»II. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

A. RÉSZ

0.1.   Bevezetés

0.1.1.   E melléklet azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek a szállítónak meg kell felelnie az olyan biztonsági adatlap elkészítésekor, amely a 31. cikkel összhangban van előírva az anyag vagy a keverék esetében.

0.1.2.   A biztonsági adatlapon szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, amennyiben ilyen jelentésre előírás van. Ha kémiai biztonsági jelentés készült, a vonatkozó expozíciós forgatókönyve(ke)t egy mellékletben csatolni kell a biztonsági adatlaphoz.

0.2.   A biztonsági adatlap készítésével kapcsolatos általános követelmények

0.2.1.   A biztonsági adatlapnak lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy meghozzák az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelméhez, valamint a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket. A biztonsági adatlap összeállítójának figyelembe kell vennie, hogy a biztonsági adatlapnak tájékoztatnia kell az olvasót valamely anyag vagy keverék veszélyeiről, valamint tájékoztatást kell adnia az anyag vagy a keverék biztonságos tárolásáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról.

0.2.2.   A biztonsági adatlapon szereplő információknak meg kell felelniük a 98/24/EK irányelvben megállapított követelményeknek is. A biztonsági adatlapnak lehetővé kell tennie a munkaadó számára különösen, hogy meghatározza, van-e veszélyes vegyi anyag a munkahelyen, és értékelje a munkavállalóknak ezen anyagok használatából eredő egészségi és biztonsági kockázatait.

0.2.3.   A biztonsági adatlapon az információkat egyértelműen és tömören kell leírni. A biztonsági adatlapot hozzáértő személynek kell elkészítenie, akinek figyelembe kell vennie – annyiban, amennyiben azok ismertek – a felhasználó közeg sajátos igényeit és ismereteit. Az anyagok és keverékek szállítói kötelesek biztosítani, hogy ezek a hozzáértő személyek megfelelő képzést, többek között az ismeretek felfrissítésére irányuló képzést kapjanak.

0.2.4.   A biztonsági adatlap nyelvezetének egyszerűnek, érthetőnek és pontosnak kell lennie, kerülnie kell a zsargon, a rövidítések és a betűszók használatát. Nem használható olyan kifejezés, mint a »veszélyes lehet«, »egészségre gyakorolt hatása nincs«, »a felhasználási körülmények többsége esetében biztonságos« vagy »ártalmatlan«, vagy más olyan kijelentés, amely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés.

0.2.5.   A biztonsági adatlap elkészítésének napját az első oldalon kell feltüntetni. Ha a biztonsági adatlapot felülvizsgálták, és az átvevőknek az új, felülvizsgált változatot biztosítják, az átvevők figyelmét a biztonsági adatlap 16. szakaszában kell felhívni a változásokra, amennyiben a változásokat máshol nem jelezték. A felülvizsgált biztonsági adatlapok esetében az elkészítés napját »Felülvizsgálat: (dátum)« jelöléssel, valamint a verziószámmal, a felülvizsgálat számával, a korábbi változat hatályon kívül helyezésének dátumával vagy a korábbi változat más módon történő megjelölésével együtt fel kell tüntetni az első oldalon.

0.3.   A biztonsági adatlap formátuma

0.3.1.   A biztonsági adatlap terjedelme nem meghatározott. A biztonsági adatlap terjedelmének arányosnak kell lennie az anyag vagy a keverék veszélyességével és a rendelkezésre álló információval.

0.3.2.   A biztonsági adatlap és összes melléklete valamennyi oldalának számozottnak kell lennie, és mindegyiket el kell látni a biztonsági adatlap terjedelmének jelzésével (például »3/1. oldal«) vagy a következő oldal meglétére való utalással (például »Folytatás a következő oldalon« vagy »A biztonsági adatlap vége«).

0.4.   A biztonsági adatlap tartalma

Az ebben a mellékletben előírt információkat – adott esetben, és ha rendelkezésre állnak – a B. részben megjelölt megfelelő alpontokban kell feltüntetni a biztonsági adatlapon. A biztonsági adatlap üresen hagyott alpontokat nem tartalmazhat.

0.5.   Az információkkal kapcsolatos további követelmények

Tekintettel az anyagok és keverékek tulajdonságainak széles skálájára, bizonyos esetekben szükséges lehet további lényeges, rendelkezésre álló információkat feltüntetni a megfelelő alpontokban.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásai vagy nemzeti előírások hatálya alá tartozó, tengerjáró vagy a belvízi hajózásban részt vevő ömlesztettáru-szállító hajókon vagy tartályhajókon veszélyes áruk szállításában részt vevő tengerészek és egyéb szállítási dolgozók igényeinek kielégítésére további biztonsági és környezetvédelmi adatokra van szükség. A 14.7. alpontban szereplő ajánlás szerint abban az esetben, ha a szállítmányt a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL-egyezmény) (1) II. melléklete és a veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat (az ömlesztett vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat) (IBC szabályzat) (2) szerint ömlesztve szállítják, az adatokat javasolt kiegészíteni az osztályozásra vonatkozó alapadatokkal. Ezen túlmenően a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajat vagy olaj tüzelőanyagot ömlesztve szállító vagy olajat tüzelőanyagként tároló hajók számára berakodás előtt »anyagbiztonsági adatlapot« kell biztosítani az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságának (MSC) az »Ajánlások a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajrakomány és olaj tüzelőanyag anyagbiztonsági adatlapjaira (MSDS) vonatkozóan« című állásfoglalásával (MSC.286(86)) összhangban. Ezért annak érdekében, hogy a tengerészeti és a nem tengerészeti célokra egyetlen harmonizált biztonsági adatlap szolgáljon, az MSC.286(86) állásfoglalás kiegészítő rendelkezéseivel tengeri szállítás esetén ki lehet egészíteni a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajrakományok és tengerészeti olaj tüzelőanyagok biztonsági adatlapjait.

0.6.   Mértékegységek

A 80/181/EGK tanácsi irányelvben (3) megállapított mértékegységeket kell használni.

0.7.   Különleges esetek

Biztonsági adatlapra az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontjában felsorolt azon különleges esetekben is szükség van, amelyekre vonatkozóan címkézési követelményektől való eltérések vannak érvényben.

1.    1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

A biztonsági adatlap e szakaszában azt kell ismertetni, hogy hogyan kell az anyagot vagy a keveréket azonosítani, valamint hogy miként kell feltüntetni a biztonsági adatlapon az azonosított lényeges felhasználásokat, az anyag vagy a keverék szállítójának a nevét, valamint – a veszélyhelyzet esetén igénybe vehető elérhetőségével együtt – az anyag vagy a keverék szállítójának elérhetőségi adatait.

1.1.   Termékazonosító

A termékazonosítót anyag esetében az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban, keverék esetében pedig az 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban és – az érintett tagállam (tagállamok) eltérő rendelkezésének hiányában – az anyag vagy keverék forgalomba hozatala szerinti tagállam (tagállamok) hivatalos nyelvén (nyelvein), ahogy a címkén szerepel, kell feltüntetni.

A regisztrálandó anyagok esetében a termékazonosítónak meg kell egyeznie a regisztrálás során feltüntetett névvel, és az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése szerint kapott regisztrációs számot is fel kell tüntetni.

A továbbfelhasználók e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló részét a forgalmazó vagy továbbfelhasználó szállító elhagyhatja, amennyiben:

a)	az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; és

b)

az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy az átvevője által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.

Egynél több anyagra vagy keverékre akkor adható ki egyetlen biztonsági adatlap, ha a rajta szereplő információ minden anyag vagy keverék tekintetében eleget tesz az e mellékletben előírt követelményeknek.

Az azonosítás egyéb eszközei

Közölni lehet olyan egyéb neveket vagy szinonimákat is, amelyek az anyag vagy keverék címkézésére vagy közismert megnevezésére szolgálnak, például helyettesítő elnevezéseket, számokat, vállalati termékkódokat, illetve egyedi azonosítókat.

1.2.   Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

Legalább az anyag vagy a keverék átvevője (átvevői) számára lényeges azonosított felhasználásokat fel kell tüntetni. Ennek egy rövid ismertetőnek kell lennie arról, hogy az anyag vagy a keverék mire való, például »égésgátló anyag«, »antioxidáns«.

Adott esetben fel kell tüntetni a szállító által ellenjavallt felhasználásokat, illetve ezek indokát is. Ennek nem kell kimerítő jegyzéknek lennie.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap ezen alpontjában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.

