10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 73/21

1.

Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 43. és 49. cikkét, hogy azokkal főszabály szerint ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amilyen egyrészt a TULPS 88. cikke szerinti olasz szabályozás, amelynek értelmében „fogadások kezelésére vonatkozó engedély csak azok számára adható, akik koncesszióval, miniszteri engedéllyel vagy más, a jogszabályok alapján fogadások szervezésére és működtetésére jogosult szerv engedélyével rendelkeznek, valamint akikre a koncessziós jogosult vagy az engedély tulajdonosa a koncesszió vagy engedély alapján azt átruházta”, másrészt a 2010. évi 73. sz. törvénnyel törvénnyé alakított 2010. március 25-i 40. sz. törvényrendelet 2. cikkének (2b) bekezdése szerinti olasz szabályozás, amelynek értelmében „a közbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok egységes szövegéről szóló, 1931. június 18-i 773. sz. többször módosított királyi rendelet 88. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az abban foglalt engedély — amennyiben azt olyan kereskedelmi tevékenységre vonatkozóan adják, amelynek keretében pénznyereménnyel járó nyilvános fogadások gyűjtésére és lebonyolítására kerül sor — csak akkor tekinthető hatályosnak, ha arra azt követően kerül sor, hogy a Ministero dell’economia e delle finanze — Amministrazione autonoma dei monopoli di Stato megadta az e tevékenységet folytatók részére az e fogadások gyűjtésére és lebonyolítására vonatkozó megfelelő koncessziót”?

2.

Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés fent hivatkozott 43. és 49. cikkét, hogy azokkal főszabály szerint ellentétes az a nemzeti szabályozás, mint amilyen a 2006. évi 248. sz. törvénnyel törvénnyé alakított 2006. július 4-i 223. sz. törvényerejű rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályozás, amelynek értelmében „a 2004. december 30-i 311. sz. törvény 1. cikkének (287) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

»(287)   A Ministero dell’economia e delle finanze — Amministrazione autonoma dei monopoli di Stato határozataiban a következő kritériumok alapján kerülnek meghatározásra a lóversenyektől eltérő eseményekkel kapcsolatos fogadások terjesztésének új szabályai:

(…)

A hivatkozott 38. cikk (2) bekezdésének a fent említett közösségi elvekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozó kérdés tárgyát a fenti rendelkezésnek kizárólag azon részei képezik, amelyek: a) a módosított szabályozást megelőzően megadott koncessziók általános védelmét rögzítik; b) kötelezettségként rögzítik, hogy az új értékesítő helyeknek meghatározott távolságot kell tartaniuk a már meglévőktől, amely ténylegesen azzal a következménnyel járhat, hogy biztosítja a már meglévő kereskedelmi pozíciók fenntartását. A kérdés tárgya továbbá az Amministrazione autonoma dei monopoli di Stato által a hivatkozott 38. cikk (2) bekezdésben foglaltakról adott általános értelmezés, amely a koncessziós megállapodásokba (23. cikk (3) bekezdése) bevezeti a korábban határokon átnyúló hasonló tevékenységek közvetlen és közvetett gyakorlásának esetére előírt jogvesztő kikötést.

3.

Igenlő válasz esetén, azaz annak megállapítása esetén, hogy a fenti pontokban hivatkozott nemzeti szabályok összeegyeztethetőek a közösségi szabályozással, az EK-Szerződés 49. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságának általános közérdekből történő korlátozása esetén előzetesen meg kell vizsgálni, hogy ez az általános közérdeket nem vették-e már kellő mértékben figyelembe a szabályok, az ellenőrzések és azon vizsgálatok alapján, amelyeknek a szolgáltató a letelepedése helye szerinti államban alanya?

4.

Igenlő válasz esetén, az előző pontban meghatározottaknak megfelelően figyelembe kell-e vennie a kérdést előterjesztő bíróságnak az ilyen korlátozás arányosságának vizsgálata során, hogy a szolgáltatást nyújtó letelepedési helye szerinti állam vonatkozó előírásai a szolgáltatásnyújtás helye szerinti állam által végzett ellenőrzés mértékével megegyeznek vagy egyenesen felülmúlják azt?