21.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 396/8

1.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke, amely kimondja, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a népegészségügy területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel;

2.

a Tanács következtetései az egészségnek a politikák mindegyikében betöltött szerepéről (2006. november 30. és december 1.) (1); Az egészségben és méltóságban töltött időskor (2009. november 30.); A méltányosság és az egészség szerepe a politikák mindegyikében: szolidaritás az egészségügyben (2010. június 8.); A krónikus betegségek innovatív megközelítései a népegészségügyben és az egészségügyi ellátási rendszerekben (2010. december 7.); A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó kísérleti európai innovációs partnerséggel kapcsolatos előkészítő munka (2011. március 9.); Az EU-n belüli egészségügyi szakadék felszámolása az egészséges életmód népszerűsítését célzó összehangolt fellépéssel (2011. december 1–2.) (2);

3.

a WHO Európai Regionális Bizottságának állásfoglalása (3): Az egészségben való megöregedés Európában – 2012–2020-as stratégia és cselekvési terv;

4.

az Unióban az idősödő népesség hatásának kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2009-es jelentés az idősödésről); Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (2010. március 5.); A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről szóló bizottsági közlemény (2012. február 29.);

5.

az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzései;

6.

az „Egészségben megöregedni” elnevezésű európai együttműködési projekt „Egészségben megöregedni – Kihívás Európa számára” című jelentése (2007);

7.

a Bizottság „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára (2008–2013)” című fehér könyve, amely kiemeli, hogy az idősödő Európában az emberek teljes életciklusa során szükség van a jó egészség előmozdítására;

8.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A népesség elöregedésének az egészségügyi és szociális rendszerekre gyakorolt hatása (2010. július 15.); a Régiók Bizottságának véleménye – Aktív idősödés: innováció – intelligens egészség – jobb életminőség (2012. július 27.);

9.

a Tanács nyilatkozata a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012): A következő lépések,

10.

egészségben megöregedni egész életen át tartó, permanens folyamat. Alapvető fontosságú, hogy az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés, valamint az egészségügyi és szociális ellátás terén végzett, multidiszciplináris intézkedések révén támogatást nyújtsunk a polgároknak e megközelítés elsajátításában. Ez a társadalom minden szegmensére kiterjedő és a szakpolitikai területek határain átívelő munkát feltételez, amelyben részt vesznek a hatóságok és a tagállamok prioritásainak megfelelően valamennyi érdekelt, így az egészségügyi szakemberek és a betegek, a szociális partnerek, a civil társadalom, a média és a gazdasági szereplők egyaránt;

11.

az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén alkalmazott innovatív megközelítések segíthetnek az időseknek abban, hogy tovább meg tudják őrizni önállóságukat és javuljon életminőségük,

12.

a munkaképes korú személyek jó egészségi állapota magasabb fokú termelékenységet eredményez, és egyéb előnyökkel is jár a polgárok és a társadalom számára, ami hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához;

13.

a jelenlegi gazdasági válság és a demográfiai változások tükrében szükség van a szolgáltatások struktúrájának újragondolására, annak érdekében, hogy egy még inkább idősbarát társadalom előmozdítását célzó, hatékonyabb és fenntarthatóbb egészségügyi ágazatot lehessen kialakítani,

14.

a ciprusi elnökség által 2012. szeptember 5–6-án, „Az egészségben való megöregedés mint az egész életcikluson át tartó folyamat” címmel megrendezett magas szintű konferencia eredményeit, mely konferencián az előadók bemutatták az egészségben való megöregedés témájában folyó munkát, és bizonyítást nyert, hogy az egészségben való megöregedés szorosan összefügg a kora gyermekkorban kezdődő és a teljes életciklust végigkísérő, hatékony egészségfejlesztési és betegségmegelőzési programok megvalósításával;

15.

az egészségvédő testmozgásnak a 2011–2014-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkaterv (4) keretében való támogatását és az ezzel összefüggésben kidolgozott, arra vonatkozó alapelveket, hogy a testmozgás hogyan járul hozzá a tevékeny időskorhoz;

16.

az Európai Bizottságnak a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség elindítását és végrehajtását célzó kísérleti kezdeményezését, és várakozással tekint annak 2013-as értékelése elé;

17.

az egészséget meghatározó tényezőkre és a közös kockázati tényezőkre vonatkozó uniós stratégiákat, többek között a tagállamokat az alkoholfogyasztásból eredő ártalmak csökkentésében támogató új uniós stratégiát;

18.

a Tanácsnak „Az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012): A következő lépések” témájában tett nyilatkozatát mint a jövőbeli intézkedések ösztönzőjét;

19.

a krónikus betegségek jelentette kihívásokra adott válaszlépések optimalizálására irányuló munkát, amely a tagállamok és a Bizottság által indított együttgondolkodási folyamatra épül (5),

20.

hogy az egészségfejlesztési, a betegségmegelőzési és a korai diagnózist elősegítő programok kora gyermekkortól kezdődően és a teljes életcikluson át fontos szerepet töltenek be;

21.

hogy a lakosság körében előforduló krónikus betegségek, mint a rák, a légúti megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a mentális betegségek, az izom- és csontrendszeri rendellenességek, valamint a látás-és halláskárosodással kapcsolatos problémák okozta fogyatékosságok és morbiditás súlyos terheket jelentenek;

22.

hogy az egészségi állapottal való hosszú távú, jobb gazdálkodás segíthet abban, hogy az emberek idősebb korban is aktívak és önállóak maradjanak;

23.

hogy az állami hatóságoknak – adott esetben a civil társadalom részvétele mellett – döntő szerepük van az egészségben való megöregedés feltételeinek javításában;

24.

hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek, valamint az életmód az egészséget meghatározó tényezők közé tartoznak, és ezek ágazatközi fellépések révén történő kezelése változatlanul az egyik legnagyobb kihívás, hogy mindenki számára biztosítani lehessen a tevékeny és egészséges időskort,

25.

szociális és méltányossági megfontolásból az egészségben való megöregedés mint az egész életcikluson át tartó folyamat kérdését tegyék az elkövetkező évek egyik prioritásává;

26.

az életminőség javítását és a krónikus betegségek, a rossz egészségi állapot és a fogyatékosság jelentette teher csökkentését célzó stratégiaként alakítsanak ki olyan megközelítést, amely a hangsúlyt – a kora gyermekkortól kezdődő és a teljes életciklus során fenntartott módon – az egészségfejlesztésre, a betegségmegelőzésre, a korai diagnózisra és az egészségi állapottal való jobb gazdálkodásra helyezi át, az alábbiak révén:

27.

fokozzák és erősítsék meg valamennyi érdekelt fél, valamint a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést, előmozdítva az ágazatközi fellépéseket, bevonva a civil társadalmat, és figyelembe véve azon elvet, hogy az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikában érvényesüljenek;

28.

az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén alkalmazzanak innovatív megközelítéseket, amelyek elősegítik az egyének, a családok és a közösség aktív részvételét;

29.

támogassák a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget azzal, hogy ad hoc módon részt vesznek a partnerség konkrét tevékenységeinek végrehajtásában és így hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentős eredmények szülessenek, valamint azzal, hogy – figyelembe véve a 2013-ra tervezett értékelés eredményeit is – regionális és helyi hatóságaikkal megismertetik a partnerség jelentette értéktöbbletet;

30.

hatékonyan használják fel az uniós finanszírozási lehetőségeket (pl. strukturális alapok/közös stratégiai keret 2014–2020, hetedik keretprogram/Horizont 2020, CIP) a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos prioritások támogatására;

31.

támogassák a városokat és az önkormányzatokat azon kezdeményezéseikben, amelyek az idősbarát és egészséges környezet kialakításának előmozdítására, illetve közös iránymutatások végrehajtását szolgáló hálózatok kialakításra irányulnak;

32.

a figyelemfelkeltő tevékenységek során alkalmazott innovatív megközelítések (pl. a közösségi média felelősségteljes használata) révén javítsák az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés, a korai diagnózis és az egészségi állapottal való jobb gazdálkodás témájával kapcsolatos kommunikációt,

33.

a tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett, uniós, regionális, nemzeti és helyi szinten egyaránt támogassa az egészséget meghatározó tényezők és a kockázati tényezők kezelésével, valamint az egészségben való megöregedéssel mint az egész életcikluson át tartó folyamattal kapcsolatos jövőbeli fellépéseket és kezdeményezéseket;

34.

az egészségtudatos döntéshozatal és az egészséges életmód megvalósítása érdekében járuljon hozzá az egészségfejlesztést célzó tevékenységeket előmozdító szakpolitikák kidolgozásához;

35.

támogassa az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásainak a tagállamok általi jobb felhasználását, mely iránymutatásokat az uniós sportminiszterek a 2008. novemberi informális ülésük elnökségi következtetéseiben (6) üdvözöltek;

36.

támogassa a tagállamok önkéntes együttműködését egyrészt az általános megelőző intézkedések, másrészt pedig a célcsoportok egyedi szükségleteire irányuló szelektív megelőző intézkedések továbbfejlesztésének céljával;

37.

segítse a tagállamokat, és különösen a régiókat, hogy hatékonyabban használják fel a strukturális alapokat és egyéb uniós finanszírozási eszközöket az egészségben való megöregedéshez kapcsolódó prioritások megvalósítására;

38.

értékelje megfelelően a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó kísérleti innovációs partnerség megvalósítását, tegye lehetővé az érdekelt tagállamok részvételét annak irányításában, továbbá tájékoztassa a tagállamokat arról, hogy a Bizottság hogyan veszi figyelembe a partnerség ajánlásait az európai uniós programok végrehajtása során,

39.

mozdítsák elő az olyan kockázati tényezők – mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztásból eredő ártalmak, a tiltott kábítószerek, az egészségtelen táplálkozás és a testmozgás hiánya –, illetve környezeti tényezők elleni küzdelemre irányuló stratégiákat, amelyek az olyan nem fertőző krónikus betegségek gyakoribb előfordulásához vezetnek, mint a rák, a légúti megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mentális betegségek, továbbá az izom- és csontrendszeri rendellenességek;

40.

támogassák a krónikus betegségek és kockázati tényezőik kezelését célzó, bevált gyakorlatokon alapuló megközelítések összegyűjtését és terjesztését, beleértve a betegek nagyobb felelősségvállalását is;

41.

vizsgálják meg, hogy miként lehet európai szinten megerősíteni az együttműködést, illetve javítani a bevált gyakorlatok megosztását egy olyan megközelítés innovatív eszközök segítségével történő előmozdítása érdekében, amely a teljes életciklus során az egészségben való megöregedést szolgálja;

42.

folytassák az egészségügyi stratégia (7), és annak az idősödő Európában a jó egészség előmozdítására vonatkozó célkitűzése megvalósítását, ágazati megközelítést alkalmazva, a szociális és az egészségügyi ágazatok bevonásával, a magas szintű népegészségügyi munkacsoport támogatásával, valamint a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal együttműködésben;

43.

folytassák és fokozzák – többek között longitudinális vizsgálatok révén – a korai életszakaszban bekövetkezett események és az egészségben való megöregedés közötti kapcsolódások jobb megértését célzó munkát;

44.

támogassák – adott esetben – az Európai egészségügyi információs rendszer keretében a krónikus betegségek előfordulási gyakoriságára és elterjedtségére, valamint e betegségek kockázati tényezőire és következményeire – mint például az egészségben eltöltött életévek számára, valamint az egészségfejlesztéssel kapcsolatos politikákra és intézkedésekre vonatkozó adatgyűjtést, valamint adat- és információmegosztást, beleértve az uniós országokban működő információs rendszereket is, figyelembe véve a meglévő mechanizmusokat és az európai statisztikai rendszer és más érintett szervezetek (mint a WHO, a WHO Euro és az OECD) keretein belül folyó munkát;

45.

mozdítsák elő a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget mint az érdekelt felek olyan releváns együttműködési platformját, amely uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten a köz- és a magánszektorból, illetve a tudományos élet és a nem kormányzati szervezetek képviselői közül kikerülő érdekelt felek között létrejött konszenzuson és megállapodáson alapul, és amely érdekelt felek elkötelezettek amellett, hogy teljesítsék az elfogadott célkitűzéseiket, a 2013. évre vonatkozó értékelés eredményeit is figyelembe véve;

46.

működjenek együtt az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), és különösen annak regionális irodájával annak érdekében, hogy az egészségben való megöregedéssel kapcsolatos tevékenységeik kiegészítsék egymást.