This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014CN0447
Case C-447/14 P: Appeal brought on 25 September 2014 by Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg i. L. against the judgment of the General Court (Fifth Chamber) delivered on 16 July 2014 in Case T-309/12 Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg v European Commission
C-447/14. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-309/12. sz., Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg kontra Európai Bizottság ügyben 2014. július 16-án hozott ítélete ellen a Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg i. L. által 2014. szeptember 25-én benyújtott fellebbezés
C-447/14. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-309/12. sz., Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg kontra Európai Bizottság ügyben 2014. július 16-án hozott ítélete ellen a Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg i. L. által 2014. szeptember 25-én benyújtott fellebbezés
HL C 421., 2014.11.24, p. 25–26
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
24.11.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 421/25 |
A Törvényszék (ötödik tanács) T-309/12. sz., Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg kontra Európai Bizottság ügyben 2014. július 16-án hozott ítélete ellen a Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg i. L. által 2014. szeptember 25-én benyújtott fellebbezés
(C-447/14. P. sz. ügy)
2014/C 421/35
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg i. L. (képviselő: A. Kerkmann ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Saria Bio-Industries AG & Co. KG, SecAnim GmbH, Knochen- und Fett-Union GmbH (KFU)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
1. |
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-309/12. sz., Zweckverband Tierkörperbeseitigung kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét, (1) és amennyiben úgy véli, hogy rendelkezik valamennyi szükséges információval ahhoz, hogy a jogvitában maga is végleges határozatot tudjon hozni, semmisítse meg a Németország által a Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg javára nyújtott SA.25051 (C 19/2010, korábbi NN 23/2010) állami támogatásról szóló, 2012. április 25-i C(2012) 2557 végleges bizottsági határozatot, és a Bizottságot kötelezze a fellebbezési eljárás és a Törvényszék előtti eljárás összes költségének viselésére; |
|
2. |
másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé, a költségekről pedig jelenleg ne határozzon. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező lényegében a következő jogalapokra hivatkozik:
A Törvényszék tévesen minősítette állami támogatásnak a járvány esetére előirányzott tartaléknak a fellebbező tagjai által fizetett hozzájárulásokból való finanszírozását, mivel abból indult ki, hogy a fellebbező a társulás illetékességi területén a tartalékkapacitás állatjárvány esetére való fenntartásával kapcsolatos tevékenysége során az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak tekintendő. Noha először helyesen indul ki abból, hogy a közhatalmi jogkörök gyakorlásával összefüggő tevékenységek nem bírnak olyan gazdasági jelleggel, amely igazolná az EUMSZ versenyszabályainak alkalmazását. A Törvényszék szintén helyesen fejti ki, hogy a fellebbező minden egyes tevékenységét külön-külön kell megvizsgálni arra tekintettel, hogy közhatalom gyakorlásáról lehet-e szó. A Törvényszék azonban tévesen jut arra az eredményre, hogy a tartalékkapacitás járvány esetére való fenntartása nem jár közhatalmi jogkörök gyakorlásával, hanem gazdasági tevékenységet jelent, amely a fellebbezőt összességében vállalkozásnak minősíti.
Annak megállapításával, hogy a tartalék járvány esetére való fenntartása a fellebbező számára nem jár nettó költségekkel, a Törvényszék megsértette továbbá az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettséget. Ezenkívül elmulasztotta megvizsgálni a fellebbező bizonyítékait, amelyek alátámasztják, hogy kizárt a gazdasági tevékenységek hozzájárulások révén történő kereszttámogatása.
A Törvényszék álláspontjával ellentétben a tartalékkapacitás járvány esetére való fenntartását illetően, ideértve annak fellebbező általi megszervezését és finanszírozását is, általános gazdasági érdekű szolgáltatásról (ÁGÉSZ) van szó. Ennélfogva a megtámadott ítélet sérti az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdését és a 107. cikk (1) bekezdését.
Ezenkívül a Törvényszék azon két megállapításával is megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, miszerint a fellebbező előnyhöz jutott, mivel a Bíróság Altmark-ítéletében (2) foglalt kritériumok nem teljesültek, és hogy a hozzájárulások fizetése, amelyeket fertőzött területek szanálására használtak fel, támogatásnak minősül.
Továbbá a Törvényszék annak megállapításakor, hogy a fellebbező nem hivatkozhatott volna az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének megsértésére anélkül, hogy ne kérdőjelezné meg a Bizottság ÁGÉSZ-re vonatkozó uniós keretszabályozását, megsértette az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdését.
(1) ECLI:EU:T:2014:676.
(2) Altmark-ítélet, C-280/00, ECLI:EU:C:2003:415.