1.3.   A biztonsági adatlap szállítójának adatai

A szállítót azonosítani kell, függetlenül attól, hogy gyártó, importőr, egyedüli képviselő, továbbfelhasználó vagy forgalmazó. A szállító teljes címét és telefonszámát meg kell adni, a biztonsági adatlapért felelős illetékes személy e-mail címével együtt.

Továbbá ha a szállító az anyag vagy a keverék forgalomba hozatala szerinti tagállamban nem rendelkezik telephellyel, és az adott tagállam tekintetében felelős személyt nevezett meg, meg kell adni az adott tagállam tekintetében felelős személy teljes címét és telefonszámát.

A regisztrálók esetében ennek az információnak meg kell egyeznie a regisztrálásban a gyártóra vagy az importőrre vonatkozóan megadott azonosítási információval.

Amennyiben egyedüli képviselő lett kijelölve, meg kell adni a nem uniós gyártó vagy készítő adatait is.

1.4.   Sürgősségi telefonszám

Közölni kell a sürgősségi tájékoztató szolgálatokra vonatkozó információkat is. Amennyiben abban a tagállamban, ahol az anyag vagy keverék forgalomba kerül, van hivatalos tanácsadó szerv (ez lehet az 1272/2008/EK rendelet 45. cikkében említett, az egészségre vonatkozó információk fogadásáért felelős szerv), akkor meg kell adni annak telefonszámát, és az elegendő lehet. Amennyiben az ilyen szolgálatok valamilyen ok miatt – például ügyfélfogadási idejükre való tekintettel – csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, vagy amennyiben a közölt információk bizonyos típusai vonatkozásában korlátozás áll fenn, azt egyértelműen közölni kell.

2.    2. SZAKASZ: A veszély azonosítása

A biztonsági adatlap e szakaszának az anyag vagy a keverék veszélyeit, valamint az ezekhez a veszélyekhez kapcsolódó megfelelő figyelmeztetéseket kell ismertetnie.

2.1.   Az anyag vagy keverék osztályozása

Az anyagnak vagy a keveréknek az 1272/2008/EK rendeletben foglalt osztályozási kritériumok alkalmazásából eredő osztályozását kell megadni. Amennyiben a szállító az 1272/2008/EK rendelet 40. cikkével összhangban bejelentette az osztályozási és címkézési jegyzékbe történő felvételhez szükséges, anyagra vonatkozó információkat, a biztonsági adatlapon megadott osztályozásnak meg kell egyeznie a bejelentésben szereplő osztályozással.

Amennyiben a keverék nem felel meg az osztályozás 1272/2008/EK rendelet szerinti kritériumainak, azt egyértelműen fel kell tüntetni.

A keverékben lévő anyagokra vonatkozó információkat a 3.2. alpontban kell közölni.

Amennyiben a figyelmeztető mondatokat is tartalmazó osztályozást nem írják ki teljesen, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol az egyes figyelmeztető mondatokkal együtt az egyes osztályozások teljes szövegét fel kell tüntetni.

A legfontosabb kedvezőtlen fizikai, az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásokat a biztonsági adatlap 9–12. szakaszának megfelelően kell felsorolni olyan módon, amely lehetővé teszi, hogy nem szakértők is azonosíthassák az anyag vagy keverék veszélyeit.

2.2.   Címkézési elemek

Az osztályozás alapján legalább a következő, a címkén az 1272/2008/EK rendelettel összhangban feltüntetett elemeket kell közölni: veszélyt jelző piktogram(ok), figyelmeztetés(ek), figyelmeztető mondat(ok) és óvintézkedésre vonatkozó mondat(ok). Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott színes piktogram helyettesíthető a veszélyt jelző piktogram egészének fekete-fehér grafikai ábrázolásával vagy csak magának a szimbólumnak a grafikai ábrázolásával is.

Az 1272/2008/EK rendelet 25. cikke és 32. cikkének (6) bekezdése szerint alkalmazandó címkeelemeket közölni kell.

2.3.   Egyéb veszélyek

Közölni kell az arra vonatkozó információkat is, hogy az anyag vagy a keverék a XIII. melléklettel összhangban megfelel-e a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagokra vonatkozó kritériumoknak.

Közölni kell az olyan egyéb veszélyekre – például a légszennyező anyagoknak a keményítés vagy a feldolgozás során való keletkezésére, a porzásra, az 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 2. részének 2.1. pontjában meghatározott osztályozási kritériumoknak meg nem felelő robbanásveszélyességre, a porrobbanás veszélyére, a keresztszenzibilizációra, a fojtó hatásra, a fagyasztó hatásra, az erős szag- vagy ízhatásra vagy a környezeti hatásokra, mint például a talajban élő organizmusokat érintő veszélyekre és a fotokémiai ózonképződést elősegítő képességre – vonatkozó információkat, amelyek alapján nem végeznek osztályba sorolást, de amelyek az anyag vagy a keverék általános veszélyességéhez hozzájárulhatnak. Porrobbanás veszélye esetén helyénvaló a »Szétszóródás esetén robbanásveszélyes por-levegő elegyet alkothat« figyelmeztető mondat.

3.    3. SZAKASZ: Összetétel/összetevőkre vonatkozó információk

A biztonsági adatlap e szakaszának ismertetnie kell az anyag vagy keverék összetevőjének (összetevőinek) kémiai azonosítóját az alább meghatározott szennyezőkre és stabilizáló adalékokra is kiterjedően. Fel kell továbbá tüntetni a felületi kémia területén rendelkezésre álló, megfelelő biztonsági információkat is.

3.1.   Anyagok

Az anyag fő összetevőjének kémiai azonosítóját legalább a termékazonosító vagy az 1.1. alpontban megadott egyéb azonosító eszközök egyikének közlésével kell megadni.

Azon szennyező anyag, stabilizáló adalék vagy a fő összetevőtől eltérő egyéb egyedi összetevő, amelyet magában is osztályoznak – és amely hozzájárul az anyag osztályozásához – kémiai azonosítóját a következőképpen kell közölni:

a)	az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti termékazonosító formájában;

b)	amennyiben a termékazonosító nem áll rendelkezésre, az egyéb nevek (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) vagy azonosító számok egyikének megadásával.

Az anyagok szállítói határozhatnak úgy, hogy emellett valamennyi összetevőt felsorolják, a nem osztályozott összetevőket is beleértve.

Az alpont a több összetevőből álló anyagokra vonatkozó információk közlésére is használható.

3.2.   Keverékek

A termékazonosítót, a koncentrációt vagy a koncentrációtartományokat és az osztályozásokat legalább a 3.2.1. vagy a 3.2.2. pontban említett valamennyi anyag esetében közölni kell. A keverékek szállítói határozhatnak úgy, hogy emellett a keverékben lévő valamennyi anyagot felsorolják, az osztályozás kritériumainak nem megfelelő anyagokat is beleértve. Az információnak lehetővé kell tennie az átvevő számára, hogy könnyen megállapítsa a keverékben lévő anyagok veszélyeit. Magának a keveréknek a veszélyeit a 2. szakaszban kell megadni.

A keverékben lévő anyagok koncentrációit a következők valamelyikével kell megadni:

a)	pontosan meghatározott tömeg- vagy térfogatszázalékban, csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges;

b)	a tömeg- vagy a térfogatszázalék tartományának megadásával, csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges.

Százaléktartomány megadása esetén az egészségi és a környezeti veszélyek esetében az egyes összetevők legnagyobb koncentrációinak hatását kell ismertetni.

Amennyiben a keverék egészének hatására vonatkozó információ is rendelkezésre áll, akkor azt a 2. szakaszban kell közölni.

Amennyiben az 1272/2008/EK rendelet 24. cikke alapján megengedett az alternatív kémiai név használata, az a név is használható.

