(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy a Szerződés 87. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy bizonyos feltételekkel a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtott támogatás, a kutatási-fejlesztési támogatás, a környezetvédelmi támogatás, a foglalkoztatási és képzési támogatás, valamint a Bizottság által az egyes tagállamok esetében a regionális támogatás nyújtására vonatkozóan jóváhagyott térképnek megfelelő támogatás bizonyos feltételekkel összeegyeztethető a közös piaccal, és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)

A Bizottság számos határozatban alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, és elegendő tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott -támogatásra jogosult területeken belüli, illetve kívüli – beruházási támogatások, kockázatitőke-befektetési programok keretében, valamint a kutatási és fejlesztés területén nyújtott támogatások tekintetében általános összeegyeztethetőségi kritériumokat határozzon meg, különösen a Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (3), a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási-fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelet (4), valamint az állami támogatásról és kockázatitőke-befektetésről szóló bizottsági közlemény (5) és a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (6) végrehajtásával összefüggésben.

(3)

A Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési, foglalkoztatási, környezetvédelmi, kutatási-fejlesztési témakörök esetében, valamint a regionális támogatás terén a KKV-k és a nagyvállalkozások tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatban is elegendő tapasztalatot szerzett, különösen az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (7), az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (8), a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (9), a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (10), a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (11) és a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (12) végrehajtásával összefüggésben.

(4)

A tapasztalatokat figyelembe véve szükség van a fent említett rendeletekben megállapított feltételek kiigazítására. Az egyszerűsítés és a támogatásoknak a Bizottság által történő hatékonyabb ellenőrzésének biztosítása miatt ezeket egyetlen rendeletnek kell felváltania.

(5)

E rendeletnek minden, a rendelet valamennyi releváns követelményének megfelelő támogatást mentesítenie kell, valamint minden támogatási programot, feltéve hogy az ilyen program alapján nyújtható támogatás megfelel e rendelet valamennyi releváns követelményének. A támogatások hatékonyabb ellenőrzésének biztosítása érdekében a támogatásnak, a támogatási programok alapján nyújtott egyedi támogatásoknak és a támogatási programokon kívül nyújtott ad hoc egyedi támogatásoknak – kivéve ugyanakkor a támogatási programokat – kifejezett hivatkozást kell tartalmazniuk e rendeletre és a Bizottság által az ilyen intézkedésekhez rendelt azonosító számra. Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtását ellenőrizni tudja, a Bizottságnak meg kell kapnia a tagállamoktól az e rendelet értelmében végrehajtott intézkedésekre vonatkozó valamennyi információt. Amennyiben a tagállam ésszerű határidőn belül nem nyújt megfelelő tájékoztatást az ilyen támogatási intézkedésekről, az úgy tekinthető, mint arra utaló jel, hogy e rendelet feltételeit nem teljesítik. Valamely támogatás ellenőrzéséhez szükséges információk benyújtásának bármely tagállam általi elmulasztása ily módon arra vezethet, hogy a Bizottság a rendelet egészét vagy vonatkozó részét az érintett tagállam tekintetében visszavonja. Mihelyt a tagállam benyújtja a pontos és teljes körű információt, a Bizottság újból lehetővé teszi a rendelet teljes körű alkalmazását.

(6)

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, továbbra is vonatkozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal. Az ilyen támogatásokat a Bizottság főleg az e rendeletben meghatározott feltételek alapján,valamint a Bizottság által elfogadott speciális iránymutatásokban és keretszabályokban előírt kritériumokkal összhangban fogja értékelni, ahol a szóban forgó támogatás egy ilyen speciális eszköz alkalmazási körébe tartozik.

(7)

E rendelet nem alkalmazható az exporttámogatásokra vagy a hazai termékeket az importtermékekkel szemben előnyben részesítő támogatásokra. Különösen nem alkalmazható olyan támogatásokra, melyek más országokban lévő értékesítési hálózat kialakítását és működtetését finanszírozzák. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek exporttámogatást.

(8)

E rendeletet gyakorlatilag valamennyi ágazatra alkalmazni kell. A halászati és az akvakultúra ágazatában e rendeletnek csak a kutatási-fejlesztési, a kockázati tőke formájában nyújtott, a képzési, valamint a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatást kell mentesítenie.

(9)

A mezőgazdasági ágazatban, tekintettel a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére érvényes külön szabályokra, e rendeletnek csak a kutatási-fejlesztési, a kockázati tőke formájában nyújtott, a képzési, a környezetvédelmi, valamint a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatást kell mentesítenie.

(10)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, e rendeletet bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására.

(11)

Sem egy termék első értékesítéséhez, sem a viszonteladók és feldolgozók részére történő első értékesítéshez szükséges gazdálkodó tevékenységek nem tekinthetők feldolgozásnak vagy forgalmazásnak e rendelet alkalmazásában. Az Európai Közösségek Bírósága megállapította, hogy ha egyszer a Közösség jogszabályt alkotott egy adott mezőgazdasági ágazat piaca közös szervezésének létrehozására, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek ezt megakadályozhatják, vagy amelyek ez alóli kivételeket teremthetnek. Ezért e rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, sem pedig olyan támogatásra, amely az elsődleges termelőkkel való megosztási kötelezettséghez kapcsolódik.

(12)

Tekintettel a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendeletre (13), e rendelet nem alkalmazható a szénbányászatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra, a képzési, a kutatási-fejlesztési, valamint a környezetvédelmi támogatások kivételével.

(13)

Amennyiben a regionális támogatási program regionális célkitűzések megvalósítását foglalja magában, de a gazdaság bizonyos ágazataira irányul, a program célkitűzése és valószínű hatásai inkább ágazatiak, semmint horizontálisak. Ezért a gazdaság bizonyos ágazataira irányuló regionális támogatási programok nem mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól. Ugyanakkor a turizmus fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságokban és általában nagyon pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre. Ezért a turisztikai tevékenységekre irányuló regionális támogatási programokat mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.

(14)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (14) értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatást az említett iránymutatás szerint kell vizsgálni, kijátszásának megakadályozása érdekében. Azon kis-és középvállalkozások, amelyek kevesebb mint három éve működnek vállalkozásként, és amelyek üzleti terve az első hároméves időszakra veszteséget tervez, e rendelet alkalmazásában ezen időszak alatt nem tekinthetők nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne változtassa meg az általános érdekkel ellentétesen a kereskedelmi feltételeket. Ezért e rendelet hatálya alól ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjére valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, és amelynek a kedvezményezett még nem tett eleget. Következésképpen az ilyen kedvezményezettnek kifizetett egyedi ad hoc támogatásra és az olyan támogatási programra, amely nem tartalmaz rendelkezést az ilyen kedvezményezettek kifejezett kizárására, továbbra is vonatkoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségek. E rendelkezés nem érinti a támogatási programok kedvezményezettjeinek jogos elvárásait, amelyekre nincs érvényben korábbi támogatás visszafizetésére kötelező fennálló határozat.

(16)

A Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályainak következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, valamint az adminisztráció egyszerűsítése miatt az e rendelet hatálya alá tartozó különböző támogatási kategóriák szempontjából fontos kifejezések meghatározását össze kell hangolni.

(17)

Az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a hatékony ellenőrzés céljából e rendeletet csak az átlátható támogatásokra kell alkalmazni. Átlátható támogatás az a támogatás, amely esetében lehetséges előre kiszámítani a bruttó támogatási egyenérték pontos összegét anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére. Ilyen pontos számítást lehet végezni például támogatások, kamattámogatás vagy felső határhoz kötött adómentesség esetében.

(18)

A kezességvállalási programokból álló támogatást akkor kell átláthatónak tekinteni, amikor a bruttó támogatástartalom kiszámítási módszerét a Bizottságnak történő bejelentését követően jóváhagyták, és regionális támogatás esetén akkor is, amikor a Bizottság az ilyen módszert a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (15) elfogadását követően hagyta jóvá. A Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (16) alapján vizsgálja meg az ilyen bejelentéseket. Tekintettel arra, hogy a visszatérítendő előleg formájában nyújtott támogatás esetében nehéz kiszámítani a bruttó támogatástartalmat, az ilyen támogatás csak akkor tartozik a rendelet hatálya alá, ha a visszatérítendő előleg teljes összege kisebb az e rendelet szerint alkalmazandó egyéni bejelentés értékhatáránál, valamint az e rendeletben meghatározott maximális támogatási intenzitásnál.

(19)

A nagyobb összegű támogatásokat, mivel ezek esetében nagyobb a verseny torzulásának kockázata, a Bizottságnak továbbra is egyedi alapon kell vizsgálnia. Ezért a értékhatárokat az e rendelet hatálya alá tartozó támogatás minden egyes fajtája esetében olyan szinten kell meghatározni, amely tekintetbe veszi az érintett támogatás fajtáját és annak a versenyre gyakorolt valószínű hatásait. Az említett értékhatárokat meghaladó összegű támogatásokra továbbra is vonatkozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség.

(20)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a értékhatárokat lehetőség szerint az elszámolható költségekhez viszonyított támogatási intenzitás formájában kell megadni. A támogatási intenzitás kiszámítása céljából a több részletben fizetendő támogatást a támogatás odaítélésekor érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a nem visszatérítendő támogatás formájában történő támogatás összegének kiszámításhoz a támogatás odaítélésekor érvényes referenciarátát kell alkalmazni. Mivel olyan támogatási formán alapul, amelyre vonatkozóan nehéz meghatározni az elszámolható költségeket, a kockázati tőke formájában történő támogatással kapcsolatos értékhatárt a támogatás maximális összegében kell kifejezni.

(21)

A támogatási intenzitás vagy támogatási összeg formájában kifejezett értékhatárokat – a Bizottság tapasztalatait figyelembe véve – a támogatott ágazatban a verseny torzulásának a lehető legkisebbre csökkentése és a piaci hiányosság vagy az érintett kohéziós probléma megoldása közötti megfelelő egyensúlyt megtalálva kell meghatározni. A regionális támogatás tekintetében ezt a értékhatárt a regionális támogatási térképek alapján engedélyezett támogatási intenzitás figyelembevételével kell meghatározni.

(22)

Annak megállapítása érdekében, hogy az e rendeletben megállapított egyedi bejelentési értékhatárokat és a maximális támogatási intenzitásokat betartják-e, a támogatott tevékenyéghez vagy projekthez nyújtott állami támogatás teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásokból finanszírozzák.

(23)

Ezen túlmenően e rendeletnek meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek esetén a támogatás különböző fajtái halmozódhatnak. E rendeletnek az e rendelet hatálya alá tartozó támogatás és az e rendelet hatálya alá nem tartozó állami támogatás halmozódása tekintetében figyelembe kell venni a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá nem tartozó támogatást jóváhagyó határozatát, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, amelyeken ez utóbbi határozat alapul. A hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás és más típusú támogatások halmozódása tekintetében külön rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendeletnek az azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések és a nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések halmozódásáról is rendelkeznie kell.

(24)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásra szükség legyen és ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett a piaci feltételek szerint már támogatás nélkül is tudna végezni. Bármely, e rendelet alkalmazásában KKV-knak nyújtott támogatás tekintetében az ösztönzést meglévőnek kell tekinteni, ha a KKV a támogatott projekt vagy tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek megkezdése előtt támogatás iránti kérelmet nyújt be a tagállamhoz. [Bármely, e rendelet alkalmazásában nagyvállalkozásnak minősülő kedvezményezettnek nyújtott támogatás tekintetében a tagállam a KKV-kra vonatkozó feltételek mellett azt is ellenőrzi, hogy a kedvezményezett belső dokumentum keretében elemezte-e a támogatott projekt vagy tevékenység támogatással és támogatás nélkül történő megvalósíthatóságát. A kedvezményezettnek ezt az elemzést a mennyiségi és minőségi mutatók alapján előre el kell végeznie. A tagállamnak ellenőriznie kell ezt az elemzést és az ilyen dokumentumokat meg kell őriznie a nyilvántartásában. Ezen túlmenően, mivel a nagyvállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatások ösztönző hatását nehéz megállapítani, az ilyen típusú támogatást ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből. A Bizottság az érintett támogatás bejelentésével összefüggésben az alkalmazandó iránymutatásokban, keretrendszerekben vagy más közösségi eszközökben megállapított feltételek alapján megvizsgálja az ilyen ösztönző hatás meglétét.]

(25)

Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében, a 994/98/EK rendelet 3. cikkével összhangban szükséges létrehozni egy olyan egységes formanyomtatványt, amelynek használatával a tagállamok összefoglaló információt nyújtanak a Bizottságnak, ha e rendelettel összhangban lévő támogatási programot vagy ad hoc egyedi támogatást valósítanak meg. Az összefoglaló információ formanyomtatványát az intézkedésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az interneten való közzétételéhez kell felhasználni. Az összefoglaló információt az intézkedés végrehajtását megelőzően a bevált IT-alkalmazás felhasználásával elektronikus formában kell benyújtani a Bizottsághoz. Annak érdekében, hogy a regionális támogatás jobban átlátható legyen a kibővült Közösségben, a tagállamoknak közzé kell tenniük a támogatási program teljes szövegét, és közölniük kell a Közösséggel azt az internetcímet, amelyen az megtalálható. A Bizottság a vele közölt minden egyes támogatási intézkedéshez hozzárendel egy azonosító számot. Önmagában az, hogy a támogatási intézkedés kap egy azonosító számot, nem jelenti azt, hogy a Bizottság megvizsgálta abból a szempontból, hogy a támogatás megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek. Ezért ennek alapján a tagállamnak vagy a kedvezményezettnek nem lehetnek jogos elvárásai a támogatási intézkedés és e rendelet összeegyeztethetősége tekintetében.

(26)

A Bizottságnak ugyanezen okokból egyedi követelményeket kell meghatároznia a tagállamok által a Bizottsághoz benyújtandó éves jelentések formája és tartalma tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatási programok és egyedi támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is.

(27)

Az e rendelettel mentesített támogatási programokra, illetve egyedi támogatásokra nézve további feltételeket kell megállapítani. A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjára tekintettel az ilyen támogatásnak valóban arányosnak kell lennie azon piaci hiányosságokkal és hátrányokkal, amelyeket a Közösség érdekében fel kell számolni. Ezért e rendelet hatályát a KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, a környezetvédelmi beruházási támogatás és regionális támogatás tekintetében a bizonyos tárgyi és immateriális beruházásokhoz nyújtott támogatásokra indokolt korlátozni. Figyelembe véve, hogy a közúti szállítás és a légiközlekedés ágazataiban a közösségi kapacitás nincs kihasználva, és tekintettel a versenyt torzító különleges problémákra, a fő tevékenységüket ezekben a szállítási ágazatokban végző vállalkozásoknak az elszámolható beruházási költségei nem tartalmazhatják a szállítási eszközöket és felszereléseket. Különös rendelkezések vonatkoznak a környezetvédelmi támogatás céljából nyújtott tárgyi eszközök meghatározására vonatkozóan.

(28)

A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó elvekkel összhangban a támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák.

(29)

Annak érdekében, hogy egy beruházás tőketényezője ne részesüljön előnyben a munkaerő-tényezővel szemben, gondoskodni kell arról, hogy a KKV-knak nyújtott beruházási támogatás és a regionális támogatás mértékének megállapítása a beruházás költségein vagy a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott új munkahelyek költségein alapuljon.

(30)

Az adókedvezmény formájában nyújtott környezetvédelmi támogatás, a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás, a regionális támogatás vagy a kedvezményezettnek kockázati tőke formájában ad hoc alapon nyújtott támogatás jelentős hatást gyakorolhat az adott piacon tapasztalható versenyre, mivel a kedvezményezettet támogatja más, támogatásban nem részesülő vállalkozásokkal szemben. Mivel csak egyes vállalkozásoknak ítélik oda, az ad hoc támogatás valószínűleg csak korlátozott mértékű pozitív strukturális hatást gyakorol a környezetvédelemre, a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, a regionális kohézióra vagy a kockázati tőke piacának hiányosságaira. Ezért az adókedvezmény formájában nyújtott környezetvédelmi támogatást nyújtó támogatási programokat, a regionális támogatást vagy a kockázati tőke formájában nyújtott támogatást e rendelet alapján mentesíteni kell, míg az egyedi ad hoc támogatások odaítélését be kell jelenteni a Bizottságnak. Ugyanakkor e rendeletnek mentesítenie kell az ad hoc regionális támogatást, ha azt regionális támogatási program alapján odaítélt támogatás kiegészítésére használják fel, ahol az ad hoc összetevő a beruházáshoz nyújtandó támogatás teljes összegének legfeljebb 50 %-a lehet.

(31)

A 70/2001/EK rendelethez hasonlóan a KKV-knak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatással kapcsolatos rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget a maximális támogatási intenzitás regionális többlettámogatással történő növelésére. A regionális támogatásról szóló szakaszban meghatározott maximális támogatási intenzitás azonban mindaddig megítélhető a KKV-knak, ameddig a regionális támogatás nyújtásának valamennyi feltétele teljesül. Ehhez hasonlóan a környezetvédelmi beruházási támogatással kapcsolatos rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget a maximális támogatási intenzitás regionális többlettámogatással történő növelésére. A regionális támogatásról szóló szakaszban meghatározott maximális támogatási intenzitás azonban azon projektekre is alkalmazható, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, amennyiben teljesülnek a regionális támogatásra vonatkozó feltételek.

(32)

A hátrányos helyzetű régiók problémáira összpontosítva a nemzeti regionális támogatás a tagállamok és a Közösség egészének gazdasági, társadalmi és területi kohézióját mozdítja elő. A nemzeti regionális támogatás célja, hogy a beruházások és a munkahelyteremtés támogatásán keresztül fenntartható módon segítse elő a leghátrányosabb helyzetű régiók fejlődését. Az ilyen támogatás előmozdítja a hátrányos helyzetű régiókban működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővítését, ésszerűsítését, korszerűsítését és diverzifikációját, legfőképpen azzal, hogy a cégeket új létesítmények létrehozására ösztönzi e régiókban.

(33)

Azt megelőzendő, hogy egy nagyberuházási projektet mesterségesen alprojektekre osszanak fel, egy nagyberuházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha az egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül befejezett beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkozik. Annak megállapításakor, hogy a beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Ez azt jelenti, hogy annak meghatározásakor, hogy a nagyberuházási projekt egyetlen beruházási projektnek minősül-e, az értékelésnek azonosnak kell lennie, függetlenül attól, hogy a projektet egy vállalkozás, a beruházási költségeken osztozó több vállalkozás, illetve több, ugyanazon beruházási projekten belül különálló beruházások költségeit viselő vállalkozás valósítja-e meg (például egy közös vállalat esetében).

(34)

A regionális támogatással ellentétben, amelyet csak támogatott területeken lehet odaítélni, a KKV-knak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatást a támogatott és nem támogatott területeken egyaránt oda lehet ítélni. Ilyen módon a tagállamok a támogatott területeken beruházási támogatást biztosíthatnak, amennyiben betartják vagy a regionális támogatásról szóló szakaszra, vagy a KKV-knak nyújtott beruházási támogatásról szóló szakaszra vonatkozó valamennyi feltételt.

(35)

A fenntartható fejlődés a növekedésre és munkahelyteremtésre vonatkozó lisszaboni stratégia egyik fő pillére, a versenyképességgel és az energiaellátás biztonságával együtt. A fenntartható fejlődés többek között a környezet magas szintű védelmén és minőségének javításán alapul. A környezetvédelmi fenntarthatóság előmozdítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem eredménye az is, hogy nő az ellátás biztonsága, biztosítható az európai gazdaságok versenyképessége, valamint rendelkezésre áll a megfizethető energia. A környezetvédelem gyakran piaci hiányosságokkal kerül szembe negatív externáliák formájában. Szokásos piaci feltételek mellett előfordulhat, hogy a vállalkozások nem feltétlenül éreznek ösztönzést az általuk okozott szennyezés csökkentésére, mivel a csökkentés növelheti a költségeiket. Amikor a vállalkozások nem kötelesek a szennyezéssel kapcsolatos költségek internalizálására, a társadalom egésze viseli ezeket a költségeket. A környezetvédelmi költségek internalizálása környezetvédelmi előírások bevezetésével vagy adók kivetésével biztosítható. A környezetvédelmi szabványok közösségi szintű teljes összehangolásának hiánya egyenlőtlen feltételeket teremt. Továbbá a környezetvédelem még magasabb szintjét azon kezdeményezésekkel lehetne elérni, amelyek a kötelező közösségi szabványok túlteljesítésére irányulnak, ami ronthatja az érintett vállalkozások versenyhelyzetét.

(36)

Figyelembe véve a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatás alkalmazása során szerzett kellő tapasztalatokat, a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítéséhez nyújtott támogatásnak vagy közösségi szabványok hiányában (például a meglévő járművek modernizálása esetében), a KKV-knak a jövőbeni közösségi szabványokhoz kellő időben történő igazodásához nyújtott támogatásnak, az energiatakarékossággal kapcsolatos beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatásnak, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott környezetvédelmi támogatásnak, a megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdításával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatásnak és az adócsökkentések formájában nyújtott környezetvédelmi támogatásnak mentesülnie kell a bejelentési kötelezettség alól. Különösen az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő új szállítójárművek beszerzésének támogatása megengedett, még a szabványok hatályba lépése előtt, míg az új szabványok, ha kötelező erejűvé válnak, nem alkalmazhatóak visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.

(37)

A környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási vagy termelési többletköltségek pontos kiszámítása elengedhetetlen annak megállapításához, hogy az adott támogatás összeegyeztethető-e a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésével. A számításnak olyan hasonló referenciaberuházáson kell alapulnia, amely a hatékony termelés tekintetében azonos kapacitás mellett nem biztosítja az adott környezeti előnyöket. Tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek különösen a többletberuházásból származó haszon levonásával kapcsolatban adódhatnak, rendelkezést kell hozni a beruházási többletköltségek egyszerűsített számítási módszerére vonatkozóan. Ezért – az energiamegtakarítási intézkedésekkel kapcsolatos beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás kivételével – e költségeket a rendelet alkalmazásának céljából a működési előnyök, a költségmegtakarítások vagy a kiegészítő termelés, valamint a beruházás során keletkezett működési költségek figyelembevétele nélkül kell kiszámítani. A különböző típusú érintett környezetvédelmi beruházások maximális támogatási intenzitását eszerint határozták meg.

(38)

A kapcsolt energiatermeléshez nyújtott környezetvédelmi támogatás és a megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdításával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás tekintetében a többletköltségeket a rendelet alkalmazásának céljából egyéb, ugyanazon elszámolható költségekhez megítélt támogatási intézkedések – kivéve a környezetvédelmi beruházási támogatás – figyelembevétele nélkül kell kiszámítani.

(39)

Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a KKV-kkal kapcsolatos különböző közösségi és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint a világos adminisztráció és a jogbiztonság miatt az e rendelet alkalmazása céljából a KKV fogalommeghatározásának a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (17) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(40)

A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és általánosabb értelemben a társadalmi stabilitás tényezőjeként és gazdasági hajtóerőként működnek. Fejlődésüket azonban korlátozhatják a piac hiányosságai, ami miatt a KKV-k tipikus hátrányokat szenvednek. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez, kockázati tőkéhez vagy hitelhez egyes pénzpiacok kockázatkerülő jellege folytán, illetve azért, mert esetleg csak korlátozott biztosítékokat tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik miatt az információhoz, különösen az új technológiákra és a lehetséges piacokra vonatkozó információhoz korlátozott mértékben férnek hozzá. Ezért a KKV-k gazdasági tevékenysége fejlesztésének elősegítése érdekében e rendeletnek a támogatások bizonyos fajtáit mentesítenie kell, ha azokat KKV-k javára ítélik oda. Következésképpen az ilyen támogatásokat indokolt mentesíteni az előzetes bejelentési kötelezettség alól, valamint úgy tekinteni e rendelet rendelkezése értelmében, hogy amikor a kedvezményezett megfelel az e rendelet mellékletében szereplő, a KKV-kra vonatkozó fogalommeghatározásban meghatározott feltételeknek, az adott KKV-ról feltételezhető – amennyiben a támogatási összeg nem haladja meg az alkalmazandó bejelentési értékhatárt –, hogy fejlődését a piac hiányosságai által a KKV-k vonatkozásában jellemzően előidézett hátrányok korlátozzák.

(41)

A kisvállalkozások és a középvállalkozások közötti különbségekre való tekintettel eltérő alapvető támogatási intenzitást és eltérő többlettámogatást kell meghatározni a kisvállalkozások és a középvállalkozások esetében. Az általában a KKV-kat érintő piaci hiányosságok, többek között a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, a középvállalkozásokkal összehasonlítva a kisvállalkozások fejlődése szempontjából még nagyobb akadályokat idéznek elő.

(42)

Az állami támogatásokról és a kockázati tőkéről szóló közlemény (18) alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a Közösségben számos egyedi kockázatitőke-piaci hiányosság tapasztalható a beruházás bizonyos fajtáinak tekintetében a vállalkozások fejlődésének egyes szakaszaiban. Ezek a piaci hiányosságok a kockázati tőke kínálatának és keresletének nem megfelelő összehangolásából származnak. Ennek következtében a piacon rendelkezésre álló kockázati tőke szintje alacsony maradhat, és a vállalkozások nem jutnak finanszírozáshoz annak ellenére, hogy értékes üzleti tervvel és növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A kockázatitőke-piacok hiányosságának – amely különösen a KKV-k tőkéhez való hozzáférésére van kedvezőtlen hatással, és amely indokolttá teheti az állami beavatkozást – fő forrása a hiányos vagy aszimmetrikus tájékoztatás. Következésképpen a kockázatitőke-befektetési programoknak, amelyek befektetési alapok formájában valósulnak meg, amelyekben az alapok kellő hányada magán saját tőkének tekinthető, bizonyos feltételek mellett mentesülniük kell a bejelentési kötelezettség alól. Ez a rendelet nem lesz hatással az EBA és az EBB jogállásra ahogyan azt a kockázatitőke-befektetésekről szóló közösségi iránymutatásokban meghatározták.

(43)

A kutatási-fejlesztési támogatás elősegítheti a gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását és a foglalkoztatás növekedését. A 364/2004/EK rendeletnek, a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerének (19), a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerének (20) alkalmazása terén szerzett tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a KKV-k és a nagyvállalkozások felhasználható kutatási-fejlesztési kapacitásai miatt a piaci hiányosságok megakadályozhatják az optimális teljesítmény elérését és nem kielégítő eredményhez vezethetnek. A nem kielégítő eredmény általában összefügg a pozitív externáliák/a tudás szervezetek közötti átszivárgásaival, a közjavak/a tudás szervezetek közötti átszivárgásaival, a hiányos vagy aszimmetrikus tájékoztatással, valamint a koordinációs és hálózati hiányosságokkal.

(44)

A KKV-k számára a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás különösen fontos, mert a KKV-k egyik strukturális hátránya abból a nehézségből származik, amelyet az új technológiai fejlesztésekhez, technológiaátadásokhoz vagy a magasan képzett alkalmazottakhoz való hozzáférés során tapasztalhatnak. Ezért a kutatási-fejlesztési projekthez, a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz, valamint az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez a KKV-knek nyújtott támogatásnak mentesülnie kell az előzetes bejelentési kötelezettség alól, bizonyos feltételek értelmében.

(45)

Ami a kutatási-fejlesztési projekthez nyújtott támogatást illeti, a kutatási projekt támogatott részének teljes mértékben az alapkutatás, az ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés kategóriájába kell tartoznia. Amikor egy projekt különféle feladatokat foglal magában, az egyes feladatokat aszerint kell minősíteni, hogy az alapkutatás, az ipari kutatás vagy a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartoznak-e, vagy nem tartoznak e kategóriák egyikébe sem. Ennek a minősítésnek nem kell feltétlenül időrendi megközelítést követnie, amely az időben szakaszosan halad az alapkutatástól a piachoz közelebb álló tevékenységek felé. Ennek megfelelően a projekt keretében egy későbbi időpontban elvégzett feladat ipari kutatásnak minősíthető. Az sem kizárt, hogy a projekt egy korábbi időpontjában végzett tevékenység kísérleti kutatásnak minősül.

(46)

A mezőgazdasági ágazatban, különösen a kutatás és fejlesztés állami támogatásáról szóló közösségi keretet módosító bizottsági közlemény (21) végrehajtása során nyert tapasztalatok alapján, a kutatásra és fejlesztésre nyújtott bizonyos támogatást mentesíteni kell, ha a kutatás és fejlesztés és innováció állami támogatásáról szóló közösségi keret mezőgazdasági ágazatra vonatkozó különleges rendelkezéseihez hasonló feltételek teljesülnek. Amennyiben azok a különleges feltételek nem teljesülnek, a támogatás mentesíthető, ha teljesíti e rendelet kutatáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó általános rendelkezésekben meghatározott feltételeket.

(47)

A hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók képzésének és elhelyezkedésének támogatása, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos többletköltségek ellentételezése a Közösség és a tagállamok gazdasági és szociális politikájának központi célkitűzése.

(48)

A képzés rendszerint pozitív externáliákkal jár a társadalom egészének szempontjából, mivel növeli a szakmunkások számát, akiket más vállalkozások is felvehetnek, javítja a közösségi ipar versenyképességét és fontos szerepet játszik a Közösség foglalkoztatási stratégiájában. A képzés, beleértve az e-tanulást az ismeretek – az elsődleges közjó – kialakítása, megszerzése és elterjesztése szempontjából is elengedhetetlen. Tekintettel arra, hogy a közösségi vállalkozások általában nem fektetnek be eleget a munkavállalók képzésébe, különösen, ha a képzés általános jellegű, és nem jár azonnali és konkrét előnnyel az érintett vállalkozás számára, az állami támogatás segíthet e piaci hiányosság megszüntetésében. Ezért az ilyen támogatást bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell az előzetes bejelentési kötelezettség alól. Tekintettel azokra a sajátos hátrányokra, amelyekkel a KKV-k szembesülnek, valamint a magasabb relatív költségekre, amelyek a képzésbe történő beruházás esetén terhelik őket, az e rendelet által mentesített támogatási intenzitásokat növelni kell a KKV-k esetében.

(49)

Különbséget tehetünk az általános és a speciális képzés között. A megengedett támogatási intenzitásokat a képzés típusa és a vállalkozás mérete szerint kell megkülönböztetni. Az általános képzés máshol is hasznosítható képesítéseket biztosít és fenntartható módon javítja a képzett munkavállaló foglalkoztathatóságát. Az e célra szolgáló támogatás kevésbé torzítja a versenyt, ami azt jelenti, hogy magasabb támogatási intenzitások nyújthatók előzetes bejelentési kötelezettség nélkül. A speciális képzés esetén, ami főleg a vállalkozás számára jelent előnyt, nagyobb a verseny torzulásának veszélye, ezért a mentesíthető támogatási intenzitásnak sokkal alacsonyabbnak kell lennie. A képzést általános jellegűnek tekintik akkor is, ha kapcsolódik a környezetgazdálkodáshoz, az öko-innovációhoz vagy a vállalati szociális felelősséghez, és ezáltal növeli a kedvezményezett azon kapacitását, hogy hozzájáruljon az általános célkitűzésekhez a környezetvédelem területén.

(50)

A megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalók egyes csoportjai még mindig rendkívüli nehézségekkel találkoznak a munkaerőpiacra történő belépéskor. Ezért indokolt, hogy a hatóságok olyan intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek ösztönzőket biztosítanak a vállalkozások számára a foglalkoztatás szintjének növeléséhez, különösen a hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjainak körében. A foglalkoztatási költségek a vállalkozás szokásos működési költségeinek részét képezik. Ezért különösen fontos, hogy a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott foglalkoztatási támogatás pozitív hatást gyakoroljon az említett munkavállalók foglalkoztatási szintjére és ne csak azon költségek csökkentését tegye lehetővé a vállalkozások számára, amelyeket egyébként viselniük kellene. Következésképpen az ilyen támogatásnak mentesülnie kell az előzetes bejelentési kötelezettség alól, ha valószínűsíthető, hogy segíti e munkavállalói csoportok munkaerőpiacra való újrabekerülését, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók tekintetében munkaerőpiacra való újrabekerülést és beépülést.

(51)

Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani azon támogatásokra vonatkozóan, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt ítéltek oda, és amelyekről nem közölték, hogy sértik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettséget. A Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésével a meglévő regionális beruházási programok a mentesítés szerint továbbra is végrehajthatók az említett rendeletben előírt feltételek mellett, a 9. cikk (2) bekezdés, utolsó francia bekezdésével összhangban.

(52)

Tekintettel a Bizottság e téren szerzett tapasztalataira, és különösen az állami támogatási politika felülvizsgálatának általában szükséges gyakoriságára, indokolt korlátozni e rendelet alkalmazásának időtartamát. Amennyiben ez a rendelet meghosszabbítás nélkül lejár, az e rendelet által mentesített támogatási programok további hat hónapra mentességet kapnak annak érdekében, hogy a tagállamoknak legyen idejük alkalmazkodni.

(53)

A következő rendeletek hatályukat vesztik: a 70/2001/EK, a 68/2001/EK, a 2204/2002/EK és az 1628/2006/EK rendelet,

a)

regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás;

b)

KKV-nak nyújtott beruházási támogatás;

c)

környezetvédelmi támogatás;

d)

KKV-knak tanácsadáshoz és a KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás;

e)

kockázati tőke formájában nyújtott támogatás;

f)

kutatási-fejlesztési támogatás;

g)

képzési támogatás;

h)

hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás.

a)

exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

b)

az importáruk helyett hazai áru használatától függő támogatás.

a)

a 104/2000/EK tanácsi rendelet (22) hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kockázati tőke formájában nyújtott támogatás, a kutatási-fejlesztési támogatás, a környezetvédelmi támogatás, valamint a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás kivételével;

b)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kockázati tőke formájában nyújtott támogatás, a kutatási-fejlesztési támogatás, a környezetvédelmi támogatás, valamint a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás kivételével;

c)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben:

d)

a széniparban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kutatási-fejlesztési támogatás, valamint a környezetvédelmi támogatás kivételével;

e)

az acéliparban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a környezetvédelmi támogatás, a képzési támogatás, valamint a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nyújtott támogatás kivételével;

f)

a hajóépítő iparban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott regionális beruházási támogatás;

g)

a szintetikusszál-iparban (23) tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott regionális beruházási támogatás.

a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan vállalkozás számára, amely ellen a Bizottság az adott támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatán alapuló visszafizetésre kötelező határozat van érvényben;

b)

egyedi ad hoc támogatás olyan vállalkozás javára, amely ellen a Bizottság az adott támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatán alapuló visszafizetésre kötelező határozat van érvényben;

c)

nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás.

1.

„támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;

2.

„támogatási program”: olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általánosan és elméleti szinten meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan odaítélhető;

3.

„egyedi ad hoc támogatás”: olyan egyedi támogatás, amelyet nem támogatási program keretében nyújtanak;

4.

„támogatási intenzitás”: a támogatás összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve;

5.

„átlátható támogatás”: olyan támogatás, amelynél a bruttó támogatástartalom kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható;

6.

„kis- és középvállalkozások” vagy „KKV”: az I. mellékletben megállapított feltételeket teljesítő vállalkozások;

7.

„nagyvállalkozások”: az I. mellékletben megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

8.

„támogatott területek”: az érintett tagállam vonatkozásában a 2007 és 2013 közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján regionális támogatásra jogosult régiók;

9.

„tárgyi eszközök”: földhöz, épületekhez, üzemekhez, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó eszközök. A szállítási ágazatban – a közúti szállítás és a légiközlekedés kivételével – a szállítási eszközök és felszerelések tárgyi eszközöknek tekinthetők, kivéve a regionális támogatást;

10.

„immateriális eszközök”: szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek megszerzése útján megvalósuló technológiatranszfer;

11.

„nagyberuházási projekt”: tárgyi eszközökbe történő beruházás, amelynek elszámolható költsége a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes árak és árfolyamok alapján meghaladja az 50 millió EUR-t;

12.

az „alkalmazottak száma”: az éves munkaegység (ÉME), azaz az egy év során teljes munkaidőben alkalmazott személyek száma; a részmunkaidősök és az idénymunkások száma az éves munkaegység törtrészének felel meg;

13.

„közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek”: a beruházáshoz köthető tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek, ideértve az olyan munkahelyeket, amelyek a beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtságának növelése következtében jöttek létre;

14.

„bérköltség”: az érintett munkahelyek vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely a következőket foglalja magában:

15.

„KKV-knak nyújtott beruházási és környezetvédelmi támogatás”: a 12. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő támogatás;

16.

„beruházási támogatás”: magába foglalja a következő cikkekben szereplő támogatásokat: a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásokról szóló 11. cikk; a KKV-k beruházási és foglalkoztatási támogatásáról szóló 12. cikk, valamint a környezetvédelmi beruházási támogatásról szóló 14–18. cikkek;

17.

„hátrányos helyzetű munkavállaló”: bármely, a következő csoportok valamelyikébe tartozó személy:

18.

„megváltozott munkaképességű munkavállaló”: bármely olyan személy

19.

„védett munkahely”: olyan létesítményben történő foglalkoztatás, ahol az alkalmazottak legalább 50 %-a megváltozott munkaképességű munkavállaló;

20.

„támogatott munkahely”: megváltozott munkaképességű munkavállalók olyan létesítményben történő foglalkoztatása, amely személyes segítséget vagy támogatást nyújt, de nem biztosítja a védett munkahelyre jellemző környezetet;

21.

„mezőgazdasági termék”:

22.

„mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve az elsődleges termelőnek az állati vagy növényi eredetű termék első eladását előkészítő tevékenységei;

23.

„mezőgazdasági termék forgalomba hozatala”: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy bemutatása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő piacra bocsátása kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első eladást, valamint a termék első eladását előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő eladást csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik;

24.

„turisztikai tevékenység”: a NACE Rev.1.1 szerinti alábbi üzleti tevékenységek:

25.

„visszafizetendő előleg”: a projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely visszafizetésének feltételei a kutatási-fejlesztési projekt eredményétől függnek;

26.

„kockázati tőke”: vállalkozásoknak nyújtott saját tőke vagy kvázi-sajáttőke finanszírozás a korai növekedési szakaszokban (magvető, induló és növekedési szakasz);

27.

„acélipar”: azon ágazatok, amelyekre a 2007–2013 időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások I. sz. melléklete vonatkozik (25).

a)

a hitelekből álló támogatás, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes referenciaráta alapján és a hitellel kapcsolatos szokásos biztosíték és/vagy rendkívüli kockázat meglétének figyelembevételével számították ki;

b)

kezességvállalás esetén, ha a bruttó támogatástartalom kiszámításához használt módszertant a Bizottság elfogadta, miután a módszertant az e rendelet vagy az 1628/2006/EK rendelet alapján bejelentették, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten foglalkozik a kérdéses garanciák és alapul szolgáló tranzakciók típusaival;

c)

adóintézkedésekből álló támogatás, amennyiben az intézkedés olyan maximális összeget határoz meg, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó értékhatárokat.

a)

a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b)

kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás, a 23. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő támogatás kivételével.

a)

KKV-knak nyújtott beruházási és környezetvédelmi támogatás: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

b)

környezetvédelmi célú beruházási támogatás: vállalkozásonként és beruházási projektenként 5 millió EUR;

c)

KKV-knak tanácsadáshoz nyújtott támogatás és KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

d)

kutatási-fejlesztési projekttámogatás, valamint megvalósíthatósági tanulmányok:

Egy projekt akkor foglal magában túlnyomórészt alapkutatást, illetve ipari kutatást, ha az elszámolható projektköltségeknek több mint 50 %-a olyan tevékenységből adódik, amely az alapkutatás, illetve az ipari kutatás kategóriájába tartozik. Olyan esetekben, amikor a projekt uralkodó jellege nem állapítható meg, az alacsonyabb értékhatárt kell alkalmazni.

e)

a KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás: 5 millió EUR vállalkozásonként és projektenként;

f)

képzési támogatás: 2 millió EUR képzési projektenként;

g)

a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedéséhez nyújtott támogatás: évente 5 millió EUR vállalkozásonként;

h)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bérköltségek formájában nyújtott támogatás: évente 10 millió EUR vállalkozásonként;

i)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához egyéb költségek fedezése céljával nyújtott támogatás: évente 10 millió EUR vállalkozásonként.

a)

a támogatás következtében megnövekedett a projekt/tevékenység mérete;

b)

a támogatás következtében kiszélesedett a projekt/tevékenység köre;

c)

a támogatás következtében nőtt a kedvezményezett által a projektre/tevékenységre fordított teljes összeg.]

a)

tárgyi és/vagy immateriális eszközökbe történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjával vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos; vagy

b)

egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg.

a)

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b)

leírható eszközöknek kell őket tekinteni;

c)

piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni, anélkül hogy a 139/2004EK tanácsi rendelet (28) 3. cikke értelmében a vásárló gyakorolná az irányítást az eladó fölött vagy fordítva;

d)

a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, illetve kis- és középvállalkozások esetén három évig a támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

a)

a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni; és

b)

a beruházási projektnek az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie az előző tizenkét hónap átlagához képest; és

c)

a létrehozott munkahelyet nagyvállalkozások esetén legalább öt évig, KKV-k esetén legalább három évig fenn kell tartani.

a)

amennyiben a kedvezményezett kis- vagy középvállalkozás, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében jogosult régiókban az elszámolható költségek 50 %-áig, más, az érintett tagállam vonatkozásában 2007–2013-ra jóváhagyott regionális támogatási térkép szerint regionális támogatásra jogosult régiókban pedig az elszámolható költségek 40 %-áig;

b)

amennyiben a kedvezményezett az I. mellékletnek megfelelően számítva kevesebb, mint 750 főt foglalkoztat, és árbevétele kevesebb, mint 200 millió EUR, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében jogosult régiókban az elszámolható költségek 25 %-áig, más, az érintett tagállam vonatkozásában 2007–2013-ra jóváhagyott regionális támogatási térkép szerint regionális támogatásra jogosult régiókban pedig az elszámolható költségek 20 %-áig.

