14.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 133/25

Előadó:

Mihai MANOLIU

1.1.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja az energiauniót (gondoskodva a szolidaritási klauzuláról, az „ötödik szabadság”-nak tekintett energiatranzitról, az energiahatékonyság előtérbe állításáról, a minél kevesebb szenet felhasználó, fenntartható társadalomra való áttérésről) és egy európai energiaügyi párbeszédet, és síkra száll egy stratégiai energiatechnológiai terv (SET) minél hatékonyabb alkalmazása mellett

1.2.

Ez a cél úgy érhető el, ha közös, következetes megközelítést alkalmaznak, az energiapolitika terén érintett szereplők együttműködnek egymással, az energetikai kutatási és innovációs programok összehangoltan kerülnek megvalósításra, és támogatást kap a környezetbarát, fenntartható energiatechnológiák minél gyorsabb piacra kerülése.

1.3.

Az EGSZB véleménye szerint a legfontosabb feladat a technológiák és az innováció technikai és tudományos fejlesztése, illetve az új elképzeléseket és koncepciókat ösztönző – például az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) szereplő – tényezők előmozdítása. Erre a tervre az európai energetikai rendszer átalakításának felgyorsítása érdekében van szükség.

1.4.

Ezekhez a koncepciókhoz az érintett szereplőkkel megvitatott felhatalmazást kell adni, és meg kell állapítani az integrált útitervben való részvétel szabályait, amely útitervet egy beruházási cselekvési tervnek kell kísérnie az uniós, tagállami, regionális és magánforrásoknak az Európai Energiakutatási Szövetség (EERA) és az európai iparági kezdeményezések keretében történő megfelelő felhasználásával, a célkitűzések elérésének elősegítése érdekében.

1.5.

Az EGSZB véleménye szerint az európai energiarendszer átalakításának felgyorsítása a következő néhány év folyamán döntő lesz majd Európa számára az éghajlatváltozás elleni küzdelem, Európa versenyképessége és gazdasági vonzereje szempontjából, valamint azért is, hogy a kis- és nagyfogyasztók számára elérhető áron, átlátható módon garantálható legyen az ellátás biztonsága.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az energiapolitikának a párbeszéd és az együttműködés révén kialakított, a kutatással és az innovációval kapcsolatos kulcsfontosságú ágazatok, valamint az új technológiákat majd alkalmazó személyzet képzésével foglakozó ágazat fejlődésére kell támaszkodnia.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európaiak várakozásainak teljesítése érdekében következetes és holisztikus megközelítésre van szükség az energiaügy területén, amely magában foglalja az államok közötti együttműködést és egy hatékony belső energiapiacot. Jelentős beruházásokra van szükség a technológiai kutatás és az infrastruktúra területén; a befektetőknek stabil, megalapozott szakpolitikai keretre van szükségük, amelyet a fejlesztési prioritások pontos elemzése, a megvalósítható és rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek, Európa ipari versenyképessége és nem utolsósorban a polgárok kívánságai alapján kell kialakítani.

1.8.

A SET-tervnek konkrétnak kell lennie és Európa valós helyzetén kell alapulnia. Az EGSZB úgy véli, hogy amennyiben az új energetikai technológiák következtében a végfelhasználó számára emelkednek az energiaárak, és a politikai döntések is az energiaárak növekedését eredményezik, a polgárok joggal várják el, hogy próbálják meg orvosolni ezt a problémát. A fogyasztók stabil, gyakorlati bevonására van szükség, ezenkívül szociálpolitikai intézkedések, oktatás és képzés segítségével küzdeni kell az energiaszegénység ellen.

1.9.

Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ha úgy vezetnek be alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett történő energiatermelést célzó technológiákat, hogy e technológiáknak sem a költségeit, sem a fejlettségét nem veszik figyelembe, az nem jár pozitív eredményekkel, sőt, hozzájárul a belső energiapiac összeomlásának kockázatához.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a megújuló energiát termelő technológiák hatalmas potenciált rejtenek, és olyan megoldásokat tudnak nyújtani, amelyeket – demonstrációs projektek és a sikertörténetek megismertetése révén – támogatni kell. Figyelembe kell venni egyéb, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményező technológiákat is, mint a tisztaszén-technológiák, az energiatárolás (ezen belül az elektromos energia tárolása), a keresletoldali válaszintézkedések, a szén- és hidrogénfelhasználás, a kapcsolt energiatermelés, a városközpontok hűtése, valamint a maghasadás és a magfúzió.

1.11.

Az EGSZB ismételten felszólít egy, az energia kérdésével kapcsolatos, egész Európára kiterjedő nyilvános párbeszédre (európai energiaügyi párbeszéd), hogy a nagy nyilvánosság és az egész civil társadalom részt vállalhasson az energiarendszer átalakításában, valamint a különböző technológiák költségei és a kutatások alapján kiválasztott szakpolitikai opciókkal járó költségek értékelésében. A párbeszédre a kormányzás minden szintjén szükség van. Az elmúlt tíz évben az EU egyre nagyobb hangsúlyt fektetett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, ugyanakkor a végrehajtás e szakpolitikai területen a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy az egyes nemzeti politikák között nincs összhang.

1.12.

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy folytatódjék a belső piac integrációja oly módon, hogy európai energiaellátási megközelítést dolgoznak ki azzal a céllal, hogy valódi szolidaritás alakuljon ki. Egy köztes lépés abból áll, hogy aktivizálják a regionális szintet, amelyre szükség van az ezen a területen folytatott együttműködés megerősítéséhez, és amelynek rugalmasnak kellene lennie és képesnek arra, hogy innovatív megoldásokat ösztönözzön annak érdekében, hogy optimalizálják a valós időben összehangolt, megújuló forrásokból előállított villamos energia termelését.

1.13.

Az EGSZB úgy véli, hogy intézkedéseket kell hozni a különböző, többek között technológiai kutatásból származó energiatermelési módok energiapiaci integrációja érdekében, tekintetbe véve többek között a hálózatok összekapcsolását, a kiegyensúlyozást és az energiadíjakat.

1.14.

Az EGSZB támogatja a beruházások növelését és a kutatás-fejlesztési tevékenységek fokozását az energiatárolás területén. Mindemellett az energiaátállás költségeinek csökkentése, az ellátás biztonságának garantálása (az európai hálózatok összekapcsolása) és az európai gazdaság versenyképesebbé tétele érdekében jobb európai szinergiákat szorgalmaz e területen.

1.15.

Ezzel összefüggésben az EGSZB emlékeztet a földgáz jelentőségére az energiaszerkezetben és az európai polgárok energiabiztonságában játszott fontos szerepére. Az EGSZB szorgalmazza az energiatárolás ösztönzését, hogy a tagállamok közös készletekkel rendelkezzenek. Ki kell aknázni továbbá az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának javításában rejlő hatalmas potenciált is.

1.16.

Az EGSZB úgy véli, hogy a kutatás- és innovációfinanszírozás megszilárdítása gazdasági növekedéshez és új munkahelyek létrejöttéhez vezetne az EU-ban. A (nemzeti terveken alapuló) új energiaügyi irányítási rendszer egységesebb energiapiacot biztosíthatna, ennek azonban elengedhetetlen feltétele az európai párbeszéd.

1.17.

Az EGSZB úgy véli, hogy a SET-terv hozzáadott értéke az európai energiarendszer jobb összehangolásából és irányításának új rendszeréből származik majd; a tervnek el kell kerülnie a korábbi párhuzamosságokat, és valós, átlátható adatokon kell alapulnia. A terv hozzájárul az olyan alapvető európai vívmányok megszilárdításához, mint a közösségi módszer, az európai demokrácia működés közben, a verseny, az együttműködés és a szolidaritás, továbbá Európa szerepe a globális kormányzásban.

1.18.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a SET-terv hatással lesz az emberek életére, különösen a munkahelyek és a szükséges készségek tekintetében. E tekintetben figyelembe kell venni a szerzői jogok kérdését.

2.1.

Az Unió tagállamai különböző energiaforrásokat használnak fel és infrastruktúrájuk is különböző, az energiaszektor szén-dioxid-mentesítése azonban mindannyiuk célja. Az energiaátállás keretébe illeszkedő vitáknak mindenekelőtt a következő kérdésekkel kell foglalkozniuk: a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-ágazatban működő új szereplők és új kereskedelmi modellek, a politikai környezet dinamikája és a beruházásokkal kapcsolatos következmények, az energiapiacok szabályozása, a technológiai innováció hatása az energetikai rendszerekre, a korábbi, hagyományos energiatárolók felszámolása, az energiaágazat új irányítási modelljével kapcsolatban felmerülő problémák és az új modell által kínált perspektívák.

2.2.

Ez rendkívül sürgető kérdés. Az EU óriási változásokat él meg az energia területén; az európai gazdaság és a kiszolgáltatott fogyasztók a megbízhatatlan ellátás fokozódó veszélyével és magas energiaárakkal szembesülnek.

2.3.

Az EGSZB egy olyan közös európai energiapolitikát kíván támogatni, mely képes garantálni az energiaellátás biztonságát, úttörő technológiák révén biztosítja a megújuló energiák piaci integrációját, garantálja az energiahatékonyságot, a fogyasztás csökkentését az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a költségek megfelelő beépítését a végfogyasztói árakba, ezenkívül – és ez még fontosabb –, figyelembe veszi az energiaszerkezet összes költségét, továbbá rendelkezésre bocsátja az e költségek fedezését szolgáló magán vagy állami forrásokat.

2.4.

Az EGSZB ezzel kapcsolatban olyan pénzügyi eszközök igénybevételére gondol, amelyeknek a következők lehetnek a forrásai: az EBB, a transzeurópai energiahálózatok programja, az európai gazdaságélénkítési terv, a 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alap (Marguerite), az előcsatlakozási eszközök, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, valamint a kutatási és technológiafejlesztési keretprogram.

2.5.

A SET-terv az energiabiztonság megvalósításának lényeges, ambiciózus eszköze. A széles körű nyilvános párbeszéd elősegítheti e cél elérését, és az EGSZB e párbeszéd katalizátora lehet. Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja, hogy a nagyközönség bekapcsolódhasson az energiarendszer átalakításával kapcsolatos kérdések megoldásába (lásd az EGSZB energiamegtakarításokkal kapcsolatos európai dokumentumra vonatkozó javaslatát); ez konkrétan egy európai (szervezett) civil társadalmi fórum létrehozását jelenthetné, amelynek egy európai energetikai párbeszéd előmozdítása lenne a feladata.

2.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az energiarendszer átalakításával kapcsolatos kérdések vizsgálatakor figyelembe kell venni a versenyképességet és a foglalkoztatásra és a szociális biztonságra gyakorolt hatásokat. A regionális piacok eloszlathatják a bizalmatlanságot: bizalom és a témával kapcsolatos oktatás hiányában nincs lehetőség konkrét energetikai szakpolitikák megvalósítására.

2.7.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok kutatás-fejlesztési költségvetése által a SET-tervhez biztosított források nem elegendőek. Emiatt még fontosabb az uniós strukturális alapok, az Európai Beruházási Alap és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek felhasználása. A piacgazdaság beruházási potenciálját innovatív rendszerek és ösztönzők segítségével e területre kell terelni. Sikert csak az innovatív gazdasági és pénzügyi eszközök és ötletek széles skálájának kipróbálásával és alkalmazásával lehet elérni.

3.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az energiaunió az energia biztonságosabbá, fenntarthatóbbá és a végfogyasztó számára megfizethetőbbé tételét jelenti. Az energiaunió lehetővé teszi az energia szabad áramlását a határokon keresztül, és a biztonságos energiaellátást minden uniós országban, minden európai polgár számára.

3.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a SET-tervvel kapcsolatos ambiciózus törekvések megvalósítása érdekében az EU-nak újításokat kell bevezetnie az energiatermelés és -szállítás, illetve az energia fogyasztókhoz való eljuttatása és az energiaszolgáltatás területén. A fogyasztókat egy jelentős műszaki szaktudással rendelkező, élénk piaci verseny jellemezte iparág fogja a középpontba állítani és támogatni.

3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az új technológiáknak és az innovációknak kulcsfontosságú szerep jut az EU energiarendszerének átalakításában és az energia-értéklánc megváltoztatásában, hogy az rugalmasabbá váljon, aktív szerepet biztosítva a fogyasztóknak (termelő-fogyasztóknak), köztük a kistermelőknek, továbbá a termelők, piaci szereplők és energiaszabályozók olyan új hálózatait fogadja be, melyek képesek az együttműködésre egy összetett piacon. Az új energiatechnológiák fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatban a kistermelőkre is hárulhat szerep.

3.4.

Az új ötleteket és új technológiákat ágazatról ágazatra továbbítani kell, hogy – a folyamatok meghaladása és az ágazatok közötti határok átlépése révén – elérhető legyen a közös kutatási-innovációs megközelítések alkalmazásához szükséges kritikus tömeg.

3.5.

Az EGSZB úgy látja, hogy az új üzleti modelleket, a szolgáltatások tisztességes megtérülését biztosító rendszereket és az energiarendszer megfelelő működését az uniós tagállamok általános technológiai fejlődése alapozza majd meg. A fogyasztói magatartás mélyrehatóbb megértése átlátható, biztonságos és felhasználóbarát információcserével érhető el.

3.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a gazdaság stabilitása a SET-tervben meghatározott energiarendszerek rugalmasságától függ, amelyeket fel kell készíteni a SET-tervben szereplő jelentős mértékű változásokra. Az ellátás biztonságát és a fogyasztóknak a tagállamokban nyújtott szolgáltatások minőségét intelligensebb, integráltabb uniós energiahálózatok kifejlesztésével kell támogatni.

3.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az értéklánc optimalizálásával új üzleti modelleknek kell létrejönniük (újrafelhasználás, újrahasznosítás, újrafeldolgozás). A rendszer általános hatékonyságát szolgáló integrációs folyamat javítása érdekében az energiamegtakarítási technológiák terén támogatni kell a kutatási és innovációs eredményeken alapuló hatékony gyakorlatok és megoldások piaci bevezetését.

4.1.

Az EGSZB támogatja a terv célkitűzéseit. Támogatja az Európai Bizottság azon megközelítését, hogy a SET-tervet egy célzottabb elképzelés, egy integráltabb megközelítés, valamint az új kezelési és irányítási struktúra révén az új kihívásokhoz kell igazítani. Az e célkitűzések elérése érdekében javasolt változtatások valószínűleg jól átgondoltak és megvalósíthatóak.

4.2.

Az EGSZB rámutat, hogy a SET-tervet meg kell erősíteni, hogy jobban megfeleljen az Unió-szerte megjelenő új kapacitások és új erőforrások következtében a kutatás-fejlesztés előtt álló új kihívásoknak. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a SET-terv hatékonyságának és hatásának maximalizálása érdekében többek között a következőkre van szükség:

4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy megalapozott érdek fűződik az – elsősorban a terület érdekelt felei által meghatározott – tíz intézkedéshez, amelyek célja az energiarendszer átalakításának felgyorsítása, új munkahelyek létrehozása és a növekedés serkentése.

4.4.

Az EGSZB szerint az EU-nak többet kell tennie azért, hogy új, nagy teljesítményű, alacsony költségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, fenntartható energiatechnológiákat vezessen be a piacra, de ezt az említett energetikai technológiák környezeti hatására vonatkozó átlátható vizsgálatnak kell megelőznie.

4.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a SET-terv keretében végzett kutatási és fejlesztési tevékenységeknek a következő konkrét elemekre kellene összpontosítaniuk az európai energiapolitika pilléreiként:

4.6.

Az EGSZB véleménye szerint az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák növekvő használata a költségek jelentős emelkedéséhez vezethet, ami – ha azokat a fogyasztókra hárítják – az árak meglódulását eredményezné az elkövetkezendő néhány év során, amíg ezek a rendszerek nem lépnek át az ipari előállítás szintjére. Emellett a külső költségek beépítése és a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek támogatásának megszüntetése elkerülhetetlenül növelni fogja a költségeket, mégpedig hosszú időn át és még nagyobb mértékben.

4.7.

Az EGSZB szerint az ipari versenyképességi, energiatechnológiai és innovációs politikának el kell érnie a költségek mielőbbi csökkenését és az új fenntartható technológiák piacra kerülésének felgyorsulását; ennek elmaradása közvetlen hatással lesz a magánberuházásokra és a nemzeti költségvetésekre, és gazdasági visszaesést eredményez.

4.8.

Az energiaellátás, -átalakítás, -szállítás és -végfelhasználás közötti egyensúlyhoz a rendszer optimalizálására és a SET-tervben meghatározott új technológiák kifejlesztésére lesz szükség, hogy egy átfogó megközelítés jegyében – a belső energiapiac megvalósítása érdekében – biztosítani lehessen a különböző szereplők és alkotóelemek hatékony együttműködését és az energiahálózatok (villamos energia, olaj, gáz, távhő és mobilitás) közötti lehetséges szinergiákat.

4.9.

