16.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 451/64

Előadó:

Paulo BARROS VALE

1.1

Az EGSZB a korábbi, 2010-ben és 2012-ben kiadott közleményekhez hasonlatosan üdvözli a szóban forgó dokumentumot, mivel nagy jelentőséget tulajdonít az olyan kezdeményezéseknek, amelyek hozzájárulhatnak a tengeri és part menti turizmus fejlődéséhez.

1.2

Az EGSZB tudatában van az Európai Unió működéséről szóló szerződés által állított akadályoknak, ezért támogatja az Európai Bizottság közleményében ismertetett fellépéseket. Emellett azonban élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy ajánlásokat tegyen és felhívja a figyelmet néhány dologra, így járulva hozzá a part menti és tengeri turizmusnak az Európa 2020 stratégiában is megemlített intelligens, fenntartható és inkluzív fejlesztéséhez.

1.3

Európának ki kell használnia természeti erőforrásait és népszerűsítenie kell csúcstérségeit, ahol a természet és a part menti és tengeri területfejlesztés összhangban vannak egymással. Miközben a part menti területeknek környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt stratégiai jelentőséget kell tulajdonítani, problémáikat egy integrált fenntartható fejlesztési politika keretén belül kell megoldani, amelyben a területfejlesztés, a megújuló energiák kiaknázása és az egyéb part menti tevékenységek közötti egyensúly, valamint a területrendezési szabályok betartása különös fontossággal bír. Most, hogy alapos és hosszadalmas alkalmazkodást követel meg, többé nem becsülhető alá az éghajlatváltozás, amelynek hatásai immár érezhetőek, és a partvonal hátrébb kerülésével part menti területeket érintenek vagy akár el is pusztítanak.

1.4

Amint már korábban is hangoztatta, az EGSZB ismét megerősíti azt az elképzelést, hogy létre kell hozni egy európai turisztikai ügynökséget, amelyben az összes érdekelt fél részt vesz – legyenek azok idegenforgalmi szövetségek, turisztikai régiók, idegenforgalmi elkötelezettségű hatóságok vagy az ágazat szakszervezeti szövetségei. Ennek a szervezetnek a létrehozásával támogathatjuk Európa népszerűsítését a nagyvilágban.

1.5

Ideje lenne fontolóra venni egy valódi közös idegenforgalmi politika létrehozását, amely védené a nemzeti autonómiát, de eközben átfogó módon kezelné az ágazatot, szinergiákat hozna létre és összehangolná a tagállamok politikáit. Minden évben felmerülnek kósza elképzelések, amelyek nem valósulnak meg az együttműködés és egy olyan közös idegenforgalmi stratégia hiánya miatt, amely képes lenne egyfajta európai márkaként népszerűsíteni a – hagyományos vagy újszerű – turisztikai célpontokat, a történelmi örökséget és a gasztronómiát, és amely ezzel párhuzamosan képes lenne reagálni az esetleges, időnként felmerülő negatív reklámokra.

1.6

A turizmus tömegessé válását, amit nagymértékben segített a „fapados” légitársaságok megjelenése, ki kellene használni: létre kell hozni vagy támogatni kell azokat a közlekedési hálózatokat, melyek a repülőterekkel rendelkező térségeket összekötik az elszigeteltebb területekkel. Így folytonosságot biztosíthatunk a térségben azáltal, hogy a turistaútvonalakba a távolabb eső területeket is bevonjuk, hogy azok turisztikailag vonzóvá váljanak, és egyazon utazás során egyensúlyba kerülhessenek a városi és a part menti célpontok. A mobilitás ösztönzéséhez alapvető, hogy ugyanitt tájékoztatást nyújtsanak az elérhető összeköttetésekről. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a vízumkiállításra vonatkozó jogszabályt, hogy könnyebbé váljon a nem európai – különösen a kínai és más felemelkedőben lévő piacokról érkező – turisták utazása.

