EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.5.24.

COM(2019) 243 final

2019/0117(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2019/124 rendelet bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az (EU) 2019/124 tanácsi rendelet meghatározza az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó 2019. évi halászati lehetőségeket. Az említett halászati lehetőségeket érvényességük ideje alatt általában többször is módosítják.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra, és összeegyeztethetők az Unió fenntartható fejlődési politikájával.

•Összhang az Unió egyéb politikáival

A javasolt intézkedések összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal és különösen a környezetvédelmi politikákkal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (3) bekezdése.

Az Európai Uniónak a vízi élővilág fenntartható kiaknázására vonatkozó kötelezettségei az új KHP-alaprendelet 2. cikkében meghatározott kötelezettségekből fakadnak.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat a Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

A halászati lehetőségekre vonatkozó rendelet hatályát a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése ismerteti.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat értelmében az (EU) 2019/124 rendelet az alábbiakban leírtak szerint módosul.

Egyes déli szürketőkehal- és egyes norvéghomár-állományok helyreállítása keretében a Cádizi-öböl kivételével az ICES 8c és 9a körzetben tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése IIB.

A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv, amely 2019. március 26-án lépett hatályba, hatályon kívül helyezte a déli szürke tőkehalra és a norvég homárra vonatkozó helyreállítási tervet. A halászati lehetőségeket meghatározó rendelet II. mellékletében szereplő erőkifejtési korlátok az említett helyreállítási tervnek megfelelően kerültek meghatározásra. Mivel az érintett állományokkal való gazdálkodás a nyugati vizekre vonatkozó többéves terv rendelkezéseivel összhangban, a fogási korlátok maximális fenntartható hozam (MFH) szerinti meghatározásával fog történni, az említett állományokra halászó flották vonatkozásában a továbbiakban már nem szükséges halászatierőkifejtés-korlátokat megállapítani. A II. mellékletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

A vékonybajszú tőkehal ír-tengeri állománya (ICES 7a körzet)

A Bizottság naprakész tudományos elemzést kért és kapott az ICES-től a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri állományát érintő „elkerülhetetlen járulékos fogások” mértékéről. Az elemzés szerint a más célfajokra irányuló halászati tevékenységekben magasabb a vékonybajszú tőkehal várható járulékos fogásainak mértéke, amennyiben az említett tevékenységekben a halászat az MFH szerint történik. Ugyanakkor a 7a övezetben élő vékonybajszú tőkehalra vonatkozó aktualizált fogási szakvélemény 2019-re továbbra is teljes halászati tilalmat javasol, mivel a halászati mortalitás és a biomassza továbbra sem fenntartható szintű. A Bizottság javaslata ezért úgy teremti meg az egyensúlyt, hogy a halászat korai betiltásának elkerülése érdekében lehetővé teszi a vékonybajszú tőkehal teljes kifogható mennyiségének növelését úgy, hogy közben a szaporodóképes állomány biomasszája növekedhessen.

A norvég homár ICES 8c körzetben élő állománya

Az ICES március 28-án szakvéleményt bocsátott ki a norvég homárnak az ICES 8c körzet 31. funkcionális egységében folytatott megfigyelési célú halászatáról. Az ICES szakvéleménye szerint a fogásmennyiséget nullára kell csökkenteni, mivel az állománysűrűség nyomon követése céljából olyan, víz alatti televíziós felmérések vannak folyamatban, amelyek nem járnak állategyedek eltávolításával. Az ICES azonban azt javasolta, hogy amennyiben nem végezhető el víz alatti televíziós felmérés, az ICES 8c körzet 31. funkcionális egységében létrehozható egy, a norvég homárra vonatkozó egységnyi erőkifejtésre jutó halfogási adatok gyűjtésére szolgáló megfigyelési halászati program. Az ICES szakvéleménye szerint a norvég homár fogásai nem haladhatják meg a 0,7 tonnát. A norvég homárra vonatkozó halászati lehetőségeket ezért módosítani kell az említett megfigyelési halászati program biztosítása érdekében.

A norvég garnélának az ICES 3a és 4a körzetben élő állománya

Az ICES 2019. március 26-án szakvéleményt bocsátott ki a norvég garnélának (Pandalus borealis) az ICES 3a és 4a körzet keleti részéből (Skagerrak és Kattegat területe, Északi-tenger északi része és a Norvég-árok) származó fogásaira vonatkozóan. A Norvégiával folytatott konzultációkat követően megállapodás született arról, hogy a norvég garnéla skagerraki fogásai tekintetében az uniós részesedés 2 010 tonna lesz.

A fekete tőkehal északi-tengeri állománya

Az ICES 2019. február 22-én aktualizált szakvéleményt bocsátott ki a fekete tőkehalnak (Pollachius virens) az ICES 4 és 6 alterületen és a 3a körzetben ejtett fogásaira vonatkozóan. E szakvélemény és a Norvégiával folytatott konzultációk nyomán a maximális fenntartható hozamnak megfelelően indokolt módosítani a fekete tőkehalra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget.

