Mechanikus vibrációnak való kitettség

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

2002/44/EK irányelv – munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv célja a munkások biztonságának és egészségének védelme a mechanikus vibrációval kapcsolatos kockázatokkal szemben.
• Az irányelv meghatározza az egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeket.
• Az EU országai, ha akarják, ezeket szigoríthatják is.
• Az irányelv kiegészíti a 89/391/EGK irányelvet, mivel olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a munkavállalók egészségének és biztonságának javítására bátorítanak.

FŐBB PONTOK

A munkaadók feladata:

• a munkavállalók által elviselt mechanikus vibráció szintjének felmérése, és szükség esetén mérése;
• a gépek lehetséges fizikai hatásának figyelemmel kísérése a munkahelyi gyakorlat, a berendezés típusa és a felhasználás feltételei szempontjából;
• megfelelő eszközök és módszerek felhasználása a vibráció hatásának mérésére;
• gondoskodás arról, hogy hozzáértő személyek végezzék el az értékeléseket és a méréseket, „megfelelő időközönként”;
• nyilvántartás vezetése a megállapításokról a lehetséges jövőbeli egyeztetéshez;
• különleges figyelem biztosítása, amikor kockázatértékelés készül bizonyos tényezőkre, nevezetesen:
  • a kitettség szintje, típusa és időtartama,
  • a lehetséges közvetett hatások,
  • a berendezés gyártója által biztosított tájékoztatás,
  • helyettesítő berendezés létezése;
• a kockázatértékelés naprakészen tartása;
• a kockázatok értékeléséhez szükséges intézkedések azonosítása;
• műszaki és szervezési változtatások bevezetése, amennyiben a vibrációs limiteket meghaladták. Ezek tartalmazhatják a következőket:
  • más munkavégzési módszerek vagy jobban megtervezett berendezések,
  • ülések és fogantyúk felszerelése a berendezésekre, a felhasználó testére vagy karjaira nehezedő nyomás csökkentése érdekében,
  • karbantartási programok,
  • a munkahelyek és munkaállomások megtervezésének és elrendezésének újragondolása,
  • a vibrációnak való kitettség időtartamának és intenzitásának korlátozása,
  • megfelelő munkarend és pihenőidők megvalósítása,
  • a hideg és nedves környezetnek kitett dolgozókat védelmező ruházat biztosítása;
• tájékoztatás és képzés biztosítása a személyzet számára. Ennek tartalmaznia kell a következőket:
  • intézkedések, amelyek megszüntetik a kockázatokat vagy azokat minimálisra csökkentik,
  • részletek a kitettség korlátairól,
  • az értékelési és mérési gyakorlatok eredményei,
  • a lehetséges sérülések kockázatai és ezek feltárása és beszámolás róluk,
  • biztonságos munkamódszerek,
  • rendszeres konzultáció és a személyzet és/vagy képviselőik részvétele.

Az uniós országoknak intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók megfelelő egészségügyi felügyeletének biztosítására, különösen akkor, amikor:

• megállapítható egy összefüggés a vibrációk és egy azonosítható betegség vagy káros egészségügyi hatások között;
• fennáll a valószínűsége annak, hogy a betegség vagy a káros hatások konkrét munkakörülményeknek tudhatók be;
• felhasználhatók tesztelt technikák egy betegség vagy egészségügyi hatások észlelésére.

Amikor egy orvos úgy véli, hogy egy munkavállalónak azonosítható betegsége van, vagy a vibráció miatt gyenge az egészségi állapota:

• az alkalmazottat tájékoztatják és tanácsokkal látják el az olyan egészségügyi felügyelettel kapcsolatban, amire szüksége lehet,
• a munkaadó tájékoztatják, és tennie kell azért, hogy a beazonosított kockázatokat kiküszöbölje vagy csökkentse.

Az uniós országok a tengeri és a légi közlekedést mentesíthetik az irányelv hatálya alól, feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek.

Az irányelv különböző expozíciós értékeket határoz meg attól függően, hogy a rezgések egy tipikus 8 órás napon keresztül befolyásolják-e a felhasználó karját és kezét, vagy egész testét.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2002. július 6. óta van hatályban, és az uniós országokban 2005. július 6-ig kellett törvénybe iktatni.

HÁTTÉR

A nehéz vibrációs munkagépek gyakori használata a munkahelyen, ha nem figyelik azokat gondosan, károsíthatja a felhasználó izmait, csontjait, légzését és még agyát is. A törvényalkotás egyensúlyt teremt a felhasználók védelme, valamint a kis- és középvállalkozásokra kirótt felesleges adminisztratív, pénzügyi és jogi terhek csökkentése révén.

További információ:

• Munkahelyi egészség és biztonság (Európai Bizottság)
• 2002/44/EK irányelv — vibráció (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) – Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata (HL L 177., 2002.7.6., 13-20. o.)

A 2002/44/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM

A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1-8. o.)

A 89/391/EGK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 26.11.2018