a) „szakosodott parcellák”: a malagaszőlő-, feketeszemű szárított szőlő- (korinthiaki) és muskotályszőlő-fajtákkal betelepített területek, amelyről a leszüretelt friss szőlő teljes mennyiségét az ex08 06 20 KN-kód alá sorolt termékekké történő feldolgozás céljából megszárítják;

b) „termelői szervezetek”: a 2200/96/EK rendelet 11. és 13. cikkében említett termelői szervezetek, illetve azok a csoportok, amelyek az említett rendelet 14. cikke értelmében megkapták az előzetes elismerést; ezek a szervezetek tagjaik helyébe lépnek a szárítottszőlő-termesztéshez nyújtott támogatások rendszerének kezelésével kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében;

c) „egyéni termelők”: azok a termelők, akik nem tagjai valamely termelői szervezetnek a mazsolafélék előállítására szolgáló szőlőfajták termesztése vonatkozásában;

d) „feldolgozó”: minden olyan feldolgozó vállalkozás, amelynek termékei a fenti a) pontban meghatározott KN-kód alá sorolhatók, és amelyek megfelelő létesítményekkel rendelkeznek a szárított szőlőnek a vállalkozás területén történő tárolására és feldolgozására (feldolgozatlan szárított szőlő);

e) „szerződések”: az egyéni termelőkre vagy termelői szervezetekre és a feldolgozókra nézve kötelező érvényű feldolgozási szerződések.

a) amely bekerült az adatbázisba;

b) amelyet teljes mértékben megműveltek és leszüreteltek, és amelynek megszárított termését (feldolgozatlan szárított szőlő) szerződés alapján valamely feldolgozóhoz leszállították;

c) amelynek minimális terméshozama megfelel legalább az alábbi mennyiségeknek:

d) amelyből a friss szőlőt és a feldolgozatlan szárított szőlőt a (4) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseknek megfelelően kiválogatták;

e) amelyeken az I. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelő feldolgozatlan szárított szőlőt termelnek.

— ahol a malagaszőlő- és muskotályszőlő-fajták filoxérával fertőzöttek, a minimálisan előírt terméshozam az ennek a rendeletnek hatálybalépését követő öt gazdasági év során 1 900 kg feldolgozatlan szárított szőlőnek felel meg,

— ahol a muskotályszőlő-fajta filoxérával fertőződött, a minimális előírt terméshozam az ennek a rendeletnek a hatálybalépését követő öt gazdasági év során 300 kg feldolgozatlan szárított szőlőnek felel meg,

— az öt éven belül újratelepített szőlők esetében a tagállamok alacsonyabb minimális terméshozamot írhatnak elő, s erről a Bizottságot értesíteniük kell,

— a természeti csapások következtében károsodott parcellák esetében a tagállamok a biztosítótársaságok által igazolt veszteség százalékának megfelelően csökkentik a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott mennyiségeket; biztosítatlan károk tekintetében a tagállamok határozzák meg a minimális terméshozam százalékos csökkentését az érintett területeken, s erről értesítik a Bizottságot,

— ahol a szőlőt a közösségi szabályoknak megfelelően ökológiai módszerekkel termesztik, a tagállamok alacsonyabb minimális terméshozamot írhatnak elő, s erről értesítik a Bizottságot.

a) egyéni termelők és termelői szervezetek esetén:

b) feldolgozók esetében:

— további előírásokat vezethetnek be az ellenőrzések megkönnyítése érdekében,

— a (2) bekezdés alkalmazását új termelőkre és azokra korlátozhatják, akiknek változásokat kell bejelenteniük legutóbbi bevallásukhoz képest a (2) bekezdés második albekezdése értelmében.

— a szerződő felek adatbázis szerinti azonosítószámai,

— azon területek adatai, amelyekre a szerződések vonatkoznak, parcella és fajták szerinti bontásban, az adatbázisban szereplőkkel megegyező referenciákat használva; a terület és annak parcellák szerinti bontása nem különbözhet, és nem haladhatja meg a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése értelmében megjelölt területet és parcellákat; de kisebbek lehetnek,

— a szárított termék (feldolgozatlan szárított szőlő) becsült várható mennyisége, feltüntetve az ugyanazon fajtákkal, illetve malagaszőlő- és muskotályszőlő-fajták esetén ugyanabba a kategóriába tartozó szőlővel betelepített parcellákról várható átlagos terméshozamokat,

— a fizetendő vételár, megfelelő esetben fajta és/vagy minőség szerinti bontásban; kötelezettségvállalás a vételár banki vagy postai átutalással történő kifizetésére,

— előírás arra vonatkozóan, hogy az egyéni termelő vagy termelői szervezet a szerződésben érintett területről leszüretelt szárított szőlő teljes mennyiségét közvetlenül a szárítást követően rakatolható műanyag ládákban a feldolgozó részére leszállítja, a mennyiségből levonva a válogatás során kieső mennyiséget; mindazonáltal a termelői szervezetekkel kötött szerződések kiköthetik, hogy a szárított terméket a termelői szervezetnek kell rakatolható műanyag ládákban tárolnia, és hogy a feldolgozóhoz történő szállítások a teljes gazdasági évre kiterjedhetnek. A termelői szervezetnek vállalnia kell, hogy biztosítja a kielégítő tárolási körülményeket a szárított termékek minőségének megőrzése érdekében,

— kötelezettség a feldolgozó részéről, hogy átveszi és megfelelő feltételek mellett rakatolható műanyag ládákban tárolja az I. mellékletben meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő, feldolgozatlan szárított szőlő teljes mennyiségét,

— a kártérítés összege arra az esetre, ha bármelyik szerződő fél nem teljesítené szerződéses kötelezettségeit, különös tekintettel a vételár megfizetésére és a szerződéssel érintett parcellákról származó teljes mennyiség leszállítására, illetve átvételére vonatkozó kötelezettségekre.

— a lerakodás kezdetének napja és ideje,

— a tételre vonatkozó szerződés azonosító száma,

— a tétel bruttó és nettó tömege,

— a tétel megfelel-e az előírt minimumkövetelményeknek.

— az adatbázisban szereplő azonosítószám vagy számok, és azok a szakosodott területek, amelyekre az igény vonatkozik, a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében megjelöltekkel azonos referenciákat használva,

— a vonatkozó szerződés vagy szerződések azonosító számai, illetve a szerződések másolatai,

— a szállítólevél vagy szállítólevelek azonosítószámai, illetve másolatai,

— az előállított feldolgozatlan szárított szőlő mennyisége és a hektáronkénti terméshozam,

— arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az igényelt támogatásban szereplő területeken termesztett teljes szőlőmennyiséget megszárították, és a feldolgozókhoz leszállították, kivéve a válogatás során kieső mennyiséget.

1.1. az értesítések, szerződések és támogatási kérelmek 100 %-ának adminisztratív ellenőrzése. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a kérelmező azonosítására és a parcellák jellemzőire egyaránt. Számítógépes úton egyeztetni kell az ugyanazon a kérelmező által a korábbi években benyújtott, a borágazattal és egyéb területi támogatásra jogosult ágazatokkal kapcsolatos bevallásokat;

1.2. évenként elvégzett helyszíni ellenőrzések az alábbiak tekintetében:

a) területi eltérések esetén analógiás alapon az alábbi (4) bekezdés alkalmazandó;

b) a rendelkezésre álló infrastruktúra területén fennálló jelentős eltérés esetén a szóban forgó gazdasági év idejére az egyéni termelők, illetve termelői szervezetek nevét el kell távolítani az adatbázisból; az eltávolított neveket legkorábban a következő gazdasági évben szabad az adatbázisba újra bevinni, azzal a feltétellel, hogy igazolni tudják a megfelelő létesítmények, illetve berendezések üzembe helyezését.

a) a rendelkezésre álló infrastruktúra területén fennálló jelentős eltérések esetén a pénzbírságnak meg kell felelnie a szóban forgó gazdasági év során feldolgozott mennyiségeknek megfelelő támogatás összegének; ezen túlmenően a feldolgozók nevét a szóban forgó gazdasági évre az adatbázisból el kell távolítani; az eltávolított neveket legkorábban a következő gazdasági évben szabad az adatbázisba visszaállítani azzal a feltétellel, hogy bizonyítani tudják a megfelelő létesítmények üzembe helyezését;

b) a vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén, különösen a késztermék minőségével kapcsolatosan, beleértve a válogatás során kiselejtezett terméket, illetve a részletes nyilvántartás vezetését, a bírság összege megfelel a szóban forgó gazdasági év során feldolgozott mennyiségeknek megfelelő támogatási összegnek.

a) Abban az esetben, ha valamely egyéni termelő, illetve termelői szervezet nem tartja be különösen az 5. cikk (1) bekezdésének negyedik francia bekezdésében meghatározott szállítási kötelezettséget, a támogatás összege nem folyósítható, illetve ha azt már folyósították, akkor a Bizottság 3887/92/EGK rendeletének ( 12 ) 14. cikke értelmében azt vissza kell téríteni;

b) Abban az esetben, ha a feldolgozók nem vállalták a szerződés értelmében leszállított feldolgozatlan szárított szőlő átvételét, a kirótt pénzbírság összege megfelel az érintett területek után járó támogatási összegnek.

a) Abban az esetben, ha a ténylegesen meghatározott területről kiderül, hogy az meghaladja azt a területet, amely után a támogatást kérték, a támogatás összegét a támogatási kérelemben szereplő terület nagysága alapján kell kiszámítani.

Abban az esetben, ha ezzel ellentétben az ellenőrzés során ténylegesen meghatározott terület kisebb, mint az a terület, amely után a támogatást igényelték, a támogatás összegét a ténylegesen felmért terület után kell meghatározni, és – vis maior esetét kivéve – 3 %-nál vagy 0,2 hektárnál nagyobb eltérés esetében, amely azonban nem haladja meg a felmért terület 20 %-át, ebből az összegből le kell vonni a megállapított eltérés kétszeresét. A termelői szervezeteknek vissza kell téríteniük a jogosulatlanul kifizetett összeg a (3) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámított kamattal növelt összegét.

Abban az esetben, ha az ellenőrzés során talált eltérés meghaladja a felmért terület 20 %-át, hektáronkénti támogatás nem folyósítandó, illetve abban az esetben, ha a támogatás összegét már folyósították, azt a 3887/92/EGK rendelet 14. cikke értelmében vissza kell téríteni.

Mindazonáltal, szándékosan vagy súlyos gondatlanság miatt benyújtott hamis bevallás esetén:

Nem alkalmazandók a fenti levonások abban az esetben, ha a terület meghatározásakor az egyéni termelők illetve termelői szervezetek igazolni tudják, hogy helyesen vették alapul az illetékes hatóság által elfogadott információkat.

Ebben a bekezdésben a „meghatározott terület” kifejezés azokat a területeket jelenti, amelyek tekintetében valamennyi előírt feltétel teljesült;

b) Abban az esetben, ha úgy találják, hogy nem tartották be a minimális terméshozamot, az egyéni termelő, illetve termelői szervezet nevét és megfelelő esetben az érintett feldolgozó nevét törölni kell az adatbázisból a szóban forgó és az azt követő gazdasági évre;

c) Abban az esetben, ha az derül ki, hogy a tényleges terméshozam, bár a minimális terméshozamot meghaladja, mindazonáltal alacsonyabb az érintett földrajzi területre a nemzeti hatóság által becsült átlagos terméshozamnál, az ellenőrzésnek ki kell terjednie az egyéni termelő, illetve termelői szervezet által a piacon friss szőlőként vagy borkészítés céljából értékesített mennyiségekre is. Abban az esetben, ha ez az ellenőrzés és a szőlőterület állapotára vonatkozó ellenőrzés azt mutatják, hogy a támogatásban részesülő parcellákról származó mennyiség teljes egésze nem került szárításra, a támogatás összegét a más célra felhasznált mennyiségek százalékával arányosan kell csökkenteni. Nem folyósítandó támogatás abban az esetben, ha az egyéb célokra felhasznált mennyiségek meghaladják a leszüretelt szőlő mennyiségének 30 %-át. Ahol nem áll rendelkezésre bizonyíték az érintett parcellákról származó tényleges mennyiségeket illetően, az egyéb célokra felhasznált mennyiség egyenlőnek tekintendő a támogatási kérelemben feltüntetett mennyiség és a hatóságok által földrajzi területenként és fajtánként meghatározott átlagos terméshozam alkalmazásával kiszámított mennyiségek közötti különbséggel.

— a 6. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdése az egy térségben vagy egy térség valamely részében talált jelentékeny szabálytalanságok esetén,

— a 6. cikk (7) bekezdésének első albekezdése a parcellák területének meghatározására,

— a 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdése az adatbázisba történő regisztrációs kérelem és/vagy a támogatási kérelem határidőn túli benyújtásának esetére,

— a 11. cikk vis maior eseteire és azokra az esetekre, ahol az alkalmazható bírságok nem kerülnek kiszabásra,

— a 12. cikk a helyszíni ellenőrzésről szóló jelentésre,

— a 13. cikk a helyszíni ellenőrzés elutasítására a gazdálkodó részéről,

— a 14. cikk a jogosulatlanul folyósított kifizetések visszatérítésének szabályaira,

— a 15. cikk.

a) október 1-jét megelőzően az adatbázisban és a szerződésekben szereplő információk alapján:

b) január 31-ét megelőzően:

c) szeptember 1-jét megelőzően:

a) A tagállamok úgy dönthetnek, hogy az 1999/2000-es gazdasági évben az ennek a rendeletnek a hatályba lépését megelőzően létező termelői szövetségi formák veszik át tagjaik helyét a szárított szőlő termesztésére vonatkozó támogatási rendszer adminisztrációjával kapcsolatos valamennyi tevékenységet illetően, abban az esetben, ha 1999. szeptember 15-ét megelőzően a 2200/96/EK rendelet 14. cikkének megfelelően előzetes elismerési kérelmet nyújtanak be;

b) A 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő az adatbázisba való felvételre vonatkozó regisztrációs kérelmek akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha a kérelmező egyéni termelők, termelői szervezetek vagy feldolgozók vállalják az adatbázisban történő regisztrációjukkal kapcsolatos feltételek teljesítését a 2001/02-es gazdasági év kezdetéig, különösen a szárításra, tárolásra és feldolgozásra vonatkozó feltételeket illetően;

c) Az 5. cikkben említett szerződések a termelők vagy termelői szervezetek és azon feldolgozók között jönnek létre, akik a szerződés megkötése előtt kérelmezték az adatbázisba való felvételüket; az 1999/2000-es, a 2000/01-es és a 2001/02-es gazdasági évre vonatkozó szerződéseket 1999. november 1., 2000. szeptember 1., illetve 2001. szeptember 30. előtt kell megkötni;

d) A feldolgozatlan szárított szőlő rakatolható műanyag ládákban történő szállításával és tárolásával kapcsolatos kötelezettség a 2002/03-as gazdasági évvel kezdődően teljes mértékben alkalmazandó.

Mindazonáltal azon egyéni termelők, termelői szervezetek és feldolgozók tekintetében, akikre a 399/94/EK tanácsi rendeletben ( 13 ) foglalt rendelkezések vonatkoznak, ez a kötelezettség az alábbiakra vonatkozik:

▼M2

▼B

e) A 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt szállítási határidő az 1999/2000-es gazdasági évre 1999. december 31. A 2001/02-es gazdasági év kezdetéig a feldolgozók az egyéni termelőkre, illetve termelői szervezetekre bízhatják a saját tároló kapacitásukat meghaladó mennyiségek tárolását;

f) A 9. cikk (4) bekezdése a) pontja második albekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdése c) pontjának rendelkezései a 2002/03-as gazdasági évtől kezdődően alkalmazandók.