3.2.1.   Az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozási kritériumoknak megfelelő keverékek esetében a következő anyagokat kell a keverékbeli koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni:

a)

az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok abban az esetben, ha a koncentrációjuk a következő koncentrációértékek legkisebbikével egyenlő vagy nagyobb annál: ia. az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában megállapított általános küszöbérték; ib. az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3–5. részében megadott általános koncentráció-határértékek, figyelembe véve a 3. részben az egyes táblázatokhoz tartozó megjegyzésekben azzal a kötelezettséggel összefüggésben megadott koncentrációkat, hogy az adott keverék biztonsági adatlapját kérésre rendelkezésre kell bocsátani, illetve az aspirációs veszély (1272/2008/EK rendelet, I. melléklet, 3.10. pont) esetében ≥ 10 %. Azon veszélyességi osztályok, veszélyességi kategóriák és koncentráció-határértékek felsorolása, amelyek felett az anyagot mint keverékben jelen lévő anyagot fel kell tüntetni a 3.2. alpontban 1.1. Veszélyességi osztály és kategória Koncentráció-határérték (%) Akut toxicitás, 1., 2. és 3. kategória ≥ 0,1 Akut toxicitás, 4. kategória ≥ 1 Bőrmarás/bőrirritáció, 1. kategória, 1A., 1B., 1C. alkategória és 2. kategória ≥ 1 Szemkárosodás/szemirritáció, 1. és 2. kategória ≥ 1 Légzőszervi/bőrszenzibilizáció ≥ 0,1 Csírasejt-mutagenitás, 1A. és 1B. kategória ≥ 0,1 Csírasejt-mutagenitás, 2. kategória ≥ 1 Rákkeltő hatás, 1A., 1B. és 2. kategória ≥ 0,1 Reprodukciós toxicitás, 1A., 1B., 2. kategória, valamint a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás ≥ 0,1 Célszervi toxicitás (STOT), egyetlen expozíció, 1. és 2. kategória ≥ 1 Célszervi toxicitás (STOT), ismételt expozíció, 1. és 2. kategória ≥ 1 Aspirációs veszély ≥ 10 A vízi környezetre veszélyes – akut, 1. kategória ≥ 0,1 A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 1. kategória ≥ 0,1 A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 2., 3. és 4. kategória ≥ 1 Az ózonrétegre veszélyes ≥ 0,1 ii. az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt egyedi koncentráció-határérték; iii. amennyiben az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része M tényezőt tartalmaz, a rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában megadott számítási módszer alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték; iv. az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék számára biztosított egyedi koncentráció-határértékek; v. az 1272/2008/EK rendelet II. mellékletében megállapított koncentráció-határértékek; vi. amennyiben az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék céljára M tényezőt adtak meg, a rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában megadott számítási módszer alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték;

b)	az a) pont alapján nem felsorolt azon anyagok, amelyekre uniós munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak;

c)

a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, vagy amelyeket az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe, amennyiben valamelyik anyag koncentrációja 0,1 % vagy nagyobb.

3.2.2.   Az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozási kritériumoknak nem megfelelő keverékek esetében a legalább a következő egyedi koncentrációkban jelen lévő anyagokat kell koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni:

a)	a nem gáznemű keverékben 1 tömegszázalék, a gáznemű keverékben 0,2 térfogatszázalék: i. az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok esetében; valamint ii. azon anyagok esetében, melyekre uniós munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak;

b)

0,1 tömegszázalék a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok, a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, valamint az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe foglalt anyagok esetében.

3.2.3.   A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében az anyagnak az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozását a rendelet VI. mellékletének 1.1. táblázatában meghatározott veszélyességi osztállyal (osztályokkal) és kategóriakóddal (kategóriakódokkal) együtt, valamint a fizikai, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt veszélyeiknek megfelelően hozzájuk rendelt figyelmeztető mondatokat közölni kell. A figyelmeztető mondatokat nem szükséges teljesen kiírni ebben a szakaszban, elegendő a kódjuk feltüntetése. Abban az esetben, ha nincsenek teljesen kiírva, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol teljes terjedelemben kell felsorolni az egyes vonatkozó figyelmeztető mondatokat. Ha az anyag nem felel meg az osztályozási kritériumoknak, akkor meg kell adni az anyag 3.2. alpontban való feltüntetésének okát, mint például »nem osztályozott vPvB-anyag« vagy »uniós munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkező anyag«.

3.2.4.   A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében a nevet – és amennyiben rendelkezésre áll – az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése alapján hozzárendelt regisztrációs számot is fel kell tüntetni.

A továbbfelhasználók e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló részét a keverék szállítója elhagyhatja, amennyiben:

a)	az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; valamint

b)

az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy az átvevője által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.

Az EK-számot – ha van – az 1272/2008/EK rendelettel összhangban kell megadni. A CAS-számot (ha van) és az IUPAC-nevet (ha van) szintén meg lehet adni.

Az ebben az alpontban az 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban alternatív kémiai névvel megadott anyagok esetében nincs szükség a regisztrációs számra, az EK-számra és más pontos kémiai azonosítókra.

4.    4. SZAKASZ: Elsősegély-nyújtási intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az elsősegélynyújtást olyan módon ismerteti, hogy az elsősegélynyújtás feladatait a képzetlen elsősegélynyújtó bonyolult eszközök és a gyógyszerek széles választékának rendelkezésre állása nélkül is meg tudja érteni és el tudja látni. Amennyiben orvosi ellátás szükséges, az utasításnak ezt is közölnie kell, az orvosi ellátás sürgősségével együtt.

4.1.   Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.1.1.   Az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasításokat a megfelelő expozíciós utak szerint kell közölni. Az egyes utakra – például a belégzésre, a bőrrel és szemmel való érintkezésre és a lenyelésre – vonatkozó eljárásokat csoportosítva kell ismertetni.

4.1.2.   Javaslatot kell tenni a következőkre vonatkozóan:

a)	szükséges-e az azonnali orvosi ellátás és várhatók-e késleltetett hatások az expozíciót követően;

b)	javasolt-e az expozíciónak kitett személynek az adott területről a friss levegőre való vitele;

c)	javasolt-e az érintett személy ruházatának és lábbelijének eltávolítása és kezelése; és

d)	javasolt-e az egyéni védőfelszerelés az elsősegélynyújtók számára.

4.2.   A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

Rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatást kell adni az expozíció legfontosabb – akut és késleltetett – tüneteiről és hatásairól.

4.3.   A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

Adott esetben tájékoztatást kell nyújtani a késleltetett hatásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról és orvosi megfigyelésről, az ellenanyagokra (amennyiben ismertek) vonatkozó specifikus adatokról és az ellenjavallatokról.

Egyes anyagok vagy keverékek esetében fontos lehet annak hangsúlyozása, hogy a munkahelyen olyan speciális eszközöket kell tartani, amelyekkel azonnal célirányos kezelés végezhető.

5.    5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék által okozott vagy a közelében keletkezett tűz oltására vonatkozó követelményeket írja le.

5.1.   Oltóanyag

A megfelelő oltóanyag:

Tájékoztatást kell adni a megfelelő oltóanyagról.

Az alkalmatlan oltóanyag:

Jelezni kell, ha valamely oltóanyag alkalmatlan az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamely adott helyzetben (például az olyan nagy nyomású anyagok elkerülése érdekében, amelyek robbanásveszélyes por-levegő elegy kialakulásához vezethetnek).

5.2.   Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

Tájékoztatást kell adni az olyan veszélyekről, például az anyag vagy a keverék égésekor képződő veszélyes égéstermékekről, amelyek az anyagból vagy a keverékből származhatnak, például a következőképpen: »égésekor szén-monoxidot tartalmazó mérges gázok keletkezhetnek«; vagy »égésekor kén- vagy nitrogén-oxidok keletkeznek«.

5.3.   Tűzoltóknak szóló javaslat

Javaslatot kell tenni a tűzoltás során alkalmazandó esetleges védintézkedésekre, például: »a tartályt vízpermettel hűteni kell«, valamint a tűzoltók különleges védőfelszerelésére, például a bakancsra, a védőruhára, a kesztyűre, a szem- és arcvédelemre, valamint a légzőkészülékre.

6.    6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

A biztonsági adatlap e szakasza az emberre, a vagyontárgyakra és a környezetre való káros hatások megelőzésére vagy minimalizálására szolgáló, szennyeződés, szivárgás vagy környezetbe jutás esetén alkalmazandó válaszlépésekre tesz javaslatot. Ha a szennyeződés foka jelentős mértékben befolyásolja a veszélyt, akkor különbséget kell tenni a nagyobb és a kisebb fokú szennyeződés esetén alkalmazandó válaszlépések között. Ha a területi elhatárolás és a helyreállítás eljárásai különböző beavatkozásokat tesznek szükségessé, akkor ezeket fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

6.1.   Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.1.1.   Nem sürgősségi ellátó személyzet esetében

Javaslatokat kell tenni a véletlen szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék környezetbe jutásával kapcsolatban, például:

a)	a bőr, a szem és a személyes ruházat esetleges szennyeződésének megelőzésére szolgáló, megfelelő védőeszközök (beleértve a biztonsági adatlap 8. szakaszában említett egyéni védőeszközöket is) használata;

b)	a gyújtóforrások eltávolítása, megfelelő szellőzés biztosítása, a por elleni védelem; és

c)	vészhelyzeti eljárások, például a veszélyes terület kiürítésének vagy a szakértői konzultációnak a szükségessége.