1.7

Kiemelt figyelmet kellene szentelni a távoli területeknek, különösen Észak-Európában, ahol kiválóak a környezeti feltételek. Itt meg kell könnyíteni a közlekedést és ki kell alakítani az infrastruktúrát, a távközlést és a vezeték nélküli hálózatokat, így téve vonzóbbá a régiót az idegenforgalom, de az ott élő népesség számára is.

1.8

Haladéktalanul meg kell valósítani az idegenforgalmi kikötők valódi irányítását, mivel kevés információ áll rendelkezésre a sportkikötők létezéséről és a kikötői összeköttetésekről, ami megnehezíti a jachtok és tengerjáró hajók általi elérhetőségüket. A kikötők nem megfelelő irányítása akadályozza az idegenforgalom fejlődését és a személyek és áruk áramlását, ezért az Európai Bizottság az egységes piac létrehozására vonatkozó politikák és a szabad mozgás szemszögéből vizsgálhatná ezt a problémát, a létező hiányosságok pótlására törekedve.

1.9

A tengeri körutazások exponenciális növekedése új helyzetet hozott létre, amelynek hatását mindeddig nem tanulmányozták kellő mértékben. Bár a turisták meghatározott kikötőkbe történő fokozott áramlása fontos a part menti területek fejlődéséhez, alapvető, hogy minimálisra csökkentsük az ilyen forgalmi csúcsok által a meglátogatott térségekben kifejtett negatív hatásokat. Megfelelő felkészültség szükséges ahhoz, hogy kezeljék a nagy tengerjáró hajók üzemanyaga által okozott víz- és légszennyezés kockázatát, valamint a turisztikai célpontok több millió ember általi meglátogatásából adódó környezeti veszélyeket. Törekedni kellene arra, hogy egyeztessék az ilyen hajókat fogadó kikötőkkel kapcsolatos információkat a helyi idegenforgalmi irodákkal, aminek révén elkerülhető, hogy a tengerjáró hajók utasai egyszerre érkezzenek más, olyan turistákkal, akik a nap más szakára is időzíthetnék látogatásukat.

1.10

A képzési szükségletek meghatározására vonatkozóan javasolt fellépés és a „kék munkahelyek” résznek az EURES portálon való létrehozása fontos, de alapvető szükség van arra, hogy az Európai Bizottság széles körben tájékoztasson erről, és felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy az eredményeket építsék be belső képzési politikáikba. A támogatandó képzési tevékenységeknek, amelyek nemcsak a turizmussal kapcsolatos vállalatok és intézmények alkalmazottait célozzák, hanem az ágazat vállalkozóit is, ki kell terjedniük az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelését lehetővé tevő témákon túl az Európát turisztikai célpontként népszerűsítő tárgyakra is. Kiemelendő, hogy az idegenforgalom, az európai örökség és a környezet fontosságára már a kötelező oktatásban, minél fiatalabb kortól kezdve fel kell hívni a figyelmet.

1.11

Ami pedig a tengeri körutazások problematikáját illeti, Európának figyelemmel kellene kísérnie a tengerhajózási társaságok által alkalmazott foglalkoztatáspolitikákat. A fiatal európai munkaerőt lehet és kell is védeni egy ilyen, növekedésben levő és nagy foglalkoztatási lehetőségeket tartogató ágazatban.

1.12

Az EGSZB megismétli, hogy nagy jelentősége van egyes rendelkezéseknek, amelyek reagálhatnak a turisztikai ágazat és különösen a part menti és tengeri turizmus kihívásaira. Ilyen intézkedés például:

1.13

Az EGSZB támogatja, hogy készüljön tanulmány az Európába látogató vagy ezt tervező turisták preferenciáiról, arról, hogy mi tetszett és mi nem tetszett nekik, továbbá arról, hogy miért térnének vagy miért nem térnének vissza, illetve miért részesítenének előnyben nem európai célpontokat. Ez az idegenforgalmi ágazat különféle szereplői, a kikötők és sportkikötők, az idegenforgalmi szövetségek és hatóságok, az európai kormányok és önkormányzatok körében terjesztendő tanulmány lehetővé tenné a turisták magatartásának és jellemzőinek megismerését, ami támogatná a döntéshozatalt és az ágazat fejlesztését célzó közös stratégiák kidolgozását.

