5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 33/158

—

tekintettel a Szíriáról, Jemenről és Bahreinről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Szíriában, Bahreinben és Jemenben kialakult helyzetről szóló, 2011. április 7-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatokról szóló, 2011. március 24-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló, 2011. április 7-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a Bizottság alelnöke/főképviselő által tett 2011. március 18-i, 22-i, 24-i és 26-i, április 23-i, illetve június 6-i és 11-i, Szíriáról szóló, 2011. március 10-i, 12-i, 18-i, április 27-i, május 11-i, 26-i és 31-i, illetve június 3-i, Jemenről szóló, valamint 2011. március 10-i, 12-i, és 18-i, május 3-i és július 1-jei, Bahreinről szóló nyilatkozataira,

—

tekintettel az alelnök/főképviselő által az EU nevében tett 2011. április 29-i, Szíriáról szóló nyilatkozatra,

—

tekintettel „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i közös közleményre, amely kiegészíti a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című, 2011. március 8-i közös közleményt,

—

tekintettel a 2011. június 23-i és 24-i, a déli szomszédságról szóló tanácsi nyilatkozatra,

—

tekintettel az Emberi Jogi Tanács Szíriáról szóló, 2011. április 29-i határozatára,

—

tekintettel a Tanács Szíriáról szóló, 2011. május 9-i (2011/273/KKBP), 2011. május 23-i (2011/302/KKBP), és 2011. június 23-i (2011/367/KKBP) határozataira,

—

tekintettel a Külügyek Tanácsa 2011. május 23-i és június 20-i következtetéseire,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának Szíriáról szóló, 2011. június 3-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun 2011. június 23-i, 21 bahreini politikai aktivista, emberi jogvédő és ellenzéki vezető elleni ítéletekről szóló nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának Szíriáról szóló, 2011. június 14-i előzetes jelentésére,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

—

tekintettel a gyermekek jogairól szóló, 1990. évi ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

—

tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni 1975-ös ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2008-ban módosított, 2004. évi európai uniós iránymutatásokra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel a tüntetők több észak-afrikai és közel-keleti országban békés úton fejezték ki jogos demokratikus törekvéseiket és nyomatékosan sürgették az intézményi, politikai, gazdasági és szociális reformokat, amelyek célja a valódi demokrácia megvalósítása, a korrupció és a nepotizmus elleni küzdelem, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint gazdasági és szociális körülmények javítása,

B.

mivel „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i közös nyilatkozat új megközelítést alkalmaz azzal, hogy felülvizsgálja az Unió külső fellépéseit meghatározó, a szomszédságpolitika középpontjában álló alapelvek, nevezetesen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság egyetemes értékeinek megvalósítását, és egyúttal tükrözi az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten zajló demokratikus változások támogatásának szükségességét,

C.

mivel a 2011. márciusi erőszakos fellépést követően az erőszak tovább eszkalálódik, és a biztonsági erők tömeges letartóztatásokkal és korábban nem tapasztalt, egyre fokozódó brutalitással reagálnak a folyamatos tiltakozásokra, csak Daraa tartományban több mint 400, egész Szíriában pedig akár több mint 1 000 polgári személy életét oltva ki,

D.

mivel a nemrég világszerte bemutatott videók nyugtalanító képsorain önkényesen őrizetbe vett, megkínzott vagy bántalmazott szíriai gyermekek voltak láthatók, és ezek a kínzások több esetben a gyermekek halálához vezettek, mint például a tizenhárom éves Hamza al-Khateeb tragikus esetében is; mivel, ezen kívül, az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja 2011. május 31-i jelentése szerint a tüntetők ellen bevetett éles lőszer már legalább 30 gyermek halálát okozta;

E.

