelők alkalmazottai vagy az e kezelők felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy e kezelők által közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött személyek, valamint az e kezelők által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az azokba befektetők;

b)

a minősített kockázatitőke-alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon kezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az abba befektetők;

c)

a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői, valamint az ugyanazon kezelő által kezelt kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV, vagy az előbbiek befektetői.

a)

az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

b)

a minősített kockázatitőkealap-kezelők által teendő lépések az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében.

a)

az adott kezelő, valamint a vele a minősített kockázatitőke-alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatainak ismertetése;

b)

az adott kezelő rendelkezésére álló saját források összege, és részletes nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy e kezelő miért ítéli meg úgy, hogy ezen összeg elegendő a minősített kockázatitőke-alapjainak megfelelő kezeléséhez szükséges technikai és emberi erőforrások fenntartásához;

c)

a minősített kockázatitőke-alap befektetési stratégiájának és céljainak leírása, beleértve:

d)

a minősített kockázatitőke-alap kockázati profiljának ismertetése, és minden olyan kockázat leírása, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

e)

a minősített kockázatitőke-alap értékelési eljárásának, valamint az eszközértékelés árazási módszerének leírása, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

f)

a minősített kockázatitőkealap-kezelőt illető díjazás kiszámítási módszerének ismertetése;

g)

a vonatkozó költségek, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

h)

amennyiben rendelkezésre áll, a minősített kockázatitőke-alap korábbi pénzügyi teljesítménye;

i)

a minősített kockázatitőke-alap kezelője által vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;

j)

azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyekkel a minősített kockázatitőke-alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

a)

a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek megnevezése;

b)

a minősített kockázatitőke-alapok megnevezése, a forgalmazni kívánt befektetési jegyek vagy részvények, valamint az alapok befektetési stratégiája;

c)

a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk;

d)

azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben a minősített kockázatitőkealap-kezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített kockázatitőke-alapokat;

e)

azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben a minősített kockázatitőkealap-kezelő létrehozott vagy létrehozni kíván minősített kockázatitőke-alapokat.

a)

a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek megfelelő jó hírnévvel rendelkeznek, és megfelelő tapasztalattal bírnak a minősített kockázatitőkealap-kezelő által követett befektetési stratégiákról;

b)

az (1) bekezdésben előírt információk hiánytalanul beérkeztek;

c)

az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés;

d)

az e cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint közölt felsorolásból kiderül, hogy a minősített kockázatitőke-alapok mindegyikét a 3. cikk b) pontja iii. alpontjának megfelelően hozták létre.

a)

új minősített kockázatitőke-alapot kívánnak forgalmazni; vagy

b)

már létező minősített kockázatitőke-alapot kívánnak forgalmazni a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.

a)

betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

b)

haladéktalan információközlésre szólíthatják fel a minősített kockázatitőkealap-kezelőt;

c)

bárkitől tájékoztatást kérhetnek a minősített kockázatitőkealap-kezelő vagy a minősített kockázatitőke-alap tevékenységéről;

d)

helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)

megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő folyamatosan megfeleljen e rendeletnek;

f)

felszólíthatják a minősített kockázatitőke-alap kezelőjét az e rendeletnek való megfelelésre, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet megsértését jelentheti.

a)

nem felel meg a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek, és ezzel megsérti az 5. cikket;

b)

a 6. cikket megsértve nem elfogadható befektetők részére forgalmazza a minősített kockázatitőke-alapot;

c)

használja az „EuVECA” megnevezést, azonban nem került nyilvántartásba vételre a 14. cikkel összhangban;

d)

olyan alapok forgalmazásához használja az „EuVECA” megnevezést, amelyeket nem e rendelet 3. cikke b) pontjának iii. alpontjával összhangban hoztak létre;

e)

a 14. cikket megsértve hamis nyilatkozatok alapján vagy bármely egyéb szabálytalan módon vették nyilvántartásba;

f)

üzleti tevékenysége során a 7. cikk a) pontját megsértve nem jár el jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel;

g)

a 7. cikk b) pontját megsértve nem alkalmaz megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat a jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

h)

ismételten nem felel meg a 12. cikk éves beszámolóra vonatkozó követelményeinek;

i)

ismételten nem felel meg a 13. cikk szerinti, a befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségnek.

a)

intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő folyamatosan megfeleljen az 5. és a 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 12., 13. és 14. cikknek;

b)

megtiltja az „EuVECA” megnevezés használatát, és törli a minősített kockázatitőkealap-kezelőt a nyilvántartásból.

a)

az, hogy a minősített kockázatitőke-alapok kezelői milyen széles körben használták az „EuVECA” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átnyúló módon;

b)

a minősített kockázatitőke-alapok által eszközölt befektetések földrajzi és ágazati eloszlása;

c)

a 13. cikk szerinti tájékoztatási követelmények megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;

d)

különböző minősített befektetéseknek a minősített kockázatitőkealap-kezelők általi alkalmazása, és különösen, hogy szükség van-e e rendeletben a minősített befektetések kiigazítására;

e)

annak lehetősége, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazását kiterjesszék a lakossági befektetőkre;

f)

a tagállamok által e rendelettel összhangban meghatározott közigazgatási szankciók és más intézkedések hatékonysága, arányossága és alkalmazása;

g)

e rendeletnek a kockázatitőke-piacra gyakorolt hatása;

h)

az „EuVECA” megnevezés harmadik országokban létrehozott kockázatitőke-alapok esetében történő használatának engedélyezésére vonatkozó lehetőség, figyelembe véve azon bizottsági ajánlások alkalmazásának tapasztalatait, amelyek célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására ösztönözzék;

i)

az, hogy e rendeletet érdemes-e letétkezelői szabályokkal kiegészíteni;

j)

bármely olyan akadály értékelése, amely megakadályozta az „EuVECA” megnevezést használó alapokba való befektetést, beleértve a prudenciális jellegű egyéb uniós jognak az intézményi befektetőkre gyakorolt hatását is.

a)

az a)–g), i) és j) pont vonatkozásában legkésőbb 2017. július 22-ig kell elvégezni;

b)

a h) pont vonatkozásában legkésőbb 2015. július 22-ig kell elvégezni.