23.7.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/69

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

(COM(2010) 791 végleges – 2011/0001(COD))

2011/C 218/12

Előadó: Bernardo HERNÁNDEZ BATALLER

A Tanács 2011. január 19-én, az Európai Parlament pedig 2011. január 18-án úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

COM(2010) 791 végleges – 2011/0001 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. április 5-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4–5-én tartott, 471. plenáris ülésén (a május 5-i ülésnapon) 104 szavazattal 13 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, és örömmel fogadja, hogy annak célja az, hogy az uniós jogszabályok érthetőbbé és megbízhatóbbá váljanak, és erősödjön a velük kapcsolatos jogbiztonság.

1.2   Az EGSZB ugyanakkor sajnálja, hogy a javasolt felülvizsgálat tartalma erősen hiányos, és nem foglalkozik valamennyi olyan szemponttal, amely a 2006/2004/EK rendelet hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján módosításra szorul.

1.3   Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2006/2004/EK rendelet legközelebbi felülvizsgálatakor vegye figyelembe az e dokumentumban foglalt, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés javítására irányuló javaslatokat.

2.   Háttér

2.1   Az EGSZB annak idején kifejtette a véleményét a 2006/2004/EK rendeletre vonatkozó javaslatról. (1) Kedvezően fogadta, bár sajnálta, hogy vannak benne bizonyos hiányosságok, különösen a tervezett kölcsönös segítségnyújtási rendszert és a kölcsönösségi rendszert illetően, mert ezek a belső piac működését akadályozó helyzetekhez vezethetnek.

2.2   2004. október 27-én, alapvetően a javaslatban foglalt formában elfogadták a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendeletet. (2)

3.   A végrehajtásról szóló jelentés

3.1   2009. július 2-án az Európai Bizottság jelentést tett közzé a 2006/2004/EK rendelet végrehajtásáról. (3) Ez megvizsgálja a hálózat létrehozásának intézményi és végrehajtási keretét, a hálózat működését, valamint az együttműködés kereteit. Az EGSZB véleményében (4) már sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem konzultált vele a rendelet végrehajtásáról szóló jelentés tárgyában.

3.2   Az Európai Bizottság végül arra a következtetésre jutott, hogy a hálózatban rejlő lehetőségek kiaknázása még nem teljes, megjegyezve, hogy javítani kell a hálózat működésének hatékonyságát egy sor olyan intézkedéssel, amelyeknek majd a 2006/2004/EK rendelet felülvizsgálata is részét képezi. Ez az alábbi szempontokat érinti: a végrehajtási rendelkezések, a jogszabályok alkalmazására vonatkozó éves cselekvési terv elfogadása; a közös gyakorlatok, például a „szemlék” vagy az uniós jogszabályok egységes értelmezésének előmozdítása vagy a hálózat ismertségének javítására legalkalmasabb eszközök meghatározása.

4.   Az Európai Bizottság javaslata

4.1   Az Európai Bizottság 2011. január 3-án javaslatot tett a 2006/2004/EK rendelet módosítására. Ezzel frissíteni kívánja a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet mellékletének tartalmát, hogy az tükrözze a fogyasztóvédelem terén történt legutóbbi jogalkotási fejleményeket.

4.2   A melléklet frissítése abból áll, hogy a nemzeti végrehajtási hatóságok közötti együttműködés szempontjából lényegtelen jogszabályokat törlik, illetve a már nem hatályos, régi jogszabályokra való hivatkozásokat az új fogyasztóvédelmi jogszabályokra való hivatkozásokkal helyettesítik.

4.3   Ez többek közt egyes hivatkozások (például a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv (5)) törlését vagy helyettesítését jelenti (például a fogyasztói hitelmegállapodásokról, audiovizuális médiaszolgáltatásokról, valamint az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelvek).

5.   Általános megjegyzések

5.1   Az EGSZB kedvezően fogadja az Európai Bizottság javaslatát, mivel ha az uniós jogszabályok világosan vannak megfogalmazva, akkor valamennyi polgár biztosabb lehet jelentésüket illetően, ami növeli a jogbiztonságot. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az önálló vállalkozók és a kisvállalkozások helyzete miatt, amely a nagyvállalkozásokkal történő szerződéskötés tekintetében a fogyasztókéhoz hasonló, különösen a hálózati iparágak esetében.

5.2   Az EGSZB ismét arra kéri az Európai Bizottságot, hogy koherens módon ösztönözze ezt az adminisztratív együttműködést, amelyet szükségesnek tart a belső piac megfelelő működése szempontjából. Elismeri továbbá az Európai Bizottság által a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszerben az adatvédelmi szabályok végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó, 2011. március 1-ji ajánlás (6) elfogadása révén az átláthatóság javítására tett erőfeszítéseket.

5.3   Mindezek ellenére az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat nem eléggé részletes, és nem foglalkozik a fogyasztóvédelmi hatóságok közti együttműködést érintő számos aktuális kérdéssel. Az Európai Bizottság még azokkal a kérdésekkel sem foglalkozik, amelyeket a 2006/2004/EK rendelet végrehajtásáról szóló jelentésében „gyenge pontoknak” nevezett.

5.3.1   Az EGSZB megítélése szerint a módosítási javaslat tárgyalhatta volna az alábbi intézkedéseket:

5.4   Szisztematikus piacfelügyelet

5.4.1   A közösségi jogszabályok által szabályozott áruk és szolgáltatások felügyelete és ellenőrzése közös és teljes körű, időbeli és tartalmi tervezést igényel arról, hogy a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságoknak az egyes esetekben milyen fellépést kell végrehajtaniuk. A szupranacionális rendelkezések végrehajtásának szavatolása érdekében egységes ellenőrzési mechanizmusokat kellene bevezetni. Az ilyen szisztematikus piacfelügyeleti kampányok révén mindig magas és egységes szintű fogyasztóvédelem biztosítható az egységes piacon.

5.4.2   A felügyeleti tevékenység éves koordinációját, különösen a horizontális jellegű jogszabályok tekintetében az idevonatkozó vizsgálatok (screening) révén olyan tájékoztatási és piackutatási kezdeményezésekkel lehetne kiegészíteni, amelyek egységesítenék a jelenleg végzett „szemléket”.

5.5   Szankcionálási eljárás

5.5.1   Annak érdekében, hogy a hatályos közösségi jogszabályok be nem tartásakor alkalmazott korrekciós intézkedések esetén ne lépjen fel határeffektus, legalább minimális szinten harmonizálni kellene a szankcionálási eljárás és a fogyasztóvédelmi hatóságok által kiszabandó szankciók közös kritériumait, hogy azon ügyekkel kapcsolatban, amelyekben azonos a szabálysértés, az eljárás megindítása és a megoldás hatékonyan és azonos garanciákkal történjen.

5.6   Az EGSZB véleménye szerint az, hogy a szankcionáló rendszerek alapvető szempontokban eltérnek, az uniós rendelkezések be nem tartásához vezethet; komolyan veszélyezteti a fogyasztók védelmét és a piac integritását, torzítja a belső piaci versenyt, és végső soron veszélyezteti a fogyasztói bizalmat.

5.7   Az EGSZB szerint a szankcionáló rendszerek jobb összehangolása és nagyobb szigora elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerülhető legyen az egységes piac nem megfelelő működése. Ezért azt ajánlja, hogy vezessenek be közös minimumszabályokat a nemzeti szankcionáló rendszerek minimális harmonizációjához. Ez utóbbiaknak a következőket kellene magukban foglalniuk:

—	megfelelő adminisztratív szankciótípusok az alapvető rendelkezések megsértésére,

—	a súlyos szankciók közzététele,

—	a jogsértés súlyosságának megfelelő összegű (elég magas) közigazgatási bírságok,

—	a szankciók kiszabásánál figyelembe veendő kritériumok,

—	természetes és jogi személyekkel szembeni szankciók,

—	büntetőjogi szankciók kiszabásának lehetősége súlyosabb jogsértések esetén,

—	megfelelő támogatási mechanizmusok a szankciók hatékony alkalmazásához.

5.8   Áruk és szolgáltatások minőségellenőrzése

5.8.1   A fent említett „szisztematikus piacfelügyelet” kezdeményezés kidolgozása során speciális esetet jelentenek az áruk és szolgáltatások ellenőrzési mechanizmusa és az ehhez tartozó elemzések, melyek a megfelelő normák betartását, a megadott információkat és különösen a minőségbiztosítást és az előzetes óvintézkedéseket hivatottak ellenőrizni, illetve szavatolni.

5.8.2   Egy közös felügyeleti eljárás bevezetéséről van szó, amely az ennek során alkalmazott metodológia összhangját és olyan, határokon átnyúló tervezés kialakítását eredményezi, amely lehetővé teszi, hogy a felügyeletet minél hatékonyabban kiterjesszék a minden részt vevő hatóságnál rendelkezésre álló eszközök alkalmazására, méghozzá úgy, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges ráfordításokat okozó átfedések és dupla munka.

5.8.3   A közös eljárás keretében nemcsak egységes kritériumokat kell lefektetni az ellenőrizendő termékek kiválasztásához, hanem a következőkre vonatkozó szempontokat is rögzíteni kell: mintavétel, hivatalos dokumentáció, kezdeti elemzések végrehajtása, ellenpróba és végelemezés, illetve minden olyan szempont, amelyeket nem vesznek figyelembe a minőségi normákban vagy az idevonatkozó egyéb jogszabályokban.

5.9   Egyértelműen szükség van erre a kezdeményezésre egy olyan globális piacon, amelyen a határokon átnyúló ügyletek során egyre inkább ugyanaz a séma jelentkezik a fogyasztók kívánságainak és igényeinek kielégítésekor.

5.10   Termékbiztonság. Bár egyértelműen az együttműködési területek legjellemzőbb példájáról van szó, amely ebből kifolyólag harmonikusabban is fejlődik, ennek ellenére még mindig mutat bizonyos hiányosságokat, melyek kívül esnek a gyors információcserére szolgáló rendszeren (az ún. korai előrejelző rendszeren). Ez a terület azonban javítható a kockázatok felderítésére, kezelésére és kommunikációjára szolgáló eszközökkel – ugyanúgy, ahogy az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos kockázatok esetében.

5.10.1   Konkrétan, ha rendszeresen Eurobarométer-felméréseket végeznek arról, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a nem élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos kockázatokhoz, akkor az nyilvánvalóan segítséget jelent egyéb ehhez kapcsolódó, például a polgárok fogyasztással kapcsolatos tájékoztatásához és felvilágosításához kötődő kérdések kezeléséhez.

5.10.2   Egy másik lehetséges intézkedés a jelenlegi előrejelző rendszerek hatékonyságának növelésére az lenne, ha egyetlen eszközzé integrálnák az összes létező ilyen rendszert, ami lehetővé tenné az interoperabilitást, azaz az információk származásától és forrásától, valamint az illetékes (egészségügyi, agrár-élelmiszeripari, fogyasztói és adóügyi) kezelő szervektől függetlenített adatcserét.

5.11   Az áruk és szolgáltatások értékesítésének jóváhagyásával kapcsolatos etikai és környezetvédelmi szempontok. Nagyon érdekes és a végrehajtás szempontjából nagyon fontos szempont, hogy a korábban említett vészjelzéssel kapcsolatos eljárásokat kiterjesszék olyan termékekre is, amelyeket környezetvédelmi, etikai vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő, környezetkárosító okból (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeiben megnevezett jogsértések, környezetszennyezés vagy a természeti erőforrások kizsákmányolása miatt) ki kell vonni a piacról mind a gyártás és a forgalmazás szakaszában, mind pedig a kapcsolódó termékek és szolgáltatások értékesítésekor, nyújtásakor.

5.11.1   A más országokba áthelyezett termelés és gyártás kapcsán különösen problematikus, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő információkkal a termékek eredetéről (származási hely, alkalmazott termelési módszer, gyártási eljárás), valamint a termelést és gyártást végző közösség számára jelentkező gazdasági és szociális hatásokról. Ezért a fogyasztóknak amennyire csak lehetséges, interneten vagy egyéb forrásokból hozzá kell tudniuk férni a termékekre vonatkozó információkhoz, valamint olyan információkhoz, amelyek biztosítják, hogy tudtukon kívül ne vásároljanak meg illegális forrásból származó termékeket. A hozzáférhető tájékoztatásnak emellett ki kellene terjednie olyan információkra is, melyek segítségével a fogyasztók a hagyományos minőség és ár szempontokon kívül más kritériumokra is alapozhatják vásárlási döntésüket. Ezzel kellene biztosítani, hogy fogyasztói magatartásukkal ne segítsék elő önkéntelenül is olyan szabálytalan gyakorlatok ismételt előfordulását, melyek közvetetten vagy közvetlenül a kérdéses termékkel kapcsolatosak, melyet egyébként a megfelelő információk birtokában eleve meg sem vettek volna.

5.11.2   A kínált termékkel kapcsolatos széles körű információkhoz való hozzáférés fogyasztói joga, azaz a „termékek társadalmi nyomonkövethetősége” kedvezően hatna mind a verseny védelmére, mind pedig a fogyasztók kompetenciájának és piaci szerepének erősítésére, azaz hogy szabadon hozhassák meg vásárlással kapcsolatos döntésüket („vásárlásoddal véleményt is nyilvánítasz”-elv).

5.12   Helyes vállalati gyakorlatok ösztönzése a felelősségteljes fogyasztás terén

5.12.1   A vállalatok társadalmi felelősségvállalását célzó programok egyre nagyobb láthatósága és hatása miatt előtérbe kell helyezni az idevonatkozó fogyasztóvédelmi intézkedéseket, a fogyasztókat pedig konzultatív módon be kell vonni a társadalmi felelősségvállalásról szóló nyilatkozatok kidolgozásába.

5.12.2   Azoknak a közös támogatási kritériumoknak és intézkedéseknek az elfogadását, melyek alapján felülvizsgálható az, hogy a határokon átnyúlóan működő vállalatok társadalmi felelősségvállalására irányuló programok milyen hatással vannak a fogyasztókra és a felhasználókra szupranacionális szinten, össze kell kapcsolni az olyan bevált gyakorlatok elismerésére szolgáló meggyőző mechanizmusokkal, mint amilyen az önszabályozás, a magatartási kódex, a minőségi védjegyek, illetve egyéb önkéntes kezdeményezések, melyek célja a különböző érdekek összeegyeztetése.

5.12.3   Ezek az intézkedések ráadásul növelik a tisztességes verseny szellemében működő piacon tevékenykedő vállalatok versenyképességét. Az ilyen verseny egyébként pozitív fogadtatásra talál, mivel valamennyi piaci szereplő (termelők, forgalmazók, fogyasztók) számára előnyökkel jár, méghozzá olyan szinergiáknak köszönhetően, melyek rávilágítanak, hogy az ellentétek nem elkerülhetetlenek, különösen ha a különböző tevékenységek a kölcsönösség jegyében zajlanak, és többletértéküket a fogyasztók és a felhasználók is elismerik.

5.12.4   A szóban forgó kezdeményezés kapcsán figyelembe kell venni olyan kérdéseket is, melyek az agrár-környezetvédelemmel, a tisztességes kereskedelemmel, a felelősségteljes fogyasztással, az élelmiszer-önellátással, illetve egyéb fontos aktuális szempontokkal, például a géntechnológiával módosított szervezetek kérdésével kapcsolatosak.

5.13   Kollektív keresetek

5.14   A jogsértés megszüntetésére irányuló kollektív kereseteket uniós előírások szabályozzák, ami azonban a kollektív kártérítési és kártalanítási keresetekre jelenleg nem érvényes. Ezekkel kapcsolatban az EGSZB többször is kifejtette, hogy megalapozott lenne egy erre vonatkozó harmonizált uniós keret létrehozása, amely lehetővé tenné az ún. „kisértékű követelések” érvényesítését is.

5.15   Súlyos jogsértések esetén a hatóságok által kiszabandó szankciók mellett tervbe kellene venni a bűncselekményekből származó illegális bevételek elkobzását és a büntetőjogi kártérítést. Ezeket az összegeket – ahogy azt az EGSZB már korábban is szorgalmazta (7) – egy, a kollektív keresetek támogatására szolgáló alapba kellene befizetni, amely megkönnyítené, hogy fogyasztói szövetségek ilyen jellegű kollektív kártérítési kereseteket nyújtsanak be. Másrészt pedig a fogyasztói szervezeteknek és a hatóságoknak is ki kellene venniük a részüket ennek az alapnak a kezeléséből. Ennek érdekében az EGSZB arra emlékezteti az Európai Bizottságot, (8) hogy el kell fogadni a kollektív keresetek harmonizációjának szupranacionális szabályozását, hogy biztosított legyen a fogyasztók gazdasági érdekeinek magas szintű védelme.

5.16   Az EGSZB megismétli azt az álláspontját, hogy a rendelet főszövegében szerepelnie kellene annak a lehetőségnek, hogy a hatóságok elmélyíthetik az együttműködést a fogyasztói szövetségekkel annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóság „más szervekre” bízhassa az Unión belüli jogsértések megszüntetését vagy megtiltását.

5.17   Alternatív vitarendezési eljárások (ADR)

5.17.1   Az Európai Bizottság konzultációs dokumentumot tett közzé a kereskedelmi ügyletekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos alternatív vitarendezési eljárások európai uniós alkalmazásáról. Az EGSZB-t még nem kértek fel ezzel kapcsolatos konzultációra, de érdeklődéssel várja az európai bizottsági javaslatot, hogy állást foglalhasson ezekről a hatékony jogsegédlethez való hozzájutást célzó kiegészítő rendszerekről.

5.17.2   Ennek kapcsán a fogyasztói bizalom megerősítéséhez el kellene gondolkodni azon a lehetőségen, hogy „európai védjegyet” hozzanak létre olyan vállalatok és létesítmények számára, melyek csatlakoznak ezekhez a rendszerekhez.

5.18   Forráshálózatok és –központok

5.18.1.1   Támogatni kell európai központok kiépítését olyan intézkedésekkel, melyek a jelenlegi együttműködési hálózatok bővítését célozzák, mintegy ösztönözve a fogyasztók tájékoztatását, képzését és felvilágosítását (például európai fogyasztói központok, kiadványok, programok és projektek stb.).

5.19   Az árak nyomonkövethetősége. Egy olyan belső piacon, amelyen a fogyasztók ugyanazokkal a gondokkal és problémákkal küzdenek, és amelynek a globalitása miatt egyrészt nehéz a korrekt információkhoz való hozzáférés, másrészt pedig átláthatatlan maradhat a termékek árképzése, célszerűnek tűnik egy olyan módszer lefektetése, amellyel nyomon követhető az egymással összehasonlítható, alapvető áruk árainak alakulása. Ennek a módszernek köszönhetően növelni lehetne az egységes piac kohézióját, ami előnyös a fogyasztók és a felhasználók számára, és nagyobb lenne az átláthatóság is, ami helyreállítaná a fogyasztói bizalmat, azaz egy bizonyos térség (jelen esetben az Európai Unió) gazdasági jólétének egyik erőteljes mutatóját.

---

(1)  HL C 108., 2004.4.30., 86. o.

(2)  HL L 364., 2004.12.9., 1. o.

(3)  COM(2009) 336 végleges.

(4)  HL C 18., 2011.1.19., 100. o.

(5)  A 2006/114/EK irányelv csak az összehasonlító reklámok tekintetében kívánja védeni a fogyasztók érdekeit. A rendelet mellékletében csak az irányelv vonatkozó cikkeire hivatkoznak majd.

(6)  HL L 57., 2011.3.2., 44. o.

(7)  HL C 162., 2008.6.25., 1. o. és HL C 175., 2009.7.28., 20. o.

(8)  HL C 324., 2006.12.30., 1. o.

---

---