This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02006R1907-20160308
Regulation (EC) No 1907/2006 of the European Parliament and of the Council of 18 December 2006 concerning the Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals (REACH), establishing a European Chemicals Agency, amending Directive 1999/45/EC and repealing Council Regulation (EEC) No 793/93 and Commission Regulation (EC) No 1488/94 as well as Council Directive 76/769/EEC and Commission Directives 91/155/EEC, 93/67/EEC, 93/105/EC and 2000/21/EC (Text with EEA relevance)
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete ( 2006. december 18. ) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT vonatkozású szöveg)
Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete ( 2006. december 18. ) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT vonatkozású szöveg)
2006R1907 — HU — 08.03.2016 — 027.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396, 2006.12.30., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 304 |
1 |
22.11.2007 |
||
|
L 268 |
14 |
9.10.2008 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE (2008. december 16.) |
L 353 |
1 |
31.12.2008 |
|
|
L 46 |
3 |
17.2.2009 |
||
|
L 164 |
7 |
26.6.2009 |
||
|
L 86 |
7 |
1.4.2010 |
||
|
L 133 |
1 |
31.5.2010 |
||
|
L 44 |
2 |
18.2.2011 |
||
|
L 58 |
27 |
3.3.2011 |
||
|
L 69 |
3 |
16.3.2011 |
||
|
L 69 |
7 |
16.3.2011 |
||
|
L 101 |
12 |
15.4.2011 |
||
|
L 134 |
2 |
21.5.2011 |
||
|
L 37 |
1 |
10.2.2012 |
||
|
L 41 |
1 |
15.2.2012 |
||
|
L 128 |
1 |
16.5.2012 |
||
|
L 252 |
1 |
19.9.2012 |
||
|
L 252 |
4 |
19.9.2012 |
||
|
L 253 |
1 |
20.9.2012 |
||
|
L 43 |
24 |
14.2.2013 |
||
|
L 108 |
1 |
18.4.2013 |
||
|
L 158 |
1 |
10.6.2013 |
||
|
L 328 |
69 |
7.12.2013 |
||
|
L 90 |
1 |
26.3.2014 |
||
|
L 93 |
24 |
28.3.2014 |
||
|
L 136 |
19 |
9.5.2014 |
||
|
L 244 |
6 |
19.8.2014 |
||
|
L 50 |
1 |
21.2.2015 |
||
|
L 58 |
43 |
3.3.2015 |
||
|
L 104 |
2 |
23.4.2015 |
||
|
L 132 |
8 |
29.5.2015 |
||
|
L 233 |
2 |
5.9.2015 |
||
|
L 9 |
1 |
14.1.2016 |
||
|
L 40 |
5 |
17.2.2016 |
||
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE
(2006. december 18.)
a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),
mivel:|
(1) |
E rendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ és árucikkekben lévő anyagok szabad mozgásának biztosítása, a versenyképesség és az innováció javítása mellett. Ennek a rendeletnek támogatnia kell az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésének alternatív vizsgálati módszereit is. |
|
(2) |
A vegyi anyagok piacának hatékony működése csak úgy érhető el, ha az anyagokra vonatkozó követelmények tagállamonként nem térnek el jelentősen. |
|
(3) |
A fenntartható fejlődés elérése érdekében a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok közelítése során biztosítani kell az emberi egészség- és a környezetvédelem magas szintjét. Az említett jogszabályokat megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az anyagokat a belső piacon vagy a nemzetközi kereskedelemben forgalmazzák-e a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban. |
|
(4) |
A fenntartható fejlődésről szóló johannesburgi világ-csúcstalálkozó által 2002. szeptember 4-én elfogadott végrehajtási terv alapján az Európai Unió célja annak elérése, hogy 2020-ra a vegyi anyagok előállítása és felhasználása oly módon történjen, amely biztosítja az emberi egészséget és a környezetet sújtó jelentős káros hatások minimálisra történő csökkentését. |
|
(5) |
E rendeletet a munkahelyekre és a környezetre vonatkozó közösségi jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni. |
|
(6) |
E rendeletnek hozzá kell járulnia a 2006. február 6-án, Dubaiban elfogadott, a nemzetközi vegyianyag-kezelés stratégiai megközelítése (SAICM) teljesítéséhez. |
|
(7) |
A belső piac egységének megőrzése, valamint az emberi egészség – különösen a munkavállalók egészsége – és a környezet magas szintű védelme érdekében gondoskodni kell arról, hogy az anyagok közösségbeli gyártása akkor is a közösségi jognak megfelelően történjen, ha az adott anyagokat exportálják. |
|
(8) |
