4.10.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/12

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Európai technológiai platformok és ipari szerkezetváltás (saját kezdeményezésű vélemény)

2012/C 299/03

Előadó: Josef ZBOŘIL

Társelőadó: Enrico GIBELLIERI

2012. január 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Európai technológiai platformok és ipari szerkezetváltás

(saját kezdeményezésű vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) 2012. június 11-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. július 11–12-én tartott, 482. plenáris ülésén (a 2012. július 11-i ülésnapon) 138 szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az ipari szerkezetváltás előrejelzése nehéz, de szükséges feladat, amely a változásokat befolyásoló különböző tényezőkre épül. A változások egyik legfontosabb hajtóereje a kutatás és az innováció, az európai technológiai platformok (ETP-k) pedig a legjelentősebb mutatók ebben a tekintetben.

1.2   Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a már létező ETP-k tevékenységeit, és fejlessze a cserekapcsolatokat közöttük, valamint a platformok és a releváns európai intézmények között.

1.3   Az EGSZB elismeri, hogy az ETP-khez kapcsolódó iparágak alapvetően fontos pozícióban vannak az értékláncban: számos innováció alapvető folyamatoktól (gyártási és feldolgozóipar, erdészet, robotika) és anyagoktól (vegyi anyagok, acél stb.) függ. A folyamatokkal és az anyagokkal kapcsolatos innovációk ezért katalizátorhatással vannak az európai innovációra.

1.4   Az EGSZB elismeri, hogy az ETP-k már most is foglalkoznak a társadalmi kihívásokkal. Olyan területet fednek le, amely jelentős hatást gyakorol a társadalomra a növekedést és a hozzáadott értékkel bíró munkahelyeket tekintve. Az ETP-k választ adnak fontos politikai kérdésekre (pl. bio-gazdaság, nyersanyagok és energiahatékonyság).

1.5   Az ETP-k egyértelmű és konkrét példát jelentenek az alulról felfelé történő megközelítésre az európai kutatás, valamint az ipart és más fontos érdekelt feleket bevonó innovációs politika tekintetében az innováció valamennyi szakaszában. A Horizont 2020 esetében is ilyen megközelítésre van szükség.

1.6   Az EGSZB az európai bizottsági szabályozási keret egyszerűsítési folyamatának hatékonyabb végrehajtását (ideértve az uniós projektekben való részvételt), az intézményi kezdeményezések közötti versengés és a szétaprózódás csökkentése iránti erőfeszítések fokozását, a politikák jobb koordinációját, valamint intézményi szinten a láthatóság növelését kéri az ETP-k hatékonyabbá tétele érdekében.

1.6.1   Az EGSZB úgy véli, hogy az ETP-k kulcsfontosságúak az EU „iparpolitikájának” fellendítéséhez. Igen nagy hozzájárulást és támogatást kapnak az ipartól, amely az Európai Közösség gazdaságának egyik legfőbb pillére. Az ETP-k az ipar által vezéreltek, ami biztosítja kezdeményezéseik ipari jelentőségét. Az ETP-k által biztosított hozzájárulás nemcsak a technológiai és kutatási igényeket érinti, hanem a technológiatranszfert is.

1.6.2   A meglévő példákat (ESTEP, PLATEA stb.) tekintve a szakszervezeteket és más érintett szereplőket jobban be kellene vonni az európai, a nemzeti és a regionális technológiai platformokba az állandó együttműködés érdekében, hogy figyelmet kapjanak az olyan szociális és társadalmi kérdések, amelyek erősítik az adott stratégiai kutatási menetrendek hatását.

1.6.3   A kkv-k bevonása terén felmerülő nehézségeket a legsikeresebb példákkal való elemző összehasonlítás révén kellene megoldani, amint az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás esetében is történt.

1.7   A megfelelő nemzeti és regionális platformok az ETP-k szerkezetét tükrözik tagállami szinten. Az uniós, nemzeti és regionális kutatási és innovációs programok koordinációját és harmonizációját az ETP-kkel való szorosabb együttműködés révén kellene erősíteni.

1.8   Az ETP-k jelentős mértékben hozzájárulhatnak az európai politikák végrehajtásához. A köz- és a magánszektorban az innováció fellendítése érdekében konkrét prioritásokat határoztak meg: forrás- és energiahatékonyság a feldolgozóiparban (SPIRE), bioalapú iparági PPP-k („a bioalapú szektor a növekedésért”), vízügyi, illetve a nyersanyagokra és az intelligens városokra vonatkozó európai innovációs partnerségek (a SET-tervvel együttesen), valamint EMIRI (energetikai anyagok ipari kutatására vonatkozó kezdeményezés). Ez az ETP-k révén megvalósuló fokozott ágazatközi együttműködés és koordináció végső soron hasznot hoz majd az európai társadalomnak.

1.9   Az EGSZB arra kéri az európai intézményeket, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nemzetközi együttműködés fokozására az élvonalbeli szakértelem idevonzása céljából az EU-ban történő kiaknázás és kereskedelmi hasznosítás érdekében.

1.10   A nemzeti technológiai platformoknak a strukturális alapok intelligens szakosodási programjához való hozzáférését nemzeti és regionális szinten meg kell könnyíteni és ösztönözni kell.

1.11   Az ETP-knek a társadalmi problémák megoldásában betöltött szerepe a kutatás mellett az innováció esetében is fontosabbá válik. Ez kulcsfontosságú a jólét fenntartásához Európában.

1.12   Az EGSZB üdvözli az ETP-knek a keresletre irányuló innovációhoz való kapcsolódásban betöltött szerepét, amely kiegészíti a kutatási és innovációs tevékenységeket és felgyorsítja a piaci bevezetést. Az ETP-k a kutatás és innováció eredményeinek terjesztésében is kulcsfontosságúak. Az EGSZB a koordinációtámogatási tevékenységek alkalmazásának fokozását kéri az értéklánc terén történő együttműködés ösztönzéséhez.

1.13   A gyártási folyamatok és a gyártáshoz kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek elveszítik társadalmi vonzerejüket a nagyközönség és különösen a fiatalok számára. Ez a gyártási tevékenységek Európán kívülre helyezésének következménye is, ami – ördögi körként – további áthelyezésekhez vezet. Az EGSZB elvárja, hogy az ETP-k hozzá tudjanak járulni a különféle ipari gyártási folyamatok fontosságának tudatosításához.

1.14   Az ETP-k megszenvedhetik az uniós ipar hanyatlását. Az uniós iparágak elveszítik világviszonylatban vezető szerepüket, alacsony szintű kockázatvállalás és a vállalkozói szellem hiánya jellemzi őket a világ más részeihez képest.

1.15   Az ETP-k területén fenn kell tartani és meg kell erősíteni az emberközpontú oktatást, tanulást és képzést mint a platformok stratégiai elemeit. Ezért állandó jellegű szoros kapcsolatokat kell kialakítani a társadalmi párbeszéd megfelelő uniós ágazati bizottságaival, valamint a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanáccsal (EPSCO).

1.16   Az ETP-k jelentős hatással lehetnek a társadalmi és szociális kérdésekre is, különösen a közoktatási és szakképzési rendszereknek az európai ipari és gyártási ágazatok igényeihez igazodó újjáalakítására. A képzés és átképzés terén nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a munkavállalók felkészülten tudjanak bánni a kutatási és innovációs tevékenységek eredményeképpen kialakult új gyártási technológiákkal és termékekkel. Csak képzett és stabil munkaviszonyban álló munkavállalók tudják majd alkalmazni az új magas szintű technológiákat.

2.   Az ETP-k létrejötte és története

2.1   2003 márciusában az EU Tanácsa az EKT megerősítésére szólított fel a technológiai ismereteket, az ipart, a szabályozókat és a pénzügyi intézményeket tömörítő ETP-k révén.

2.2   Az ETP-k az ágazat által kezdeményezett, az érdekelt feleket tömörítő fórumok, amelyek feladata közép- és hosszú távú kutatási és technológiai célkitűzések megfogalmazása és ütemtervek kidolgozása. Céljuk, hogy hozzájáruljanak a kutatás különböző szereplői közötti szinergiák növeléséhez, és meghatározzák a prioritásokat a technológia számos olyan területén, ahol biztosítható az EU növekedése, versenyképessége és fenntarthatósága.

2.3   Az Európai Bizottság előmozdítóként támogatta az ETP-k kialakulását. Jelenleg megfigyelőként tevékenykedik, és elkötelezett a kutatási prioritásokról szóló strukturált párbeszéd mellett. Az ETP-k független szervezetek: az Európai Bizottság nem tulajdonosuk, és nem is irányítja őket. Az Európai Bizottság CORDIS weboldala, az ETP-hírlevél és az ETP-vezetők rendszeres szemináriumai megkönnyítik az információáramlást.

2.4   Egyes ETP-k laza hálózatot alkotnak, amely évente ülésezik, mások viszont jogi struktúrával rendelkeznek és tagdíjat szednek. Valamennyi ETP összefogja az érdekelt feleket, közös jövőképet alakított ki és stratégiai kutatási menetrendet dolgozott ki. Az ETP-k az ipari és közszférabeli kutatók és nemzeti kormányzati képviselők közötti párbeszéd révén alakulnak ki; hozzájárulnak a konszenzusok létrejöttéhez és a beruházási erőfeszítések hatékonyabb összehangolásához is.

2.5   Az ETP-k elősegítik a hatékony köz-magán partnerségek létrejöttét, ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a növekedésre irányuló ismeretek európai kutatási térségének fejlődéséhez. Az ilyen köz-magán partnerségek olyan technológiai kihívásokkal is foglalkozhatnak, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a fenntartható fejlődésre, a közszolgáltatások hatékonyabb nyújtására és a hagyományos iparágak átszervezésére nézve.

3.   ETP-k és ipari szerkezetváltás

3.1   Az ipari szerkezetváltás (1) állandó folyamat, amelyet különféle tényezők befolyásolnak, például a piaci trendek, a szervezési, szociális, társadalmi és strukturális kihívások, valamint a gyártási folyamatokkal és termékekkel kapcsolatos technikai innováció.

3.2   Az innováció szintén állandó folyamat, és az új tudományos felfedezéseknek a tényleges termelési láncba való folyamatos átültetése révén az ipari szerkezetváltás egyik legfőbb befolyásoló tényezője. Ezenkívül a globális versenyképesség legfőbb hajtóereje az EU gyártási és szolgáltatási ágazataiban.

3.3   Az innovációs folyamatot tekintve alaposan meg kellene vizsgálni, hogyan használják fel Európában a szűkös pénzügyi forrásokat. Az ETP-k már jelenleg is erőteljes eszközt képviselnek, és ők jelenthetik a konkrét megoldást az innovációra és az iparpolitika megvalósítására.

3.4   Az ipari szerkezetváltás természetét és jellegét főként az innováció adja, az ETP-k pedig egyre inkább az innovációk eredetének tényleges, fizikai helyszínét jelentik. Az ETP-k az olyan gyakorlati ipari alkalmazásokra irányulnak, amelyek hatást gyakorolnak a gyártási folyamatokra, a termékekre, a munkaszervezésre és a munkakörülményekre.

3.5   Az európai intézmények azt ajánlják, hogy minden érdekelt fél kiegyensúlyozott módon vegyen részt az ETP-kben. Különösen az lenne kívánatos, hogy az uniós intézmények minden használható eszközzel támogassák a kkv-kat vagy a vállalati formában, pl. tudásszövetkezetként tevékenykedő gazdasági kutatókat, hogy ezek az igen népszerű európai vállalatok aktívan részt vehessenek a platformokban. A platformok költségei akadályt jelentenek a kkv-k és az egyetemek számára a kutatási munkában való részvétel előtt.

3.6   Az ETP-knek mint önkéntes alapon létrehozott és minden érdekelt fél számára nyitott testületeknek az EU kontextusában betöltött jelentőségét tekintve létfontosságú elismerni, hogy erőteljes eszközt jelentenek az uniós politika végrehajtásához.

3.7   A fenntarthatóbb uniós gyártási és szolgáltatási tevékenységek felé való átmenet és az Európa 2020 stratégia végrehajtása nagymértékben függ majd az ETP-k által a következő évtizedben biztosított tényleges innovációtól.

3.8   Tényleges és konkrét innovációt, valamint ipari szerkezetváltást az innovatív folyamatok/termékek és a szükséges ismeretek és munkaszervezés párhuzamos kialakítása révén lehet elérni ahhoz, hogy mindez teljes mértékben megvalósuljon a gyártási és a szolgáltatási tevékenységek terén.

3.9   Egyes ETP-ket úgy szerveztek meg, hogy már kezdettől fogva figyelembe vegyék az innovációs folyamat társadalmi aspektusait, és stratégiai kutatási menetrendjeikbe vegyenek fel az emberi erőforrások jövőbeli szükségletével kapcsolatos tevékenységeket, gyakran szorosan együttműködve a megfelelő uniós ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottsággal, amellyel információcserét is folytatnak.

3.10   Összetételét és a főbb uniós ágazatokkal való szoros kapcsolatait tekintve az EGSZB CCMI bizottsága megvizsgálta a különféle iparágak jelenlegi helyzetét, és ezen alulról fölfelé építkező, nem bürokratikus folyamat révén ajánlásokat fogalmazott meg a többi uniós intézmény és a tagállamok számára. Célja, hogy hozzájáruljon az EU iparpolitikájának megvalósításához és a kívánatos ipari szerkezetváltáshoz.

4.   Az ETP-k szerepe a kutatás és innováció terén

Az Európai Bizottság számos kezdeményezést dolgozott ki és valósított meg az ETP-k és az ipar tevékenységeinek erősítése, valamint technológiaalapú politikák bevezetése érdekében.

4.1   A közös technológiai kezdeményezések a stratégiai kutatási menetrendek végrehajtásának egyik módját jelentik bizonyos ETP-k számára. Néhány ETP esetében a célkitűzések nagyságrendje és hatásköre olyan, hogy a kutatási és innovációs keretprogram rendes eszközei nem elegendőek. A hatékony végrehajtáshoz ehelyett olyan célzott mechanizmusra van szükség, amely biztosítja a szükséges vezetést és koordinációt a kutatási célok eléréséhez. Az ilyen szükségletek kielégítése érdekében hozták létre a közös technológiai kezdeményezéseket.

4.2   A tudományért és kutatásért felelős korábbi biztos és az ipar magas rangú képviselői 2009 márciusában találkoztak, hogy áttekintsék az elért haladást, és megvitassák a prioritásokat az új kutatási eszközök: a köz-magán partnerségek megvalósítása terén. Ezek a prioritások és eszközök felhasználásra kerültek a 2008 novemberében elfogadott uniós gazdaságélénkítési tervben szereplő, a jövő üzemeivel, az energiahatékony épületekkel és a környezetbarát autókkal kapcsolatos kezdeményezések esetében is.

4.3   A három köz-magán partnerség hatékony eszközt jelent a kutatási erőfeszítések fokozásához három nagy iparágban – az autóiparban, az építőiparban és a gyártási szektorban –, amelyeket különösen érintett a gazdasági visszaesés, és amelyekben az innováció jelentősen hozzájárulhat a zöldebb és fenntarthatóbb gazdasághoz.

4.4   Az EU által 2008-ban elfogadott SET-terv az első lépést jelenti az EU energiatechnológiai politikájának kialakítása felé. A terv az EU energiapolitikai döntéshozatalát támogató eszköz, melynek céljai a következők:

—	az ismeretek fejlesztésének, a technológiák átadásának és felhasználásának felgyorsítása,

—	az EU ipari vezető szerepe az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatechnológiák terén,

—	az energiatechnológiák átalakításával foglalkozó tudomány elősegítése a 2020-as energetikai és éghajlat-változási célok elérése érdekében,

—	hozzájárulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való, világszerte 2050-re megvalósítandó átálláshoz.

A SET-terv megvalósítása az európai ipari kezdeményezések létrehozásával kezdődött, melyek kockázatmegosztó köz-magán partnerségekben fogják össze az ipart, a kutatók közösségét, a tagállamokat és az Európai Bizottságot. Ezzel párhuzamosan az Európai Energiakutatási Szövetség (EERA) 2008 óta dolgozik azon, hogy az egyes kutatási szervezetek kutatási-fejlesztési tevékenységeit összehangolja a SET-terv prioritásainak szükségleteivel, valamint hogy uniós szinten közös keretprogramot hozzon létre.

4.5   Az EU „Vezető piacok” kezdeményezésének célja olyan tevékenységek támogatása hat fontos ágazatban, amelyek révén csökkennek az akadályok az új termékek és szolgáltatások piacra vitele előtt. Az Európai Bizottság, a tagállamok és az ipar együttműködnek a cselekvési tervek végrehajtása érdekében. A politikai eszközök feladata a szabályozás, a közbeszerzések, a szabványosítás és a tevékenységek támogatása. A „Vezető piacok” kezdeményezés a következő piacokat célozza meg: e-egészségügy, védőruházatok, fenntartható építőipar, újrafeldolgozás, bioalapú termékek és megújuló energiaforrások.

5.   ETP-k: a SWOT-elemzés eredményei

5.1   Az ETP-k jelenlegi nagy számára való tekintettel nem kétséges, hogy teljesítményszintjük eddig is különböző volt és a jövőben is különböző lesz. Az EGSZB ezért kezdeti elemzést végzett a kiválóságot célzó legfőbb hajtóerők (erősségek és lehetőségek), valamint – ami ennél is fontosabb – a legfőbb akadályok (gyenge pontok és veszélyek) azonosítása érdekében.

5.2   Erősségek

—	Az ETP-k összefogják valamennyi érdekelt felet, a kutatóközpontokat és egyetemeket, az ipart (a nagyobb szereplőket és a kkv-ket), a gyártókat, a nonprofit és kereskedelmi szervezeteket, egyesületeket, a közhatóságokat és a szakszervezeteket.

—	A platformokban egyértelműek a „szerepek” és az ágazaton belüli hierarchia. Az érdekeltek közös jövőképpel, ütemtervvel és megvalósítási tervvel rendelkeznek.

—

Az ETP-k igen nagy hozzájárulást és támogatást kapnak az ipartól, amely az Európai Közösség gazdaságának egyik legfőbb pillére. Az ETP-k az ipar által vezéreltek, ami biztosítja kezdeményezéseik ipari jelentőségét. Az ETP-k által biztosított hozzájárulás nemcsak a technológiai és kutatási igényeket érinti, hanem a technológiatranszfert is.

—	Az ETP-k egyszerű irányítási struktúrával rendelkeznek, rugalmasak, mozgósítják az „erőket” és összevonják az erőforrásokat.

—

Az ETP-khez kapcsolódó iparágak alapvetően fontos pozícióban vannak az értékláncban: számos innováció alapvető folyamatoktól (pl. gyártási és feldolgozóipar, erdészet, robotika) és anyagoktól (vegyi anyagok, acél) függ. A folyamatokkal és az anyagokkal kapcsolatos innovációk ezért katalizátorhatással vannak az uniós innovációra.

—

Az ETP-k már most is foglalkoznak a társadalmi kihívásokkal. Olyan területet fednek le, amely jelentős hatást gyakorol a társadalomra a növekedést és a hozzáadott értékkel bíró munkahelyeket tekintve. Az ETP-k választ adnak a legfőbb politikai kérdésekre (pl. bio-gazdaság, nyersanyagok és energiahatékonyság).

—	Egyes ETP-knek nemzeti és regionális platformjaik is vannak, valamennyi EU-tagországban.

—	Az oktatást a platformok stratégiai elemeként kezelik.

—	A létező ETP-kből kiindulva már számos megvalósítási eszköz működik (pl. köz-magán partnerségek, klaszterek stb.).

5.3   Gyenge pontok

—	Az ETP-knek stratégiailag kellene gondolkodniuk, és el kellene kerülniük, hogy szűk körű lobbycsoporttá váljanak, és szem elől tévesszék céljaikat. Az ETP-k a tevékenységek felesleges ismétlődésétől vagy túlzott szétaprózódásától is szenvedhetnek.

—	Egyes esetekben a nagy „szereplők” uralják az ETP-k tevékenységét.

—

Nem könnyű felismerni és az ETP-knek tulajdonítani a végső alkalmazásokat és innovációkat: — Az ETP-k ismertsége még mindig alacsony, mind a köz-, mind a magánszektorban. — Az NGO-k nem érdekeltek az ETP-k bevonásában. — A mintájukra megalakult tagállami csoportok (nemzeti és regionális technológiai platformok) eddig általában nem voltak sikeresek.

—	Nagyobb erőfeszítésekre van szükség egy olyan, több ágazatot érintő perspektíva kialakításához, amely összehangolja az egyes szereplők érdekeit és interakcióit.

—	Az ETP-knek fejleszteniük kellene kommunikációjukat és az eredmények terjesztését.

5.4   Lehetőségek

—

Az ETP-k kulcsfontosságúak az EU „iparpolitikájának” fellendítése szempontjából. A hozzájuk kapcsolódó nemzeti és regionális technológiai platformok tagállami szinten tükrözik az ETP-k szerkezetét, javítva a platformok koordinációját és hatékonyságát. Az európai, nemzeti és regionális kutatási és innovációs programok koordinációját és harmonizációját az ETP-kkel szorosabban együttműködve kellene erősíteni.

—	Az ETP-knek a társadalmi problémák megoldásában betöltött szerepe a kutatás mellett az innovációval foglalkozó megerősített stratégia fényében is fontosabbá válik.

—

A köz- és a magánszektorban az innováció fellendítése érdekében konkrét prioritásokat határoztak meg: forrás- és energiahatékonyság a feldolgozóiparban (SPIRE), bioalapú iparágak PPP-i, vízügyi, illetve a nyersanyagokra és az intelligens városokra vonatkozó európai innovációs partnerségek (a SET-tervvel és az EMIRI-vel együttesen).

—

Az ETP-k arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fokozza a koordinációtámogatási tevékenységek alkalmazását az értéklánc terén történő együttműködés ösztönzéséhez és az egyszerűsítést célzó erőfeszítések növeléséhez. A nemzetközi együttműködés erősítése, a világszerte legmagasabb szintű ismeretek idevonzása az uniós értékesítés és kiaknázás céljából jelentős hozzájárulást képviselhet az ETP-k munkájához.

—	Az ETP-knek össze kellene kapcsolniuk a kereslet által vezérelt innovációs eszközöket, a kutatási tevékenységek kiegészítéseképpen, a piaci bevezetés felgyorsítása érdekében.

—	Az ETP-k hozzájárulhatnak annak tudatosításához, hogy milyen jelentősége van a különböző ipari gyártási folyamatoknak a jólét fenntartása szempontjából Európában.

—	Az ETP-k területén fenn kell tartani az emberközpontú oktatást, tanulást és képzést.

5.5   Veszélyek

—	Az ETP-k a platformok működtetéséhez szükséges pénzügyi források elégtelenségéről panaszkodnak.

—	Az ETP-k megszenvedhetik az uniós ipar hanyatlását. Az uniós iparágak elveszítik világviszonylatban vezető szerepüket, általánosan alacsony szintű uniós kockázatvállalás és a vállalkozói szellem elismertségének hiánya jellemzi őket a világ más részeihez képest.

—

Az európai bizottsági szabályozási keret egyszerűsítési folyamatának hatékonyabb végrehajtása (ideértve az uniós projektekben való részvételt), az intézményi kezdeményezések közötti versengés és a szétaprózódás csökkentése iránti erőfeszítések fokozása, a politikák jobb koordinációja, valamint intézményi szinten a láthatóság növelése fokozhatja az ETP-k hatékonyságát.

—	A gyártási folyamatok és a gyártáshoz kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek elveszítik társadalmi vonzerejüket a nagyközönség és különösen a fiatalok számára. Ez a gyártási tevékenységek Európán kívülre helyezésének következménye is.

6.   Együttműködés az ETP-k között, valamint az ETP-k és az Európai Bizottság között

Az ETP-k aktívan részt vettek az EU hetedik kutatási és innovációs keretprogramjának végrehajtásában. Az ETP-k most információkat adnak és javaslatokat tesznek a Horizont 2020 létrejöttének jelenleg folyó előkészületeihez, hogy összehangolják azt az európai társadalom tényleges szükségleteivel, nevezetesen a gyártási és szolgáltatási ágazatok igényeivel.

6.1   Horizont 2020

6.1.1   A Horizont 2020 jelenti az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, az Innovatív Uniónak a megvalósítására szolgáló eszközt, amely Európa globális versenyképességét hivatott biztosítani. A 2014–2020-as időszakra szóló, 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező program annak a törekvésnek a része, hogy ismét bővüljön a gazdaság és munkahelyek jöjjenek létre Európában. A Horizont 2020 céljai:

—	az EU szerepének erősítése a tudomány terén,

—	az ipari vezető szerep megerősítése az innováció terén. Ebbe beletartoznak a csúcstechnológiába való jelentős beruházások, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés és a kkv-k támogatása,

—	hozzájárulás a minden európai polgár által osztott főbb aggodalmak kezeléséhez olyan kérdésekben, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható közlekedés fejlesztése és a mobilitás.

6.1.2   A Horizont 2020 a kutatás és a piac közötti szakadék áthidalásához való hozzájárulás révén foglalkozik majd a társadalmi kihívásokkal. Ez a piac által vezérelt megközelítés magában foglalja a magánszektorral és a tagállamokkal való partnerségek kiépítését is.

6.1.3   A Horizont 2020 programot további, az Európai Kutatási Térség megtervezésére és 2014-re történő megvalósítására irányuló intézkedések fogják kiegészíteni. Az intézkedések célja az ismeretek, a kutatás és az innováció tényleges egységes piacának létrehozása előtt tornyosuló akadályok kiküszöbölése.

6.2   Európa 2020

6.2.1   Az Európa 2020 az EU következő évtizedre szóló növekedési stratégiája. Az EU-nak intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá kell válnia. Ennek a három, egymást kölcsönösen erősítő prioritásnak segítenie kell az EU-t és a tagállamokat a magas szintű foglalkoztatás, termelékenység és társadalmi kohézió elérésében.

6.2.2   A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU öt ambiciózus célt tűzött ki – a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energia terén –, amelyeket 2020-ra kell elérni. Minden tagállam elfogadta saját nemzeti céljait ezeken a területeken. A stratégiát uniós és nemzeti szintű konkrét intézkedések támasztják alá.

6.3   Az ETP-k jövőbeli szerepe

6.3.1   Az ETP-k szerepe várhatóan a jövőben sem változik. Ezen felül az ETP-k támogathatják az Európai Bizottság olyan eszközeinek végrehajtását, amelyek közül néhányat már a hetedik keretprogramban kipróbáltak. Az Európai Bizottság várhatóan több (bár korlátozott számú) végrehajtási eszközt fog alkalmazni a Horizont 2020-ban, így például köz-magán partnerségeket és közös technológiai kezdeményezéseket.

6.3.2   Az ipar és a szélesebb körű érdekeltek részéről erős elkötelezettség tapasztalható a fent említett eszközök végrehajtásának támogatása mellett. Példaként említhetjük a fenntartható feldolgozóipar az erőforrás- és energiahatékonyság révén (SPIRE), a bioalapú iparági PPP-k (a bioalapú szektor a növekedésért), az energetikai anyagok ipari kutatására vonatkozó kezdeményezés (EMIRI) és az jövőbeli európai infrastruktúra-hálózatok kutatása (reFINE) terén létrejött köz-magán partnerségeket.

---

(1)  Az EGSZB véleménye az alábbi tárgyban: „Az ipari szerkezetváltás: helyzetmérlegelés és kilátások – globális megközelítés”. HL C 010., 2004.1.14., 105-113. o.

---