6.1.2.   A sürgősségi ellátók esetében:

Javaslatot kell tenni az egyéni védőruhának alkalmas megfelelő szövetre vonatkozóan (például »megfelelő: butilén«; »nem megfelelő: PVC«).

6.2.   Környezetvédelmi óvintézkedések

Javaslatokat kell tenni a véletlenül keletkező szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék környezetbe jutásával kapcsolatban végrehajtandó esetleges környezetvédelmi óvintézkedésekre vonatkozóan, mint például: a csatornáktól, a felszíni és a talajvíztől való távoltartás.

6.3.   A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.3.1.   Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elhatárolni a szennyeződést. A megfelelő elhatárolási technikák a következők bármelyikét magukban foglalhatják:

a)	töltés kialakítása, a csatornák lefedése;

b)	lefedésre irányuló eljárások.

6.3.2.   Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni a szennyezésmentesítést. A megfelelő szennyezésmentesítési technikák a következők bármelyikét magukban foglalhatják:

a)	semlegesítési eljárások;

b)	mentesítési eljárások;

c)	adszorbens anyagok;

d)	tisztítási eljárások;

e)	vákuumos eljárások;

f)	az elhatároláshoz és a szennyezésmentesítéshez szükséges berendezések (például a szikramentes eszközök és berendezések használata adott esetben).

6.3.3.   Közölni kell a szennyeződésekhez és a környezetbe jutáshoz kapcsolódó minden egyéb információt, a nem megfelelő elhatárolási vagy szennyezésmentesítési módszerekre vonatkozó javaslatokkal együtt, például a következő figyelmeztetés alkalmazásával: »nem szabad használni …«.

6.4.   Hivatkozás más szakaszokra

Adott esetben hivatkozni kell a 8. és a 13. szakaszra.

7.    7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás

A biztonsági adatlap e szakaszában a biztonságos kezelés gyakorlatára vonatkozóan kell javaslatokat megfogalmazni. Hangsúlyozni kell az 1.2. alpontban azonosított felhasználásoknak és az anyag vagy a keverék egyedi tulajdonságainak megfelelő óvintézkedéseket.

A biztonsági adatlap e szakaszában található információknak az emberi egészség védelmére, a biztonságra és a környezet megóvására kell vonatkozniuk. Segíteniük kell a munkaadót abban, hogy a 98/24/EK irányelv 5. cikkével és a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkével összhangban megfelelő munkavégzési eljárásokat és szervezeti intézkedéseket dolgozhasson ki.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázat ellenőrzését bemutató expozíciós forgatókönyvekkel.

Az ebben a szakaszban közölt információn túl a 8. szakaszban is található vonatkozó tájékoztatás.

7.1.   A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.1.1.   Olyan ajánlásokat kell meghatározni, amelyek:

a)	lehetővé teszik az anyag vagy keverék biztonságos kezelését, például a területi elhatárolásra, valamint a tűz, az aeroszol és a por keletkezésének megakadályozására vonatkozóan;

b)	megelőzik a nem összeférhető anyagok vagy keverékek kezelését;

c)	felhívják a figyelmet az olyan műveletekre és feltételekre, amelyek az anyag vagy keverék tulajdonságainak megváltoztatásával újabb kockázatokat teremtenek, valamint a megfelelő ellenintézkedésekre; és

d)	csökkentik az anyag vagy a keverék környezetbe jutását, például a szennyeződések elkerülésével vagy a csatornáktól való távoltartással.

7.1.2.   Javaslatokat kell tenni az általános foglalkozási higiéniára vonatkozóan, például:

a)	a munkaterületen való étkezés, italfogyasztás és dohányzás megtiltása;

b)	a használatot követő kézmosás; és

c)	a szennyezett ruházat és védőeszköz eltávolítása az étkezésre szolgáló területekre való belépés előtt.

7.2.   A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

Az adott javaslatnak összhangban kell lennie a biztonsági adatlap 9. szakaszában ismertetett fizikai és kémiai tulajdonságokkal. Adott esetben javaslatot kell tenni az egyedi tárolási követelményekre vonatkozóan, például:

a)

a következőkkel kapcsolatos kockázatok kezelésének módja: i. robbanásveszélyes légkör; ii. maró hatás kialakulását előidéző feltételek; iii. tűzveszélyesség; iv. nem összeférhető anyagok vagy keverékek; v. párolgást előidéző feltételek; és vi. potenciális gyújtóforrások (ideértve a villamos berendezéseket is);

b)	a következők hatásainak kezelési módja: i. időjárási körülmények; ii. környezeti nyomás; iii. hőmérséklet; iv. napfény; v. páratartalom; és vi. rezgés;

c)	hogyan tartható fenn az anyag vagy a keverék integritása a következők alkalmazásával: i. stabilizátorok; és ii. antioxidánsok;

d)

a következőkre kiterjedő további javaslatok: i. a szellőzéssel kapcsolatos követelmények; ii. a tárolóhelyiségek vagy tartályok egyedi kialakítása (beleértve a válaszfalakat és a szellőzést); iii. a tárolási körülményekből fakadó mennyiségi korlátok (adott esetben); és iv. a csomagolóanyagok kompatibilitása.

7.3.   Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

A meghatározott végfelhasználás(ok)ra szánt anyagok és keverékek esetében az ajánlásoknak az 1.2. alpontban azonosított felhasználás(ok)ra kell vonatkozniuk, és részletesnek és készen felhasználhatónak kell lenniük. Ha expozíciós forgatókönyvet is mellékelnek, akkor lehet erre utalni, vagy pedig közölni kell a 7.1. és a 7.2. alpont vonatkozásában előírt információkat. Ha a szállítói lánc valamely szereplője a keverék tekintetében kémiai biztonsági értékelést készített, elegendő, ha a biztonsági adatlap és az expozíciós forgatókönyv a keverékre vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel áll összhangban, nem pedig a keverékben lévő egyes anyagokra vonatkozó kémiai biztonsági jelentésekkel. Amennyiben rendelkezésre áll ipar- vagy ágazatspecifikus útmutató, arra – részletes hivatkozással (többek között a forrás és a kibocsátás időpontjának megjelölésével) – szintén utalni lehet.

8.    8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

A biztonsági adatlap e szakaszában az alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértéket és a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket kell ismertetni.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázattal szembeni védekezést bemutató expozíciós forgatókönyvekkel.

8.1.   Ellenőrzési paraméterek

8.1.1.   Ha lehetséges, az anyag vagy a keverékben lévő összes anyag esetében fel kell sorolni a biztonsági adatlap kibocsátási helye szerinti tagállamban mindenkor alkalmazandó következő nemzeti határértékeket és azok jogalapját. A foglalkozási expozíciós határértékek felsorolásakor a 3. szakaszban meghatározott kémiai azonosítót kell alkalmazni:

8.1.1.1.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban az uniós foglalkozási expozíciós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek, köztük a 2014/113/EU bizottsági határozat (4) 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.2.

a 2004/37/EK irányelvvel összhangban az uniós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek, köztük a 2014/113/EU bizottsági határozat 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.3.

bármilyen további nemzeti foglalkozási expozíciós határérték;

8.1.1.4.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban az uniós biológiai határértékeknek megfelelő nemzeti biológiai határértékek, köztük a 2014/113/EU bizottsági határozat 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.5.

bármilyen további nemzeti biológiai határérték.

8.1.2.   Legalább a legrelevánsabb anyagok esetében tájékoztatást kell adni az adott időpontban ajánlott monitoringeljárásokról.

8.1.3.   Amennyiben az anyag vagy a keverék rendeltetésszerű használatakor légszennyező anyag keletkezik, az erre vonatkozóan alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértékeket és/vagy biológiai határértékeket is fel kell sorolni.

8.1.4.   Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén, illetve amennyiben az I. melléklet 1.4. pontjában említett DNEL-érték vagy az I. melléklet 3.3. pontjában említett PNEC-érték rendelkezésre áll, az anyagra vonatkozóan releváns DNEL-értékeket vagy PNEC-értékeket is meg kell adni a biztonsági adatlaphoz mellékelt kémiai biztonsági jelentés expozíciós forgatókönyveiben.

8.1.5.   Amennyiben meghatározott felhasználások tekintetében a kockázatkezelési intézkedésekről való döntéshez ellenőrző sávos megközelítést használnak, elegendő adatot kell közölni, amely lehetővé teszi a kockázat hatékony kezelését. Az adott ellenőrző sávos megközelítéssel kapcsolatos ajánlást kontextusában és korlátaival együtt kell közölni.

