—

semmisítse meg a Számvevőszék 2019. május 22-i határozatát, amelyben elutasította a felperes azon kérelmét, hogy egészségi állapota változásának és a rokkantságot követő orvosi felülvizsgálatok részletes szabályainak megállapítása érdekében a rokkantsági bizottsághoz forduljon;

—

a Számvevőszéket kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata VIII. melléklete 15. cikkének megsértésén alapul, mivel e cikk csupán az intézményt illető lehetőségként és nem kötelezettségként írja elő a rokkantsági támogatásban részesülő tisztviselő időközönkénti orvosi vizsgálatra való kötelezését annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a tisztviselő változatlanul megfelel e támogatás folyósítása követelményeinek.

2.

A második jogalap az adminisztratív vezetők testületének a rokkantság megállapítását követő orvosi vizsgálatról szóló 2016. február 25-i 279/15 határozatának megsértésén alapul, mivel az azt írja elő, hogy az intézmény orvosa kivételes jelleggel elfogadhatja a kezelőorvos által készített jelentést vagy elhalaszthatja a vizsgálatot, amennyiben a rokkantság alapját képező állapot jellege nem indokolja az újbóli munkafelvétel lehetőségének értékelésére irányuló vizsgálatot.

3.

A harmadik jogalap a gondoskodási kötelezettség megsértésén alapul. A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy az intézménynek figyelembe kellett volna vennie a kezelőorvos és az orvosszakértő augusztus 23-i és 24-i, valamint a kezelőorvos 2019. október 11-i véleményét is.