1.14

Az EGSZB kéri még, hogy a turizmusról folyó viták és a kialakítandó fellépések keretében kössék össze a tengeri és part menti turizmust a folyami turizmussal, így használva ki a folyamok és folyótorkolatok által nyújtott lehetőségeket a part menti térségek tevékenységeinek kiegészítéseként. A folyamok hasznosítása lehetőséget kínál új termékek, például a gasztronómiához, a vidéki és ökoturizmushoz kapcsolódó hajókirándulások fellendítésére, a folyótorkolatok pedig, amelyek nagy tájképi és oktatási értékekkel bírnak, népszerűsíthetik a madarak és az ilyen területekre jellemző biológiai sokféleség megfigyelését.

2.1

A közlemény két dokumentum – a fenntartható tengerparti és tengeri idegenforgalomra irányuló stratégiát beharangozó, 2010. évi közlemény (1), valamint a „Kék növekedés – A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, 2012. évi közlemény (2) – nyomában a kiemelt fellépési területként azonosított öt kék gazdaságbeli ágazat egyikét: a tengeri és part menti turizmust vizsgálja.

2.2

A tengeri és part menti turizmust már korábban fontos értékláncként határozták meg, amely várhatóan fenntartható módon generál növekedést és munkahelyeket. A tengeri és part menti turizmus a legfontosabb tengeri tevékenység Európában, amely közel 3,2 millió főt foglalkoztat. Ezek majdnem fele fiatal munkaerő. Ezt a szektort, amely 183 milliárd eurónyi bruttó hozzáadott értéket teremt, nagyrészt mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják. Itt működik az idegenforgalomhoz kapcsolódó európai vállalatok több mint egyharmada.

2.3

A közlemény célja, hogy meghatározza az ágazat előtt álló kihívásokat. Ezek: a teljesítmény és a versenyképesség növelése tudásfejlesztéssel, a kereslet változékonyságának és az ágazat szétaprózottságának a kezelésével; a szakértelem és az innováció támogatása; a fenntarthatóság erősítése, a környezeti kihívások kezelése, az innovatív, fenntartató és színvonalas kínálat támogatása, valamint a lehetőségek feltárása a földrajzi korlátok, például a szigetjelleg és a távoli fekvés közepette.

2.4

A közlemény ezenkívül foglalkozik a közösségi alapok felhasználásával kapcsolatos kérdésekkel és a part menti és tengeri turizmust érintő uniós politikák érvényesítésével is.

3.1

A kék növekedés, amely hagyományos, de fejlődésben és felemelkedőben levő ágazatokat is magában foglal, összetett és ambiciózus kihívást jelent, amely integrált megközelítést igényel. A part menti övezetek hasznosítása során tekintettel kell lenni az azokat kihasználó különféle ágazatok érdekeire, nem feledkezve meg a környezetvédelmi kérdésekről és kiemelt figyelmet fordítva az idegenforgalmi ajánlatokat meghatározó területfejlesztésre és tengeri területrendezésre. Az ennek a problémakörnek a megközelítéséhez használandó ágazatközi dimenziót szem előtt kell tartani, mivel a terület fenntartása és a környezet védelme nélkül nem lehetséges sem a part menti, sem bármiféle más turizmus fejlesztése. Vitathatatlan és intenzíven népszerűsítendő a megújuló energiaforrások jelentősége. Kiemelt figyelmet kell azonban fordítani az infrastruktúra elhelyezkedésére, hogy az ne lehetetlenítse el a tengeri turisztikai tevékenységek fejlődését. El kell kerülni, hogy turisztikai szempontból vonzó területeken atomerőműveket létesítsenek.

