a)

A nemzetközi bejelentés a bejelentő választása szerint benyújtható közvetlenül a Nemzetközi Irodához, vagy a bejelentő szerinti Szerződő Fél hivatalán keresztül.

b)

Az a) pont nem zárja ki, hogy bármelyik Szerződő Fél nyilatkozatban értesítse a főigazgatót arról, hogy hivatalán keresztül nemzetközi bejelentés nem nyújtható be.

(i)

az e szöveg szerinti nemzetközi lajstromozásra irányuló kérelmet;

(ii)

a bejelentőre vonatkozó, előírt adatokat;

(iii)

a nemzetközi bejelentés tárgyát képező ipari minta ábrázolását az előírt példányszámban vagy – a bejelentő választása szerint – több különböző ábrázolását az előírt módon; ha azonban az ipari minta síkbeli, és az (5) bekezdés szerint kérelmet nyújtottak be a közzététel halasztása iránt, a nemzetközi bejelentéshez az ábrázolások helyett az ipari minta előírt számú mintapéldánya is csatolható;

(iv)

annak a terméknek vagy termékeknek az előírt módon történő megjelölését, amelyekben az ipari minta megtestesül, vagy amelyekkel kapcsolatban az ipari mintát alkalmazni kívánják;

(v)

a megjelölt Szerződő Felek megnevezését;

(vi)

az előírt díjakat;

(vii)

bármely más előírt adatot.

a)

Bármelyik Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, és amelynek jogszabályai az e szöveghez való csatlakozás időpontjában az ipari mintaoltalmi bejelentés bejelentési napjának elismerését ahhoz a feltételhez kötik, hogy a bejelentés tartalmazza-e a b) pontban meghatározott kellékek bármelyikét, e kellékekről nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót.

b)

Az a) pont szerinti nyilatkozat a következő kellékekre vonatkozhat:

c)

Ha a nemzetközi bejelentés olyan Szerződő Fél megjelölését tartalmazza, amely az a) pont alapján nyilatkozatot tett, a bejelentésnek az előírt módon tartalmaznia kell az ilyen nyilatkozatban megjelölt kellékeket is.

a)

A nemzetközi bejelentés olyan nyilatkozatot is tartalmazhat, amelyben a Párizsi Egyezmény 4. cikke alapján egy vagy több, a Párizsi Egyezményben részes országban vagy a Kereskedelmi Világszervezet valamely Tagjában, vagy ilyen országra vagy Tagra kiterjedő hatállyal benyújtott korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik.

b)

A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy az a) pontban említett nyilatkozat a nemzetközi bejelentés benyújtását követően is megtehető. Ebben az esetben a Végrehajtási Szabályzatban meg kell határozni azt a legkésőbbi időpontot, ameddig az ilyen nyilatkozat megtehető.

a)

Ha a bejelentő a felhívásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a nemzetközi bejelentést – a b) pontban foglalt kivétellel – visszavontnak kell tekinteni.

b)

Ha a hiányok az 5. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal vagy olyan különleges követelménnyel kapcsolatosak, amelyről a Szerződő Fél a főigazgatót a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően értesítette, és a bejelentő a felhívásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a nemzetközi bejelentésben az említett Szerződő Felet nem jelölték volna meg.

a)

A nemzetközi lajstromozás napja – a b) pontban foglalt eltéréssel – a nemzetközi bejelentés bejelentési napja.

b)

Ha a nemzetközi bejelentés a Nemzetközi Iroda részéről történő átvétel napján nem elégíti ki az 5. cikk (2) bekezdése alapján előírt követelményeket, a nemzetközi lajstromozás napja a hiánypótlás Nemzetközi Iroda általi átvételének napja és a nemzetközi bejelentés bejelentési napja közül a későbbi időpont.

a)

A nemzetközi lajstromozást a Nemzetközi Iroda közzéteszi. Az ilyen közzétételt az összes Szerződő Fél területén elégséges nyilvánosságra jutásnak kell tekinteni, és a jogosulttól egyéb nyilvánosságra hozatal nem követelhető meg.

b)

A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozás közzétételének másolatát megküldi minden egyes megjelölt hivatal részére.

a)

A Nemzetközi Iroda a lajstromozást követően haladéktalanul megküldi a nemzetközi lajstromozás másolatát a nemzetközi bejelentéshez mellékelt minden egyéb nyilatkozattal, irattal és mintapéldánnyal együtt a nemzetközi bejelentésben megjelölt valamennyi olyan hivatalnak, amely arról értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy ilyen másolatot kíván kapni.

b)

A hivatal a nemzetközi lajstromozás Nemzetközi Iroda általi közzétételéig a nemzetközi lajstromozásról a Nemzetközi Iroda által megküldött másolatot nem teheti a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, és az említett másolatot csak a nemzetközi lajstromozás, illetve az olyan Szerződő Félnél vagy Szerződő Félre kiterjedő hatállyal benyújtott ipari mintaoltalmi bejelentések vizsgálata során használhatja fel, amely tekintetében joghatósággal rendelkezik. A hivatal – a nemzetközi lajstromozás jogosultja kivételével – különösen nem teheti hozzáférhetővé a nemzetközi lajstromozás tartalmát nem hivatali személyek számára, kivéve az olyan közigazgatási vagy bírósági eljárás céljaira történő hozzáférhetővé tételt, amely a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló nemzetközi bejelentésre való jogosultság tárgyában folyik. Ilyen közigazgatási vagy bírósági eljárás esetén a nemzetközi lajstromozás tartalmát kizárólag az eljárásban részt vevők ismerhetik meg, akiket a tudomásukra jutottak tekintetében titoktartási kötelezettség terhel.

a)

Ha a Szerződő Fél jogszabályai szerint az ipari minta közzétételének halasztása az előírtnál rövidebb időtartamra kérhető, a Szerződő Fél nyilatkozatban köteles értesíteni a főigazgatót a halasztás lehetséges időtartamáról.

b)

Ha a Szerződő Fél jogszabályai nem teszik lehetővé az ipari minta közzétételének halasztását, a Szerződő Fél erről nyilatkozatban köteles értesíteni a főigazgatót.

(i)

az előírt időtartam lejártának napja, ha a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek egyike sem tette meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot,

vagy

(ii)

a nyilatkozatban meghatározott időtartam lejártának napja vagy – több ilyen megjelölt Szerződő Fél esetén – a nyilatkozataikban meghatározott legrövidebb időtartam lejártának napja, ha a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek bármelyike az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tett.

(i)

a Nemzetközi Iroda erről – a (ii) pontban foglalt kivétellel – értesíti a bejelentőt; ha az előírt határidőn belül a bejelentő a Nemzetközi Irodához intézett írásbeli nyilatkozatában nem vonja vissza az említett Szerződő Fél megjelölését, a Nemzetközi Iroda a közzététel halasztására irányuló kérelmet figyelmen kívül hagyja;

(ii)

a Nemzetközi Iroda az említett Szerződő Fél megjelölését figyelmen kívül hagyja, és erről a bejelentőt értesíti, ha a nemzetközi bejelentéshez az ipari minta ábrázolásai helyett az ipari minta mintapéldányait csatolták.

a)

A jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt bármikor kérheti a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari minta közzétételét. Ebben az esetben az ilyen ipari minta vagy minták tekintetében a halasztás időtartamát a kérelem Nemzetközi Iroda által történő kézhezvételének napján kell lejártnak tekinteni.

b)

A jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt bármikor kérheti a Nemzetközi Irodát, hogy az általa megnevezett harmadik személy részére a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari mintáról kivonatot adjon, vagy tegye lehetővé számára azok megtekintését.

a)

Ha a jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében lemond a nemzetközi lajstromozásról, a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minta vagy minták közzétételét mellőzni kell.

b)

Ha a jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt a nemzetközi lajstromozást valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező egy vagy több ipari mintára korlátozza, a korlátozással nem érintett ipari minta vagy minták közzétételét mellőzni kell.

a)

Az e cikk rendelkezései szerint alkalmazandó halasztási időtartamok bármelyikének lejártakor a Nemzetközi Iroda az előírt díjak megfizetése esetén a nemzetközi lajstromozást közzéteszi. Ha a díjakat nem fizetik meg az előírtaknak megfelelően, a nemzetközi lajstromozást törölni, közzétételét pedig mellőzni kell.

b)

Ha a nemzetközi bejelentéshez az 5. cikk (1) bekezdése (iii) pontjának megfelelően az ipari minta egy vagy több mintapéldányát csatolták, a jogosultnak a bejelentésbe foglalt valamennyi ipari minta ábrázolását az előírt példányszámban és határidőn belül be kell nyújtania a Nemzetközi Irodához. Ennek elmulasztása esetén a nemzetközi lajstromozást törölni, közzétételét pedig mellőzni kell.

a)

A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítását a hivatal az előírt határidőn belül értesítésben közli a Nemzetközi Irodával.

b)

Az elutasításról szóló értesítésben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló valamennyi okot.

a)

A Nemzetközi Iroda haladéktalanul továbbítja az elutasításról szóló értesítés másolatát a jogosultnak.

b)

A jogosultat ugyanazok a jogorvoslatok illetik meg, mint amelyek őt a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari mintákra az elutasításról szóló értesítést közlő hivatalra irányadó jogszabályok alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentések tekintetében megilletnék. Ezeknek a jogorvoslatoknak legalább az újbóli vizsgálat vagy az elutasítás felülvizsgálata, illetve az elutasítás elleni fellebbezés lehetőségére kell kiterjedniük.

a)

Minden egyes megjelölt Szerződő Fél területén, amelynek hivatala nem közölt a 12. cikknek megfelelően elutasításról szóló értesítést, a nemzetközi lajstromozás legkésőbb az elutasításról szóló értesítés közlésére nyitva álló határidő lejártának napjától vagy – ha a Szerződő Fél a Végrehajtási Szabályzat szerinti nyilatkozatot tett – legkésőbb az e nyilatkozatban megjelölt időponttól ugyanolyan hatályú, mint az ipari mintára a Szerződő Fél jogszabályai alapján megadott oltalom.

b) (3)

Ha a megjelölt Szerződő Fél hivatala elutasításról szóló értesítést közölt, és ezt az értesítést utóbb részben vagy egészben visszavonta, a nemzetközi lajstromozás legkésőbb az elutasítás visszavonásának időpontjától a visszavonással nem érintett részében a Szerződő Fél területén ugyanolyan hatályú, mint a Szerződő Fél jogszabályai alapján az ipari mintaoltalom megadása.

c)

A nemzetközi lajstromozás e bekezdés szerinti hatályát az ilyen lajstromozás tárgyát képező ipari mintára vagy mintákra kell alkalmazni, ahogyan azok a Nemzetközi Irodához a megjelölt hivataltól beérkeztek, illetve – adott esetben – ahogyan azokat az e hivatal előtti eljárásban módosítják.

a)

Az a Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy ha bejelentő szerinti Szerződő Félnek minősül, a nemzetközi bejelentésben történő megjelölésének nincs hatálya.

b)

Ha azt a Szerződő Felet, amelyik megtette az a) pont szerinti nyilatkozatot, a nemzetközi bejelentésben mind bejelentő szerinti Szerződő Félként, mind pedig megjelölt Szerződő Félként feltüntetik, a Nemzetközi Iroda e Szerződő Fél megjelölését figyelmen kívül hagyja.

(i)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának személyében bekövetkező valamennyi változást, bármelyik vagy az összes Szerződő Fél és a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármelyik vagy az összes ipari minta vonatkozásában, feltéve, hogy a jogutód jogosult a 3. cikk alapján nemzetközi bejelentés benyújtására,

(ii)

a jogosult nevében vagy címében bekövetkezett bármely változást,

(iii)

a bejelentő vagy a jogosult által adott képviseleti megbízást és az ilyen képviseletre vonatkozó bármely egyéb jelentős tényt,

(iv)

a jogosult lemondását a nemzetközi lajstromozásról bármelyik vagy valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében,

(v)

a nemzetközi lajstromozásnak a jogosult részéről a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező egy vagy több ipari mintára történő korlátozását bármelyik vagy valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében,

(vi)

a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minták egyike vagy mindegyike tekintetében a nemzetközi lajstromozás hatályának a Szerződő Fél területére kiterjedő, a megjelölt Szerződő Fél illetékes hatóságai által történő megsemmisítését,

(vii)

bármely egyéb, a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari mintán fennálló jogokra vonatkozó, a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott jelentős tényt.

a)

A nemzetközi lajstromozás megújítása esetén az oltalmi idő mindegyik megjelölt Szerződő Fél területén – a b) pontban foglalt kivétellel – a nemzetközi lajstromozás napjától számított tizenöt év.

b)

Ha a megjelölt Szerződő Fél jogszabályai szerint megadott ipari mintaoltalom esetén az oltalmi idő e jogszabályok értelmében 15 évnél hosszabb, a nemzetközi lajstromozás megújítása esetén az oltalmi idő hossza megegyezik a Szerződő Fél jogszabályaiban meghatározott oltalmi idővel.

c)

Mindegyik Szerződő Fél nyilatkozatban értesíti a főigazgatót az oltalomnak a jogszabályai által megengedett leghosszabb időtartamáról.

(i)

nemzeti hivatalaik helyébe egy közös hivatal lép,

és

(ii)

területük teljes egészét, amelyre az egységes jogot alkalmazni kell, e szöveg 1. cikkének, 3–18. cikkének és 31. cikkének alkalmazásában egyetlen Szerződő Félnek kell tekinteni.

(i)

az olyan államok esetében, amelyek e szöveg részesévé kívánnak válni, a 27. cikk (2) bekezdése szerinti iratok letétbe helyezésének időpontja;

(ii)

az e szövegben részes államok esetében a belső jogszabályaik egységesítését követő bármely időpont.

(i)

az olyan államok esetében, amelyek e szöveg részesévé kívánnak válni, az az időpont, amelytől kezdődően e szöveg ezekre az államokra kötelező;

(ii)

az e szövegben részes államok esetében az értesítésnek a főigazgató által a többi Szerződő Féllel való közlése napjától számított három hónap vagy az értesítésben megjelölt bármely későbbi időpont.

a)

A Szerződő Felek ugyanazon közgyűlés tagjai, mint azok az államok, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke kötelező.

b)

A közgyűlésen a közgyűlés mindegyik tagját egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők segíthetnek. Mindegyik küldött csak egy Szerződő Felet képviselhet.

c)

Az Uniónak azok a tagjai, amelyek a közgyűlésnek nem tagjai, megfigyelőként vehetnek részt az üléseken.

a)

A közgyűlés

b)

A Szervezet által igazgatott más, az uniót is érintő kérdésekben a döntés előtt a közgyűlés meghallgatja a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.

a)

Adott kérdésben való szavazás esetén a közgyűlés akkor határozatképes, ha az e kérdésben szavazati joggal rendelkező államok fele jelen van.

b)

Az a) ponttól eltérően a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha ülésén azon tagjainak, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban a határozat – az ügyrendi határozatok kivételével – csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatokat közli azokkal a közgyűlésről távol maradt tagokkal, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, és felkéri őket, hogy a kézbesítést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az ekként szavazó vagy tartózkodó ilyen tagok száma legalább annyi, mint amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

a)

A közgyűlés döntései során egyhangúságra törekszik.

b)

Ha a döntés nem hozható meg egyhangúlag, az adott ügyben szavazással kell határozni. Ebben az esetben

c)

Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag azokra az államokra vonatkoznak, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke kötelező, azon Szerződő Felek, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke nem kötelező, nem rendelkeznek szavazati joggal, ugyanakkor a csak Szerződő Feleket érintő ügyekben kizárólag az utóbbiaknak van szavazati joga.

a)

A 24. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével a közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza meg.

b)

A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.

a)

A közgyűlést a főigazgató kétévenként egyszer hívja össze rendes ülésszakra, – a kivételes esetektől eltekintve – a Szervezet közgyűlésével azonos időben és helyen.

b)

A közgyűlést a főigazgató rendkívüli ülésszakra hívja össze a tagok egynegyedének kérelme vagy saját kezdeményezése alapján.

c)

Az ülésszak napirendjét a főigazgató készíti elő.

a)

A nemzetközi lajstromozást és az ezzel kapcsolatos teendőket, valamint az Uniót érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda végzi.

b)

A Nemzetközi Iroda különösen a közgyűlés, valamint a közgyűlés által létrehozott szakértői bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elő, és a titkársági teendőket látja el.

a)

A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt a közgyűlés valamennyi ülésén, a közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok ülésein, továbbá minden egyéb, a főigazgató által az Unió keretein belül összehívott ülésen.

b)

A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja a közgyűlés, a bizottságok, a munkacsoportok és az a) pontban említett egyéb ülések titkári teendőit.

a)

A Nemzetközi Iroda készíti elő a felülvizsgálati értekezleteket a közgyűlés útmutatásai szerint.

b)

A Nemzetközi Iroda az ilyen előkészítés során tanácskozhat kormányközi szervezetekkel, nemzetközi, valamint nemzeti nem-kormányzati szervezetekkel.

c)

A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati értekezletek vitáiban.

a)

Az Uniónak költségvetése van.

b)

Az Unió költségvetése magában foglalja az Unió saját bevételeit és kiadásait, továbbá a Szervezet által igazgatott uniók közös költségeinek költségvetéséhez való hozzájárulást is.

c)

Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag az Unióra, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióra is hárulnak, az uniók közös költségének kell tekinteni. Az Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése az Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

(i)

a nemzetközi lajstromozással összefüggő díjak;

(ii)

a Nemzetközi Iroda által az Unióval kapcsolatban nyújtott egyéb szolgáltatások fejében fizetendő díjak;

(iii)

a Nemzetközi Irodának az Unióval kapcsolatos kiadványai értékesítéséből származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői jogdíja;

(iv)

adományok, hagyatékok és támogatások;

(v)

bérleti díjak, kamatok és egyéb vegyes bevételek.

a)

A (3) bekezdés (i) pontjában említett díjak összegét a közgyűlés állapítja meg a főigazgató javaslata alapján. A (3) bekezdés (ii) pontjában említett díjak összegét a főigazgató állapítja meg, és azokat a közgyűlés következő ülésszakán történő jóváhagyásukig ideiglenesen alkalmazni kell.

b)

A (3) bekezdés (i) pontjában említett díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy az Unió díjakból és egyéb forrásokból származó bevételei elegendőek legyenek legalább a Nemzetközi Iroda Unióval kapcsolatos kiadásainak fedezésére.

c)

Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, az – a pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – az előző évi költségvetéssel megegyező szintű.

a)

A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az állammal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az állam előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött különmegállapodások határozzák meg.

b)

Mind az a) pontban említett állam, mind pedig a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(i)

olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban azt ez a szöveg kifejezetten előírja;

(ii)

az e szöveg rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos vagy azt segítő bármely további szabály;

(iii)

bármely igazgatási előírás, kérdés vagy eljárás.

a)

A Végrehajtási Szabályzat meghatározhatja, hogy egyes rendelkezései csak egyhangúlag vagy négyötödös többséggel módosíthatók.

b)

Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása során az egyhangúságot vagy a négyötödös többséget ne alkalmazzák, egyhangú döntés szükséges.

c)

Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása során az egyhangúságot vagy a négyötödös többséget alkalmazzák, négyötödös többség szükséges.

a)

A 21., a 22., a 23. és e cikk közgyűlés általi módosítására vonatkozó javaslatot a Szerződő Felek bármelyike vagy a főigazgató nyújthatja be.

b)

E javaslatokat a főigazgató a közgyűlésen való tárgyalásukat megelőzően legalább hat hónappal közli a Szerződő Felekkel.

a)

Ha a b) pont nem alkalmazható, az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a főigazgatóhoz az olyan Szerződő Felek háromnegyedének, amelyek a módosítás elfogadásakor a közgyűlés tagjai voltak, és a módosítás kérdésében szavazati joggal rendelkeztek, az irányadó alkotmányos eljárásuknak megfelelő, írásos elfogadó nyilatkozata beérkezett.

b)

A 21. cikk (3) és (4) bekezdésének, továbbá e pontnak a módosítása nem lép hatályba, ha a közgyűlés általi elfogadását követő hat hónapon belül a Szerződő Felek bármelyike a főigazgatót az ilyen módosítás elfogadásának elutasításáról értesíti.

c)

Mindegyik módosítás, amely e bekezdés rendelkezései szerint hatályba lép, kötelező valamennyi olyan államra és kormányközi szervezetre, amely a módosítás hatálybalépése időpontjában Szerződő Fél, vagy amely későbbi időpontban válik Szerződő Féllé.

(i)

e szöveget a Szervezet bármely tagállama aláírhatja, és annak részesévé válhat;

(ii)

bármely olyan hivatalt fenntartó kormányközi szervezet, amelynél ipari mintaoltalom szerezhető arra a területre kiterjedően, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó, e szöveget aláírhatja, és annak részesévé válhat, feltéve, hogy a kormányközi szervezet tagállamainak legalább egyike tagja a Szervezetnek, és a hivatal tekintetében nem tettek a 19. cikk szerinti nyilatkozatot.

(i)

megerősítési okiratot, amennyiben e szöveget aláírta,

vagy

(ii)

csatlakozási okiratot, amennyiben ezt a szöveget nem írta alá.

a)

A megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése – a b), c) és d) pontban foglalt kivétellel – az okirat letétbe helyezésének napján válik hatályossá.

b)

Az olyan államok esetében, amelyek területére kiterjedő ipari mintaoltalom egy olyan kormányközi szervezet hivatalán keresztül szerezhető, amelynek az adott állam tagja, a megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése a kormányközi szervezet által történő letétbe helyezés napján válik hatályossá, ha ez az okiratnak az említett állam által történő letétbe helyezésénél későbbi időpont.

c)

Az olyan megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése, amely a 19. cikk szerinti nyilatkozatot tartalmaz, vagy ahhoz ilyen nyilatkozatot csatoltak, azon a napon lép hatályba, amelyen a nyilatkozatot tevő államok csoportjának legutolsóként eljáró tagja az okiratát letétbe helyezte.

d)

A megerősítési vagy csatlakozási okirat olyan nyilatkozatot is tartalmazhat, vagy ahhoz olyan nyilatkozat is csatolható, amely szerint az okirat mindaddig nem tekinthető letétbe helyezettnek, ameddig a nyilatkozatban megjelölt, az e szöveg részesévé válás feltételeit teljesítő másik állam vagy kormányközi szervezet okiratát, vagy két másik állam okiratát, vagy egy állam és egy kormányközi szervezet okiratát letétbe nem helyezték. Azt az okiratot, amelyhez ilyen nyilatkozatot mellékeltek, vagy amely ilyen nyilatkozatot tartalmaz, azon a napon kell letétbe helyezettnek tekinteni, amelyen a benne foglalt feltétel teljesült. Ha azonban a nyilatkozatban megjelölt okirathoz is csatoltak ilyen nyilatkozatot, vagy az maga is ilyen nyilatkozatot tartalmaz, az okiratot az utóbbi nyilatkozatban meghatározott feltétel teljesülése napján kell letétbe helyezettnek tekinteni.

e)

A d) pont szerinti nyilatkozat – részben vagy egészben – bármikor visszavonható. A visszavonás azon a napon válik hatályossá, amelyen a visszavonásról szóló értesítés a főigazgatóhoz beérkezik.

(i)

legalább 3 000 ipari mintaoltalmi bejelentést tettek az adott államban, vagy az adott államra kiterjedő hatállyal,

vagy

(ii)

harmadik államokbeli illetőséggel rendelkező személyek legalább 1 000 ipari mintaoltalmi bejelentést tettek az adott államban vagy az adott államra kiterjedő hatállyal.

a)

Azokra az államokra vagy kormányközi szervezetekre, amelyek megerősítési vagy csatlakozási okirataikat e szöveg hatálybalépését legalább három hónappal korábban helyezték letétbe, e szöveg a hatálybalépésétől kezdődően kötelező.

b)

Minden más államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg a megerősítési vagy csatlakozási okirataik letétbe helyezését követő három hónap elteltével vagy az okiratban meghatározott bármely későbbi időpontban válik kötelezővé.

(i)

a 27. cikk (2) bekezdése szerinti időpontban letétbe helyezett okirattal egyidejűleg, ebben az esetben a nyilatkozat attól a naptól hatályos, amelyen a nyilatkozatot tevő államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg kötelezővé vált,

vagy

(ii)

az okirat letétbe helyezésének a 27. cikk (2) bekezdése szerinti időpontját követően, ebben az esetben a nyilatkozat a főigazgatóhoz való beérkezését követő három hónap elteltével vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely későbbi időpontban válik hatályossá, azt azonban csak azokra a nemzetközi lajstromozásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a nemzetközi lajstromozás napja azonos vagy későbbi, mint a nyilatkozat hatályossá válásának napja.

a)

Az az állam, amelyik részese mind az 1934. évi, mind pedig e szövegnek, az 1934. évi szöveget alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1934. évi szövegnek részesei, anélkül, hogy az 1960. évi vagy e szöveg részesei lennének.

b)

Az az állam, amelyik részese mind az 1960. évi, mind pedig e szövegnek, az 1960. évi szöveget alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1960. évi szövegnek részesei, anélkül hogy e szöveg részesei lennének.

a)

E szöveg egy-egy eredeti példányban angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven készült; az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyformán hiteles.

b)

A hivatalos szöveget a közgyűlés által megjelölt egyéb nyelveken az érintett kormányokkal való tárgyalást követően a főigazgató állapítja meg.