1.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 87/94

A.

mivel a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi integráció szorosan kapcsolódnak egymáshoz,

B.

mivel a jelenlegi gazdasági válság eddig nem tapasztalt kihívásokat támaszt a növekvő munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés terén, és mivel az előrejelzések szerint az Európai Unió gazdasági helyzete tovább romlik, csökkentett vagy akár negatív foglalkoztatási növekedést és növekvő munkanélküliséget okozva az Unióban 2009 folyamán,

C.

mivel a munkaerő-piaci kihívások kezelése tekintetében a lisszaboni stratégián belül a két fő eszközt az európai foglalkoztatási stratégia és a foglalkoztatási iránymutatások alkotják,

D.

mivel az Unió és a tagállamok közös felelősséggel tartoznak az állampolgárok számára a globalizáció jelentette kihívások, lehetőségek és bizonytalanságok kezeléséért,

E.

mivel a globális pénzügyi és gazdasági válságra az EU-nak határozott és összehangolt választ kell adnia annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a munkahelyek elvesztése, megfelelő jövedelmet lehessen biztosítani az állampolgároknak, elkerülhető legyen a recesszió, és a jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási kihívások lehetőségekké váljanak,

F.

mivel ezért az irányítás valamennyi szintjén, a szociális partnerek és egyéb érdekelt felek bevonásával – különösen a „rugalmas biztonság” megközelítés alkalmazásán keresztül – sürgősen növelni kell a humántőkébe való befektetésre és az uniós munkaerő-piacok modernizálására irányuló erőfeszítéseket, a szociális partnerekkel való konzultáció alapján, a nemzeti szokásokkal és gyakorlattal összhangban,

1.

úgy véli, hogy a súlyos globális recesszió, valamint azon erőjelzés fényében, miszerint az EU-ban 2009 végére legalább 3,5 millió fővel nő a munkanélküliek száma, az Unió és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának az alábbi célokat kell követnie: a kereslet rövid távú hiányából a lehető legtöbb életképes munkahely megőrzése; hozzájárulás a munkahelyteremtéshez; a munkanélküliek vásárlóerejének és gyors újbóli elhelyezkedésre való képességének támogatása; felszólítja a Bizottságot, hogy egyértelműen jelezze a tagállamok felé azt, hogy a foglalkoztatási iránymutatásokat ebben a szellemben kell végrehajtani, valamint, hogy prioritásként kezelje a foglalkoztatás kérdését, és ennek megfelelően a 2009. tavaszi Európai Tanácson tegyen javaslatokat egy európai foglalkoztatási kezdeményezésre a tagállamokkal együttműködésben, a foglalkoztatás megőrzése és új munkahelyek létrehozása céljából;

2.

üdvözli az európai gazdasági fellendülés tervéről szóló bizottsági közleményt, és azt, hogy a közlemény hangsúlyt fektet a rövid távú költségvetési ösztönzők, valamint a hosszú távú lisszaboni stratégia és az integrált iránymutatások közötti kapcsolatra; kiemeli ebben az összefüggésben, hogy lényeges annak biztosítása, hogy a tagállamok gazdasági fellendülést célzó rövid távú intézkedései hozzájáruljanak a közösen meghatározott célok megvalósításához;

3.

megjegyzi, hogy a jelenlegi válság központi dilemmája az, hogy az európai gazdaságpolitikai eszközök még nem elég fejlettek ahhoz, hogy sikeresen kezeljék az előttünk álló kihívásokat; ezért kéri az alapvető politikai eszközök felülvizsgálatát és aktualizálását, különös tekintettel az integrált iránymutatásokra, a stabilitási és növekedési paktumra és a fenntartható fejlődési stratégiára, annak érdekében, hogy integrálják ezeket az Európai Unió intelligens növekedésére irányuló új irányvonal égisze alatt;

4.

hangsúlyozza, hogy a gazdasági visszaesés fényében újra meg kell határozni az integrált iránymutatások fő irányát, és sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el rövid távú intézkedéseket a 2008-as foglalkoztatási ráta megtartása érdekében, fektessen be az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, és hívja fel a tagállamokat és a szociális partnereket arra, hogy a nemzeti gyakorlatnak megfelelően biztosítsák a szükséges jövedelemszintet, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokra; elvárja, hogy a Bizottság – a Tanács soron következő, tavaszi ülése előtt – kezdeményezéseket indítson és javaslatokat terjesszen elő e célokat illetően;

5.

emlékeztet arra, hogy a tagállamok öt lisszaboni fő célja – kutatás, oktatás, aktív munkaerő-piaci politika, gyermekgondozás, a magánberuházások ösztönzése – való összehangolt befektetésének a foglalkoztatáspolitika kulcsfontosságú elemét kell képeznie, és hogy a gyermekgondozó létesítményekre különösen a nők nagyobb munkaerő-piaci részvételének egyik előfeltételeként kell tekinteni; arra biztatja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködésben a nemzeti reformprogramjaik vonatkozásában érvényesítsék e közös elveket;

6.

megítélése szerint az iránymutatások végrehajtása során a tagállamoknak:

7.

megítélése szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell az irányvonalak és a szociális védelemre és társadalmi integráció folyamatára vonatkozó nyílt koordinációs módszer közötti fokozott interakciót;

8.

megítélése szerint a tagállamoknak a szociális partnerekkel együttműködésben és saját nemzeti hagyományaikkal összhangban meg kell vizsgálniuk és a nemzeti reformprogramjukban be kell mutatniuk, hogy hogyan lehetne növelni a megfelelés és a megvalósítás szintjét az európai szociális jog elvei és szabályai, a szociális partnerek közötti megállapodások és az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség alapelvei tekintetében;

9.

ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 21. iránymutatás esetén ez egyes munkahelyek összekötése érdekében alkalmazni kell a rugalmas biztonság elvét, és kiemeli, hogy ehhez magas szintű védelmet kell biztosítani a társadalombiztosítási rendszereken belül, és aktív munkaerő-piaci politikát kell folytatni;

10.

üdvözli ezzel összefüggésben a Bizottság nyilatkozatát, miszerint meg kell erősíteni az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket, különösen az alacsony végzettségűek tekintetében; javítani kell a foglalkoztatási támogatások rendszerét, és rövid képzési tanfolyamokat kell szervezni a kiszolgáltatott csoportok és azok számára, akiket a leginkább fenyeget a hosszú távú munkanélküliség veszélye; biztosítani kell a szükséges (át)képzést és új készségeket a kevésbé kedvezőtlenül érintett ágazatokban; biztosítani kell a jövedelembiztonságot garantáló, megfelelő szociális védelmet, és a középpontba kell helyezni a szociális párbeszéd és a szociális partnerek bevonása iránti elkötelezettséget;

11.

hangsúlyozza a kiszolgáltatott csoportokra irányuló célzott fellépések fontosságát azokban az időkben, amikor magas a munkanélküliség, különös tekintettel a tartósan munkanélküliekre, a fogyatékkal élő személyekre és a bevándorlókra irányuló célzott fellépésekre;

12.

úgy véli, hogy a gazdasági válság komolyságára való tekintettel a Bizottságnak késznek kell lennie rendkívüli intézkedések meghozatalára, többek között arra, hogy széles körben lehessen részesülni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, amelynek egymástól meglehetősen eltérő helyzetben lévő munkavállalókat – köztük a munkájukat elveszítő ideiglenes munkavállalókat – kell támogatnia, és arra, hogy ideiglenesen megnyissa az Európai Szociális Alapot a munkahelyek szakképzési rendszerek révén történő megőrzésére irányuló intézkedések támogatására;

13.

úgy véli, hogy a gazdasági válság megköveteli az átszervezéssel/szerkezetátalakítással, különösen a tájékoztatás javításával és a konzultációhoz való jogok megerősítésével kapcsolatos uniós intézkedések fokozását;

14.

úgy véli, hogy az Európai Uniós Strukturális Alapok következő reformjának az alapok célkitűzéseit a fenntartható, színvonalas foglalkoztatásra kell összpontosítania;

15.

ezenkívül hangsúlyozza, hogy az oktatás nemcsak a munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése szempontjából fontos, hanem mobilitásuk fokozása tekintetében is, ami a belső piac működéséhez lényeges; ezért hangsúlyozza a hivatalosan és nem hivatalosan elsajátított képességek érvényesítésének fontosságát;

16.

kiemeli a 23. irányvonal, valamint az egész életen át tartó tanulásba való jelentős befektetések fontosságát, a munkanélküliség arányának csökkentése és a jobb európai munkahelyek létrehozására irányuló célkitűzés elérése érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulási programokhoz minden polgárnak azonos módon hozzá kell férnie, és azonos részvételi esélyre van szüksége, ugyanakkor azonban külön figyelmet kell fordítani az érzékenyebb rétegekre; hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapot és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot az ilyen tevékenységek azonnali finanszírozására kell fordítani;

17.

sajnálja, hogy valamennyi országban éppen a legalacsonyabb elemi iskolai végzettségű, az idősebb, a vidéken élő és a fogyatékkal élő személyek azok, akik a legkevésbé valószínű, hogy részesülnek az oktatásból, szakképzésből és az egész életen át tartó tanulásból;

18.

hangsúlyozza, hogy a részvétel növelése érdekében elengedhetetlen a felnőttkori tanulás eredményeinek javítása; a hatékonyság javítására irányuló intézkedések közé tartozik az oktatási létesítmények és a helyi gyermekgondozási intézmények biztosítása, távtanulási szolgáltatások nyújtása az elszigetelt területeken élőknek, tájékoztatás és útmutatások, a személyre szabott és rugalmas oktatásszervezés;

19.

emlékeztet arra, hogy Európában még mindig túlságosan magas a fiatalok körében a munkanélküliség aránya; emlékeztet arra is, hogy a korábbi gazdasági válság tapasztalata azt mutatja, hogy a tanulmányaikat befejezve munkanélkülivé váló fiatalok képessége, hogy bejussanak a munkaerőpiacra, lényegesen gyengül; ezért hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy minden tagállam valóra váltsa a 18. irányvonalbeli célkitűzést, nevezetesen azt, hogy minden, tanulmányait abbahagyó fiatal munkanélkülivé válása után négy hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve tanoncként felvegyék, továbbképzésben vagy más foglalkoztatási intézkedésben részesüljön;

20.

határozott fellépést sürget azon kérdés megoldására, hogy a munkaerőpiacon a nők alacsony arányban képviseltetik magukat; emlékeztet arra, hogy a nők foglalkoztatottsága általában alacsonyabb, és hogy nők esetében gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatottság, mint férfiaknál; éppen ezért egy olyan politika fontosságát hangsúlyozza, amelyben a nők és férfiak azonos felelősséget vállalnak; ennek elérése érdekében kéri a tagállamokat, hogy sürgősen teljesítsék a barcelonai célkitűzésekkel kapcsolatos kötelezettségeiket;

21.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást – ahol a munkavállalók túlnyomó része nő – különösen veszélyezteti a gazdasági válság;

22.

úgy véli, hogy ilyen magas munkanélküliség mellett nyilvánvaló annak a kockázata, hogy ezt a regionális és társadalmi kohézió megsínyli, ezért hangsúlyozza a társadalmi és területi kohézióra vonatkozó 17. iránymutatás végrehajtásának fontosságát a hiányosságok e területen való megelőzése érdekében; ezért kéri a tagállamokat, hogy segítsék elő mindenki számára az aktív társadalmi integrációt a szegénység és társadalmi kirekesztettség leküzdése érdekében, azáltal, hogy tisztességes jövedelmet és minőségi szociális szolgáltatásokat biztosítanak a munkaerőpiacra – toborzás és kezdeti vagy folyamatos szakmai képzés révén – való bejutással egyetemben;

23.

hangsúlyozza a jóléti ágazatbeli beruházások jelentőségét különösen gazdasági válság idején; úgy véli, hogy ez az ágazat a fontos közösségi szolgáltatások kiterjedt skáláját látja el, amellett, hogy a lakosság széles rétegét foglalkoztatja; hangsúlyozza, hogy éppen ezért vigyázni kell a jóléti ágazatra megelőzendő a közösségi szolgáltatások színvonalának esését és a munkanélküliség arányának növekedését;

24.

sajnálkozva jegyzi meg, hogy a jelenlegi gazdasági válságban bizonyos vállalatoknál előfordulhat, hogy a szelektív elbocsátások önkéntes alternatívájaként nyomást gyakorolnak a fizetésekre; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nagyon fontos megakadályozni, hogy a válság általános jelleggel lefele nyomja a fizetéseket; fontosnak tartja, hogy:

25.

hangsúlyozza, hogy nagyon fontosak a tagállamok közötti megelőző jellegű és összehangolt beruházások, köztük a termelékeny infrastruktúra, az oktatás és az éghajlatváltozás kapcsán tett befektetések olyan célok elérése érdekében, mint a foglalkoztatottság szintjének emelése, a minőségi munkahelyek teremtésének elősegítése és a társadalmi kohézió biztosítása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a korszerű és fenntartható ipar fejlesztésére nyújtandó uniós támogatás fontosságát;

26.

hangsúlyozza, hogy nemcsak a további munkahelyek teremtése fontos, de a jelenleg rendelkezésre álló munkahelyek minőségének megőrzése és javítása is;

27.

felszólítja a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák és segítsék elő valamennyi érintett fél – köztük a társadalmi partnerek és adott esetben más fő szereplők – bevonását, a foglalkoztatási irányvonalak hatékony megvalósítása érdekében;

28.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagországok kormányainak és parlamentjeinek, a Régiók Bizottságának valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.