27.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/91

1.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a digitális hozzáférésről hozott intézkedéseit, és sürgeti, hogy haladjon tovább a megkezdett úton, ugyanakkor a téma iránti élénk érdeklődésre való tekintettel fenntartja annak lehetőségét, hogy kiegészítő véleményt fogadjon el.

1.2

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak közösségi szintű intézkedéscsomagot kellene elfogadnia, amely a következőket foglalja magában:

1.3

A digitális hozzáféréssel kapcsolatos megfelelő politika végrehajtása érdekében fontos a civil szervezetek bevonása. Ezek ugyanis további intézkedéseket ösztönözhetnek például magatartás- vagy koregulációs kódexek kapcsán.

1.4

A támogatást szolgáló intézkedéseknek olyan területekre kellene összpontosítaniuk, amelyek megkönnyítik a fogyatékkal élők és az idősek hozzáférését az információs társadalomhoz, és bevezetik őket azoknak az új technológiáknak a használatába, melyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék társadalmi beilleszkedésüket, elkerüljék a digitális kirekesztettséget és javítsák életminőségüket.

1.5

Összhangban a szupranacionális iránymutatásokkal, a tagállamok hatóságainak különféle támogató intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek finanszíroznák a fogyatékkal élők és az időskorúak szervezeteinek digitális környezetbe történő bekapcsolódását, és elősegítenék hozzáférésüket ehhez.

2.1

Levelében az Európai Bizottság felkéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt „az elektronikus hozzáférhetőség jövőbeli jogszabályi keretéről”, amelyben kiemelt figyelmet kell szentelni az időskorúak helyzetének.

„Elektronikus hozzáférhetőségen”azon technikai akadályok és nehézségek leküzdését értjük, amelyekkel a fogyatékkal élők és egyéb csoportok kerülnek szembe, amikor megpróbálnak egyenlő feltételek mellett részt venni az információs társadalomban. Ez a fogalom része az „elektronikus befogadás” tágabb fogalmának, amely más típusú – például gazdasági, földrajzi vagy oktatási – akadályokra is kiterjed.

2.2

A felkérés alapvetően arra irányul, hogy határozzák meg annak a másodlagos joganyagnak a jogszabályi tipológiáját, amelynek alapján a jelenlegi gyors gazdasági és társadalmi változások kapcsán a teljesen befogadó társadalom kialakítására irányuló EU-s cél megvalósítható.

2.3

Kétségtelen, hogy ez a jogalkotási tervezet erősen kötődik az európai értékeket és elveket megtestesítő olyan jogi alapokhoz, mint az EK-szerződés 13. cikke vagy az Alkotmányszerződés második és negyedik paragrafusában, illetve egyéb rendelkezések mellett az I-3-3, II-81 és II-86. cikkeiben megfogalmazott specifikus hivatkozások, melyek „valamennyi polgárnak” a demokratikus életben és a társadalmi folyamatban való részvételéről szólnak.

2.4

Mindemellett az EU-s intézmények és szervek idevágó állásfoglalásai és döntései – eltérő jellegük ellenére – olyan kiterjedt alapot képeznek már, amely hozzájárul a diszkriminációt proaktív módon leküzdeni szándékozó és a digitális hozzáférést támogató közösségi politikák progresszív kialakításához. Ezek a következők:

2.4.1

Az Európai Bizottság 2005-ben adta ki az „i-2010” (3) című közleményét, melynek célja az európai információs társadalom új keretstratégiájának megteremtése. Ezt követően az Európai Bizottság elektronikus hozzáférhetőségről szóló közleménye (4) politikai kezdeményezéscsomagot javasolt az elektronikus hozzáférhetőség támogatására.

2.4.2

Ez az elektronikus vagy digitális hozzáférhetőségről szóló közlemény konkrétan a probléma három különböző megközelítését ismertette:

Az európai bizottsági közlemény megjelenését követő két évben a fentiek nyomon követését tervezték szükség esetén esetleges további intézkedések meghozatalának megfontolása érdekében.

2.4.3

Az EGSZB elfogadta a szóban forgó közleményről szóló véleményét (5), amelyben a harmonizált jogszabályokat és az interoperabilitást érintő szempontokat, a közbeszerzési eljárásokat; az önbevallással szembeni, harmadik felek által elvégzett igazolást és ellenőrzést; a jogalkalmazást; az integrációt; az internethez való hozzáférhetőséget, a jogalkotást és az információs társadalom új keretstratégiáját vizsgálták meg.

2.5

Még aktuálisabb a Tanács 2007. március 22-i, a biztonságos európai információs társadalom stratégiájáról szóló állásfoglalása, amely a hatodik pontban hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a speciális igényekkel rendelkező vagy a hálózati és az információs biztonságot kevésbé tudatosan kezelő felhasználóknak, ideértve az időseket és a fogyatékkal élőket is.

3.1

Az EGSZB nagy érdeklődéssel fogadja az Európai Bizottság ezen feltáró vélemény kidolgozására irányuló felkérését, és kijelenti, hogy bár az információs társadalom területén megvalósítandó integrációt célzó közösségi intézkedések általános jellegűek, globálisak kell hogy legyenek, léteznek olyan csoportok – például az időskorúak vagy a fogyatékkal élők –, amelyek az információs társadalomba történő megfelelő beilleszkedésük érdekében speciális figyelmet igényelnek. (6)

Mivel a szóban forgó témát élénk érdeklődés övezi, az EGSZB fenntartja annak lehetőségét, hogy a jelenlegi mellett további, illetve kiegészítő véleményt dolgozzon ki.

3.1.1

Mindez teljes összhangban van a rigai nyilatkozat (7) nyolcadik pontjával, amely szerint az „eBevonás sikeres elősegítése érdekében az EU-s polgárok jelenlegi átlagos, illetve az idősek, a fogyatékkal élők, a nők, az alacsonyabban iskolázottak, a munkanélküliek és a fejletlenebb régiókból származók internethasználata között megfigyelhető különbségeket a 2005 és 2010 közötti időszakban a felére kell csökkenteni.”

Az elmúlt évek jelentős politikai és társadalmi természetű változásaira való tekintettel az EGSZB kiemelt fontosságúnak tartja az elektronikus hozzáférhetőségről szóló közösségi intézkedéseket, és úgy véli, hogy a kommunikáció- és információtechnológiai eszközökhöz való hozzáférhetőséget alapjogként kell biztosítani a közszolgáltatások terén.

Tekintettel arra a hozzáadott értékre, amelyet a közösségi szerepvállalás jelent, ennek a közösségi intézkedés keretében a hatályos jogszabályokat erősítő jogi eszközt egyéb, a különböző politikákat érintő, nem kötelező érvényű intézkedéssel kell kombinálni.

Az EGSZB támogatja ezt a közösségi szerepvállalást, mivel:

3.2

Ami az elektronikus hozzáférés kérdéseit szabályozó előírások jogalapját érinti, ajánlatos, hogy

Ennek során nem szabad, hogy sérüljön az a horizontális hatás, amellyel az elektronikus hozzáférhetőséget érintő kérdéseknek kell rendelkezniük.

3.2.1

Mivel sajnálatos módon az alkotmányszerződés nincs hatályban, az említett jogi aktusok nem fogadhatók el a III-124. cikk 1. bekezdése alapján, mely szerint a Tanács „az Európai Parlament egyetértését követően” egyhangúlag határoz. Mivel a fenti jogi aktusok elfogadásához az EK-szerződés hatályos 13. cikke csupán az Európai Parlamenttel történő konzultációt teszi szükségessé az egyhangú tanácsi döntéshez, ez megfosztja ezeket a jogi aktusokat a széles körű, demokratikus vitától és attól a nagyobb legitimitástól, amely az együttdöntési eljárás alapján elfogadott EU-s jogi aktusokat jellemzi.

3.2.2

Az, hogy a tanácsi döntésnek egyértelműen egyhangúnak kell lennie, annyiban mindenesetre különösen megfelelő, hogy minden szóban forgó előírásnak figyelembe kell vennie a szubszidiaritás elvét. Az EU kormányainak egyhangú támogatása révén természetesen hatékonyabban bevonják a nemzeti államigazgatásokat az ilyen előírások országon belüli alkalmazásába és kialakításába. Mindez azt is jelenti, hogy a majd elfogadásra kerülő intézkedések célja nem korlátozódik az ezen a területen még meglevő akadályok felszámolására, hanem hatékonyan hozzájárulnak az integráció támogatásához, ezáltal azzal a proaktív jelleggel bírnak, mellyel az EK-szerződés 13. és 95. cikkén alapuló közösségi fellépéseknek rendelkezniük kell.

3.2.3

Ennek értelmében a megfelelő jogalkotási forma az irányelv lenne, mivel ez általában nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamok részére annak eldöntésére, hogy milyen eszközt válasszanak a szupranacionális szinten lefektetett célok megvalósítására.

3.3

Ami a jövőbeli közösségi jogalkotási keret tartalmát illeti, elengedhetetlen, hogy beépítsék többek között az alábbi célkitűzéseket, amelyek között – azok általános, illetve specifikus jellege alapján – különbséget kell tenni.

3.4

A következők tekintendők általános jellegű céloknak:

3.4.1

Egyrészt a közösségi és a tagállami hatóságoknak saját hatáskörükben tevékenységi paramétereket kell kialakítaniuk az IKT területén, a belső piacon – főként olyan területeken, mint a szabványügy – működő vállalatok számára, és ellenőrizniük kell e paraméterek helyes alkalmazását.

3.4.2

Ezeket a követelményeket lehetőség szerint alkalmazni kell a közös kereskedelempolitikára is annak érdekében, hogy a hozzáférhetőséggel járó előnyök ne csak európai, hanem világszinten is érzékelhetők legyenek. Másrészt ösztönözni kell azokat a magatartáskódexeket, amelyek tekintettel vannak minden hátrányos helyzetű csoport szükségleteire is, hogy megteremtsék ezen a területen a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kultúráját.

3.4.3

Másrészt helyénvaló a civil társadalom érintett szereplőinek bevonása a technológiai innováció területére, illetve az IKT-eszközök használata és az ezekhez való hozzáférés során kialakított bevett gyakorlatok terjesztésébe. Mindezt olyan transznacionális hálózatok megteremtése révén, amelyek összeköttetést biztosítanak az egyetemi kutatóközpontok és a szektor vállalatainak saját kutatóközpontjai között. Egyéb intézkedések mellett meg kellene hirdetni olyan, a fenti célt szolgáló éves projekteket, amelyeket közösen finanszíroz az EU és a nemzeti kormányzatok; illetve ösztönözni kellene a kiemelkedő kutatások kultúráját, ideértve egy európai díj alapítását, amely az eBefogadást megkönnyítő új, magas színvonalú technológiákat jutalmazná.

3.5

Az alábbiak tekintendők speciális céloknak:

4.1

A 65 évnél idősebbek részaránya növekvő tendenciát mutat a „korfában”, illetve az életkor szerinti népességstruktúrában. Ez a tény alapvetően az alacsony születési rátára, az életminőség javulására és a növekvő várható élettartamra vezethető vissza. A fentiekre való tekintettel a tanácsi elnökségek a népesség elöregedését az elnökség közös programjaiban kezelendő témaként jelölték meg.

4.2

Abban az új társadalomban, amelyben az idősek is élnek, több, a magányossághoz vezető jel figyelhető meg. Ilyenek például a többgenerációs családmodell eltűnése és az egyszülős családok terjedése. Az információs társadalom új lehetőségeket nyújt a társadalmi elszigetelődés leküzdésére. Ezeket az idős embereknek is ki kell használniuk, és ösztönözni kell az olyan terveket is, amelyek csökkentik a meglévő digitális szakadékot.

Ez a szakadék különösen nyilvánvaló az elektronikus hozzáférhetőség területén. Az egyhangúlag elfogadott rigai miniszteri nyilatkozat szerint a 65 évnél idősebb európaiaknak csupán 10 %-a használja az internetet.

4.3

Az internet-hozzáférés általánossá tétele mellett az idős embereknek és a fogyatékkal élőknek az információs társadalomba történő társadalmi beilleszkedését elősegítendő – a szubszidiaritás elvének figyelembevételével – olyan, több területre kiterjedő szociálpolitikai intézkedéseket kell javasolni, amelyek az egyenjogúságot és az életminőség javítást célozzák, azáltal, hogy optimalizálják a szolgáltatásokat és a digitális képzés és a szabad szoftverekhez való hozzájutás akadályainak felszámolása révén ösztönzik az idősek részvételét az információs társadalomban.

Az idősek és a fogyatékkal élők információs társadalomhoz való hozzáférésének megkönnyítése ösztönzőleg hathat az intellektuális tevékenységekre, és e személyek életét is kényelmesebbé teheti például az alábbi szolgáltatások révén:

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az IKT-eszközök azért is fontosak, mert elősegíthetik az idősek és a fogyatékkal élők – képviseleti szervezeteik révén történő – részvételét a gazdasági és társadalmi életben, és így hozzájárulhatnak a jelenlegi uniós helyzet javításához. A szervezett civil társadalmi szereplők részvétele fontos lehet a koreguláció, a magatartáskódexek kidolgozása, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalása terén.

4.4

Az EGSZB úgy véli, hogy olyan, a projektek és a kezdeményezések támogatását szolgáló intézkedéseket kell hozni, amelyek megkönnyítik a fogyatékkal élőknek és az időseknek az információs társadalomhoz történő hozzáférését, és bevezetik őket azoknak az új technológiáknak a használatába, melyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék társadalmi beilleszkedésüket, elkerüljék a digitális kirekesztettséget és javítsák életminőségüket. A gyakorlatban ezek a következők:

4.5

Az idős emberekről szóló ENSZ-alapelvek átültetése az EU által kialakított politikákba megerősítheti a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, ezzel is támogatva a megfelelő oktatási és képzési programokhoz való hozzáférést.

4.6

Az „új megközelítés” Európai Bizottság által elvégzendő felülvizsgálata kapcsán a jogszabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni az idős emberek azon szükségleteit, hogy a fejlesztés alatt álló termékek által nyújtott szolgáltatások egyszerűbbek legyenek. Működési területeiken a szabványügyi szerveknek és az iparnak is tekintettel kell lenniük ezekre a körülményekre.

4.7

Környezetvédelmi szempontból jelentős lehetőségek rejlenek a digitális technológia alkalmazásának bővítésében, ennek révén ugyanis bizonyos szolgáltatások a helyszínen vehetők igénybe, és így kevesebb utazásra lehet szükség. Az Európai Bizottságnak e lehetőség megvizsgálásával a jövőben ambiciózusabb szupranacionális intézkedéseket kellene javasolnia az elektronikus hozzáférhetőséggel kapcsolatban.