Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások engedélyezése

Az irányelv az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások szabadságának az Európai Unió egész területén történő biztosítására hoz létre jogi keretet.

JOGI AKTUS

AZ Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről („Engedélyezési irányelv”)

ÖSSZEFOGLALÓ

A távközlési csomag részét képező engedélyezési irányelv négy másik irányelvvel (a „keretirányelvvel”, a „hozzáférési irányelvvel”, az „egyetemes szolgáltatási irányelvvel” és az „elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel”) együtt az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások versenyképességének növelésére irányuló keretszabályozást hoz létre.

A távközlési csomagot 2009-ben a „hatékonyabb jogalkotásról” és a „polgárok jogairól” szóló irányelv, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének a létrehozása révén módosították.

Az irányelv hatálya, célkitűzése és általános elve

Az irányelv valamennyi elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás engedélyezésére kiterjed, függetlenül attól, hogy e hálózatok és szolgáltatások nyilvánosak-e vagy sem. Az irányelvet a rádiófrekvencia-használati jog megadására akkor lehet alkalmazni, ha az ilyen használat magában foglalja elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás - általában díjazás ellenében történő - biztosítását.

A cél az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának harmonizációja a szabályozás szükséges minimális szintre történő korlátozása révén.

A legfőbb újítást - a rádiófrekvenciák és számok hozzárendelésének különös szabályozási rendszere mellett - az egyedi engedélyeknek valamennyi elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás tekintetében általános felhatalmazásra való cseréje jelenti.

Ennek megfelelően az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása kizárólag egy általános felhatalmazás hatálya alá tartozhat, anélkül, hogy a nemzeti szabályozó hatóság által hozott kifejezett határozatra vagy bármilyen egyéb igazgatási jogi aktusra lenne szükség, ami az érintett vállalatok számára így mindössze egyetlen értesítés küldésére egyszerűsíti az eljárást.

Az általános felhatalmazásból eredő jogok

Az általános felhatalmazás elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatására és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására biztosítja a jogot a vállalatok számára. Az ilyen vállalatok amennyiben a nyilvánosság számára szolgáltatnak elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nyújtanak elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, a következőkre jogosultak:

—	más szolgáltatókkal az összekapcsolásról tárgyalni;

—	hozzáférést vagy összekapcsolást nyerni más szolgáltatóktól; és

—	arra, hogy kijelöljék őket valamely egyetemes szolgáltatási funkciók nyújtására.

Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok

Az EU országai az általános felhatalmazások alapján könnyebbé teszik a rádiófrekvenciák használatát, szükség esetén azonban egyedi jogok megadásához köthetik azt a következő célokból:

—	a káros zavarás elkerülése;

—	a szolgáltatás technikai minőségének a biztosítása;

—	a spektrumhasználat hatékonyságának a biztosítása;

—	általános érdekekhez fűződően az uniós országok által meghatározott további célok elérése.

A rádiófrekvencia- és számhasználati jogokat nyílt, objektív, átlátható, megkülönböztetésektől mentes és arányos eljárásokon keresztül kell megadni.

A használati jogra vonatkozó határozatot a teljes kérelemnek a nemzeti szabályozó hatóság által történő kézhezvételét követően a lehető leghamarabb kell meghozni, és nyilvánosságra hozni.

Az általános felhatalmazáshoz, illetve az egyedi használati jogokhoz fűzött feltételek

Az általános felhatalmazás és a használati jogok csak az irányelv mellékletében felsorolt feltételekhez köthetők. Ilyen feltételek például a következők:

—	pénzügyi hozzájárulás az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához;

—	a szolgáltatások együttműködési képessége és a hálózatok összekapcsolása;

—	a számok hozzáférhetősége és hordozhatósága, ahol a hordozhatóság azt jelenti, hogy a felhasználók megtarthatják telefonszámukat, amikor üzemeltetőt váltanak;

—	környezetvédelmi és területrendezési követelmények;

—	a személyes adatok és a magánélet védelme;

—	bizonyos televíziós és rádióprogramok továbbítására irányuló kötelezettség („továbbítási kötelezettség”);

—	igazgatási díjak fizetésének potenciális előírása a vállalkozások számára;

—	az illegális tartalmak műsorszolgáltatásával kapcsolatos korlátozások.

A rádiófrekvencia-használati jogok számának a korlátozása

Korlátozott rádiófrekvencia-használati jogokat objektív, átlátható, megkülönböztetésektől mentes és arányos kiválasztási kritériumoknak eleget téve lehet adni.

Bizonyos feltételek és eljárások betartása, így például valamennyi érdekelt féllel történő konzultáció, valamennyi határozatnak és azok indokolásának a közzététele, valamint ésszerű időközönként a korlátozás felülvizsgálata mellett az uniós országok korlátozhatják a megadható rádiófrekvencia-használati jogok számát, vagy meghosszabbíthatják a korábban megadott jogok időtartamát.

Amennyiben valamely uniós ország további rádiófrekvencia-használati jogok megadásáról hoz határozatot, közzé kell tennie e határozatát és az ilyen jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást.

A kötelezettségeknek való megfelelés

A nemzeti szabályozó hatóságok nyomon követik és felügyelik az általános felhatalmazásból vagy a használati jogokból eredő kötelezettségeknek és az egyedi kötelezettségeknek való megfelelést. Amennyiben valamely vállalkozás nem felel meg e feltételek közül egynek vagy többnek és a meghatározott időn belül a kötelezettségszegést nem orvosolja, az illetékes hatóságok felhatalmazást kaphatnak a kötelezettségszegés megszüntetésének vagy pénzbírság fizetésének az elrendelésére. Súlyos vagy ismétlődő kötelezettségszegés esetén a hatóságok megakadályozhatják, hogy a vállalkozás tovább folytassa a hálózat szolgáltatását vagy szolgáltatás nyújtását, illetve felfüggeszthetik vagy megvonhatják a használati jogokat.

Igazgatási díjak

A nemzeti szabályozó hatóságok igazgatási díjakat vethetnek ki az általános felhatalmazás keretében szolgáltatást nyújtó vagy hálózatot szolgáltató vállalatokra, illetve a használati joggal rendelkező vállalkozásokra. Ezek a díjak az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és az egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülő költségeket fedezik, amelyek között szerepelhetnek a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költségei, valamint egyéb szabályozási munka költségei. A díjfizetés kiszabásához a nemzeti szabályozó hatóságok éves áttekintést kötelesek közzétenni igazgatási költségeikről és az összegyűlt díjak teljes összegéről.

Az illetékes nemzeti hatóság a rádiófrekvencia-használati jogok és a létesítmények telepítése tekintetében is szabhat ki díjakat.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11-36. o.)

A Bizottság iránymutatása a piacelemzésről és a jelentős piaci erő értékeléséről az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közösségi keretszabályozása alapján (HL C 165., 2002.7.11. 6-31. o.).

E 2002. júliusában elfogadott iránymutatás a hírközlési szolgáltatások új keretszabályozása szerint megállapítja azokat az elveket, amelyek alapján a nemzeti szabályozó hatóságok a hatékony verseny biztosítása céljából elvégzik piacelemzéseiket.

Az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat [COM(2013) 627 final (2013.9.11.) - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

utolsó frissítés 10.09.2015