30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/21

Előadó:

Antonello PEZZINI

Társelőadó:

Franca SALIS-MADINIER

1.1.

Az EGSZB támogatja a megelőző szerkezetátalakításról és a második esélyről szóló irányelvtervezetet, és ezért ismerteti a szervezett civil társadalom e tartalmak kiegészítését célzó javaslatait.

1.2.

Figyelembe véve a javaslat tartalmát és a belső piaci szabályozás kiteljesítésének szükségességét, az EGSZB jobban szeretné, ha a javaslat rendelet formájában látna napvilágot, és nem félne a jelenlegi rendszerek lehető legnagyobb mértékű harmonizációja felé elmozdulni.

1.3.

Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy az irányelv formálisan írja elő, hogy a vállalatok kötelesek mind előzetesen, mind a tárgyalások alatt tájékoztatni a munkavállalókat, és konzultációt folytatni velük. Különösen a korai szerkezetátalakítás fázisában a munkavállalók érdekeire kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, valamint a fizetésképtelenségi eljárás során a munkavállalói jogok védelme érdekében konkrétan hivatkozni kell a 2001/23/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésére.

1.4.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alapelvként foglalja bele az irányelvbe a fizetésképtelenségi helyzet megelőzésére irányuló – és egy „magatartási kódex” elfogadásával teljesíthető – kötelezettséget. E célból az EGSZB javasolja, hogy megfelelő részletes szabályozással foglalják bele az irányelvbe a „szociális figyelmeztetés” elvét.

1.5.

Az EGSZB javasolja továbbá, hogy az irányelvbe vezérelvként kerüljön bele, hogy fizetésképtelenség esetén minden munkavállalót minden tagállamban elsőbbségi hitelezői státusz illessen meg. Ugyancsak javasolja az EGSZB, hogy ahol még nem létezik, ott hozzanak létre nemzeti kölcsönös kockázatkezelési alapot, amely minden tagállamban garantálja a munkavállalók munkabérének kifizetését. Ezt a – néhány tagállamban már létező – alapot a munkaadók kifejezetten e célra befizetett hozzájárulásaiból lehetne finanszírozni. A tagállamok részt vehetnének az alap irányításában, és kezességet vállalhatnának érte.

1.6.

Az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy mielőbb határozza meg azokat a módszereket és ütemezést, amelyek révén idejében azonosíthatók a vállalatoknál felmerülő nehézségek.

1.7.

Az e területen működő szakembereknek és szakértőknek, valamint bíráknak eleget kell tenniük az alábbi követelményeknek: megfelelő, közös képzésben való részvétel; széles körű tapasztalatok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy eddig kevéssé bejáratott területen működjenek.

1.8.

Ellenőrizni kell a vállalkozók megfelelő hatósági igazolásokkal alátámasztott, tisztességes üzleti magatartásban megnyilvánuló megbízhatóságát biztosító kritériumokat. Ilyen igazolások támasztanák alá a második esélyhez való jogot.

1.9.

Az EGSZB sürgeti, hogy vegyék figyelembe az irányelvben, hogy az a visszaélés, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatója azzal követ el, hogy megtagadja a munkavállalói jogokat, jogellenes gyakorlat, ezért meggátolja a moratóriumhoz vagy a második esély lehetőségéhez való hozzáférést.

1.10.

Az EGSZB üdvözli, hogy a bíróságoknak csupán végső esetben jut szerep, és csak szükség esetén avatkoznak be a folyamatba.

1.11.

Az EGSZB kiemeli a vállalkozások társadalmi értékét és az arra irányuló erőfeszítést, hogy működőképességük fenntartását egyszerűsített, gyors és olcsó eljárások segítsék. Ez összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megfogalmazott értékekkel, és tiszteletben tartja a vállalkozó jóhiszeműségét.

2.1.

2015. május 20-án az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a – különböző tagállamok között alkalmazandó – fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2015/848/EU rendeletet.

2.2.

Az új jogszabály teret adott a fizetésképtelenségre vonatkozó jogi szabályozás azon célkitűzéseinek, amelyek értelmében a fizetésképtelenségi eljárás már nem pusztán a felszámolást célozza, hanem olyan eszköznek tekintendő, amely biztosítja a társaság szervezeti eszközeinek megőrzését, ezáltal a munkavállalók munkához való jogát, és – ahol lehetséges – a vállalkozás életben maradását.

2.3.

Különböző tagállamokban, ahol a felszámolási folyamatok helyett inkább a társaságok szerkezetátalakítási folyamatai érvényesülnek, a hitel-visszafizetési arány 83 %, szemben az első esetre jellemző 57 %-kal (1).

2.3.1.

Ezenkívül a különböző országokban rendkívül eltérő az eljárások hossza (2), amely három hónaptól akár több évig is terjedhet.

2.3.2.

Az is roppant változatos, miként vehető igénybe még a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően a szerkezetátalakítási eljárás.

2.3.3.

Közelmúltbéli tanulmányok (3) igazolták, hogy a fizetésképtelenségi szabályok nem teljesen megfelelőek, és hogy a tagállami szabályozások rendkívül eltérőek, ami akadályozza a beruházások egységes piacon belüli mozgását.

2.4.

Azon vállalkozók esetében, akik „gazdasági halálozási aránya” a vállalkozás első öt évében mintegy 50 % (4), a célkitűzés nem más, mint hogy moratóriumot élvezhessenek abban az időszakban, amikor a válság nyilvánvalóvá válik, majd ezt követően megoldást találhassanak az adósságrendezésre (egy legfeljebb hároméves időszakon belül), ezáltal megszabadulva a kudarc bélyegétől és lehetőséget kapva a becsületes vállalkozókat megillető második esélyre.

2.5.

Az egységes európai igazságügyi térség létrehozása céljából jelentős áttörés az úgynevezett „fizetésképtelenségi nyilvántartások” összekapcsolt elektronikus rendszerének 2019 júniusáig történő létrehozása; e nyilvántartásokat minden tagállamban létre kell hozni, és az európai e-igazságügyi portálon keresztül ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni.

2.6.

Az Európai Bizottság szerint Európában évente 200 000 vállalkozás megy csődbe; ez 1,7 millió munkahely megszűnését jelenti. Ez hatékonyabb fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárások alkalmazásával gyakran elkerülhető lenne.

2.7.

A szerkezetátalakításról és a második esélyről szóló 2014-es európai bizottsági ajánlás végrehajtásának felülvizsgálatakor megállapítást nyert, hogy a jogszabályok a fizetésképtelenség terén bevezetett reformok ellenére bizonyos országokban továbbra is eltérőek és eredménytelenek, vagy nem is léteznek. A tőkepiaci unióra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv keretében bejelentették a vállalkozások fizetésképtelenségéről szóló jogalkotási kezdeményezést, amely magában foglalta a korai szerkezetátalakítást és a második esély lehetőségét.

2.8.

Az Európai Bizottság kezdeményezésének értékelésékor különböző ajánlásokat is figyelembe kell venni, amelyeket többek között az alábbiak kiemelése céljából fogalmazunk meg:

3.1.

Az Európai Bizottság javaslata – amelynek jogalapjául az EUMSZ 53. és 114. cikke szolgál – az alábbi három fő elemre összpontosít:

3.2.

Az új szabályok megjelölnek néhány annak biztosításához szükséges alapelvet, hogy a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási „keretek” az EU egész területén koherensek legyenek, és hatékonyan működjenek. Ezek az alábbiak:

3.3.

Az új irányelvre irányuló javaslat ezenkívül figyelembe vesz olyan szempontokat is, mint a „folyamatosan működő” vállalkozás, ahol továbbra is a vállalkozó tartja kézben tevékenységét, vagy a „felfüggesztés időtartama”, amely négy hónap alatt a hitelezők nem indíthatnak egyéni végrehajtást.

4.1.1.

Ami az adósságelengedés fogyasztókra való fakultatív kiterjesztését illeti, az EGSZB – a témában már elfogadott véleményeire hivatkozva – határozottan ellenzi ezt az elképzelést, amely ellentétben áll azzal az általa feltétlenül szükségesnek tartott és többször követelt megoldással, hogy a fogyasztók eladósodására külön rendszert vezessenek be.

4.2.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy hasznos lenne pontosítani az irányelv alkalmazási területét és körét (társasági forma, foglalkoztatottak száma), különleges figyelmet szentelve a kkv-knak és a helyi gazdaságban játszott szerepüknek.

4.2.2.

Széles körű egyetértés övezi azt a kérdést, miszerint segíteni kell a vállalatok idejében történő átalakítását, hogy ezáltal megmenthetők legyenek a munkahelyek és megőrizhetők legyenek a vállalat értékei, valamint hogy ily módon támogatni kell a becsületes vállalkozókat.

4.2.3.

Hasznos és szükséges lenne meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése esetén a vezető „becsületesnek” tekinthető. Ezeket az objektív kritériumokat meg kell határozni, és bele kell foglalni az irányelvbe. Nem szabad elhanyagolni a taktikai okokból indított fizetésképtelenségi eljárások újabban előforduló jelenségét sem, amellyel a jogi felelősséget igyekeznek megkerülni, megtagadva ezáltal a munkavállalói jogokat. Az erre törekvőket a moratóriumtól és a második esély lehetőségétől való megfosztással vissza kell tartani az efféle gyakorlatok alkalmazásától.

4.2.4.

A folyamat minden szakaszát a munkavállalók és a szakszervezetek folyamatos részvételével kell lebonyolítani, azaz tényleges konzultációt és megfelelő, előzetes tájékoztatást kell tartani. A munkavállalók képviselőinek és a szakszervezeteknek rendelkezniük kell olyan jogokkal, amelyek értelmében alternatív megoldási javaslatokat tehetnek a munkahelyek megőrzése érdekében, és rendelkezniük kell a szakértő alkalmazásához való joggal is.

4.2.5.

Ha a megelőző szerkezetátalakítási keretrendszer – annak közös és mindenki által osztott elemeivel együtt – létrejön, be kell tartani egy közös és egységes, uniós szintű protokollt.

4.2.6.

Az EGSZB javasolja, hogy minden tagállam köteles legyen rendelkezni a munkavállalók munkabérének kifizetését garantáló nemzeti kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozását célzó eljárásról. Ezt az alapot a munkaadók kifejezetten e célra befizetett hozzájárulásaiból lehetne finanszírozni. A tagállamok részt vehetnének az alap irányításában, és kezességet vállalhatnának érte (5).

4.2.7.

A munkahelyek védelme és az elbocsátások elkerülése érdekében támogatni kell a „szociális figyelmeztetést”, azaz a cégek azon kötelezettségét, hogy kellő időben előre jelezzék az üzleti nehézségeket és figyelmeztessék az érintett feleket. Az ilyen – minden egyes konkrét esetben megfelelő módon kialakítandó – előrejelző eszköz alkalmazása ezenkívül hasznos és világos bizonyítéka lenne annak is, hogy a cégvezető becsületes, és társadalmilag felelős módon járt el.

4.2.7.1.

Támogatni kell a munkavállalói képviselők, a szakszervezetek, az egyéb érdekképviseleti szervek, illetve más érdekelt felek bevonásának kultúráját.

4.2.8.

A kitűzött cél a bírósági/közigazgatási hatóságok beavatkozásának csökkentése, amelyekhez túl gyakran folyamodnak, és amelyek idejekorán és drasztikus módon oldják meg a fizetésképtelenségi problémákat.

4.2.9.

Mind nemzeti, mind uniós szinten alkalmazni kell a munkavállalói képviselők megfelelő tájékoztatásának és a velük való konzultációnak az elvét (2009/38/EK irányelv), továbbá el kell ismerni a jogaikat, és fel kell ismerni a figyelmeztető jelzés kibocsátásában betöltött védelmi szerepüket, mivel gyakran ők az elsők, akik észlelik a cég működési zavarait („whistleblower as means of prevention”, azaz a bejelentő mint prevenciós eszköz).

4.2.10.

A 3. cikk (3) bekezdése pontosításra szorul. Különösen fontos lenne meghatározni azokat a paramétereket, amelyek alapján vállalatokat ki lehetne zárni a figyelmeztető mechanizmusból (alkalmazottak száma, árbevétel stb.).

4.3.1.

Egy kedvező és proaktív megközelítést alkalmazó, a tapasztalatok és az eljárások összehangolására alapuló általános keret létrehozása.

4.3.2.

Az EUMSZ 114. cikke tartalmának, azaz a belső piacnak a megvalósításához szükséges, hogy az Európai Bizottság többek között felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal rendelkezzen a fizetésképtelenségi eljárások harmonizációjáról, mivel ezek jelenleg rendkívül eltérőek az egyes tagállamokban.

4.3.3.

Hasonlóképpen, közösségi szinten kell javasolni és harmonizálni olyan, a fizetésképtelenséghez közeli állapotban alkalmazandó eljárásokat, amelyek figyelembe veszik a normális pénzforgalmat akadályozó, és ezért olykor késedelmes fizetéshez vezető okokat (6).

4.3.4.

Meg kell határozni a megrendelők és a szolgáltatók közötti viselkedésre alkalmazandó magatartási kódexet, amelyben ki kell térni a szolgáltatási díjak kifizetésének maximális határidejére is.

4.3.5.

Más esetekben az okok politikai okokra vezethetők vissza, ami független a vállalkozó képességeitől.

4.3.6.

Az új és az átmeneti finanszírozások védelmét közös előírások és viselkedési módok révén kell biztosítani, amelyek egyformán működnek a különböző tagállamokban, és amelyek alkalmasak a kisebbségek által kifejezett jogos álláspontok képviseletére is.

4.3.7.

Néhány európai ország regionális igazgatási szervei már létrehoztak olyan vegyes testületeket (7), amelyek feladata, hogy kellő időben beavatkozzanak, ha ez egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás támogatása érdekében szükségessé válik (8).

4.3.8.

Helyénvaló lenne tanulmányt készíteni ezekről a testületekről, és levonni a legjelentősebb tapasztalatok tanulságait.

4.3.9.

Az erős kompetenciákkal, világos elképzelésekkel és előrelátással, valamint erős szociális célokkal rendelkező vegyes testületek létrehozása segíthetne pótolni az előrejelzés vagy a stratégiai tervezés hiányosságait, amelyek összességükben meggyengítették a munka világát, és hozzájárultak az Európát 2008 óta különböző formákban sújtó gazdasági válsághoz.

4.3.10.

Mind a korai szerkezetátalakítás eszközei, mind a második esély lehetősége előnyökkel jár azon vállalkozók számára, akik betartották a figyelmeztetési és előre jelzési eljárásokat és akik kérik az ezekhez való hozzáférést, és mindkettő célja, hogy megteremtse a hitelezők (elsősorban a munkavállalók és a szakszervezetek) bevonásához szükséges feltételeket.

4.3.10.1.

Emiatt alapvetően fontos, hogy a fent említett lehetőségekhez való hozzáférést kérő vállalkozó azonnal a tárgyalópartnerei (munkavállalók, szakszervezetek, általában a hitelezők, a válságkezelésre kinevezett szervezetek) rendelkezésére bocsássa minden számviteli nyilvántartását (mérlegek és azok mellékletei, banki és biztosítási dokumentumok, készletnyilvántartások stb.), és lehetővé tegye saját tevékenységének bármely formában történő ellenőrzését.

4.3.10.2.

Ez nemcsak az átláthatóság elvének való megfelelés szempontjából fontos, hanem az irányelvjavaslat alapján felkért és kirendelt alapvető intézmények hatékony működését is lehetővé teszi.

4.3.10.3.

A vállalkozás összes dokumentumához való azonnali hozzáférés lehetővé teszi a következőket:

4.3.11.

A szerkezetátalakítás hatásvizsgálatának magában kell foglalnia a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat, valamint – ha előzetesen ismertek – meg lehet hozni a munkahelyek megóvását célzó, például a munkavállalók képzésére vagy kompetenciái növelésére irányuló megfelelő intézkedéseket.

4.3.12.

Az 5. fejezet 18. cikke vonatkozásában: meg kell tiltani, hogy a cégvezetők az alkalmazottak felé fennálló tartozások rendezéséhez szükséges szint alá csökkentsék a vállalati javakat.

4.4.1.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2013-as véleményében – amely egybevág jelenlegi véleményével – az EGSZB hangsúlyozta többek között az alábbiakat:

4.4.2.

Az első alkalommal csődbe jutó vállalkozók számára fenntartott második esélyt szabályozó előírásoknak világosnak és az összes uniós országban közösnek kell lenniük (ahogyan arról a belső piacról szóló 114. cikk rendelkezik), és ezekben részesülniük kell azon munkavállalóknak is, akiket nem ért sem kár, sem jogsérelem a vállalkozó első kudarca révén.

4.4.3.

Sok tagállamban gyakori probléma, hogy a csődbiztosok az eljárások merevsége miatt drasztikus intézkedéseket hoznak.

4.4.4.

A minden uniós tagállamban egységesen és nyíltan követendő eljárásoknak át kell alakítaniuk a csődbiztosok hagyományos szerepét, hogy a továbbiakban inkább „foglalkoztatásfejlesztési biztosokként” működhessenek; ehhez széles körű és alapos kulturális és technikai előkészületekre van szükség, amelyeknek részét kell képezniük az európai e-igazságügyi portálhoz kapcsolódó és az (EU) 2015/848 rendelet által megerősített informatikai folyamatoknak is.

4.4.5.

Értékelendő a második esélyhez való hozzáférés egyszerűsítésére irányuló javaslat. E tekintetben jelentős előrelépés, hogy a túlzottan eladósodott vállalkozók az előírt határidő lejártakor teljesen mentesülhetnek adósságaik alól, anélkül, hogy ismét joghatósághoz vagy közigazgatási hatósághoz kellene fordulniuk (20. cikk (2) bekezdés).

4.5.1.

Hasznos lenne, ha a szerkezetátalakítással, fizetésképtelenséggel és a második esély programmal foglalkozó igazságügyi és közigazgatási hatóságok tagjainak kezdeti, majd továbbképzését közvetlenül az Európai Bizottság szervezné (ügynökségeken keresztül).

4.5.2.

Harmonizálni kell az EU területén működő szakemberekre vonatkozó kritériumokat: elő kell írni például a képzésükre és szakképesítésükre vonatkozó minimumkövetelményeket, azt, hogy milyen szakmai nyilvántartásban kell szerepelniük, illetve milyen felelősségi körökkel rendelkeznek, és milyen szakmai etikai kódexet kell követniük.

4.5.3.

Az eljárások bevezetéséhez és hatékonnyá tételéhez szükség van olyan eszközökre, mint például a belső felügyelet, vagy különböző könyvelési, jelentéstételi és ellenőrzési módszerek.

4.6.1.

Amint azt az 4.3.10.1. pontban is kiemeltük, csak a cég dokumentációjához való időszerű és teljeskörű hozzáférés garantálhatja az összegyűjtendő adatok hitelességét és teljességét, amire az eljárások hatékony felügyelete érdekében (29. cikk) van szükség.

4.6.2.

A dokumentáció egyértelműségét és teljességét a 182/2011/EU rendelet értelmében kiadott végrehajtási aktusban is meg kell erősíteni.