A part menti területek egyensúlyát dinamikus módon kell szemlélni, mivel az időjárási jelenségek és az emberi tevékenység folyamatos változásokat okoz. A természeti erőforrások képezik a gazdaság alapját, és azokat az innovációval egyetemben az intelligens és társadalmilag befogadó jellegű növekedés alapjának kell tekinteni.

3.2

A turizmus fő problémái évek óta ugyanazok: a szezonalitás és a (különösen a fiatalok által betöltött) bizonytalan, alacsony képzettséget igénylő munkahelyek által jelentett kihívások megoldásának igénye, az új és innovatív termékek kínálatának hiánya, a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségei különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k számára. Alapvető ezért a turizmus fejlesztését célzó európai politikai keret, egy valódi európai idegenforgalmi politika kialakítása, amely irányt ad a közös fejlesztési stratégiáknak, miközben tiszteletben tartja a tagállamok szabadságát abban, hogy saját politikáikat nemzeti szinten határozzák meg.

3.3

A part menti és tengeri turizmus szezonális ingadozásainak csökkentésére irányuló törekvés részeként új termékeket kell kínálni, amelyek új fogyasztókat vonzanak, különösen a főszezonon kívül. A főszezonon kívüli foglalási arányok növelésére megoldást jelenthet az idősekre vagy a hátrányos helyzetű népességre irányuló turizmust célzó új termékek kifejlesztése, a tengeri turizmusban – például a kedvtelési célú hajózásban (vitorlás- és motoros hajóval), a tengeri sportokban (dingi, vitorlás szörf, kitesurf, szörf, bodyboard, evezés, kenu, vízisí, motorcsónak, hobbihorgászat, szigonypuskás vadászat vagy búvárkodás, ideértve az elsüllyedt hajók meglátogatását is) vagy a sétahajózásban és a tengerjáró hajózásban – rejlő potenciál kihasználása, a talasszoterápiás kezelésekhez vagy a golfhoz és a természetjáráshoz kapcsolódó idegenforgalom fejlesztése, és így ezek hozzájárulhatnak a népességnek a turizmustól függő területeken való megtartásához. Ezenkívül a szezonalitás elleni küzdelemhez hozzájárulhat, és vonzó tényező lehet a fiatalok számára – különösen a távol eső területeken – a part menti területekről származó termékeket felhasználó, turisztikai célú új iparágak fejlesztésének támogatása és a széles sávú hozzáférés általánossá tétele is.

3.4

Ezen kevésbé hagyományos, vízhez kötődő tevékenységek közül néhányat már jelentős mértékben kifejlesztettek helyi sportklubok – az ő ismereteiket ki lehetne használni. A vízi turizmus támogatását meg kellene valósítani és szabályozni kellene, új infrastruktúrákat kellene létrehozni vagy a meglévőket modernizálni, és új lehetőségeket kellene biztosítani az ilyen típusú ajánlatok számára, amelyek nagymértékben vonzzák a közönség nem hagyományos szegmenseit.

A tengeri és part menti turizmus különféle területeken összekapcsolódik a folyami turizmussal. Ezt a szoros kapcsolatot nem szabad elfelejteni, és közös fejlesztési stratégiákat kellene meghatározni. A kedvtelési célú hajózás ebből a szempontból ösztönzendő tevékenység, és új termékeket kellene kifejleszteni, amelyek a tengeri tevékenységekben rejlő lehetőségeket összekapcsolják a folyamiakkal.

3.5

Az idegenforgalmat nem lehet elszigetelten kezelni, hanem úgy kell tekinteni rá, mint egy olyan ágazatra, amelyet különféle uniós politikák befolyásolnak, mindenekelőtt a közlekedés-, a foglalkoztatás-, az oktatás-, a környezetvédelmi, az innovációs, a biztonság- és a fogyasztóvédelmi politika. A problémák megválaszolásában integrált megközelítést kell alkalmazni, hiszen a különféle politikákból következő fellépések közvetlenül befolyásolják az ágazat teljesítményét.

3.6

Mivel az Európai Bizottság nem rendelkezik hatáskörökkel ahhoz, hogy közvetlenül beavatkozzon az idegenforgalomba, egyes feltárt problémákat a kompetenciaterülete alá tartozó területeken kidolgozott intézkedésekkel kezelhetne – például a belső piac előmozdításával, különösen a személyek és áruk szabad mozgása terén, vagy az egységes piac létrehozásához kapcsolódó célokkal, illetve a turizmus területén túlmutató problémák megoldásával, amelyek más, olyan területeket is érintenek, ahol nemcsak lehetséges, de kívánatos is a fellépés.

4.1

A turisztikai ágazattal kapcsolatos információk szétaprózottak, ami az adathiány vagy az összehasonlíthatóságot lehetővé tevő specifikus mutatók hiánya miatt megnehezíti tanulmányok és értékelések elkészítését. Az EGSZB örömmel fogadja a szándékot e hiány pótlására, ám felhívja a figyelmet arra, hogy azóta, hogy 2010-ben a közlemény azonosította ezt a problémát, alig történt előrelépés ezen a területen.

4.2

Az Európai Bizottságnak az Európa által kínált színvonalas turisztikai lehetőségek népszerűsítése érdekében tett erőfeszítései hozzájárulhatnak a szezonalitás problémájának és az ehhez kapcsolódó társadalmi és gazdasági gondoknak a megoldásához. Európának versenyeznie kell a felemelkedőben levő országok új célpontjaival is, amelyek vonzó, alacsony árakat kínálnak, ám nem nyújtanak azonos feltételeket a biztonság és a kulturális gazdagság terén. Európa turisztikai célpontként történő népszerűsítésének a magas színvonalra mint megkülönböztető tényezőre, valamint arra kell alapulnia, amiben Európa a legjobb: az egyedülálló kulturális gazdagságra, a biztonságra, a szolgáltatások sokféleségére, a polgári jogok tiszteletben tartására, a fogyatékossággal élő vagy különleges szükségletekkel rendelkező személyek általi könnyű elérhetőségre, a távközlési lehetőségek és a vezeték nélküli hálózatok rendelkezésre állására. Európa kulturális örökségének jelentőségét el kell ismerni, és annak védelme stratégiai jelentőséggel bír a fenntartható és inkluzív idegenforgalom fejlesztése szempontjából.

4.3

Az idősek turizmusát is kiemelt figyelemben kell részesíteni. Most, amikor világszerte öregszik a népesség, az egészséggel, illetve a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos turizmust kiemelt helyen kell kezelni az ágazati stratégiák meghatározása során. Hiszen éppen az 50 év feletti turisták költenek a legtöbbet és az idős turisták rendelkeznek a legtöbb idővel az utazásra, ráadásul szívesen utaznak a főszezonon kívül.

4.4

A tengeri körutazások piaca jelentős mértékben bővült. A kiszállásoknak a part menti tevékenységekre kifejtett hatása azonban igen szerény, mivel a megállások ideje rövid, és a helyi lehetőségekről szóló tájékoztatás nem hatékony. A tengeri körutazások szervezői, a kikötők és a part menti turizmusban érdekelt felek közötti párbeszéd közleményben javasolt előmozdítása fontos, és azt a határokon átnyúló és régióközi partnerségek, hálózatok, klaszterek, valamint az ágazat széttöredezettsége ellen küzdő intelligens szakosodást célzó stratégiák kialakításának keretében meg kell valósítani. A hálózatban történő fellépés valóban hatékony, és ezt az idegenforgalomnak ki kellene használnia. Ezt a támogatást népszerűsíteni kellene a fent javasolt európai idegenforgalmi ügynökség tevékenységének keretében, amely ügynökség fórumot jelentene az ágazat problémáinak kiterjedt megtárgyalásához, és alapot biztosítana a hálózatok és az együttműködés számára.

