a)

Az 1.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.3.1.   Előzetes fogalommeghatározás: a kerék vagy talp szimmetriasíkja

A kerék vagy hernyótalp szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák vagy talpak szegélyét azok külső pereménél magában foglaló két síktól.”

b)

Az 1.3.2. pont a következő mondattal egészül ki:

„Hernyótalpas traktorok esetében a nyomtáv a hernyótalpak szimmetriasíkjai közötti távolság.”

c)

Az 1.4. pont a következő mondattal egészül ki:

„Hernyótalpas traktorok esetében: a traktor hosszanti középsíkjára merőleges, a hajtókerekek tengelyein áthaladó függőleges síkok közötti távolság.”

d)

A 2.1.2. és 2.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

e)

A 3.1.2.3. pont a következő mondattal egészül ki:

„A hernyótalpakkal felszerelt traktorok esetében a gyártó határozza meg a hernyótalpak beállítását.”

f)

A 3.1.3.2. pont második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Ennek a szögnek legalább 38°-osnak kell lennie abban a pillanatban, amikor a traktor a talajon levő kerekein vagy hernyótalpain labilis egyensúlyi állapotban van. A vizsgálatot egyszer úgy kell elvégezni, hogy a kormánykerék ütközésig el van forgatva jobbra, másodszor pedig úgy, hogy a kormánykerék ütközésig el van forgatva balra.”

g)

A 3.1.4.3.1. pont a következőképpen módosul:

h)

A 3.1.4.3.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

i)

A 3.1.5.1. pontban az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A súlypont hátsó tengelytől (L3 ), illetve első tengelytől (L2 ) mért távolságát a traktor tömegének a hátsó és az első kerekek, illetve hernyótalpak közötti megoszlása alapján kell kiszámítani.”

j)

A 3.1.5.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.5.2.   A hátsó (D3 ) és első (D2 ) gumiabroncsok vagy hernyótalpak magassága

Az első és a hátsó gumiabroncsnál vagy hernyótalpnál azonos módszert alkalmazva meg kell mérni a gumiabroncs vagy hernyótalp legmagasabb pontjának a talajtól mért távolságát (6.5. ábra).”

k)

A 3.1.5.4. pontban az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ütközési pontot az első és a hátsó gumiabroncsok vagy hernyótalpak legmagasabb külső pontjai által meghatározott egyenesen átmenő és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra).”

l)

A 3.1.5.6. pontban az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ütközési pontot az első gumiabroncs vagy hernyótalp legmagasabb külső pontjain átmenő, valamint a motorháztetőt és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra). A mérést a motorháztető mindkét oldalán el kell végezni.”

m)

A 3.1.5.9. pontban „Az első tengely forgáspontjának magassága (H0)” címsor alatti első és második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A gyártó műszaki jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az első tengely forgáspontjának közepe és az első gumiabroncsok vagy hernyótalpak tengelyének közepe között függőlegesen mért távolságot (H01 ), amelyet ellenőrizni kell.

Meg kell mérni az első gumiabroncsok vagy hernyótalpak tengelye közepének a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát (H02 ) (6.8. ábra).”

n)

A 3.1.5.10. és 3.1.5.11. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.5.10.   Hátsó nyomtáv (S)

Meg kell mérni a gyártó által megadott legnagyobb méretű gumiabroncsokkal vagy hernyótalpakkal felszerelt legkisebb hátsó nyomtávot (6.9. ábra).

3.1.5.11.   A hátsó gumiabroncs vagy hernyótalp szélessége (B0 )

Meg kell mérni a hátsó gumiabroncsok vagy hernyótalpak külső és belső függőleges síkjának a felső részen mért távolságát (6.9. ábra).”

o)

A 3.2.1.3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

p)

A 3.2.2.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

q)

A 3.2.5.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.5.4.   Nyomóberendezés

A 6.10. ábra szerinti berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül, amelyet csuklók kötnek össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengely-alátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vagy hernyótalpai viseljék a nyomóterhelést.”

r)

A 3.3.2.2. pontban az utolsó bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra vagy hernyótalpakra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni.”

s)

A 6.5. ábra helyébe a következő ábra lép:

„6.5. ábra

A három irányban borulásra hajlamos traktorok felborulásának kiszámításához szükséges adatok

Megjegyzés: A D2 és D3 értékeket a tengely teljes terhelése mellett kell mérni.”

t)

Az 5.3.1. pont utolsó bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A hernyótalpakkal felszerelt traktorok esetében a gyártó határozza meg a hernyótalpak beállítását.”

u)

Az B4. szakasz („A virtuális vizsgálatra vonatkozó követelmények”) a következő bekezdéssel egészül ki:

„Hernyótalpas traktorok esetében az eredeti leírást a következő sorokkal kell kiegészíteni:

„(1)

„3.

(1)

A 3.1.2.2.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

(2)

A szöveg az alábbi B3. szakasszal egészül ki:

„B3.   A LEHAJTHATÓ, BORULÁS HATÁSA ELLENI VÉDŐSZERKEZETEK TELJESÍTMÉNYÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Alkalmazási kör

Ez a szakasz azon hátul felszerelt, lehajtható, borulás hatása elleni védőszerkezetek teljesítményére és vizsgálatára vonatkozó minimális követelményeket határozza meg, amelyek emelését és/vagy süllyesztését egy álló helyzetben lévő járműkezelő manuálisan (részleges támogatással vagy anélkül) végzi, míg rögzítésük lehet manuális vagy automatikus.

5.2.   E szakasz alkalmazásában:

5.2.1.   »kézi működtetésű, lehajtható, borulás hatása elleni védőszerkezet (ROPS)«: olyan hátul felszerelt kétoszlopos védőszerkezet, amelynek kézi emelését/süllyesztését közvetlenül a járműkezelő végzi (részleges támogatással vagy anélkül);

5.2.2.   »automatikus működtetésű lehajtható, borulás hatása elleni védőszerkezet«: olyan hátul felszerelt kétoszlopos védőszerkezet, amelynek emelése/süllyesztése teljes mértékben támogatott;

5.2.3.   »reteszelőrendszer«: olyan kézi vagy automatikus vezérlésű eszköz, amely a borulás hatása elleni védőszerkezet emelt vagy süllyesztett helyzetben történő rögzítését biztosítja;

5.2.4.   »megfogási terület«: a borulás hatása elleni védőszerkezet és/vagy a borulás hatása elleni védőszerkezetre szerelt kiegészítő kar részeként a gyártó meghatározása szerint kijelölt olyan terület, amelyen a járműkezelő elvégezheti az emelési/süllyesztési műveleteket;

5.2.5.   »a megfogási terület hozzáférhető része«: az a terület, ahol a járműkezelő az emelési/süllyesztési műveletek közben működteti a borulás hatása elleni védőszerkezetet; ezt a területet a megfogási terület keresztmetszeteinek geometriai középpontjához képest kell meghatározni;

5.2.6.   »hozzáférhető tér«: az a tér, ahol egy álló helyzetű járműkezelő erőt fejthet ki a borulás hatása elleni védőszerkezet (ROPS) emelése/süllyesztése céljából;

5.2.7.   »becsípési hely«: olyan hely, ahol alkatrészek mozdulnak el egymáshoz vagy rögzített alkatrészekhez képest úgy, hogy személyeket vagy ezek testrészeit becsíphetik;

5.2.8.   »nyíróhely«: olyan hely, ahol alkatrészek mozognak egymáson vagy más alkatrészeken úgy, hogy személyeket vagy ezek testrészeit becsíphetik vagy elnyírhatják;

5.2.9.   »állóhely«: a traktor rakfelületén található olyan hely, amely a vezetőülés fő megközelítési pontjából hozzáférhető, és amely elegendő helyet biztosít egy álló helyzetben lévő járműkezelőnek.

5.3.   Kézi működtetésű, lehajtható, borulás hatása elleni védőszerkezet

5.3.1.   A vizsgálat előfeltételei

5.3.1.1.   Megfogási terület

A kézi működtetést az álló helyzetben lévő járműkezelő végzi a bukókeret megfogási területét egyszer vagy többször megragadva.

A bukókeret a talajról vagy a rakfelületen található állóhelyről kezelhető (7.8. a) és 7.8. b) ábra).

A járműkezelő a bukókeret működtetésekor állhat a bukókeret mozgási pályájával párhuzamosan vagy azzal szemben.

Több járműkezelői helyzet és több megfogási tér kijelölésével járó, több lépésből álló folyamat is megengedett.

A megfogási területet egyértelműen és állandó jelleggel meg kell jelölni (7.9. ábra).

Ezt a területet úgy kell tervezni, hogy ne legyenek rajta éles élek, éles sarkok vagy durva felületek, amelyek a járműkezelő sérülését okozhatják.

Ez a terület elhelyezkedhet a traktor bármely vagy mindkét oldalán, és lehet a bukókeret vagy a kiegészítő karok szerkezeti része. Ezen a megfogási területen a bukókeret emeléséhez vagy süllyesztéséhez szükséges kézi működtetés nem okozhat nyírási, becsípési vagy ellenőrizetlen elmozdulásból adódó veszélyeket a járműkezelő számára.

5.3.1.2.   Hozzáférhető terek

Három, különböző megengedett erőnagyságnak kitett hozzáférhető tér van meghatározva a talaj vízszintes síkjához és a traktornak a járműkezelő helyzetét vagy elmozdulását behatároló külső részeit érintő függőleges síkokhoz képest (7.10. ábra).

I. tér: kényelmi tér

II. tér: a test előredőlése nélkül hozzáférhető tér

III. tér: a test előredőlésével hozzáférhető tér

A bukókeretnek a bukókeret mozgási pályájával párhuzamosan történő működtetése:

A bukókeretnek a bukókeret mozgási pályájával szemben történő működtetése:

Ebben az esetben a hozzáférhető tartomány a különböző hozzáférhető terek összességének tekintendő.

5.3.1.3.   Állóhely

A gyártó által megadott, rakfelületen kialakított bármely állóhelynek a vezetőülés fő megközelítési pontjából hozzáférhetőnek kell lennie, és teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

Az állóhely mérete akkor tekinthető megfelelőnek, ha felülete legalább egy 400 mm oldalhosszúságú négyzetnek felel meg (7.13. ábra).

Az állóhelyre vonatkozó követelményt úgy is teljesíteni lehet, hogy az egyik lábfejnek sík felületen, a másik láb térdének pedig egy ülésen biztosítanak elegendő helyet.

5.3.1.4.   Vizsgálati feltételek

A traktorra a gyártó által megadott legnagyobb átmérőjű és az adott átmérőben létező legkisebb keresztmetszetű gumiabroncsokat kell szerelni. A gumiabroncsokban a szántóföldi munkákhoz ajánlott abroncsnyomást kell beállítani.

A hátsó kerekeket a legkisebb nyomtávra kell beállítani; az első kerekek nyomtávja, amennyire csak lehetséges, azokkal megegyező legyen. Amennyiben az első kerekeken két nyomtáv állítható be, amelyek ugyanolyan mértékben térnek el a hátsó kerekek legkisebb nyomtávjától, akkor az első kerekek két nyomtávja közül a szélesebbet kell választani.

5.3.2.   Vizsgálati eljárás

A vizsgálat célja a bukókeret emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges erő megmérése. A vizsgálat elvégzésére statikus állapotban kerül sor: a bukókeret kezdetben nem mozog. A bukókeret emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges erő mérését minden esetben a bukókeret mozgási pályáját érintő és a megfogási terület keresztmetszeteinek geometriai középpontján átmenő irányban kell elvégezni.

A megfogási terület akkor tekintendő hozzáférhetőnek, ha a hozzáférhető terekben vagy a különböző hozzáférhető tereket magában foglaló tartományon belül helyezkedik el (7.14. ábra).

A bukókeret emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges erő mérését különböző pontokon kell elvégezni, amelyek a megfogási terület hozzáférhető részén belül helyezkednek el (7.15. ábra).

Az első mérés elvégzésére a megfogási terület hozzáférhető részének külső oldalán kerül sor, a bukókeret teljesen lesüllyesztett állapotában (az 1. pont a 7.15. ábrán).

A második mérés helye az 1. pont helyzete alapján kerül meghatározásra, a bukókeretnek addig a pontig történő elforgatása után, amikor a bukókeret mozgási pályájához húzott merőleges függőleges helyzetbe kerül (a 2. pont a 7.15. ábrán).

A harmadik mérést a bukókeretnek a megfogási terület hozzáférhető részének a tetejéig való elforgatása után kell elvégezni (a 3. pont a 7.15. ábrán).

Ha e harmadik mérés során a bukókeret nem kerül teljesen felemelt állapotba, akkor a bukókeret teljesen felemelt állapotában a megfogási tér hozzáférhető részének külső oldalánál található pontban kell mérést végezni (a 4. pont a 7.15. ábrán).

Ha a megfogási terület hozzáférhető részének vége az 1. pont és a 3. pont között úgy mozdul el, hogy mozgási pályája metszi az I. és II. tér közötti határvonalat, akkor e pontban további mérést kell végezni (7.16. ábra).

Az ezekben a pontokban mért legnagyobb erők nem haladhatják meg az adott (I., II. vagy III.) tér tekintetében meghatározott elfogadható erőt.

Az erő kívánt pontokban történő megmérése érdekében meg lehet mérni vagy közvetlenül az erőt, vagy pedig a bukókeret emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges nyomatékot, amely alapján az erő kiszámítható.

5.3.3.   Elfogadási feltétel

5.3.3.1.   Erőkövetelmény

A borulás hatása elleni védőszerkezet működtetéséhez elfogadható erő a 7.2. táblázat szerint függ a hozzáférhető tértől.

7.2. táblázat

Megengedett erők

Ezen elfogadható erők legfeljebb 25 %-os növekedése megengedett a bukókeret teljesen lesüllyesztett és teljesen felemelt helyzetében.

Ezen elfogadható erők legfeljebb 25 %-os növekedése megengedett abban az esetben, ha a bukókeretet mozgási pályájával szemben állva működtetik.

Ezen elfogadható erők legfeljebb 50 %-os növekedése megengedett a süllyesztési művelet során.

5.3.3.2.   További követelmények

A bukókeret emeléséhez vagy süllyesztéséhez szükséges kézi működtetés nem okozhat nyírási, becsípési vagy ellenőrizetlen elmozdulásból adódó veszélyeket a járműkezelő számára.

A becsípési hely nem tekintendő veszélyesnek a járműkezelő kezeire nézve, ha a megfogási területen a bukókeret és a traktor rögzített részei közötti biztonsági távolságok legalább 100 mm-esek a kéz, a csukló és az ököl tekintetében, és legalább 25 mm-esek az ujjak tekintetében (ISO 13854:1996). A biztonsági távolságokat ellenőrizni kell azon kezelési módok viszonylatában, amelyeket a gyártó a kezelési útmutatóban meghatározott.

5.4.   Kézi reteszelőrendszer

A borulás hatása elleni védőszerkezet legfelső/lesüllyesztett helyzetben való rögzítésére felszerelt eszközt úgy kell tervezni, hogy:

Ha a borulás hatása elleni védőszerkezet legfelső/lesüllyesztett helyzetben való rögzítésére használt eszközök csapok, azokat úgy kell kialakítani, hogy szabadon be lehessen helyezni, illetve el lehessen távolítani őket. Amennyiben ehhez erőt kell kifejteni a bukókeretre, az erőkifejtésnek meg kell felelnie az 1., illetve a 3. vagy 4. pontra vonatkozó követelményeknek (lásd az 5.3. pontot).

Minden egyéb reteszelőeszközt ergonómiai megközelítés szerint kell megtervezni és legyártani az alak és erő tekintetében, különös figyelemmel a becsípési és nyírási veszélyek elkerülésére.

5.5.   Az automatikus reteszelőrendszer előzetes vizsgálata

A kézi működtetésű, lehajtható, borulás hatása elleni védőszerkezetre szerelt automatikus reteszelőrendszert előzetes vizsgálatnak kell alávetni a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsági vizsgálata előtt.

A bukókeretet lesüllyesztett helyzetből a legfelső reteszelt helyzetbe kell emelni, majd vissza kell engedni. Ezek a műveletek egy ciklusnak felelnek meg. 500 ciklust kell elvégezni.

Ezeket el lehet végezni kézzel vagy külső energia felhasználásával (hidraulikus, pneumatikus vagy elektromos működtetők). Mindkét esetben az erőt a bukókeret mozgási pályájával párhuzamos és a megfogási téren áthaladó síkban kell kifejteni; a bukókeret szögsebességének nagyjából állandónak kell lennie, és 20 fok/mp alatt kell maradnia.

500 ciklus után a bukókeret legfelső helyzetében kifejtett erő a megengedett erőt legfeljebb 50 %-kal haladhatja meg (7.2. táblázat).

A bukókeret kioldását a kezelési útmutató szerint kell elvégezni.

Az 500 ciklus elvégzése nem vonhatja maga után a reteszelőrendszer karbantartásának vagy beállításának szükségességét.

1. megjegyzés: Az előzetes vizsgálat automatikus működtetésű, lehajtható, borulás hatása elleni védőszerkezeteken is elvégezhető. A vizsgálatot a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsági vizsgálata előtt kell elvégezni.

2. megjegyzés: Az előzetes vizsgálatot elvégezheti a gyártó. Ebben az esetben a gyártó átad a vizsgálóállomásnak egy tanúsítványt arról, hogy a vizsgálatot elvégezte a vizsgálati eljárásnak megfelelően, és az 500 ciklus elvégzése után nem történt karbantartás vagy beállítás a reteszelőrendszeren. A vizsgálóállomás ellenőrzi a készülék teljesítményét egy, a lesüllyesztett helyzetből a legfelső reteszelt helyzetbe állításból és visszaengedésből álló ciklus elvégzésével.

7.8. a) ábra

A talajról

7.8. b) ábra

A rakfelületről

7.9. ábra

Megfogási terület

megfogási terület

7.14. ábra

Példa a megfogási tér hozzáférhető részére

hozzáférhető terek

a megfogási terület mozgási pályája

a megfogási tér hozzáférhető része

7.15. ábra

Az erőkövetelmény teljesülésének ellenőrzésére szolgáló pontok

1. pont

2. pont

3. pont

4. pont

7.16. ábra

Az erőkövetelmény teljesülésének ellenőrzésére szolgáló további pont

további pont

1. pont

2. pont

3. pont

4. pont

„(1)

a)

A 3.1.3. pont a helyébe a következő szöveg lép:

b)

A szöveg a következő 3.1.3.1. ponttal egészül ki:

c)

A szöveg a 10.2. táblázat előtt a következő 3.6.2.8. ponttal egészül ki:

d)

A 10.3. ábra címének helyébe a következő szöveg lép:

„10.3. ábra

A leeső tárgyak ellen védő szerkezet (FOPS) minimális vizsgálati elrendezése

A próbapadhoz a normális rögzítési helyén mereven rögzített védőszerkezet”.

„(1)

a)

A táblázatban az 1-es és 2-es PS számra vonatkozó sorok szövegének helyébe a következő szöveg lép:

b)

A táblázatban a 699-es és 700-as PS számra vonatkozó sorok szövegének helyébe a következő szöveg lép:

a)

A táblázatban az 1-es és 2-es PS számra vonatkozó sorok szövegének helyébe a következő szöveg lép:

b)

A táblázatban a 699-es PS számra vonatkozó sor szövegének helyébe a következő szöveg lép: