This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021AR4801
Opinion of the European Committee of the Regions — Towards a socially fair implementation of the Green Deal
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A zöld megállapodás társadalmilag igazságos végrehajtása
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A zöld megállapodás társadalmilag igazságos végrehajtása
COR 2021/04801
HL C 301., 2022.8.5, p. 70–101
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2022.8.5. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 301/70 |
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A zöld megállapodás társadalmilag igazságos végrehajtása
(2022/C 301/12)
|
I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szociális Klímaalap létrehozásáról
COM(2021) 568 final
1. módosítás
(7) preambulumbekezdés.
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása céljából sor került az uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében. |
A klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása céljából sor került az uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében. A módosításoknak összhangban kell lenniük a szociális jogok európai pillérének elveivel, biztosítva, hogy mindenki teljes mértékben élvezhesse az igazságos átmenet előnyeit és senki se maradjon le. Egy új Szociális Klímaalap hozzájárulna a legkiszolgáltatottabb háztartások és a mobilitási szolgáltatást igénybe vevők védelméhez és szerepvállalásuk biztosításához az energia- és mobilitási szegénység Európa-szerte történő felszámolása érdekében. |
Indokolás
Magától értetődik.
2. módosítás
(8) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Ezek a módosítások eltérő gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira, a polgárokra és a tagállamokra . Mindenekelőtt az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) hatálya alá vonása további gazdasági ösztönzőt jelent a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló beruházásokhoz, és ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsításához. Más intézkedésekkel együtt ez – közép- és hosszú távon – csökkenteni fogja az épületek és a közúti közlekedés költségeit, és új lehetőségeket teremt a munkahelyteremtésre és a beruházásokra. |
Ezek a módosítások eltérő gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira, a háztartásokra, valamint a mikro- és kisvállalkozásokra az egyes régiókban, városokban és tagállamokban . Mindenekelőtt az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá vonása további gazdasági ösztönzőt jelent a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló beruházásokhoz, és ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsításához. Más intézkedésekkel együtt ez – közép- és hosszú távon – csökkenteni fogja az épületek és a közúti közlekedés költségeit, és új lehetőségeket teremt a munkahelyteremtésre és a beruházásokra. |
Indokolás
Magától értetődik.
3. módosítás
(10) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése aránytalanul érintheti a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési fogyasztókat , akik jövedelmük nagyobb részét energiára és közlekedésre fordítják, – bizonyos régiókban – nem férnek hozzá alternatív, megfizethető mobilitási és közlekedési megoldásokhoz, és esetleg nem rendelkeznek megfelelő finanszírozási képességgel ahhoz, hogy beruházzanak a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésébe. |
A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése aránytalanul érintheti a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási szolgáltatást igénybe vevőket , akik jövedelmük nagyobb részét energiára és közlekedésre fordítják, – bizonyos régiókban – nem férnek hozzá alternatív, megfizethető mobilitási és közlekedési megoldásokhoz, és esetleg nem rendelkeznek megfelelő finanszírozási képességgel ahhoz, hogy beruházzanak a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésébe. Ezen intézkedések hatása valószínűleg a különböző uniós régiók sajátos feltételeitől és körülményeitől függően is nagyon eltérő lesz, és ezeket a különbségeket kifejezetten fel kell tárni. |
Indokolás
Fontos kiemelni, hogy fel kell tárni és elemezni kell a regionális és helyi szintű különbségeket. A Szociális Klímaalapnak ki kell terjednie a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozásokra is ahelyett, hogy csak a mikrovállalkozásokat célozná meg.
4. módosítás
(11) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Ezért az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételek egy részét a bevonásból eredő társadalmi hatások kezelésére kell fordítani, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon le. |
Ezért az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételeket a bevonásból eredő társadalmi és gazdasági hatások kezelésére kell fordítani, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon le. |
Indokolás
Az épületek és a közúti közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszere által generált valamennyi bevételt a szén-dioxid-ár meghatározása által kiváltott társadalmi hatások kezelését célzó intézkedésekre fogják fordítani.
5. módosítás
(12) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Az energiaszegénység jelenlegi mértékére való tekintettel ez még relevánsabb. Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem tudnak hozzáférni olyan alapvető energetikai szolgáltatásokhoz , mint például a hűtés – mivel a hőmérséklet emelkedik – és a fűtés . Egy 2019. évi uniós szintű felmérés szerint mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem volt képes megfelelően fűteni otthonát, és az Unió népességének 6,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát (3). Összességében az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont becslése szerint az Európai Unióban több mint 50 millió háztartás él energiaszegénységben. Az energiaszegénység ezért komoly kihívást jelent az Unió számára. A szociális tarifák vagy a közvetlen jövedelemtámogatás azonnali segítséget nyújthat az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ugyanakkor csak a célzott strukturális intézkedések – különösen az energetikai felújítások – nyújthatnak tartós megoldást. |
Az energiaszegénység jelenlegi mértékére való tekintettel ez még relevánsabb. Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem tudnak hozzáférni olyan alapvető energetikai szolgáltatásokhoz , amelyek az adott nemzeti és regionális kontextusban és az érvényben lévő szociálpolitikák és más releváns szakpolitikák mellett méltányos élet- és egészségügyi színvonalat tennének lehetővé, ideértve a megfelelő fűtést, hűtést, világítást és az eszközök használatához szükséges villamos energiát; ennek oka gyakran az alacsony jövedelem, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló jövedelemből jelentős részt kell energiára fordítani, illetve az alacsony energiahatékonyság . Egy 2019. évi uniós szintű felmérés szerint mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem volt képes megfelelően fűteni otthonát, és az Unió népességének 6,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát (4). Összességében az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont becslése szerint az Európai Unióban több mint 50 millió háztartás él energiaszegénységben. Az energiaszegénység és a mobilitási szegénység ezért komoly kihívást jelent az Unió számára. Annak ellenére, hogy e kihívás fontosságát uniós szinten különböző kezdeményezések, jogszabályok és iránymutatások formájában már egy évtizeddel ezelőtt elismerték, az energia- és a mobilitási szegénységnek nincs egységes uniós szintű definíciója, ezért az ezek méréséhez szükséges mutatókat a regionális és helyi körülmények sokféleségének teljeskörű figyelembevételével kell kidolgozni, mivel csak a tagállamok egyharmada léptetett életbe az energiaszegénységre vonatkozó országos szintű meghatározást. Emiatt nem állnak rendelkezésre átlátható és összehasonlítható adatok az Unión belüli energiaszegénységről. Ezért uniós szintű fogalommeghatározást kell kidolgozni az energiaszegénység hatékony kezelése és a tagállamokban elért eredmények hatékony mérése érdekében. A szociális tarifák vagy a közvetlen jövedelemtámogatás azonnali segítséget nyújthat az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ugyanakkor csak a célzott strukturális intézkedések , az energiahatékonyság elsődlegessége elvének alkalmazása, további megújuló energiaforrások többek közt közösségvezérelt projektek révén történő kiaknázása – különösen az energetikai korszerűsítések – nyújthatnak tartós megoldást és segíthetnek hatékonyan az energiaszegénység leküzdésében . |
Indokolás
Az energiaszegénységet egyértelmű és egységes módon kell meghatározni és definiálni, közös, átfogó, rugalmas és összehangolt megközelítést alkalmazva a különböző társadalmi, technikai, gazdasági és költségvetési szempontok tekintetében.
6. módosítás
(14) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
E célból minden tagállamnak szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) kell benyújtania a Bizottságnak. E terveknek két célkitűzés elérésére kell törekedniük. Először is biztosítaniuk kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók számára az energiahatékonyságba, a fűtés és hűtés dekarbonizációjába, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekbe, valamint a mobilitásba történő beruházások finanszírozásához és végrehajtásához szükséges erőforrásokat . Másodszor, enyhíteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok költségeinek növekedése által a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkre gyakorolt hatást, és ezáltal meg kell előzniük az energia- és közlekedési szegénységet az átmeneti időszakban, amíg nem kerül sor ilyen beruházások végrehajtására . A terveknek tartalmazniuk kell egy olyan beruházási elemet, amely előmozdítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére irányuló hosszú távú megoldást, és más intézkedéseket is előirányozhatnak, beleértve a hátrányos jövedelmi hatások rövidebb távú enyhítésére irányuló ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást . |
E célból minden tagállamnak szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) kell benyújtania a Bizottságnak. E terveknek két célkitűzés elérésére kell törekedniük. Először is azonosítaniuk kell és fel kell térképezniük az energia- és mobilitási szegénységben élő vagy energiaszegénység által fenyegetett háztartásokat, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozásokat, és a helyi és regionális önkormányzatokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal közösen részletesen elemezniük kell az adott térségben tapasztalható energia- és mobilitási szegénység fő okait . A terveknek ezenkívül célokat kell meghatározniuk az energia- és mobilitási szegénység fokozatos és hatékony felszámolásához. Másodszor, biztosítaniuk kell az energiaszegénységben élő háztartások és a mobilitási szegénységben élők, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára az épületek – különösen a legrosszabb energiateljesítményű épületek és a szociális lakások – mélyfelújítását, a fűtés és hűtés iránti fennmaradó kereslet megújuló energiával való kielégítését és a kibocsátásmentes mobilitást célzó beruházások finanszírozásához és kivitelezéséhez szükséges forrásokat . A terveknek elsősorban egy olyan beruházási elemet kell tartalmazniuk , amely előmozdítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetésére irányuló hosszú távú megoldásokat. Más intézkedések is elképzelhetők (például a közvetlen támogatás), de azokat időben korlátozni kell, és tartós hatásokkal járó hosszú távú beruházások végrehajtásához kell kötni őket. |
Indokolás
A feltérképezésnek ki kell terjednie azokra a háztartásokra is, amelyeket még nem jellemez energiaszegénység, de a rossz szigetelés és az emelkedő energiaárak miatt a közeljövőben könnyen belecsúszhatnak ebbe.
7. módosítás
(15) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A regionális szintű hatóságokkal konzultálva a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek igazodnak a helyi, regionális és nemzeti körülményekhez az érintett területekre vonatkozó szakpolitikájukként és más releváns uniós alapok tervezett felhasználásaként. Így lehet a leginkább tiszteletben tartani a helyzetek sokféleségét, a helyi és regionális önkormányzatok speciális tudását, a kutatást és innovációt, a munkaügyi kapcsolatokat, a társadalmi párbeszéd struktúráit, valamint a nemzeti hagyományokat, és így járulhatnak hozzá ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek nyújtott átfogó támogatás eredményességéhez és hatékonyságához. |
A regionális , helyi, városi és egyéb közhatóságokkal, a civil társadalommal, a gazdasági és szociális partnerekkel konzultálva a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek igazodnak a helyi, regionális és nemzeti körülményekhez az érintett területekre vonatkozó szakpolitikájukként és más releváns uniós alapok tervezett felhasználásaként. Így lehet a leginkább tiszteletben tartani a helyzetek sokféleségét, a helyi és regionális önkormányzatok , a szociális és gazdasági partnerek és a civil társadalom speciális tudását, a kutatást és innovációt, a munkaügyi kapcsolatokat, a társadalmi párbeszéd struktúráit, valamint a nemzeti hagyományokat, és így járulhatnak hozzá ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek nyújtott átfogó támogatás eredményességéhez és hatékonyságához. |
Indokolás
A helyi és regionális önkormányzatokat a tervek végrehajtása és elkészítése tekintetében kulcsfontosságú szereplőkként kell elismerni.
A civil társadalomnak, valamint a gazdasági és szociális partnereknek is szerephez kell jutniuk.
8. módosítás
(16) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Annak biztosítása, hogy az intézkedések és beruházások különösen az energiaszegény vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókat célozzák meg, kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegességre való igazságos átállás szempontjából. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését előmozdító támogató intézkedéseknek segíteniük kell a tagállamokat az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből eredő társadalmi hatások kezelésében. |
Annak biztosítása, hogy az intézkedések és beruházások különösen az energiaszegény vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási szolgáltatást igénybe vevőket célozzák meg, kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegességre való igazságos átállás szempontjából. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését előmozdító támogató intézkedéseknek segíteniük kell a tagállamokat , a régiókat és a városokat az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből eredő társadalmi hatások kezelésében. |
Indokolás
A szubnacionális szintű kormányzatok is felelősek a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, mikro- és kisvállalkozások és mobilitási szolgáltatást igénybe vevők védelméért a méltányos átállás során, de ahhoz, hogy hatékonyan gyakorolhassák hatásköreiket, támogatási rendszerekre is szükségük van.
9. módosítás
(20) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A tagállamoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban az integrált nemzeti energia- és klímatervük aktualizált változatával együtt kell benyújtaniuk tervüket. A terveknek tartalmazniuk kell a finanszírozandó intézkedéseket, azok becsült költségeit és a nemzeti hozzájárulást. Tartalmazniuk kell továbbá az intézkedések hatékony végrehajtásának értékeléséhez szükséges kulcsfontosságú mérföldköveket és célokat. |
A tagállamoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban az integrált nemzeti energia- és klímatervük aktualizált változatával együtt kell benyújtaniuk tervüket , amelyet a helyi és regionális önkormányzatokkal szorosan és érdemben együttműködve dolgoztak ki, összhangban a partnerségekre vonatkozó, az Európai Bizottság 2040/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével létrehozott magatartási kódex elveivel . A terveknek tartalmazniuk kell a különböző régiókban várható hatások és finanszírozás becslését, legalább NUTS 3 szinten, a finanszírozandó intézkedéseket, azok becsült költségeit és a nemzeti hozzájárulást. Tartalmazniuk kell továbbá az intézkedések hatékony végrehajtásának értékeléséhez szükséges kulcsfontosságú mérföldköveket és célokat és egy nyomonkövetési rendszert . Lehetőséget kell biztosítani a régiók számára, hogy saját tervet készítsenek, különösen a vidéki, hegyvidéki és peremterületek, valamint a szigetek számára. |
Indokolás
A terveknek tartalmazniuk kell a különböző régiókban várható hatások becslését, és rendelkezniük kell a végrehajtás nyomon követésére szolgáló rendszerről, mivel a helyi és regionális önkormányzatok jobban ismerik területük társadalmi-gazdasági körülményeit. A helyi és regionális önkormányzatok jelentős mértékű bevonása a szociális klímatervek kialakításába és végrehajtásába döntő fontosságú az Alap sikere szempontjából, mivel a területi tényezők és különbségek miatt az intézkedések jelentős részét helyi szinten kell végrehajtani ahhoz, hogy sikeresek legyenek.
10. módosítás
(21) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Az Alapnak és a terveknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervek, az [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv [az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására irányuló javaslat], a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv (5) , az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (6) , az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett igazságos átmenet tervek (7), valamint a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerinti hosszú távú tagállami épületfelújítási stratégiák keretében a tagállamok által tervezett reformokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyek keretbe foglalják őket. Az adminisztratív hatékonyság biztosítása érdekében adott esetben a tervekben szereplő információknak összhangban kell lenniük a fent felsorolt jogszabályokkal és tervekkel. |
Az Alapnak és a terveknek – amellett, hogy igazodnak a többi strukturális és átállási alaphoz, nevezetesen az ERFA-hoz, az ESZA+-hoz, a Kohéziós Alaphoz és az IÁA-hoz – összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervek, az [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv [az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására irányuló javaslat], a [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv [amely módosítja az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet a megújuló forrásból előállított energia támogatása tekintetében], valamint a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerinti hosszú távú tagállami épületfelújítási stratégiák keretében a tagállamok által tervezett reformokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyek keretbe foglalják őket. Az adminisztratív hatékonyság biztosítása érdekében adott esetben a tervekben szereplő információknak összhangban kell lenniük a fent felsorolt jogszabályokkal és tervekkel. |
11. módosítás
(22) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Az Uniónak a Szociális Klímaalapon keresztül pénzügyi eszközökkel támogatnia kell a tagállamokat a tervük végrehajtásában. A Szociális Klímaalapból történő kifizetéseket a tervekben szereplő mérföldkövek és célok teljesítésétől kell függővé tenni. Ez lehetővé tenné a nemzeti körülmények és prioritások hatékony figyelembevételét, leegyszerűsítené a finanszírozást, és megkönnyítené annak más nemzeti kiadási programokkal való integrációját, ugyanakkor garantálná az uniós kiadások hatását és integritását. |
Az Uniónak a Szociális Klímaalapon keresztül megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel támogatnia kell a tagállamokat a tervük végrehajtásában. Az uniós alapok lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Szociális Klímaalapból történő kifizetéseket a tervekben szereplő mérföldkövek és célok teljesítésétől , valamint attól kell függővé tenni , hogy a tagállamok jogilag kötelező erejű célokat és intézkedéseket fogadjanak el valamennyi fosszilis tüzelőanyag fokozatos, olyan időkereten belüli kivezetésére vonatkozóan, amely összhangban van azzal a célkitűzéssel, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 oC-ra kell korlátozni, emellett pedig a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat legkésőbb 2030-ig, a fosszilis gázt pedig legkésőbb 2040-ig fokozatosan ki kell vezetni . |
Indokolás
Magától értetődik.
12. módosítás
(23) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Az Alap pénzügyi keretösszege főszabály szerint az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából a 2026–2032 közötti időszakban származó várható bevételek 25 %-ának felel meg. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat értelmében a tagállamoknak ezeket a bevételeket saját forrásként az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagállamoknak maguknak kell finanszírozniuk a tervük összköltségének 50 %-át . E célból, valamint a negatívan érintett polgárok számára szükséges átállás felgyorsítását és hatásainak enyhítését célzó beruházások és intézkedések érdekében a tagállamoknak többek között a 2003/87/EK irányelv szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből várható bevételeiket erre a célra kell felhasználniuk. |
Az Alap pénzügyi keretösszege az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából a 2026–2032 közötti időszakban származó bevételek legalább 25 %-ának felel meg. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat értelmében a tagállamoknak ezeket a bevételeket saját forrásként az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagállamoknak maguknak kell finanszírozniuk a tervük összköltségének 35 %-át . E célból, valamint a negatívan érintett polgárok számára szükséges átállás felgyorsítását és hatásainak enyhítését célzó beruházások és intézkedések érdekében a tagállamoknak a 2003/87/EK irányelv szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből várható bevételeiket erre a célra kell felhasználniuk. |
|
A tagállamok a helyi és regionális önkormányzatoknak juttatandó bevételekre vonatkozóan egy legalább 35 %-os küszöbértéket állapítanak meg, amely hányadot az építőipari ágazat és a közúti közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevezetéséből származó társadalmi hatások kezelését célzó intézkedések végrehajtására kell fordítani. Olyan rugalmasságot kell tervbe venni, amely lehetővé teszi, hogy az alap nagyobb részét irányítsák a legsérülékenyebb régiókba. |
Indokolás
A Szociális Klímaalap keretösszegében rejlő lehetőségeket csak magasabb társfinanszírozással lehet kiaknázni, mivel a javasolt arány hátrányos helyzetbe hozhatja a korlátozottabb költségvetési kapacitással rendelkező tagállamokat és régiókat. A helyi és regionális önkormányzatok számára közvetlen hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz és a forrásokhoz.
13. módosítás
(24) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A Szociális Klímaalap az uniós költségvetésben egy kiinduló előirányzatot kap, amelyet a magasabb szén-dioxid-árhoz igazodó éves emelések is növelnek majd a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határainak automatikus kiigazítása révén, annak érdekében, hogy a háztartásokat és a közlekedési felhasználókat az éghajlatvédelmi átállásban továbbra is támogassuk. A költségvetés egységességének és integritásának megőrzése, a közösségi módszer tiszteletben tartása és annak biztosítása érdekében, hogy a Parlamentből és a Tanácsból álló költségvetési hatóság hatékony ellenőrzést tudjon gyakorolni, ennek az alapnak az uniós költségvetés szerves részét kell képeznie. |
Indokolás
Magától értetődik.
14. módosítás
(25) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A pénzeszközök hatékony és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadásoknak az Alapból és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozását . […] |
A pénzeszközök hatékony és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a folyamatban lévő uniós , nemzeti és adott esetben regionális programokkal , eszközökkel és alapokkal , és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni a kettős finanszírozást és azt, hogy az Alap ugyanazon kiadások tekintetében más programokat, eszközöket és alapokat helyettesítsen . […] |
Indokolás
Magától értetődik.
15. módosítás
1. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Létrejön a Szociális Klímaalap (a továbbiakban: Alap). |
Létrejön a Szociális Klímaalap (a továbbiakban: Alap). |
Az Alap támogatást nyújt a tagállamoknak a szociális klímatervükben (a továbbiakban: terv) foglalt intézkedések és beruházások finanszírozásához. |
Az Alap megosztott irányítás keretében, a strukturális alapok részeként támogatást nyújt a tagállamoknak és a régióknak a nemzeti vagy regionális szintű szociális klímatervükben (a továbbiakban: terv) foglalt intézkedések és beruházások finanszírozásához. |
Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők javát kell szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra és azokra a polgárokra, akik egyéni autók helyett nem rendelkeznek tömegközlekedési alternatívákkal (a távoli és vidéki területeken). |
Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikro- és kisvállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők javát kell szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra és azokra a polgárokra, akik közlekedési szegénységben élnek, ideértve a motorizált egyéni közlekedés támogatását is a tömegközlekedés nélküli és így mobilitási problémákkal küzdő távoli és vidéki területeken. |
Az Alap általános célkitűzése, hogy az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való átálláshoz. Az Alap egyedi célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók támogatása ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, többek között a megújuló energia integrálására, továbbá a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal. |
Az Alap általános célkitűzése, hogy az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való átálláshoz. Az Alap egyedi célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási szolgáltatást igénybe vevők támogatása ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, többek között a megújuló energia integrálására, továbbá a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású fenntartható mobilitási megoldáshoz és integrált közlekedési szolgáltatásokhoz – ideértve a fenntartható tömegközlekedést, a megosztott közlekedést, a kerékpározást és a gyalogosbarát tervezést is – való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal. |
Indokolás
Az Alap a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre összpontosít. Az egyének kiszolgáltatottságát meghatározó földrajzi, éghajlati, társadalmi és gazdasági szempontoknak területi vonatkozásuk is van. A regionális tényezőknek döntő szerepük van a kiszolgáltatott helyzet meghatározásában. Ha úgy kívánják, a helyi és regionális önkormányzatoknak is ki kellene dolgozniuk a zöld átállás okozta egyenlőtlenségek kezelésére irányuló konkrét intézkedéseket részletező szociális klímaterveket.
A tömegközlekedési alternatívával igen, de elegendő gazdasági eszközzel nem rendelkező vagy szociális nehézségekkel küzdő polgárokat is fel kell venni a célcsoportba.
Az alapnak a strukturális alapok részét kell képeznie.
16. módosítás
2. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
[…] |
[…] |
||||
|
|
||||
[…] |
[…] |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
Fogalommeghatározások beillesztése a kedvezményezettek körének pontosítása érdekében.
17. módosítás
3. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Minden tagállam szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) nyújt be a Bizottságnak az integrált nemzeti energia- és klímatervnek az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változatával együtt, az említett cikkben meghatározott eljárásnak és ütemtervnek megfelelően. A terv a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében koherens intézkedéscsomagot és beruházásokat tartalmaz a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket. |
Minden tagállam a strukturális alapokra vonatkozó programozási dokumentumok részeként, valamint a partnerség és a többszintű kormányzás elve alapján szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) nyújt be a Bizottságnak az integrált nemzeti energia- és klímatervnek az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változatával együtt, az említett cikkben meghatározott eljárásnak és ütemtervnek megfelelően. A terv a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében koherens intézkedéscsomagot és beruházásokat tartalmaz a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket. Terveik kidolgozása során a tagállamok szorosan együttműködnek a regionális és helyi önkormányzatokkal, amelyeket be kell vonni a kidolgozás folyamatába. |
Indokolás
A szociális klímatervnek a strukturális alapok részét kell képeznie, és azt minden tagállamnak a partnerség és a többszintű kormányzás elve alapján kell elkészítenie.
18. módosítás
3. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A terv tartalmazhat olyan nemzeti intézkedéseket, amelyek ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és azoknak a háztartásoknak, amelyek kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók, annak érdekében, hogy csökkentsék az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá kerüléséből eredő, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő áremelkedés hatását . |
A terv tartalmazhat olyan nemzeti és/vagy szubnacionális szintű intézkedéseket, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a háztartásoknak és az egyéneknek, feltéve, hogy bizonyításra kerül, hogy ez a támogatás arányos és a háztartások vagy egyének energia- és mobilitási szegénységből történő kiemelésére irányuló holisztikus stratégia részét képezi, és kiemelt figyelmet fordít a nőkre és a távoli és nehezen megközelíthető területeken élőkre – a városkörnyéki területeket is ideértve –, hogy segítsen csökkenteni az azonnali energia- és mobilitási költségeket azzal, hogy megkönnyíti a hozzáférést a zöld energiahatékonysági megoldásokhoz és a megosztott és integrált mobilitási szolgáltatásokhoz . |
Indokolás
Magától értetődik.
19. módosítás
3. cikk (3) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
A terv a következőkre irányuló nemzeti projekteket foglal magában: |
A terv a következőkre irányuló nemzeti , regionális és helyi projekteket foglal magában: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
Az európai régióknak és városoknak döntő szerepet kell játszaniuk az Alap keretében megvalósuló egyes politikák és projektek végrehajtásában. Az egyének kiszolgáltatottságát meghatározó földrajzi, éghajlati, társadalmi és gazdasági szempontoknak területi vonatkozásuk is van.
20. módosítás
4. cikk (1) bekezdés b) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Indokolás
Magától értetődik.
21. módosítás
4. cikk (1) bekezdés d) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||
|
|
Indokolás
Magától értetődik.
22. módosítás
4. cikk (1) bekezdés e) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||
|
|
Indokolás
Magas színvonalú élelmiszerminőségi és -biztonsági normákat kell biztosítani, a termékek származási helyétől függetlenül. Ez elő fogja segíteni, hogy a harmadik országok is átvegyék ezeket az egészségügyi, munkaügyi és szociális normákat, ezáltal globális előnyöket eredményezve.
23. módosítás
4. cikk (1) bekezdés i) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Indokolás
Magától értetődik.
24. módosítás
4. cikk (1) bekezdés j) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
a terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre áll – végrehajtása céljából az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkével és a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése , hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben; |
a terv előkészítése és végrehajtása céljából az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkével és a nemzeti jogi kerettel összhangban egy helyi és regionális önkormányzatok által készített írásbeli vélemény, és a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, amely ismerteti , hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben , és hogyan veszik figyelembe a különböző régiók különböző mértékű kiszolgáltatottságát, kiemelt figyelmet fordítva az állandó természeti hátrányokkal küzdő és rendkívül sérülékeny területek, például a szigeti és a hegyvidéki régiók helyzetére ; |
Indokolás
A helyi és regionális önkormányzatok tudják, hogy mi a legjobb saját régiójuk és városuk számára, mivel tisztában vannak a helyi problémákkal és társadalmi-gazdasági körülményekkel. Egy konzultáció nem elegendő ahhoz, hogy a szempontjaikat beépítsük a nemzeti szociális klímatervekbe. Fontos, hogy az önkormányzatok ki tudják fejezni és közölni tudják polgáraik igényeit, és ezt nemzeti szinten kell figyelembe venni, kiemelve a régiók közötti különbségeket és sajátosságokat.
25. módosítás
4. cikk (1) bekezdés l) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
az éghajlatvédelmi átállásra irányuló közösségvezérelt helyi stratégiákra elkülönített alap aránya, a teljes keretösszeg legalább 5 %-ának allokációja mellett. |
Indokolás
A közösségvezérelt helyi fejlesztés a legtöbb tagállamban testre szabott eszköznek bizonyult a helyi stratégiai tervezéshez, és a vidéki és városi területeken egyaránt hozzájárulhat a jobb koordinációhoz és fellépéshez.
26. módosítás
4. cikk (3) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Tervük kidolgozása során a tagállamok felkérhetik a Bizottságot, hogy szervezze meg a bevált gyakorlatok cseréjét. A tagállamok emellett technikai támogatást kérhetnek a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között 2009-ben létrejött megállapodással létrehozott ELENA-eszközből vagy az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott technikai támogatási eszközből. |
Tervük kidolgozása során a tagállamok , valamint a helyi és regionális önkormányzatok felkérhetik a Bizottságot, hogy szervezze meg a bevált gyakorlatok cseréjét. A tagállamok emellett technikai támogatást kérhetnek a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között 2009-ben létrejött megállapodással létrehozott ELENA-eszközből vagy az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott technikai támogatási eszközből. |
Indokolás
Magától értetődik.
27. módosítás
5. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Az Alap pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak a tervükben meghatározott intézkedések és beruházások finanszírozásához. |
Az Alap megosztott irányítás keretében, valamint a partnerség és a többszintű kormányzás elvének tiszteletben tartásával pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak és a régióknak a tervükben meghatározott intézkedések és beruházások finanszírozásához. Minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak legalább mekkora – de 35 %-nál nem kisebb – hányadát kezelik közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatok. |
Indokolás
A regionális komponens kulcsfontosságú a Szociális Klímaalap végrehajtása és sikere szempontjából. A helyi és regionális önkormányzatok ismerik legjobban területük problémáit és társadalmi-gazdasági körülményeit, így jobban tudják azonosítani a legkiszolgáltatottabb egyéneket és ágazatokat, ezért számukra is forrásokat kell rendelkezésre kell bocsátani az Alapból. Az Alapnak megosztott irányítás alatt kell állnia, tiszteletben tartva a partnerség és a többszintű kormányzás elvét.
28. módosítás
5. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||||
A támogatás kifizetésének feltétele a tervekben meghatározott intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldkövek és célok elérése. E mérföldköveknek és céloknak összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival és különösen a következőkre kell kiterjedniük: |
A támogatás kifizetésének feltétele a tervekben meghatározott intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldkövek és célok elérése. E mérföldköveknek és céloknak összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival és különösen a következőkre kell kiterjedniük: |
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
Indokolás
Magától értetődik.
29. módosítás
6. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A tagállamok a következő intézkedések és beruházások költségeit beleszámíthatják a tervek becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálják, és az alábbiakra irányulnak: |
A tagállamok és a régiók a következő intézkedések és beruházások költségeit beleszámíthatják a tervek becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és különösen a bankszámlával nem rendelkező polgárok és alacsony jövedelmű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozások vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási szolgáltatást igénybe vevők javát szolgálják, és az alábbiakra irányulnak: |
Indokolás
A regionális komponens kulcsfontosságú a Szociális Klímaalap végrehajtása és sikere szempontjából. A helyi és regionális önkormányzatok ismerik legjobban helyi problémáikat és társadalmi-gazdasági körülményeiket, így jobban tudják azonosítani a legkiszolgáltatottabb egyéneket és ágazatokat. A nagyon korlátozott forrásokkal rendelkező, bankszámlát nyitni nem tudó vagy nem akaró polgárokat is meg kell célozni és támogatni kell az Alap intézkedéseivel.
30. módosítás
6. cikk (2) bekezdés d) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Indokolás
Egy elektromos jármű beszerzésének anyagi támogatása a magas karbantartási költségek miatt nem a legmegfelelőbb megoldás a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára. Biztosítani kell, hogy az intézkedések észszerűek és pragmatikusak legyenek a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok valódi problémáinak (az energiaszámlák költségének) kezelését illetően.
31. módosítás
6. cikk (2) bekezdés e) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Indokolás
A szabályozásnak az életciklust tekintve technológiasemlegesnek kell lennie. Ha csak a közvetlen kipufogógáz-kibocsátást vesszük figyelembe, az azzal a kockázattal jár, hogy nő a villamosenergia-termelésből származó kibocsátás, az egyéb megújuló üzemanyagokat pedig nem vesszük tekintetbe.
32. módosítás
6. cikk (2) bekezdés g) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||
|
|
Indokolás
Magától értetődik.
33. módosítás
8. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A tagállamok a becsült összköltségbe belefoglalhatják a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokon, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokon és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókon kívüli köz- vagy magánszervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást, amennyiben ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, amelyek végső soron a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálják. |
A tagállamok és a régiók a becsült összköltségbe belefoglalhatják a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokon, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozásokon és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási szolgáltatást igénybe vevőkön kívüli köz- vagy magánszervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást, amennyiben ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, amelyek végső soron a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási szolgáltatást igénybe vevők javát szolgálják. |
A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak biztosítása érdekében, hogy az előnyök teljes egészében a háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevőkre háruljanak. |
A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak biztosítása érdekében, hogy az előnyök teljes egészében a háztartásokra, mikro- és kisvállalkozásokra és mobilitási szolgáltatást igénybe vevőkre háruljanak , és hogy ez pénzügyileg hosszú távon fenntartható legyen . |
Indokolás
A regionális komponens kulcsfontosságú a Szociális Klímaalap végrehajtása és sikere szempontjából. Egy elektromos jármű beszerzésének anyagi támogatása nem a legmegfelelőbb megoldás a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára, a valódi probléma az, hogy hogyan fedezzék az energiaszámlák költségeit.
34. módosítás
10. cikk (2) bekezdés [A magyar nyelvi változatot nem érinti.]
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A tagállamok megbízhatják az (EU) 2021/1057 rendelettel létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az (EU) 2021/1058 rendelet szerinti kohéziós politikai operatív programok irányító hatóságait az ebből az Alapból támogatott intézkedések […] |
A tagállamok megbízhatják az (EU) 2021/1057 rendelettel létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az (EU) 2021/1058 rendelet szerinti kohéziós politikai operatív programok irányító hatóságait az ebből az Alapból támogatott intézkedések […] |
Indokolás
Magától értetődik. [Az angol megfogalmazás pontosítása.]
35. módosítás
11. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Az Alapot […] releváns szabályokkal, […] összhangban a Bizottság hajtja végre közvetlen irányítással. |
Az Alapot a közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglaltak szerint a partnerség és a többszintű kormányzás elvével, valamint […] releváns szabályokkal, […] összhangban a Bizottság és a tagállamok hajtják végre megosztott irányítással. |
Indokolás
Az Alapnak megosztott irányítás alatt kell állnia, a partnerség és a többszintű kormányzás elvével összhangban.
36. módosítás
14. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A tagállamok legalább 50 %-kal járulnak hozzá a tervük becsült összköltségének fedezéséhez. |
A tagállamok legalább 50 %-kal járulnak hozzá a megosztott irányítás alá tartozó tervük becsült összköltségének fedezéséhez. |
Indokolás
Magától értetődik.
37. módosítás
14. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||
A tagállamok többek között a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban a kibocsátási egységeik árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket a tervük becsült összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásukra fordítják. |
A tagállamok többek között a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban a kibocsátási egységeik árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket a tervük becsült összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásukra fordítják.
|
Indokolás
Alapvetően fontos, hogy az új Szociális Klímaalap közvetlenül támogathassa a helyi és regionális önkormányzatoknak a helyi szociális lakások felújítására és korszerűsítésére, valamint a helyi tömegközlekedés megfizethetőségére irányuló beruházásait is.
38. módosítás
15. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A Bizottság értékeli a tervet és adott esetben a tervnek a tagállam által a 17. cikkel összhangban benyújtott módosításait az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából. A Bizottság az említett értékelés során az érintett tagállammal szoros együttműködésben jár el. A Bizottság észrevételeket tehet vagy kiegészítő információkat kérhet. Az érintett tagállam rendelkezésre bocsátja a kért kiegészítő információkat, és szükség esetén módosíthatja a tervet, többek között a terv benyújtása után. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az értékelési határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. |
A Bizottság értékeli a tervet és adott esetben a tervnek a tagállam által a 17. cikkel összhangban benyújtott módosításait az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából. A Bizottság az említett értékelés során az érintett tagállammal szoros együttműködésben jár el. A Bizottság észrevételeket tehet vagy kiegészítő információkat kérhet. Az érintett tagállam rendelkezésre bocsátja a kért kiegészítő információkat, és szükség esetén módosíthatja a tervet, többek között a terv benyújtása után. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az értékelési határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A nemzeti szociális klímatervvel való összhang biztosítása és az egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében a tagállam értékeli a kiegészítő keretösszeget igénylő régiók által készített regionális szociális klímaterveket. |
Indokolás
A regionális komponens kulcsfontosságú a Szociális Klímaalap végrehajtása és sikere szempontjából. A helyi és regionális önkormányzatok ismerik legjobban területük problémáit és társadalmi-gazdasági körülményeit, így jobban tudják azonosítani a legkiszolgáltatottabb egyéneket és ágazatokat.
39. módosítás
15. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||||||
A Bizottság az alábbiak szerint értékeli a tervek relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját: |
A Bizottság az alábbiak szerint értékeli a tervek relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját: |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Indokolás
Az értékelések kulcsfontosságúak az Alap fejlődésének, hatékonyságának és hatásainak nyomon követéséhez. Mint említettük, a regionális komponens kulcsfontosságú a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok és a kibocsátáskereskedelmi rendszer módosítása által leginkább érintettek különbségeinek és sajátosságainak figyelembevétele szempontjából.
40. módosítás
21. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
A Bizottság és az érintett tagállamok – a saját hatáskörükkel arányos módon – elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az egyéb uniós programok és eszközök – többek között az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, illetve az (EU) 2021/1060 rendelettel fedezett alapok – közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból: |
A Bizottság , valamint az érintett tagállamok és régiók – a saját hatáskörükkel arányos módon – elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az egyéb uniós programok és eszközök – többek között az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, illetve az (EU) 2021/1060 rendelettel fedezett alapok – közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
Az értékelések kulcsfontosságúak az Alap fejlődésének, hatékonyságának és hatásainak nyomon követéséhez. Mint említettük, a regionális komponens kulcsfontosságú a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok és a kibocsátáskereskedelmi rendszer módosítása által leginkább érintettek különbségeinek és sajátosságainak figyelembevétele szempontjából.
41. módosítás
22. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A tagállamok az e rendelet 20. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., ii. és iv. alpontjában említett adatokat az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint egyetlen weboldalon, nyílt, géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és naprakészen tartják, ami lehetővé teszi az adatok válogatását, lekérdezését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az e rendelet 20. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., és ii. alpontjában említett információkat nem kell közzétenni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben, vagy akkor, ha a kifizetett közvetlen jövedelemtámogatás összege kevesebb mint 15 000 EUR. |
A tagállamok és a régiók az e rendelet 20. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., ii. és iv. alpontjában említett adatokat az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint egyetlen weboldalon, nyílt, géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és naprakészen tartják, ami lehetővé teszi az adatok válogatását, lekérdezését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az e rendelet 20. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., és ii. alpontjában említett információkat nem kell közzétenni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben, vagy akkor, ha a kifizetett közvetlen jövedelemtámogatás összege kevesebb mint 15 000 EUR. |
Indokolás
A regionális komponens kulcsfontosságú a Szociális Klímaalap végrehajtása és sikere szempontjából. A helyi és regionális önkormányzatok ismerik legjobban területük problémáit és társadalmi-gazdasági körülményeit, így jobban tudják azonosítani a legkiszolgáltatottabb egyéneket és ágazatokat.
42. módosítás
23. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
Az érintett tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésük részeként és az említett rendelet 28. cikkével összhangban kétévente jelentést tesznek a Bizottságnak a tervük végrehajtásáról. Az érintett tagállamok az eredményjelentésükben feltüntetik a következőket: |
Az érintett tagállamok és régiók az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésük részeként és az említett rendelet 28. cikkével összhangban kétévente jelentést tesznek a Bizottságnak a tervük végrehajtásáról. Az érintett tagállamok az eredményjelentésükben feltüntetik a következőket: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
Az értékelések kulcsfontosságúak az Alap fejlődésének, hatékonyságának és hatásainak nyomon követéséhez. Mint említettük, a regionális komponens kulcsfontosságú a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok és a kibocsátáskereskedelmi rendszer módosítása által leginkább érintettek különbségeinek és sajátosságainak figyelembevétele szempontjából.
Javaslat tanácsi irányelvre az energiatermékek és a villamos energia uniós adóztatási keretének átszervezéséről (átdolgozás)
COM(2021) 563 final
43. módosítás
(28) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A célzott adókedvezmények szükségesnek bizonyulhatnak az energiaadók társadalmi hatásának kezeléséhez. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelme érdekében szükség lehet átmeneti adómentességre. |
A célzott adókedvezmények szükségesnek bizonyulhatnak az energiaadók társadalmi hatásának kezeléséhez. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások , a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási szolgáltatást igénybe vevők védelme érdekében többek közt a vidéki, hegyvidéki, periférikus vagy szigeti régiókban szükség lehet átmeneti adómentességre. |
Indokolás
A megfogalmazás hozzáigazítása a Szociális Klímaalapra vonatkozó javaslathoz, mivel az energiaadóztatás a tervezett szociális intézkedések kiegészítésére is használható.
44. módosítás
17. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A c) pont alkalmazásában kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősülő háztartásokban felhasznált energiatermékek és villamos energia az irányelv hatálybalépését követően legfeljebb tíz évig részesíthető mentességben. E bekezdés alkalmazásában „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: az ezen irányelv hatásai által jelentősen érintett háztartások, ami ezen irányelv alkalmazásában azt jelenti, hogy e háztartások jövedelme nem éri el a „szegénység kockázatának kitett” küszöböt, amelyet a rendelkezésre álló nemzeti medián ekvivalens nettó jövedelem 60 %-aként határoznak meg; |
A c) pont alkalmazásában a nemzeti vagy regionális szinten kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősülő háztartásokban felhasznált energiatermékek és villamos energia mentességben részesíthető . E bekezdés alkalmazásában „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: az ezen irányelv hatásai által jelentősen érintett háztartások, ami ezen irányelv alkalmazásában azt jelenti, hogy e háztartások jövedelme nem éri el a „szegénység kockázatának kitett” küszöböt, amelyet a rendelkezésre álló nemzeti medián ekvivalens nettó jövedelem 60 %-aként határoznak meg , és fogyasztásuk nem haladja meg a tisztességes életkörülményekhez szükséges, az adott régióra vonatkozó minimumot. A „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások” az energiaszegénységben élő háztartásokat vagy olyan háztartásokat is jelentik – beleértve az alacsonyabb közepes jövedelműeket –, amelyeket jelentősen érintenek az épületek és a közlekedés 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai ; |
Indokolás
A mentességre nem szabadna maximális időtartamot meghatározni, ha a háztartás még mindig kiszolgáltatott helyzetben van. A „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás” fogalommeghatározása így az Alapban szereplő meghatározáshoz igazodik.
45. módosítás
31. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
[…]. A jelentésnek figyelembe kell vennie a belső piac megfelelő működését, a környezetvédelmi és a szociális megfontolásokat, a minimum adómértékek reálértékét és a Szerződések idevágó, szélesebb körű célkitűzéseit. |
[…]. A jelentésnek figyelembe kell vennie a belső piac megfelelő működését, a környezetvédelmi , regionális, helyi és a szociális megfontolásokat, a minimum adómértékek reálértékét és a Szerződések idevágó, szélesebb körű célkitűzéseit. |
Indokolás
Értékelni kell a regionális szempontokat.
II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)
1. |
üdvözli a Szociális Klímaalap bejelentését, amely a leginkább veszélyeztetett csoportokra és területekre gyakorolt negatív hatások ellensúlyozására és a szociálisan fenntartható átmenet biztosítására szolgál; hangsúlyozza, hogy az éghajlat- és energiapolitikák, valamint a szén-dioxid-piac nem érinthetik hátrányosan a kiszolgáltatott háztartásokat, mikro- és kisvállalkozásokat és mobilitási szolgáltatást igénybe vevőket, többek közt a vidéki és a távol eső területeken, mivel 2021 nyara óta az energiaárak tartós emelkedése miatt jelentősen nőtt az energia- és mobilitási szegénységben élők aránya; |
2. |
hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nagyon fontos szereplők az energia és az éghajlat területén, mert ők tudják a legjobban, hogy mi jellemzi azokat a területeket és társadalmi-gazdasági környezeteket, amelyekben ezeket a szakpolitikákat végrehajtják, ők rendelkeznek hatáskörrel is a kérdésben, és ők tudják a legmegfelelőbb megközelítést alkalmazni a hatékonyságuk növelése érdekében; |
3. |
kéri, hogy a tervek értékelése és jóváhagyása során arra helyezzék a fő hangsúlyt, hogy a tervezett intézkedéseket azokhoz szabva alakítsák ki, akiknek szólnak, és ezáltal a javaslatban meghatározott csoportokat valóban hatékonyan támogassák. A Szociális Klímaalap keretében előirányzott források korlátozottak, ezért különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ezekkel a legkiszolgáltatottabb háztartásokat, mikro- és kisvállalkozásokat és mobilitási szolgáltatást igénybe vevőket támogassuk, többek között a vidéki és a távol eső területeken; |
4. |
úgy véli, hogy a vállalkozásokat és a háztartásokat érintő valamennyi szakpolitikának tényeken kell alapulnia, és e tekintetben az Európai Bizottságnak, az Eurostatnak és a helyi és regionális önkormányzatoknak együtt kell működniük a megbízható adatkezelési és adatgyűjtési struktúrák létrehozásában, amelyek ingyenes hozzáférést biztosítanak valamennyi politikai döntéshozó és érdekelt fél számára; |
5. |
kiemeli, hogy a stratégiai autonómia alapvető fontosságú Európa energiaellátása szempontjából; hangsúlyozza, hogy nem elegendő csak az Oroszországi Föderációból érkező fosszilistüzelőanyag-szállítástól való függőségünk fokozatos megszüntetése, hanem a REPowerEU-t eszköznek kell tekinteni a tiszta energiára való átállás felgyorsítására, az EU energia- és nyersanyagimporttól való függőségének csökkentésére és ezzel az ebből az importból eredő politikai, gazdasági és biztonsági kockázatok enyhítésére. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energiák elterjedésének felgyorsítására, az energiahatékonyság és a körforgásos jelleg növelésére, a tiszta villamos energia és a hidrogén térnyerésére, valamint az alternatív fenntartható tüzelőanyagok kutatására irányuló jelentős beruházásokat és konkrét intézkedéseket prioritásként kell kezelni és össze kell kapcsolni egymással; |
6. |
fontosnak tartja, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen több különböző eszközzel küzdeni az energia- és mobilitási szegénység ellen. Egy ilyen eszköz a rezsiköltséget is magában foglaló bérleti díj modellje, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos felelős a megfelelő beltéri hőmérsékletért, és így egyértelmű ösztönzést kap az energiahatékonyság növelésére. Ez jelenleg ellentmond a költséghatékonyság energiahatékonysági irányelvben szereplő, Európai Bizottság által képviselt értelmezésének, amely inkább az egyéni hőfogyasztás-mérésre és -számlázásra összpontosít; |
7. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen kutatást és konzultációt az érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy megbízható adatok és idősorok alapján, a regionális különbségeket szem előtt tartva, ugyanakkor az új koncepcióból kiindulva egyértelműen meghatározzák egy háztartásnak a tisztességes életszínvonalhoz szükséges minimális energiaszükségletét; |
8. |
üdvözli az Európai Bizottság „Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára” című közleményét, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alkalmazzák az „eszköztárban” meghatározott intézkedéseket; üdvözli az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról; felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy sürgősen vegyék figyelembe ezeket az intézkedéseket, hogy biztosítsák az igazságos, senkit sem hátrahagyó átmenetet, miközben a helyi és regionális önkormányzatokat a végrehajtás résztvevőivé teszik, és figyelembe veszik a területi különbségeket; |
9. |
emlékeztet arra, hogy a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége (CoM) bizonyította, hogy hasznosan hozzájárul az energiahatékonysági és éghajlati kérdésekhez, ezért az átdolgozott energiaadó-irányelvnek és az új Szociális Klímaalapnak (a továbbiakban: új Alap) ki kellene használnia a CoM-tagok meglátásait és szakértelmét, és fel kellene gyorsítania a helyi vagy regionális szintű fenntartható energiáról szóló cselekvési tervekben szereplő intézkedéseket; |
10. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság szubszidiaritásértékelő táblázattal kíséri az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az nem szerepel a Szociális Klímaalapra vonatkozó javaslatban. A javaslatok európai hozzáadott értékével és az uniós hatáskörökből eredő intézkedéseknek a közlekedés, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a belső piac területén történő bevezetésével kapcsolatos indokolás összhangban van a szubszidiaritás és az arányosság elvével; |
11. |
hangsúlyozza, hogy Európa-szerte vannak olyan régiók, ahol a távfűtés és -hűtés megbízhatóbb, hatékonyabb és megfizethetőbb megoldást jelenthet a polgárok számára, ezért az új Alapot össze kell hangolni a többi esb-alappal annak érdekében, hogy elegendő támogatást nyújtson a lakások és lakóépületek felújításának költségeihez, hogy azok képesek legyenek csatlakozni az új rendszerekhez; |
12. |
úgy látja, hogy az energiatermelés jövője a korábbinál decentralizáltabb lesz, és ebben a tekintetben a fotovoltaikus vagy szélenergia alkalmazására kész háztartásoknak és vállalkozásoknak személyre szabottabb támogatásra van szükségük a decentralizált intelligens hálózatok telepítéséhez, és meg kell szüntetni a felesleges bürokráciát; ez magában foglalja a Szociális Klímaalapból a megújulóenergia-közösségek számára nyújtott célzott támogatást is; |
13. |
megjegyzi, hogy a tagállamokban számos európai strukturális és beruházási támogatási rendszer létezik, amelyek a háztartásokat és a vállalkozásokat célzó energiahatékonysági intézkedéseket részesítik előnyben, ezért hasznos lehet egyértelmű iránymutatást kidolgozni és támogatást nyújtani az energia- és mobilitási szegénységgel küzdő, legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartások és mikro- és kisvállalkozások számára, hogy a leginkább rászorulók semmi esetre se maradjanak ki; |
14. |
azt ajánlja, hogy a tagállamok, a régiók és a települések frissítsék a város- és területrendezési terveket, valamint az építési engedélyekhez való hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlatokat annak érdekében, hogy csökkentsék az adókat és a költségeket, és elkerüljék a bürokráciát a háztartások és a vállalkozások energiahatékonysági beruházásai esetében; |
A Szociális Klímaalapról szóló javaslat kapcsán
15. |
üdvözli a Szociális Klímaalapra irányuló javaslatot, amely a szolidaritás és a méltányos és társadalmilag igazságos átmenet megvalósítása iránti elkötelezettség megnyilvánulása, egyben kulcsfontosságú eszköz a klímasemlegesség felé való átmenet által leginkább érintett polgárok támogatására, valamint válasz az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) integritásának és működésének megerősítését szorgalmazó felhívásunkra, támogatást nyújtva a kiszolgáltatott helyzetben lévő régióknak és csoportoknak; |
16. |
határozottan kéri, hogy a Szociális Klímaalap pénzügyi keretének legalább 35 %-át közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatok kezeljék, mivel ők pontosabban fel tudják mérni a kiszolgáltatottsági helyzetet, és ők felelősek a tervekben meghatározott intézkedések sikeres, célzott és hatékony végrehajtásáért, amelyek az alacsonyabb jövedelmű csoportok, köztük a szegénység kockázatának kitett csoportok szükségleteit célozzák meg és valóban kezelik; |
17. |
sajnálja, hogy a Szociális Klímaalapra vonatkozó javaslat előterjesztése előtt nem készült konkrét és specifikus hatásvizsgálat. Egy ilyen vizsgálat lehetővé tette volna az elosztási hatások pontos értékelését az alap mechanizmusának, működésének, kezelésének és intézkedéseinek vonatkozásában, helyi és regionális szinten és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárokat érintő következményekre és előnyökre összpontosítva, és lehetővé téve a kiszolgáltatottabb anyagi helyzetű csoportok jobb azonosítását, annak érdekében, hogy a támogatással pontosan azokat célozzák meg, akiknek a legnagyobb szükségük van rá; |
18. |
javasolja, hogy az RB mint a helyi és regionális önkormányzatokat képviselő szerv töltsön be katalizátorszerepet a szociális klímatervek kialakításában és végrehajtásában, újabb lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagállamok nemzeti struktúráin túl a helyi és regionális szintet is el lehessen érni; |
19. |
kéri, hogy ismerjék el a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepét a nemzeti szociális klímatervekben, tekintettel arra, hogy ők képviselik a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintet, és jelentős, helyben szerzett tudást és szakértelmet tudnak felmutatni. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a szociális klímatervek kidolgozása ne rójon adminisztratív többletterhet a helyi és regionális önkormányzatokra; javasolja, hogy a partnerség, a többszintű kormányzás, a szubszidiaritás és az arányosság elvei alapján a helyi és regionális önkormányzatoknak legyen lehetőségük a regionális szociális klímatervek kidolgozására a nemzeti szintű tervekkel összhangban; |
20. |
megemlíti, hogy a lakásállomány energiahatékony felújításának egyik akadálya az, hogy az érintettek nem férnek hozzá az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretekhez és a piacon már elérhető legkorszerűbb megoldásokhoz; e probléma megoldása érdekében az RB javasolja, hogy az új Alapból ezeket az intézkedéseket is finanszírozzák; |
21. |
hangsúlyozza, hogy az energiaárak és az általános vásárlóerő között nagyon gyenge a kapcsolat, és míg a vásárlóerő-egységben mért GDP vagy GNI az általános kohéziós politika kontextusában használható általános mutatóként, az energiafogyasztás esetében arra kéri az Európai Bizottságot, hogy találjon egy olyan mutatót, amely ugyanolyan megbízható, mint a GDP és a GNI, de jobban tükrözi az európai háztartások és vállalkozások energiafogyasztással kapcsolatos magatartását, és amely nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a statisztikák által okozott eltérések kiegyenlítésére az uniós források elosztása során; |
22. |
hangsúlyozza, hogy bár a Szociális Klímaalap célja jó irányba tett lépés az igazságos zöld átállás megvalósítása érdekében, további pénzügyi erőfeszítéseket kell tenni. A Szociális Klímaalap önmagában nem lesz elegendő a klímasemlegesség elérését célzó intézkedések nemkívánatos társadalmi hatásainak és gazdasági hiányosságainak kezelésére. Kéri, hogy az ETS II-ből származó bevételeket részben a Szociális Klímaalapnak juttassák, illetve olyan intézkedésekre fordítsák, amelyek biztosítják, hogy senki ne szenvedjen hátrányt a klímasemlegesség elérése során; javasolja, hogy abban az esetben, ha a szén-dioxid-ár a vártnál magasabb bevételekhez vezet, a Szociális Klímaalap pénzügyi keretösszegét ennek megfelelően emeljék fel. Az RB amellett száll síkra, hogy több olyan gazdasági támogatási formát kell alkalmazni, amelyek figyelembe tudják venni a területek, a lakosság, az ágazatok, a városok és a régiók sajátosságait. Miközben a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyek támogatására törekszünk, különös figyelmet kell fordítanunk az intézkedések megfelelőségére és a hajléktalanok, a nők, az erőforrásokkal nem rendelkező polgárok, a fiatalok és a hátrányosabb anyagi helyzetű szervezetek támogatására is; |
23. |
kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az új Alapból ne támogasson semmilyen motorizált egyéni közlekedést, és helyette a kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású, fenntartható mobilitási megoldásokat (elektromos, hibrid vagy hidrogén üzemű) és az integrált mobilitási szolgáltatásokat támogassa; |
Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata kapcsán
24. |
üdvözli az irányelvjavaslat azon célját, hogy az energiaadót a tényleges energiaértékhez és a környezetvédelmi megfelelőséghez igazítsák, ezáltal ösztönözve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és hozzájárulva az új uniós éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez. Az irányelv jelenlegi kialakítása ezt nem tükrözi, amint arra az Európai Számvevőszék is rámutatott (12); |
25. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Szociális Klímaalapra vonatkozó javaslat nem tartalmaz külön szubszidiaritásértékelő táblázatot, ugyanakkor üdvözli, hogy a jogalkotási javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikke (1) bekezdésének d) pontján, 192. cikkének (1) bekezdésén és 194. cikke (1) bekezdésének c) pontján alapul, amelyek a közlekedésre, az éghajlatváltozásra és az energiaközpontúságra vonatkoznak, és úgy véli, hogy a javaslat egyértelműen felvázolja annak európai hozzáadott értékét, és megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének. |
26. |
üdvözli, hogy belefoglalták annak lehetőségét, hogy az adó esetleges negatív hatásait ellensúlyozva a tagállamok segítsenek a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportoknak és védjék meg a háztartásokat az energiaszegénységtől; |
27. |
üdvözli az energiaadó-irányelv annak érdekében történő felülvizsgálatát, hogy a tartalma igazodjon és alkalmazkodjon az éghajlat-politikai fellépés és a környezetvédelem szükséges fokozásához, ugyanakkor képes legyen támogatni a megújuló energiaforrások fejlesztését és bővítését, valamint megőrizze a belső piac megfelelő működését, összehangolva az energiatermékek és a villamos energia adóztatását az Unió energia- és éghajlat-politikájával; |
28. |
javasolja a tagállamok területi mintáinak regionális szintű elemzését annak érdekében, hogy a leginkább érintett háztartások és vállalkozások számára regionális vagy akár helyi mentességeket, illetve különleges körülmények között – például szegénység kockázatának való kitettség esetén – csökkentett adómértékeket, illetve más kompenzációs intézkedéseket tegyenek lehetővé; |
29. |
rámutat, hogy vannak olyan régiók Európában, ahol fűtésre és főzésre tűzifát használnak, ami az energiaszegénység egyértelmű jele; ilyen körülmények között az energiatermékek adóztatásáról szóló irányelv átdolgozása és az ETS2 egyaránt érinti ezeket a fogyasztókat, ezért további programok létrehozását ajánlja a tűzifáról a tiszta, megújuló és hatékony energiaforrásokra való átállás támogatására. |
Kelt Brüsszelben, 2022. április 27-én.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Apostolos TZITZIKOSTAS
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
(3) 2018. évi adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01].
(4) 2018. évi adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01].
(5) Az Európai Tanács a 2021. június 24–25-i ülésén jóváhagyta.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
(10) HL L 357., 2020.10.27., 35. o.
(11) HL L 357., 2020.10.27., 35. o.
(12) Az Európai Számvevőszék 2022/01. sz. áttekintése: Energiaadóztatás, szén-dioxid-árazás és energiatámogatások.