8.2.   Az expozíció ellenőrzése

Az ezen alpont vonatkozásában meghatározott információkat csak akkor nem kell közölni, ha az információkat tartalmazó expozíciós forgatókönyvet mellékelték a biztonsági adatlaphoz.

Ha a felhasználó egy vizsgálatot a XI. melléklet 3. pontja alapján elhagyott, akkor fel kell tüntetnie a felhasználás azon egyedi feltételeit, amelyek alapján az elhagyás mellett döntött.

Ha az anyagot telephelyen elkülönített vagy szállított elkülönített intermedierként regisztrálták, a szállítónak fel kell tüntetnie azt az információt, hogy a biztonsági adatlap megfelel-e a 17. vagy a 18. cikk szerinti nyilvántartásba vételt indokoló speciális feltételeknek.

8.2.1.   Megfelelő műszaki ellenőrzés

Az expozíció elleni megfelelő védekező intézkedéseknek kapcsolódniuk kell az anyagnak vagy a keveréknek az 1.2. alpontban azonosított felhasználásához (felhasználásaihoz). Ennek az információnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a munkáltató számára az anyag vagy a keverék jelenlétéből fakadó, a munkavállalók biztonságát vagy egészségét érintő kockázatnak a 98/24/EK irányelv 4–6. cikke, illetve – adott esetben – a 2004/37/EK irányelv 3–5. cikke szerinti értékelését.

Ez az információ a 7. szakaszban már megadott információkat egészíti ki.

8.2.2.   Egyéni óvintézkedések, például egyéni védőeszközök

8.2.2.1.   Az egyéni védőeszközök használatáról szóló információnak illeszkednie kell a helyes foglalkozási higiénia gyakorlatához, és kapcsolódnia kell az egyéb védekező intézkedésekhez, például a műszaki ellenőrzéshez, a szellőztetéshez és a szigeteléshez is. Az egyéni tűz-/vegyvédelmi védőeszközökkel kapcsolatos javaslat tekintetében adott esetben hivatkozni kell az 5. szakaszra.

8.2.2.2.   Tekintetbe véve a 89/686/EGK tanácsi irányelvet (5) és hivatkozva a megfelelő CEN-szabványokra, részletes előírásokat kell közölni arra vonatkozóan, hogy mely eszköz biztosít megfelelő és alkalmas védelmet a következőkre kiterjedően:

a)	szem-/arcvédelem A szükséges szem-/arcvédő felszerelés típusát – mint például védőszemüveg, oldalellenzős védőszemüveg, arcvédő pajzs – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján kell meghatározni;

b)

bőrvédelem i. kézvédelem Az anyag vagy a keverék kezelése során viselendő kesztyű típusát az anyag vagy keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége, valamint a bőrexpozíció mértéke és időtartama alapján pontosan meg kell határozni, a következőkre kiterjedően: — az anyag típusa és vastagsága, — a kesztyű anyagának jellemző vagy legrövidebb áteresztési ideje. Amennyiben szükséges, jelezni kell a kéz további védelmére vonatkozó intézkedéseket; ii. egyéb Amennyiben a kézen kívül más testrész védelmére is szükség van, az előírt védőfelszerelés típusát és minőségét is meg kell határozni – mint például hosszú szárú kesztyű, csizma vagy teljes védőöltözet – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján. Amennyiben szükséges, jelezni kell az esetleges további bőrvédelmi és különleges higiéniai intézkedéseket is;

c)

a légutak védelme Gázok, gőzök, köd vagy por esetében a használandó védőfelszerelés típusát – például légtisztító légzőkészülék – a veszély és az expozíció lehetősége alapján, a megfelelő tisztító elem (patron vagy palack), a megfelelő részecskeszűrő és a megfelelő maszkok, illetve zárt rendszerű légzőkészülékek meghatározásával kell megadni;

d)	hőveszély A hőveszélyt jelentő anyagok esetében viselendő védőeszközök meghatározásakor különösen figyelembe kell venni az egyéni védőfelszerelés kialakítását.

8.2.3.   A környezeti expozíció ellenőrzése

Meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre a munkaadónak szüksége van ahhoz, hogy eleget tudjon tenni az uniós környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap mellékletében szereplő expozíciós forgatókönyvekre vonatkozóan összefoglalást kell adni azon kockázatkezelési intézkedésekről, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a környezet anyagnak való expozíciója ellen.

9.    9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

A biztonsági adatlap e szakaszában az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos empirikus adatokat kell az adott körülményeknek megfelelően ismertetni. Az 1272/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak meg kell egyezniük a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

9.1.   Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk

A következő tulajdonságokat kell egyértelműen feltüntetni, adott esetben hivatkozva az alkalmazott vizsgálati módszerekre és meghatározva a megfelelő mértékegységeket és/vagy a referenciafeltételeket. Amennyiben az a számérték értelmezéséhez szükséges, közölni kell a meghatározás módszertanát (például a lobbanáspont nyílttéri/zárttéri módszerrel való meghatározását) is:

a)

külső jellemzők: meg kell határozni az anyagot vagy keveréket szállításkor jellemző halmazállapotot (szilárd [itt meg kell adni a szemcseméretre és a fajlagos felületre vonatkozó, megfelelő biztonsági információkat is, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak és a biztonsági adatlapon máshol nem szerepelnek], folyékony, gáz) és színt;

b)	szag: amennyiben a szag érezhető, meg kell adni annak rövid leírását;

c)	szagküszöbérték;

d)	pH: meg kell adni az anyag vagy keverék szállításkori vagy vizes oldatára vonatkozó pH-értékét; az utóbbi esetben meg kell adni a koncentrációt is;

e)	olvadáspont/fagyáspont;

f)	kezdő forráspont és forrásponttartomány;

g)	lobbanáspont;

h)	párolgási sebesség;

i)	gyúlékonyság (szilárd, gázhalmazállapot);

j)	felső/alsó gyulladási határ vagy robbanási tartományok;

k)	gőznyomás;

l)	gőzsűrűség;

m)	relatív sűrűség;

n)	oldékonyság (oldékonyságok);

o)	megoszlási hányados: n-oktanol/víz;

p)	öngyulladási hőmérséklet;

q)	bomlási hőmérséklet;

r)	viszkozitás;

s)	robbanásveszélyesség;

t)	oxidáló tulajdonságok.

Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazható vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.

A megfelelő védekező intézkedések meghozatalának lehetővé tételéhez meg kell adni az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt. Az ebben a szakaszban szereplő információknak meg kell egyezniük a regisztráció során benyújtott információkkal, amennyiben a regisztrációra szükség van.

Keverék esetében az adatlap tételeinek egyértelműen jelezniük kell, hogy az adatok a keverék mely anyagára vonatkoznak, kivéve, ha a keverék egészére érvényesek.

9.2.   Egyéb információk

Szükség szerint az egyéb fizikai vagy kémiai paramétereket – például a keveredési képességet, a zsíroldhatóságot (az oldószer olajat meg kell adni), a vezetőképességet vagy a gázcsoportot – is fel kell tüntetni. Meg kell adni továbbá a redoxpotenciálra, a gyökképzési képességre és a fotokatalitikus tulajdonságokra vonatkozóan rendelkezésre álló, megfelelő információkat is.

10.    10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

A biztonsági adatlap e szakaszában az anyag vagy a keverék stabilitását, valamint a meghatározott körülmények között történő használat és a környezetbe jutás esetén előforduló veszélyes reakciók lehetőségét kell ismertetni, ideértve – adott esetben – az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozást is. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazható vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.

10.1.   Reakciókészség

10.1.1.   Ismertetni kell az anyag vagy keverék reakciókészségből fakadó veszélyeit. Ha állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor az anyagra vagy a keverék egészére vonatkozóan kell közölni konkrét vizsgálati adatokat. Mindazonáltal az információ alapjául az anyag vagy a keverék osztályára vagy családjára vonatkozó általános adatok is szolgálhatnak, amennyiben az ilyen adatok megfelelőképpen kifejezik az anyag vagy a keverék várható veszélyességét.

10.1.2.   Amennyiben keverékekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatokat kell közölni. Az összeférhetetlenség meghatározásakor azokat az anyagokat, tárolóeszközöket és szennyeződéseket kell figyelembe venni, amelyekkel az anyag vagy a keverék a szállítás, tárolás vagy felhasználás során érintkezhet.

10.2.   Kémiai stabilitás

Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék rendes környezeti körülmények között és a tárolás és a kezelés során várható hőmérsékleteken és nyomásokon stabil vagy instabil viselkedést tanúsít-e. Az anyag vagy a keverék kémiai stabilitásának fenntartásához felhasznált – vagy adott esetben felhasználható – valamennyi stabilizátort fel kell tüntetni. Fel kell tüntetni az anyag vagy a keverék fizikai megjelenésében bekövetkező esetleges változások biztonsági jelentőségét.

10.3.   A veszélyes reakciók lehetősége

Indokolt esetben fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy keverék túlzott nyomás vagy hő kibocsátása mellett, illetve egyéb veszélyes körülményeket teremtve reakcióba lép-e vagy polimerizálódik-e. Ismertetni kell azokat a körülményeket is, amelyek között a veszélyes reakciók bekövetkezhetnek.

10.4.   Kerülendő körülmények

Fel kell sorolni azokat a körülményeket – például a hőmérsékletet, nyomást, fényt, ütést, statikus kisülést, rezgést vagy más fizikai behatást –, amelyek veszélyes helyzet kialakulását eredményezhetik, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések rövid leírását is.

10.5.   Nem összeférhető anyagok

Fel kell sorolni azon anyag- vagy keverékcsaládokat, illetve meghatározott anyagokat – például a vizet, levegőt, savakat, bázisokat, oxidáló anyagokat –, amelyekkel az anyag vagy a keverék veszélyes helyzetet (például robbanást, mérgező vagy gyúlékony anyagok kibocsátását vagy túlzott hőfelszabadulást) előidézve reakcióba léphet, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések rövid leírását is.

10.6.   Veszélyes bomlástermékek

Fel kell sorolni azokat az ismert, veszélyes bomlástermékeket, amelyek keletkezésére felhasználás, tárolás, öntés és melegítés eredményeként ésszerűen számítani lehet. A veszélyes égéstermékeket a biztonsági adatlap 5. szakaszában kell feltüntetni.

11.    11. SZAKASZ: Toxikológiai információk

A biztonsági adatlap e szakasza elsősorban az egészségügyi szakemberek, foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberek, valamint toxikológusok általi felhasználásra szolgál. A különböző toxikológiai (egészségi) hatások és az e hatások meghatározása során felhasznált, rendelkezésre álló adatok tömör, de teljes és átfogó leírását kell adni, amely – adott esetben – magában foglalja a toxikokinetikára, az anyagcserére és az eloszlásra vonatkozó megfelelő információkat. Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak meg kell egyezniük a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

11.1.   A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ

A következő veszélyességi osztályok tekintetében kell információt közölni:

a)	akut toxicitás;

b)	bőrkorrózió/bőrirritáció;

c)	súlyos szemkárosodás/szemirritáció;

d)	légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció;

e)	csírasejt-mutagenitás;

f)	rákkeltő hatás;

g)	reprodukciós toxicitás;

h)	egyetlen expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

i)	ismétlődő expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

j)	aspirációs veszély.

Ezeket a veszélyeket mindig fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni a VII–XI. melléklet alkalmazásából származó információ rövid összefoglalását, adott esetben az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozással együtt. A regisztrálandó anyagok esetében az információnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló adatoknak az e rendelet I. mellékletének 1.3.1. pontjával összhangban az 1272/2008/EK rendeletben a CMR 1A. és 1B. kategóriákra megadott kritériumokkal való összehasonlításának eredményeit is.

11.1.1.   Információkat kell közölni mindegyik veszélyességi osztályra vagy felosztásra vonatkozóan. Amennyiben azt tüntetik fel, hogy az anyag vagy a keverék valamely adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében nincs osztályozva, a biztonsági adatlapnak egyértelműen jeleznie kell, hogy ez az adatok hiányának, az adatok beszerzése műszaki kivitelezhetetlenségének, a nem meggyőző adatoknak, vagy pedig a meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható-e be; az utóbbi esetben a biztonsági adatlapon a következőt kell feltüntetni: »a rendelkezésre álló adatok alapján az osztályozás kritériumai nem teljesülnek«.

11.1.2.   Az ebben az alpontban foglalt adatoknak a forgalomba hozott anyagra vagy keverékre kell vonatkozniuk. Keverék esetében az adatoknak a keverék egészének toxikológiai tulajdonságait kell ismertetniük, kivéve, ha az 1272/2008/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Amennyiben rendelkezésre állnak, a keverékben lévő veszélyes anyagok releváns toxikológiai tulajdonságait (pl. LD50, becsült akut toxicitási érték vagy LC50) is fel kell tüntetni.

11.1.3.   Amennyiben jelentős mennyiségű vizsgálati adat áll rendelkezésre az anyagra vagy a keverékre vonatkozóan, szükséges lehet a felhasznált kritikus vizsgálatok eredményeinek – például expozíciós út szerinti – összefoglalása.

11.1.4.   Amennyiben egy adott veszélyességi osztályra vonatkozóan nem teljesülnek az osztályozási kritériumok, az e következtetést alátámasztó információkat meg kell adni.

11.1.5.   A valószínű expozíciós utakra vonatkozó információ

Információt kell adni a valószínű expozíciós utakra, valamint az anyagnak vagy a keveréknek az egyes lehetséges expozíciós utakon keresztül – azaz a szervezetbe jutáson (lenyelésen), belélegzésen és bőr-/szemexpozíción át – gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Amennyiben az egészségre gyakorolt hatások nem ismertek, ezt fel kell tüntetni.

11.1.6.   A fizikai, kémiai és toxikológiai jellegzetességekkel kapcsolatos tünetek

Ismertetni kell az anyagnak vagy a keveréknek és a keverék összetevőinek vagy ismert melléktermékeinek való expozícióhoz kapcsolódó, lehetséges káros egészségi hatásokat és tüneteket. Az expozíciót követően jelentkező, az anyag vagy keverék fizikai, kémiai és toxikológiai jellemzőihez kapcsolódó tünetekre vonatkozóan fel kell tüntetni a rendelkezésre álló információkat. A tüneteket az alacsony szintű expozíciónál jelentkező első tünetektől kezdve a súlyos expozíció következményéig terjedően kell ismertetni, például a következőképpen: »fejfájás és émelygés jelentkezhet, amelyet ájulás vagy eszméletvesztés követhet; a nagyobb dózis a kóma és a halál beálltához vezethet«.

11.1.7.   A rövid és hosszú távú expozícióból származó késleltetett és azonnali hatások, valamint krónikus hatások

Tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a rövid vagy hosszú távú expozíciót követően várható-e késleltetett vagy azonnali hatások fellépése. Tájékoztatást kell nyújtani az anyagnak vagy a keveréknek való humán expozícióhoz kapcsolódó akut vagy krónikus egészségi hatásokról is. Ha az emberre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az állatokra vonatkozó adatok összefoglalását kell közölni, az érintett fajok egyértelmű meghatározásával együtt. Jelezni kell, hogy a toxikológiai adatok az emberre vagy az állatokra vonatkozó adatokon alapulnak-e.

11.1.8.   A kölcsönhatásokból eredő hatások

A kölcsönhatásokra vonatkozó információkat is meg kell adni, amennyiben azok lényegesek és hozzáférhetők.

11.1.9.   Az egyedi adatok hiánya

Előfordulhat, hogy nem minden esetben lehetséges az anyag vagy keverék veszélyeire vonatkozó információk beszerzése. Amennyiben valamely adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre az adatok, adott esetben a hasonló anyagokra vagy keverékekre vonatkozó adatok is felhasználhatók, feltéve, ha a szóban forgó hasonló anyagot vagy keveréket meghatározzák. Amennyiben nem kerül sor egyedi adatok felhasználására, illetve amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, akkor azt egyértelműen közölni kell.

11.1.10.   Keverékek

Egy adott egészségi hatás esetében, ha nem kerül sor a keverék egésze egészségi hatásainak vizsgálatára, akkor a 3. szakaszban felsorolt releváns anyagokra vonatkozóan kell lényeges tájékoztatást adni.

11.1.11.   A keverék és az anyag kapcsolatára vonatkozó információ

11.1.11.1.   A keverékben lévő anyagok kölcsönhatásba léphetnek egymással a szervezetben, ami különböző szintű felszívódást, anyagcserét és kiválasztást eredményezhet. Ennek eredményeként a mérgező hatások módosulhatnak, és a keverék mint egész toxicitása eltérhet a benne lévő anyagokétól. A biztonsági adatlap e szakaszában a toxikológiai információk megadásakor ezt a tényt figyelembe kell venni.