A sima lepényhal északi-tengeri állománya

Az ICES 2019. április 12-én benyújtotta éves szakvéleményét az Északi-tengerben élő sprattra (Sprattus sprattus) vonatkozóan. Az ICES szakvéleménye szerint az északi-tengeri spratt kifogott mennyisége nem haladhatja meg a XXX tonnát a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakban. A spratt tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeket ezért ennek megfelelően kell megállapítani.

Erőkifejtési korlátok az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen

2018-ban tartott 21. rendkívüli ülésén az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) elfogadta az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv létrehozásáról szóló 18-02 sz. ajánlást. Az említett terv az állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv 2018. évi létrehozása céljából a Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottság szakvéleményét követi, mivel az állomány jelenlegi állapota már nem teszi szükségessé a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási terv keretében bevezetett sürgősségi intézkedéseket (a 14-04 sz. ajánlást módosító 17-17 sz. ajánlás). Az állománygazdálkodási terv figyelembe veszi a halászeszközök és halászati technikák különböző típusainak sajátosságait. Ezért az erőkifejtési korlátokra és a tonhalgazdaságok maximális egyedtelepítésére vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni.

2019/0117 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2019/124 rendelet bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az (EU) 2019/124 tanácsi rendelet 2 meghatározza az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó 2019. évi halászati lehetőségeket.

(2)A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv 3 , amely 2019. március 26-jén lépett hatályba, hatályon kívül helyezte a déli szürke tőkehalra és a norvég homárra vonatkozó helyreállítási tervet 4 . Az (EU) 2019/124 tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő halászati erőkifejtési korlátok az említett helyreállítási tervnek megfelelően kerültek meghatározásra. Az érintett állományokkal való gazdálkodás a nyugati vizekre vonatkozó többéves terv rendelkezéseivel összhangban, a fogási korlátok meghatározásával fog történni abból a célból, hogy elérhető legyen az Fmfh-tartományokon belüli halászati mortalitás, ezért az említett állományokra halászó flották vonatkozásában a továbbiakban már nem szükséges halászatierőkifejtés-korlátokat megállapítani. A II. mellékletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(3)Tudományos szakvéleményében a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) halászatának teljes körű betiltását javasolja az ICES 7a körzetben (Ír-tenger). Az említett állomány tekintetében a 2019. évi járulékos fogásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiség úgy került meghatározásra, hogy megfelelő egyensúly legyen teremthető egyrészt a halászat folytatása (tekintettel a potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményekre), másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve azt, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt a maximális fenntartható hozam szintjén egyidejűleg halászni. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) aktualizált tudományos elemzése vizsgálta a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) ICES 7a körzetben élő állományának állapotát, valamint azt a jelenséget, hogy más fajokra irányuló halászati tevékenységekben elkerülhetetlen a vékonybajszú tőkehal járulékos fogása, így status quo forgatókönyvet javasolt, és az ennek megfelelő fogásmennyiséget 1 385 tonnára becsülte. E tudományos elemzés alapján módosítani kell a teljes kifogható mennyiséget (TAC), hogy tükrözze azt a mennyiséget, amely egyrészt a lehető legkisebbre csökkenti a halászat korai betiltásának kockázatát, másrészt pedig lehetővé teszi a szaporodóképes állomány biomasszájának további gyarapodását. E teljes kifogható mennyiségek értékét úgy kell meghatározni, hogy ne növekedjen az említett állományok mortalitása, valamint hogy ösztönözhető legyen a szelektivitás fokozása és a fogások elkerülése.

(4)Az érintett tagállamok 2018 decemberében megállapodtak abban, hogy együttműködnek az északnyugati vizekkel foglalkozó tagállami csoportban, és szorosan kapcsolatot alakítanak ki az északnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel egy, a járulékos fogások csökkentésére irányuló többéves terv kidolgozása érdekében. E tervnek biztosítania kell, hogy a szóban forgó öt állomány járulékos fogásai szelektív vagy elkerülő intézkedések révén csökkenjenek; ezen állományok közé tartozik a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri állománya, amelyre vonatkozóan a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleményében teljes körű halászati tilalmat javasolt 2019-re. A Bizottság e tervet a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019 júliusában tartandón ülésén kívánja előterjeszteni a terv hatékonyságának értékelése céljából. Amennyiben a HTMGB értékelése szerint a járulékos fogások csökkentésére vonatkozó terv várhatóan nem éri el a kívánt hatást, nevezetesen a járulékos fogások által előidézett mortalitás csökkenését, a Bizottság az érintett állományok halászati mortalitásának csökkentése érdekében fontolóra veszi alternatív intézkedések meghozatalát.

(5)Az ICES március 28-i szakvéleménye szerint a norvég homárnak (Nephrops norvegicus) az ICES 8c körzet 31. funkcionális egységében ejtett fogásai nem haladhatják meg a 0,7 tonnát a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban. Az ICES 8c körzet 31. funkcionális egységében élő norvég homárra vonatkozó halászati lehetőségeket ennek megfelelően kell meghatározni.

(6)Az ICES 2019. március 28-án szakvéleményt adott ki a norvég garnélának (Pandalus borealis) az ICES 3a és 4a körzet keleti részéből (Skagerrak és Kattegat területe, Északi-tenger északi része és a Norvég-árok) származó fogásaira vonatkozóan. E szakvélemény alapján és a Norvégiával folytatott konzultációkat követően az ICES 3a körzet tekintetében a norvég garnélára vonatkozó uniós kvótát a maximális fenntartható hozamnak megfelelően helyénvaló 2 010 tonnában megállapítani.

(7)Az ICES 2019. február 22-én aktualizált szakvéleményt bocsátott ki a fekete tőkehal (Pollachius virens) Északi-tengeren ejtett fogásaira vonatkozóan. E szakvélemény és a Norvégiával folytatott konzultációk nyomán a maximális fenntartható hozamnak megfelelően indokolt módosítani a fekete tőkehalra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget.

(8)Az ICES 2019. április 12-i szakvéleménye szerint az északi-tengeri spratt (Sprattus sprattus) kifogott mennyisége nem haladhatja meg a(z) XXX tonnát a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakban. Az ICES 2a körzet (Norvég-tenger) és az ICES 4 alterület (Északi-tenger) tekintetében a sprattra vonatkozó halászati lehetőségeket ennek megfelelően kell meghatározni.

(9)2018-ban tartott 21. rendkívüli ülésén az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) elfogadta az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv létrehozásáról szóló 18-02 sz. ajánlást. Az említett terv az állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv 2018. évi létrehozása céljából a Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottság szakvéleményét követi, mivel az állomány jelenlegi állapota már nem teszi szükségessé a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási terv keretében bevezetett sürgősségi intézkedéseket (a 14-04 sz. ajánlást módosító 17-17 sz. ajánlás). Az állománygazdálkodási terv figyelembe veszi a halászeszközök és halászati technikák különböző típusainak sajátosságait. Ezért az erőkifejtési korlátokra és a tonhalgazdaságok maximális egyedtelepítésére vonatkozó rendelkezéseket helyénvaló felülvizsgálni.

(10)Az (EU) 2019/124 rendeletben meghatározott fogási korlátok 2019. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért indokolt előírni, hogy e rendelet fogási korlátokra vonatkozó rendelkezései is az említett naptól legyenek alkalmazandók. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonságnak és a jogszerű elvárások védelmének az elvét, mivel a vonatkozó halászati lehetőségek még nincsenek kimerítve.

(11)Az (EU) 2019/124 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/124 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 9. cikk a) pontját el kell hagyni.

2.Az (EU) 2019/124 rendelet IA. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3.A IIA. mellékletet el kell hagyni.

4.A IV. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     http://www.ices.dk/community/advisory-process/Pages/Latest-advice.aspx  

(2)    A Tanács (EU) 2019/124 rendelete (2019. január 30.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról (HL L 29., 2019.1.31., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

(4)    A Tanács 2166/2005/EK rendelete (2005. december 20.) a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről, valamint a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK rendelet módosításáról (HL L 345., 2005.12.28., 5. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.5.24.

COM(2019) 243 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2019/124 rendelet bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

MELLÉKLET

1.Az (EU) 2019/124 rendelet IA. melléklete a következőképpen módosul:

(1)a vékonybajszú tőkehalnak a 7a övezetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

”;

(2)a norvég garnélának az ICES 3a övezetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

”;

(3)a fekete tőkehalnak az ICES 3a körzetben, az ICES 4 alterületen és a 2a körzet uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

”;

(4)a sprattnak az ICES 2a övezet és az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott halászatára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

”.

(5)a norvég homárnak az ICES 8c körzetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

”;

2.Az (EU) 2019/124 rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:

(1)a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Azon halászhajók maximális száma az egyes tagállamokban, amelyek számára engedélyezhető a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászata, fedélzeten való tartása, átrakása, szállítása vagy kirakodása:

”;

(2)A 6. pontban a B. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„B. táblázat 81

”.

(1)    A 4. pont ezen A. táblázatában foglalt értékek tovább növelhetők, amennyiben teljesülnek az Unió által vállalt nemzetközi kötelezettségek.

(2)    Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab horogsoros hajóval, vagy egy darab kis méretű erszényes kerítőhálós hajóval és legfeljebb három horogsoros hajóval lehet helyettesíteni.

(3)    Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab horogsoros hajóval, illetve egy darab kis méretű erszényes kerítőhálós hajóval és három egyéb kisüzemi hajóval lehet helyettesíteni.

(4)    Egy darab közepes méretű erszényes kerítőhálós hajót legfeljebb 10 darab horogsoros hajóval lehet helyettesíteni.

(5)    Többfunkciós hajók, amelyek többféle halászeszközt használnak.

(6)    Az Atlanti-óceánon tevékenységet folytató horogsoros hajók.

(7)    Többfunkciós, többféle halászeszközt (horogsort, kézi horogsort, pergetett horogsort) használó hajók.

(8) 1    Portugália 350 tonnát kitevő egyedtelepítési kapacitását az A. táblázatban szereplő uniós kapacitás fel nem használt része fedezi.