19.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 211/37

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak egy olyan program kidolgozására irányuló kezdeményezését, amelynek az a célja, hogy segítse a kkv-kat a környezetvédelmi jogszabályok betartásában, tekintettel e jogszabályok bonyolultságára, valamint a kkv-k gazdasági és társadalmi jelentőségére az európai gazdaságon belül. Ezzel kapcsolatban azonban az EGSZB rámutat arra, hogy a mikrovállalkozásokra különös figyelmet kell fordítani, mivel a strukturális problémák sebezhetőbbé teszik őket.

1.2

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a kkv-k számára milyen nehézségeket okoz a bonyolult környezetvédelmi jogszabályok betartása, ezért helyesli, hogy olyan eszközöket alakítanak ki, amelyek megkönnyítik megértésüket. Az elmúlt évtizedben ugyan nagyobb figyelmet fordítottak a szociális és különösen a környezetvédelmi megfontolásokra, a vállalatok társadalmi felelősségvállalását azonban még nem tekintik az üzleti világban olyan tényezőnek, amely hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások versenyelőnybe kerüljenek.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai bizottsági kezdeményezés, amely egy olyan program kidolgozására irányul, amely segíteni igyekszik a kkv-kat a környezetvédelmi jogszabályok betartásában, igen fontos első lépést jelent.

1.4

Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság proaktív megközelítést dolgozzon ki a kkv-kkal kapcsolatban, oly módon, hogy területi szintű strukturált együttműködési rendszert alakít ki a vállalatok számára. A határon átnyúló együttműködésre különösen nagy figyelmet kell ezzel kapcsolatban fordítani.

1.5

Különösen a következőkre lenne szükség:

2.1

Az Európai Bizottság közleményének az a célja, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat (kkv) abban, hogy hatékonyan használják fel az energiát és az erőforrásokat (1). Ezt olyan jogi keret és olyan intézkedések meghatározása révén teszi, amelyek megerősítik a kisebb vállalkozások jellemző sajátosságait figyelembe vevő jelenlegi politikákat és kezdeményezéseket. Ennek érdekében a közlemény olyan program kidolgozását javasolja, amely segítséget nyújt a kkv-knak az európai környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásában. A program pénzügyi forrásokat biztosít a támogató hálózatok számára, egyszerűbbé teszi a környezetvédelmi vezetési rendszerekhez történő hozzáférést, és növeli e vállalkozások környezetvédelmi tudatosságát.

2.2

Bár az egyes kkv-k kevesebb mint 250 személyt foglalkoztatnak, a 23 millió kkv együttvéve az EU összes vállalkozásának mintegy 99 %-át és az Unió gazdasága által termelt összes hozzáadott érték 57 %-át jelenti. Mivel a gazdasági forgalom ilyen nagy hányadát teszik ki, a kkv-k jelentős hatást gyakorolnak a környezetre is.

2.3

Számos vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy tevékenységeik milyen hatást gyakorolnak a környezetre, sőt, többségük abban a hiszemben van, hogy ez a hatás csekély, vagy nem is létezik. A kkv-k annak feltételezésére is hajlamosak, hogy ha nem jelzik nekik az ellenkezőjét, akkor megfelelnek a környezetvédelmi jogszabályoknak. Ilyen körülmények között a kkv-k tevékenysége fokozott egészségügyi és biztonsági kockázatokkal járhat a dolgozókra nézve, valamint jelentősen veszélyeztetheti a környezetet. Ha a kkv-k gazdasági tevékenységeikbe nem építik be a környezetvédelmi szempontokat, előfordulhat, hogy nem részesülnek a jobb környezetvédelmi vezetésben és az ökoinnovációban rejlő lehetőségek gazdasági előnyeiből.

2.4

Az Európai Bizottság által javasolt, a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést segítő program olyan intézkedésekből áll, amelyeknek az a célja, hogy segítsék a kkv-kat tevékenységük környezeti következményeinek csökkentésében és a létező jogszabályoknak való megfelelésben. A program oly módon igyekszik csökkenteni azt a terhet, amelyet a jogszabályok betartása jelent, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat a kkv-k tevékenységeinek középpontjába állító eszközöket és politikákat alakít ki.

2.5

A közleményben ismertetett intézkedések kiterjednek a kimondottan a kkv-kat célzó információk terjesztésére, a támogató hálózatok ösztönzésére és a helyi környezetvédelmi szakértelem kialakítására irányuló képzési tevékenységekre is.

