10.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/111

Előadó:

Raymond HENCKS

Társelőadó:

Stefan BACK

1.1.

Az EGSZB üdvözli a kockázatértékelés- és teljesítményalapú új megközelítést, feltéve, hogy – szükség esetén – továbbra is alkalmaznak normatív szabályokat a biztonságról való gondoskodás érdekében. Az EGSZB úgy véli, hogy e változásnak a munkamódszerek és a biztonsági kultúra terén való sikeres életbe léptetéséhez időre és megfelelő erőforrásokra van szükség. Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy ezen átállásnak a személyzet és az érdekeltek szoros értelemben vett bevonásával kell megvalósulnia.

1.2.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az EASA-nak – a tagállamokkal való együttműködés és egyetértés mellett – nagyobb felelősséget kell vállalnia a biztonságért, többek között a vészhelyzetre vonatkozó különleges szabályok terén is, azzal a feltétellel, hogy megfelelő erőforrások állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az EASA sikeresen végre tudja hajtani feladatait ezen a területen. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a 300/2008/EK rendeletet felül kell vizsgálni a 2008 óta bekövetkezett fejlemények szem előtt tartásával.

1.3.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra a technológia, többek között a digitalizáció terén jellemző gyors fejlődés következtében gyorsan változó környezetre, amelyben a polgári légi közlekedés működését kifejti, valamint az új üzleti, foglalkoztatási és szolgáltatási modellek kialakítására. Az EGSZB nagy jelentőséget tulajdonít az új rendelet – javaslat szerinti – ötévente történő rendszeres értékelésének. Fontos, hogy a hatásvizsgálatban az ilyen fejlemények valamennyi potenciális biztonsági és védelmi szempontjának értékelésére sor kerüljön, ahogy az is, hogy a megfelelő intézkedéseket időben tervezzék meg és hajtsák végre.

1.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy e rendelet hatálya a földi kiszolgálásra is kiterjed, és úgy véli, hogy érdemes lenne megfontolni egy tanúsítási követelmény bevezetését a földi kiszolgálást végző szolgáltatókra és a biztonság szempontjából kritikus feladatot ellátó személyzetre vonatkozóan.

1.5.

Az EGSZB üdvözli a légiutas-kísérő személyzetre vonatkozó tanúsítási előírások kidolgozását, sajnálja azonban, hogy az Európai Bizottság nem tesz javaslatot a légiutas-kísérő személyzetre vonatkozó engedélyezési rendszerre.

1.6.

Az EGSZB támogatja a pilóta nélküli légi járműveknek a javaslat hatálya alá történő bevonását és kiemeli a magas szintű normák bevezetésének fontosságát.

1.7.

Az EGSZB óva intene a repülőtéri felszerelésekkel kapcsolatos tanúsítási és ellenőrzési követelmények fölösleges bonyolultságától és az ezekkel kapcsolatos átfedésektől, kivéve, ha azt biztonsági okok egyértelműen szükségessé teszik.

1.8.

Az EGSZB üdvözli a nemzeti hatóságok tekintetében a javaslatban meghatározott felügyeleti, együttműködési és segítségnyújtási feladatokat, és reméli, hogy ezek magas szintű, összehangolt és hatékony biztonsági normák folyamatos betartásához, megfelelőbb információcseréhez és összehasonlító vizsgálatokhoz fognak vezetni, amelyek pedig biztosítani tudják a megfelelőbb erőforrás-hatékonyságot. Ebben a tekintetben az EGSZB tudomásul veszi az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervet és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programot, valamint annak lehetőségét, hogy ezek gondoskodni fognak a magasabb szintű és összehangolt biztonsági normák kidolgozásáról és végrehajtásáról.

1.9.