Különös figyelmet kell fordítani e rendeletnek a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) gyakorolt lehetséges hatására, és az azokkal szembeni bármilyen megkülönböztetés elkerülésének szükségességére. |
|
(9) |
A Közösségben a vegyi anyagok tekintetében irányadó négy legfontosabb jogi eszköz (a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv ( 4 ), az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) és a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) számos problémát tárt fel a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok működésében, ami a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti eltérésekhez vezet, és így közvetlenül érinti a belső piac működését e területen, valamint feltárta, hogy további intézkedések szükségesek a közegészség és a környezet – az elővigyázatosság elve szerinti – védelme érdekében. |
|
(10) |
Azokat a vámfelügyelet alatt álló anyagokat, amelyeket átmenetileg vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolnak, és amelyeket ismételt kivitelre szánnak, vagy amelyek tranzitáruk, ennek a rendeletnek az értelmében nem „használják fel”, és ezért ezeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A veszélyes anyagok és veszélyes ►M3 keverékek ◄ vasúti, közúti, belvízi, tengeri vagy légi szállítását is ki kell zárni a hatálya alól, mivel az ilyen szállításra már konkrét jogszabályok vonatkoznak. |
|
(11) |
A megvalósíthatóság biztosítása és a hulladék hasznosítására és újrafeldolgozására vonatkozó ösztönzők fenntartása érdekében a hulladékokat nem kell az e rendelet szerinti anyagoknak, ►M3 keverékeknek ◄ vagy árucikkeknek tekinteni. |
|
(12) |
Az e rendelettel létrehozandó új rendszer egyik fontos célkitűzése annak ösztönzése és egyes esetekben biztosítása, hogy a veszélyes anyagokat a jövőben kevésbé veszélyes anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben megfelelő, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható alternatívák állnak rendelkezésre. Ez a rendelet nem érinti a munkavállalók védelméről és a környezetvédelemről szóló irányelvek, különösen a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) ( 8 ), valamint a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló tanácsi irányelv (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) ( 9 ) alkalmazását, amely előírja a munkáltatók számára, hogy – amennyiben műszakilag lehetséges – a veszélyes anyagokat küszöböljék ki vagy helyettesítsék kevésbé veszélyes anyagokkal. |
|
(13) |
Ez a rendelet a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvben ( 10 ) meghatározott tilalmak és korlátozások sérelme nélkül alkalmazandó, amennyiben az anyagokat kozmetikai összetevőként használják és forgalmazzák, és az anyagok e rendelet hatálya alá tartoznak. A 76/768/EGK irányelvben meghatározott, az emberi egészség védelmét szolgáló, gerinces állatokon végzett vizsgálatok fokozatos megszüntetését ezen anyagok kozmetikai termékekben való felhasználásainak figyelembevétele mellett kell megvalósítani. |
|
(14) |
Ez a rendelet az anyagokról és azok felhasználásairól szóló információkat fog létrehozni. A hozzáférhető információkat, beleértve az ezen rendelet által létrehozott információkat, az érintett szereplőknek fel kell használniuk a megfelelő közösségi jogszabályok, például a termékekre és az olyan közösségi önkéntes eszközökre, mint az ökocímkerendszerre vonatkozó jogszabályok alkalmazása és végrehajtása során. A Bizottságnak a vonatkozó közösségi jogszabályok és önkéntes eszközök felülvizsgálata és fejlesztése során meg kell fontolnia, hogy az ezen rendelet által létrehozott információkat hogyan kell felhasználni, és meg kell vizsgálnia egy európai minőségvédjegy létrehozásának lehetőségeit. |
|
(15) |
Közösségi szinten szükséges biztosítani e rendelet technikai, tudományos és közigazgatási szempontjainak hatékony kezelését. E szerep betöltésére központi szervet kell létrehozni. A központi szerv erőforrásigényeire vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány megállapította, hogy – más lehetőségekkel szemben – egy független központi szerv hosszú távon számos előnyt nyújt. Ennek megfelelően létre kell hozni a Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség). |
|
(16) |
