5.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 56/32

1.

Ez a közlemény egy egyszerűsített eljárást határoz meg, amely szerint a Bizottság egyes összefonódásokat kezelni szándékozik a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) (az EK-vállalatfúziós rendelet) alapján, amikor azok nem vetnek fel versenypolitikai aggályokat. Ez a közlemény az egyes összefonódások kezelésének egyszerűsített eljárásáról szóló, a 4064/89/EGK tanácsi rendelet szerinti közlemény helyébe lép (2). A Bizottság által a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (3) alkalmazása során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentett összefonódások egyes kategóriáit általában jóváhagyják anélkül, hogy bármiféle lényeges kételyek merülnének fel, feltéve hogy nem voltak különleges körülmények.

2.

Ennek a közleménynek az a célja, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bizottság rendszerint elfogad egy az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító, rövidített határozatot az egyszerűsített eljárás alapján, valamint iránymutatást adjon magáról az eljárásról. Amikor ennek a közleménynek az 5. pontjában ismertetett szükséges minden feltételt teljesítettek, és feltéve hogy nincsenek különleges körülmények, a Bizottság egy rövidített jóváhagyó határozatot fogad el az értesítéstől számított 25 munkanapon belül az EK vállalatfúziós rendeletének 6. cikke (1) bekezdése b) pontja alapján (4).

3.

Mindazonáltal, ha az e közlemény 6–11. pontjában ismertetett biztosítékok és kizárások alkalmazandók, a Bizottság vizsgálatot indíthat és/vagy teljes körű határozatot hozhat az EK vállalatfúziós rendelete szerint.

4.

Az alábbi szakaszokban vázolt eljárás követésével a Bizottság célja az, hogy a közösségi vállalatfúziós ellenőrzést célirányosabbá és hathatósabbá tegye.

5.

A Bizottság az egyszerűsített eljárást az összefonódások következő kategóriáinál alkalmazza:

6.

Annak megítélésében, hogy egy összefonódás az 5. pontban említett kategóriák egyikébe beletartozik-e, a Bizottság gondoskodik arról, hogy minden fontos körülmény kellőképpen tisztázva legyen. Mivel a piacok meghatározásai valószínűleg kulcsfontosságú elem lesznek ebben a megítélésben, a feleknek tájékoztatást kell adniuk minden megindokolható alternatív piaci meghatározásról a bejelentést megelőző eljárás során (ld. 15. pont). A bejelentő felek felelnek azért, hogy a tárgyhoz tartozó minden alternatív terméket és földrajzi piacot ismertessenek, amelyekre a bejelentett összefonódás hatással lehet, valamint adatokat és információkat szolgáltassanak az ilyen piacok meghatározásához kapcsolódóan (12). A Bizottság fenntartja magának a végső döntéshez való jogot a piac meghatározására, amely döntését az ügy tényeinek elemzésére alapozza. Amikor nehéz meghatározni a tárgyhoz tartozó piacokat vagy a felek piaci részarányait, a Bizottság nem alkalmazza az egyszerűsített eljárást. Ezenkívül amennyiben az összefonódások újszerű, általános érdeklődésre számot tartó jogi problémákat vetnek fel, a Bizottság általában tartózkodik attól, hogy rövidített határozatokat hozzon, és rendszerint rátér a szokásos, elsőfokú vállalatfúziós eljárásra.

7.

Míg rendszerint feltételezhető, hogy az 5. kategóriába tartozó összefonódások nem vetnek fel komoly aggályokat azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethetők-e a közös piaccal, mégis lehetnek olyan helyzetek, amelyek kivételképpen közelebbi megvizsgálást és/vagy teljes körű határozatot igényelnek. Ilyen esetekben a Bizottság áttérhet a szokásos, elsőfokú vállalatfúziós eljárásra.

8.

A következők jelzésértékű példák azoknak az eseteknek a típusaira, amelyek kizárhatók az egyszerűsített eljárásból. Az összefonódások egyes típusai megnövelhetik a felek piaci erejét, például a műszaki, pénzügyi vagy más erőforrások egyesítése által még akkor is, ha az összefonódásban részt vevő felek nem ugyanazon a piacon tevékenykednek. Azok az összefonódások, amelyeknél az összefonódásban részt vevő felek közül legalább kettő egymással szoros kapcsolatban lévő szomszédos piacokon (13) van jelen, szintén alkalmatlanok lehetnek az egyszerűsített eljárás szempontjából, különösen akkor, amikor az összefonódásban részt vevő felek közül egy vagy több egyénileg 25 %-os vagy nagyobb piaci részaránnyal rendelkezik bármelyik termékpiacon azok közül, amelyeken nincs horizontális vagy vertikális kapcsolat a felek között, de amely piac szomszédos egy olyan piachoz képest, amelyen egy másik fél aktív. Más esetekben talán nem lehet meghatározni a felek pontos piaci részarányait. Ez gyakori olyankor, amikor a felek új vagy kevéssé fejlett piacokon működnek. Az olyan piacokon végbemenő összefonódások, ahol a piacra jutási korlátok magasak, az összefonódás foka magas (14) vagy más ismert versenypolitikai problémák vannak, szintén alkalmatlannak minősülhetnek.

9.

A Bizottság eddigi tapasztalatai azt mutatták, hogy a közös befolyásról a kizárólagosra való áttérés kivételesen megkívánhatja a mélyrehatóbb vizsgálatot és/vagy a teljes körű határozatot. Különleges versenypolitikai aggály merülhet fel olyan körülmények között, amikor a korábbi közös vállalkozás beintegrálódik a fennmaradó egyetlen, ellenőrző befolyást gyakorló részvényes csoportjába vagy hálózatába, miközben azokat a fegyelmező korlátozásokat, amelyeket a különböző ellenőrző befolyást gyakorló részvényesek potenciálisan eltérő érdekei gyakoroltak, eltávolítják és a stratégiai piaci pozíció megerősödhet. Például olyan esetben, amikor A vállalkozás és B vállalkozás közösen ellenőrzi C közös vállalkozást, olyan összefonódás, amelyben A kizárólagos ellenőrzést szerez C felett, versenypolitikai aggályokat vethet fel olyan körülmények között, ha C közvetlen versenytársa A-nak, és amikor C és A jelentős összesített piaci pozícióval rendelkezik majd, és olyankor, amikor ez megszünteti a függetlenségnek azt a mértékét, amellyel C korábban rendelkezett (15). Az ilyen esetekben, amikor mélyrehatóbb elemzésre van szükség, a Bizottság áttérhet a szokásos, elsőfokú vállalatfúziós eljárásra (16).

10.

A Bizottság akkor is áttérhet a szokásos, elsőfokú vállalatfúziós eljárásra, ha sem a Bizottság, sem a tagállamok illetékes hatóságai nem vizsgálták felül a kérdéses közös vállalkozás feletti közös ellenőrzés megszerzését.

11.

Ezen kívül a Bizottság áttérhet a szokásos, elsőfokú vállalatfúziós eljárásra, ha az EK vállalatfúziós rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti koordinációs kérdés merül fel.

12.

Ha egy tagállam megalapozott aggályokat juttat kifejezésre egy bejelentett összefonódással kapcsolatban a bejelentés másolatának kézhezvételétől számított 15 napon belül, vagy egy harmadik fél megalapozott aggályokat juttat kifejezésre az ilyen megjegyzések számára meghatározott határidőn belül, a Bizottság teljes körű határozatot hoz. Az EK-vállalatfúziós rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében megállapított időkorlátokat kell alkalmazni.

13.

Az egyszerűsített eljárás alkalmazására nem kerül sor, ha a bejelentett összefonódásról egy tagállam beszámolót kér az EK vállalatfúziós rendeletének 9. cikke alapján, vagy a Bizottság elfogadja egy vagy több tagállamtól a beszámoló iránti kérelmet bejelentett összefonódásról az EK vállalatfúziós rendeletének 22. cikke alapján.

14.

Ennek a közleménynek a biztosítékaitól és kizárásaitól függően a Bizottság alkalmazhatja az egyszerűsített eljárást azokra az összefonódásokra, amelyeknél:

15.

A Bizottság úgy találja, hogy a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételek a bejelentő felek és a Bizottság között még a látszólag problémamentes esetekben is hasznosak (17). A Bizottság egyszerűsített eljárással kapcsolatos tapasztalata azt mutatta, hogy az egyszerűsített eljáráshoz szóba jöhető esetek bonyolult kérdéseket vethetnek fel, például a piac meghatározásáét (ld. a fenti 6. pontot), amelyeket lehetőleg a bejelentést megelőző időszakban kellene megválaszolni. Az ilyen kapcsolatfelvételek lehetővé teszik a Bizottság és a bejelentő felek számára, hogy meghatározzák azoknak az információknak a pontos körét, amelyet a bejelentésben meg kell adni. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvételeket legalább két héttel a bejelentés várható időpontja előtt kell kezdeményezni. A bejelentést tevő feleknek ezért tanácsolható, hogy a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételeket megtegyék, különösen amikor arra kérik a Bizottságot, hogy engedje el a teljes körű bejelentést a vállalategyesülések fölötti ellenőrzésekről szóló 139/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 7-i 802/2004/EK bizottsági rendelet (18) 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban azon az alapon, hogy a bejelentett művelet nem vet majd fel versenypolitikai aggályokat.

16.

A tájékoztatás, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni a bejelentés kézhezvétele (19) után a következőket tartalmazza: az összefonódásban részt vevő felek nevét, származási országát, az összefonódás jellegét és az érintett gazdasági ágazatot, valamint egy jelzést arra vonatkozóan, hogy a bejelentést tevő fél által adott információk alapján az összefonódásra alkalmazható az egyszerűsített eljárás. Az érdekelt feleknek ezt követően lehetőségük van arra, hogy benyújtsák észrevételeiket, különösen azokról a körülményekről, amelyek vizsgálatot tehetnek szükségessé.

17.

Ha a Bizottság meggyőződik arról, hogy az összefonódás teljesíti az egyszerűsített eljárás kritériumait (ld. fenti 5. pont), akkor rendszerint rövidített határozatot bocsát ki. Ide tartoznak azok a megfelelő esetek, amelyek nem vetnek fel semmiféle versenypolitikai aggályokat, ha az teljes körű bejelentést kap. Az összefonódást így a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítják a bejelentés napjától számított 25 munkanapon belül az EK vállalatfúziós rendelet 10. cikkének (1) és (6) bekezdéseinek alapján. A Bizottság törekszik arra, hogy a rövidített határozatot amint lehet, kiadja annak a 15 munkanapos időszaknak a letelte után, amelynek során a tagállamok kérhetik a bejelentett összefonódásról szóló beszámolót az EK vállalatfúziós rendelet 9. cikke alapján. Mindazonáltal abban az időszakban, amely a 25 munkanapos határidőig eltelik, nyitva marad a lehetőség a szokásos elsőfokú vállalatfúziós eljárásra történő áttérésre, és ezáltal vizsgálatok indítására és/vagy teljes körű határozat meghozatalára a Bizottság számára, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen eljárás a megfelelő a kérdéses ügyben.

18.

A Bizottság a határozat tényéről bejelentést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, ahogyan azt a teljes tisztázásról szóló határozatoknál teszi. A határozat nyilvános változata hozzáférhetővé válik a Versenypolitikai Főigazgatóság internetes weboldalán korlátozott ideig. A rövidített határozat tartalmazza az információkat a bejelentett, a Hivatalos Lapban közzétett összefonódásról a bejelentés időpontja szerint (a felek neve, származási országuk, az összefonódás jellege és az érintett gazdasági ágazatok), és egy nyilatkozatot a határozaton belül, amely az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja, mert az beletartozik a jelen közleményben leírt egy vagy több kategóriába, amihez a vonatkozó kategóriá(ka)t kifejezetten meg kell nevezni.

19.

Az egyszerűsített eljárás nem alkalmazható olyan esetekben, amelyekben az érintett vállalkozások kérelmezik az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és ahhoz szükséges korlátozások kifejezett értékelését.

—

egy célvállalat közös megszerzése esetén a figyelembeveendő forgalom ennek a céltársaságnak (a közös vállalkozásnak) a forgalma,

—

egy közös vállalkozás létrehozása esetén, amelyhez az anyavállalatok tevékenységükkel járulnak hozzá, a figyelembe vehető forgalom a tevékenységi hozzájárulásé,

—

abban az esetben, ha új ellenőrzést gyakorló fél lép be egy meglévő közös vállalkozásba, a közös vállalkozás forgalmát és az új anyagvállalat tevékenységi hozzájárulásainak forgalmát (ha van ilyen) kell figyelembe venni.