15.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/159

—

tekintettel a Nigériáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel Muhammadu Buhari elnöknek az Európai Parlament előtti 2016. február 3-i felszólalására,

—

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a nigériai helyzetről szóló korábbi nyilatkozataira,

—

tekintettel a nigériai helyzetről szóló tanácsi következtetésekre, köztük a 2015. február 9-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek főtitkárának a nigériai helyzettel kapcsolatos korábbi nyilatkozataira,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a nigériai helyzettel kapcsolatos korábbi nyilatkozataira,

—

tekintettel az alelnöknek/főképviselőnek és a Nigériai Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének a 2016. március 15-én Brüsszelben rendezett hatodik Nigéria–EU miniszteri párbeszéd alkalmával tett nyilatkozataira,

—

tekintettel a Tanács határozatára, miszerint a Boko Haramot felveszi a terrorista szervezetek uniós jegyzékébe, amely 2014. május 29-én lépett hatályba,

—

tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Cotonou-i Megállapodás második felülvizsgálatára, amelyet Nigéria 2010. szeptember 27-én ratifikált,

—

tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—

tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló, 1981. évi ENSZ-nyilatkozatra,

—

tekintettel az 1981. évi emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára, amelyet Nigéria 1983. június 22-én ratifikált,

—

tekintettel a Nigériai Szövetségi Köztársaság alkotmányára és különösen annak a vallásszabadság védelméről szóló, „A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság” című IV. fejezetben található rendelkezéseire,

—

tekintettel a 2015. márciusi nigériai elnökválasztás eredményére,

—

tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a Boko Haram által elkövetett erőszakos cselekményekről és visszaélésekről, valamint az érintett országokban ezek emberi jogokra gyakorolt hatásáról készített 2015. szeptember 29-i jelentésére,

—

tekintettel az ENSZ által 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlesztési célokra;

—

tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelyet Nigéria 1991. április 16-án ratifikált,

—

tekintettel az Amnesty International „Nigeria: Still waiting for justice, still waiting for change. Government must prioritise accountability in the north-east” („Nigéria: Igazságszolgáltatásra és változásra várva. A kormánynak elszámoltathatóságra kell koncentrálnia észak-keleten”) című jelentésére,

—

tekintettel a Human Rights Watch 2016. januári Nigériáról szóló jelentésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Nigéria jelentős erőforrásaival Afrika legnagyobb gazdasága, valamint legnépesebb és kulturálisan legsokszínűbb nemzete; mivel kulcsszerepet játszik a regionális és az afrikai politikában, és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségén (ECOWAS) keresztüli regionális integráció motorja; mivel azonban a világ legegyenlőtlenebb országai közé tartozik, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekhez jelentősen hozzájáruló kiterjedt korrupcióval, és biztonságát a Boko Haram erőszakos szélsőséges csoport fenyegeti;

B.

mivel a katonai diktatúra évei, a korrupció, a politikai instabilitás és a rossz kormányzás ahhoz vezettek, hogy nem történt elég beruházás az ország infrastruktúrájába, az oktatásba és a szociális szolgáltatásokba, és mivel ez Nigériában továbbra is aláássa a szociális és gazdasági jogokat;

C.

mivel tízből több mint hat nigériai él naponta kevesebb mint 2 dollárból; mivel a mélyszegénység még súlyosabb az északi államokban, amelyek az országon belül a legkevésbé fejlettek; mivel ez a szegénység közvetlenül hozzájárul a társadalmi megosztottsághoz, a vallási ellenségeskedéshez és a regionális megosztottsághoz; mivel Nigéria Gini-indexe drámai módon növekedett, és 2010-ben elérte a 48,8-at;

D.

mivel a Transparency International szervezet a 2015. évi korrupcióérzékelési indexében Nigériát 175 ország közül a 136. helyre rangsorolta; mivel egyes becslések szerint évente 3–8 milliárd dollárnyi nigériai kőolajat lopnak el;

E.

mivel a Muhammadu Buhari elnök 2015. márciusi hatalomba lépésével történt békés átmenetet ellenére Nigéria békéjét és stabilitását veszélybe sodorta a Boko Haram erőszakos szélsőséges csoport által elkövetett támadások, gyilkosságok és emberrablások sora, az olaj alacsony világpiaci ára által okozott gyenge gazdaság, a politikai intézmények gyengesége, a korrupció leküzdésének sikertelensége, valamint a megoldatlan konfliktusok a Niger deltájában és az ország középső részén;

F.

mivel a Boko Haram 2014-ben és 2015-ben legalább 8 200 civilt ölt meg; mivel a becslések szerint több mint 2,6 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint 14,8 milliót érint a Boko Haram lázadása;

G.

mivel a terrorizmus globális fenyegetést jelent, de a globális közösség arra való képessége, hogy együttműködjön a nigériai hatóságokkal a Boko Haram elleni harcban, az új vezetés teljes mértékű hitelességétől, elszámoltathatóságától és átláthatóságától függ; mivel az, hogy a kormány nem vetett véget a legmagasabb szinten a háborús bűncselekmények büntetlenségének, továbbra is az egyik legfőbb kérdés ebben az országban; mivel Buhari elnök ígéretet tett arra, hogy vizsgálatot kezdeményez ezekben az ügyekben;

H.

mivel a Boko Haram célja, hogy Nigériában egy teljes mértékben iszlám államot hozzon létre, beleértve a saría büntetőbíróságok felállítását szerte az országban, valamint a nyugati oktatás betiltását; mivel a Boko Haram nőket és lányokat rabolt el, hogy öngyilkos merényleteket kövessenek el; mivel a közelmúltban elkövetett, köztük a 2016. március 16-i, február 11-i, valamint január 31-i észak-kelet nigériai öngyilkos bombamerényletek számos halálos áldozatot követeltek;

I.

mivel a szexuális és a nemi alapú erőszak, továbbá a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberekkel szembeni erőszak Nigéria zavaros helyzetű észak-keleti régióiban még mindig mindennapos, és mivel az alapvető jogok, például a lányok és a nők oktatáshoz való joga, a társadalmi igazságosság és az állami bevételek igazságos társadalmi elosztása tekintetében drámai mértékben romlik a helyzet, csakúgy mint a korrupció elleni küzdelemben;

J.

mivel a Boko Haram 2014. április 14–15-én körülbelül 270 iskolás lányt rabolt el az észak-kelet nigériai Chibokban egy iskolából, és mivel a többségük még mindig nem került elő; mivel a pontos sorsukat továbbra is rejtély borítja, bár félő, hogy legtöbbjüket arra kényszerítették, hogy felkelőkhöz menjenek férjhez vagy maguk is váljanak felkelőkké, hogy nemi erőszak áldozatai lettek vagy rabszolgának adták el őket, továbbá hogy a nem muzulmán lányokat kényszerítették, hogy térjenek át az iszlám vallásra; mivel a Boko Haram 2009 óta több mint 2 000 nőt és lányt rabolt el, köztük 2014. november 24-én mintegy 400-at a Borno tartománybeli Damasakból;

K.

mivel a nigériai katonaság 2016. április 6-én bejelentette, hogy legalább 800 harcos adta meg magát a megelőző három hétben; mivel a nigériai csapatok 2016. február 26. óta 11 595 túsz életét mentették meg a Boko Haram elleni razziák során a Nigéria, Csád és Kamerun közötti hegyvidéki területen;

L.

mivel az elrabolt diáklányok helyzete szélesebb körű problémákat fedett fel, köztük az iskolák elleni rendszeres támadásokat, a tanárhiányt, valamint hogy sürgősen nemzetközi finanszírozásra van szükség a lerombolt épületek javítására és újjáépítésére; mivel az oktatási lehetőségek hiánya azt jelenti, hogy egyes gyermekek sok éve nem járnak iskolába;

M.

mivel a Boko Haram erőszakos szélsőségessége válogatás nélküli, és az erőszakhullám vallástól és etnikumtól függetlenül óriási szenvedést okozott az embereknek; mivel a jelentések szerint az elmúlt évben növekedett a meggyilkolt keresztények száma Nigéria északi részén;

N.

mivel az ország középső régiója évek óta szenved az etnikai és vallási közösségek közötti gazdasági és politikai feszültségektől, és a közelmúltban erőszakot szült a hatalomért és a földhöz való hozzáférésért folytatott verseny a nomád és mezőgazdasági közösségek között;

O.

mivel továbbra is a kőolaj- és földgáztermelés Nigéria fő jövedelmi forrása, bár az ország gazdasági vagyonából származó hasznok felosztása rendkívül egyenlőtlen; mivel a szegénység és a munkanélküliség szintje jóval magasabb Nigéria északi részén, mint az olajban gazdag déli területeken; mivel a Világbank szerint Nigéria mintegy 400 milliárd USD olajból származó bevételt vesztett 1960 óta a korrupció miatt, és mivel további 20 milliárd USD olajból származó bevétel tűnt el a nigériai államkasszából az elmúlt két évben;

P.

mivel az elnöki hivatal létrehozott egy különleges vizsgálati csoportot annak érdekében, hogy az vizsgálatot indítson azon állítások kapcsán, hogy a biztonsági erők megsértették az emberi jogokat, ideértve a gyilkosságokat, a kínzást és az erőszakos eltüntetéseket;

Q.

mivel a nigériai szenátus jelenleg tárgyal egy jogszabályjavaslatot, amelynek célja, hogy büntesse a közösségi médián keresztül tett „visszaélésszerű nyilatkozatokat”, továbbá a kormány vagy mások nyomtatott és elektronikus média útján való bírálását;

1.

üdvözli a nigériai elnökválasztás utáni békés hatalomátadást, és biztatónak tartja a Buhari elnök és kormánya ambiciózus reformprogramjával kapcsolatos magas elvárásokat;

2.

mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Nigériának jelentős társadalmi, gazdasági, politikai és biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem sikerült előrehaladást elérni a nigériai társadalmat évtizedek óta mételyező korrupció kezelésében;

3.

elismeri, hogy Nigériának megvan a lehetősége arra, hogy gazdasági és politikai hajtóerő legyen Afrikában, de fejlődését eddig visszatartotta a gyenge gazdasági kormányzás, a demokratikus intézmények gyengesége és az óriási egyenlőtlenségek; felhívja továbbá az Európai Uniót és tagállamait, hogy tegyenek eleget azon kötelezettségvállalásuknak, hogy átfogó politikai, fejlesztési és humanitárius segítséget biztosítanak olyan programok támogatására a kormányzat valamennyi szintjén, amelyek a szegénység, az ifjúsági munkanélküliség és a nők érvényesülése hiányának kezelésére irányulnak;

4.

úgy véli, hogy a korrupció elleni küzdelmet a nigériai hatóságoknak kell irányítaniuk, és úgy véli, hogy ha ezt nem teszik meg, az több további évet jelent a szegénység, az egyenlőtlenség, a jó hírnév csorbulása és a csökkentett külföldi befektetések, valamint a fiatalok lehetőségeinek akadályozása jegyében; további támogatást ajánl fel e cél elérése, valamint a korrupt gyakorlatok és a terrorizmus közötti kapcsolat megszakítása érdekében;

5.

elismerését fejezi ki a Buhari-kormány arra irányuló erőfeszítései iránt, hogy megerősítse a korrupcióellenes tevékenységeit, valamint hogy úgy rendelkezett, hogy valamennyi kormányzati pénzügyi tranzakciónak egyetlen bankszámlán keresztül kell történnie a kiadások nyomon követése érdekében; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket az illegális pénzmozgások, valamint az adócsalás és az adóelkerülés hatékony megfékezésére, és az adóügyekben folytatott demokratikus nemzetközi együttműködés fokozására;

6.

kifejezi szolidaritását a nigériai nép felé, amely a Boko Haram által elkövetett terrorcselekményektől szenved, amelyek miatt ezrek veszítették életüket és több mint kétmillió ember kényszerült lakóhelye elhagyására; sürgeti a nigériai kormányt, hogy regionális és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban tegyen meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság védelmének – többek között az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos átfogó, független és hatékony nyomozás révén való – biztosítása érdekében;

7.

határozottan elítéli a Boko Haram által a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekményeket és támadásokat, és felszólítja a szövetségi kormányt, hogy védelmezze a lakosságot, és a minden polgárt megillető egyenlő jogok biztosítása révén kezelje az erőszak kiváltó okait, többek között foglalkozzon az egyenlőtlenségekkel, a termékeny mezőgazdasági területek feletti ellenőrzéssel, a munkanélküliséggel és a szegénységgel; elutasít a nigériai katonai erők által elkövetett, a humanitárius jogot sértő minden erőszakos megtorlást; üdvözli ugyanakkor a nigériai hadsereg „biztonságos folyosó” nevű programját, amelynek célja a Boko Haram harcosainak rehabilitációja;

8.

elítélendőnek tartja ártatlan férfiak, nők és gyermekek lemészárlását, a kínzást és a nemi erőszakot, valamint a gyermekkatonák toborzását, és támogatja a nigériai lakosságot abban, hogy országában eltökélten küzdjön az erőszak minden formája ellen;

9.

felszólítja a nigériai kormányt, hogy dolgozzon ki egy, a terrorizmus kiváltó okait kezelő átfogó stratégiát, és ígérete szerint vizsgálja meg az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a nigériai katonai erők emberi jogi jogsértéseket követtek el; üdvözli a 2016 májusában Abujában tartandó biztonsági csúcstalálkozót, és felhívja az összes érintett felet, hogy azonosítson a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló konkrét, az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának feláldozása nélkül megvalósítható életképes megoldásokat; hangsúlyozza a regionális együttműködés jelentőségét a Boko Haram jelentette veszély kezelésében;

10.

az ENSZ égisze alatt lefolytatandó nemzetközi vizsgálatot kér a harmadik országoknak a régióban működő terrorcsoportok (pl. Boko Haram) megszervezésében és finanszírozásában viselt felelősségének;

11.

úgy véli, hogy a chiboki diáklányok április 14-i elrablása második évfordulójának friss lendületet kell adnia a nigériai kormány és a nemzetközi közösség számára, hogy biztosítsák azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukat, valamint a Damasak városából 2014 novemberében elrabolt 400 nő és gyermek, illetve minden más elrabolt nő és gyermek szabadon bocsátását;

12.

felkéri a hatóságokat, hogy a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások teljes köréhez biztosítsanak egyszerű hozzáférést a nők és a lányok számára;

13.

aggodalommal veszi tudomásul az észak-nigériai iskolák elleni támadásokat, amelyek megfosztják a gyermekeket az oktatási lehetőségektől, továbbá azzal a kockázattal járnak, hogy fűtik a radikalizálódást, amelytől az olyan erőszakos szélsőséges csoportok, mint a Boko Haram függenek;

14.

megjegyzi, hogy a Boko Haram muszlimokat, keresztényeket és más vallásúakat, illetve vallási meggyőződés nélküli személyeket egyaránt megkülönböztetés nélkül megtámadott, és elítéli az erőszakhullámot, többek között a vallási intézmények és hívők célba vételét;

15.

elítéli továbbá a mezőgazdasági termelők elleni támadásokat és az ország középső részén – különösen Plateau és Taraba tartományokban – a marhapásztorok és a mezőgazdasági termelők közötti etnikai konfliktust, amelyet 2014 óta súlyos emberi jogi jogsértések és több ezer halálos áldozat jellemeznek;

16.

felhívja a nigériai kormányt és a nemzetközi partnereket, hogy növeljék a marhapásztorok és a mezőgazdasági termelők közötti helyi közösségi konfliktusok megelőzésére és megoldására irányuló beruházásokat azáltal, hogy a gazdasági és természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra irányuló közös kezdeményezések révén támogatják az együttműködést;

17.

felhívja Buhari elnököt annak biztosítására, hogy kormánya megvédi a nigériaiak abbéli jogát, hogy szabadon gyakorolják vallásukat, valamint tágabb értelemben véve valamennyi polgár jogait, összhangban az ország jogszabályaival és alkotmányával, és kéri a nigériai vallási vezetőket, hogy nyújtsanak segítséget a szélsőségesség és a radikalizálódás elleni küzdelemben;

18.

sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy továbbra is elkötelezetten folytassák a Nigériával kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megvalósuljon a béke, a biztonság, a jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása; sürgeti őket különösen arra, hogy a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás 8. cikke értelmében folytassák a Nigériával megkezdett politikai párbeszédet, és ebben az összefüggésben kezeljék az egyetemes, regionális és nemzeti emberi jogi eszközök által biztosított egyetemes emberi jogokkal, köztük a gondolat-, lelkiismereti, vallás- és meggyőződési szabadsággal és a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos problémákat;

19.

kéri, hogy a nigériai hatóságok utasítsák el a komolytalan és egyéb kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos petíciók megtiltására irányuló törvénytervezetet, amelyet jelenleg a nigériai szenátus tárgyal, mivel ez aláássa a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát Nigériában;

20.

felhívja a nigériai kormányt és a regionális hatóságokat, hogy hagyjanak fel a nigériai LMBTI közösség kriminalizálásával és biztosítsák a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat;

21.

felhívja a nigériai kormányt, hogy hozzon sürgős intézkedéseket a Niger deltájára vonatkozóan, többek között lépjen fel az olajjal kapcsolatos illegális tevékenységek megszüntetése érdekében;

22.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének, az Afrikai Unió elnökének, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, a Pánafrikai Parlamentnek, valamint a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége képviselőinek.