11.1.11.2.   Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes anyagok koncentrációja elegendő-e ahhoz, hogy hozzájáruljon a keverék egészségi hatásainak összességéhez. A mérgező hatásra vonatkozó információkat mindegyik anyag esetében közölni kell, a következő esetek kivételével:

a)	amennyiben az információ ismétlődik, akkor csak egyszer kell felsorolni, a keverék egészére nézve, például ha két anyag mindegyike hányást és hasmenést okoz;

b)	ha valószínűtlen, hogy ezek a hatások a jelen lévő koncentrációk mellett jelentkeznek, például ha valamely nem irritatív oldatban az enyhén irritatív anyag bizonyos koncentrációnál kisebb töménységben, hígítva fordul elő;

c)	amennyiben a keverékben lévő anyagok közötti kölcsönhatásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, nem feltételezéseket kell tenni, hanem az egyes anyagok egészségi hatásait kell külön-külön felsorolni.

11.1.12.   Egyéb információk

A káros egészségi hatásokra vonatkozó egyéb fontos információt akkor is fel kell tüntetni, ha azt az osztályozási kritériumok nem követelik meg.

12.    12. SZAKASZ: Ökológiai információk

A biztonsági adatlap e szakaszában azokat az információkat kell megadni, amelyek lehetővé teszik a környezetbe jutott anyag vagy keverék környezeti hatásának értékelését. A biztonsági adatlap 12.1–12.6. alpontjában az adatok rövid összefoglalását kell közölni, adott esetben a vonatkozó vizsgálati adatokra kiterjedően, és egyértelműen feltüntetve a fajokat, a közegeket, a mértékegységeket, a vizsgálatok időtartamát és a vizsgálatok körülményeit. Ezek az információk a szennyeződések kezelése, a hulladékkezelési eljárások értékelése, a környezetbe jutással szembeni védekezés, a véletlenszerű környezetbe jutás nyomán meghozandó intézkedések és a szállítás szempontjából lehetnek hasznosak. Ha azt közlik, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó (azért, mert a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék nem felel meg az osztályozás kritériumainak), vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor fel kell tüntetni az indokot. Továbbá ha egy anyag vagy keverék egyéb okokból nem osztályozható (például azért, mert az adatok beszerzése műszakilag kivitelezhetetlen vagy az adatok nem meggyőzőek), ezt egyértelműen fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

Bizonyos tulajdonságok, például a bioakkumuláció, a perzisztencia és a lebonthatóság anyagspecifikusak, ezért ezeket az információkat, ha indokolt és ha rendelkezésre állnak, a keverékben lévő minden érintett anyagra nézve meg kell adni (azaz azokra vonatkozóan, amelyeket a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni, és amelyek veszélyesek a környezetre vagy perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT)/nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok). Az anyagok és a keverékek bomlásából származó veszélyes átalakulási termékekre vonatkozó információkat is meg kell adni.

Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak meg kell egyezniük a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

12.1.   Toxicitás

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a vízi és/vagy szárazföldi élőlényeken végzett vizsgálatokból származó adatok felhasználásával a toxicitásra vonatkozóan kapott információkat. Itt kell feltüntetni azokat a vonatkozó rendelkezésre álló adatokat, amelyek a halak, rákfélék, algák és egyéb vízi növények akut és krónikus vízi toxicitására vonatkoznak. Ezen túlmenően a talajban élő mikro- és makroorganizmusokra és a többi, környezeti szempontból fontos organizmusra – mint például madarak, méhek és növények – vonatkozó toxikológiai adatokat is meg kell adni, amennyiben rendelkezésre állnak. Amennyiben az anyag vagy a keverék gátolja a mikroorganizmusok működését, a szennyvíztisztító telepekre gyakorolt lehetséges hatást is meg kell említeni.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni az e rendelet VII–XI. mellékletének alkalmazásából származó információk összefoglalását.

12.2.   Perzisztencia és lebonthatóság

A perzisztencia és a lebonthatóság az anyag vagy a keverékben lévő megfelelő anyagok azon képessége, hogy a környezetben biológiai úton vagy más módon, például oxidáció vagy hidrolízis útján lebomlanak. Amennyiben rendelkezésre állnak, közölni kell a perzisztencia és a lebonthatóság értékeléséhez szükséges releváns vizsgálati eredményeket. Amennyiben a lebomlási felezési időket megadták, akkor fel kell tüntetni, hogy ezek a felezési idők a mineralizációra vagy az elsődleges lebomlásra vonatkoznak-e. Szintén meg kell említeni az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak a szennyvízkezelő telepeken való lebomló képességét.

Ezt az információt, ha indokolt és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.3.   Bioakkumulációs képesség

A bioakkumulációs képesség az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak azon képessége, hogy a valamely területen található élőlényekben felhalmozódik, és végül áthalad a táplálékláncon. A bioakkumulációs képesség értékelése szempontjából lényeges vizsgálati eredményeket fel kell tüntetni. Ennek tartalmaznia kell az oktanol-víz megoszlási együtthatóra (Kow) és a biokoncentrációs tényezőre (BCF) történő hivatkozást, amennyiben rendelkezésre áll.

Ezt az információt, ha indokolt és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.4.   A talajban való mobilitás

A talajban való mobilitás az anyagnak vagy a keverékben lévő összetevőknek azon képessége, hogy amennyiben a környezetbe kerülnek, a természet erőinek hatására bejutnak a talajvízbe vagy elvándorolnak a környezetbe jutás helyétől távoli területekre. Amennyiben rendelkezésre áll, közölni kell a talajban való mobilitás potenciálját. A talajban való mobilitásra vonatkozó információk a vonatkozó mobilitási adatokból, például az adszorpciós vizsgálatokból vagy az átmosódási vizsgálatokból, a környezetben való ismert vagy becsült eloszlásból, vagy a felületi feszültségből határozhatók meg. Például a Koc értékek az oktanol/víz megoszlási együtthatók (Kow) alapján becsülhetők meg. Az átmosódás és a mobilitás modellek alapján jelezhető előre.

Ezt az információt, ha indokolt és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

Amennyiben rendelkezésre állnak vizsgálati adatok, akkor ezeknek általában elsőbbséget kell élvezniük a modellekkel és a becslésekkel szemben.

12.5.   A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén meg kell adni a kémiai biztonsági jelentésben meghatározott PBT- és vPvB-értékelés eredményeit.

12.6.   Egyéb káros hatások

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a környezetre gyakorolt más káros hatásokra – például a környezeti sorsukra (az expozícióra), a fotokémiai ózonképződést elősegítő potenciálra, az ózonlebontó potenciálra, az endokrin rendszert károsító potenciálra és/vagy a globális felmelegedési potenciálra – vonatkozó információkat.

13.    13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

A biztonsági adatlap e szakaszának az anyaggal vagy a keverékkel és/vagy ezek tárolóeszközével kapcsolatos helyes hulladékgazdálkodási eljárások végrehajtásához szükséges információkat kell megadnia annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az adatlap kibocsátási helye szerinti tagállamnak a biztonságos és környezetvédelmi szempontból előnyben részesített, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási lehetőségek meghatározásában. A hulladékgazdálkodási tevékenységet folytató személyek biztonságával kapcsolatos információknak ki kell egészíteniük a 8. szakaszban közölt információkat.

Amennyiben szükséges kémiai biztonsági jelentés készítése, és a hulladékfázis vizsgálatára is sor került, a hulladékgazdálkodási intézkedésekre vonatkozó információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított, a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.

13.1.   Hulladékkezelési módszerek

A biztonsági adatlap e szakaszának:

a)	meg kell határoznia a hulladékkezelő tartályokat és módszereket mind az anyag vagy a keverék, mind pedig a szennyezett csomagolás hulladékkezelésének megfelelő módszereire (például az égetésre, az újrafeldolgozásra, a hulladéklerakóban való elhelyezésre) kiterjedően;

b)	meg kell határoznia azokat a fizikai/kémiai tulajdonságokat, amelyek befolyásolhatják a hulladékkezelés lehetőségeit;

c)	bátorítania kell a szennyvízként való ártalmatlanítás mellőzését;

d)	indokolt esetben meg kell határoznia a javasolt lehetséges hulladékkezelési módszerekkel kapcsolatos esetleges különleges óvintézkedéseket.

Hivatkozni kell a hulladékkal kapcsolatos esetleges vonatkozó uniós rendelkezésekre vagy ezek hiányában a vonatkozó hatályos nemzeti vagy regionális rendelkezésekre.

14.    14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

A biztonsági adatlap e szakasza az 1. szakaszban említett anyagok vagy keverékek közúti, vasúti, tengeri, belföldi vízi úton vagy légi úton történő szállítására/szállítmányaira vonatkozóan tartalmaz alapvető osztályozási információkat. Amennyiben ilyen információ nem áll rendelkezésre, illetve nincsen vonatkozó információ, azt jelezni kell.

A biztonsági adatlap e szakaszának indokolt esetben a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) által végrehajtott mindhárom ENSZ-mintaszabályzatra – a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodásra (ADR) (8), a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzatra (RID) (9) és a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodásra (ADN) (10) –, valamint a veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzatára (IMDG) (11) (tengeri szállítás) és a veszélyes áruk repülőgépen történő, biztonságos szállításához kiadott műszaki utasításokra (ICAO) (12) (légi szállítás) vonatkozóan egyaránt tájékoztatást kell adnia a szállíthatósági besorolásokról.

14.1.   UN-szám

Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti UN-számot (azaz az anyag, keverék vagy árucikk négyjegyű azonosító számát, amely előtt az »UN« betűk állnak).

14.2.   Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatokból vett ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezést, hacsak nem szerepelt már termékazonosítóként az 1.1. alpontban.

14.3.   Szállítási veszélyességi osztály(ok)

Fel kell tüntetni azt a szállítási veszélyességi osztályt (és azokat a mellékes kockázatokat), amelyet az ENSZ-mintaszabályzatok szerint az anyaghoz vagy a keverékhez társuló elsődleges veszély alapján rendelnek hozzá az anyaghoz vagy keverékhez.

14.4.   Csomagolási csoport

Adott esetben fel kell tüntetni az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti csomagolásicsoport-számot. Egyes meghatározott anyagokhoz a veszélyességük mértékének megfelelően csomagolásicsoport-szám van rendelve.

14.5.   Környezeti veszélyek

Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék az ENSZ-mintaszabályzatok (az IMDG szabályzat, az ADR, az RID és az ADN) kritériumai szerint veszélyes-e a környezetre, és/vagy az IMDG szabályzat szerint tengeri szennyező anyagnak minősül-e. Amennyiben az anyag vagy keverék tartályhajóban történő belvízi szállítása engedélyezett, vagy ilyen szállítást terveznek, kizárólag az ADN-nek megfelelően kell jelezni, hogy az anyag vagy a keverék veszélyes-e a környezetre nézve.

14.6.   A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

A felhasználót minden olyan különleges óvintézkedésről tájékoztatni kell, amelyet be kell tartania vagy ismernie kell a telephelyén vagy azon kívül történő szállítás vagy továbbítás során.

14.7.   A MARPOL-egyezmény II. melléklete és az IBC szabályzat szerinti ömlesztett szállítás

Ez az alpont csak akkor alkalmazandó, ha a szállítmányt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) következő aktusai szerint ömlesztve kívánják szállítani: a MARPOL-egyezmény II. melléklete és az IBC szabályzat.

A terméknevet (amennyiben eltér az 1.1. alpontban megadottól) a szállítási dokumentáció által megkövetelt módon és a termékneveknek az IBC szabályzat 17. vagy 18. fejezetében megadott jegyzékében, illetve az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának (MEPC).2/Circular számú körlevelében (13) alkalmazott névvel összhangban kell feltüntetni. Fel kell tüntetni az igénybe veendő hajótípust és a szennyezési kategóriát is.

15.    15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

A biztonsági adatlap e szakaszában az anyagra vagy a keverékre vonatkozó olyan egyéb szabályozással kapcsolatos információkat kell ismertetni, amelyek a biztonsági adatlapban máshol nem szerepelnek (például hogy az anyag vagy a keverék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14), a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) vagy a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) hatálya alá tartozik-e).

15.1.   Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

Fel kell tüntetni a vonatkozó uniós biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezésekre vonatkozó információkat (például a 96/82/EK tanácsi irányelv (17) I. mellékletében megadott Seveso-kategóriát/megnevezett anyagokat) vagy az anyag vagy a keverék (ezen belül a keverékben lévő anyagok) nemzeti szabályozási státusára vonatkozó információkat, ideértve az arra vonatkozó javaslatot is, hogy e rendelkezések eredményeként mit kell tennie az átvevőnek. Adott esetben meg kell említeni az érintett tagállamoknak az ezeket a rendelkezéseket végrehajtó nemzeti jogszabályait és az esetleges egyéb kapcsolódó nemzeti intézkedéseket is.

Ha a biztonsági adatlapon meghatározott anyagra vagy keverékre az emberi egészség vagy a környezet védelme tekintetében különleges uniós rendelkezések vonatkoznak (például a VII. cím szerint kiadott engedélyek vagy a VIII. címben felsorolt korlátozások), ezeket a rendelkezéseket meg kell említeni.

15.2.   Kémiai biztonsági értékelés

A biztonsági adatlap ezen alpontjában azt kell feltüntetni, hogy a szállító végzett-e kémiai biztonsági értékelést az anyag vagy keverék tekintetében.

16.    16. SZAKASZ: Egyéb információk

A biztonsági adatlap e szakaszában az 1–15. szakaszban nem szereplő további információkat kell megadni, ideértve a biztonsági adatlap felülvizsgálatára vonatkozó információkat, például a következőt is:

a)

felülvizsgált biztonsági adatlap esetében annak egyértelmű jelzése – hacsak az ilyen jelzést a biztonsági adatlap máshol nem tartalmazza –, hogy hol módosult a biztonsági adatlap előző változata, adott esetben a változások ismertetésével. Az anyag vagy a keverék szállítójának kérésre magyarázatot kell tudnia adnia változásokra;

b)	a biztonsági adatlapban alkalmazott rövidítések és betűszók magyarázata vagy feloldása;

c)	a legfontosabb szakirodalmi hivatkozások és adatforrások;

d)	keverékek esetében annak feltüntetése, hogy az osztályozáshoz az 1272/2008/EK rendelet 9. cikkében említett információértékelési módszerek közül melyiket alkalmazták;

e)	a vonatkozó figyelmeztető mondatok és/vagy az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok. A 2–15. szakaszban nem teljesen kiírt mondatok teljes szövegét ki kell írni;

f)	olyan javasolt, a munkavállalók számára megfelelő képzések, amelyek az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítását szolgálják.

B. RÉSZ

A biztonsági adatlap a 31. cikk (6) bekezdésével összhangban a következő 16. szakaszt és az alábbiakban felsorolt alpontokat foglalja magában, kivéve a 3. szakaszt, amelyben szükség szerint vagy csak a 3.1., vagy csak a 3.2. alpontot kell szerepeltetni.

1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

1.1.

Termékazonosító

1.2.

Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználásai, illetve ellenjavallt felhasználásai

1.3.

A biztonsági adatlap szállítójának adatai

1.4.

Sürgősségi telefonszám

2. SZAKASZ: A veszély azonosítása

2.1.

Az anyag vagy keverék osztályozása

2.2.

Címkézési elemek

2.3.

Egyéb veszélyek

3. SZAKASZ: Összetétel/összetevőkre vonatkozó információk

3.1.

Anyagok

3.2.

Keverékek

4. SZAKASZ: Elsősegély-nyújtási intézkedések

4.1.

Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.2.

A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

4.3.

A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések

5.1.

Oltóanyag

5.2.

Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

5.3.

Tűzoltóknak szóló javaslat

6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

6.1.

Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.2.

Környezetvédelmi óvintézkedések

6.3.

A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.4.

Hivatkozás más szakaszokra

7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás

7.1.

A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.2.

A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

7.3.

Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

8.1.

Ellenőrzési paraméterek

8.2.

Az expozíció ellenőrzése

9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

9.1.

Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk

9.2.

Egyéb információk

10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

10.1.

Reakciókészség

10.2.

Kémiai stabilitás

10.3.

A veszélyes reakciók lehetősége

10.4.

Kerülendő körülmények

10.5.

Nem összeférhető anyagok

10.6.

Veszélyes bomlástermékek

11. SZAKASZ: Toxikológiai információk

11.1.

A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ

12. SZAKASZ: Ökológiai információk

12.1.

Toxicitás

12.2.

Perzisztencia és lebonthatóság

12.3.

Bioakkumulációs képesség

12.4.

A talajban való mobilitás

12.5.

A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

12.6.

Egyéb káros hatások

13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

13.1.

Hulladékkezelési módszerek

14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

14.1.

UN-szám

14.2.

Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

14.3.

Szállítási veszélyességi osztály(ok)

14.4.

Csomagolási csoport

14.5.

Környezeti veszélyek

14.6.

A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

14.7.

A MARPOL-egyezmény II. melléklete és az IBC szabályzat szerinti ömlesztett szállítás

15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

15.1.

Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

15.2.

Kémiai biztonsági értékelés

16. SZAKASZ: Egyéb információk«