A rendszerek rugalmasságához számos egyéb energiatárolási megoldásra lesz szükség, amelyek különféle energiatartományokhoz alkalmazhatók. Megvan a lehetőség a további fejlesztésekre. A kiegyensúlyozott energiarendszerhez alapvetően fontos lesz a tárolás fejlesztése, amely lehetővé teszi az aktív megújulóenergia-gazdálkodást, a megújuló energiaforrások nagyobb arányát, az infrastrukturális beruházások minimalizálását és kiegyensúlyozását, az energiarendszer rugalmasságának növelését, valamint azt, hogy kevésbé legyen szükség az energiaellátás korlátozására.

4.10.

Az innovatív szabályozási eszközök a végfogyasztói szinten elhelyezett új (helyhez kötött vagy mobil) villamosenergia-tárolási kapacitásokkal együtt több lehetőséget biztosítanak majd a fogyasztás optimalizálására, emellett alacsonyabb költségeket eredményeznek a rugalmas energiapiacon. A hidrogén sokoldalú tárolási megoldást nyújthat az elosztott villamosenergia-termelés támogatására és a megújuló energiaforrások változékony jellegének kiegyensúlyozására.

4.11.

A kutatási és innovációs tevékenységeknek az alacsony elosztott üvegházhatásúgáz-kibocsátású fűtő- és hűtőrendszerek működése és karbantartása modellezésének, mérésének és ellenőrzésének fejlesztésére, az új, hatékony energiafelhasználó termékek és rendszerek piaci elterjedésének felgyorsítására, illetve az energiahatékonyság három pillérének – mérés, az energiafogyasztás optimalizálása, fenntartható teljesítmény a tartós eredmények érdekében – tökéletesítésére kell irányulniuk.

4.12.

Az EU gazdaságának szén-dioxid-mentesítésében még fontosabb szerepet fognak játszani a városok, mivel a városiasodás tovább fog erősödni az Unióban. A közös kihívások integrált kezelése és a fenntarthatóság javítása érdekében támogatni kell a helyi szintek különböző érdekelt feleit, egyesítve a helyi önkormányzatokat, iparágat és polgárokat.

4.13.

Az EGSZB véleménye szerint a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos kihívás nagyrészt gazdasági jellegű, ugyanis már kidolgozták a zárt láncú újrahasznosítást lehetővé folyamatokat, ugyanakkor e folyamatokat az elektromos járművek akkumulátorainak újrahasznosítására is alkalmassá kell tenni.

4.14.

Az EGSZB véleménye szerint az EU akkumulátorgyártó iparágának igazodnia kell az újrahasznosítási iparághoz, és számolnia kell az elektromos járművek piacának jelentős fejlődésével és a hordozható berendezések növekvő piacával. Az iparág abban bízik, hogy az EU kész elfogadni az európai akkumulátortechnológiát.

4.15.

Az uniós energiaellátás biztonságának javítása érdekében össze kell állítani egy fenntartható technológiákból álló portfóliót (fejlett bioüzemanyagok, hidrogén és alternatív folyékony és gáz halmazállapotú üzemanyagok, többek között cseppfolyósított földgáz).

4.16.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU olyan vállalatok tevékenységeinek ad otthont, amelyek a világ élvonalába tartoznak az alacsony szén-dioxid-kibocsátást eredményező technológiák – többek között az atommaghasadás – kifejlesztésének terén. Az Unió energiaellátásának versenyképesnek kell lennie, az uniós kutatási-innovációs beruházásoknak az alapanyagoktól a feldolgozásig a teljes technológiai ellátási láncot fel kell ölelniük.

4.17.

A megújulóenergia-termelés terjedése ellenére a fosszilis tüzelőanyagokat, a szenet még mindig széles körben használják a világon villamosenergia-termelésre. A szenet – alacsony hatékonysága ellenére – továbbra is használni fogják az EU-ban villamosenergia-termelésre. Emiatt hatékonyabb széntechnológiák bevezetésére lesz szükség.

4.18.

Az EGSZB megállapítja, hogy nukleáris energia kérdésében az EU megosztott. Az uniós politika e területen egyáltalán nem egységes. Az építés alatt lévő fejlett reaktorok a nukleáris energia reneszánszát hozhatják el, és a rövid ideig tartó bizonytalanság dacára az atomenergia-termelés újjáéledése tényként könyvelhető el. Az idő majd eldönti, hogy az EU megengedheti-e magának az atomenergia arányának csökkentését az energiaszerkezeten belül, de egyelőre az eddigi úton kell továbbhaladnia. A nukleáris energiával kapcsolatos jövőbeli politikai döntésekhez hasznos lenne, ha visszajelzések érkeznének a legrégebbi rendszerek üzemeltetési és megfelelési költségeiről.