22.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 16/71

—

tekintettel az emberi jogok Nigériában tapasztalható megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel Nigéria szövetségi kormányának a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó jelenlegi moratóriumára,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—

tekintettel az 1966. évi polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára, melyet Nigéria 1993. október 29-én ratifikált,

—

tekintettel az 1981. évi emberi jogok és a népek jogainak afrikai alapokmányára, melyet Nigéria 1983. június 22-én ratifikált,

—

tekintettel az 1990. évi gyermek jogairól és jólétéről szóló afrikai alapokmányra, melyet Nigéria 2001. július 23-án ratifikált,

—

tekintettel az 1984. évi kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményre, melyet Nigéria 2001. július 28-án ratifikált,

—

tekintettel az 1979. évi nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményre, amelyet Nigéria 1985. június 13-án ratifikált, és annak 1999. évi fakultatív jegyzőkönyvére, amelyet Nigéria 2004. november 22-én ratifikált,

—

tekintettel az 1989. évi gyermekek jogairól szóló egyezményre, amelyet Nigéria 1991. április 19-én ratifikált,

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.

mivel Nigéria börtöneiben több mint 720 férfi és 11 nő vár halálbüntetésre;

B.

mivel a halálbüntetéssel foglalkozó nigériai nemzeti munkacsoport és az igazságszolgáltatás reformjával foglalkozó elnöki bizottság megállapításai szerint a halálra ítéltek szinte kizárólag szegények közül kerülnek ki és nem rendelkeznek jogi képviselettel;

C.

mivel bár a nemzetközi jog gyermekek esetében tiltja halálbüntetés kiszabását, a halálra ítéltek közül a bűncselekmények elkövetése időpontjában negyven 13 és 17 éves között volt;

D.

mivel Nigéria 36 államából 12-ben az iszlám saría bíróságok tárgyalják a büntetőjogi eljárásokat; mivel e bíróságok továbbra is hoznak halálos ítéleteket, valamint ítéleteik között szerepel a korbácsolás és a megcsonkítás is;

E.

mivel a halálra ítéltek 47 %-ának fellebbezése elbírálására vár, a bebörtönzöttek negyede esetében a fellebbezés 5 évet vett igénybe, 6 % azon rabok aránya, akiknek fellebbezését több mint 20 év alatt sem bírálták el és egy rab immár 24 évet töltött a siralomházban;

F.

mivel Nigéria bűnügyi igazságszolgáltatási rendszerét a korrupció, a hanyagság és súlyos erőforráshiány jellemzi;

G.

mivel bár Nigériában tiltott a kínzás, a gyakorlatban mégis naponta előfordul, és a nigériai börtönök foglyainak majdnem 80 %-a állítja, hogy a rendőrség zárkájában megverték, fegyverrel fenyegették vagy megkínozták;

H.

mivel a rendőrök sok tárgyalásra váró és halálra ítélt foglyot megzsarolnak, pénzt követelve szabadon bocsátásukért;

I.

mivel az országban található 40 000 fogoly több mint felének még nem volt tárgyalása, vagy ügyében még nem született ítélet;

J.

mivel a börtönök olyan krónikus, de megelőzhető betegségekkel fertőzöttek, mint a HIV, a malária, tuberkulózis, az influenza és a tüdőgyulladás;

K.

mivel Nigéria hatóságai tettek bizonyos lépéseket az igazságszolgáltatás hiányosságainak felszámolására; mivel a halálbüntetéssel foglalkozó nemzeti munkacsoport (2004) és az igazságszolgáltatással foglalkozó elnöki bizottság (2007) kételyét fejezte ki, hogy a halálbüntetés megfékezné a bűnözés fokát és mértékét Nigériában; mivel ugyanakkor sem a szövetségi, sem az állami kormányok nem tettek semmit a két munkacsoport által feltárt, sürgető problémák orvoslására;

L.

mivel Nigéria 2002 óta hivatalosan nem tett jelentést kivégzésekről;

M.

mivel az Afrikai Unió 53 tagállamából csupán hétről bizonyos, hogy 2007-ben kivégzéseket hajtott végre, míg 13 afrikai ország törvényben tiltja a halálbüntetést és további 22 a gyakorlatban nem folytat kivégzéseket;

N.

mivel 1977-ben az összes bűncselekmény esetében csupán 16 ország törölte el a halálbüntetést; mivel mára az ENSZ 192 tagja közül 137 törvényileg vagy a gyakorlatban eltörölte a halálbüntetést;