2.6

A program intézkedéseinek finanszírozását a LIFE+ forrásai (5 millió euró a 2007–2013 időszakra), valamint a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) és a strukturális alapok révén elérhető további források fogják biztosítani.

2.7

Már hét nyelven hozzáférhető egy olyan weblap, amely a kkv-k érdekeit szolgáló uniós környezetvédelmi politikáról nyújt tájékoztatást; ezenkívül az energiahatékonysággal, a légköri kibocsátásokkal, a hulladéktermeléssel, valamint a talaj- és vízszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos útmutatókat is terveznek. A finanszírozási lehetőségekről kézikönyv jelenik meg.

2.8

Az új vállalkozási és innovációs hálózat 2008-tól részt vesz a program alkalmazásában, és a kkv-kat támogató más hálózatokkal együtt jelentős segítséget nyújt majd ahhoz, hogy a kkv-k operatív intézkedések formájában alkalmazhassák az uniós környezetvédelmi politikákat.

2.9

A közleményhez csatolt belső munkadokumentum számos esettanulmányt és a bevált gyakorlatokra vonatkozó példát ismertet a kkv-k vonatkozásában európai és globális szinten.

3.1

Az EGSZB örömmel fogadja az Európai Bizottság programját, mindenekelőtt azért, mert elismeri a kkv-k jelentőségét és értékét az európai gazdaság és társadalom számára.

3.2

Az EGSZB ezzel kapcsolatban hangsúlyozza az Európai Tanács 2000. június 19–20-i feirai ülésén elfogadott határozat (2), valamint a Kisvállalkozások Európai Chartájának jelentőségét (3), amely kimondja, hogy „a kisvállalkozások az európai gazdaság gerincét képezik”, valamint hogy „a munkahelyteremtés kulcsfontosságú forrásai, és az üzleti elgondolások táptalaját adják”. A Chartának az az egyik prioritása, hogy támogassa a vállalkozások növekedését és versenyképességét, mégpedig nemcsak helyi szinten, hanem a világpiacon is.

3.3

A vállalkozásoknak be kell építeniük irányítási rendszerükbe a környezetvédelmi megfontolásokat. Ezért, mivel a legtöbb kkv – különösen a kis- és mikrovállalkozások –, általában nem folytatnak környezetvédelmi politikát, integrált környezetvédelmi vezetés bevezetésére lesz szükség, ügyelve ugyanakkor arra, hogy az adminisztratív terheket minimális szinten tartsák.

3.4

Az első lépés annak a fokozott tudatosítása, hogy ezek az eljárások nem pusztán korlátozó jellegűek, illetve költségesebbek, hanem elősegíthetik a vállalatok versenyképességének javítását, és hosszú távon hozzáadott értéket állíthatnak elő.

3.5

Azok a kkv-k, amelyek folyamatosan képesek – például környezetvédelmi vezetési rendszerek segítségével – ezeknek a tevékenységeknek a felügyeletére, ki tudják bővíteni az ellenőrzésnek alávetett irányítási paramétereket, és egyetlen stratégiai tervbe foglalják mind az idetartozó gazdasági és pénzügyi adatokat, mind pedig azokat, amelyek a vállalat szociális és környezeti hatásával kapcsolatosak (4). Így nemcsak gazdasági és környezeti előnyök származnak a források hatékony, ésszerű felhasználásából, hanem a munkaszervezés módosításával a munkahelyi biztonságról is gondoskodni lehet.

3.6

Az EGSZB ezért egyetért azzal, hogy hosszú távú stratégia elfogadására van szükség, amelyet aztán a tagállamoknak mihamarabb alkalmazniuk kell.

4.1

Jobb szabályozás a politikák kialakítása és megvalósítása terén: A jobb szabályozás ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a kkv-kat nagyobb mértékben bevonják a – bevált gyakorlatok elemzésére támaszkodó – környezetvédelmi politikák kidolgozásába. A megfelelően meghatározott és terjesztett bevált gyakorlatok a környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásának támogatására szolgáló, gazdaságilag leghatékonyabb eszközt jelentik. Az adminisztratív terhek és a bürokrácia uniós, nemzeti és regionális szinten történő csökkentésére, valamint az érthetőség fokozására nemcsak a majdani új jogszabályokkal kapcsolatban, hanem a jelenlegi rendelkezések bármilyen felülvizsgálata esetén is törekedni kell.

4.2

Elérhetőbb, testre szabott környezetvédelmi vezetési rendszerek: ha a környezetvédelmi szempontokat a növekedés és az innováció érdekében beépítik a stratégiai döntésekbe, akkor a vállalkozások nemcsak hogy be tudják tartani a meglevő jogszabályokat, hanem új, jobb gyakorlatokat is ki tudnak kísérletezni, amelyek figyelembe veszik mind a kezdeményezési szabadságot, mind a kis- és mikrovállalkozások sajátos igényeinek kielégítésére szolgáló paramétereket. Különösen az lenne fontos, hogy környezetvédelmi vezetési rendszerek (például az EMAS vagy az ISO) elfogadását ösztönözzék. Az EMAS-szal (közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer) kapcsolatban ez a cél például úgy érhető el, ha az idetartozó rendeletbe a kkv-k számára kedvező rendelkezéseket foglalnak bele, a szabályokat a kkv-k struktúrájának megfelelően alkalmazzák (5), fokozatosan csökkentik a rendszerhez csatlakozott cégek ellenőrzését és ezek információszolgáltatási kötelezettségét. Mindennek az lenne a célja, hogy a kkv-kat csatlakozásra ösztönözze, jelenleg ugyanis csak Olaszországban, Németországban és Spanyolországban jelentős a csatlakozások száma. Az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság – különösen a jelenlegi EMAS felülvizsgálata céljából – figyelembe veszi ezeket a javaslatokat, valamint az éghajlatváltozásról és a civil társadalom ezzel kapcsolatos szerepéről 2006 júliusában elfogadott véleményét (6). Végül az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyi és regionális szintű informális és nem kodifikált eszközökben rejlő hasznos elemeket, amelyek alkalmasak a jelenlegi környezetgazdálkodási rendszer gazdagítására, mivel a jelenlegi helyzeten csak a kkv-knak és ezek szövetségeinek közvetlen, helyi szintű bevonása változtathat.

4.3

Célzott pénzügyi támogatás és többéves pénzügyi program: a pénzügyi eszközök nagy száma zavart okozhat, és akadályozhatja az eszközök hatékony működését. Az EGSZB ezért reméli, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb közzéteszi tervezett kézikönyvét, amely ismerteti a környezetvédelmi jogszabályok kkv-k általi fokozott mértékű tiszteletben tartását és a kkv-k környezetvédelmi teljesítményének javítását célzó projektek új finanszírozási lehetőségeit. Az EGSZB hosszú távon kedvezőbbnek tartaná, ha a kkv-kkal kapcsolatos valamennyi intézkedés ugyanahhoz a költségvetési tételhez tartozna.

4.4

Helyi környezetvédelmi szakértői hálózat kialakítása a kkv-k részére: olyan szakértőkre van szükség, akik szakmai segítséget tudnak nyújtani a kkv-knak. Ehhez elengedhetetlen a kkv-k helyi szerveinek és az intézményeknek a bevonása. Ezenkívül arról is gondoskodni kell, hogy a szolgáltatások költségei ésszerű határokon belül maradjanak, és hogy a kkv-knak lehetőségük nyíljon saját konzultánsok képzésére és igénybevételére.

4.5

Jobb kommunikáció és célzottabb tájékoztatás: A tervezett – a kkv-portálhoz kapcsolódó – többnyelvű weboldalnak (7) a kkv-kat támogató hálózatok számára az uniós környezetvédelmi politikával és a kkv-kkal kapcsolatos legfőbb információforrássá kell válnia. Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy a kkv-k azonnal hozzáférjenek az információkhoz, és közvetlenül kapcsolatba léphessenek az uniós intézményekkel.

4.5

Az EGSZB örömmel fogadja az Európai Bizottságnak az „Enterprise Europe” hálózat elindítására irányuló kezdeményezését – ez egy új, jelentős európai hálózat uniós és az Unión kívüli vállalkozások támogatására. Azt is alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU folytassa a kkv-k részére nyújtott szolgáltatások bővítését, mindenekelőtt a határokon átnyúló kereskedelem és beruházások, a kkv-k és a nagyvállalatok közötti technológiai együttműködés, az innováció, az uniós finanszírozási források ismerete, valamint a kkv-knak szóló kutatási programok tekintetében.