5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 33/9

—

tekintettel „A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete – A kereskedelem és forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra” című, 2010. július 5-i bizottsági jelentésre (COM(2010)0355), valamint az ehhez fűzött, a kiskereskedelmi szolgáltatások belső piaci helyzetéről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0807),

—

tekintettel a kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló (2010. július 5-tólszeptember 10-ig zajló) nyilvános konzultáción a Bizottság által kapott válaszokra,

—

tekintettel a 2011. január 25-én a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által szervezett, a vállalkozások és a fogyasztók számára hatékonyabb és igazságosabb kiskereskedelmi piacról szóló kerekasztalra,

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. január 20-i, „A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete – A kereskedelem és forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra” című véleményére,

—

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez »Együtt egy újfajta növekedésért« ” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért: 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

—

tekintettel Mario Monti „Az egységes piac új stratégiája” című, 2010. május 9-i jelentésére,

—

tekintettel az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó, 2010. december 10-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című, 2010. október 8-i bizottsági közleményre (COM(2010)0543),

—

tekintettel a fogyasztói piacok eredménytáblájának negyedik kiadására (A piacok megfelelő működésének biztosítása a fogyasztók számára, őszi kiadás, 2010. október), valamint a fogyasztók helyzetének eredménytáblájára (Otthon az egységes piacon, ötödik, tavaszi kiadás, 2011. március),

—

tekintettel a belső piaci eredménytábla 2010. szeptember 23-án megjelent 21. kiadására,

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel a hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási láncról szóló, 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0591),

—

tekintettel a „ »Gondolkozz előbb kicsiben!« – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: »Small Business Act« ” című, 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

—

tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (4),

—

tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2011. június 23-i álláspontjára (6),

—

tekintettel az egységes piacon belüli irányításról és partnerségről szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az európaiakat szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az európai szabványosítás jövőjéről szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az e-kereskedelmi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a gazdálkodók igazságos jövedelméről és az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb európai működéséről szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel „Az egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel a fogyasztóvédelemről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel a belső piaci eredménytábláról szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel a SOLVIT-ról szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására (16),

—

tekintettel az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról szóló, 2008. február 19-i nyilatkozatára (17),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A7-0217/2011),

A.

mivel a protekcionizmus jelei aggasztó módon megjelentek egész Európában;

B.

mivel az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes mértékű felszabadítása érdekében a reálgazdaságot vissza kell helyezni a politikai napirend középpontjába;

C.

mivel a kiskereskedelmi piac az egységes piac újraindítása melletti kötelezettségvállalásunk döntő fontosságú alkotóeleme;

D.

mivel a kiskereskedelmi piac – mint az egyik legnagyobb energiafelhasználó és hulladéktermelő – nagymértékben elősegítheti a fenntarthatóságot, az uniós „20-20-20” energiacélokat is beleértve;

E.

mivel a határokon átnyúló online kereskedelemben rejlő üzleti lehetőség különböző akadályok miatt – pl. nyelvi akadályok, a rendszerben rejlő bizonytalanság, nem megfelelő és nem elégséges tájékoztatás, az adminisztratív összehangolás és együttműködés hiánya, amelyek miatt a fogyasztók vonakodnak az interneten más tagállambeli kiskereskedőktől vásárolni, a kiskereskedők pedig vonakodnak az interneten a határokon túlra értékesíteni– nem válik a megfelelő mértékben valóra,

1.

hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi ágazat a növekedés, a versenyképesség és a munkahely-teremtés hajtóereje Európában, és kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében;

2.

kiemeli, hogy a kiskereskedők sokszínűen és korszerűen vásárolják és értékesítik az árukat és a szolgáltatásokat, és előmozdítják a fogyasztók nagyobb választási szabadságát, valamint a rugalmas és tisztességes foglalkoztatási lehetőségeket, különösen a fiatalok számára;

3.

felhívja az uniós intézményeket, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag egyik alappilléreként és a lakosság egységes piacba vetett bizalma visszanyerésének eszközeként a kiskereskedelmi ágazat kapja meg a lehető legnagyobb politikai hangsúlyt;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a szakpolitikák közötti koordinációt, és alkalmazzon átfogó, hosszú távú megközelítést a kiskereskedelmi ágazat vonatkozásában;

5.

sajnálja, hogy még mindig komoly akadályok gátolják a kiskereskedelmi ágazat teljes – internetes és hagyományos – potenciáljának kihasználását; hangsúlyozza ezek haladéktalan kezelésének szükségességét;

6.

hangsúlyozza, hogy a kiskereskedők és a szállítók felelőssége közös a hatékonyabb, átláthatóbb és igazságosabb kiskereskedelmi piac kialakítása terén;

7.

véleménye szerint a fő hangsúlyt a Szerződésben foglalt elvek, a meglévő belső piaci szabályok és eszközök tényleges érvényesítésére, a szabályozási megközelítés alkalmazása előtt – adott esetben – az önszabályozásra kell helyezni;

8.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korlátozó nemzeti szabályozások, az eltérő értelmezések és az elégtelen végrehajtás akadályozza az áruk és szolgáltatások szabad mozgását az Unióban; hangsúlyozza, hogy a további vizsgálatokra és regisztrációra vonatkozó előírások, a szabványok és tanúsítványok el nem ismerése, az ellátás területi korlátozása és a hasonló intézkedések többletköltségeket okoznak a fogyasztók és a kiskereskedők, különösen a kkv-k számára, ami korlátozza az uniós polgárok és a vállalkozások számára az egységes piac potenciális hasznosságát;

9.

elismeri, hogy a Bizottságnak további elemzéseket kell folytatnia az EU-ban fennálló árkülönbségek indokainak feltárása céljából a megfelelő statisztikai eszközök alkalmazásával annak érdekében, hogy a fogyasztók számára biztosított legyen az árak jobb átláthatósága és összehasonlíthatósága – az európai és nemzeti adóügyi és munkaerő-piaci szabályok sérelme nélkül –, és ezáltal erősödjön a választás tudatossága és a határokon átnyúló kereskedelembe vetett bizalom; emlékeztet a nemzeti statisztikai intézetek közötti aktív együttműködés szükségességére;

10.

sürgeti a tagállamokat, hogy teljes körűen és megfelelően hajtsák végre az egységes piacra vonatkozó szabályokat és jogszabályokat – nevezetesen a termékekre vonatkozó intézkedéscsomagot, a szolgáltatási irányelvet, a késedelmes fizetésről szóló irányelvet, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot és a tisztességtelen kiskereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet; felkéri továbbá a tagállamokat, hogy szüntessék meg az átfedéseket, és csökkentsék a növekedést és a munkahelyek létrehozását esetleg korlátozó adminisztratív terheket és szabályozási akadályokat;

11.

kéri a Bizottságot, hogy közelebbről kövesse nyomon a tagállamokat az átültetési deficit mérséklése és az áruk és szolgáltatások valóban kölcsönös elismerésének biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a hatályos szabályok egyszerűsítéséről is;

12.

rámutat a független európai kiskereskedők nehézségeire és úgy véli, hogy a kiskereskedelmi piacra vonatkozó jogszabályokat sokkal jobban a bizonyítékokra kellene alapozni, különösen a jogszabályok kisvállalkozásokra gyakorolt hatásának megfelelő vizsgálata és megértése szükségességének tekintetében;

13.

ösztönzi a szakmai érdekképviseleteket és a fogyasztói szervezeteket, hogy a Bizottság támogatásával nyújtsanak további tájékoztatást, képzést és jogi tanácsot az érdekelt feleknek jogaikról és a rendelkezésükre álló problémamegoldó eszközökről (például a SOLVIT-ról), és ösztönözzék egymás között a bevált gyakorlatok cseréjét;

14.

hangsúlyozza, hogy a széttöredezett fizetési rendszer akadályozza a kereskedelmet; felszólítja a Bizottságot az egységes eurófizetési térség tökéletesítésére a minden kártya esetében elérhető alapvető fizetési szolgáltatás kialakítása, az akadályok megszüntetése révén a fizetőeszközök közötti verseny ösztönzése, a tranzakciós költségek átláthatóságának javítása és az indokolatlan bankközi díjak eltörlése érdekében; felszólítja továbbá a Bizottságot az EU-n belüli banki átutalások felgyorsításának biztosítására; hangsúlyozza továbbá, hogy az egységes eurófizetési térség a feketegazdaság elleni küzdelem hatékony eszköze;

15.

felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom és a kkv-k egyes képviselői aggodalmukat fejezték ki a bevásárlóközpontok számának növekedése és a távoli térségekben és városközpontokban található helyi üzletek és piacok számának csökkenése miatt;

16.

hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi fejlesztési terveknek strukturális keretet kell nyújtaniuk a cégek számára az egymással folytatott versenyhez, a fogyasztók választási szabadságának növeléséhez, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításához különösen a nehezebben megközelíthető és ritkán lakott régiókban, illetve a csökkent mozgásképességű fogyasztók esetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a helyi üzletek és piacok kiemelkedő szociális, kulturális és környezeti szerepet játszanak a városi és vidéki területek fellendítésében; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy az innováció és a kkv-k növekedésének előmozdítása révén ösztönözzék a fenntartható helyi közösségeket;

17.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, és egyedülálló szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, különösen a vidéki területeken, valamint a helyi közösségekben az egész Unióban a kiskereskedelmi ágazatbeli innováció és növekedés előmozdításában;

18.

úgy véli, hogy a hozzáférhetőség kérdésével a szubszidiaritás teljes tiszteletben tartása mellett kell foglalkozni;

19.

elismeri, hogy az üzletek helye kijelölési politikájának alakítása a tagállamok illetékességi körébe tartozik; az új üzletek nyitásának engedélyezése során a fenntarthatóság, mobilitás, területrendezés és a településközpontok megerősítésének szempontjait kell számításba venni;

20.

úgy véli, hogy a városi épületpark felújítását célzó ösztönzők – a strukturális alapok igénybevétele révén is – hozzájárulhatnak a bérleti díjak csökkentéséhez (köz- és magánszféra közötti partnerség), valamint elősegíthetik – különösen a helyi – üzleti vállalkozások visszatérését, ezáltal előmozdítva a gazdasági és szociális fejlődést;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve készítsen tanulmányt a hipermarketek vagy bevásárlóközpontok munkaerőpiacra és kkv-kra, valamint fogyasztókra gyakorolt hatásairól és következményeiről;

22.

rámutat arra, hogy a közterületeken működő utcai vándorkereskedők súlyos aggodalmukat fejezték ki a természeti erőforrás fogalmának közterületekre való kibővítését előirányzó 2006/123/EK irányelv tagállamokban történő alkalmazásának lehetőségét illetően, melynek következménye a közterületeken való kereskedelem koncessziójának időben való korlátozása lenne; ez rendkívül hátrányosan érintené a foglalkoztatást, a fogyasztók választási szabadságát, valamint a hagyományos helyi utcai piacok létezését;

23.

hangsúlyozza, hogy az e-kereskedelem a hagyományos kereskedelem fontos kiegészítője, és a benne rejlő lehetőségek kiaknázásához megfelelő lépésekre van szükség, beleértve az Európai Unió legtávolabbi területein az internethez való hozzáférés javítását; felhívja a Bizottságot, hogy az e-kereskedelemről szóló, soron következő közleménye tartalmazzon bizalomerősítő intézkedéseket, különösen a domainok határokon átnyúló regisztrációjának egyszerűsítése, az online fizetés biztonságának javítása, a követelések határokon átnyúló behajtásának megkönnyítése, valamint a fogyasztók jogaikról – különösen elállási jogukról és jogorvoslati lehetőségeikről –való megfelelőbb tájékoztatása révén;

24.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egész Unióban jelentős számú akadály áll a kiskereskedők szabad letelepedésének útjában; aggodalmát fejezi ki különösen egyes nemzeti kereskedelmi és adójogszabályok miatt, amelyek de facto hátrányos megkülönböztetést jelentenek a külföldi kiskereskedőkkel szemben;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottabban minden olyan tagállammal szemben, amely megsérti a belső piaci alapelveket, „gyorsított megközelítés” alkalmazásával gyorsítsa fel a jogsértési eljárásokat, és évente számoljon be az Európai Parlamentnek a megoldatlan ügyekről a kiskereskedelem területén;

26.

megerősíti, hogy a szabad és tisztességes verseny, a szerződéskötés szabadsága és a vonatkozó jogszabályok megfelelő végrehajtása kulcsfontosságú a jól működő kiskereskedelmi piac szempontjából;

27.

elismeri, hogy a vállalatok piaci ereje különböző lehet, hogy a vállalatoknak gazdaságilag ésszerűen kell tevékenykedniük, és hogy az Uniónak szüksége van kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtó szereplőkre a globális versenyben;

28.

hangsúlyozza ugyanakkor, hogy széles körben aggodalmat kelt a nagyobb szereplők piaci dominanciája, akik a vélekedések szerint gyakran – például indokolatlan szelektív terjesztési mechanizmusok, földrajzi szegmentáció, árellenőrzés és értesítés nélküli kilistázás és egyéb korlátozó gyakorlatok révén – tisztességtelen feltételeket kényszerítenek a gyengébb szállítókra és kiskereskedőkre, és ezáltal torzítják a versenyt; kiemeli, hogy e gyakorlatok hatással vannak a teljes kiskereskedelmi ellátási láncra; elítéli azokat a gyakorlatokat, amelyek kihasználják a gazdasági szereplők közötti egyensúlyhiányt és befolyásolják a szerződéskötés valódi szabadságát; hangsúlyozza, hogy az összes szereplő – különösen a kkv-k – figyelmének szerződéses jogaikra való felhívása hozzájárulna az említett gyakorlatok megakadályozásához;

29.

elismeri, hogy a kiélezett versenykörnyezetben a franchise a túlélés jó módszere az önálló kiskereskedők számára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a franchise rendszerbe belépő kiskereskedők által megkötendő szerződések egyre szigorúbbak;

30.

hangsúlyozza, hogy a saját címkék kialakításának további fejlődést kell eredményeznie a fogyasztók választási szabadsága és különösen az átláthatóság, a tájékoztatás minősége és a sokszínűség terén, és egyértelmű lehetőséget kell biztosítania a kkv-k számára az innovációra és a terjeszkedésre;

31.

úgy véli, hogy a „márkautánzás” – amely egyebek mellett a kiskereskedőnek a márkagyártó vásárlójaként és versenytársaként betöltött kettős szerepéből fakadhat – elfogadhatatlan gyakorlat, amellyel haladéktalanul foglalkozni kell; üdvözli, hogy a Bizottság elemzést végez, amelynek célja a 27 uniós tagállam üzleti titokkal és „márkautánzással” kapcsolatos jogi kereteinek és gyakorlatainak egyértelműbbé tétele;

32.

elismeri a kiegyensúlyozottabb viszonyok és az átláthatóság szükségességét a kiskereskedelmi ellátási láncban; hangsúlyozza, hogy a bizalom helyreállítása és a méltányosabb tárgyalások lehetőségének megteremtése, valamint a mindenki számára egyenlő versenyfeltételek érdekében a konfrontációtól a tényeken alapuló párbeszéd felé kell elmozdulni, az ellátási láncokban működő összes gazdasági szereplő számára lehetővé téve, hogy termékeik hozzáadott értékéből részesedjenek, és az egységes piac előnyeit teljes körűen kihasználják;

33.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben és következetesen érvényesítsék a versenyjogi szabályokat, és – adott esetben nemzeti szinten – a tisztességtelen versenyre vonatkozó és a trösztellenes jogszabályokat;

34.

hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok helyes alkalmazásához és az erőfölénnyel való visszaélés elkerüléséhez elsősorban a helyi versenyhatóságokat kell megerősíteni, illetve folyamatos és zavartalan kommunikációt és együttműködést kell kialakítani közöttük és az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága között;

35.

támogatja az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platformjának – különösen a nyilvánvalóan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok adatokon és konkrét példákon alapuló meghatározását, felsorolását és értékelését célzó – értékes munkáját; szorgalmazza a felek közötti, ezzel kapcsolatos párbeszédre irányuló kezdeményezések erőteljes támogatását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament nem vesz részt hivatalosan a platform és a magas szintű fórum munkájában; úgy véli, hogy a Parlamentnek sürgősen foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, és aktívan részt kell vennie a fórum munkájában;

36.

támogatja az átfogóbb és horizontális – a hatókört az élelmiszeriparon túlra kiterjesztő – megközelítés érdekelt felek által kifejezett szükségességét; kéri a Bizottságot és a szakmai érdekképviseleteket, hogy a szakértői platform folyamatban lévő munkájára építve vizsgálják meg egy, a kiskereskedelem egészére összpontosító új, nyílt végű fórum létrehozásának lehetőségét;

37.

határozottan támogatja ugyanakkor kiskereskedők és a szállítók szervezetei által a versenyjoggal kapcsolatos informális párbeszédet és rendszeres konzultációt szolgáló mechanizmusok létrehozására irányulóan jelenleg is folytatott intenzív munkát; üdvözli a teljes kiskereskedelmi ellátási láncot átfogó helyes kereskedelmi gyakorlatok közös alapelveiről szóló nyilatkozatra vonatkozó megállapodást célzó önkéntes kezdeményezésüket;

38.

üdvözli továbbá a Bizottság európai élelmiszerár-megfigyelési eszközét és a hasonló tagállami kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy – az élelmiszer-ellátási lánc minden részében a költségek, folyamatok, a hozzáadott érték, a mennyiségek, árak és haszonkulcsok elemzése révén – az egész élelmiszer-ellátási láncban lehetővé tegyék a tisztességes jövedelmet;

39.

aggodalommal állapítja meg, hogy a gazdasági függőség és az üzleti lehetőségek elvesztése miatti aggodalom következtében a meglévő jogi eszközök nincsenek teljes mértékben kihasználva, különösen a kkv-k esetében; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a szakmai érdekképviseleteket, hogy állapítsák meg, milyen lépésekkel lehetne helyreállítani a bizalmat, és megkönnyíteni az igazságügyi rendszerekhez való hozzáférést, beleértve a névtelen panaszok lehetőségét és egy e területtel foglalkozó uniós ombudsman hivatalának létrehozását is; meggyőződése továbbá, hogy annak érdekében, hogy a vállalkozások számára valóban egyenlő feltételek alakulhassanak ki, tovább kell pontosítani azt a koncepcionális keretet, amely a vállalkozások közötti vertikális és horizontális kapcsolatokban a tisztességes versenyt szavatolja;

40.

kéri a Bizottságot, hogy 2011 végéig tegyen közzé a kereskedelmi gyakorlatok és a szerződéses viszonyok kezelésére szolgáló, hatályos nemzeti jogszabályokat és eszközöket feltérképező közleményt, és értékelje alaposan, hogy ezeket a szabályokat megfelelően betartatják-e, és hogy szükség van-e további fellépésre;

41.

úgy véli, hogy alternatív és informális vitarendezési és jogorvoslati mechanizmusokat kell találni, és értékelni kell azok hatékonyságát, mivel azok eszközül szolgálhatnak a kiskereskedők számára a viták rendezéséhez; felkéri a Bizottságot, hogy 2011 végéig javasoljon alternatív vitarendezéssel kapcsolatos intézkedéseket a vállalkozások és a fogyasztók bizalmának erősítése érdekében;

42.

kéri a Bizottságot és a kiskereskedelmi ellátási láncban részt vevő szereplőket, hogy évente számoljanak be a Parlamentnek a meglévő platformokon és informális párbeszédet szolgáló mechanizmusokon keresztül elért előrelépésekről; javasolja, hogy az eredményeket a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által évente összehívott kiskereskedelmi piaci kerekasztal ülésén vitassák meg;

43.

hangsúlyozza a kiskereskedelmi ágazat fenntarthatósággal kapcsolatos felelősségét; üdvözli, hogy a kiskereskedők és a szállítók élen jártak a zöld felelősségvállalás terén, különösen ami a hulladékokat, az energiafogyasztást, a közlekedést és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését illeti; támogatja a fenntartható fogyasztás érdekében tett kötelezettségvállalásaikat, de úgy véli, hogy további erőfeszítések szükségesek; úgy ítéli meg, hogy a vállalati felelősségvállalásnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szociális és környezeti kérdésekre;

44.

hangsúlyozza, hogy a kiskereskedők és a szállítók az innováció, a kutatás és a fejlesztés hajtóerejét képviselik; hangsúlyozza, hogy az egész ágazatnak tovább kell fokoznia az innovatív technológiákba és gyakorlatokba történő beruházás szintjét a teljes ellátási lánc versenyképességének további javítása érdekében, beleértve a logisztika és a szállítás, az energiahatékonyság, a csomagolás, a hulladékelhelyezés és a termékek újrafeldolgozása területét, és meg kell osztaniuk a bevált gyakorlatokat;

45.

felkéri a Bizottságot, hogy a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló parlamenti állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően dolgozzon ki közös értékelési és címkézési rendszert a termék teljes életciklusa alapján, különösen a széttagoltság – a vállalkozásoknál és a fogyasztóknál jelentkező – költségeinek egyszerűsítése, harmonizálása és leküzdése érdekében;

46.

felhívja az érdekelt feleket, hogy indítsanak további kezdeményezéseket az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés céljából;

47.

üdvözli az EuroCommerce és az UNI-Europa közös megállapodását, amely szemlélteti, hogy a társadalmi párbeszéd jól működik a kereskedelemben; elismeri, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatást kapjanak a kiskereskedők társadalmi felelősségvállalásáról, hogy az új technológiákba való beruházás – különösen a kompetenciák fejlesztésén keresztül – illeszkedjen az emberi tőkéhez, és hogy fel lehessen lépni az informális gazdasággal szemben;

48.

emlékeztet a meglévő szociális és munkaügyi jogszabályok megfelelő végrehajtásának fontosságára; sajnálatát fejezi ki a be nem jelentett foglalkoztatás magas aránya miatt, amelynek következménye az adóelkerülés magas szintje, és amely megakadályozza az egységes piac kereskedői közötti egyenlő versenyfeltételeket;

49.

rámutat arra, hogy az ágazat legnagyobb kihívásai közé tartozik a munkakörülmények javítása, az informális gazdaság elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint és a versenyképesség fenntartása a kereskedők szükségleteinek és a munkavállalók szakértelmének összehangolása révén; ebből a célból kiemeli, hogy be kell ruházni a képzésbe és a képességfejlesztésbe, mivel ez segíteni fogja az ágazatot az új technológiákhoz való gyors alkalmazkodásban;

50.

kéri a Bizottságot, hogy a kiskereskedelmi ágazattal konzultálva készítsen az elért eredményekre építő, a megoldatlan problémákkal foglalkozó, ágazatra lebontott ajánlásokat tartalmazó, kiskereskedelemre vonatkozó, átfogó európai cselekvési tervet a stratégia meghatározása érdekében; üdvözli, hogy a Parlament a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló állásfoglalásában támogatta ezt a kezdeményezést;

51.

hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervnek figyelembe kell vennie a Bizottság által már kidolgozott kezdeményezéseket, mint például az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórumot, a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseket, valamint az egységes piaci intézkedéscsomag vonatkozó javaslatait;

52.

javasolja, hogy a cselekvési tervben szereplő, ajánlott intézkedéseket követő intézkedéseket, beleértve az érintett felek közötti párbeszédben elért előrelépést, az első kiskereskedelmi piaci kerekasztal során ismertessék és vitassák meg;

53.

azt várja, hogy a vásárlási és értékesítési folyamatoknak a kiskereskedelmi ellátási láncon keresztül történő további optimalizálása – a piackutatástól és termékmarketingtől a beszállítói kapcsolatokig, a logisztikáig, a készletgazdálkodásig, valamint a hibás termékek és a fogyasztói panaszok kezeléséig, illetve a vámügyintézésig – javítani fogja a kiskereskedelmi ágazat versenyképességét, leszorítja a fogyasztói árakat, és javítja a szolgáltatások minőségét;

54.

bátorítja a kiskereskedőket és a szállítókat, hogy aktívan vállaljanak szerepet egy gyakorlatias megoldásokra irányuló nyílt, építő jellegű és folyamatos párbeszédben; kéri a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy tevékenyen támogassák ezt a folyamatot;

55.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.