(1)

A belső piac működéséhez való hozzájárulás érdekében a televízió- és rádióműsorok egyes típusainak közvetítésében szereplő szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények szerzői jogai és szerzői joggal szomszédos jogai engedélyezésének könnyebbé tétele révén a felhasználók javára Unió-szerte biztosítani kell a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok szélesebb körű terjesztését a tagállamokban. A televízió- és rádióműsorok a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi kohézió és az információhoz való jobb hozzáférés előmozdításának fontos eszközei.

(2)

A digitális technológiák és az internet fejlődése átalakította a televízió- és rádióműsorok terjesztését és az azokhoz való hozzáférést. A felhasználók egyre inkább elvárják, hogy a televízió- és rádióműsorokhoz mind a hagyományos csatornákon, úgymint a műholdas és vezetékes szolgáltatásokon, mind az online szolgáltatásokon keresztül élőben és lehívás útján is hozzáférhessenek. A műsorszolgáltató szervezetek ezért saját televízió- és rádióműsoraik sugárzásán túl egyre inkább kínálnak a műsorszolgáltatásukat kiegészítő online szolgáltatásokat, például párhuzamos közvetítést (simulcasting) és utólagos megtekintési szolgáltatást (catch-up szolgáltatás). A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői, amelyek a televízió- és rádióműsorok sugárzását csomagokba állítják össze és az eredeti műsorközvetítéssel egyidejűleg, változatlanul és teljes terjedelmében szolgáltatják a felhasználóknak, a továbbközvetítés olyan különböző technikáit alkalmazzák, mint a vezetékes, műholdas, digitális földfelszíni és mobil vagy zárt IP-alapú hálózatok, illetve a nyílt internet. Ezenkívül a televízió- és rádióműsorokat a felhasználók számára terjesztő szolgáltatók különböző módokon juthatnak hozzá a műsorszolgáltató szervezetek műsorhordozó jeleihez, többek között közvetlen betáplálás útján. A felhasználók részéről növekszik az igény a nem csupán a saját tagállamukból, hanem más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorokhoz való hozzáférés iránt. Ilyen felhasználók például az Európai Unió nyelvi kisebbségeinek tagjai, valamint a származási tagállamuktól eltérő tagállamban élő személyek.

(3)

A műsorszolgáltató szervezetek naponta sok órányi televíziós és rádiós műsort közvetítenek. Ezek a műsorok különféle tartalmakat foglalnak magukban, mint például az uniós jog alapján szerzői és/vagy szomszédos jogi védelemben részesülő audiovizuális, zenei, irodalmi vagy grafikai alkotásokat. Ennek következménye a szerzői jogi engedélyeztetésnek a számos jogosultat és a szerzői művek, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítmények különböző kategóriáit érintő összetett folyamata. A szerzői jogi engedélyeztetést sokszor rövid időn belül kell elvégezni, különösen amikor például hírekről vagy aktuális témákról szóló műsorokat készítenek. Ahhoz, hogy online szolgáltatásaikat határokon átnyúló módon hozzáférhetővé tehessék, a műsorszolgáltató szervezeteknek valamennyi érintett területre meg kell szerezniük a szükséges jogokat a szerzői művekhez, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítményekhez, ami tovább növeli a szerzői jogi engedélyeztetés összetettségét.

(4)

A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői rendszerint több olyan műsort kínálnak, amelyek számos szerzői művet, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményt tartalmaznak, és nagyon rövid idő áll a rendelkezésükre a szükséges engedélyek beszerzéséhez, így a szerzői jogi engedélyeztetés kapcsán jelentős terhet viselnek. Annak a kockázata is fennáll, hogy a szerzők, gyártók és egyéb jogosultak műveit, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítményeit engedély vagy megfelelő díjazás nélkül használják fel. A művek, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítmények továbbközvetítéséért történő megfelelő díjazás fontos a tartalomkínálat sokféleségének biztosítása érdekében, ami a fogyasztóknak is érdekében áll.

(5)

A szerzői művekkel, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítményekkel kapcsolatos jogokat többek között a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és a 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) harmonizálja, amelyek a jogosultak magas szintű védelmét írják elő.

(6)

A 93/83/EGK tanácsi irányelv (5) elősegíti más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok határokon átnyúló műholdas sugárzását és vezetékes továbbközvetítését. Az említett irányelvnek a műsorszolgáltató szervezetek közvetítéseivel foglalkozó rendelkezései azonban a műholdas közvetítésekre korlátozódnak, és így nem alkalmazhatók a műsorszolgáltatásokat kiegészítő online szolgáltatásokra. Emellett a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok továbbközvetítésére vonatkozó rendelkezések pedig az egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű vezetékes vagy mikrohullámú rendszeren keresztüli továbbközvetítésekre korlátozódnak, és nem terjednek ki a más technológián alapuló továbbközvetítésekre.

(7)

Ennek megfelelően az e tevékenységekhez kapcsolódó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó jogi keret kiigazítása révén meg kell könnyíteni a műsorszolgáltatásokat kiegészítő online szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását és a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok továbbközvetítését. Ezt a kiigazítást a kreatív tartalmak, különösen az audiovizuális alkotások finanszírozásának és előállításának figyelembevételével kell megtenni.

(8)

Ezen irányelvnek ki kell terjednie az azon műsorszolgáltató szervezetek által kínált kiegészítő online szolgáltatásokra, amelyek kapcsolata a műsorszolgáltató szervezet műsorszolgáltatásaival egyértelmű, és azoknak alá vannak rendelve. Ide tartoznak a televízió- és rádióműsorokhoz szigorúan lineáris módon, a közvetítéssel egyidejűleg hozzáférést biztosító szolgáltatások, valamint a közvetítést követően meghatározott időtartamon belül a műsorszolgáltató szervezet által korábban sugárzott televízió- és rádióműsorokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások, az úgynevezett utólagos megtekintési szolgáltatások (catch-up szolgáltatások). Ezenkívül az ezen irányelv hatálya alá tartozó kiegészítő online szolgáltatások közé tartoznak még azok a szolgáltatások, amelyek a műsorszolgáltató szervezetek által sugárzott televízió- és rádióműsorokat gazdagító vagy más módon kiterjesztő anyaghoz biztosítanak hozzáférést, ideértve a vonatkozó műsor tartalmának előzetes megtekintését, kiterjesztését, kiegészítését és véleményezését is. Ez az irányelv azokra a kiegészítő online szolgáltatásokra alkalmazandó, amelyeket a műsorszolgáltató szervezetek a műsorszolgáltatással együtt nyújtanak a felhasználók számára. Ez az irányelv azokra a kiegészítő online szolgáltatásokra is alkalmazandó, amelyekhez – bár kapcsolatuk a műsorszolgáltatással egyértelmű, és annak alá vannak rendelve – a felhasználók a műsorszolgáltatástól elkülönítve is hozzáférhetnek anélkül az előfeltétel nélkül, hogy hozzáférést kellene szerezniük az adott műsorszolgáltatáshoz, például előfizetés útján. Ez nem érinti a műsorszolgáltató szervezetek arra vonatkozó jogát, hogy ilyen kiegészítő online szolgáltatásokat kínálhassanak ingyenesen vagy fizetés ellenében is. A televízió- vagy rádióműsor részét képező egyéni szerzői művekhez, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményekhez való hozzáférés biztosítása, vagy olyan szerzői művekhez, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményekhez való hozzáférés biztosítása, amelyek nem kapcsolódnak a műsorszolgáltató szervezet által sugárzott egyik műsorhoz sem, például az egyéni zenei vagy audiovizuális alkotásokhoz, zenei albumokhoz vagy videókhoz hozzáférést nyújtó szolgáltatások – például lekérhető videoszolgáltatások – nem tartoznak az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások közé.

(9)

A kiegészítő online szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szerzői jogi engedélyeztetés megkönnyítése érdekében a kiegészítő online szolgáltatások nyújtása, az azokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve az azok használata során előforduló cselekmények szempontjából releváns szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlását illetően szükséges a származási ország elvének megállapításáról rendelkezni. Ennek az elvnek ki kell terjednie minden olyan jog engedélyeztetésére, amely ahhoz szükséges, hogy a műsorszolgáltató szervezet a kiegészítő online szolgáltatások nyújtása során képes legyen a nyilvánosság részére közvetíteni vagy hozzáférhetővé tenni műsorait, ideértve a műsorokban használt szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények, például a hangfelvételek vagy előadások szerzői jogainak és szerzői joggal szomszédos jogainak engedélyeztetését is. A származási ország elvét kizárólag a jogosultak vagy a jogosultakat képviselő szervezetek, például közös jogkezelő szervezetek és a műsorszolgáltató szervezetek közötti jogviszonyra kell alkalmazni, s kizárólag a kiegészítő online szolgáltatások nyújtása, az azokhoz való hozzáférés, illetve azok használata alkalmazásában. A származási ország elve nem alkalmazandó a szerzői művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő bármilyen későbbi, a nyilvánossághoz történő közvetítésére vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételére oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai az azokhoz történő hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, vagy a kiegészítő online szolgáltatás részét képező ilyen szerzői művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények bármilyen későbbi többszörözésére.

(10)

Tekintettel egyes audiovizuális alkotások finanszírozási és engedélyeztetési mechanizmusainak sajátosságaira – amelyek gyakran kizárólagos területi engedélyezésen alapulnak – a televíziós műsorok tekintetében indokolt a származási ország ezen irányelvben meghatározott elvének hatályát a műsorok bizonyos fajtáira korlátozni. E műsorfajták közé kell tartozzanak a hírműsorok és az aktuális témákról szóló műsorok, valamint a műsorszolgáltató szervezetek olyan saját produkciói, amelyeket kizárólag a műsorszolgáltató finanszíroz, beleértve azt az esetet is, amikor a műsorszolgáltató szervezet által a produkcióira felhasznált finanszírozási források állami forrásokból származnak. Ezen irányelv alkalmazásában a műsorszolgáltató szervezetek saját produkcióit úgy kell érteni, hogy azok a műsorszolgáltató szervezet által a saját forrásai felhasználásával gyártott produkciók, kivéve a műsorszolgáltató szervezet megbízásából a műsorszolgáltató szervezettől független gyártók által vagy koprodukciók által készített produkciókat. Ugyanezen okokból kifolyólag a származási ország elvét nem kell alkalmazni a sportesemények televíziós közvetítéseire ezen irányelv szerint. A származási ország elvét csak akkor kell alkalmazni, amikor a műsorszolgáltató szervezet saját kiegészítő online szolgáltatásában használ fel műsorokat. Az elvet nem szabad alkalmazni a műsorszolgáltató szervezet saját produkcióinak harmadik felek számára történő engedélyezésekor, ideértve a más műsorszolgáltató szervezetek számára történő engedélyezéseket is. A származási ország elve nem érintheti a jogosultak és a műsorszolgáltató szervezetek arra vonatkozó szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban megállapodhassanak jogaik hasznosításának korlátozásában, ideértve a területi korlátozásokat is.

(11)

Az ebben az irányelvben meghatározott származási ország elve nem eredményezhet olyan kötelezettséget a műsorszolgáltató szervezetek számára, hogy kiegészítő online szolgáltatásaikban műsorokat közvetítsenek vagy tegyenek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, vagy hogy ilyen kiegészítő online szolgáltatásokat nyújtsanak az elsődleges telephelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban.

(12)

mivel ezen irányelv szerint a kiegészítő online szolgáltatások nyújtását, az azokhoz való hozzáférést, illetve azok használatát kizárólag abban a tagállamban kell megtörténtnek tekinteni, ahol a műsorszolgáltató szervezet elsődleges székhelye van, miközben az adott kiegészítő online szolgáltatás valójában határokon átnyúló módon, más tagállamokban is nyújtható, szükséges biztosítani azt, hogy a kérdéses, jogokért fizetendő összeg kiszámításakor a felek vegyék figyelembe a kiegészítő online szolgáltatás minden vonatkozását, ideértve a szolgáltatás jellemzőit, többek között a szolgáltatásban foglalt műsorok online hozzáférhetőségének időtartamát, a közönséget, ideértve a közönséget abban a tagállamban, ahol a műsorszolgáltató szervezet elsődleges telephelye van és más olyan tagállamokban is, ahol a kiegészítő online szolgáltatáshoz hozzáférnek és azt használják, valamint a biztosított nyelvi változatokat. Ugyanakkor továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan sajátos módszereket alkalmazzanak a származási ország elvének hatálya alá tartozó jogokért fizetendő összeg kiszámításához, mint amilyen például a műsorszolgáltató szervezet online szolgáltatásból származó bevételein alapuló számítási mód, amelyet különösen a rádiós műsorszolgáltató szervezetek alkalmaznak.

(13)

A szerződési szabadság elve alapján továbbra is lehetőség nyílik az ezen irányelvben meghatározott származási ország elve által érintett jogok hasznosításának korlátozására, feltéve, hogy e korlátozások az uniós joggal összhangban történnek.

(14)

A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői különböző technológiákat alkalmazhatnak, amikor a másik tagállamból származó, a nyilvánosság általi vételre szánt televízió- vagy rádióműsor eredeti közvetítését egyidejűleg, változatlanul és teljes terjedelmében közvetítik tovább. A műsorhordozó jeleket a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői különböző módokon kaphatják meg a műsorszolgáltató szervezetektől, amelyek maguk is közvetítik azokat a nyilvánossághoz, például a műsorszolgáltató szervezetek által közvetített jelek fogásával vagy a jeleket közvetlenül a műsorszolgáltató szervezetektől véve a közvetlen betáplálás technikai folyamata révén. Ezen üzemeltetők szolgáltatásaikat műholdas, digitális földfelszíni, mobil- és zárt IP-alapú, és hasonló hálózatokon vagy az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatásokon keresztül kínálhatják. A továbbközvetítéseikhez ezeket a technológiákat használó üzemeltetőknek ezért ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk és részesülniük kell a kötelező közös jogkezelést bevezető mechanizmusból. Annak érdekében, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a szerzői művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények jogosulatlan felhasználásával szemben – ami különösen fontos a térítés ellenében nyújtott szolgáltatások esetében –, az internet-hozzáférési szolgáltatásokon keresztül kínált továbbközvetítési szolgáltatásoknak csak abban az esetben kell ezen irányelv hatálya alá tartozniuk, amikor az említett továbbközvetítési szolgáltatásokat olyan környezetben nyújtják, ahol csak a jogosultsággal rendelkező felhasználók férhetnek hozzá a továbbközvetítésekhez, és a nyújtott tartalombiztonság szintje összehasonlítható az olyan ellenőrzött hálózatokon közvetített tartalom biztonsági szintjével, mint például a vezetékes vagy a zárt IP-alapú hálózatok, amelyek esetében a továbbközvetített tartalom titkosítva van. E követelményeknek megvalósíthatóaknak és megfelelőeknek kell lenniük.

(15)

A televízió- és rádióműsorok eredeti közvetítésének továbbközvetítéséhez a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetőinek engedélyt kell szerezniük a szerzői művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények nyilvánossághoz való közvetítésére kizárólagos joggal rendelkező jogosultaktól. Ahhoz, hogy a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetőinek jogbiztonsága biztosított legyen, valamint a nemzeti jogban az ilyen továbbközvetítési szolgáltatásokkal kapcsolatban tapasztalható különbségek elháríthatóak legyenek, a 93/83/EGK irányelvben meghatározott, vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó szabályokhoz hasonló szabályokat kell alkalmazni. Az említett irányelv szerinti szabályok magukban foglalják azt a kötelezettséget, hogy az engedélynek a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői számára történő megadására vagy visszautasítására vonatkozó jogot közös jogkezelő szervezeten keresztül kell gyakorolni. E szabályok értelmében maga az engedély megadására vagy visszautasítására vonatkozó jog érintetlen marad, csak e jog gyakorlásának módja kerül bizonyos mértékben szabályozásra. A jogosultaknak megfelelő díjazást kell kapniuk szerzői műveik és egyéb védelem alatt álló teljesítményeik továbbközvetítéséért. A 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti továbbközvetítés észszerű engedélyezési feltételeinek, többek között a felhasználási díjnak a meghatározása során a jogok gyakorlásának gazdasági értékét, többek között a továbbközvetítés módjára meghatározott értéket is figyelembe kell venni. Mindez nem sértheti az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók kereskedelmi hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítéséért járó egyszeri méltányos díjazáshoz való jogának kollektív gyakorlását, amelyről a 2006/115/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése rendelkezik, továbbá nem sértheti a 2014/26/EU irányelvet, különösen az említett irányelv azon rendelkezéseit, amelyek a jogosultaknak a kollektív jogkezelő szervezet kiválasztásával kapcsolatos jogaira vonatkoznak.

(16)

Ezen irányelvnek lehetővé kell tennie a közös jogkezelő szervezetek és a továbbközvetítő szolgáltatások üzemeltetői közötti, a kötelező közös jogkezelés hatálya alá tartozó jogok tekintetében kötött megállapodások kiterjesztését a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is, anélkül, hogy a jogosultak kizárhatnák műveiket és egyéb védelem alatt álló teljesítményeiket e mechanizmus alkalmazásából. Azokban az esetekben, amikor egynél több közös jogkezelő szervezet kezeli az érintett jogfajtákat a területére vonatkozóan, akkor annak a tagállamnak kell meghatároznia, hogy mely közös jogkezelő szervezet vagy szervezetek jogosultak a továbbközvetítési engedély megadására vagy visszautasítására, amelyik területére vonatkozóan a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetője a továbbközvetítéshez a jog engedélyezését kéri.

(17)

A műsorszolgáltató szervezeteknek a közvetítéseikkel kapcsolatos saját jogai – ideértve a műsorok tartalmára vonatkozó jogokat is – nem képezhetik a továbbközvetítésekre alkalmazandó kötelező közös jogkezelés tárgyát. A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői és a műsorszolgáltató szervezetek rendszerint folyamatos kereskedelmi kapcsolatban állnak, aminek következményeként a műsorszolgáltató szervezetek azonossága ismert a továbbközvetítő szolgáltatások üzemeltetői előtt. Ezért az üzemeltetők számára a szerzői jogi engedélyeztetés a műsorszolgáltató szervezetekkel aránylag egyszerű. Ennek következtében a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői számára a szükséges engedélyek beszerzése a műsorszolgáltató szervezetektől nem ugyanolyan terhet jelent, mint amivel az engedélyeknek az általuk továbbközvetített televízió- és rádióműsorokban foglalt szerzői művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények jogosultjaitól való beszerzése során szembesülnek. Így nem szükséges az engedélyezési eljárást a műsorszolgáltató szervezetek jogainak vonatkozásában egyszerűsíteni. Biztosítani kell azonban, hogy amennyiben a műsorszolgáltató szervezetek és a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői tárgyalásokat kezdenek, azokat jóhiszeműen folytassák az ezen irányelv hatálya alá tartozó továbbközvetítések jogainak engedélyezéséről. A 2014/26/EU irányelv hasonló szabályok alkalmazásáról rendelkezik a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozóan.

(18)

Az ezen irányelvben a továbbközvetítési jogok műsorszolgáltató szervezetek általi, saját közvetítéseikkel összefüggésben történő gyakorlása tekintetében előírt szabályok nem korlátozhatják a jogosultak arra vonatkozó döntését, hogy jogaikat egy műsorszolgáltató szervezetre vagy egy közös jogkezelő szervezetre ruházzák át, és ezáltal közvetlenül részesedjenek a továbbközvetítési szolgáltatás üzemeltetője által fizetett díjakból.

(19)

A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy alkalmazzák az ezen irányelvben és a 93/83/EKG irányelvben a továbbközvetítésre vonatkozóan megállapított szabályokat azokra a helyzetekre, amikor mind az eredeti közvetítésre, mind a továbbközvetítésre a területükön belül kerül sor.

(20)

A jogbiztonság biztosítása és a jogosultak magas szintű védelmének fenntartása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy amikor a műsorszolgáltató szervezetek a műsorhordozó jeleket közvetlen betáplálás révén csak a jelek elosztóihoz közvetítik, anélkül, hogy műsoraikat közvetlenül a nyilvánosság számára is közvetítenék, és a jelek elosztói továbbítják e műsorhordozó jeleket a felhasználóiknak, hogy a műsorokat nézhessék vagy hallgathassák, azt úgy kell tekinteni, hogy csak egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekmény történik, amelyben mind a műsorszolgáltató szervezetek, mind a jelek elosztói részt vesznek saját hozzájárulásuk révén. Ezért mind a műsorszolgáltató szervezeteknek, mind a jelek elosztóinak engedélyt kell szerezniük a jogosultaktól az egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményhez való saját hozzájárulásukhoz. A műsorszolgáltató szervezeteknek és a jelek elosztóinak az egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményben való részvétele nem eredményezheti a műsorszolgáltató szervezet és a jelek továbbítója együttes felelősségét a nyilvánossághoz közvetítési cselekmény vonatkozásában. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy nemzeti szinten előírják az ilyen egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményhez való engedély megszerzésének szabályait, ideértve az érintett jogosultak részére történő vonatkozó kifizetéseket is, figyelembe véve a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények a műsorszolgáltató szervezetek és a jelek elosztói általi, egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményhez kapcsolódó hasznosítását. A jelek elosztói a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetőihez hasonlóan jelentős teherrel néznek szembe a szerzői jogi engedélyeztetés során, a műsorszolgáltató szervezetek tulajdonában lévő jogokat kivéve. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek arról, hogy a jelek elosztói közvetítéseik vonatkozásában ugyanúgy és ugyanolyan mértékben részesüljenek a kötelező közös jogkezelési mechanizmus előnyeiből, mint a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői a 93/83/EGK irányelv és ezen irányelv hatálya alá tartozó továbbközvetítések esetében. Ha a jelek elosztói pusztán technikai eszközöket biztosítanak a műsorszolgáltató szervezeteknek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a közvetítés vételének biztosítása vagy a közvetítés vételének javítása érdekében, a jelek elosztóit nem kell úgy tekinteni, hogy részt vesznek a nyilvánossághoz közvetítési cselekményben.

(21)

Ha a műsorszolgáltató szervezetek a műsorhordozó jeleket közvetlenül a nyilvánosságnak közvetítik, és ezzel egy eredeti közvetítési cselekményt hajtanak végre, és ezzel egyidejűleg a közvetlen betáplálás technikai folyamata révén a jeleket más szervezeteknek is továbbítják, például a jelek minőségének a továbbközvetítés céljából történő biztosítása érdekében, a szóban forgó egyéb szervezetek általi közvetítések a műsorszolgáltató szervezet által kivitelezett cselekménytől különálló nyilvánossághoz közvetítési cselekménynek minősülnek. Ezekben a helyzetekben az ezen irányelvben és az ezen irányelv által módosított 93/83/EGK irányelvben a továbbközvetítésekre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(22)

A hatékony közös jogkezelés és az ezen irányelv által bevezetett kötelező közös jogkezelési mechanizmus alapján beszedett bevételek pontos elosztásának biztosítása érdekében fontos, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfelelő nyilvántartást vezessenek a tagságokról, az engedélyekről és a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények felhasználásáról, a 2014/26/EU irányelvben meghatározott átláthatósági kötelezettségekkel összhangban.

(23)

Annak megakadályozására, hogy a származási ország elvének alkalmazását a kiegészítő online szolgáltatás nyújtása, valamint az említett szolgáltatáshoz való hozzáférés vagy annak használata szempontjából fontos szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó meglévő megállapodások időtartamának meghosszabbításával kikerüljék, a származási ország elvét a meglévő megállapodásokra is alkalmazni kell, de egy átmeneti időszak meghatározásával. Az átmeneti időszak alatt az elvet nem kell alkalmazni az említett meglévő megállapodásokra, ezáltal időt biztosítva arra, hogy azokat szükség esetén ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kiigazíthassák. Szükség van egy átmeneti időszak biztosítására annak érdekében is, hogy a műsorszolgáltatók, a jelek elosztói és a jogosultak alkalmazkodni tudjanak az ezen irányelvben a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények közvetlen betáplálás révén történő hasznosítására vonatkozóan – az ezen irányelvnek a műsorok közvetlen betáplálás útján történő közvetítésére vonatkozó előírásaiban – meghatározott új szabályokhoz.

(24)

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban azt követően, hogy az irányelv már hatályban volt egy bizonyos ideig, el kell végezni annak felülvizsgálatát, így a közvetlen betáplálásra vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát is, többek között annak értékelése érdekében, hogy mennyire szolgálja az uniós fogyasztók javát, milyen hatással van az Unió kreatív iparágaira és az új tartalmakba való beruházások szintjére, azaz hogy mennyire szolgált az Unió kulturális sokszínűsége javára.

(25)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket. Mivel ezen irányelv a jogosultak jogainak gyakorlásába való beavatkozást eredményezheti, amennyiben kötelező közös jogkezelésre kerül sor a továbbközvetítési szolgáltatások vonatkozásában a nyilvánossághoz közvetítés jogának gyakorlásához, a kötelező közös jogkezelést célzottan kell előírni és meghatározott szolgáltatásokra kell korlátozni.

(26)

mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a műsorok egyes típusai kiegészítő szolgáltatásai határokon átnyúló biztosításának ösztönzését és a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok továbbközvetítésének megkönnyítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. Ami a kiegészítő online szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását illeti, ez az irányelv nem kötelezi a műsorszolgáltató szervezeteket az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló módon történő nyújtására. Hasonlóképpen az irányelv a továbbközvetítő szolgáltatások üzemeltetőit sem kötelezi arra, hogy más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorokat vonjanak be a szolgáltatásaikba. Ez az irányelv kizárólag egyes továbbközvetítési jogok gyakorlását érinti, az e szolgáltatásokkal kapcsolatos szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok engedélyeztetésének egyszerűsítéséhez szükséges mértékben, a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok vonatkozásában.

(27)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (8) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,