Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52015AE1593

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája (COM(2015) 80 final), valamint A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az energiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés elérése – Az európai villamosenergia-hálózat felkészítése a 2020. évre (COM(2015) 82 final)

HL C 383., 2015.11.17, p. 84–90 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

17.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 383/84


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája

(COM(2015) 80 final),

valamint

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az energiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés elérése – Az európai villamosenergia-hálózat felkészítése a 2020. évre

(COM(2015) 82 final)

(2015/C 383/12)

Előadó:

Ulla SIRKEINEN

Társelőadó:

Pierre-Jean COULON

2015. március 9-én és március 25-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája

[COM(2015) 80 final] és

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az energiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés elérése – Az európai villamosenergia-hálózat felkészítése a 2020. évre

[COM(2015) 82 final].

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2015. június 16-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. július 1–2-án tartott, 509. plenáris ülésén (a július 1-jei ülésnapon) 100 szavazattal egyhangúlag elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

Az EGSZB megállapítja, hogy:

1.1.

Az EU energiapolitikája részleges sikereket ért el különösen a fenntartható energia felhasználásának növelése és a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítése terén. A legtöbb energiapolitikai kérdést még mindig nemzeti érdekként kezelik.

1.2.

Megnövekedtek a kihívások: a gázellátás biztonságának veszélyei; a megnövekedett energiaköltségek, amelyek ártalmasak a fogyasztókra nézve és gyengítik az ipar versenyképességét; az időszakos jellegű megújuló energia magas arányának hatásai a villamosenergia-rendszer stabilitására.

1.3.

Jelentős beruházásokra van szükség az energiaellátás biztosításához Európában. A beruházóknak a lehető legkiszámíthatóbb és legmegbízhatóbb politikai keretre van szükségük.

1.4.

Annak érdekében, hogy eleget tegyünk az európaiak elvárásainak, az energiával koherensebb módon kell foglalkozni. A tagállamok közötti együttműködés és a teljes mértékben működő belső energiapiac elengedhetetlen.

1.5.

Az európai energiaunióra vonatkozó javaslatot támogatjuk, sürgősen végre kell hajtani azt. Ennek eredményeképpen az energia szabad mozgása az ötödik uniós szabadsággá válhat!

Az EGSZB a következőket ajánlja:

1.6.

A kezdeményezés sikeréhez egyértelműbb üzenetre – egy elsődleges elképzelésre – van szükség arról, hogy az európai polgárok és vállalkozások mit nyernek az energiaunió révén.

1.7.

Az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság mellett kiemelt prioritásként kell kezelni a polgárok és a vállalkozások számára jelentkező energiaköltségekkel kapcsolatos fellépést. Ott, ahol a végfelhasználói energiaárak növekedése politikai intézkedéseknek köszönhető, jogosan várható el a korrekció.

1.8.

Az energiaforrások közötti egyre növekvő versenyt és az ellátási források diverzifikációjának szükségességét tekintve az energiának az uniós külpolitika központi részévé kell válnia.

1.9.

Az energiaügyi jogszabályok különböző területeinek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok előkészítése során, amint a menetrend javasolja és az EGSZB is támogatja, az Európai Bizottságnak el kell kerülnie a következetlenségeket és a költségek növekedését, és inkább meg kell próbálnia egyszerűsíteni a folyamatokat.

1.10.

A fogyasztókkal együttműködve módszereket kell kidolgozni a fogyasztók mozgósítására, többek között az ikt innovatív felhasználása terén. Az energiaszegénység kérdését elsősorban szociálpolitikai intézkedések révén kell kezelni.

1.11.

Az energiahatékonyságból adódó megtakarítások óriási lehetőségeinek kihasználása során, különösen az épületek és a közlekedés esetében, innovatív finanszírozási ötletekre van szükség.

1.12.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) strukturális reformjára van szükség, ugyanakkor a nem ETS-ágazatokban hozott intézkedések ugyanilyen fontosak.

1.13.

Amíg meg nem valósulnak a világszerte egyenlő versenyfeltételek, nagyon komolyan kell venni a kibocsátásáthelyezés problémáját. Az ipar legjobb teljesítményt nyújtó szereplőit teljes mértékben kompenzálni kell a közvetlen és közvetett költségnövekedésért.

1.14.

A megújuló energiák, köztük a bioenergia előállításának fejlesztését támogatni kell, de ez nem emelheti a felhasználók költségeit.