Az EGSZB támogatja a feladatköröknek a nemzeti hatóságokról az EASA-ra való önkéntes átruházására vonatkozóan javasolt mechanizmust, ideértve a vészhelyzet esetén alkalmazandó különleges szabályokat is.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy ahhoz, hogy a több uniós országban működő európai szervezetek felkérhessék az EASA-t, hogy az adott szervezet tekintetében járjon el illetékes hatóságként, kötelezővé kell tenni az adott illetékes hatóság vagy hatóságok tájékoztatását. Az a lehetőség, hogy a fent említett szereplők az EASA-t kérhessék fel illetékes hatóságként, nem alkalmazható az 59. és 60. cikk hatálya alá eső intézkedések esetében.

1.11.

Az EGSZB felhívja a figyelmet az információcsere fontosságára, továbbá hangsúlyozza, hogy a biztonság javítását szolgáló célokból megszerzett információkat nem szabad az igazságszolgáltatási rendszerben felhasználni, kivéve, ha azt rendkívüli körülmények, például szándékos kötelezettségszegés indokolja. A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrát meg kell óvni, és az EGSZB megismétli azt a javaslatát, amely szerint egy méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági chartát kell kidolgozni és végrehajtani.

1.12.

Az EGSZB tudomásul veszi az egységes légi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjakról szóló rendelkezésnek az EASA finanszírozási eszközeként történő bevezetésére irányuló javaslatot, annak ellenére, hogy az e díjakkal kapcsolatos érdemi szabályok olyan rendelkezéseknek fogják részét képezni, amelyek még nincsenek hatályban. Ezenkívül nem egyértelmű, hogy a tervezett díjak hogyan fognak a jelenleg a tagállami felek nevében az EUROCONTROL által – többoldalú megállapodás keretében – irányított útvonaldíj-rendszerhez kapcsolódni. Ennek szem előtt tartásával az EGSZB úgy véli, hogy korai lenne egy még nem létező díjról rendelkezni, amelynek meghatározásával kapcsolatban számos lehetőség áll fenn. Az EGSZB ezért e javaslat elutasítását javasolja.

1.13.

Figyelembe véve, hogy az EASA a tanúsítással és a biztonsági kritériumokkal kapcsolatban olyan szabályokat készül meghatározni, amelyek a lakosság számára is jelentősek lehetnek, az EGSZB azt javasolja, hogy az ilyen típusú szövegeket az EU valamennyi hivatalos nyelvére fordítsák le. Az átláthatóság érdekében az EASA honlapját is elérhetővé kell tenni az angolon kívül más nyelveken is. Ebben a tekintetben az EGSZB az EU Alapjogi Chartájára, különösen annak 21. cikkére is felhívná a figyelmet.

1.14.

Tekintettel a légi járművek teljes kölcsönbérletével kapcsolatos formai követelmények enyhítésére irányuló javaslatra, az EGSZB kiemeli, hogy a javaslat elsősorban a biztonsággal foglalkozik, míg a teljes kölcsönbérlettel kapcsolatos kérdések kereskedelmi műveletekre, piachoz való hozzáférésre és piaci versenyre vonatkoznak. Ezenkívül komoly társadalmi-gazdasági vetülettel is rendelkezhetnek. Az EGSZB ezért nem javasolja a teljes kölcsönbérletre vonatkozó érdemi rendelkezések módosítását ebben a fázisban, és úgy véli, hogy ezzel a kérdéssel azután érdemes foglalkozni, amikor az 1008/2008/EK rendelet felülvizsgálatára sor került.

1.15.

Tekintettel a 996/2010/EU rendelet folyamatban lévő értékelésére, az EGSZB felhívja a figyelmet a polgári légiközlekedési eseményvizsgálatokat végző hatóságok európai hálózata (ENCASIA) fontosságára, és úgy véli, hogy létfontosságú megfelelő erőforrásokat biztosítani ehhez a fontos tevékenységhez. Az EGSZB a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrával kapcsolatos, fenti 1.11. pontban olvasható kijelentésére is utal.

2.1.

A biztonságról szóló rendeletre irányuló javaslat (1) (a javaslat) a 2008. évi rendelet (2) helyébe lép. A javaslat megőriz és/vagy módosít néhányat a 2008. évi rendelet rendelkezései közül és új intézkedéseket vezet be. A javaslat alapját a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványai, valamint a tagállamok és a légi közlekedési ágazat érdekelt felei, köztük a szociális partnerek körében tartott nyilvános konzultáció képezi. Emellett alapul veszi az Európai Bizottságnak az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programról készített jelentését (3) és számos tanulmányt is. A javaslat előrelépést jelent az Európai légi közlekedési stratégia (4) című közlemény végrehajtása felé.

2.2.

A javaslat a biztonsági szabályokkal kapcsolatos, az előrejelzésen, kockázatértékelésen és teljesítményen alapuló megközelítést vezet be, amelynek célja az erőforrás-hatékonyság javítása és a felügyeleti munkához való megfelelőbb hozzáállás valamennyi szinten. További célja a biztonsággal kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölése, valamint a légi közlekedési biztonság és más területek – köztük a légi közlekedés védelme és a környezetvédelem – közötti kapcsolat megfelelőbb mértékű figyelembevétele.

2.3.

A javaslat az előírások betartása és a felügyelet magas szintjét kívánja biztosítani az EU egész területén, mégpedig a hatóságok közötti – európai és nemzeti szintű – szoros együttműködés révén, ideértve az információk cseréjét és a hatékony ellenőrzést és nyomon követést is. Módosítja a 2008. évi rendeletet annak érdekében, hogy a pilóta nélküli légi járművekhez hasonló technológiai fejleményekre is kiterjedjen hatálya.

2.4.

Az Európai Bizottság elvégzi a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről szóló 996/2010/EU rendelet értékelését, és kikérte az EGSZB véleményét (Bizottsági munkadokumentum a 996/2010/EU rendelet végrehajtásáról). 2010-ben az EGSZB véleményt adott ki az erre a rendeletre irányuló javaslatról (5).

3.1.

Az EGSZB támogatja a javaslat biztonsági és védelmi szabályoknak a polgári légi közlekedés terén történő megerősítésére, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) szerepének a biztonság terén történő egyértelműsítésére irányuló célját. Az EGSZB ezenkívül egyetért azzal a javaslattal, hogy az EASA biztosítson technikai segítségnyújtást az Európai Bizottságnak a biztonságról szóló jogszabály végrehajtása terén, valamint hogy felhatalmazást kapjon a kapcsolódó intézkedéseknek az Európai Bizottság beleegyezése mellett és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően történő megtételére.

3.2.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az EASA-nak – a tagállamokkal való együttműködés és egyetértés mellett – nagyobb felelősséget kell vállalnia a biztonságért, többek között a vészhelyzetre vonatkozó különleges szabályok terén is, annak feltétele mellett, hogy megfelelő erőforrások állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az EASA sikeresen végre tudja hajtani feladatait ezen a területen. Az EGSZB további álláspontja szerint a polgári légi közlekedési biztonság terén a közös szabályok megállapításáról szóló 300/2008/EK rendeletet 2008 óta felülírták a fejlemények, így át kellene azt dolgozni.

3.3.

A javaslat célja az EU repülésbiztonságra vonatkozó szabályozási keretének felkészítése az elkövetkező tíz-tizenöt év során várható kihívásokra. Az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen hosszú időtartamra mutató előrejelzéseket meg fogják haladni a technológiai fejlemények, valamint a folyamatosan változó biztonsági kockázatok, mint például a pilóta nélküli légi járművek, a kiberbűnözés új formái vagy a lézer által megzavart landolás kockázata. Éppen ezért az EGSZB úgy véli, hogy a polgári légi közlekedéssel kapcsolatos biztonsági szabályokat rendszeresen és gyakran felül kell vizsgálni. Következésképpen az EGSZB támogatja az új rendelet ötévente történő értékelésére irányuló javaslatot.

3.4.

Az EGSZB megerősíti (6), hogy a biztonság a fenntartható légi közlekedési stratégia sarokköve, ezért soha nem lehet ezzel kapcsolatban elégedetten hátradőlni. Ennek megfelelően a javaslat megközelítését e követelmények mentén kell értékelni, különösen az Európai Bizottság azon céljának (7) tükrében, amely szerint a biztonsági kockázatokat gyorsabban és hatékonyabban kell beazonosítani és kezelni, mégpedig egy kockázat- és teljesítményalapú gondolkodásra való átállás révén, de az általános biztonság legalább ugyanolyan szintjének a megőrzése mellett.

3.5.

A javasolt módszer arányosabb és rugalmasabb megközelítést jelent a biztonsági szabályozáshoz. A cél a biztonsági kockázatok gyorsabb és hatékonyabb beazonosítása és csökkentése egy kockázatértékelés- és teljesítményalapú megközelítésen keresztül az általános biztonság magasabb szintjének a biztosítása érdekében. Az EGSZB üdvözli ezt a megközelítést, de kiemeli, hogy néhány normatív szabálynak hatályban kell maradnia az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Ezenkívül az ilyen jelentős átálláshoz megfelelő erőforrásokra és valamennyi érdekelt fél – többek között a személyzet – számára átlátható átállási folyamatra van szükség, amely elegendő időt biztosít a repülésbiztonsági kultúrának az új megközelítés teljes körű végrehajtásához szükséges változásához.

3.6.

Egy az Európai Bizottság által indított, a légügyi hatóságok humán- és pénzügyi erőforrásainak rendelkezésre állásáról, kihasználási hatékonyságáról és alakulásáról, valamint az európai repülésbiztonsági rendszer finanszírozásáról szóló vizsgálat (az erőforrásokról szóló háttértanulmány) megállapította, hogy az elmúlt tíz év során romlott az erőforrások és a munkateher egyensúlya, és különböző hiányosságokat azonosított be a személyzet képzettségét illetően. A tanulmány egy sor lehetőséget határoz meg e dilemma megoldására. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a megoldást társadalmi párbeszéd keretében kell megtalálni.

3.7.

A teljesítményrendszerekkel és a teljesítményalapú megközelítéssel foglalkozó második tanulmány azt vizsgálta, hogy hogyan lehetne teljesítményalapú elemeket beilleszteni a repülésbiztonság-menedzsment folyamatába (háttértanulmány a teljesítményről). Megállapította, hogy kivitelezhető, de felhívta a figyelmet az ilyen elemek gyors beillesztésének a technikai okokkal összefüggő veszélyeire. A vizsgálat szerint lehetetlen számszerűsíteni a teljesítményalapú megközelítés előnyeit annak végrehajtása előtt. Az EGSZB szerint a vizsgálat következtetései annak fontosságára hívják fel a figyelmet, hogy az új megközelítést körültekintő és következetes módon kell végrehajtani.

3.8.

Ebben a tekintetben az EGSZB felhívja a figyelmet egyrészt a társadalmi és szociális fejlemények kérdésére – ideértve többek között az új foglalkoztatási formákat és új üzleti modelleket, amelyek a légi közlekedés piacán is gyakran kapcsolódnak össze a digitális gazdasággal –, másrészt pedig e fejlemények biztonsági velejáróira. Az európai légi közlekedési stratégiáról szóló közlemény (8) és az EGSZB számos véleménye (9) szerint is komolyan meg kell vizsgálni ezeket a kérdéseket. Az EGSZB szerint a javaslat végrehajtása során, többek között a végrehajtási intézkedések értékelésekor is figyelembe kell venni őket.

3.9.

Az EASA a különböző szervezetek teljesítményét az európai repülésbiztonsági terv tükrében fogja értékelni, a hatáskörébe tartozó szervezetek számára azonban nem határozott még meg biztonsági teljesítménymutatókat. Ez megint csak kiemeli a 3.6. pontban említett erőforrás-problémák gyors és hatékony megoldásának jelentőségét.

3.10.

Az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programban foglalt szabályokat, tevékenységeket és eljárásokat nyomon kell követni relevanciájuk és hatékonyságuk értékelése érdekében. A nyomon követésnek a következőkhöz hasonló mutatókon kell alapulnia: a jogszabályoknak való megfelelés, a biztonságot érintő bizonyos eseménytípusok gyakorisága, balesetek és halálesetek száma, valamint a biztonsági rendszerek fejlettsége. A tagállamok ilyen mutatókat használnak ahhoz, hogy országukban meghatározzák a repülésbiztonsági teljesítmény elfogadható szintjét az ICAO-követelményekkel összhangban. A javaslat kiemeli az EASA és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést, ideértve az EASA-nak mint a 61–63. cikkben említett információk új tárhelye kezelőjének a szerepét is. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mennyire fontos ez a lépés a felügyeleti és végrehajtási rendszer fejlesztéséhez.

4.3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy a polgári repülés biztonsági láncának fontos részét képező földi kiszolgálásra is kiterjed e rendelet hatálya.

4.3.2.

Azt javasolja azonban az EGSZB, hogy vizsgálják meg a földi kiszolgálást biztosító szolgáltatók, valamint a biztonság szempontjából kritikus feladatot ellátó személyzet tekintetében egy tanúsítási előírás bevezetését. A javaslat VII. mellékletében szereplő alapvető követelményeket jobban és részletesebben ki kell dolgozni, főként a képzési előírások és képesítések tekintetében.

4.3.3.

A megfontolandó kérdések közé tartoznak még az alábbiak:

4.4.1.

A rendelet 31. cikkében a repülőtéri felszerelések tekintetében meghatározott engedélyezési követelmény tekintetében az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a repülőtéri felszerelések engedélyezése általában az elektromos berendezésekre és más rendszerekre vonatkozó rendszerek keretében történik. Egy további tanúsítási rendszer dupla szabályozást jelentene semmilyen vagy jelentéktelen előnyökért. Az EGSZB éppen ezért azt ajánlja, hogy a javasolt 31. cikk helyébe olyan szöveg kerüljön, amely szerint az EASA megfelelően fog reagálni, amikor a biztonsági adatok azt mutatják, hogy az új rendelet hatálya alá tartozó repülőtereken használt vagy használni kívánt felszerelések biztonsági kockázatot jelentenek.

4.6.1.

Az EGSZB felhívja a figyelmet, hogy a javaslat 59. és 60. cikkében szereplő védintézkedések és rugalmassági előírások ki lettek terjesztve a 216/2008/EK rendelet 14. és 22. cikkének jelenleg hatályos rendelkezéseihez képest, különösen a repülési idő korlátozásai és a személyzet munkakörülményeit érintő egyén intézkedések tekintetében.

4.6.2.

Az EGSZB szerint azt a kéthónapos időszakot, amely alatt nem kötelező értesíteni az EASA-t óvintézkedések (59. cikk) vagy rugalmassággal kapcsolatos rendelkezések (60. cikk) esetén, nem szabad meghosszabbítani. Hasonlóképpen ellenzi az EGSZB az Ügynökség intézkedéseinek nyolc hónapra való meghosszabbítását a 65. cikk (4) bekezdésében.

4.6.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy kötelezővé kellene tenni a személyzet beleegyezésének megszerzését az olyan sürgősségi vagy rugalmassági intézkedésekkel kapcsolatos döntéshozatal előtt, amelyek érintik munkakörülményeiket. Ha ilyen beleegyezés nélkül születik döntés, az EASA-nak haladéktalanul meg kell kezdenie az 59. cikk (2) bekezdésében és a 60. cikk (2) bekezdésében előírt értékelési eljárást.

4.7.1.

Az EGSZB üdvözli a tagállamok illetékes hatóságai, az Európai Bizottság és az EASA közötti, a tanúsítással, felügyelettel és az előírások betartatásával kapcsolatos megerősített együttműködésre vonatkozó javaslatot. Támogatja az olyan intézkedéseket, mint amilyen például az ellenőrbázis létrehozása és vészhelyzet esetén a felelősségi körök átruházása az EASA-ra, amennyiben ez nem befolyásolja hátrányosan az érintett munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat és feltételeket. E vészhelyzeti átruházás kritériumait, valamint a felügyelet tagállamnak való visszaadására vonatkozó követelményeket is egyértelműen dokumentálni kell.

4.7.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a sürgős biztonsági hiányosságok megoldása érdekében a felelősségi köröknek a tagállamok által az EASA-ra – az 53. cikk szerint – történő átruházása önkéntes jellegű, kivéve az 55. cikk szerinti vészhelyzeti átruházást. Az 53.cikk (2) pontjának utolsó bekezdése biztosítja, hogy az átruházásokra a nemzeti jog megfelelő figyelembevétele és az érintett tagállam beleegyezése mellett kerül sor. Az EGSZB szerint az eljárási és egyéb biztosítékok biztosítják, hogy az átruházás megfelelően és a jogbiztonság tiszteletben tartásával működjön. Az EGSZB ennek megfelelően támogatja a javasolt átruházási mechanizmust.

4.7.3.

Arra, hogy a tagállamok egy másik tagállamra ruházzák át a felügyeletet, továbbra is önkéntes alapon kell lehetőséget biztosítani, és fenn kell maradnia annak a lehetőségnek, hogy a tagállam visszaszerezze az átruházott hatáskört.

4.7.4.

Az EGSZB felhívja a figyelmet annak lehetőségére, hogy a több országban működő szervezetek az EASA-t jelöljék meg illetékes hatóságukként. Az EGSZB – a felelősségi körök önkéntes átruházásával kapcsolatos álláspontjával összhangban – az illetékes nemzeti hatóság vagy hatóságok beleegyezése mellett jóvá tudja hagyni ezt a javaslatot, feltéve, hogy az adott intézkedés nem érinti hátrányosan az érintett személyzetre vonatkozó foglalkoztatási feltételeket.

4.8.1.

Ahogyan az EASA és a nemzeti légi közlekedési hatóságok közötti jobb együttműködésre vonatkozó javaslatok esetében, az EGSZB támogatja az adatok gyűjtésére, cseréjére és elemzésére vonatkozó rendelkezések megerősítését. Azt kéri azonban, hogy további intézkedéseket hozzanak a személyes adatok védelmének biztosítására, ilyen például e pont belefoglalása az informatikai ellenőrző rendszerbe vagy az adatok titkosságának fokozása. A megfelelőbb átláthatóság érdekében a személyazonosításra alkalmatlan adatokat valamennyi érdekelt fél számára elérhetővé kellene tenni.

4.8.2.

Az EGSZB üdvözli továbbá az adattár létrehozását, amely tartalmazza a tanúsítványokat, akkreditációkat, intézkedéseket, az Európai Bizottság határozatait, a tagállamok határozatait, a felelősségi körök átruházását, az értesítéseket, a kérelmeket és egyéb információkat.

4.9.1.

Bár az EGSZB támogatja az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programra, valamint a nemzeti légiközlekedés-biztonsági programokra való hivatkozás belefoglalását, kiemeli, hogy kihívást jelent az érintettekkel közvetlenül érintkező szakemberek számára érthető intézkedéseket és anyagokat kidolgozni. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és a nemzeti programok lehetőség szerint alulról építkező megközelítésen alapuljanak. Másként a szövegek nem biztos, hogy hozzá fognak tudni járulni a kívánt változás eléréséhez.

4.10.1.

Az EGSZB támogatja a pilóta nélküli légi járművek bevonását a javaslat hatálya alá, de ismét kiemeli, hogy körültekintően kell eljárni a teljesítményalapú megközelítés végrehajtása során.

4.10.2.

Ezért átfogó szabályozást kell kidolgozni a megfelelő biztonság elérése érdekében. Az EGSZB kihívásnak tartja a drónokkal végzett új légi közlekedési tevékenységek általános légi forgalommal való kompatibilitásának biztosítását, ezért mindenképpen szükség van szabályozásra ezen a területen. A légiforgalmi szolgáltatás eleve bonyolult terület, ahol a légiforgalmi irányítók fontos feladatokat látnak el, és az EGSZB elvárja, hogy ne rójanak indokolatlan felelősségi köröket ezekre a munkavállalókra annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az olyan helyzetekhez, amelyekben pilóta nélküli légi járművek repülnek. Következetes megközelítést kell életbe léptetni a drónok üzemeltetésének és birtoklásának az engedélyezésére vonatkozóan, többek között a járművek lajstromozása tekintetében is. Az engedélyszerzési kötelezettség – a drón tulajdonságainak függvényében – tudatosságot alakítana ki, ismerni kellene hozzá az alkalmazandó szabályozásokat és korlátozásokat, és elősegítené a szükséges készségek megszerzését is.