Ez a rendelet az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagok gyártóira, importőreire és továbbfelhasználóira vonatkozó különleges feladatokat és kötelezettségeket határozza meg. Ez a rendelet azon az elven nyugszik, hogy az iparnak a vegyi anyagokat olyan felelősséggel és gondossággal kell gyártania, importálnia, felhasználnia vagy forgalomba hoznia, amely elvárható annak biztosítására, hogy az az ésszerűen előrelátható feltételek között ne legyen káros hatással az emberi egészségre és a környezetre. |
|
(17) |
Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások megakadályozása érdekében össze kell gyűjteni a veszélyes tulajdonságok azonosítását elősegítő összes rendelkezésre álló és lényeges információt az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagokról, és az ellátási láncokon keresztül az ésszerűen szükséges mértékben továbbítani kell a kockázatkezelési intézkedésekkel kapcsolatos ajánlásokat. Emellett adott esetben ösztönözni kell a kockázatkezelést támogató technikai tanácsok közzétételét az ellátási láncban. |
|
(18) |
A vegyi anyagokkal összefüggő kockázatok kezeléséért azok a természetes vagy jogi személyek felelősek, amelyek ezeket az anyagokat gyártják, behozzák/importálják, forgalomba hozzák vagy felhasználják. Az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információknak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, különösen a kkv-k számára. |
|
(19) |
Ezért a regisztrálási rendelkezések előírják a gyártók és importőrök számára, hogy adatokat gyűjtsenek az általuk gyártott vagy behozott/importált anyagokról, ezeknek az adatoknak a felhasználásával értékeljék az ezekkel az anyagokkal összefüggő kockázatokat, valamint alakítsanak ki és ajánljanak megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket. Annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a kötelezettségeket ténylegesen betartsák, valamint átláthatósági okokból, a regisztrálás során mindezen információt tartalmazó dokumentációt kell benyújtaniuk az Ügynökség számára. A regisztrált anyagok belső piaci forgalmát meg kell engedni. |
|
(20) |
Az értékelésre vonatkozó rendelkezések előírják a regisztrálást követő intézkedéseket, lehetővé téve annak ellenőrzését, hogy a regisztrálások összhangban állnak-e ennek a rendeletnek az előírásaival, és szükség esetén lehetővé teszik további információk szerzését az anyagtulajdonságok tekintetében. Amennyiben az Ügynökség a tagállamokkal együttműködésben úgy ítéli meg, hogy valamely anyagról indokoltan feltételezhető, hogy az veszélyt jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, a Közösség anyagértékelésre vonatkozó gördülő cselekvési tervébe való felvételüket követően az Ügynökségnek – a tagállamok illetékes hatóságaira támaszkodva – gondoskodnia kell az anyag értékeléséről. |
|
(21) |
Habár az értékelés révén az anyagokra vonatkozóan nyert információkat elsősorban a gyártóknak és importőröknek kell felhasználniuk az anyagokkal összefüggő kockázatok kezelésére, azok az e rendeletben meghatározott engedélyezési és korlátozási eljárások, vagy más közösségi jogszabályokban meghatározott kockázatkezelési eljárások kezdeményezésére is felhasználhatók. Ezért biztosítani kell, hogy ezek az információk az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak és felhasználhatók legyenek ilyen eljárások céljából. |
|
(22) |
Az engedélyezési rendelkezések célja a belső piac megfelelő működésének a biztosítása a ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagokból ◄ eredő kockázatok megfelelő ellenőrzése mellett. A Bizottság kizárólag akkor adhat ki forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt, amennyiben az ilyen anyagok felhasználásából eredő kockázatokat – amennyiben lehetséges – megfelelően ellenőrzik, vagy ha felhasználásuk társadalmi-gazdasági indokokkal igazolható, és nem állnak rendelkezésre megfelelő, gazdaságilag és műszakilag kivitelezhető alternatívák. |
|
(23) |
A korlátozási rendelkezések lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kezelendő kockázatokat hordozó anyagok gyártását, forgalomba hozatalát és felhasználását a kockázatok értékelése alapján teljes vagy részleges tilalom vagy más korlátozás alá vonják. |
|
(24) |
A REACH előkészítéseként a Bizottság REACH végrehajtási projekteket indított el, amelyekben az érdekelt csoportok megfelelő szakértői is részt vesznek. E projektek némelyikének célja olyan iránymutatás-tervezetek és eszközök kidolgozása, amelyek segítséget nyújtanak a Bizottságnak, az Ügynökségnek, a tagállamoknak, az anyagok gyártóinak, importőreinek és a továbbfelhasználóknak e rendelet szerinti kötelezettségeik tényleges teljesítéséhez. E munka lehetővé kell, hogy tegye a Bizottságnak és az Ügynökségnek, hogy a REACH által bevezetett határidőkre figyelemmel, kellő időben megfelelő technikai iránymutatást biztosítson. |
|
(25) |
Az anyagokkal kapcsolatos kockázatok és veszélyek felmérésének feladatát ezért elsősorban az anyagokat gyártó vagy importáló természetes vagy jogi személyekre kell róni, de – annak érdekében, hogy képesek legyenek az ezzel járó terhek viselésére – kizárólag abban az esetben, ha a gyártást vagy importálást bizonyos mennyiséget meghaladó mértékben teszik. A vegyi anyagokat kezelő természetes vagy jogi személyeknek az anyagok felmért kockázatával összhangban meg kell hozniuk a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket, és a vonatkozó ajánlásokat tovább kell adniuk a szállítói láncban. Ez magában foglalja az egyes anyagok előállításából, felhasználásából és ártalmatlanításából eredő kockázatok megfelelő és átlátható módon való leírását, dokumentálását és bejelentését. |
|
(26) |
A vegyi anyagok hatékony kémiai biztonsági értékelése érdekében az anyagok gyártóinak és importőreinek – szükség esetén új vizsgálatok elvégzése révén – információkat kell beszerezniük ezekről az anyagokról. |
|
(27) |
Az ezekre az anyagokra vonatkozó információkat, valamint a kapcsolódó információkat – beleértve a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó információkat is – a végrehajtás és az értékelés céljából, valamint átláthatósági okokból főszabályként be kell nyújtani a hatóságoknak. |
|
(28) |
A tudományos kutatást és fejlesztést rendszerint évi egy tonna alatti mennyiségekben végzik. Nincs szükség a kutatás és fejlesztés mentesítésére, mivel az ilyen kis mennyiségű anyagokat egyébként sem kell regisztrálni. Az innováció ösztönzése érdekében azonban bizonyos időre mentesíteni kell a regisztrálási kötelezettség alól a termék- és folyamatorientált kutatást és fejlesztést, amennyiben a vegyi anyagot még nem szándékoznak meghatározatlan számú fogyasztó számára forgalomba hozni, mivel annak ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben való alkalmazása további kutatást és fejlesztést tesz szükségessé, amelyet a potenciális regisztráló saját maga vagy korlátozott számú, ismert fogyasztóval együttműködésben végez el. Ezenkívül helyénvaló hasonló mentességet biztosítani az anyagot termék- és folyamatorientált kutatás céljára használó továbbfelhasználóknak, amennyiben az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokat a munkavállalók és a környezet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményekkel összhangban megfelelően ellenőrzik. |
|
(29) |
Mivel az árucikkek előállítóinak és importőreinek felelősséget kell viselniük árucikkeikért, helyénvaló regisztrálási követelményt megszabni az olyan anyagok tekintetében, amelyeket ezek az árucikkek rendeltetésszerűen kibocsátanak, és amelyeket az adott felhasználás tekintetében még nem regisztráltak. Az árucikkekben a mennyiségi és koncentrációs küszöböt meghaladóan található ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagok ◄ esetében az Ügynökségnek bejelentést kell tenni, amennyiben az anyaggal való expozíciót nem lehet kizárni, és amennyiben az anyagnak ezt a felhasználását még senki nem regisztráltatta. Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra is, hogy előírhassa regisztrációs dokumentáció benyújtását, amennyiben okkal feltételezi, hogy egy anyag valamely árucikkből történő kibocsátása veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezetre, és az anyagot az adott árucikkek termelőnként vagy importőrönként évi 1 tonnát meghaladó összmennyiségben tartalmazzák. A ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagok ◄ felhasználására vonatkozó engedélyezési kérelmek határidejének lejártát követően az Ügynökségnek mérlegelnie kell a korlátozásra vonatkozó javaslat szükségességét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezen anyagoknak az árucikkekben való használata nem megfelelően ellenőrzött veszélyt jelent az emberi egészségre vagy a környezetre. |
|
(30) |
A kémiai biztonsági értékelések gyártók és importőrök általi végrehajtásának követelményeit egy technikai mellékletben részletesen meg kell határozni, hogy a gyártók és importőrök eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. A fogyasztókkal való méltányos tehermegosztás érdekében a gyártóknak és importőröknek a kémiai biztonsági értékelés során nem csak saját felhasználásaikat és azokat a felhasználásokat kell érinteniük, amelyekre anyagaikat forgalomba hozzák, hanem a fogyasztók által kért valamennyi felhasználási területet is. |
|
(31) |
A Bizottságnak – az iparral való szoros együttműködésben –, a tagállamoknak és az egyéb érdekelt feleknek útmutatót kell kidolgozniuk a ►M3 keverékekkel ◄ kapcsolatos, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítése érdekében (különösen az expozíciós forgatókönyvet magukban foglaló biztonsági adatlapok tekintetében), beleértve a különleges ►M3 keverékekben ◄ található anyagok – például az ötvözetekben lévő fémek – értékelését is. Ennek során a Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a REACH végrehajtási projektek keretében elvégzett munkát, és az erre vonatkozó szükséges iránymutatást bele kell foglalnia a REACH általános útmutató csomagjába. Ezen útmutatónak e rendelet alkalmazása előtt rendelkezésre kell állnia. |
|
(32) |
A kémiai biztonsági értékelést nem kell elvégezni olyan anyagok vonatkozásában, amelyek nagyon kis, veszélyesnek nem tartott koncentrációban fordulnak elő ►M3 keverékekben ◄ . A ►M3 keverékekben ◄ lévő ilyen, kisebb koncentrációjú anyagokat az engedélyezés alól is mentesíteni kell. Ezeket a rendelkezéseket egyaránt alkalmazni kell az olyan ►M3 keverékekre ◄ is, amelyek vegyi anyagok szilárd keverékei, mindaddig, amíg a ►M3 keverék ◄ olyan formát nem kap, amely azt árucikké változtatja. |
|
(33) |
A regisztrációs rendszer hatékonyságának fokozása, a költségek, valamint a gerinces állatokon végzett vizsgálatok csökkentése érdekében elő kell írni az anyagokra vonatkozó információk együttes benyújtását és megosztását. Több regisztráló esetén a csoport egyik tagjának kell a többi kötelezett nevében benyújtania az információkat olyan szabályoknak megfelelően, amelyek biztosítják, hogy valamennyi kért információ benyújtása megtörténjen, miközben lehetővé teszik a költségek megosztását. Egyes meghatározott esetekben lehetővé kell tenni, hogy a regisztráló közvetlenül az Ügynökségnek is benyújthasson információkat. |
|
(34) |
Az anyagokra vonatkozó információk gyűjtésének követelményeit az egyes anyagok gyártási vagy behozatali mennyiségének függvényében részletesen meg kell határozni, mivel azok jelzik az adott anyag által az emberre és a környezetre rótt esetleges terhelést. A kis mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokkal összefüggő esetleges teher csökkentése érdekében új toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatokat kizárólag az 1 és 10 tonna közötti elsőbbségi anyagokra kell előírni. Az ebbe a mennyiségi tartományba tartozó egyéb anyagok tekintetében a gyártókat és importőröket ösztönző intézkedések révén kell érdekeltté tenni ezen információ nyújtására. |
|
(35) |
A tagállamoknak, az Ügynökségnek és valamennyi érdekelt félnek teljes mértékben figyelembe kell vennie a REACH végrehajtási projektek eredményeit, különös tekintettel a természetben előforduló anyagok regisztrálására. |
|
(36) |
Az ásványtani folyamatokból származó anyagok tekintetében meg kell vizsgálni a 2. cikk (7) bekezdésének a) és b) pontja, valamint a XI. melléklet alkalmazását, és ezt a IV. és V. melléklet felülvizsgálatakor teljes mértékben figyelembe kell venni. |
|
(37) |
Vizsgálatok végzése esetén be kell tartani a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó megfelelő követelményeket, amelyeket a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelv ( 11 ) ír elő, valamint az ökotoxikológiai és toxikológiai vizsgálatok esetén a helyes laboratóriumi gyakorlatot, amelyet a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2004. február 11-i 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) ír elő. |
|
(38) |
Lehetővé kell tenni az információk alternatív, az előírt vizsgálatokkal és vizsgálati módszerekkel egyenértékű módszerekkel történő gyűjtését is, például akkor, ►C11 ha ezek az információk hiteles minőségi vagy mennyiségi hatás-szerkezet modellekből ◄ vagy strukturálisan rokon anyagokból származnak. E célból az Ügynökségnek – a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve – megfelelő iránymutatást kell kidolgoznia. Arra is lehetőséget kell adni, hogy megfelelő indoklás esetén bizonyos információkat ne nyújtsanak be. A REACH végrehajtási projektek révén szerzett tapasztalatok alapján ki kell dolgozni az azt meghatározó kritériumokat, hogy mi tekintendő ilyen indoklásnak. |
|
(39) |
Annak elősegítése érdekében, hogy a vállalatok – és különösen a kkv-k – megfeleljenek az ezen rendeletben meghatározott követelményeknek, a tagállamoknak – az Ügynökség által biztosított operatív iránymutatásokat tartalmazó dokumentáción túl – nemzeti információs szolgálatokat kell létrehozniuk. |
|
(40) |
A Bizottságnak, a tagállamoknak, az iparági és más érdekelt feleknek nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt továbbra is hozzá kell járulniuk az alternatív vizsgálati módszerek, többek között a számítógép által segített módszerek, az in vitro módszerek, adott esetben a toxikogenomikán alapulók, valamint más vonatkozó módszerek támogatásához. Az alternatív vizsgálati módszerek támogatására irányuló közösségi stratégia elsőbbséget élvez, és a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy jövőbeli kutatási keretprogramjaiban és olyan kezdeményezéseiben, mint a 2006 és 2010 közötti időszakra szóló, állatvédelemre és állatjólétre vonatkozó közösségi cselekvési tervben is elsőbbséget élvező téma maradjon. Szorgalmazni kell az érdekelt felek részvételét és az összes érdekelt felet bevonó kezdeményezéseket. |
|
(41) |
Az intermedierekre a végrehajthatóság és különleges jellegük miatt külön regisztrálási követelményeket kell megállapítani. A polimereket mindaddig mentesíteni kell a regisztrálás és az értékelés alól, amíg megbízható műszaki és hiteles tudományos kritériumok alapján kivitelezhető és költséghatékony módon ki nem lehet választani azokat a polimereket, amelyek az emberi egészség és a környezet szempontjából kockázatot jelentenek, és emiatt regisztrálásuk szükséges. |
|
(42) |
Annak elkerülése érdekében, hogy a hatóságok és a természetes vagy jogi személyek túlterheltté váljanak a belső piacon már jelen lévő bevezetett anyagok regisztrálásával kapcsolatos munka miatt, ezen anyagok regisztrálását megfelelő időtartamra el kell osztani, anélkül, hogy ez szükségtelen késedelmet okozna. Ezért határidőket kell meghatározni ezen anyagok regisztrálására. |
|
(43) |
A 67/548/EGK irányelvvel összhangban már bejelentett anyagok adatait a rendszerbe át kell venni, és azokat a következő mennyiségi küszöb elérésekor naprakésszé kell tenni. |
|
(44) |
Az összehangolt, egyszerű rendszer biztosítása érdekében minden regisztrálási dokumentációt az Ügynökségnek kell benyújtani. A következetes megközelítés és az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása érdekében az Ügynökségnek ellenőriznie kell valamennyi regisztrálási dokumentáció teljességét, és felelősséget kell vállalnia a regisztrálások esetleges végleges elutasításáért. |
|
(45) |
A Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) bizonyos összetett anyagokat egyetlen besorolási tételben rögzített. Az ún. UVCB-anyagok (ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, komplex reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyagok) változó összetételük ellenére regisztrálhatók egyetlen anyagként e rendelet keretében, feltéve, hogy a veszélyes tulajdonságok nem térnek el jelentősen, és ugyanolyan osztályba sorolást biztosítanak. |
|
(46) |