1.15.

A jövőbeni energetikai kihívások megoldásához a kutatás és az innováció finanszírozásának megerősítésére van szükség. Az energia mint termelési eszköz minél hatékonyabb és fenntarthatóbb kezelése széles körű lehetőségeket biztosít a növekedés és a munkahelyteremtés biztosítására az EU-ban.

1.16.

Egy új energiapolitikai irányításnak biztosítania kell az energia különböző aspektusai közötti koherenciát, valamint az uniós szintű célkitűzések elérését. Az ezt támogató, az EGSZB által javasolt európai energiaügyi párbeszédet (EED) haladéktalanul el kell indítani.

1.17.

A villamosenergia-hálózatok összekapcsolásának javítása érdekében sürgős intézkedéseket kell végrehajtani, ide értve a gyorsabb jóváhagyási eljárásokat is. Meg lehetne vizsgálni, hogy ténylegesen megvalósítható-e egy mindenki számára azonos célkitűzés.

2.   Bevezetés

2.1.

Az EU-ban az energiapolitikának három fő célja van: az ellátás biztonsága, a fenntarthatóság és a versenyképesség. Az uniós jogszabályok az energiapiacokra, valamint az energia környezetvédelmi és éghajlati vonatkozásaira is kiterjednek. Az EU támogatja az energiaügyi kutatást-fejlesztést és az infrastruktúra fejlesztését. Az energiafelhasználás hatékonysága természeténél fogva jórészt helyi vagy nemzeti felelősség, bár belső piaci vonatkozásait is figyelembe kell venni. A szerződések jogot biztosítanak a tagállamoknak arra, hogy energiaforrásaik felhasználásáról és energiaszerkezetükről döntsenek.

2.2.

Az energiapolitikai intézkedések Európában részben sikeresek voltak. Úgy tűnik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése terén kitűzött célokat (2020-ra 20-20-20) határidő előtt sikerül teljesíteni, az energiahatékonyság pedig csaknem eléri a célkitűzést, bár ez részben a gazdasági visszaesésnek köszönhető. Piacok nyíltak meg, és növekedett a fogyasztók választási lehetősége. Az energiapolitikát a gyakorlatban még mindig főként nemzeti kérdésként kezelik. Az uniós jogszabályokat lassan vagy elégtelenül ültették át, ténylegesen működő belső piacot nem sikerült létrehozni. Az energia különböző aspektusaira vonatkozó politikák uniós és nemzeti szinten is elaprózottak és gyakran nem kiegyensúlyozottak.

2.3.

Ennek módosítása érdekében a Notre Europe-Jacques Delors Institute 2010-ben javasolta egy Európai Energiaközösség megalakulását. Az EGSZB aktívan támogatta a kezdeményezést.

2.4.

A közelmúltban új energiaügyi kihívások jelentkeztek. Egyes tagállamokban felerősödtek az aggodalmak az energiaellátás biztonságát illetően. A fogyasztókat, különösen a védelemre szorulókat, megnövekedett energiaárak sújtják a gazdasági visszaesés közepette. Az ipar küzd versenyképességéért az alacsonyabb energiaárakkal rendelkező többi régióval szemben, ha pedig számos tagállamban folytatódik az ipari hanyatlás és ugyanakkor a kibocsátásáthelyezés is, akkor nemcsak a munkahelyek és a növekedés, hanem maga az energetikai átállás is veszélybe kerül. A megújuló energia terén elért óriási sikerek ellenére Európát az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti vezető pozícióját. Egyes országokban a megújuló energiák egyre nagyobb aránya irányítási problémákhoz vezet a villamosenergia-rendszerben, és egyre inkább veszteségesessé teszi a hagyományos energiatermelést. Az Európai Bizottság szerint (1) 2020 és 2030 között mintegy 2  000 milliárd euro értékű termelési és hálózati infrastrukturális beruházásokra van szükség az energiaellátás biztosításához, függetlenül attól a kérdéstől, hogy a hagyományos vagy az alternatív tüzelőanyagok mellett tesszük-e le a voksunkat.

3.   Az Európai Bizottság közleményei

3.1.

A Jean-Claude Juncker által vezetett új Európai Bizottság a tíz kiemelt jelentőségű terület egyikévé tette az energiapolitikát. 2014. októberben az Európai Tanács 2030-ig elérendő szakpolitikai célokat határozott meg az energia- és éghajlat-politika terén: az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 %-os csökkenése az 1990-es szinthez képest, a megújuló energiák legalább 27 %-os aránya és legalább 27 %-kal jobb energiahatékonyság.

3.2.

2015. február 25-én az Európai Bizottság közzétette „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közleményét (2). A stratégia öt, egymást kölcsönösen erősítő és egymással szorosan összefüggő dimenzióval rendelkezik, melyeket úgy alakítottak ki, hogy hozzájáruljanak az energiabiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség növeléséhez:

energiabiztonság, szolidaritás és bizalom,

teljesen integrált európai energiapiac,

a kereslet csökkentését elősegítő energiahatékonyság,

a gazdaság dekarbonizációja, valamint

kutatás, innováció és versenyképesség.

3.3.

A stratégia az Európai Bizottságnak az energiaunióról alkotott átfogó elképzelését ismerteti. Az öt dimenzió terén fennálló kihívások rövid ismertetésén alapulva a Bizottság tizenöt intézkedést javasol. A mellékletben található ütemterv felsorolja az Európai Bizottság tervezett intézkedéseit, főként az idei évre és 2016-ra vonatkozóan. Ezek legtöbbje létező jogszabályok felülvizsgálata.

3.4.

Ugyanezen csomag keretében az Európai Bizottság közzétett egy-egy közleményt „Az energiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés elérése – Az európai villamosenergia-hálózat felkészítése a 2020. évre (3), valamint „A Párizsi Jegyzőkönyv – terv a globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelésére (4) címmel.

4.   Általános észrevételek

4.1.

Az EGSZB úgy látja, hogy az európai energiaunióra irányuló bizottsági kezdeményezés hasonló az európai energiaközösség korábbi ötletéhez, következésképpen támogatja ezt a kezdeményezést.

4.2.

Ahhoz, hogy a hatalmas igényeknek eleget tudjanak tenni, a beruházóknak a lehető leghamarabb ismerniük kell a 2020-tól érvényes, kiszámítható és megbízható jogi keretet. Az Európai Bizottság által ismertetett intézkedések és ütemterv nem tartalmaznak nagy változásokat, csak a jelenlegi jogszabályok átdolgozását és aktualizálását. Ami a leginkább számít, az a végrehajtás. Most kiemelkedően fontos, hogy ne térjünk el a menetrend időbeli ütemezésétől. Természetesen ugyanilyen fontos, hogy se a Parlament, se a Tanács ne késlekedjen ezekben a kérdésekben.

4.3.

Az EGSZB véleménye szerint azonban a kezdeményezés sikeréhez egyértelműbb üzenetre – egy elsődleges elképzelésre – van szükség arról, hogy az európai polgárok és vállalkozások mit nyernek az energiaunió révén. Minden érintett döntéshozónak ehhez az elképzeléshez kell tartania magát.

4.4.

Számos érdekelt fél aggodalommal szemléli a nem következetes szabályozást és az energiagazdaság túl sok aspektusába való beavatkozást. Annak érdekében, hogy eleget tegyünk az európaiak elvárásainak, különösen az új kihívásokkal kapcsolatosan, az energiával koherensebb módon kell foglalkozni. Ez a különböző politikai célokra és területekre, valamint a nemzeti, illetve szélesebb körű uniós közös érdekekre is vonatkozik.

4.5.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a tagállamok közötti együttműködés és a teljes mértékben működő belső energiapiac elengedhetetlen az energiapolitikai célkitűzések eléréséhez. Több megújuló energiaforrásra van szükség a külső függőség és a kibocsátások csökkentéséhez. Már most is nyilvánvaló, hogy egy olyan villamosenergia-rendszer, amelynek nagyobb részét alkotják az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások, jobban tud működni egy a nemzetinél nagyobb piacon. A tartalékolás, a csúcsterhelés és a (gáz)tárolás költségei szintén alacsonyabbak egy nagyobb piacon.

4.6.

Az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság mellett kiemelt prioritásként kell kezelni a polgárok és a vállalkozások számára jelentkező energiaköltségekkel kapcsolatos fellépést. Amikor a polgárok egyre inkább elidegenednek az EU-tól és nehéz helyzetbe kerülnek a gazdaság lassulása miatt, kétségkívül komoly problémát jelentenek számukra az energiaárak. Ugyanez igaz a nemzetközi piacokon versengő vállalkozásokra, különösen a kkv-kre, és munkatársaikra is.

