15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/5

(1)

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendelet (2) rendelkezéseket tartalmaz az Ügynökség céljaira, feladataira és szervezeti felépítésére, és különösen annak igazgatási tanácsára vonatkozóan. E rendelkezéseket Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozását követően módosították, amikor is az igazgatási tanácsot új tagokkal kellett bővíteni.

(2)

A foglalkoztatás minőségének javításában kulcsfontosságú szerepet betöltő munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdése az Európai Unió egyik legfontosabb szociálpolitikai területe. A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című, 2002. március 11-i bizottsági közlemény kiemeli az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) a közleményben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, az előmozdításra, a tudatosság növelésére és az előrejelzésre irányuló tevékenységekben betöltendő fontos szerepét.

(3)

A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című bizottsági közleményről szóló 2002. június 3-i tanácsi állásfoglalás (3) felkéri az Ügynökséget, hogy vállaljon vezető szerepet a bevált gyakorlatra, a tudatosság növelésére és a kockázatok előrejelzésére vonatkozó információk gyűjtésében és terjesztésében. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a tagállamoknak és a szociális partnereknek az Ügynökségen keresztül megvalósuló, a jövőbeni bővítés érdekében történő európai szintű együttműködését, továbbá üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az Ügynökség működésének és feladatainak javítására vonatkozó javaslatot kíván benyújtani a külső értékelő jelentés és a tanácsadó bizottságnak a jelentésről szóló véleménye alapján.

(4)

A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című bizottsági közleményre vonatkozó, 2002. október 23-i európai parlamenti állásfoglalás szintén támogatja az Ügynökségnek szánt vezető szerepet, amelyet az Ügynökség közösségi szinten a nem jogalkotói egészségvédelmi és biztonsági tevékenységben részt vevő kulcsfontosságú tényezőként tölt be, és reményét fejezi ki, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért és az Ügynökség az e politika területén betöltött szerepüknek megfelelően tovább javítják az egymás közti együttműködést.

(5)

A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című közleményre vonatkozó, 2002. június 17-i európai gazdasági és szociális bizottsági vélemény (4) kiemeli az Ügynökségnek a kockázatelemzésben betöltött szerepét, valamint az Ügynökség és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért közötti rendszeres kapcsolattartás szükségességét az átfedések elkerülése, és a közös elgondolások ösztönzése érdekében.

(6)

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség értékeléséről szóló bizottsági közlemény, amely a 2062/94/EK rendelet 23. cikkével összhangban készült, és amely a 2001-ben elvégzett külső értékelésen, valamint az igazgatási tanács, továbbá a Bizottság munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottságának észrevételein alapul, a 2062/94/EK rendelet módosításának szükségességét hangsúlyozza az Ügynökség és igazgatási struktúrái hatékonyságának fenntarthatósága és javítása érdekében.

(7)

Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy gondolja át az ügynökségek igazgatóságainak összetételét, valamint munkamódszereit, és terjesszen elő megfelelő javaslatokat.

(8)

Az Ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért megfelelő igazgatási tanácsa, illetve igazgatósága benyújtotta a Bizottságnak az igazgatási tanácsok, illetve igazgatóságok jövőbeli irányítására és működésére vonatkozó együttes véleményét.

(9)

Az Ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért háromoldalú, a kormányok, a munkaadói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői általi irányítása alapvető fontossággal bír e szervek sikere szempontjából.

(10)

A szociális partnerek részvétele e három közösségi szerv irányításában olyan sajátosságot eredményez, amely megköveteli a közös szabályok szerinti működést.

(11)

A háromoldalú igazgatási tanácson belül lényegesnek bizonyult a kormányokból, munkáltatókból és munkavállalókból felállított három csoport megléte, illetve egy koordinátor kijelölése a munkaadói és munkavállalói csoport élére. Következésképpen ezt az intézkedést formálissá kell tenni, és ki kell terjeszteni a kormánycsoportra is. Az európai szabályozási ügynökségekre vonatkozó működési keretszabályok című bizottsági közleményben foglalt, a jövőbeni közösségi szervek fejlesztésére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően, és különösen az érdekelt felek e szervek igazgatótanácsaiban való képviseletének biztosítása érdekében, valamint az állam-, illetve kormányfők megállapodása szerinti elvvel összhangban, mely szerint a szociális partnereket aktívabban be kell vonni a Szociálpolitikai Menetrend fejlesztésébe, az igazgatási tanács minden tagjának (kormány-, munkaadói, munkavállalói vagy bizottsági képviselőnek) egységesen egy szavazattal kell rendelkeznie.

(12)

A tagállamok háromoldalú képviseletének fenntartása biztosítja valamennyi fő érdekelt fél részvételét, valamint a szociálpolitikai kérdésekre jellemző érdek- és megközelítésbeli különbségek figyelembevételét.

(13)

Szükséges annak előrevetítése, hogy az Unió soron következő bővítése az Ügynökségre nézve milyen gyakorlati következményekkel jár. Az Ügynökség igazgatóságának összetételét és működését úgy kell kiigazítani, hogy az figyelembe vegye az új tagállamok csatlakozását.

(14)

Annak érdekében, hogy az Ügynökség működésének folyamatossága, valamint döntéshozatalának hatékonysága biztosítható legyen, az igazgatási tanács eljárási szabályzatában meghatározott vezetőséget meg kell erősíteni. A vezetőség összetételének továbbra is tükröznie kell az igazgatóság hármas felépítését.

(15)

A Szerződés 3. cikke szerint a Közösség minden tevékenysége során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezések elfogadása, amelyek ösztönzik az igazgatóság összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

(16)

A 2062/94/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

E rendelet elfogadása vonatkozásában a Szerződés nem rendelkezik a 308. cikke szerintiektől eltérő hatáskörökről,

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Cél

A munkakörnyezetnek a munkavállalók szerződésben elrendelt biztonság- és egészségvédelme tekintetében történő javítása, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő közösségi stratégiák és cselekvési programok fejlesztése érdekében az Ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a közösségi szervek, a tagállamok, a szociális partnerek és a területen érintettek számára.”

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk (új)

Igazgatási és irányítási szervek

Az Ügynökség igazgatási és irányítási szerveinek összetétele:

5.

Az 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az igazgatótanács

(1)   Az igazgatótanács összetétele:

(2)   Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül a Tanács nevezi ki.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett tagokat a tagállamok javaslata alapján nevezik ki.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett tagokat a tanácsadó bizottság megfelelő csoportjait képviselő szóvivők javaslata alapján nevezik ki.

A tanácsadó bizottságon belüli három csoport benyújtja javaslatait a Tanácsnak; a javaslatokat tájékoztatásul a Bizottság számára is meg kell küldeni.

Ezzel egyidőben a Tanács a tagra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek szerint póttagot is kinevez, aki kizárólag a tag távollétében vesz részt az igazgatótanács ülésein.

A Bizottság nevezi ki saját képviselőit és a póttagokat, figyelembe véve a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

A jelöltek listájának benyújtásakor a tagállamok, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek törekednek arra, hogy az igazgatótanács összetétele megfelelően tükrözze a különböző érintett gazdasági ágazatokat, valamint hogy biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét. A listák benyújtására a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottságbeli tagság megújításától számított három hónapon belül, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 2003. július 22-i tanácsi határozat (5) 3. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint 4. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

Az igazgatótanács tagjainak listáját a Tanács az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Ügynökség pedig internetes honlapján közzéteszi.

(3)   Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje három év. A hivatali idő megújítható.

Kivételesen, az igazgatótanácsnak ezen rendelet hatálybalépése napján hivatalban lévő tagjainak hivatali ideje meghosszabbodik mindaddig, amíg az új igazgatótanács kinevezésére a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban sor nem kerül.

Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(4)   Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportokat alkotnak. Valamennyi csoport kijelöl egy koordinátort, aki részt vesz az igazgatótanács ülésein. A munkavállalói és a munkaadói csoport koordinátorai európai szinten képviselik szervezeteiket. Azok a koordinátorok, akik nem az (1) bekezdés szerint kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

Az igazgatótanács egy éves, megújítható időtartamra megválasztja az elnökét és a három alelnökét, a fent említett három csoport, illetve a Bizottság képviselői közül egyet-egyet.

(5)   Az elnök évente legalább egyszer összehívja az igazgatótanácsot. Az elnök az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére további üléseket hív össze.

(6)   Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik; az igazgatótanács határozatait a tagok szavazatainak abszolút többségével hozza. Az éves munkaprogram keretében hozott, illetve a nemzeti fókuszpontokra költségvetési következményekkel bíró határozatok esetén azonban szükség van a kormánycsoport tagjai többségének egyetértésére is.

Az igazgatótanács írásos döntéshozatali eljárást alakít ki, amelyre értelemszerűen az első albekezdést kell alkalmazni.

(7)   Az igazgatótanács – a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely megállapítja a tevékenységére vonatkozó gyakorlati szabályokat. Az eljárási szabályzatot tájékoztatásként meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárási szabályzat megküldésétől számított három hónapon belül azonban a Tanács egyszerű többséggel módosíthatja a szabályzatot.

(8)   Az igazgatótanács 11 tagú vezetőséget hoz létre. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (4) bekezdés első albekezdésében említett három csoport egy-egy koordinátorából, valamint minden csoport és a Bizottság egy-egy további képviselőjéből áll. Minden csoport kinevezhet legfeljebb három póttagot, akik a vezetőség ülésein a teljes jogú tagok távollétében vesznek részt.

(9)   Az igazgató a 11. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül a vezetőség – az igazgatótanács felhatalmazása alapján – az igazgatótanács ülései közötti időszakokban figyelemmel kíséri az igazgatótanács határozatainak végrehajtását, továbbá megtesz minden szükséges intézkedést az Ügynökség megfelelő irányítása érdekében. Az igazgatótanács a 10., 13., 14. és 15. cikkben említett hatásköröket nem ruházhatja át a vezetőségre.

(10)   A vezetőség üléseinek éves számáról az igazgatótanács határoz. A vezetőség elnöke a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

(11)   A vezetőség konszenzussal hozza meg határozatait. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a vezetőség a kérdést határozathozatalra az igazgatótanács elé terjeszti.

(12)   A vezetőség tevékenységéről és határozatairól az igazgatótanácsot teljes körűen és haladéktalanul tájékoztatni kell.

6.

A 9. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az igazgatótanács elnöke és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatója az igazgatótanács ülésein megfigyelőként részt vehet.”

7.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az igazgató az Ügynökség jogi képviselője, és a következőkért felel:

9.

Az egyes cikkekben az „igazgatási tanács” kifejezés helyébe minden esetben az „igazgatótanács” kifejezés lép.