4.11.1.

Az EGSZB-t különösen aggasztják a kiberbiztonsági kérdések. A digitalizálás ellenére az emberi tényező továbbra is kulcsfontosságú az adatok ellenőrzése és a jogsértő beavatkozások elleni védelem terén. Habár a releváns fedélzeti adatok hozzáférhetősége javítja a biztonságot, az EGSZB hangsúlyozza, hogy a repülőszemélyzetnek továbbra is irányítania kell a repülőgépet. Ezért stabil kiberbiztonsági védelmi rendszert kell kidolgozni a drónok számára.

4.12.1.

A megfelelésen alapuló rendszer egyik legnagyobb előnye az üzemben tartókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód biztosítása. Az EGSZB úgy véli, hogy a kockázatértékelésen és teljesítményen alapuló rendszerre való átállásnak elő kell segítenie az új légiközlekedés-biztonsági kultúrához való alkalmazkodást és fenn kell tartania a biztonsági rendszerbe, valamint annak azon képességébe vetett bizalmat, hogy biztosítani tudja a teljesítményalapú rendszerben a biztonsági szintek folyamatos fejlesztését. Ehhez kiigazításokra és alkalmazkodásra van szükség. A 3.4. és 3.5 pontokban leírt általános megjegyzések kidolgozásával az EGSZB úgy véli, hogy a következő elemek létfontosságúak a sikeres átálláshoz:

4.12.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az új rendszerre és új biztonsági kultúrára való fokozatos átállás időigényes folyamat. Jelenleg kétséges, hogy a biztonság kérdését le lehet-e valaha teljes mértékben fedni teljesítményalapú szabályozással.

4.13.1.

Ahogy már korábbi véleményeiben (10) is kifejtette az EGSZB, továbbra is úgy véli, hogy a teljes légi közlekedési ágazatban a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrát kell alkalmazni. Az EGSZB-nek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a javaslat vagy bármely hatályos uniós jogszabály önmagában elegendő lenne a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra előírásainak való megfeleléshez. A tagállamoknak sokat kell tenniük a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra előmozdításáért, valamint a biztonsággal kapcsolatos jelentéstétel és az igazságszolgáltatási rendszer közötti világos és előre jelezhető kapcsolat fenntartásáért. Az EGSZB ezért ismét hangot ad a – bevált gyakorlat támogatását célzó – chartával vagy magatartási kódexszel kapcsolatos javaslatának.

4.14.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzbírságok és kényszerítő bírságok jelenlegi rendszere eredménytelennek bizonyult. A 72. cikk (1) bekezdésének szövegét, miszerint „[…] a Bizottság az alábbi szankciók közül kiszabhat legalább egyet […] jogi vagy természetes személyre […]: pénzbírság”, úgy kell módosítani, hogy „[…] a Bizottság […] kiszab […]”. Fontos megjegyezni, hogy a 72. cikk (3) bekezdése továbbra is biztosít mérlegelési jogkört. Az Európai Bizottság annak vizsgálata során, hogy kiszabjon-e szankciókat, kapcsolatot tart az érintett nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsa a nemzeti bűnüldözési ügynökségek egységes eljárását.

4.16.1.

Az érdekeltek bevonása az EASA munkájának alapvető összetevője volt és lesz is. Ezért azt javasoljuk, hogy az „amennyiben szükséges” kifejezést el kell távolítani a 104. cikk (1) bekezdésének b) pontjából annak elkerülése érdekében, hogy önkényes döntések szülessenek arról, hogy az érdekelteket bevonják-e az Ügynökség tevékenységeibe.