mivel Basar al-Asszad elnök 2011. június 20-i harmadik beszédében kijelentette, hogy nemzeti párbeszéd alakítja majd Szíria jövőjét; mivel a szíriai politikai reformok és változások melletti ismételt kötelezettségvállalások ellenére a hatóságok mindeddig nem tettek semmilyen lépést ezek teljesítésére; mivel az emberi jogi szervezetek már több mint 800 esetben dokumentáltak erőszakos eltűnést és 11 000 esetben önkényes őrizetbe vételt,

F.

mivel a Tanács a Szíriában kialakult helyzet súlyossága miatt 2011. június 23-án olyan határozatot és rendeletet fogadott el, amelyek korlátozó intézkedéseket vezetnek be további hét személyre azon a 2011. május 9-én összeállított listán túl, amely rendkívüli intézkedéseket (vízumtilalom, vagyoni eszközök befagyasztása, a belső elnyomás céljaira felhasználható fegyverekre és felszerelésekre vonatkozó embargó) foganatosít négy, a szíriai rezsimmel összefüggésben álló szervezettel szemben,

G.

mivel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti társulási megállapodást még mindig nem írták alá; mivel e megállapodás aláírása Szíria kérésére 2009 októbere óta késik, a Tanács pedig úgy határozott, hogy nem tesz további lépéseket; mivel az emberi jogok és alapvető szabadságok tisztelete lényeges része ennek a megállapodásnak,

H.

mivel jelentős a kockázata annak, hogy megszaporodnak a szélsőséges csoportok, köztük fegyveres dzsihád-csoportok által indított erőszakos támadások; mivel fontos biztosítani a különféle szíriai vallási közösségek, köztük az országba érkezett nagyszámú iraki menekült védelmét,

I.

mivel Daraa ostromát követően a biztonsági erők önkényes letartóztatásokra irányuló nagyszabású katonai műveleteket és hadjáratot folytattak a szomszédos városokban; mivel a biztonsági erők megtorlásától félve becslések szerint 12 000 Dzsiszr al-Sugurból és a szomszédos területekről származó szíriai személy lépte át a szír-török határt, és a Vörös Félhold szerint további 17 000 személy várja, hogy átléphesse a határt,

J.

mivel a jemeni nép számára súlyos szenvedéseket okozó, sok emberéletet és sebesültet követelő, számos tiltakozó bebörtönzésével járó, az országot mély gazdasági és politikai válságba taszító, több hónapos erőszakcselekményeket és zavargásokat követően a jemeni helyzet továbbra is súlyos aggodalomra ad okot,

K.

mivel az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) tervet készített a békés hatalomátadásra, ám azt a jemeni elnök, Ali Abdallah Száleh nem írta alá,

L.

mivel Száleh elnök súlyosan megsérült a rezidenciája ellen 2011. június 3-án intézett támadásban, és jelenleg Szaúd-Arábiában gyógykezelik; mivel a hatalmat ideiglenesen az ország alelnöke, Abd ar-Rab Manszur al-Hadi vette át,

M.

mivel Jemen a Közel-Kelet legszegényebb országa, ahol széles körű az alultápláltság, amelynek olajkészletei kifogyóban vannak, népessége nő, központi kormányzata gyenge, ahol egyre nagyobb mértékű a vízhiány, és ahol igen csekély az ország gazdaságába történő beruházás; mivel súlyos aggodalomra ad okot a jemeni állam szétesésének lehetősége, hiszen február óta törékeny fegyverszünet van életben az északi síita felkelők, a déli szeparatista mozgalom és számos al-Kaida-harcos között, akik a jelentések szerint Jement használják menedékhelyként,

N.

mivel 2011. június 1-jén Bahreinben feloldották a rendkívüli nemzetbiztonsági helyzetet, és Hamad bin Ísza Ál Kalifa király nemzeti párbeszéd folytatására szólított fel, amely 2011. július 2-án vette kezdetét,

O.

mivel 2011. június 29-én Hamad király független nemzetközi tagokat is magába foglaló független bizottságot állított fel a reformpárti tüntetők ellen a közelmúltban alkalmazott kormányzati fellépés során történt emberi jogi jogsértések vizsgálata céljából,

P.

mivel 2011. június 22-én Bahrein Nemzetbiztonsági Bírósága, egy katonai bíróság, 21 bahreini ellenzéki aktivista ügyében – köztük hét személy esetében távollétükben – hirdetett ítéletet; mivel a kormány megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával nyolc ellenzéki aktivistát életfogytig tartó, tizenhárom további aktivistát pedig 15 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek; mivel sok más politikai aktivistát, emberi jogvédőt és újságírót tartottak fogva a közelmúltbeli reformpárti tüntetések idején, és mivel egyes emberi jogi szervezetek szerint ezeket a személyeket kínozták, bántalmazták és zaklatták,

Q.

mivel 2011. május 22-én a másodfokú nemzetbiztonsági bíróság helyben hagyta az Ali Abdullah Hasszán al-Szankisz és Abdulaziz Abdulrida Ibrahim Husszeint ellen hozott halálos ítéletet, amit azért szabtak ki rájuk, mert a bahreini kormányellenes tiltakozások során meggyilkoltak két rendőrt; mivel a kivégzésüket szeptemberre halasztották,

R.

mivel 47 bahreini orvost és ápolót helyeztek vád alá a rezsim erőszakos úton történő megdöntésére való felbujtás miatt, és ellenük katonai bíróság előtt indult eljárás; mivel a szóban forgó egészségügyi dolgozók szakmájuk etikai normáival összhangban minden sérültet azonos módon láttak el,

S.

mivel a bahreini kormány kérésére az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) lobogója alatt külföldi csapatokat vetettek be Bahreinben,

1.

határozottan elítéli a rezsimek által a békés tüntetők ellen aránytalanul alkalmazott erőszakot, és sajnálatosnak tartja a halottak és sebesültek nagy számát; ismételten részvétét fejezi ki az áldozatok és sebesültek családtagjainak; követeli a vérontás azonnali beszüntetését és a letartóztatottak szabadon bocsátását; követeli az emberölések, őrizetbe vételek és állítólagos kínzások kivizsgálását;

2.

elismeréssel adózik a nép bátorsága előtt, amelyről a demokratikus változásokért folytatott békés küzdelemben tett tanúbizonyságot, és különösek a nők bátorsága előtt, akik a kezdetektől fogva vezető szerepet játszanak a tiltakozásokban;

3.

felszólítja az arab országok politikai vezetését, hogy tegyenek eleget vállalt kötelezettségeiknek, haladéktalanul és előfeltételek nélkül nyílt és építő jellegű politikai párbeszédet kezdve valamennyi demokratikus politikai párt és mozgalom, valamint a civil társadalom bevonásával, amely párbeszéd célja a valódi demokrácia felé vezető út megnyitása, illetve az említett országok és a régió hosszú távú stabilitásához és fejlődéséhez nélkülözhetetlen valódi, ambiciózus és jelentős politikai, gazdasági és szociális reformok végrehajtása;

4.

határozottan elítéli az erőszak szíriai eszkalálódását és az emberi jogok súlyos és sorozatos megsértését, ideértve több város, például Daraa, Dzsiszr al-Sugur és Háma ostrom alá vételét, a tömeges letartóztatásokat, a törvénytelen kivégzéseket, az önkényes őrizetbe vételeket, az erőszakos eltűnéseket és a kínzásokat;

5.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendkívüli állapot 2011. április 21-i megszüntetését és az Asszad elnök által bejelentett reformokat a gyakorlatban nem hajtották végre, és a politikai foglyokat továbbra is fogva tartják, az elnök által a közelmúltban bejelentett amnesztia ellenére; sürgeti a szír hatóságokat, hogy haladéktalanul szüntessék meg az érintett városok ostromát, és azonnal engedélyezzék a humanitárius szervezetek és szakemberek számára az akadálymentes bejutást;

6.

sürgeti a szír hatóságokat és Asszad elnököt, hogy vessenek véget a fegyvertelen tüntetők megölésének, valamint azonnal bocsássák szabadon az összes fogva tartott tüntetőt, újságírót, emberi jogi jogvédőt és politikai foglyot; kéri, hogy a szíriai demokratikus átmenethez való hozzájárulás érdekében valamennyi demokratikus erőt és civil társadalmi szereplőt vonjanak be az alapvető reformok konkrét menetrendjén, az emberi jogok tiszteletben tartásán és a jogállamiságon alapuló, haladéktalanul megkezdendő, valódi politikai folyamatba;

7.

felszólítja a szíriai hatóságokat, hogy engedjék be a külföldi sajtó képviselőit az országba, hogy ellenőrizhessék azt az állítást, amely szerint először „fegyveres szélsőséges csoportok” lőttek a biztonsági erőkre, ugyanis a rendszer ezzel igazolja a jelenleg is zajló, elfogadhatatlan vérfürdőt; felszólítja továbbá a szíriai hatóságokat, hogy garantálják a teljes együttműködést és az akadálytalan hozzáférést a főbiztos hivatala és a többi ENSZ-mechanizmus számára,

8.

sürgeti a szír hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a tüntetések elfojtása és az azzal kapcsolatos események során letartóztatott gyermekeket, és alaposan vizsgálják ki a gyermekek elleni erőszak bejelentett eseteit, és a jövőben tartózkodjanak a gyermekek letartóztatásától és a gyermekek elleni erőszaktól, illetve a gyermekek jogainak megsértésétől;

9.

üdvözli a Tanács azon határozatát, hogy korlátozó intézkedéseket hoz Szíriával szemben és a polgári lakossággal szembeni erőszakos megtorlásokért felelős személyek ellen, hogy felfüggeszti az új kétoldalú együttműködési programokkal kapcsolatos előkészületeket, felfüggeszti az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz és a MEDA-eszköz keretében zajló, a szíriai hatóságokkal folytatott folyamatban lévő kétoldalú programokat, hogy arra szólítja fel az Európai Befektetési Bankot, hogy a fejlemények fényében egyelőre ne hagyjon jóvá új finanszírozási műveleteket Szíriában, és nem tesz további lépéseket a Szíriával kötendő társulási megállapodások tekintetében; támogatja a Bizottság által elfogadott okos szankciókat, és felhívja a Tanácsot, hogy tegyen határozott diplomáciai kezdeményezéseket annak érdekében, hogy más országok is hozzák meg ugyanezeket a szankciókat; véleménye szerint a Tanácsnak folytatnia kellene a célzott szankciók kiterjesztését a rezsimhez kapcsolódó valamennyi személyre és szervezetre annak érdekében, hogy meggyengítsék és elszigeteljék őket, és megnyissák az utat a demokratikus átalakulás előtt;

10.

határozottan támogatja az EU-nak a nemzetközi közösség partnereivel közös diplomáciai erőfeszítéseit annak biztosítására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el a Szíriában folyó erőszakot, és utasítsa el a büntetlenséget, és sürgeti a szír hatóságokat, hogy mielőbb feleljenek meg a szíriai nép jogos törekvéseinek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek az erőfeszítések eddig nem jártak sikerrel, és hogy nem lehetett határozatot benyújtani; felkéri az EU tagállamait és a főképviselőt/alelnököt, hogy nemzetközi partnereikkel együtt dolgozzanak annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát vonják be a szíriai helyzet megoldásába, és hogy a szíriai hatóságok hajtsák végre a szíriai lakosság védelmére vonatkozó feladatukat;

11.

üdvözli Törökország azon politikáját, hogy nyitva tartja határait a szír menekültek előtt, üdvözli továbbá a Vörös Félhold erőforrásainak gyors mozgósítását;

12.

üdvözli, hogy az EU elismeri a válság különböző vetületeinek kezelésével – különösen a humanitárius szempontokkal – kapcsolatban Törökország és más regionális partnerek által végzett munkát, és kijelenti, hogy együtt fog működni az említettekkel a szíriai helyzet kezelése érdekében; felszólítja Törökországot és az EU-t külpolitikájuk fokozott koordinálására, és erőteljesen ösztönzi a Közel-Kelet és Észak-Afrika demokratizálódása és fejlődése támogatása érdekében tett összehangolt erőfeszítések folytatását;

13.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsanak segélyt és támogatást a török és libanoni hatóságok Szíriával közös határain zajló humanitárius válság kezelésére irányuló erőfeszítéseihez, többek egy humanitárius korridor ENSZ-szinten történő létrehozásával;

14.

felhívja a főképviselőt/alelnököt, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy bátorítsák az országon belül és kívül kialakuló ellenzéket; ezzel összefüggésben kéri, hogy sürgősen kezdődjön valódi, mélyreható demokratikus átmenetet eredményező politikai párbeszéd Szíriában;

15.

határozottan elítéli a közelmúltbeli fegyveres támadásokat Jemenben, többek között az elnöki palota ellen 2011. június 3-án elkövetett támadást; minden felet felszólít az erőszakos cselekmények beszüntetésére, az emberi jogok tiszteletben tartására és az állandó tűzszünet betartására;

16.

üdvözli Abd-Rabbu Manszur Hadi alelnök elkötelezettségét a tűzszünet tiszteletben tartása, a jemeni városok demilitarizálása és az esetleges további békés tiltakozások és tüntetések megfelelő védelme iránt;

17.

együttérzéséről biztosítja a jemeni népet, üdvözli a demokratikus változások iránti törekvéseiket, és támogatja az Öböl-menti Együttműködési Tanács azon erőfeszítéseit, amelyek a szegénység enyhítését és a lakosság többsége számára jobb életkörülmények biztosítását célzó, szélesebb alapokon nyugvó politikai rendszer keretében a tárgyalásos megoldás megtalálására irányulnak, amelynek része, hogy Szaleh elnök és hatalmi pozíciókat birtokló családtagjai lemondanak;

18.

helyteleníti, hogy a jemeni hatóságok nem gondoskodtak arról, hogy 2011. május 22-én több diplomata – köztük az ÖET főtitkára és tagállamainak diplomatái, európai uniós, egyesült királysági és egyesült államokbeli nagykövetek – biztonságban elhagyhassa az Egyesült Arab Emírségek szanaai nagykövetségét; felszólítja a jemeni hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt;

19.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem készült az elért eredményekről szóló jelentés a tüntetők elleni, 2011. március 18-i szanaai támadás – amelyben 54 személy vesztette életét, és több mint 300-an megsérültek – kivizsgálásával a jemeni kormány által megbízott magas szintű bizottság munkájára vonatkozóan; ismételten felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy támogassa az incidens független, nemzetközi kivizsgálására irányuló felhívásokat;

20.

üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) jemeni küldöttségét, amely felmérte az emberi jogok helyzetét az országban, és ajánlásokat tesz a jemeni kormánynak és a nemzetközi közösségnek;

21.

elítéli a bahreini megtorlásokat, és követeli valamennyi békés tüntető azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, beleértve a politikai aktivistákat, újságírókat és emberi jogvédőket, továbbá azt a 47 bahreini orvost és ápolónőt, akik szakmai kötelességüket végezték; mély aggodalmának ad hangot a 8 ellenzéki aktivistára kirótt életfogytiglani, valamint a 13 másik aktivistára kiszabott 15 évig terjedő börtönbüntetés miatt;

22.

üdvözli az úgynevezett „nemzetbiztonsági állapot” megszüntetését Bahreinban, valamint Hamad bin Isza al-Kalifa király nemzeti párbeszédre irányuló felhívását; úgy véli, hogy a Hamad király által kezdeményezett nemzeti párbeszéd csak valamennyi politikai erő, köztük az ellenzék és a civil társadalom részvételével vezethet el a valódi demokráciához és az ország politikai reformjaihoz;

23.

felhívja a bahreini hatóságokat, hogy változtassák meg Ali Abdullah Haszán al-Szankisz és Abdulaziz Abdulridha Ibrahim Huszein halálos ítéletét, és állítsák vissza a halálbüntetések végrehajtására vonatkozó de facto moratóriumot;

24.

pozitív jelként veszi tudomásul, hogy Hamad király független bizottságot állított fel a reformpárti tüntetők ellen a közelmúltban alkalmazott kormányzati fellépés során történt emberi jogi jogsértések vizsgálata céljából; sürgeti, hogy a bizottság teljes pártatlansággal és átláthatósággal végezze munkáját, és felszólítja a bahreini kormányt, hogy ne avatkozzon a bizottság munkájába;

25.

üdvözli a bahreini emberi jogi és szociális fejlesztési minisztérium létrehozását, és kéri a minisztériumot, hogy a nemzetközi emberi jogi normáknak és kötelezettségeknek megfelelően végezze tevékenységét;

26.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Öböl-menti Együttműködési Tanács égisze alatt külföldi csapatok vannak Bahreinben; ismét felhívja az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot, hogy regionális kollektív szereplőként erőforrásait használja fel a békés bahreini reformokra irányuló konstruktív fellépés és közvetítés érdekében;

27.

támogatja az Egyiptomban és Tunéziában zajló demokratikus átmenetet, mivel ezek a demokratizálódási folyamat első példái, és új jelenséget képviselnek az arab világban azzal, hogy a polgárok és főként a fiatalok részt kívánnak venni a politikai életben; határozottan támogatja az emberek törekvését a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia irányában; átlátható, igazságos és szabad választásokat követel mindkét országban, amely figyelembe veszi az adott ország sajátos helyzetét; felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen további erőfeszítéseket az észak-afrikai és közel-keleti országok politikai reformfolyamatainak fenntartására és támogatására;

28.

ismételten hangsúlyozza a nemzetközi közösség azon kötelezettségvállalását, hogy a líbiai polgárokat megvédje, akár a líbiai kormányra gyakorolt nyomás fokozása révén is, és hogy támogatja egy demokratikus líbiai állam építését; üdvözli az EU azon döntését, hogy szigorítja a rezsimmel szembeni szankciókat, és további hat, a rezsim fennhatósága alá tartozó kikötői hatóságot vesz fel a gazdasági eszközök befagyasztásával kapcsolatos uniós listára; ismételten felszólítja Muammar Abu Minjar Kadhafi ezredest, hogy haladéktalanul mondjon le hatalmáról;

29.

aggodalommal figyeli a líbiai nép szenvedéseit, az élelmiszerhiányt, az orvosi ellátás hiányát, a fizetések elmaradását és azt, hogy számos adminisztratív feladatot lehetetlen végrehajtani; felkéri a főképviselőt/alelnököt és az EU tagállamait, hogy sürgősen bocsássák a líbiai ideiglenes nemzeti tanács rendelkezésére Líbia befagyasztott vagyoni eszközeinek egy részét az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciókért felelős bizottsága engedélyével és felügyeletével a sürgős szükségletek kielégítése végett;

30.

felkéri a Tanácsot és a főkéviselőt/alelnököt, hogy tegyenek további kezdeményezéseket a konfliktus rendezése érdekében, figyelembe véve a Nemzetközi Büntetőbíróság által Kadhafi ezredes, valamint fia, Szaif al-Iszlám Kadhafi és Abdullah asz-Szenúszi ellen nemrégiben kiadott elfogatóparancsot;

31.