a)

kisvállalkozások esetében 20 %;

b)

középvállalkozások esetében 10 %.

a)

a beruházás elszámolható tárgyi és immateriális költségei; vagy

b)

közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltségei.

a)

a legkülső régiókban a támogatható beruházások 75 %-a;

b)

a 2019/93/EGK tanácsi rendelet (29) értelmében a kisebb égei-tengeri szigeteken az elszámolható költségek 65 %-a;

c)

a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében jogosult régiókban az elszámolható költségek 50 %-a;

d)

az összes többi régióban az elszámolható költségek 40 %-a.

a)

„környezetvédelem”: minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erőforrásainknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodását hivatott felszámolni vagy megakadályozni, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményezi, beleértve az energiatakarékossági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;

b)

„energiatakarékossági intézkedések”: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást, a kevesebb természeti erőforrás igénybevételével üzemeltethető gépek, illetve szállítási eszközök tervezése és gyártása, valamint a biztonság- vagy higiénianövelő intézkedések;

c)

„közösségi szabvány”: olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő elérendő szinteket. A 96/61/EK tanácsi irányelv (30) szerinti kötelezettségeket nem tekintik közösségi szabványoknak e rendelet értelmében;

d)

„megújuló energiaforrások”: olyan források, amelyek megújuló, nem fosszilis energiaforrások (szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, 10 MW teljesítmény alatti vízi erőművek, közvetlen biomassza-égetés, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok);

e)

„energiatermelés megújuló energiaforrásokból”: csak megújuló energiaforrásokat felhasználó eljárásokkal előállított energia, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes – például együttégetést alkalmazó – létesítményekben az energiaérték alapján megújuló energiaforrásokból nyert energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;

f)

„kapcsolt energiatermelés”: az egyetlen folyamat során egyszerre termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;

g)

„nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés”: az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelvének (31) II. és III. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő és az irányelv 4. cikkében meghatározott összehangolt hatásfok-referenciaértékeket teljesítő kapcsolt energiatermelés;

h)

„környezeti adó”: olyan adó, amely esetében az adóköteles tevékenységnek egyértelműen káros hatása van a környezetre, és amelynek célja bizonyos áruk vagy szolgáltatások megadóztatása a környezetvédelmi költségeknek az árba történő beépítése és/vagy annak érdekében, hogy a termelőket és fogyasztókat olyan tevékenységek felé irányítsák, amelyek jobban tekintettel vannak a környezetre;

i)

„tárgyi eszközök”: e rendelet 3. szakasza, eltérően a 2.9 cikk rendelkezésétől, a közúti szállítás eszközeit és felszereléseit is támogatható tárgyi eszközöknek kell tekinteni.

a)

a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy az alkalmazandó közösségi szabványok túlteljesítése révén csökkentse a tevékenységeiből származó szennyezést, a közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől függetlenül;

b)

a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy a közösségi szabványok hiányában csökkentse a tevékenységeiből származó szennyezést.

a)

„saját tőke”: részesedés egy vállalkozásban, amelyet befektetőknek kibocsátott részvények testesítenek meg;

b)

„kvázi-sajáttőke”: olyan pénzügyi eszközök, amelyek hozama a tulajdonos számára elsősorban a kibocsátó megcélzott vállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, és veszteséggel szemben nincsenek biztosítva;

c)

„magán saját tőke”: a nyilvánosan jegyzett saját tőkével ellentétben a tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban levő sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke befektetés, amely létrejöhet vállalkozási tőke útján;

d)

„magvető tőke”: az indulási szakaszt megelőző tanulmányokhoz, értékelésekhez és a kezdeti ötlet kidolgozásához nyújtott finanszírozás;

e)

„indulótőke”: termékfejlesztéshez és piacbevezető marketinghez nyújtott finanszírozás olyan vállalkozásoknak, amelyek terméküket még nem értékesítették üzletszerűen és nem termelnek nyereséget;

f)

„növekedési tőke”: a vállalkozásnak a növekedéshez vagy bővüléshez biztosított finanszírozás, amelynek célja a termelési kapacitás növelése, a piac- vagy termékfejlesztés, illetve a pótlólagos működőtőke biztosítása, függetlenül attól, hogy a vállalat nyereséges-e vagy sem;

g)

„kilépési stratégia”: vállalkozási tőkealap vagy magán tőkealap részesedésének terv szerinti értékesítése maximális nyereség érdekében, ami lehet: kereskedelmi értékesítés; veszteség leírása; elsőbbségi részvények/kölcsönök visszafizetése; értékesítés más vállalkozásitőke-befektető részére; értékesítés pénzintézet részére; értékesítés nyilvános forgalomba hozatallal, beleértve az első nyilvános kibocsátást (IPO);

h)

„célvállalkozás”: olyan vállalkozás, amelybe egy befektető vagy befektetési alap befektetni készül.

a)

minden egyes befektetésnél feltétel egy olyan üzleti terv megléte, amely részletes információkat tartalmaz a termékről, az értékesítésről, valamint a jövedelmezőség alakulásáról, és ezáltal előzetesen megalapozza a projekt életképességét; valamint

b)

világos és valós kilépési stratégia megléte minden egyes befektetés esetében.

a)

létezik egy megállapodás a professzionális alapkezelő vagy kezelővállalat és az alapban részt vevők között, amely rendelkezik a vezetők javadalmazásának teljesítményhez kötéséről, valamint meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit; valamint

b)

a magán sajáttőke-befektetők képviseltetik magukat az alap befektetési struktúrájában, például egy befektetői vagy tanácsadói bizottság révén; valamint

c)

az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik.

a)

„kutatási szervezet”: olyan szervezet, például egyetem vagy kutatóintézet, amelynek – jogállásától (a köz- vagy a magánjog hatálya alá tartozik-e) és finanszírozási módjától függetlenül – elsődleges célja alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek. Azok a vállalkozások, amelyek befolyással lehetnek egy ilyen szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok útján, nem élveznek preferenciális hozzáférést e szervezet kutatási kapacitásaihoz, vagy az általa elért kutatási eredményekhez;

b)

„alapkutatás”: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;

c)

„ipari kutatás”: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az ipari kutatáshoz – főként a generikus technológia-ellenőrzéshez – szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;

d)

„kísérleti fejlesztés”: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó egyéb tevékenységek is. A tevékenységek magukban foglalhatják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;

A kereskedelmi célra felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése szintén ide tartozik abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi célú végtermék, és túlzottan költséges lenne kizárólag a bemutatás és az érvényesítés céljával legyártani. A bemutató darab vagy kísérleti projekt későbbi kereskedelmi felhasználása esetében az ilyen használatból származó bármely jövedelmet ki kell vonni a elszámolható költségekből.

Termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén támogatható, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.

A kísérleti fejlesztésbe nem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken eszközölnek, akkor sem, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.

a)

alapkutatás;

b)

ipari kutatás;

c)

kísérleti fejlesztés.

a)

100 % az alapkutatásnál;

b)

50 % az ipari kutatásnál;

c)

25 % a kísérleti fejlesztésnél.

a)

amennyiben a támogatást KKV-nak nyútják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében;

b)

80 %-os támogatási intenzitásig terjedően további 15 százalékpontos növelés adható, ha:

Az első albekezdés i. és ii. pont alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

a)

személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket);

b)

eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő – a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítás minősül elszámolható költségnek;

c)

épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő – a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterületek esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy lízingelt műszaki tudás és szabadalmak, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe;

e)

további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel;

f)

egyéb működési kiadások, beleértve az anyagköltségeket, a beszerzések és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.

a)

KKV-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében 75 % és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében 50 %;

b)

nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében 65 %, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében 40 %.

a)

az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló eljárásban felmerülő díjakat;

b)

fordítási és egyéb költségek, amelyek egy másik iparjogvédelmi hatóság előtt az oltalom megszerzésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel;

c)

az oltalom megadására irányuló eljárás, illetve a felszólalási eljárás során az oltalomképességi feltételek fennállásának bizonyítása, illetve az oltalom érvényességének védelme kapcsán felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.

a)

közérdekű az egyes ágazat vagy alágazat számára;

b)

a kutatást elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt a kutatás megkezdése előtt közzé kell tenni az interneten. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetőleges időpontát és az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogyaz eredmény ingyenesen áll majd rendelkezésre;

c)

a kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé teszik az interneten. Ezt az információt az interneten közzé kell tenni, nem később, mint bármely olyan információt, amelyet valamely szervezet tagjai részére átadnak;

d)

a támogatást közvetlenül a kutatóintézetnek vagy szervnek kell nyújtani és az nem jelenthet direkt támogatást a kutatással össze nem függő, mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalatnak, sem nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek gyártóinak.

1.

„speciális képzés”: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és főképpen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő pozíciójára irányul, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;

2.

„általános képzés”: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem közvetlenül vagy nem főképpen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő pozíciójában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely többnyire hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken.

A képzés akkor tekintendő „általánosnak”, ha például:

a)

25 % a speciális képzés esetében; és

b)

60 % az általános képzés esetében.

a)

10 százalékponttal a megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén;

b)

10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásoknak nyújtják.

a)

az oktatók költségei;

b)

az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is;

c)

egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, ellátmány;

d)

az eszközök és felszerelések értékcsökkenésének leírása, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják;

e)

a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei;

f)

a képzésben részt vevők költségei és közvetve elszámolható általános költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. Ami az előbbi költségtípust illeti, csak a ténylegesen a képzésben eltöltött idő – bármely, a termelésben töltött idő levonása után – vehető számításba.

a)

a helységek átalakításának költségei;

b)

a kizárólag a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésére alkalmazott munkavállalók adott időszakra vonatkozó munkaerőköltségei;

c)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, vagy a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve a megfelelő vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai eszközök költségeit is –, amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna;

d)

amennyiben a kedvezményezett vállalkozás védett munkahelyeket teremt, az érintett létesítmény létrehozásával, üzembe helyezésével vagy kibővítésével kapcsolatos költségek, továbbá minden, a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásából közvetlenül adódó adminisztrációs és szállítási költség;

e)

amennyiben a kedvezményezett támogatott munkahelyeket biztosít, minden, a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásából közvetlenül adódó adminisztrációs és szállítási költség.

a)

állami tulajdonú befektetési vállalatok, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik nem jegyzett ügyletekbe fektetnek bele saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve hogy ezen üzleti angyalok által eszközölt összes beruházás ugyanabban a vállalkozásban nem haladja meg a 125 000 EUR-t;

b)

egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c)

intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat;

d)

kevesebb, mint 10 millió EUR költségvetéssel rendelkező és kevesebb, mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.

a)

egy vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban;

b)

egy vállalkozásnak joga van kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c)

egy vállalkozásnak joga van meghatározó befolyást gyakorolni egy másik vállalkozásra, az azzal a vállalkozással kötött szerződéssel összhangban vagy az alapító okiratában vagy alapszabályában meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)

egy vállalkozás, amely részvénytulajdonos egy másik vállalkozásban vagy tagja annak a vállalkozásnak, egyedül felügyeli a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét, annak a vállalkozásnak a többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodásnak megfelelően.

a)

alkalmazottak;

b)

a vállalkozásnak dolgozó, annak alárendelt személyek, akik a nemzeti jog értelmében alkalmazottnak minősülnek;

c)

tulajdonos-vezetők;

d)

a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató partnerek, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából.

1.

A támogatás kedvezményezettje (a támogatásban részesülő vállalkozás/vállalkozások neve, KKV vagy sem):

2.

A támogatási program hivatkozása (annak/azoknak a létező támogatási programnak/programoknak a Bizottság által használt hivatkozása, amelynek/amelyeknek keretében a támogatást nyújtják):

3.

A támogatást nyújtó állami szerv/szervek (a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok neve és elérhetősége):

4.

A tagállam, ahol a támogatott projektet vagy intézkedést megvalósítják:

5.

A projekt vagy intézkedés típusa:

6.

A projekt vagy intézkedés rövid leírása:

7.

Amennyiben alkalmazandó, az elszámolható költségek (euróban):

8.

A támogatás diszkontált bruttó összege (euróban):

9.

Támogatási intenzitás (a bruttó támogatás-egyenérték százalékában):

10.

A javasolt támogatás kifizetéséhez rendelt feltételek (ha van ilyen):

11.

A projekt vagy intézkedés elindításának és befejezésének tervezett időpontja:

12.

A támogatás odaítélésének időpontja:

1.

A támogatás kedvezményezettje (a támogatásban részesülő vállalkozás/vállalkozások neve):

2.

A támogatási program hivatkozása (annak/azoknak a létező támogatási programnak/programoknak a Bizottság által használt hivatkozása, amelynek/amelyeknek keretében a támogatást nyújtják):

3.

A támogatást nyújtó állami szerv/szervek (a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok neve és elérhetősége):

4.

A tagállam, ahol a beruházásra sor kerül:

5.

A régió (NUTS 3 szint). ahol a beruházásra sor kerül:

6.

Helyhatóság (korábban NUTS 5 szint, most LAU 2), ahol a beruházásra sor kerül:

7.

A projekt típusa (új létesítmény létrehozása, meglévő létesítmény bővítése, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációja vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatása):

8.

A beruházási projekt alapján gyártott termékek vagy nyújtott szolgáltatások (a PRODCOM/NACE-nómenklatúrával, illetve a szolgáltatási ágazatokban megvalósuló projektek esetében a CPA-nómenklatúrával):

9.

A beruházási projekt rövid leírása:

10.

A beruházási projekt diszkontált elszámolható költsége (euróban):

11.

A támogatás diszkontált bruttó összege (euróban):

12.

Támogatási intenzitás (a bruttó támogatástartalom százalékában):

13.

A javasolt támogatás kifizetéséhez rendelt feltételek (ha vannak ilyenek):

14.

A projekt elindításának és befejezésének tervezett időpontja:

15.

A támogatás odaítélésének időpontja: