5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 33/120

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz és intézett, 2010. július 16-i, „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című közleményére (COM(2010)0384),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a tagállamokban az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és állatjóllét, valamint a növényegészségügy terén végzett hatósági ellenőrzések végrehajtásáról szóló, 2010. augusztus 25-i jelentésére (COM(2010)0441),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A csontokról mechanikusan lefejtett hús jövőbeni szükségességéről és felhasználásáról az Európai Unióban, ideértve a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos politikát is” című, 2010. december 2-i közleményére (COM(2010)0704),

—

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és az élelmiszer-higiéniáról szóló rendeletek alkalmazása során nyert tapasztalatokról a Bizottság által az Európai Tanács és az Európai Parlament részére készített jelentésre (COM(2009)0403),

—

tekintettel az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és az említett rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatokról a Bizottság által az Európai Tanács és az Európai Parlament részére készített jelentésre (COM(2009)0334),

—

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6),

—

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel „Az uniós fehérjedeficit: mi a megoldás a hosszú ideje fennálló problémára?” című, 2011. március 8-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az egyes tagállamok éves BSE-ellenőrzési programjaik felülvizsgálatára történő felhatalmazásáról szóló 2009/719/EK határozat módosításáról szóló bizottsági határozatra,

—

tekintettel a fenti „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című, 2010. július 16-i bizottsági közleményről szóló 2010. október 22-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0195/2011),

A.

mivel az 1990-es évek közepén a BSE előfordulása járványszerű méreteket öltött az Európai Unióban, amely egy sor, a BSE és más fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) felszámolására irányuló intézkedés bevezetését vonta maga után,

B.

mivel az EU-ban a pozitív BSE-esetek száma 2001-től 2009-ig 2 167-ről 67-re csökkent; mivel az esetek számának csökkenésére való tekintettel úgy tekinthető, hogy az ezen időszakban végrehajtott jogszabályok hozzájárultak a BSE és egyéb fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli felszámolásához, és mivel – ahogyan e járványok gyakorisága csökken – a jogalkotási javaslatokat a jelenlegi kockázati szintre kell alkalmazni,

C.

mivel a BSE-esetek számának folyamatos csökkenése miatt az elmúlt években módosították a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó jogszabályokat, és fontolóra lehetne venni további jövőbeli módosításokat amellett, hogy az Európai Unióban biztosítjuk és fenntartjuk az állat- és a közegészségügy magas szintjét; mivel e módosítások kiterjedhetnének a meghatározott kockázati anyagok (SRM) eltávolításával, az állati fehérjékkel való takarmányozás teljes tilalmára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatával, a surlókór, a kohortselejtezés felszámolásával és a felügyelettel kapcsolatos intézkedésekre,

D.

mivel a szója és más fehérjeforrások behozatalától való függőség csökkentése érdekében elengedhetetlen az Unión belüli fehérjenövény-termesztés fokozása,

1.

üdvözli a Bizottság „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című dokumentumát és javaslatait a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak jelenleg hatályos uniós jogi szabályozási rendjének bizonyos módosításaira vonatkozóan; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyes rendelkezéseket alapos értékelésnek kell alávetni, és ezeket csak bizonyos feltételek mellett támogatja majd;

2.

hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy a BSE-esetek számának az Európai Unión belüli jelentős csökkenése ne járjon a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal kapcsolatos intézkedések szigorának mérséklésével, sem pedig a szigorú uniós ellenőrző és felügyeleti mechanizmusok enyhülésével; megállapítja, hogy a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó múltbeli és jelenlegi jogszabályok hozzájárultak a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli felszámolásához;

3.

megállapítja, hogy az egyes tagállamok éves BSE-ellenőrzési programjaik felülvizsgálatára történő felhatalmazásáról szóló 2009/719/EK határozat módosításáról szóló bizottsági határozat 22 tagállamban 72 hónapnál magasabbra emelte a szarvasmarhafélék TSE-vizsgálatára alkalmazandó korhatárt;

4.

figyelmezteti a Bizottságot, hogy – annak érdekében, hogy ne kockáztassa az állategészségügy és a fogyasztóvédelem magas szintjét – a fennmaradó tagállamokban a korhatárt csak akkor emelje meg, ha azt megbízható kockázatértékelés támasztja alá;

5.

hangsúlyozza, hogy a felügyeleti mechanizmus lényeges eszköz a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli nyomon követése tekintetében; aggodalmát fejezi ki a szarvasmarhafélék vizsgálatára vonatkozó korhatár újabb emelése miatt, különösen arra való tekintettel, hogy 2013 januárjától a szarvasmarhafélék BSE-ellenőrzési rendszerét a minta nagyságán alapuló vizsgálat határozza majd meg; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a választandó minta nagyságával kapcsolatos előrelépésekről és újabb észrevételekről;

6.

sürgeti a Bizottságot, hogy az EU-n belüli BSE-esetszám alakulásának folyamatos nyomon követését és a jövőbeli esetleges újbóli előfordulások korai felismerésének biztosítását célzó lényeges elemként tartsa fenn a fertőzésveszélyt jelentő állatok vizsgálatát;

7.

különös tekintettel az EU-ban fennálló fehérjedeficitre támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy szüntessék meg a nem kérődző állatok feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozására vonatkozó tilalommal kapcsolatos rendelkezéseket, feltéve, hogy az kizárólag nem növényevő állatokra vonatkozik, továbbá:

8.

hangsúlyozza, hogy ezen intézkedéseknek egy olyan agrárpolitikával kell együtt járniuk, amelynek fő törekvése a növény- és állattenyésztés összekapcsolása, a füves területek megfelelő használata, az őshonos fehérjenövény-termesztés fokozása és a vetésforgórendszerek támogatása;

9.

sürgeti a Bizottságot olyan intézkedések bevezetésére, amelyek az állati fehérjékkel való takarmányozás tilalmának feloldása esetén kizárja annak lehetőségét, hogy a szállítási csatornák révén keresztfertőzés alakuljon ki a nem kérődző állatokból származó anyag és a kérődző állatokból származó anyag között;

10.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nem kérődző állatokból és kérődző állatokból egyaránt melléktermékeket előállító vágóhidak külön engedélyeztetésének szükségességét e melléktermékek egyértelmű elkülönítésének biztosítása érdekében;

11.

elutasítja mind a nem kérődző állatokból, mind pedig a kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéknek a kérődző állatoknak szánt takarmányokban való felhasználását;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a feldolgozott állati fehérjék behozatali ellenőrzésének szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy kizárható legyen a fajon belüli újrafelhasználás, az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok felhasználása és a higiéniai szabályok megsértése; hangsúlyozza, hogy e cél érdekében rendszeres, előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzésekre is szükség van;

13.

támogatja a tűréshatár bevezetését a nem engedélyezett, nem kérődző állatokból származó fehérjéknek takarmányban jelentéktelen mennyiségben történő előfordulását illetően – amit a technikailag elkerülhetetlen, véletlen kontamináció okoz – feltéve, hogy létezik módszer az említett fehérjék arányának megállapítására;

14.

elvárja, hogy a Bizottság fenntartsa az uniós SRM-jegyzékben foglalt szigorú normákat; hangsúlyozza, hogy e szigorú normákat nem enyhíthetik a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) arra irányuló kísérletei, hogy az uniós normákat az OIE jegyzékéhez igazítsa;

15.

sürgeti a Bizottságot, hogy csak abban az esetben vegye fontolóra az uniós SRM-jegyzék módosítását, ha azt tudományos tények támasztják alá, az elővigyázatosság elvének alkalmazása mellett, amennyiben az emberek és állatok egészségét érintő kockázatok kizárhatók, és az élelmiszer- és takarmánylánc biztonsága szavatolható;

16.

sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze még jobban a juhokban előforduló surlókórnak az állattenyésztés és a beltenyészet, illetve a genetikai sodródás megelőzését célzó tenyészprogramok általi genetikai visszaszorítását;

17.

sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik a kecskék surlókórral szembeni rezisztenciájával és az atipikus surlókórral kapcsolatos jelenlegi kutatásokat, mivel az hozzájárulhat a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak EU-n belüli felszámolásához;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a vágás előtti és leölés utáni gyors BSE diagnózistesztek kifejlesztésére irányuló jelenlegi kutatást;

19.

elveti a Bizottság javaslatát a TSE-vel kapcsolatos kutatás európai uniós finanszírozásának csökkentésére vonatkozóan;

20.

tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy a BSE marhacsordákban való előfordulásának esetén a kohort selejtezési gyakorlatot felülvizsgálják; hansúlyozza, hogy a fogyasztói bizalom magas szintjének megőrzése érdekében a kohort selejtezési politika bárminemű változtatása előtt figyelembe kell venni az alábbi tényezőket: 1) fogyasztóvédelem, 2) az emberi és állati egészség bárminemű kockáztatása és 3) a kockázatkezelők és a jogalkotók azon lehetőségének biztosítása a továbbiakban is, hogy meghozzák a szükséges azonnali intézkedéseket, amennyiben a BSE újra felütné a fejét az EU-ban;

21.

tudomásul veszi a Bizottságnak a tagállamokban az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és állatjóllét, valamint a növényegészségügy terén végzett hatósági ellenőrzések végrehajtásáról szóló, fent említett jelentését; rámutat, hogy a jelentés bizonyos hiányosságokat tár fel a tagállamok által készített jelentések minőségét illetően, és felhívja a tagállamokat, hogy javítsák jelentéseik minőségét azáltal, hogy – a szabályozói követelmények betartását biztosítandó – javítják a nemzeti ellenőrzéseket, kiválogatják a meg nem felelési eseteket, valamint azáltal, hogy fokozzák az ellenőrző hatóságok és élelmiszeripari vállalatok teljesítményét; felszólítja a Bizottságot, hogy Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala révén hajtsa végre a tagállamok által végzett ellenőrzések hatékony felügyeletét;

22.

aggodalmának ad hangot az élelmiszerek és takarmányok – többek között dioxinnal való – fertőzöttsége miatt, és felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg és alkalmazzák igen szigorúan, szükség esetén pedig szigorítsák az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzésre, illetve a kockázatkezelésre vonatkozó hatályos szabályozást, valamint gondoskodjanak arról, hogy ezt a belső piac egészén közös iránymutatások alkalmazásával összehangoltan végrehajtsák;

23.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy az 1069/2009/EK rendeletben megfogalmazott követelmények és a végrehajtásáról szóló 142/2011/EU rendeletben az állati melléktermékek biogázzá alakítás előtti kezelésére, illetve az emésztőtraktus-maradványok felhasználására vagy eltávolítására vonatkozóan megfogalmazott feltételek teljesülnek, és hogy és e melléktermékeknek a takarmányláncba való illegális bekerülését megelőzik; sürgeti a Bizottságot, hogy felügyelje azt, hogy a jelenlegi szabályokat a tagállamok miként hajtják végre, annak biztosítása érdekében, hogy e tevékenységet zárt rendszerben végezzék;

24.

aggodalmát fejezi ki a csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozó jelenlegi uniós szabályozás és annak tagállamok általi végrehajtása miatt;

25.

felhívja a tagállamokat, hogy a hatályos szabályokkal összhangban vizsgálják felül a csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozó meghatározások végrehajtását;

26.

kéri, hogy az élelmiszerek címkéjén kötelezően fel kelljen tüntetni a csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozó információt annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelőbb tájékoztatásban részesüljenek, és így megalapozottan választhassanak;

27.

kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a harmadik országokat a TSE-rendelet és a TSE-vel kapcsolatos intézkedések minden változtatásáról;

28.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a végrehajtásról szóló jelentést a Tanácsnak és a Bizottságnak.