üdvözli a marokkói reformfolyamatot, különösen a javasolt alkotmányos reformot, amelyet népszavazásra bocsátottak, és amely a kormányzati rendszer modernizálása és a demokrácia felé való nyitása felé tett pozitív lépésnek tekinthető; felszólítja a marokkói politikai pártokat, hogy vegyenek aktívan részt a változás eme folyamatában; hangsúlyozza, hogy továbbra is a polgároknak és a civil szervezeteknek kell a reformfolyamat további végrehajtásának középpontjában állniuk, valamint megjegyzi, hogy Marokkó volt az első olyan ország a régióban, amely az EU-val fenntartott kapcsolataiban „kiemelt státuszt” vívott ki magának;

32.

tudomásul veszi az algériai elnök által bejelentett, a demokratikus folyamat elindítására és az ország jobb kormányzására irányuló kezdeményezéseket, beleértve a szükségállapot megszüntetését és a tervezett alkotmányos reformot; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezést fel kell gyorsítani, és kéri az algériai hatóságokat, hogy egyértelműen kötelezzék el magukat a reformfolyamat mellet, amelybe valamennyi érintett felet be kell vonni, és amelynek nyitottnak kell lennie a civil társadalom előtt;

33.

üdvözli Jordániában is a politikai reformok iránti elkötelezettséget, különösen a jordán alkotmány felülvizsgálatát és a Nemzeti Párbeszéd Bizottságának munkáját; méltatja a jordániai hatóságok erőfeszítéseit, és hangsúlyozza a reformok konkrét végrehajtásának szükségességét; megjegyzi, hogy az EU beleegyezett abba, hogy Jordánia 2010-ben „kiemelt státuszú” partnerséget kapjon;

34.

hangsúlyozza, hogy a gondolat és a lelkiismeret szabadságához és a vallásszabadsághoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a hatóságoknak biztosítaniuk kellene; sürgeti a hatóságokat, hogy az országaikban a vallási felekezeteknek nyújtsanak megbízható és hatékony védelmet, és biztosítsák az összes különböző vallás hívőinek személyes biztonságát és testi épségét;

35.

határozottan támogatja a Tanács álláspontját, miszerint az európai szomszédságpolitikának meg kell felelnie a déli szomszédság új kihívásainak; üdvözli az EU és a tagállamok azon elkötelezettségét, hogy végigkísérik és támogatják azoknak a kormányoknak a konkrét erőfeszítéseit, amelyek valóban elkötelezettek a politikai és gazdasági reformok, valamint a civil társadalom iránt; üdvözli a dél-mediterrán térséggel foglalkozó munkacsoport főképviselő/alelnök általi létrehozását;

36.

felhívja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy a dél-mediterrán országokkal kapcsolatban alkalmazzanak a 2011. május 25-i együttes közleményben megfogalmazott „többért többet” politikán alapuló eseti megközelítést, mely révén a demokrácia fejlődése, a szabad és tisztességes választások és mindenekelőtt az emberi jogok területén elért valós eredményeket jutalmazni kell;

37.

kéri az Európai Uniót, hogy továbbra is biztosítsa a szükséges humanitárius segítséget a régióban lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, akik közül sokan menekültként élnek az országuk határán;

38.

üdvözli a régió népeivel kötött „Deauville-i Partnerséget”, melyet a G8-ak tagjai indítottak el; megállapítja, hogy Egyiptom és Tunézia lesznek a partnerségben részt vevő első országok; felkéri a Tanácsot és az EU-tagállamait, hogy koordinálják erőfeszítéseiket a G8-csoport tagjaival, akik készen állnak arra, hogy ezt a partnerséget kiterjesszék a régió valamennyi olyan országára, amely elkötelezi magát a szabad, demokratikus és toleráns társadalmak felé vezető átmenet mellett;

39.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Jemeni Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Török Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Bahreini Királyság kormányának és parlamentjének, a Marokkói Királyság Átmeneti Nemzeti Tanácsának, kormányának és parlamentjének, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Jordániai Királyság kormányának és parlamentjének, az Egyiptomi Arab Köztársaság kormányának, a Tunéziai Köztársaság kormányának, az ÖET főtitkárának és az Unió a Mediterrán Térségért főtitkárának.