4.7.

Ott, ahol a végfelhasználói energiaárak, különösen a villamos energia ára, főként az adókról és illetékekről szóló politikai döntéseknek köszönhetők, jogosan várható el ennek korrekciója. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell az árak felülvizsgálatával és a támogatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokkal kapcsolatos terveit. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottságnak be kellene mutatnia, hogy az árak szempontjából milyen hatások várhatóak a kibocsátáskereskedelmi rendszerben tervezett módosításoktól és a környezetszennyező energiahordozókra vonatkozó támogatások beígért eltörlésétől (5).

5.   Részletes megjegyzések

Energiabiztonság, szolidaritás és bizalom

5.1.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az ellátásbiztonság legfőbb hajtóereje a belső energiapiac megvalósítása és a hatékonyabb energiafogyasztás. Ezenkívül sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a nemzetközi geopolitikai helyzetre. Erősödni fog az energiaforrásokért folytatott globális verseny, ennek pedig az EU energiaellátásának diverzifikációjával együtt központi részét kell képeznie az EU kül- és kereskedelempolitikai intézkedéseinek.

5.2.

Az energiaforrások diverzifikációja jórészt az energiaszerkezetről és az ellátásról hozott nemzeti döntések kérdése. Az EU támogathatja az infrastruktúra fejlesztését, és támogatnia is kell azt. A gázellátásra most különleges figyelem irányul. Alaposan meg kell vizsgálni a gáz iránti kereslet alakulását az EU-ban, az infrastrukturális beruházások tervezése során pedig ehhez kell igazodni. Nagyobb figyelmet kell fordítani más, például hazai energiaforrásokra.

5.3.

A tagállamok számára nyilvánvalónak kell lennie annak, hogy érdekükben áll a szoros együttműködés és az információmegosztás egy olyan – földgáz- vagy egyéb – piacon, ahol egy domináns beszállítóval vagy kartellel szembesülnek. Az együttműködésnek azonban nem szabad akadályoznia a piac működését. Elvárható a tagállamok közötti szolidaritás, ez azonban csak bizalomra és a közös kötelezettségek és szabályok tiszteletben tartására alapulhat. Az energiaszigetek problémájára különös figyelmet kell fordítani, többek között a szigetek jellegzetességeit illetően a szárazföldhöz képest.

Teljesen integrált európai energiapiac

5.4.

A villamosenergia- és földgáz-hálózatok modernizálása kulcsfontosságú az energiaunió megvalósításához. A villamosenergia-hálózatok összekapcsolásának kérdését a 6. fejezetben vitatjuk meg az e tárgyban készült közlemény alapján.

5.5.

Az energiaügyet, különösen a villamosenergia-piacokat, a vonatkozó irányelvek nem megfelelő átültetésének, valamint az átviteli rendszerek működtetői és a nemzeti szabályozók közötti, még mindig gyenge együttműködés következményei sújtják. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság e témákkal kapcsolatos javaslatait, óva int azonban a növekvő adminisztratív terhektől és költségektől.

5.6.

A nagy- és kiskereskedelmi piacok közötti kapcsolatok gyengék vagy legalábbis homályosak – nagyobb átláthatóság szükséges az árakat illetően. A beruházások nem elegendő árjelzései és a keresleti oldal rugalmasságának hiánya a legfontosabb kérdés. Kihívást jelent a megújuló energiák megnövekedett aránya, valamint a felesleges kapacitások, illetve a csúcskapacitás és a kiegyensúlyozás kérdése. Felül kell vizsgálni az erre vonatkozó szabályozást, a szabályok kidolgozása során azonban az Európai Bizottságnak kerülnie kell a felhasználói költségek növelését, ugyanakkor támogatnia kell a határokon átnyúló piacok számára kedvező megoldásokat.

5.7.

A villamos energia és a földgáz piacai gyakorlatilag egyre nagyobb mértékben a szomszédos országok regionális piacaivá alakultak. Ez üdvözlendő fejlemény az egész EU-ra kiterjedő piacok megvalósulásának útján, és a szabályozóknak is támogatniuk kell. Elsősorban a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztására van szükség a régiók és az EU közt. E téren is el kell kerülni az adminisztratív terhek növekedését.

5.8.

Mindenkinek érdeke, hogy mozgósítsuk a fogyasztókat az energiapiacokon, ezt azonban nem lehet kierőszakolni. Gondosan kiválasztott módszereket – elsősorban az ikt innovatív használatát – kell kidolgozni magukkal a fogyasztókkal együttműködve, hogy kiaknázhassuk a keresletoldali válaszban és ezáltal a költségek csökkentésében rejlő lehetőségeket.

5.9.

A védelemre szoruló fogyasztók a jelenlegi gazdasági helyzetben számos tagállamban még sérülékenyebbek. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon elképzelésével, hogy ezeket a fogyasztókat elsősorban megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kell támogatni. Az EGSZB által korábban javasolt, az energiaszegénységgel foglalkozó megfigyelőközpont segíthetne a tényleges szükségletek azonosításában.

Energiahatékonyság: hozzájárulás az energia iránti kereslet mérsékeléséhez

5.10.

Az energiahatékonyságot illetően az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a munka legnagyobb részét nemzeti és helyi szinten kell elvégezni. A sikeres uniós intézkedések közé tartoznak e téren a címkézési és az ökodizájn-szabályok, melyeket rendszeresen felül kell vizsgálni.

5.11.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslatokat kíván előterjeszteni annak biztosítása érdekében, hogy a hatékonyságra irányuló intézkedések és a keresletoldali válasz egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek az energiapiacon, feltéve, hogy ez a felhasználók tényleges érdekeit szolgálja.

5.12.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az építési és közlekedési ágazatban igen nagy lehetőségek rejlenek az energiahatékonyságra, illetve ténylegesen az energiamegtakarításra, melyeket alaposan megtervezett intézkedések révén kell kiaknázni. Például felül kellene vizsgálni az energiatanúsítványokat és az építőanyagok címkézési rendszerét. Az innovatív finanszírozást illetően ötletek kellenek.

A gazdaság dekarbonizációja

5.13.

Az EGSZB jelenleg külön véleményt dolgoz ki „a Párizs felé vezető útról”. Az EGSZB többnyire támogatja az EU erőfeszítéseit ezen az igen fontos úton a megfelelő globális, jogilag kötelező érvényű vállalások felé.

5.14.

Az EGSZB, mint korábbi véleményeiben is, támogatja a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) strukturális reformjára tett javaslatokat is. Ugyanilyen fontosak az ETS-en kívüli ágazatokban hozandó jövőbeli, főként nemzeti szintű intézkedésekről szóló döntések.

5.15.

Amíg meg nem valósulnak a világszerte egyenlő versenyfeltételek, az EU-nak nagyon komolyan kell vennie a kibocsátásáthelyezés problémáját. Az olyan energiaintenzív vállalatoknak, melyek esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés veszélye, kompenzációt kell biztosítani az üvegházhatású gázok kibocsátását illető hatékonyságukkal kapcsolatos közvetlen és közvetett költségnövekedésért az ETS keretében, teljes mértékben kompenzálva a legjobb teljesítményt nyújtókat. A közvetett kompenzációhoz egy az egész EU-ra kiterjedő keret szükséges, hogy el tudjuk kerülni az EU-n belüli versenytorzulást.

5.16.

Az EGSZB határozottan üdvözli azt a célkitűzést, mely szerint biztosítani kell, hogy az EU világszerte az első helyen álljon a megújuló energia terén. Támogató intézkedések szükségesek, de összhangban kell állniuk a verseny- és a piaci szabályokkal, a piacon kell alapulniuk, és el kell kerülniük az energia végfelhasználói árának növelését. A kiforrott és versenyképes technológiák támogatását fokozatosan meg kell szüntetni. A fentiek tekintetében az EGSZB támogatja az Európai Bizottság erőfeszítéseit.

5.17.

A megújuló energiaforrások mellett a szén-dioxid-mentesítési technológiák és megoldások – tiszta technológiák – valamennyi formájának fejlesztését is uniós célul kell kitűzni.

5.18.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon nézetét, mely szerint az EU-nak be kell ruháznia a növényi alapú biogazdaságba mint a nem időszakos megújuló energia egyik legfontosabb forrásába. Az e területre vonatkozó tervek kidolgozása során figyelembe kell venni a környezetre, a földhasználatra és az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásokat. A vízenergiában is vannak lehetőségek.

Energiaunió a kutatásért, innovációért és versenyképességért

5.19.

Az EGSZB támogatja a javasolt új kutatási és innovációs stratégiát, megismétli azonban azt a korábbi véleményeiben kifejtett nézetét, mely szerint több forrásra van szükség a jövőbeli energiaügyi kihívások megoldásához. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy különösen a magánfinanszírozás uniós intézkedések alkalmazásával való finanszírozására, valamint a globális kutatási-fejlesztési együttműködésben való nagyobb részvételre van szükség.

5.20.

Az EU versenyképessége azonban nem csak arról szól, hogy a legjobbak legyünk az energiával és az éghajlattal kapcsolatos technológiák terén. Legalább ugyanennyire vagy még annál is fontosabb, hogy az energiával mint termelési eszközzel minél hatékonyabban és fenntarthatóbban bánjunk, versenytársainknál jobban. Ez egy szélesebb körű és biztonságosabb módja a növekedés és a munkahelyteremtés biztosításának az EU-ban.

5.21.

Az átállás minden gazdasági ágazatot érint. Az EGSZB hangsúlyozza azt a szilárd meggyőződését, hogy az átállásnak igazságosnak és méltányosnak kell lennie. A képzés és az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú eszközök a sikerhez. Az uniós és a nemzeti szintű társadalmi párbeszédnek központi szerepe van ezen az úton.

Az energiaunió irányítása

5.22.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a koherenciát az energiapolitika különböző aspektusai között, valamint a tagállamok közötti koordinációt. Az új irányításnak arra is törekednie kell, hogy biztosítsa a 2030-ra meghatározott uniós szintű célkitűzések elérését. A tagállamokra azonban nem szabad több tervezési vagy jelentési kötelezettséget róni, ehelyett inkább a jelenlegi követelményeket kell egyszerűsíteni.

5.23.

Az EGSZB örömmel látja, hogy az Európai Bizottság figyelembe vette az érintett felekkel való energiaügyi párbeszéd tőle származó kezdeményezését. Most egy részletes cselekvési tervet vár ezzel kapcsolatosan.

6.   Megjegyzések „Az energiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés elérése” című közleményről

6.1.

A megújuló, időszakos jellegű villamos energia megnövekedett aránya nagyobb hálózati kapacitást tesz szükségessé, ugyanígy a csúcsidőszaki és tartalékkapacitások költségeinek csökkentésére vonatkozó célkitűzés is. Számos esetben egyértelmű, hogy nagyobb összekapcsolási kapacitás szükséges, méghozzá sürgősen. Meghökkentő, hogy milyen sok esetben mennyire távoli még a 10 %-os célkitűzés elérése. A közleményben javasolt intézkedéseket üdvözöljük. Az EGSZB korábban már kifejtette véleményét e témáról, többek között a nemrégiben kidolgozott, „Európai együttműködés az energiahálózatok terén” című saját kezdeményezésű véleményében.

6.2.

A közös érdekű projektek esetében alkalmazott megközelítés megfelelőnek tűnik. Hatékonynak tűnik az is, ha prioritásként kezeljük az olyan projektek finanszírozását, amelyek a legnagyobb mértékben növelik majd az összekapcsolódási kapacitást a jelenlegi, 10 % alatti szintről. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik az adott országok gazdasági helyzetének figyelembevétele is.

6.3.

A TEN-E rendeletet sürgősen teljes körűen végre kell hajtani. Igen nagy szükség van a jóváhagyási eljárások lerövidítése érdekében tett erőfeszítésekre. Ezenkívül ez egy olyan terület, amelyen minden lehetőséget fel kell térképezni a folyamatoknak a helyi érdekeltek mielőbbi bevonásával való megkönnyítésére és felgyorsítására. Az EGSZB ennek érdekében javasolta többek között az európai energiaügyi párbeszéd elindítását. Erre tekintettel kell lenni az energetikai infrastruktúrák fórumával kapcsolatos javaslat kidolgozása során.

6.4.

Még meg lehetne vizsgálni, hogy ténylegesen megvalósítható-e egy egyenlő célkitűzés meghatározása valamennyi tagállam számára, azok méretétől, energiaszerkezetétől, szomszédos országaitól stb. függetlenül. Az egy szintre hozott villamosenergia-árakat az elegendő összekapcsolási kapacitás mutatójaként lehetne felhasználni.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 1-jén.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


(1)  COM(2014) 903 final.

(2)  COM(2015) 80 final.

(3)  COM(2015) 82 final.

(4)  COM(2015) 81 final.

(5)  Ezeket a Nemzetközi Valutaalap évi 330 milliárd euróra becsüli.


Top
  翻译: