22.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/39

1.1

Az ENSZ 2012. június 20–22-én konferenciát rendez a brazíliai Rio de Janeiróban a fenntartható fejlődés témájában. A konferencia előkészítő bizottságának második ülésén felkérték az összes tagállamot, érintett ENSZ-szervezetet és érdekelt felet, hogy 2011. november 1-jéig küldjék el a titkárságnak észrevételeiket, megjegyzéseiket. A beérkezett anyagok alapján összeállítottak egy dokumentumot, amelynek nyomán aztán 2012 januárjában elkészült a záródokumentum előzetes tervezete.

1.2

Az EGSZB a Rio+20: a zöld gazdaság és a jobb irányítás felé vezető úton – Az európai szervezett civil társadalom hozzájárulása című, 2011. szeptemberben elfogadott véleménnyel (1) járult hozzá az előzetes tervezet előkészítő dokumentumára vonatkozó uniós és tagállami közös álláspont kialakításához.

1.3

Amint a véleményben ismertetett cselekvési tervben olvasható, az EGSZB további lépéseket tett az európai és Európán kívüli civil társadalommal folytatott párbeszéd elmélyítése érdekében. Nemzetközi szinten ez a párbeszéd a civil társadalom EU–Brazília és EU–Kína kerekasztalainak, az EGSZB és az orosz civil kamara üléseinek, valamint az AICESIS-nek a keretében folyik. Az AKCS-val folytatott együttműködés keretében az EGSZB további tevékenységeket tervez.

1.4

Európai szinten az EGSZB széles körű párbeszédet szervezett a Rio+20 konferencia témáiról, és összegyűjtötte a záródokumentum január 10-én közzétett előzetes tervezetével kapcsolatos első reakciókat. A párbeszéd célja az volt, hogy előkészítse a „Vállalj felelősséget, válj fenntarthatóvá! Az európai civil társadalom a Rio+20 felé vezető úton” címmel az EGSZB által 2012. február 7–8-án szervezett nagyszabású civil társadalmi konferenciát, és hogy konszenzust alakítson ki a konferencia közös üzenetével kapcsolatban.

1.5

Ez a vélemény megismétli a „Rio+20: a zöld gazdaság és a jobb irányítás felé vezető úton – Az európai szervezett civil társadalom hozzájárulása” című korábbi EGSZB-vélemény (2) ajánlásait és következtetéseit, és teljes mértékben egyetért a „Vállalj felelősséget, válj fenntarthatóvá! Az európai civil társadalom a Rio+20 felé vezető úton” címmel rendezett EGSZB-konferencia üzenetével.

2.1

Az EGSZB meg van róla győződve, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi és környezeti válságok szorosan összefüggnek egymással, és a dolgok nem mehetnek tovább úgy, mint eddig.

2.2

Az EGSZB megismétli a „Vállalj felelősséget, válj fenntarthatóvá! Az európai civil társadalom a Rio+20 felé vezető úton” címmel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által 2012. február 7-én és 8-án Brüsszelben szervezett konferencia következő üzenetét:

2.3

A Rio+20 ENSZ-konferencián a világ vezető politikusainak el kell kötelezniük magukat egy konkrét cselekvési terv mellett, amely a bolygónk korlátait tiszteletben tartó fenntartható fejlődéshez és a szegénység felszámolásához vezet. A környezetbarát gazdaság előmozdítása egy fenntartható fejlődésre irányuló átfogó stratégia része kell, hogy legyen, amely kiegyensúlyozottan kezeli a társadalmi, ökológiai és gazdasági elemeket, továbbá ügyel az elosztási és a nemzedékek közötti igazságosságra.

2.4

A Rio+20 napirendjén kiemelt helyet kell kapnia a szegénység felszámolásának, valamint annak biztosításának, hogy mindenki elegendő élelemhez, tiszta vízhez és fenntartható energiához jusson hozzá. Annak előmozdítása, hogy a fejlődő országokban környezeti szempontból megfelelő helyi mezőgazdaság alakuljon ki, igen fontos szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben és az élelmezésbiztonság javításában, továbbá elősegíti a gazdaságilag virágzó vidéki területek kialakulását. Biztosítani kell, hogy politikai, gazdasági és szociális jogaik tekintetében a nők egyenlőséget élvezzenek.

2.5

A politikai vezetőknek eleget kell tenniük a millenniumi fejlesztési célok teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásuknak, és további intézkedéseket kell hozniuk a szükséges pénzügyi források biztosítására. A fejlett országoknak különösen azt az ígéretüket kell teljesíteniük, hogy bruttó nemzeti termékük legalább 0,7%-át fejlesztési támogatásokra fordítják.

2.6

Az európai tárgyaló feleknek az előzetes tervezethez képest sokkal nagyobb súlyt kell helyezniük a fenntartható fejlődés szociális vetületére. Sürgősen intézkedni kell az országokon belüli és közötti növekvő társadalmi és vagyoni egyenlőtlenségek ügyében, mert ezek akadályozzák a fenntartható fejlődés és az elosztással kapcsolatos igazságosság elérésére irányuló erőfeszítéseket. Ezenkívül az igazságos átállásnak garantálnia kell a tisztességes munkakörülményeket és a magas színvonalú munkahelyeket a munkavállalók számára. Ratifikálni és alkalmazni kell az ILO alapvető munkaügyi normáit, és teljes mértékben támogatni kell az ILO szociális alapellátásra irányuló kezdeményezését.

2.7

A politikai vezetőknek Rióban el kell kötelezniük magukat a környezetbarát gazdaság világos célkitűzésekkel és ellenőrző mechanizmusokkal kidolgozandó ütemterve mellett, amelynek segítségével biztosítható a fenntartható társadalomra történő, gazdaságilag hatékony, társadalmilag igazságos és környezeti szempontból megfelelő átállás. Az átállási folyamatnak a civil társadalommal történő folyamatos kapcsolattartásra – beleértve a társadalmi párbeszédet – kell támaszkodnia.

2.8

Az európai országoknak és a többi fejlett országnak Rióban vállalniuk kell, hogy a jövőben lényegesen csökkentik a Föld korlátozott természeti erőforrásainak fogyasztását. Az európai politikai vezetőknek teljesíteniük kell a közösen elfogadott uniós célokat, sőt, ezeknél ambiciózusabb intézkedéseket is elő kell készíteniük. A feltörekvő országoknak hatékonyabban kellene felhasználniuk a természeti erőforrásokat.

2.9

A nem fenntartható fogyasztási és termelési mintákat fokozatosan meg kell szüntetni a szakpolitikai eszközök széles körének felhasználásával, amilyenek a szabályozási intézkedések, a fiskális politika eszközei, a környezetbarát és szociális közbeszerzések, a környezetre káros támogatások fokozatos megszüntetése, az ökoinnovációra irányuló kutatás, a környezetvédelmi költségek internalizációja és egyéb piaci alapú ösztönzők. Ugyanakkor elő kell mozdítani a fenntartható életmódot és a fogyasztóknak az átállásba történő aktív bevonását. Rióban el kellene fogadni egy, a fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó tízéves programot.

2.10

Az előzetes tervezet elismeri, hogy a GDP csak korlátozottan alkalmas a jólét mérésére, a civil társadalom bevonásával ezért sürgősen kiegészítő mutatókat kell kialakítani.

2.11

Üdvözöljük azt a kezdeményezést, hogy 2015-re meghatározzák a globális fenntartható fejlődésre vonatkozó célokat; ez összhangban van a fenntartható fejlődés mindhárom dimenziójával. Rióban egy olyan átfogó folyamatot kellene elindítani, amely a millenniumi fejlesztési célokat összekapcsolja a fenntartható fejlődésre vonatkozó célokkal, továbbá stratégiát és a fenntartható fejlődésre vonatkozó mutatókat, valamint világos elszámoltathatósági mechanizmusokat határoz meg.

2.12

Rióban új globális megállapodást kell kötni a gazdaság környezetbarátabbá tételére fordítandó beruházások biztosítása érdekében.

2.13

Elismerjük, hogy a fenntartható fejlődésre történő átállás terén a magánszektorra lényeges szerep és felelősség hárul. A gazdaság környezetbarátabbá tétele lehetőségeket kínál az üzleti szféra számára. Az üzleti szférának és az iparnak meg kellene ragadnia ezt a lehetőséget. A politikai vezetőknek világos, szilárd és kiszámítható politikai kereteket kell kidolgozniuk a környezetbarát gazdaságra vonatkozóan, hogy a vállalatok rendelkezzenek a szükséges beruházásokhoz nélkülözhetetlen bizalommal, szabályozási kerettel és ösztönzőkkel.

2.14

A fenntartható fejlődés bizottsága helyett új, fenntartható fejlődés tanácsát kellene létrehozni, valamint az UNEP-re támaszkodva új környezetvédelmi ENSZ-ügynökséget is fel kellene állítani. Mindkét szervnek hatékonyan be kellene vonnia a „főcsoportok” által képviselt civil társadalmat.

2.15

Üdvözlendő a jövő nemzedékeivel foglalkozó ombudsmani hivatal létrehozására irányuló javaslat.

2.16

A Rio+20 konferencián a politikai vezetőknek további intézkedésekben kell megállapodniuk, amelyek növelik a civil társadalom hatékony bevonását és a globális, nemzeti és helyi szintű felelősségteremtést a fenntartható társadalomra történő átállás során. Létre kell hozni az információkhoz való nyilvános hozzáférést, a párbeszédet, a demokratikus részvételt és az ellenőrzést biztosító jogi és intézményi kereteket. A civil társadalmi vitát ösztönző modellként támogatni kell a több érdekelt felet tömörítő fórumokat, amilyenek a gazdasági és szociális bizottságok és a nemzeti fenntarthatóságügyi tanácsok. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban több figyelemfelkeltő kampányra és oktatási programra van szükség.

2.17

A civil társadalomnak világszerte szorgalmaznia kellene, hogy a konferencia olyan eredménnyel záruljon, amely megfelel az előttünk álló kihívásoknak. A civil társadalom globális felelősségvállalására van szükség!

2.18

Az ENSZ Rio+20 konferencia elnöksége által a záródokumentumra vonatkozóan kibocsátott előzetes tervezet jó kiindulópont a későbbi tárgyalásokhoz. Ez a dokumentum azonban még mindig messze elmarad az előttünk álló kihívásoktól.

2.19

Az európai kormányfőknek vállalniuk kell a rájuk háruló felelősséget, és aktívan kell részt venniük a Rio+20 konferencián. Az uniós tárgyalófeleknek azon kell munkálkodniuk, hogy a célok, az időzítés, a finanszírozás, a jogi kötelezettségvállalás és a nyomon követés tekintetében ambiciózusabb dokumentum kerüljön kidolgozásra. A Rio+20 konferenciát követően felül kell vizsgálni és meg kell újítani az EU fenntartható fejlődésre irányuló átfogó stratégiáját.