A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai küldetések

(2022/C 301/05)

Előadó: Markku MARKKULA (FI/EPP), Helsinki régió elnöke Referenciaszöveg: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai küldetésekről COM(2021) 609 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

1.

üdvözli az európai küldetéseket mint az Európai Bizottság arra irányuló összehangolt erőfeszítéseit, hogy egyesítse a szükséges forrásokat a finanszírozási programok, szakpolitikák és rendeletek, valamint az állami és magánszereplők mozgósítására és aktiválására irányuló egyéb tevékenységek tekintetében, hogy tényleges és tartós hatást érjen el az új megoldások és megközelítések társadalmi elterjedésének ösztönzése érdekében. Az RB hangsúlyozza, hogy inkluzív megközelítésre van szükség, amelynek keretében az uniós küldetéseket az EU egészére kiterjedő kohéziós politika és minden más uniós finanszírozási eszköz mellett fel kell használni a területi kohézió előmozdítása és a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében;

2.

hangsúlyozza (1), hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia fényében az európai küldetések az égető társadalmi kihívások kezelésének új és létfontosságú eszközeként az EU hatásának és hitelességének valódi próbáját jelentik. A küldetéseknek széles körű legitimitással és elfogadottsággal kell rendelkezniük. Amint arra az Európai Bizottság rámutatott, az érdekcsoportjaikat és polgáraikat képviselő városok és régiók szerepe létfontosságú az európai küldetések ambiciózus célkitűzéseinek megvalósításában;

3.

megismétli az RB azon nyilatkozatát (2), amely szerint támogatja az európai küldetések végrehajtását mint a társadalmi kihívások kezelése felé tett erőteljes lépéseket, és hangsúlyozza, hogy olyan hatékony, többszintű kormányzási rendszerre van szükség, amely összekapcsolja ezeket az európai küldetéseket a helyi és regionális fejlesztési stratégiákkal, az intelligens szakosodási stratégiákkal, a Covid utáni helyreállítási intézkedésekkel és a strukturális alapokból nyújtott innovációs finanszírozással;

4.

sürgeti az EU és a tagállamok fő döntéshozóit, hogy gyorsan és határozottan reagáljanak az ukrajnai helyzetre, többek között az európai küldetések, különösen a városokhoz kapcsolódó küldetés elindításakor. A NextGenerationEU forrásaira és más közfinanszírozási forrásokra vonatkozó finanszírozási kritériumokat rugalmasan ki kell igazítani, hogy a városi küldetések tevékenységeinek egy része hozzájáruljon az európai energiaátállás felgyorsításához. A tevékenységeknek támogatniuk kell az új energiarendszer-megoldások fejlesztésére irányuló, az állami és a magánszektor által közösen végzett kutatásokat. A városok és más állami szereplők a vállalkozásokkal együttműködve innovatív közbeszerzést alkalmazhatnak a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására, valamint fenntartható, innovatív energetikai megoldásokat alakíthatnak ki a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére, amelyeket az EU országai jelenleg Oroszországtól vásárolnak,

5.

üdvözli, hogy az európai küldetésekről szóló közlemény (3) kellően elismeri a helyi és regionális önkormányzatok jelentőségét az európai küldetések megvalósításában, valamint tervezési és kommunikációs szakaszában;

6.

hangsúlyozza, hogy a fentiekhez szükséges tudás és know-how közös létrehozásának jegyében a küldetések végrehajtásának a városok és régiók által a folyamatok fejlesztése és megújítása érdekében végzett mindennapi munkán kell alapulnia. Ez szisztematikus szinergiákat hoz majd létre az EU kohéziós politikájával, a strukturális alapok felhasználásával és más célzott eszközökkel, továbbá globális viszonylatban rámutat a régiókban és a helyi közösségekben rejlő potenciálra és az önkormányzatok szerepére a célzott átalakulások megvalósításában;

Az európai küldetések mint a nagy társadalmi kihívások leküzdésének új, ambiciózus eszköze

7.

elismeri, hogy az európai küldetések a tervek szerint „új” és „létfontosságú” eszközt jelentenek, összhangban az Európai Bizottság kijelentésével, mely szerint az európai küldetések új módot kínálnak arra, hogy konkrét megoldásokat találjunk a legnagyobb kihívásokra azáltal, hogy konkrét eredményeket és hatást érnek el 2030-ig a kutatás és az innováció új szerepkörbe helyezésével, új kormányzási és együttműködési formákkal ötvözve, valamint a polgárok bevonásával (4);

8.

emlékeztet arra, hogy minden európai küldetésnek világos ütemtervet kell meghatároznia, és a kísérletezés, prototípuskészítés, nyomon követés és a tevékenységek bővítése terén új, szisztematikus, többszintű kormányzási megközelítést és módszertant kell létrehoznia valamennyi kormányzati szinten. A tervezés és a végrehajtás minden szakaszában különös figyelmet kell fordítani az uniós és regionális/helyi szintű cselekvési portfóliók létrehozására és ezek hatékony terjesztésére. Ehhez a helyi és regionális önkormányzatok, valamint partnerségek bevonására és elkötelezettségére van szükség a hatékony innovatív kormányzási tapasztalatok megosztásában;

9.

rámutat arra, hogy biztosítani kell a küldetések finanszírozását a helyi és regionális szintek számára annak érdekében, hogy innovatív módon fel tudjanak oldani számos olyan „patthelyzetet”, amelyek túlságosan gyakran is akadályozzák a megfelelő előrelépést az új megoldások és hatások elérése terén. Ehhez az intelligens szakosodási stratégiákban meghatározott helyi és regionális érdekeken alapuló új európai partnerségekre van szükség. Az uniós küldetéseknek fel kell használniuk az RB és a Közös Kutatóközpont „Partnerségek a regionális innovációért” elnevezésű közös kísérleti projektjének tapasztalatait;

10.

ösztönzi, hogy az uniós küldetések hangsúlyozzák az emberiség és az emberközpontúság irányába tett előrelépést, amelynek kapcsán a fenntarthatóság annak minden – ökológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális – dimenziójával együtt a változás motorja az uniós küldetések ambiciózus céljainak elérésében. Az életminőséget csak a komplex egységekben való tudatos együttműködéssel lehet javítani. Ennek során jobb egyensúlyt kell teremtenünk az anyagi és immateriális jólét között Európában és világszerte. A természet teszi lehetővé, hogy ezen a bolygón éljünk. Tiszteletben kell tartanunk, hogy az emberiség a természettől függ;

11.

hangsúlyozza, hogy az európai küldetéseknek közösen kell új működési módokat kialakítaniuk. Ehhez valamennyi szereplőnek új kompetenciákat kell elsajátítania azáltal, hogy a technológiát és a kutatást egy emberközpontú megközelítésben integrálják, elkötelezik magukat a zöld és digitális átalakulási folyamatok megvalósítása mellett, és hozzáférést biztosítanak a szükséges erőforrásokhoz. A követelmények elengedhetetlenek a jól működő regionális és helyi kutatási-fejlesztési és innovációs ökoszisztémák létrehozásához, amelyek új innovatív tudáshidakat építenek ki, melyek összekapcsolják a legmagasabb szintű európai tudásteremtőket a regionális és helyi élő laboratóriumokkal és más kísérleti központokkal, valamint olyan demonstrációs tevékenységekkel, mint a „világítótornyok”. Ezek segítségével valamennyi város és régió teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási folyamatokat hozhat létre, és partnerségi hálózatépítést valósíthat meg annak érdekében, hogy intelligens és fenntartható gyakorlatok keretében felhasználja az élen járók koncepcióit és megoldásait;

12.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális kormányzás, az előrejelzés és a növekvő K+F+I beruházások az uniós küldetések portfóliójának sarokkövei, amelyek szakmailag szervezett európai, nemzeti, regionális és helyi szintű fellépésekből állnak. Az uniós küldetéseken belüli koordináció fokozza az együttműködést, a motivációt és a képességeket, azaz új portfóliók és fellépések közös létrehozásával növeli a versenyképességet. A koordináció számos párhuzamos lépést és többszintű kormányzási tevékenységet foglal magában a különböző rendszerek között. Mind a köz-, mind pedig a magánszférabeli pénzügyi eszközöket be kell vonni és különösen a kevésbé fejlett régióknak kell támogatást nyújtani, minden régiót arra biztatva, hogy fejlesszék K+F+I-rendszereiket, és járuljanak hozzá az uniós küldetések végrehajtásához;

13.

emlékeztet az európai küldetések végrehajtásában – hat szakbizottsága és kampányai, így például a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtása és az Európai Vállalkozói Régiók (EVR) díj révén szerzett tapasztalatainak köszönhetően – játszott fontos gyakorlati szerepére, megjegyezve, hogy az RB természetes hozzáférési pontot biztosít az állami és a magánszférával, az iparral, a szolgáltatási szférával és a polgárokkal való együttműködéshez;

A városok és régiók szerepe az európai küldetésekben

14.

hangsúlyozza a Mariya Gabriel európai biztos és az RB által 2020-ban aláírt közös cselekvési tervvel összhangban, hogy az RB a tagállamokkal, valamint az európai régiókkal és városokkal készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon egy többszintű kormányzási rendszer közös létrehozásában az európai küldetések céljainak elérése érdekében. A szükséges fejlesztést biztosító intézkedések a helyi alapú regionális ökoszisztémákon és intelligens szakosodási stratégiákon (S3/S4) alapulnak;

15.

befolyásolhatja az uniós küldetések általános folyamatait, tájékoztathatja a döntéshozókat, és mozgósíthatja a régiókat és a városokat, hogy különböző módokon aktívan hozzájáruljanak ezekhez stb. Az uniós küldetési tervek erőteljes regionális és helyi szintű, helyi alapú dimenzióval rendelkeznek, és a végrehajtási mechanizmusok olyan javaslatokat tartalmaznak, amelyek a régiókat és a városokat – és azok K+F+I ökoszisztémáit – helyezik a középpontba. Az RB ezért valamennyi partnerrel széleskörűen együttműködhet annak biztosítása érdekében, hogy ez az új, alulról felfelé építkező politikai eszköz elérje a kívánt hatást;

16.

kész segíteni – a különböző küldetési témákért felelős valamennyi RB-s szakbizottság segítségével – a lehető legtöbb város és régió bevonását annak biztosítása érdekében, hogy a regionális és helyi szintek támogassák az európai küldetéseket a következők révén: a) tájékoztató kampányok, közvetlen párbeszéd és más nyílt és interaktív közös részvételi folyamatok megvalósítása, melyek különböző csoportokat céloznak meg, beleértve a 18 év alatti gyermekeket is; b) az éllovas közösségek felkérése az innovatív megoldások valós körülmények között történő tesztelésére; c) a megoldásokat bemutató közösségek ösztönzése az innovatív megoldások széles körű bevezetéséhez való hozzájárulásra, valamint a legjobb megoldások kiterjesztése az európai szintű alkalmazáshoz; d) annak biztosítása, hogy a különböző érdekelt felek és polgárok közösségeiből álló régiók európai sokszínűsége széles körben képviseltetve legyen a küldetések végrehajtására irányuló tevékenységekben;

17.

kéri a tagállamokat, hogy a nemzeti és regionális programokkal való szinergiák megteremtésével, valamint az uniós és a nemzeti finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésével támogassák az uniós küldetések végrehajtását;

18.

sürgeti, hogy az összes (kiválóan, közepesen és gyengén teljesítő) városi és vidéki területnek és régiónak elegendő kapacitást ás mozgásteret biztosítsanak a közösségeikben megvalósuló innovációhoz, és támogassák őket olyan releváns tanulási folyamatokon keresztül, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy platformként működjenek a többszereplős szolgáltatók számára, másokat is támogatva, beleértve a szereplők valamennyi csoportját. A helyi/regionális értékteremtési folyamatokat az ökoszisztémákat továbbfejlesztő hatékony együttműködési értékláncok és értékáramok szintjén kell irányítani;

19.

hangsúlyozza, hogy az ambiciózus célok elengedhetetlen előfeltétele, hogy a döntéshozók, a köztisztviselők és az innovációs szakemberek olyan kompetenciákra tegyenek szert, amelyek révén az új ismeretek és képességek megszerzése terén a változások előmozdítójaként léphetnek fel. A három kritikus folyamat: a) a városok és régiók operatív tanulási folyamatai, arra összpontosítva, hogy a küldetésekkel kapcsolatos tevékenységeket más helyi tevékenységekbe integrálják a szokásos stratégiai és operatív döntéshozatal részeként; b) a vállalatok és kutatóintézetek, egyetemek, szakképzési intézmények, valamint ezek helyi alapú és tematikus ökoszisztémái ösztönzése és támogatása ahhoz, hogy hozzájáruljanak új, innovatív, élenjáró megoldások közös létrehozásához, és c) új, inkluzív módszerek alkalmazása az innovációban. E folyamatok eszközeinek magukban kell foglalniuk a széles körű partnerségeket, az innovatív közbeszerzést, a gyorsan kifejlesztett prototípusokat és az új megoldásokkal való kísérletezést;

20.

emlékeztet arra, hogy bár rendelkezésre állnak bevált eljárások, de ehhez az egyes városok és régiók elkötelezettségére, valamint az uniós küldetési csoportok által szervezett célzott együttműködésre van szükség. Az európai szintű partnerségek részére történő forrásallokáció számos európai városban és régióban nagymértékben elő fogja mozdítani e kritikus tényezők biztosítását. Számos meglévő uniós eszköz, például a JRC, az Interreg és a közös programozási kezdeményezések, valamint az EIT és annak TIT-jei alapvető szerepet játszhatnak ebben;

21.

hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni az összes, küldetési tevékenységek támogatására irányuló uniós pénzügyi eszközt, különösen helyi és regionális szinten. A Horizont Európa forrásai nem könnyen hozzáférhetők a régiók és a városok számára, és még nincsenek kellőképpen összehangolva az uniós küldetések új stratégiai célkitűzéseivel. Számos régió számára jelentős nehézséget jelent a finanszírozáshoz való hozzáférés a többszörös pályázati felhívások, a rendkívül speciális kritériumok és az összetett rendszerek miatt. Számos régió például nehézségekkel küzd azon a téren, hogy finanszírozza a munkaerő továbbképzését az uniós küldetések számára nélkülözhetetlen zöld átállás felgyorsítása érdekében. Ehhez felülvizsgálatra van szükség az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése érdekében;

Útmutató az európai küldetések hatékonyabb végrehajtásához

22.

hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az uniós küldetések és a bemutatóvárosok és -régiók közötti olyan dinamikus partnerségek létrehozását, amelyeknek részben hivatalos kölcsönös megállapodások formáját kell magukra ölteniük, azonban részben rugalmasnak is kell lenniük, hogy növeljék a fontos feladatok egész Európára kiterjedő hatását, és erősítsék a megosztott demonstrációs projektek résztvevőinek tevékenységét;

23.

támogatja a rugalmas alkalmazást, és hangsúlyozza az uniós küldetések végrehajtási terveiben javasolt városi és regionális szerződések aktív koncepcionális fejlesztését;

24.

javasolja az európai küldetési címke koncepciójának létrehozását azon városok és régiók számára, amelyek vállalják a felelősséget mint az európai zöld és digitális átállás úttörői és támogatói az európai küldetés céljainak elérésében és innovatív megoldásaik eredményeinek kiterjesztésében, és sürgeti, hogy merítsenek az olyan, már meglévő gyakorlatokból, mint a Polgármesterek Szövetsége;

25.

különböző módokat javasol az európai küldetési címke használatára vonatkozóan, hogy szinergiát teremtsen más releváns uniós és egyéb kapcsolódó kezdeményezésekkel, és olyan finanszírozási eszközök használatával, mint az InvestEU Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az interregionális innovációs beruházások (I3), az európai területi együttműködés, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Digitális Európa, „az EU az egészségért” program, az EBB és az EIT. Az RB egy egész Európára kiterjedő rendszer létrehozását javasolja, amelynek keretében mind az EU, mind a tagállamok az uniós küldetési címkét használják a pályázati eljárások egyszerűsítése érdekében. A címkének elő kell segítenie az uniós és nemzeti forrásokhoz való hozzáférést, támogatva a helyi és regionális szintű tevékenységeket az uniós küldetések ambiciózus céljainak elérése és ugyanakkor a helyi és regionális eljárások javítása terén;

26.

rámutat arra, hogy helyi és regionális szinten az EKT-központok az egyik leghatékonyabb eszköznek bizonyulhatnak arra, hogy a regionális kutatási és innovációs stratégiákat, többek között az intelligens szakosodási stratégiákat (S3/S4) összehangolják a nemzeti és európai stratégiákkal, az EKT-val, a Horizont Európával és az uniós küldetésekkel. Az EKT-központok így hozzájárulhatnak olyan strukturális projektek kialakulásához, amelyek elsősorban az uniós küldetésekbe épülnek be, és mozgósítják a köréjük csoportosuló különböző finanszírozási forrásokat, ezért hasznos lenne, ha az uniós küldetések címkéjét lehetőség szerint összekapcsolnák az EKT-központokkal;

27.

emlékeztet annak szükségességére, hogy az európai küldetések végrehajtására a legjobb globális és regionális tudás felhasználásával hatékony tudásmenedzsment-eljárásokat alakítsanak ki és alkalmazzanak a kutatásra és innovációra vonatkozó új európai bizottsági nemzetköziesítési stratégia etikai kritériumainak figyelembevételével. Az eredmények átvételéhez és kiterjesztéséhez a Horizont Európa programnak és más eszközöknek dinamikusabbnak kell lenniük a valós körülmények között végzett tesztelés és prototípuskészítés tekintetében;

28.

hangsúlyozza, hogy az európai küldetések végrehajtását az érintett helyi, regionális, európai és nemzetközi érdekelt felek mindegyikét bevonó, nyílt és részvételen alapuló eljárással kell biztosítani (5). A regionális, települési és polgári szerepvállalás különösen kulcsfontosságú az európai küldetések sikeres végrehajtásához. Ezért minden egyes küldetésben biztosítani kell az említett érdekelt felek közötti közvetlen párbeszédet. Az RB készen áll arra, hogy erős szövetséges legyen az európai küldetéseket illetően;

29.

rámutat arra, hogy az európai küldetések keretében végzett kísérleteknek és bemutatóknak a tudomány határait tágító, a mélytechnológiákat felhasználó, valamint a digitális, fizikai, környezetvédelmi és biológiai innovációkat ötvöző tevékenységek összehangolására kell összpontosítaniuk – és rendszeresen át kell tekinteni és megosztani az élvonalban elért eredményeket. Az intelligens szakosodási stratégiáknak mint az iparral és a kutatással való regionális együttműködés koncepcióinak nagy szerepet kell kapniuk az európai küldetésekben;

Az európai küldetések kapcsán döntő fontosságú előrejelzés és társadalmi innovációk

30.

megerősíti, hogy a kihívások összetettek, és a szükséges tudományos és technológiai ismereteknek csak egy része áll rendelkezésre. A célok elérése kiterjedt előrejelzési tevékenységgel, a K+F beruházások növelésével, valós prototípusok készítésével, kísérletezéssel és az eredmények növelésével lehetséges;

31.

elismeri a kutatásban rejlő jelentős potenciált mindenféle innováció és a nagy társadalmi kihívások kezelése tekintetében. Elvárja ennek érdekében, hogy a politikai döntéshozatal általánosságban nagyobb mértékben támaszkodjon a tényekre, támogassa a kutatásokat, valamint a társadalmi innovációk számára kedvező feltételek megteremtésére összpontosítson, és közben azokat kellően gyorsan valósítsa meg a gyakorlatban és a konkrét folyamatokban;

32.

emlékeztet arra, hogy az uniós küldetések ambiciózus céljai csak akkor valósíthatók meg, ha hatékony tanulási folyamatokat támogatnak a regionális és szervezeti politikai döntéshozók, vezetők, szakértők és a polgárok számára. Az európai városokból és régiókból kiinduló koncepciókat az adott régió helyzetéhez kell igazítani egy olyan rendszerszintű szakmai fejlődés keretében, amelynek alapja a mindenki számára biztosított, helyi szintű gyakorlati tanulás;

33.

hangsúlyozza, hogy az uniós küldetéseknek az immateriális javakban és a szellemi tőkében rejlő lehetőségek kiaknázására kell összpontosítaniuk. E tudásnak a politikai döntéshozatalba való beépítése – különösen az intelligens és emberközpontú városok létrehozása érdekében, ahol a fenntarthatóság áll a középpontban – fontos szerepet játszhat a humántőkébe, a strukturális tőkébe, a kapcsolati tőkébe és általában a K+F+I-be történő beruházások ösztönzésében;

34.

kiemeli a cselekvés felé való elmozdulás fontosságát az EU 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentésében (6) meghatározott európai kutatási-fejlesztési és technológiai politika főbb megállapításai alapján, különös tekintettel az alábbiakra: a) A következő évtizedeket a globális hatalom fokozódó újraelosztása fogja jellemezni, amelynek geoökonómiai súlypontja kelet felé mozdul el. b) Az EU a szabványosítás terén globális versenyben van az elsőként cselekvő lépéselőnyéért. c) Az Uniónak határozottabban kell pozicionálnia magát a következő generációs inkluzív technológiák fejlesztése és gyártása terén. d) A speciális technológiákon túl a hiperkonnektivitás jelenti az átalakulás hajtóerejét. e) A kritikus fontosságú nyersanyagok elengedhetetlenek az EU kettős átállásához. f) Az EU digitális szuverenitása attól függ majd, hogy lehetséges lesz-e tárolni, kinyerni és feldolgozni az adatokat a bizalom, a biztonság és az alapvető jogok követelményeinek eleget téve. g) Az európai stratégiai autonómia előmozdítása. h) Az ipari, kutatási és kereskedelmi politikák és a nemzetközi partnerségek intelligens kombinációja biztosíthatná a fenntartható és változatos ellátást;

35.

rámutat arra, hogy a cselekvés felé való elmozdulás során a technológiai fejlesztésnek az eddigieknél jobban kell igazodnia a társadalmi-gazdasági fejleményekhez, és valós körülmények között kell történnie, biztosítva ezzel az eredmények gyors átvételét és növelését;

36.

javasolja az előrejelzés terén az uniós intézményközi együttműködés fokozását, különleges szerepet biztosítva a Közös Kutatóközpontnak, az Európai Parlament kutatási szolgáltatásainak és az RB-nek. Az RB azt javasolja, hogy nemzeti, regionális és települési szinten fontolják meg a részvételen alapuló civil tudományos tevékenységek szervezését általában és legfőképpen a fiatalok, különösen az egyetemisták és középiskolások, továbbá vállalkozók számára, valamint a politikai döntéshozatal vonatkozásában az előrelátásra és a technológiák értékelésére összpontosító szakbizottságok létrehozása révén;

Az európai küldetések új megközelítése a technológiai és kutatási-fejlesztési politika vonatkozásában

37.

hangsúlyozza, hogy az európai küldetés céljait támogató társadalmi és viselkedésbeli átalakulásnak inkluzívnak és pozitívnak kell lennie, módszertani megközelítésként a széles körű prototípuskészítést és kísérletezést alkalmazva;

38.

emlékeztet arra, hogy az európai küldetések lényege a kutatás és az innováció. Az összetett társadalmi kihívásokat csak a kutatás-fejlesztés és innováció terén való beruházások növelésével lehet kezelni. Mind az EKT, mind az ágazat által készített tanulmányok egyértelműen igazolják (7), hogy a vállalkozások K+F intenzitását illetően az EU elmarad fő globális versenytársaitól, különösen a csúcstechnológiai ágazatokban, valamint az innovatív kkv-k növekedésének elősegítése terén. Mindez negatív hatást gyakorol a termelékenységre, a munkahelyteremtésre és a versenyképességre.

39.

egyetért az EKT azon célkitűzéseivel (8), hogy a kulcsfontosságú stratégiai területeken (pl. mesterséges intelligencia, robotika, kiberbiztonság, adatökológiák, mikroelektronika, kvantuminformatika, 5G, következő generációs akkumulátorok, megújuló energia, hidrogéntechnológiák, kibocsátásmentes épített környezetek, intelligens mobilitás stb.) az innováción alapuló versenyképesség támogatása és a technológiai szuverenitás előmozdítása révén segítsék Európa helyreállítását és támogassák a zöld, digitális és szociális átállást a nyitott stratégiai autonómia modelljének megfelelően;

40.

kéri, hogy a fenntartható közbeszerzés kritériumaként alkalmazzanak keresletalapú karbonsemlegességi politikákat, amelyek kiterjednek a szénlábnyomra és a szénkéznyomra is. A szénlábnyom mellett az RB felhívja a figyelmet a szénkéznyom fontosságára is, amely az éghajlatbarát termékek és szolgáltatások pozitív hatásának bemutatásával új megközelítést alkalmaz az éghajlati hatásokra és azok kiszámítására vonatkozóan (9);

41.

támogatja az ipari kutatás-fejlesztés és innováció szénkéznyomára vonatkozó intézkedéseket az új, kiterjesztett termékek, rendszerek és egyéb innovatív megoldások létrehozása vonatkozásában, amelyek alapvető szerepet játszanak az éghajlat-politikai célok elérésében, és rámutat arra, hogy a tiszta energiával kapcsolatos innováció jelentős felgyorsítása nélkül a nulla nettó kibocsátási célok nem érhetők el;

42.

emlékeztet arra, hogy új technológiákra van szükség. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése (10) elemző bizonyítékokat mutat be arra vonatkozóan, hogy a Föld éghajlatának fenntartható pályára állításához szükséges szén-dioxidkibocsátás-csökkentés 25 %-a a kiforrott technológiákból fog származni. Ezzel szemben a szükséges technológia 41 %-a olyan új technológiákból származik majd, amelyek a korai alkalmazási szakaszban vannak, és 34 %-a demonstrációs és prototípus szakaszban lévő technológiákból, vagy olyanból, amely még nem is létezik;

43.

rámutat az ÜHG-kibocsátások mérésének fontosságára és összetettségére. Az ÜHG-kibocsátás alapmérése az 1. és 2. alkalmazási kört használja. A 3. alkalmazási kör bevonásával elérhetők a nettó nulla és a nettó negatív célok. A 3. alkalmazási kör kiterjed a teljes értékláncban előforduló minden egyéb közvetett kibocsátásra;

44.

hangsúlyozza, hogy az európai küldetések központi szerepet töltenek be az EU kiemelt jelentőségű feladatai között a zöld és digitális átállás megvalósítása terén. Az Európai Bizottság elindította az EKT-központok létrehozására irányuló kezdeményezés kísérleti szakaszát, hogy megkönnyítse a kutatás-fejlesztés és innováció terén a regionális együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét, ösztönözve a tudástermelés, -terjesztés és -felhasználás értékének maximalizálását. Az RB ösztönzi, hogy az európai küldetések a helyi és regionális K+I ökoszisztémák összekapcsolásának eszközeként tárják fel az EKT-központok használatát, valamint aktívan működjenek együtt helyi és regionális döntéshozókkal az EKT-központok kísérleti megvalósításában a konkrét együttműködés kialakítása érdekében;

45.

hangsúlyozza, hogy az EKT-központok rendszerének célja, hogy orvosolja az EKT és az európai oktatási térség kapcsán felmerülő hiányosságokat, és ezáltal erős tudásalapú társadalmakat hozzon létre Európa-szerte, így felgyorsítva a társadalmak átállását a zöld, fenntartható és digitális növekedésre. Az EKT-központok hálózatának ideális esetben biztosítania kell, hogy a helyi és regionális kutatási-fejlesztési és innovációs ökoszisztémák az egész Európára kiterjedő kutatási-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma integrált részévé váljanak;

46.

támogatja az aktív helyi hozzájárulások lehetővé tételét az EKT-központok integrált megvalósításához, a regionális ökoszisztémákkal kapcsolatos egyéb kísérletezést, valamint a kutatás és az innováció hatékonyságának növelését célzó kísérletezést, gyors prototípus-készítést, tesztelést, demonstrációt és az eredmények kiterjesztését a városokban és régiókban;

47.

elismeri, hogy az innovatív fellépés páneurópai megközelítésének kialakításához elengedhetetlen a különböző regionális és helyi felismerések, ötletek és tanulás koordinálása. Alapvető fontosságú a kölcsönös tanulás a városok és régiók, valamint az öt uniós küldetés között. Az RB azt ajánlja, hogy mielőbb hozzanak létre egy olyan közös tanulási hálózatot, amelyen keresztül megoszthatók és adaptálhatók a folyamattal és a tartalommal kapcsolatos alapvető ismeretek – más városokra/régiókra, valamint más uniós küldetésekre és Európa egészére is méretezve;

48.

kéri, hogy az uniós küldetésekről szóló tanácsi következtetéseket a francia elnökség alatt tegyék közzé, hogy azok lehetőséget kínáljanak az EKT-központok koncepciójának megerősítésére is, amelyre a küldetéseknek támaszkodniuk kell ahhoz, hogy sikeresen beágyazódjanak helyi és regionális szinten. E következtetésekben hangsúlyozni kell a kutatási infrastruktúrák fontosságát is, melyeket a városok és régiók határozottan támogatnak, és amelyek az európai küldetések megvalósítása szempontjából döntő fontosságúak;

49.

megerősíti, hogy bár prioritást jelent a már meghatározott küldetések végrehajtása, továbbra is folyamatosan gondolkodni kell új küldetések létrehozásának lehetőségéről, amennyiben jelentős új közös kihívások merülnek fel. Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) létrehozását követően az európai társadalmak egészségügyi veszélyekre és válságokra való felkészültségének és azok kezelésére való felkészítésének kulcsfontosságú kérdése kapcsán fontolóra kell venni egy új, e kihívásra összpontosító küldetést, tekintettel a kérdés rendszerszintű, horizontális és több érdekelt félre kiterjedő jellegére;

Az RB tapasztalatai: Az európai küldetések és más fő politikai eszközök közötti szinergia

50.

sürgeti, hogy az európai küldetések a meglévő uniós kezdeményezésekkel és programokkal kapcsolatos tapasztalatokra és ismeretekre építsenek, hogy szinergiában működjenek azokkal. A rendszerszintű változáshoz a tanuláson és a K+F+I-n alapuló transzformatív ökoszisztémák közös létrehozása szükséges, interdiszciplináris tudományos és operatív szinergiával Európa-szerte és mind az öt uniós küldetés között;

51.

emlékeztet arra, hogy erősíteni kell a nyitott együttműködéshez szükséges mentalitást, valamint fokozni kell a helyi együttműködést és az európai partnerségeket Európa új, emberközpontú, fenntartható jövőjének kialakítása érdekében. A potenciális kapacitások Európa minden részén jórészt helyi és regionális szinten találhatók. A gyorsaság alapvető fontosságú. A nagy társadalmi kihívásokkal a következő néhány évben kell foglalkozni. A tudás és a tanulás a legfontosabb;

52.

javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet azokra a lépésekre, melyeket az európai küldetések végrehajtása során a városok és régiók tesznek az RB támogató szerepe mellett, beleértve a többszintű kormányzást, a finanszírozást és a sikeres végrehajtást, valamint arra, hogy miként érhetők el az ambiciózus célok az EU kutatási és innovációs politikáiba való hatékony integrálással, különös tekintettel az intelligens szakosodási stratégiákra (S3/S4), az EKT-központokra, az új európai Bauhausra és más, az EU többszintű politikái által biztosított legfontosabb kezdeményezésekre, programokra és eszközökre;

53.

elkötelezett amellett, hogy a Közös Kutatóközponttal együttműködve oktatási intézkedéseket valósítson meg a „City Science” és „A tudomány és a régiók találkozása” kezdeményezések keretében az uniós küldetések tevékenységének támogatása érdekében, előmozdítva a széles körű hatással bíró tevékenységeket, valamint megosztva az uniós küldetések eredményeit. A rövid távú intézkedések nem adnak megfelelő választ a valóban megoldásra váró problémákra. Hasznos tevékenység támogatni a regionális jövőközpontok hálózatának létrehozását a kreativitás és a vállalkozói gondolkodásmód ösztönzése, és ezeknek az új Bauhaus-zal, az ENSZ fenntartható fejlődési célokra vonatkozó munkájával és az UNESCO jövőműveltségi laboratóriumaival való összekapcsolása érdekében, hogy biztosítsák a kezdeményezések mind rövid, mind hosszú távú fenntarthatóságát;

54.

ösztönzi az együttműködés elmélyítését az olyan európai hálózatokkal, amelyek aktívak a társadalmi kihívások kezelésére irányuló kutatás-fejlesztés és innováció erősítésében, mint például az EUA, az EARTO és az ERRIN. Továbbá minden európai küldetésnek hatékonyan együtt kell működnie a témaspecifikus hálózataival, mint például a CEMR-rel, a Eurocities-zel és az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciájával. Az RB széles körben együttműködik az érdekelt felek e hálózataival annak biztosítása érdekében, hogy az európai küldetések új, alulról felfelé építkező politikai eszközként a kívánt hatást érjék el;

55.

szorgalmazza a regionális és helyi kapacitások megerősítését az európai küldetések finanszírozására való pályázáshoz, valamint az olyan uniós finanszírozású nagyszabású kezdeményezések tapasztalatainak felhasználását, mint az Élő Laboratóriumok Európai Hálózata (ENoLL), az Élkezdeményezés, a „Digitalising Cities”, az „Open & Agile Smart Cities”, a „City Science” kezdeményezés és a Living-in.EU (a digitális átállás európai módja a városokban és közösségekben). Ez fokozni fogja a városok és régiók rezilienciáját, reagálóképességét és aktív részvételét az európai reformokban, valamint erősíti a polgárok integrációját az egész EU-ban. Ez pedig megsokszorozza az uniós kezdeményezések hatását, és biztosítja a források szélesebb körű és igazságosabb elosztását annak érdekében, hogy mindenhol javuljanak az uniós és nem uniós finanszírozásra való pályázás és a fejlődés élvonalába kerülés feltételei;

A küldetésekre vonatkozó ajánlások

56.

hangsúlyozza a küldetések közötti együttműködés fontosságát valamennyi kormányzati szinten. Az RB hangsúlyozza, hogy az uniós küldetések együttesen egyértelműen közös hangsúlyt fektetnek a fenntartható, intelligens jövő kialakítására. Ez a közös alkotásban és a K+F+I-alapú megoldásokban nyilvánulhat meg: — az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: árvizek, erdőtüzek és egyéb katasztrófák kezelése, természetalapú megoldások, a kritikus infrastruktúra éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának vizsgálata, a lakosság egészségére gyakorolt hatásokra vonatkozó felügyeleti és riasztási rendszerek, — rák: az egészség általában véve, a megelőzésre irányuló intézkedések fokozása, különösen az egészséges életmód népszerűsítésével, — óceánok és vizek: a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása, a szennyezés csökkentése és a kék gazdaság klímasemlegessé tétele, — klímasemleges városok: előrelépések az olyan horizontális környezeti, infrastrukturális és ipari megoldások terén, amelyek hozzájárulnak a városok klímasemlegességéhez, — talaj: a földhasználatból eredő szennyezés megelőzése, valamint a friss és egészséges felszín alatti vizek védelme minden körülmények között;

57.

az uniós küldetések hatásának növelése érdekében a következő, az egyes küldetésekre vonatkozó tevékenységeket javasolja:

a)   Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Az RB hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó küldetésnek egy alapvető általános szerepet kell betöltenie, különösen az előrejelzés terén és az összes európai szereplő arra való ösztönzésében, hogy aktívan járuljanak hozzá az uniós küldetésekhez. A küldetésnek a szociális és társadalmi tudatosságra kell összpontosítania, és általános elkötelezettséget kell eredményeznie a nagyszabású, szisztematikus megoldások kidolgozása iránt. Különösen az ipar, a lakhatás és a mobilitás zöld átállásával kapcsolatos kihívásokkal kell foglalkoznia. Az éghajlatváltozás okozta veszteségek már évente átlagosan 12 milliárd eurót tesznek ki, így az EU-nak makroszintű költségvetési elemzéseket kellene készítenie éghajlatváltozással kapcsolatosan, hogy ösztönözze az alkalmazkodási intézkedések felgyorsítását az éghajlatváltozás mérséklésével párhuzamosan. Az emberek éghajlatváltozással szembeni védelmére irányuló megközelítésnek ki kell terjednie a szociális szempontokra és a kohéziós kérdésekre is.

b)   Rák

Az RB kiemeli a legmagasabb szintű globális kutatás fontosságát, és arra ösztönzi a kutatókat és az innovátorokat, hogy fokozzák az érdekelt felek közötti európai és ágazatközi együttműködést e küldetés sikere érdekében. Az RB hangsúlyozza a HPV elleni védőoltások kiterjesztésének és biobankoknak, a leginnovatívabb terápiákhoz való hozzáférésnek, valamint a bevált gyakorlatok országok és régiók közötti terjesztésének fontosságát. Az egyik legfőbb kihívást a rákkezeléshez való hozzáférés terén az uniós országok és régiók között, illetve azokon belül, valamint a betegek életminősége terén tapasztalható különbségek jelentik. Ezért létfontosságú az európai országokban és régiókban a korai szűréshez, az új diagnosztikai eszközökhöz és az innovatív kezelésekhez való hozzáférés javítása, ami az infrastruktúrába, a berendezésekbe, valamint az egészségügyi ellátás, az egészségügyi munkaerő digitális átalakításába és új ellátási modellekbe történő beruházásokat tesz szükségessé. További kihívást jelent a megfizethető kezeléshez és a gyógyászati termékekhez való hozzáférés, valamint a betegeknek nyújtott személyre szabott támogatás minősége és a gondozókat támogató szociális innováció.

c)   Óceánjaink és vizeink minőségének helyreállítása 2030-ig

Az RB hangsúlyozza, hogy az óceánok és vizek egészségének helyreállítása, valamint az édesvíz biztosítása globális sorskérdés, rövid és hosszú távon egyaránt. A szennyezéssel kapcsolatos problémák csak a nemzetközi dimenzió – a tengermedencék, így például a Földközi-tenger, az Atlanti-óceán, a Balti-tenger, a Fekete-tenger, valamint a Duna-medence dimenziója – hangsúlyozásával, továbbá a régiók közötti együttműködés fokozásával oldhatók meg. Különös figyelmet kell fordítani az Északi-sarkvidékre. Az RB kéri, hogy a tenger legyen az európai integráció folyamatának továbblendítése középpontjában álló új közös törekvés; hangsúlyozza, hogy a kutatásra, valamint a tiszta vízzel és az ellátás hatékonyabbá tételével kapcsolatos technológiákra való összpontosítás létfontosságú a küldetés, valamint a kék óceángazdaság szempontjából, különös hangsúlyt helyezve a vállalkozói tevékenységre, a fenntartható turizmusra, a tengeri szállítás dekarbonizációjára és a megújuló tengeri energiaforrásokra. Ezek új, széles körű lehetőségeket teremtenek a határokon átnyúló és a hagyományos formákon túlmutató üzleti együttműködés számára. Az RB hangsúlyozza, hogy mozgósítani kell a városokat és a régiókat olyan európai hálózatok kiépítése érdekében, amelyek összekapcsolják a helyi tengeri innovációs ökoszisztémákat az értékláncok mentén, és innovációkat hoznak létre a tengerhasznosítási ágazatokban.

d)   Klímasemleges és intelligens városok

Az RB leszögezi, hogy Európának aktív élenjáró városokra van szüksége, melyek közösen dolgoznak ki új, sürgősen szükséges megoldásokat, és megosztják kísérleteik eredményeit a többiekkel – Európa-szerte minden várost és régiót be kell vonni és támogatni. Az élenjáró városokat olyan innovációs központokként kell felhasználni, amelyek együttesen olyan, megismételhető és azonnal alkalmazható megoldásokat hoznak létre, amelyeket az összes többi európai város számára alkalmazni kell a klímasemlegességre való 2050-ig elérendő átállás során. A jelentkező, de ki nem választott városokat az Európai Bizottságnak egy kibővített csoportban össze kellene fognia, hogy számos módon felhasználhassák az élen járó városok előrelépéseit és eredményeit, beleértve a megismételhető megoldások közvetlen alkalmazását is. Az ehhez a küldetéshez kapcsolódó végrehajtási terv mellékletében fel vannak sorolva már létező sikeres programok és projektek vagy kapcsolódó „zöld kezdeményezések”. A levont tanulságokat alapul kell venni a városok klímasemlegességét célzó többszintű ütemtervek kidolgozásához. Közös eszközökkel rendelkező, többszereplős transzformációs közösségeket kell alkalmazni, hogy az egyes közösségeknek ne egyedül kelljen működniük. Az RB hangsúlyozza, hogy a klímasemleges városokra vonatkozó megállapodásokat a részt vevő városoknak olyan keresletvezérelt folyamatként kell kidolgozniuk, amely lehetővé teszi a helyi megoldásokat, de határozott támogatást igényel a nemzeti és regionális szint részéről.

e)   Európai talajmegállapodás

Az RB hangsúlyozza, hogy a talajra irányuló küldetés céljainak eléréséhez, amely kiterjed a földhasználat valamennyi típusára, valamint az uniós KAP-politika ambiciózusabb átalakítását célzó új utak feltárása érdekében rendszerszintű gondolkodásra és az átalakítás alapvető irányítására van szükség, ideértve a K+F+I-t és a tanulást is. A küldetés sikeréhez elengedhetetlen a karbongazdálkodás növelése a mező- és erdőgazdálkodásban, a mezőgazdasági termelési rendszerek átalakítása és az élő laboratóriumok transznacionális klasztereinek létrehozása. A biológiai sokféleség támogatása, valamint a polgárok erdei biotermékek, valamint fenntartható és helyi forrásból származó élelmiszerek iránti preferenciája elengedhetetlen a vidéki és városi környezetben. Egy másik alapvető kérdés az, hogy miként lehet vonzóbbá és a jövedelmezőség elveszítése nélkül gazdaságilag fenntarthatóvá tenni az erdészeti tevékenységeket a talajra irányuló küldetés céljainak támogatása terén.

Az RB szerepe az európai és világméretű átalakulás támogatásában

58.

hangsúlyozza, hogy az emberek a városokban és a régiókban élnek és dolgoznak, és az európai küldetések minden tevékenységének az emberekre – az üzleti, tudományos és kormányzati szereplőktől kezdve a különböző korú és hátterű polgárokig – kell összpontosítania. Az RB, a Közös Kutatóközpont és más érintett szereplők különféle hatékony és bevált technológiákat ismernek a polgári szerepvállalás ösztönzésére – a vállalkozói felfedezéstől a társadalmi innovációs táborokig –, amelyeket alkalmazni kell a polgárok elkötelezettségének biztosítása érdekében;

59.

készen áll arra, hogy elérje a helyi közösségeket annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az európai küldetésekre, és elősegítse, hogy kapcsolatba lépjenek az európai polgárokkal és vállalkozásokkal;

60.

hangsúlyozza, hogy az európai küldetések csak akkor lesznek sikeresek, ha feltárják az Európában a tudás és innováció terén fennálló különbségeket, valamint az Európa és az Egyesült Államok közötti innovációs szakadékot. A hangsúlyt a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit felhasználó, ambiciózus, konkrét és inkluzív, realisztikus intézkedésekre kell helyezni;

61.

hangsúlyozza, hogy a K+F+I új fejleményei elengedhetetlenek az uniós küldetések sikeréhez. Ez azt jelenti, hogy új, széles körű megoldásokat kell találni az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal és más uniós és globális programokkal és alapokkal való kiegészítő jelleg biztosítása és a szinergiák fokozása érdekében. Új lépés az EKT-központok rendszerének kipróbálása, amelynek elő kell mozdítania az összes vonatkozó uniós K+F+I kezdeményezés alkalmazását a regionális politikai döntéshozatal alapvető részeként.

62.

rámutat, hogy az európai küldetések végrehajtása erősíti a helyi és regionális vezető szerepet, az Unión belül és világszerte is. Az RB-nek a városok és régiók Polgármesterek Szövetségében és más globális hálózatokban betöltött szerepének erősítése során szinergiát kell teremtenie az uniós küldetések és az ENSZ fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos tevékenységei, valamint a „Race to Zero” és a „Race to Resilience” kampányok között. Az uniós városok és régiók globális vezető szerepének megerősítése szintén támogathatja az RB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hivatalosan elismerjék a szubnacionális kormányzatokat az UNFCCC keretében és a COP27 előkészítésében;

A kritikus sikertényezők összegzése

63.

emlékeztet arra, hogy Európának meg kell erősítenie a tudáson, az európai szintű partnerségeken, kapacitásokon és a jövő érdekében munkálkodó tehetségeken alapuló globális versenyt és együttműködést – inkluzív megközelítést kell alkalmaznia annak érdekében, hogy mindenki részt vegyen a munkában. Európának lehetősége van arra, hogy globális vezető szerepet vállaljon a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében együttműködő szakpolitikák végrehajtásában és az éghajlatváltozás kezelésében;

64.

hangsúlyozza, hogy az európai küldetések szempontjából a tényleges cselekvés a kulcs. A kutatás elengedhetetlen az új megoldások megalkotásához és a legjobb további lépések meghatározásához – a megfelelő alkalmazás pedig elengedhetetlen az eredmények eléréséhez; Az uniós küldetések akkor lesznek sikeresek, ha helyi támogató ökoszisztémával találkoznak. Nem csupán a technológiáról és a kutatásról van szó, hanem mindenekelőtt egy emberközpontú megközelítésről, amely fejleszti a kompetenciákat, kezeli a helyi kockázatokat, és hozzáfér a legjobb európai szintű erőforrásokhoz; Az innováció humán szempontjai elengedhetetlenek a fenntartható megoldások közös kialakításához;

65.

kijelenti, hogy az uniós küldetések elengedhetetlenek annak támogatásához, hogy Európa környezetbarátabb, egészségesebb, inkluzívabb és reziliensebb kontinenssé váljon. Az ambiciózus célok elérése érdekében minden uniós küldetésnek a fellépések széles körű portfólióját kell magában foglalnia. Ezeket az európai portfóliókat átfogó regionális és helyi szinten összehangolt intézkedési portfóliók alapján kell kialakítani, beleértve integrált kutatási projekteket, szakpolitikai és jogalkotási intézkedéseket, valamint helyi végrehajtási tevékenységeket.

66.

sürgeti, hogy társfinanszírozzák és támogassák a városok és régiók mindennapi munkáját az értékteremtés és teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás terén a polgárok mindennapi jóllétét szolgáló legjobb folyamatok és tevékenységek széles körű alkalmazása érdekében. A megoldásokat bemutató közösségek szerepe az, hogy a rendszerszintű változások úttörőjeként, fejlesztőjeként és kiemelt tesztelőjeként szolgáljanak mindenki más számára;

67.

kész együttműködni az uniós küldetésekkel annak érdekében, hogy vonzóvá tegye a demonstrációs városok/régiók és más városok közötti összehasonlító teljesítményértékelési és az teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási folyamatokat. A finanszírozási eszközöknek rugalmasnak és innovatívnak kell lenniük, és a városok/régiók valós érdekeit kell ösztönözniük.

68.

kiemeli, hogy a legfontosabb kérdés az, hogy a városok és régiók hogyan tanulják meg a szükséges tevékenységek összehangolását, és hogy ezen tevékenységek hogyan vonzzák magukhoz a magán ipari és egyéb beruházásokat. Az EKT-központok hálózatának ideális esetben biztosítania kell, hogy a helyi és regionális kutatási-fejlesztési és innovációs ökoszisztémák az egész Európára kiterjedő kutatási-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma integrált részévé váljanak;

69.

jobb társadalmi és technológiai kiszámíthatóságra és fokozott együttműködésre szólít fel, mivel ezek kritikus sikertényezők a szén-dioxid-semlegességnek és az uniós küldetések egyéb céljainak elérésére irányuló ipari és egyéb beruházások felgyorsításához. A küldetésorientált politika jól illeszkedik az EU egyedülálló többszintű kormányzási rendszerében az alulról felfelé építkező dimenzió megerősítéséhez: a megszerzett tapasztalatokat aktívan meg lehet és meg is kell osztani a tagállamok között. Az európai küldetések célkitűzéseit jobban figyelembe kell venni és integrálni kell a jövőbeli jogszabályok kidolgozása során, így például a szén-dioxid-árazás és a „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag kapcsán;

70.

kiemeli, hogy a legújabb uniós szintű ipari és innovációs politikai iránymutatásokat, terveket, valamint a szükséges új tudományos és technológiai ismereteket és innovációkat be kell építeni az uniós küldetésekbe, és hatékony, alulról építkező tudásmenedzsment és más intézkedések révén fejleszteni kell, majd konkrét megoldásokba és gyakorlatokba kell átültetni őket.

71.

elismeri, hogy szükség van az uniós küldetések digitális platformjaira: a tudástranszfer és -menedzsment felgyorsításához, a virtuális együttműködés és a partnerkeresés támogatásához, a finanszírozási folyamatok egyszerűsítéséhez stb. Ezeket a városok és régiók képviselőivel együtt kell létrehozni.

72.

összegezve megállapítja, hogy az új, megfelelő és hatékony munkafolyamatok elengedhetetlenek az uniós küldetések sikerének biztosításához. Ezeknek a folyamatoknak tükrözniük kell a „Nyílt innováció 2.0” és a különböző „négyes spirál” kezdeményezések tanulságait, valamint a vonzó következő generációs, részvételen alapuló irányítás kidolgozása során szerzett számos egyéb tapasztalatot. A polgárok teljes körét be kell vonni, a fiataloktól az idősekig. A küldetéshez kapcsolódó tevékenységek során figyelembe kell venni a különböző generációk különböző aspektusait, és innovatív és felelős módokat kell teremteniük az Európa fenntartható jövőjének megvalósításához szükséges elkötelezettség eléréséhez.

---

(1)  Az RB 2022. január 27-i plenáris ülése, Állásfoglalás az Európa jövőjéről szóló konferenciáról (HL C 270., 2022.7.13., 1. o.).

(2)  Az RB plenáris ülése, 2021. december 1–2., Állásfoglalás az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjáról (HL C 97., 2022.2.28., 1. o.).

(3)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai küldetésekről – COM(2021) 609 final.

(4)  Az Európai Kutatási Térségre vonatkozó szakpolitikai menetrend – A 2022–2024-es időszak intézkedéseinek áttekintése, Európai Bizottság 2021.

(5)  Az RB véleménye: „Horizont Európa: a kilencedik kutatási és innovációs keretprogram” (COR-2018-03891)(HL C 461., 2018.12.21., 79. o.).

(6)  2021. évi európai stratégiai előrejelzési jelentés (COM(2021) 750 final).

(7)  Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában (COM(2020) 628 final).

(8)  Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában (COM(2020) 628 final).

(9)  Az RB 2021. július 1-jei plenáris ülésén elfogadott véleménye a következő tárgyban: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (HL C 440., 2021.10.29., 42. o.).

(10)  Az IEA 2020. évi „Energiatechnológiai perspektívák” című dokumentuma.