4.5

A szakképzett munkaerő képzése alapvető a fenntartható és inkluzív növekedéshez. A turisztikai ágazat különös nehézségekkel szembesül az ezen a területen dolgozó munkavállalók szakképesítése terén, mivel nagy számban foglalkoztat fiatalokat bizonytalan, szezonális munkakörökben, amelyek kevés lehetőséget biztosítanak a karrierben való előrelépésre. Az EGSZB üdvözli a „kék munkahelyek” rész létrehozását az EURES portálon és a képzési igények felmérését a turisztikai ágazatban. Ajánlja, hogy a tagállamokat kérjék fel arra, hogy ezeket az eredményeket használják fel az Európai Szociális Alap és más, magánkezdeményezések által finanszírozott képzési ajánlataik népszerűsítésekor, és ösztönözzék a már létező iskolák közötti együttműködést, valamint az idegenforgalmi ágazathoz kapcsolódó projektek ismertetését az Erasmus+ program keretében. Ennek vonatkoznia kellene az ágazat munkaadóinak képzésére is, ami által megismerhetnék és alkalmazhatnák a bevált irányítási gyakorlatokat, naprakészek lehetnének a hatályos jogszabályok tárgyában és az információs technológiák használatát illetően, illetve tájékoztatást kaphatnának az idegenforgalmi ágazat specifikus környezetéről és problémáiról.

4.6

A tagállamok által a hajóvezetőkkel szemben támasztott eltérő követelmények kapcsán az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság javaslatai nem eléggé ambiciózusak. Nyilvánvaló, hogy a turizmus területén az Európai Bizottság korlátozott hatáskörökkel rendelkezik, ám ugyanez nem mondható el a személyek szabad mozgásával kapcsolatos területekről és az egységes piac létrehozásáról, amelyekhez a tárgyalt témakör is kapcsolódik.

4.7

Az ikt és a turisztikai kezdeményezés portáljának segítségével erősíteni kell az innovatív irányítási rendszereket. Meg kell jegyezni, hogy ez az Európai Bizottság által népszerűsített portál más, a turizmushoz kapcsolódó honlapokhoz (mint amilyen a virtuális idegenforgalmi megfigyelőközpont, a Tourism Link Platform vagy az eCalypso Platform) hasonlatosan nincsen minden nyelvre lefordítva, így akadályozhatja vagy eltántoríthatja a használattól egyes országok felhasználóit.

4.8

A part menti és tengeri turizmus fenntarthatóságának alapja a környezet teljes mértékű tiszteletben tartása és a szárazföldi és tengeri területek integrált kezelése. A fenntarthatóságnak a javasolt fellépéseken keresztül történő megerősítése nagy jelentőséggel bír az európai örökség gazdagságát és a környezetvédelmet is magukban foglaló új termékek kialakításához. Ismételten megjegyezzük, hogy a más területeken – például a környezetvédelem, a tenger és a közlekedés terén – kidolgozott intézkedések összefüggenek a turizmussal, és ezért az Európai Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania ezekben a kezdeményezésekben az idegenforgalomra kifejtett hatásokra.

4.9

Az EGSZB üdvözli, hogy a turizmus bekerül a COSME 2014–2020 program kiemelt célkitűzései közé, és ezt fontos lehetőségnek tekinti az ágazat fejlesztéséhez, ami támogatja a nemzetközi együttműködési projektek népszerűsítését és a kiemelt európai turisztikai célterületek programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modellek elfogadását. Az elsődleges finanszírozási lehetőségeket összegyűjtő online útmutató kidolgozása is kiérdemli az EGSZB támogatását, tekintettel az idegenforgalom terén indított kezdeményezések ágazatközi jellegére. Újfent megjegyzendő azonban, hogy a nyelvi korlátok akadályt jelenthetnek az online útmutató olvasása és értelmezése terén.