24.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 436/11

—

tekintettel a Bizottsághoz intézett, a vállalkozói szellem felélénkítésére irányuló „Vállalkozás 2020” cselekvési tervvel kapcsolatos kérdésre (O-000110/2013 – B7-0520/2013),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

1.

elvárja, hogy a vállalkozói szellem nemzeti és európai szinten való előmozdítását célzó, valamennyi javasolt intézkedés a vállalkozások minden fajtájára, többek közt a szabadfoglalkozásokra, a szövetkezetekre, a kézműipari vállalkozásokra és a szociális vállalkozásokra vonatkozzék;

2.

rámutat, hogy az üzleti és vállalkozói képességek és jártasságok kulcsfontosságú kompetenciák az egész életen át tartó tanulás szempontjából, és hogy a renyhe gazdasági növekedés, valamint a munkanélküliség magas aránya miatt – mindenekelőtt a fiatalok körében – több rövid és hosszú távú intézkedésre van szükség a vállalkozói készség kibontakozásának elősegítése érdekében;

3.

elismeri, hogy a tagállamok felelősek az üzleti, vállalkozói és szociális oktatásért és képzésért, valamint hogy a képzési rendszerek gyakran célzottabbak és költséghatékonyabbak, ha helyi és nemzeti szinten épülnek fel; úgy véli, hogy az uniós kezdeményezések révén hasznos módon lehet és kell kiegészíteni az e téren végrehajtott tagállami fellépéseket, különösen együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje révén;

4.

hangsúlyozza, hogy ösztönzőket kell nyújtani azon munkáltatóknak, akik képzéseket és közvetlenül a munkahelyen megszerezhető gyakorlati lehetőségeket biztosítanak alacsonyan képzett vagy szakképzetlen (így a roma) munkavállalók számára;

5.

aggódik amiatt, hogy a gazdasági bizonytalanság jelenlegi légkörében csökken az önfoglalkoztatást fontolgató uniós polgárok száma; úgy véli, hogy az Uniónak és a tagállamoknak fokozniuk kell összehangolt erőfeszítéseiket az európai vállalkozói kultúra javítása, valamint annak feltárása érdekében, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak olyan egyedi intézkedések meghozatalára és célok kitűzésére, amelyek ismét vonzóvá tennék a vállalkozást többek közt a szakmai tapasztalattal rendelkező szakképzett munkavállalók számára, és különösen az Unió szempontjából stratégiai fontosságú ágazatokban; úgy véli például, hogy erős kapcsolatot kell kiépíteni az ilyen kezdeményezések és a Bizottság iparpolitika terén folytatott tevékenységei között; véleménye szerint ezen intézkedéseknek a vállalkozásalapítás elősegítését célzó fellépéseket is tartalmazniuk kell;

6.

tudomásul veszi a Bizottság által javasolt, a vállalkozással kapcsolatos oktatásra és képzésre irányuló intézkedéseket és kezdeményezéseket, és felhívja a tagállamokat azok haladéktalan, a szubszidiaritás elvével összhangban történő végrehajtására; e tekintetben hangsúlyozza az EU „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű kezdeményezését; üdvözli, hogy a tagállamokat felkérték, foglalják bele nemzeti programjaikba a vállalkozói ismeretekkel, mint kulcsfontosságú kompetenciákkal kapcsolatos oktatást és képzést;

7.

úgy véli, annak érdekében, hogy a potenciális új vállalkozók rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyek révén vállalkozásukat annak társadalomhoz való pozitív hozzájárulását fokozva és az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat minimálisra csökkentve vezethetik, kezdeményezésekre van szükség annak érdekében, hogy a vállalkozással kapcsolatos oktatás szigorú fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási kritériumokat is magában foglaljon;

8.

a kkv-követek hálózatát potenciális központi fórumnak tekinti, ahol lehetőség van a bevált gyakorlatok megosztására és a végrehajtás eredményeinek értékelésére;

9.

támogatja az ifjúsági garancia tervezett bevezetése mögött rejlő ambíciót és az ehhez szükséges elegendő finanszírozás biztosítására való hajlandóságot, mint a masszív fiatalkori munkanélküliség hatásainak csökkentésére irányuló tagállami erőfeszítések – különösen a válság által súlyosan érintett országokban történő – támogatására irányuló, fontos intézkedést; kiemeli a vállalkozások és a vállalkozói ismeretek oktatása és az ezzel kapcsolatos képzés ösztönzésére irányuló tervezett intézkedések jelentőségét, mivel ezek a fenntartható foglalkoztatást célozzák, és elenyésző holtteher-hatással járnak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kkv-k fiatalok alkalmazására való ösztönzése érdekében mérlegeljenek további intézkedéseket, így adókedvezmény bevezetését;

10.

felhívja a Bizottságot, hogy közvetítő szervezetek révén erősítse meg a vállalkozásokra, különösen a kisvállalkozásokra irányuló kísérő, tanácsadó és támogató intézkedéseit, és hozzon létre olyan programokat, amelyek elősegítik az olyan, idősebb vállalkozók általi iránymutatást és támogatást, akik késztetést éreznek magukban arra, hogy mentorként vagy tanácsadóként know-how és tapasztalat átadásával segítsék azokat a fiatal vállalkozókat, akik éppen elindítják vállalkozásukat vagy a válság által sújtott vállalkozásokat vesznek át;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő klaszterek, azaz vállalkozások olyan hálózatainak és szövetségeinek létrehozását, amelyek segítik a versenyelőny kialakítását, kihasználják az emberi erőforrásokkal való közös gazdálkodás előnyeit és fokozzák a tagok versenyképességét;

12.

rámutat, hogy azok a kkv-k, amelyek információs és kommunikációs technológiákat (IKT) alkalmaznak, két-háromszor gyorsabban növekednek; ezért felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő az olyan intézkedéseket, amelyek révén a vállalkozók kiaknázhatják az egységes digitális piacban rejlő lehetőségeket;

13.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program továbbvitelére, valamint – ahol még szükséges – a nemzeti kapcsolattartó pontok számának növelésére; javasolja, hogy jobban támaszkodjanak az Enterprise Europe Network meglévő struktúráira; úgy véli, hogy célként évi 10 000 cserét kell megállapítani, a cél eléréséig minimum 10 %-os éves növekedéssel;

14.

nagy lehetőséget lát a Leonardo csereprogram gyakornokokra való kiterjesztésében, és hangsúlyozza az olyan, úgynevezett közvetítő szervezetek szükségességét, amelyek szervezési kérdésekben támogatják a kkv-kat (pl. megfelelő partnerek keresése külföldön, létesítmények keresése stb.); hangsúlyozza a végzettek számára nyújtott duális képzésében (tanulószerződéses gyakorlati képzés) rejlő vállalkozói potenciált;

15.

azt javasolja, hogy a tagállamok az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból és az Európai Szociális Alapból való további finanszírozásért folyamodhassanak, amennyiben a kapott pénzeszközöket rövid távú intézkedések – pl. vállalkozások alapításához és adás-vételéhez nyújtott tanácsadás és támogatás – finanszírozására, és nem további vállalkozások áthelyezésének igazolására használják fel;

16.

a vállalkozói szellem előmozdítására szolgáló meglévő és jövőbeli eszközök szorosabb összehangolását javasolja nemzeti, regionális és helyi szintű ösztönzők és szinergiák létrehozása érdekében;

17.

arra számít, hogy a következő Bizottság saját hatáskörén belül kulcsfontosságú témává emeli a vállalkozás és a vállalkozási ismeretek oktatása és az ezzel kapcsolatos képzés ösztönzését, és életre hív egy olyan európai partnerséget, amelyben a tagállamok eredményei többek között a következő kritériumok alapján lesznek mérhetők:

18.

ösztönzi a tagállamokat, hogy sürgősen fogadjanak el nemzeti, regionális és helyi stratégiákat a vállalkozói ismeretek oktatása és a vállalkozói képzés tantervekbe való beemelése céljából (az általános iskolai, a középiskolai, a szakmai, az egyetemi és a felnőttoktatás tekintetében); arra számít, hogy ezek a stratégiák a vállalkozások valamennyi fajtájára, valamint a vállalkozói szellem társadalmi és környezeti hatásaira is kiterjednek; kiemeli a társadalmi, gazdasági és vállalkozói képzés gyakorlatorientált és interaktív jellegének fontosságát;

19.

úgy véli, hogy a szakoktatás és -képzés – különösen a munkanélküliek számára – biztosítani tudja a munkaerőpiacon szükséges készségeket, ismereteket és kompetenciákat, valamint az egyénre szabott munkakeresési tanácsadást; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szakoktatás és -képzés nyújtását egész Európában az átláthatóságnak, a képesítések és szaktudás elismerésének és minőségének fokozása, ezáltal a tanulók és munkavállalók mobilitásának megkönnyítése érdekében;

20.

hangsúlyozza, hogy a piacok, a gazdaság és a pénzügyi rendszerek működésével kapcsolatos tudás kulcsfontosságú egy vállalkozás jó működtetéséhez, és ezért azt be kell emelni a nemzeti alapszintű oktatási rendszerekbe, valamint az EU képzési programjaiba; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi ismeretek oktatását haladéktalanul tegyék képzési programjaik részévé;

21.

hangsúlyozza a fiatalok tanulószerződéses gyakorlati képzésének fontosságát a jó kilátásokkal bíró gazdasági ágazatokban, mivel az felbecsülhetetlen lépést jelent az oktatásból a szakmai életbe történő átmenet vonatkozásában;

22.

üdvözli a tudományos és innovációs társulás (TIT) koncepcióját, amely azáltal, hogy a vállalkozói szellemet úgy helyezi a középpontba, hogy integrálja a tudásháromszög összetevőit (kutatás, felső szintű oktatás és innováció), az innováció fontos mozgatója a legfőbb társadalmi kihívások vonatkozásában, és ekként fontos eszköze a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek Európában; ezért hangsúlyozza, hogy minden TIT-nek be kell építenie a vállalkozói szellemet saját struktúrájába, valamint a kutatással, az innovációval és a képzéssel kapcsolatos megközelítésébe; hangsúlyozza, hogy a TIT-eknek integrálniuk kell és meg kell osztaniuk az innovatív oktatással és képzéssel kapcsolatos koncepciók és technológiák használata terén kialakult bevált gyakorlatokat; javasolja továbbá, hogy kerüljön sor egy, az ilyen innovatív oktatási és képzési koncepciók továbbfejlesztésével foglalkozó, különöseképpen a vállalkozói ismeretek oktatását középpontba állító tudományos és innovációs társulás létrehozásának hosszabb távú értékelésen alapuló megfontolására;

23.

felkéri a Bizottságot és az EBB-csoportot, hogy a kkv-szövetségekkel együttműködve fokozzák erőfeszítéseiket a tájékoztatás terén annak érdekében, hogy a kkv-k jobban tudatában legyenek a finanszírozási lehetőségeknek;

24.

hangsúlyozza, hogy a rugalmas finanszírozási lehetőségek kialakítása rendkívül fontos szerepet játszik az új vállalkozások létrehozásában; kiemeli, hogy meg kell szüntetni a saját tőke és az idegen tőke adójogi megkülönböztetését és a részesedés megvásárlását adókedvezménnyel kell segíteni; hangsúlyozza, hogy mivel a kkv-k finanszírozásának egyik fő formáját a bankhitelek képezik, fontos a hitelnyújtás biztosítása, ezenfelül pedig törekedni kell a sajáttőke-bevonásnak a magántőke és kockázati tőke számára biztosított jobb környezet révén történő megerősítésére, beleértve a kkv-alapok és a kibocsátási tájékoztatóval járó magas költségek nélküli közösségi befektetés támogatását is; felszólít a sajáttőke-befektetés adómentessé tételére;

25.

ismételten hangsúlyozza, hogy még mindig az adminisztratív terhek tekinthetők a vállalkozások elindítása és folyamatos fennmaradása előtt álló egyik legfőbb akadálynak; kitart amellett, hogy a szükségtelen adminisztratív terhek mérséklése továbbra is előkelő helyen szerepel a szakpolitika napirendjén, és elvárja a következő Bizottságtól, hogy tegyen olyan 2020-ig szóló szakpolitikákra és intézkedésekre irányuló konkrét javaslatokat a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében, amelyek konkrét, mennyiségi célokat tartalmazhatnak (például az uniós rendeletekből eredő adminisztratív terhek 25 %-kal való csökkentése 2020-ig);

26.

üdvözli a Bizottság által javasolt, e területet érintő intézkedéseket, és emlékeztet a Parlament 2012. október 23-i, „Kis- és középvállalkozások: versenyképesség és üzleti lehetőségek” (1), valamint a 2013. február 5-i, „A kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítása” (2) című állásfoglalásaiban foglalt lényeges megállapításokra;

27.

üdvözli a Bizottság tagállamokhoz intézett, a vállalkozásindításhoz szükséges költségek és idő mérséklésére vonatkozó újabb felhívását; rámutat a kisvállalkozói intézkedéscsomag óta elért korlátozott előrelépésre, és sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket e tekintetben;

28.

hangsúlyozza, hogy a vállalkozásbarát környezet megfelelő, vállalkozásokat támogató szolgáltatások révén történő megteremtése során figyelembe kell venni a vállalkozási modellek – például családi vállalkozás, szövetkezeti vállalkozások és egyebek – eltérő típusait;

29.

rámutat arra, hogy a kkv-k támogatására szolgáló uniós intézkedések továbbra is kiegyensúlyozatlanok, és hogy a jogszabályok kidolgozása során számos tagállam még mindig nem veszi figyelembe a kisvállalkozások sajátos jellemzőit;

30.

hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás továbbra is a kkv-k fejlődésének egyik legfőbb akadálya; felszólítja a Bizottságot, hogy teljes körűen mérje fel, hogy a kkv-kat célzó finanszírozási eszközök, például a PROGRESS mikrofinanszírozási eszköz valóban megkönnyítik-e a finanszírozáshoz való hozzájutást a kkv-k számára, különös tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban a pénzintézetek túlzottan szigorú feltételek mellett nyújtanak kölcsönt a kkv-k számára;

31.

üdvözli a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy segítséget nyújtson a tagállamok számára a vállalkozások átruházására vonatkozó adózási és adminisztratív környezet javításában; szükségesnek tartja az innovatív finanszírozási formák, mint például a csoportos finanszírozás, a kockázati tőke általi finanszírozás vagy az informális befektető általi finanszírozás adóügyi megközelítésének javítását; felkéri a tagállamokat, hogy hitelgaranciák, valamint más finanszírozási formák, így a csoportos finanszírozás vagy az informális befektetők általi finanszírozás révén, nemzeti szintű pénzügyi eszközökön keresztül fokozzák a vállalkozások átruházásához nyújtott támogatásukat, és üdvözli, hogy a Bizottság hangsúlyt helyez a közösségi finanszírozásra; úgy véli, hogy a vállalkozások átruházását az irányítási készségeket érintő megfelelő képzési kezdeményezések révén is elő kell mozdítani, például olyan esetekben, ahol a vállalkozásokat a munkavállalókra ruházzák át;

32.

megállapítja, hogy a bonyolult héaszabályozás már régóta az egyik legfőbb akadálya annak, hogy a vállalkozók kihasználhassák az egységes piacban rejlő lehetőségeket; sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb egyetlen nyilatkozatban terjessze elő a szabályok összehangolására és a héaszabályoknak való megfelelés költségeinek csökkentésére irányuló tervezett javaslatokat, hogy lehetővé tegye ezek elfogadását még ebben a parlamenti ciklusban;

33.

úgy látja, hogy az adminisztratív terhek (amelyek uniós rendeletekből eredő szükségtelen vagy aránytalan terheket is magukban foglalhatnak) és a bürokratikus terhek mérséklésére javasolt intézkedések kiegészítik a kisvállalkozási intézkedéscsomag alapelveit; sajnálja, hogy a cselekvési terv nem tesz említést egyes fontos kezdeményezésekről, például a kkv-teszt nemzeti szintű alkalmazására irányuló intézkedésekről, az adminisztratív terhek leépítésével foglalkozó magas szintű csoport jövőbeli szerepéről vagy az uniós és tagállami szabályozási terhek évenkénti eredménytáblájának létrehozásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy kkv-követe vezetésével határozza meg a 10 legterhesebb uniós intézkedés felülvizsgálatának és módosításának időszerű menetrendjét a szükségtelen vagy túlzott terhek mérséklése érdekében; megerősíti, hogy ez a tehercsökkentés semmi esetre sem csorbíthatja az alapvető szociális és környezetvédelmi normákat;

34.

kéri a tagállamokat, adjanak türelmi időt az induló vállalkozásoknak a társadalombiztosítási járulékok tekintetében és valamennyi előleg típusú adó vonatkozásában, hogy a vállalkozások csak az első évben elért tényleges nyereségük után fizessenek adót; kitart amellett, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében a rendszernek teljes mértékben átláthatónak kell lennie;

35.

hangsúlyozza a tudásközpontok, például a kutatóintézetek és kiválósági központok, valamint a kkv-k közötti tudásátadás fontosságát annak érdekében, hogy ez utóbbiak sikeresek legyenek; hangsúlyozza, hogy szükség van a tudás gyakorlatba való átültetése folyamatának és a sikeres vállalkozói klaszterek számára jelentett előnyeinek világos definíciójára;

36.

támogatja a Bizottság által kitűzött azon célokat, hogy a becsületes fizetésképtelenek kapjanak második esélyt, és csökkenjenek a vállalkozókra nehezedő, szabályozásból eredő terhek;

37.

kiemeli a szabadfoglalkozású tevékenységek fontosságát az európai vállalkozások szempontjából; üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint létrehoz egy munkacsoportot, amely a szabadfoglalkozású tevékenységek sajátosságait és szükségleteit kutatja; kéri a Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatának elvégzése és a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összefüggő intézkedések nyomon követése során vegye figyelembe e munkacsoport következtetéseit; véleménye szerint e munka elvezethet a szabadfoglalkozású tevékenységek európai chartájának kidolgozásához;

38.

hangsúlyozza az innovációs készségek általános fejlesztésének és a munkavállalókra épülő innováció támogatásának fontosságát az új és a meglévő vállalkozások tekintetében egyaránt; hangsúlyozza továbbá, hogy a vállalkozói szellem szempontjából legsikeresebb vállalkozások gyakran olyan meglévő vállalatokból válnak ki, ahol a munkavállalóknak lehetőségük van arra, hogy biztonságos és forrásokban gazdag keretek között dolgozhassák ki ötleteiket; hangsúlyozza továbbá, hogy a vállalkozók közül sokan rendelkeznek szakképzett vagy képesítés nélküli háttérrel, így a vállalkozásokat támogató erőfeszítések nem irányulhatnak kizárólag az elméleti oktatásra; rámutat arra, hogy a szakképzés és a gyakorlati képzés is fontos szerepet játszik a vállalkozások és az innováció előmozdításában;

39.

hangsúlyozza olyan ösztönzők kialakításának fontosságát, amelyek saját, részidős vállalkozások elindítására ösztönzik a munkavállalókat;

40.

kéri a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) és különösen annak pénzügyi eszközei tekintetében a többéves pénzügyi keretben megállapított rugalmassági rendelkezések alkalmazását; kitart amellett, hogy a többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz és az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program (JASMINE) továbbvitelét;

41.

hangsúlyozza, hogy a rugalmas finanszírozási alternatívák létrehozása a finanszírozáshoz való hozzájutás érdekében döntő fontosságú az induló vállalkozások és a kkv-k számára; elismeri, hogy a különböző üzleti modellek esetében a kölcsöntőke, a saját tőke és a hibrid tőke eltérő mértékben biztosíthat megfelelő forrásokat, és felkéri a tagállamokat, hogy szüntessék meg a saját tőke és a kölcsön adózási szempontú megkülönböztetését, és a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés serkentése érdekében fontolják meg adókedvezmények bevezetését a reálgazdaságba történő befektetések tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel a mikrohitelek értékpapírosításának előnyeit;

42.

bátorítja a tagállamokat, hogy a kkv-k közbeszerzési pályázati eljárásokban való részvételének megkönnyítése érdekében ösztönözzék a közbeszerzések tételekre bontását, például az „alkalmaz vagy indokol” elv nemzeti közbeszerzési jogszabályba történő beillesztése révén;

43.

sajnálja, hogy egyes tagállamokban még mindig szigorú előírásokat alkalmaznak az induló vállalkozásokkal szemben; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok egy hónapra rövidítsék a vállalkozások indításához szükséges különböző engedélyek megadását;

44.

hangsúlyozza az induló vállalkozásokat segítő speciális szolgáltatások nyújtásának fontosságát a képzésük során külön vállalkozói kurzusokon részt vevő diplomások számára;

45.

felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan egyablakos ügyintézőhelyeket, ahová összevonnak minden vállalkozásokat támogató szolgáltatást, a különböző forrásokból származó támogatásokhoz való hozzáférés, az induló vállalkozásokkal kapcsolatos tanácsadás, az Unión belüli és kívüli üzleti lehetőségekről való tájékoztatás területét is beleértve;

46.

felhívja a tagállamokat, hogy az elszámolási határidőkre és a hitelrendezésre vonatkozó nemzeti jogszabályaikban alkalmazzanak kiegyensúlyozott megközelítést annak érdekében, hogy a becsületes fizetésképtelenek második esélyt kapjanak, és a hitelezői kockázatok minimálisra csökkenjenek;

47.

támogatja „a vállalkozás európai napja” létrehozását, amely egész Európára kiterjedne, és amely ráirányítaná a figyelmet – és felhívná elsősorban a média figyelmét – a vállalkozói sikertörténetekre; úgy véli, hogy különös hangsúlyt kell helyezni azon vállalkozókra, akik az EU fenntarthatóságra és társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó alapelveinek tiszteletben tartása mellett voltak képesek gazdasági hozzáadott értéket teremteni; reméli, hogy az eseményben a vállalkozókkal való találkozók és a vállalkozásoknál tett látogatások révén iskolák és oktatási intézmények is részt vesznek majd;

48.

kiemeli, hogy a nők jelentős vállalkozói potenciált jelentő tartalékot képviselnek, és felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson megbízható adatokat a meglévő jogszabályok megfelelőbb értékelése, illetve a vállalkozó nőket gátló esetleges akadályok hatékonyabb leküzdése érdekében;

49.

kiemeli a szövetkezetekben és a szociális vállalkozásokban – a munkahelyteremtés és különösen a fiatalok foglalkoztatása eszközeként – a fenntartható helyi fejlődésben a gazdasági mellett társadalmi és foglalkoztatási szempontból betöltött szerepüknek köszönhetően rejlő lehetőségeket;

50.

hangsúlyozza az ikt kulcsszerepét a vállalkozások szempontjából, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és támogassanak az ikt-készségek fejlesztésére irányuló programokat, különösen a fiatalok és a nők számára;

51.

úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a vállalkozók világában alulreprezentált más csoportokra, például a fiatalokra, az idősekre, a fogyatékkal élőkre és a bevándorlókra is;

52.

úgy véli, hogy a demográfiai kihívások szélesebb stratégiát követelnek, amely nemcsak a munkahelyteremtésre irányul, de az európai munkaerőpiacon felmerülő új szükségletekre is választ ad; úgy véli, hogy e tekintetben további előrelépést kell elérni az uniós munkavállalók – köztük a kutatók és egyéb szakemberek – mobilitásának javítása terén, egy határok nélküli Európa elérése céljából az EU belső piacán belül;

53.

hangsúlyozza, hogy a külföldi iskolai végzettségek és szakképesítések elismerésének hiánya komolyan akadályozza a bevándorlókat vállalkozások alapításában; felszólít ezért a szakképesítések elismeréséről szóló irányelv mihamarabbi egységesítésére;

54.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.