Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye
98/392/EK határozat az Egyesült Nemzetek Szervezete tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről
MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?
A határozat hivatalosan jóváhagyja az ENSZ tengerjogi egyezményét és az annak XI. részét kísérő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az EU mindkettőben részes fél legyen.
Az egyezmény meghatározza a világ óceánjainak és tengereinek jogrendjét, megállapítva az óceánok és erőforrásaik bármiféle hasznosításának szabályait.
FŐBB PONTOK
Az egyezmény a következőket határozza meg:
- megfelelő jogi rendszerek az óceánok különböző részeiben, ideértve a következőket:
- a parti tenger* esetében;
- a csatlakozó övezet* esetében;
- a kizárólagos gazdasági övezet* esetében;
- a kontinentális talapzat* esetében;
- a nyílt tenger*; valamint
- a tengerfenék nemzetközi területe (a „terület”), amely a nemzeti joghatóság határain túl van;
- az összes ország vonatkozó jogaival és kötelezettségeivel együtt;
- a parti országok jogai és kötelezettségei a szuverenitásuk vagy joghatóságuk alá tartozó vizek megállapítása és kezelése tekintetében:
- a parti tenger (legfeljebb 12 tengeri mérföld a megállapított alapvonalaktól számítva);
- a csatlakozó övezet (legfeljebb 24 tengeri mérföld a megállapított alapvonalaktól számítva);
- a kizárólagos gazdasági övezet (legfeljebb 200 tengeri mérföld a megállapított alapvonalaktól és a kontinentális talapzattól számítva);
- más országok jogai és kötelezettségei (beleértve a tengerparttal nem rendelkező és földrajzilag hátrányos helyzetű országokat) ezeken a területeken;
- a nyílt tenger szabadságai az összes ország számára (beleértve a tengerparttal nem rendelkező országokat), amely tartalmazza:
- a hajózást és a tenger feletti átrepülést;
- a tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetését;
- a mesterséges szigetek és létesítmények építését;
- a halászatot és a tudományos kutatást;
- a lobogó szerinti országok kötelezettségeit;
- a tengerekben élő források megőrzésének és kezelésének szabályait, ezen belül a megosztott halállományok kezelésére és kutatására irányuló együttműködést;
- az adott területen lévő tengerfenék ásványi nyersanyagainak kutatására vonatkozó szabályokat, beleértve a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság létrehozását, amely a tengerfenék felderítését és kiaknázását szabályozza és engedélyezi, valamint bányajövedékeket szed be és oszt ki;
- az országok felelősségét a zárt vagy félig zárt tengerek* esetében;
- a tengeri környezet védelmének és megőrzésének szabályait, ideértve a hatásvizsgálattal kapcsolatos követelmények teljesítését és az országokkal szembeni, a tengerszennyezés megelőzését és ellenőrzését célzó követelményeket, valamint felelősségüket a megelőzés elmulasztása esetén;
- a tudományos tengeri kutatások végzésének szabályait;
- a tengeri technológia kapacitásainak megépítésére és átadására vonatkozó szabályokat;
- a kötelező vitarendezési mechanizmust: a viták a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság, a Nemzetközi Bíróság vagy választottbíráskodás elé vihetők. A Tengerjogi Bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik a mélytengerfenéken végzett bányászat tekintetében.
MIKORTÓL HATÁLYOS AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT?
A határozat 1998. július 13. óta hatályos.
Az egyezmény 1994-ben lépett hatályba. Az egyezményt valamennyi uniós ország aláírta. Az EU az egyezményt 2003-ban írta alá. A nyilatkozat megnevezi az olyan, az egyezmény és a megállapodás által szabályozott ügyeket, amelyek tekintetében az uniós országok már átruházták jogilletékességüket.
HÁTTÉR
KULCSFOGALMAK
Parti tenger: egy állam parti tengere az alapvonaltól mért 12 tengeri mérföldet (22,2 km, 13,8 nmi) nem haladhatja meg.
Csatlakozó övezet: az a vízsáv, amely a parti tenger külső szélétől kifelé terül el, amelyen belül az állam korlátozott ellenőrzést gyakorolhat saját területén vagy a parti tengeren, hogy vámügyi, fiskális, bevándorlási vagy egészségügyi jogszabályainak és előírásainak megsértését megelőzze vagy megbüntesse.
Kizárólagos gazdasági övezet: a kizárólagos gazdasági övezet nem haladhatja meg az alapvonaltól mért 200 tengeri mérföldet (370,4 km; 230,2 nmi). Kizárólagos gazdasági övezetén belül a parti ország ellenőrzi az összes gazdasági forrást (pl. halászat, bányászat és olajkutatás), valamint az ilyen források esetleges környezetszennyezését.
Kontinentális talapzat: a kontinentális perem külső széléig terjed ki, de legalább 200 tengeri mérföldre (370 km, 230 nmi) a parti ország parti tengerének alapvonalaitól.
Nyílt tenger: a nyílt óceán, különösen, ha nem tartozik egyetlen ország joghatósága alá sem.
Zárt vagy félig zárt tengerek: két vagy több állam által körülvett és szűk kijárattal egy másik tengerhez vagy óceánhoz kapcsolódó, illetve teljesen vagy elsősorban két vagy több parti állam parti tengeréből és kizárólagos gazdasági övezetéből álló öböl, medence vagy tenger.
FŐ DOKUMENTUMOK
Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye és az annak XI. része végrehajtásáról szóló megállapodás — Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye (HL L 179., 1998.6.23., 3–134. o.)
A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1–2. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Megállapodás az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye XI. részének végrehajtásáról (HL L 215., 1994.8.20., 10–20. o.)
utolsó frissítés 28.08.2018