31.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/69

1.1

Az EGSZB véleményét azokról a módosításokról kérték ki, amelyeket az Európai Bizottság javasol a hajók által okozott szennyezés elleni küzdelemről szóló 2005. évi irányelv vonatkozásában a Bíróság környezetvédelemmel kapcsolatos bűnözés terén követett joggyakorlatának tiszteletben tartása érdekében, ami a közösségi intézmények hatásköreit, a közösségi jogalkotás hatékonyságát és az EKSz-nek az EUSz-szel szembeni elsőbbségét illeti a szerződésekben meghatározott közösségi politikák és célkitűzések tekintetében.

2.1

Az EGSZB újfent megjegyzi, hogy a büntetőjog kérdésében a Közösség elvileg nem rendelkezik a szerződés által ráruházott hatáskörrel.

2.2

Ugyanakkor az Európai Bizottságnak foglalkoznia kellene az általa kezdeményezett közösségi jog hatékonyságával, hogy megvalósítsa az EKSz-ben foglalt, kompetenciája alá tartozó politikákat; e célból jogalkotási kezdeményezéseiben javasolhatja, hogy a kormányok nemzeti jogukban arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciókat írjanak elő, köztük büntetőjogi jellegűeket is természetes vagy jogi személyek számára, amennyiben ezek a személyek jogsértést követnek el a környezettel szemben, szándékosan vagy súlyos gondatlanságból, közvetlenül vagy bűntárs segítségével, vagy pedig az említett büntetőjogi szankciók alkalmazását igazoló jogsértésre buzdítanak.

2.3

Korábbi véleményében (1) az EGSZB bírálta az Európai Bizottság túlzó álláspontját a Közösség kompetenciájának kiterjedéséről a büntetőjog területén, és visszafogottabb értelmezés mellett szállt síkra, ami végül tökéletes összhangban állt a Bíróság joggyakorlatával (2); 2000 óta sok idő veszett el egy intézményközi konfliktusban, mely azóta megoldódott, és aminek köszönhetően a jövőben jobban érvényt lehet szerezni a környezetvédelmi normák tiszteletben tartásának.

2.4

Az a félelem, mely szerint a szerződések jövőbeli módosítása újabb változásokhoz vezetne a hatáskörök, következésképpen a jogalkotás vonatkozásában, mely ezáltal nélkülözné a stabilitást és a biztonságot, nem bizonyul indokoltnak sem a jelenlegi intézményi helyzet, sem pedig a Lisszaboni Szerződés esetleges alkalmazása tekintetében. Mindenesetre a tagállamok nem mutatkoznak késznek lemondani kompetenciájukról a büntetőjog területén, melyet szuverenitásuk részeként az állami hatáskörök „kemény mag”-jához tartozónak tekintenek. Még a jogalkotási intézmények hatásköreinek kevésbé gyökeres változása sem indokolná ipso facto a jog alapvető módosítását.

2.5

Egyébiránt az Európai Parlament 2005/35/EK és a Tanács 2005. szeptember 7-i irányelvének a nemzetközi közjoggal kapcsolatos jogszerűségét illetően a Bíróság elé benyújtott C.308/2006. sz. ügyben a Bíróság nem tekintette magát illetékesnek, lezárva ezáltal a fellebbezést; ugyanis még más nemzetközi bíróságok előtt sem boldogulna az ügy olyan jogi és politikai okok miatt, melyek túlmutatnak a jelen vélemény keretein. Azonban még ha egy bíróság el is fogadná, hogy konzultatív vélemény címén megnyilatkozik egy közösségi jogi tervezettel kapcsolatban, ez nem lenne elegendő a közösségi jogalkotóval való szembeszállásra, akit a nemzeti jogok és a nemzetközi jog felett álló jogának belső felsőbbrendűsége erősít, ráadásul az utóbbi nem is kötelezi.

2.6

A hajók által okozott szennyezésről szóló javaslat tehát – tökéletes összhangban a közösségi joggyakorlattal – arra hívja fel a tagállamokat bizonyos korlátozott számú súlyos esetben, hogy írjanak elő és vezessenek be jogi szankciókat e jogsértések tekintetében. Ezek a szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek a közösségi jogban jól meghatározott jogsértések elleni küzdelem érdekében.

2.7

Nincs szó ugyan az alkalmazandó büntetőjog harmonizálásáról, mivel csupán arra kérik a tagállamokat, hogy büntetőjogilag minősítsék és szankcionálják azokat a jogsértéseket, amelyeket a közösségi jogalkotó meghatároz, a Bíróság joggyakorlata mégis lehetővé teszi büntetőjogi kötelezettségek bevezetését a tagállamok számára, ami hatékonyabb módját jelenti az európai normák megerősítésének és tiszteletben tartásának a fontosabb kérdések esetében.

2.8

Az EGSZB ezért üdvözli és támogatja a 2005. évi irányelv módosítására vonatkozó javaslatot, és úgy ítéli meg, hogy a hajók azonosításának és nyomon követésének fokozatosan felállítandó új eszközei biztosítani fogják annak teljes tiszteletben tartását, hatékonyan és módszeresen szankcionálva a jogellenes gyakorlatokat.