3.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/43

(1)

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete egyebek mellett tartalmazza a 76/769/EGK (2) tanácsi irányelvben korábban megállapított korlátozásokat.

(2)

A 2005/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében tilos gumiabroncsok vagy azok részeinek előállításához olyan lágyító olajokat forgalomba hozni és felhasználni, amelyek benzo(a)pirénből (BaP) több mint 1 mg/kg-t vagy a nyolc felsorolt policiklikus aromás szénhidrogénből (PAH) összesen több mint 10 mg/kg-ot tartalmaznak. Ez a korlátozás jelenleg az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében, az 50. bejegyzés 2. oszlopának 1. pontjában szerepel.

(3)

A szóban forgó korlátozás elfogadásának időpontjában nem álltak rendelkezésre olyan harmonizált vizsgálati módszerek, amelyekkel megállapítható lett volna a lágyító olajokban található nyolc felsorolt PAH pontos koncentrációja. Ezért a korlátozás a policiklikus aromás vegyületek (PCA) koncentrációjának megállapítására a kőolajiparban alkalmazott IP 346:1998 (4) számú vizsgálati módszerre tesz utalást, mint olyan közvetett módszerre, amelynek segítségével megállapítható, hogy teljesülnek-e a BaP és a felsorolt PAH-k összessége tekintetében előírt határértékek.

(4)

Az IP 346:1998 számú vizsgálati módszer nem kifejezetten a nyolc felsorolt PAH vizsgálatára szolgál. Továbbá az is általánosan elfogadott, hogy a szóban forgó módszer alkalmazási körét tekintve azokra a fel nem használt kenőalapolajokra korlátozódik, amelyek aszfalténfrakcióktól mentesek és összetevőik legfeljebb 5 %-ának van 300 °C alatt a forráspontja. Az e követelményeknek nem megfelelő minták vizsgálatára a módszer alkalmatlan lehet.

(5)

A 2005/69/EK irányelvnek megfelelően 2007. július 3-án a Bizottság megbízást adott az Európai Szabványügyi Bizottságnak (a továbbiakban: CEN), hogy dolgozzon ki egy pontosabb módszert.

(6)

Az új szabványos módszert a CEN az EN 16143:2013 (Kőolajtermékek – A lágyító olajokban található benzo(a)pirén (BaP) és egyes policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k) mennyiségének meghatározása – kettős folyadékkromatográfiai (LC) technikát és GC/MS analízist használó eljárás) néven fogadta el és tette közzé.

(7)

A Bizottság úgy véli, hogy mivel ez az új szabvány kifejezetten a lágyító olajokban található PAH-k vizsgálatára szolgáló vizsgálati módszert kínál, és kiküszöböli a korábbi módszer hiányosságait, az IP 346:1998 szabványra való utalás helyett indokolt az EN 16143:2013 új szabványra utalni, mint azon referencia-módszerre, amellyel megállapítható, hogy a lágyító olajok megfelelnek-e az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 50. bejegyzése 2. oszlopának 1. pontjában szereplő korlátozásnak.

(8)

A tagállamokkal és a főbb érdekelt felek szervezeteinek képviselőivel lefolytatott informális konzultáció azt mutatta, hogy a lágyító olajok esetében az egyes rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének mérése tekintetében szoros összefüggés van az IP 346:1998 módszerrel és az új CEN-módszerrel azonos elvet alkalmazó gázkromatográfiás vizsgálati módszerekkel kapott eredmények között. A gazdasági szereplők jelezték, hogy az IP 346:1998 módszernek az új CEN-módszerrel való felváltása várhatóan nem lesz hatással a lágyító olajok megfelelőségére. Az új vizsgálati módszer azonban az IP 346:1998 szabványhoz viszonyítva összetettebb és alkalmazása költségesebb.

(9)

Célszerű egy tizennyolc hónapos átmeneti időszakot biztosítani, amelynek során a fent említett korlátozás betartásának vizsgálatára mind a régi, mind az új módszer alkalmazható. Az átmeneti időszak alatt a laboratóriumok megszerezhetik az új vizsgálati módszer alkalmazásához szükséges tapasztalatot. Az átmeneti időszak továbbá előmozdítja az e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott lágyító olajok megfelelőségének vizsgálatát.

(10)

A Bizottság az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 51. bejegyzésének 3. pontjával összhangban elvégezte a bejegyzésben szereplő, a bisz(2-etilhexil)-ftalátra (DEHP), a dibutil-ftalátra (DBP) és a benzil-butil-ftalátra (BBP) vonatkozó előírások újraértékelését. Az újraértékelés 2009. szeptember 4-én kezdődött, amikor is a Bizottság felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy tekintse át a rendelkezésre álló új tudományos információkat, és vizsgálja meg, vannak-e olyan bizonyítékok, amelyek indokolják a jelenlegi korlátozások újraértékelését. Az ECHA 2010 márciusában információkkal szolgált a Bizottság részére, és rámutatott, hogy célszerű volna megfontolni a vonatkozó REACH regisztrációs dossziék áttekintését. A Bizottság ezek alapján felkérte az ECHA-t, hogy tegye meg a javasolt intézkedéseket. 2011 áprilisában azonban a Dán Királyság korlátozásra vonatkozó eljárást kezdeményezett az említett ftalátok beltéri használatra szánt, valamint a bőrrel vagy a nyálkahártyával potenciálisan közvetlenül érintkezésbe lépő árucikkekben való jelenléte vonatkozásában, amelyeknek során – többek között – a regisztrációs dossziékat is áttekintették. A korlátozási eljárás végén, ahogyan az az augusztus 9-i közleményben (5) is szerepel, a Bizottság nem tett javaslatot az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosítására. Továbbá a 143/2011/EU bizottsági rendelettel (6) a Bizottság a szóban forgó ftalátokat felvette az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletébe. Következésképpen a szóban forgó rendelet 69. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ECHA – a megállapított lejárati időt követően – köteles megvizsgálni, hogy a kérdéses ftalátok egyes árucikkekben való felhasználása jelent-e nem megfelelően ellenőrzött kockázatot az emberi egészségre vagy a környezetre. Ezért a szóban forgó ftalátokra vonatkozó korlátozásokat tartalmazó intézkedések tekintetében nincs szükség további felülvizsgálatra, így célszerű az említett pontot a bejegyzésből elhagyni.

(11)

2014 januárjában a Bizottság az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 52. bejegyzésének 3. pontjával összhangban elvégezte a bejegyzésben szereplő, a diizononil-ftalátra (DINP), a diizodecil ftalátra (DIDP) és a di-n-oktil ftalátra (DNOP) vonatkozó előírások újraértékelését. Az újraértékelés 2009. szeptember 4-én kezdődött, amikor is a Bizottság felkérte az ECHA-t, hogy tekintse át a rendelkezésre álló új tudományos információkat, és vizsgálja meg, vannak-e olyan bizonyítékok, amelyek indokolnák a jelenlegi korlátozások újraértékelését. A rendelkezésre álló információkat később a 2010. évi regisztrációs határidőre beérkezett regisztrációs dossziékban szereplő információkkal egészítették ki. A vizsgálati jelentéstervezetet az ECHA ezután részletes értékelés céljából a kockázatértékelési bizottság (RAC) elé terjesztette. A RAC 2013 márciusában fogadta el véleményét, az ECHA végleges vizsgálati jelentését pedig 2013 augusztusában kapta meg a Bizottság. Az ECHA-jelentés alapján a Bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja a XVII. melléklet 52. bejegyzésében szereplő rendelkezések módosítását, és a bejegyzésnek a 3. pontjával összhangban történő újraértékelését befejezettnek tekinti. A Bizottság újraértékelésről készített következtetései nyilvánosan hozzáférhetők (7). A szóban forgó bejegyzésből tehát indokolt elhagyni a 3. pontot.

(12)

Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,