This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016CJ0498
A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2018. január 25.
Maximilian Schrems kontra Facebook Ireland Limited.
Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 44/2001/EK rendelet – A 15. és a 16. cikk – Joghatóság fogyasztói szerződések esetén – A »fogyasztó« fogalma – Ugyanazon szolgáltatóval vagy eladóval szemben érvényesítendő igények fogyasztók közötti engedményezése.
C-498/16. sz. ügy.
A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2018. január 25.
Maximilian Schrems kontra Facebook Ireland Limited.
Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 44/2001/EK rendelet – A 15. és a 16. cikk – Joghatóság fogyasztói szerződések esetén – A »fogyasztó« fogalma – Ugyanazon szolgáltatóval vagy eladóval szemben érvényesítendő igények fogyasztók közötti engedményezése.
C-498/16. sz. ügy.
Court reports – general – 'Information on unpublished decisions' section
C‑498/16. sz. ügy
Maximilian Schrems
kontra
Facebook Ireland Limited
(az Oberster Gerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 44/2001/EK rendelet – A 15. és a 16. cikk – Joghatóság fogyasztói szerződések esetén – A »fogyasztó« fogalma – Ugyanazon szolgáltatóval vagy eladóval szemben érvényesítendő igények fogyasztók közötti engedményezése”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2018. január 25.
Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben–44/2001 rendelet–Joghatóság fogyasztói szerződések esetén–A „fogyasztó“ fogalma–Megszorító értelmezés–Szempontok
(44/2001 tanácsi rendelet, 15–17. cikk)
Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben–44/2001 rendelet–Joghatóság fogyasztói szerződések esetén–A „fogyasztó“ fogalma–Magán Facebook‑fiók‑felhasználó, aki könyveket publikál, előadásokat tart, honlapokat üzemeltet, adományokat gyűjt, és több fogyasztó igényeit is magára engedményezteti a célból, hogy azokat bíróság előtt érvényesítse–Bennfoglaltság
(44/2001 tanácsi rendelet, 15. cikk)
Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben–44/2001 rendelet–Joghatóság fogyasztói szerződések esetén–A „fogyasztó“ fogalma–Felperes, aki maga nem részese a szóban forgó fogyasztói szerződésnek, és aki más fogyasztók igényeinek engedményeseként jár el–Kizártság
(44/2001 tanácsi rendelet, 15–17. cikk)
Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben–44/2001 rendelet–Joghatóság fogyasztói szerződések esetén–A rendelet 16. cikkének (1) bekezdése–Hatály–Fogyasztó arra irányuló keresete, hogy a lakóhelye szerinti bíróság előtt ne csak saját igényeit, hanem az ugyanebben a tagállamban, más tagállamokban vagy harmadik államokban lakóhellyel rendelkező fogyasztók által engedményezett igényeket is érvényesítsen–Kizártság
(44/2001 tanácsi rendelet, 16. cikk, (1) bekezdés)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 28–32., 39., 40. pont)
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet 15. cikkét úgy kell értelmezni, hogy egy magán Facebook‑fiók‑felhasználó nem veszíti el az e cikk értelmében vett „fogyasztói” minőségét, ha könyveket publikál, előadásokat tart, honlapokat üzemeltet, adományokat gyűjt, és több fogyasztó igényeit is magára engedményezteti a célból, hogy azokat bíróság előtt érvényesítse.
(lásd: 41. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
A Bíróság már megállapította, hogy mivel a 44/2001 rendelet 15. és azt követő cikkei által létrehozott különös rendszer alapjául a másik szerződő félnél gazdasági értelemben gyengébbnek és jogi kérdésekben kevésbé jártasnak tartott fogyasztó védelmének biztosítása szolgál, a fogyasztó csak akkor részesül védelemben, ha egy eljárásban személyesen vesz részt felperesként vagy alperesként. Következésképpen arra a felperesre, aki maga nem részese a szóban forgó fogyasztói szerződésnek, nem vonatkozik a fogyasztói joghatóság (lásd ebben az értelemben: 1993. január 19‑iShearson Lehman Hutton ítélet, C‑89/91, EU:C:1993:15, 18., 23. és 24. pont). E megfontolások az olyan fogyasztó tekintetében is érvényesek, amelyre más fogyasztók igényeiket engedményezték. Ugyanis az említett rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozó joghatósági szabályokat e cikk megfogalmazásának megfelelően kizárólag a fogyasztó által a másik szerződő fél ellen indított eljárásra kell alkalmazni, ami szükségszerűen azt feltételezi, hogy a fogyasztó a szóban forgó eladóval vagy szolgáltatóval kötött szerződést (2015. január 28‑iKolassa ítélet, C‑375/13, EU:C:2015:37, 32. pont).
(lásd: 44., 45. pont)
A 44/2001 rendelet 16. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható a fogyasztó olyan keresetére, amely arra irányul, hogy a lakóhelye szerinti bíróság előtt ne csak saját igényeit, hanem az ugyanebben a tagállamban, más tagállamokban vagy harmadik államokban lakóhellyel rendelkező fogyasztók által engedményezett igényeket is érvényesítsen.
Amint ugyanis azt a Bíróság egy másik összefüggésben már megállapította, a követelések átruházása önmagában nem befolyásolhatja a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározását (2013. július 18‑iÖFAB‑ítélet, C‑147/12, EU:C:2013:490, 58. pont; 2015. május 21‑iCDC Hydrogen Peroxide ítélet, C‑352/13, EU:C:2015:335, 35. pont). Ebből az következik, hogy a 44/2001 rendeletben kifejezetten előírt bíróságoktól eltérő bíróságok joghatósága nem állapítható meg több igénynek egy felperesnél történő koncentrációja által.
(lásd: 48., 49. pont és a rendelkező rész 2. pontja)