A regisztrálás során gyűjtött információk naprakészen tartásának biztosítása érdekében a regisztrálók számára kötelezővé kell tenni az Ügynökség tájékoztatását az információkban bekövetkező bizonyos változásokról. |
|
(47) |
A 86/609/EGK irányelvvel összhangban a gerinceseken végzett kísérleteket helyettesíteni, csökkenteni vagy finomítani kell. E rendelet végrehajtásának – ahol lehetséges – a vegyi anyagok egészségügyi és környezetvédelmi kockázatainak felmérésére alkalmas alternatív vizsgálati módszerek alkalmazásán kell alapulnia. Állatok felhasználását a Bizottság vagy nemzetközi szervek által hitelesített, vagy e rendelet tájékoztatási követelményeinek való megfelelés érdekében adott esetben a Bizottság vagy az Ügynökség által elismert alternatív módszerek igénybevételével el kell kerülni. E célból a Bizottságnak az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően javasolnia kell a vizsgálati módszerekről szóló jövőbeli bizottsági rendelet vagy adott esetben e rendelet módosítását az állatkísérletek kiváltása, számának csökkentése vagy finomítása érdekében. A Bizottságnak és az Ügynökségnek biztosítania kell, hogy az állatkísérletek számának csökkentése kulcsfontosságú tényező legyen az érdekelt felek számára nyújtott iránymutatás kialakítása és fenntartása során, valamint az Ügynökség saját eljárásaiban. |
|
(48) |
E rendelet nem érinti a közösségi versenyszabályok teljes körű és mindenre kiterjedő alkalmazását. |
|
(49) |
A párhuzamos munkavégzés elkerülése és különösen a gerinces állatok bevonásával folytatott vizsgálatok számának csökkentése érdekében a regisztrálási dokumentációk és frissítések elkészítésére és benyújtására vonatkozó rendelkezéseknek kötelezővé kell tenniük az információk megosztását abban az esetben, ha azt valamely regisztráló kéri. Gerinces állatokra vonatkozó információk esetén a regisztrálónak azt kötelezően kérnie kell. |
|
(50) |
Közérdekű annak biztosítása, hogy az egyes anyagok emberi egészséget vagy környezetet veszélyeztető hatásaira vonatkozó vizsgálati eredmények – a felhasználásukkal járó kockázatok csökkentése érdekében – a lehető leggyorsabban eljussanak az anyagokat felhasználó természetes vagy jogi személyekhez. Az információkat abban az esetben kell megosztani, ha azt valamely regisztráló kéri, különösen a gerinces állatokon végzett vizsgálatokra vonatkozó információk esetében, olyan feltételek mellett, amelyek méltányos ellentételezést biztosítanak annak a vállalatnak, amely a vizsgálatokat elvégezte. |
|
(51) |
Annak érdekében, hogy a közösségi ipar versenyképességét erősítsék és ezen rendelet lehető leghatékonyabb alkalmazását biztosítsák rendelkezéseket szükséges hozni az adatoknak a regisztrálók közötti, méltányos ellenszolgáltatás alapján történő megosztásáról. |
|
(52) |
A vizsgálati adatok tulajdonosát megillető törvényes tulajdonjogok tiszteletben tartása érdekében az ilyen adatok előállítói számára 12 éven át lehetővé kell tenni, hogy ellenszolgáltatást kérjenek azoktól a regisztrálóktól, akik az adatokat felhasználják. |
|
(53) |
Annak érdekében, hogy a bevezetett anyagok potenciális regisztrálója akkor is elvégezhesse a regisztrálást, ha nem sikerül megállapodást kötnie a korábbi regisztrálóval, az Ügynökségnek kérésre lehetővé kell tennie a vizsgálatokról szóló, már benyújtott összefoglalás vagy átfogó vizsgálati összefoglalás használatát. Azt a regisztrálót, aki ilyen adatokat kap, kötelezni kell arra, hogy járuljon hozzá az adatok tulajdonosának költségeihez. A nem bevezetett anyagok esetében az Ügynökség igazolást kérhet arról, hogy a potenciális regisztráló fizetett a tanulmány tulajdonosának, mielőtt az Ügynökség hozzájárul ahhoz, hogy a potenciális regisztráló használja azt az információt a regisztrációja során. |
|
(54) |
A párhuzamos munkavégzés és különösen a vizsgálatok többszörös elvégzésének az elkerülése érdekében, azoknak a regisztrálóknak, akik bevezetett anyagokat kívánnak regisztrálni, az Ügynökség által kezelt adatbázisban a lehető leghamarabb előzetes regisztrálást kell kezdeményezniük. Olyan rendszert kell létrehozni, amely biztosítja a regisztrált anyagokra vonatkozó információk cseréjét elősegítő anyaginformációs cserefórumok (SIEF) létrehozását. A SIEF résztvevői körének magában kell foglalnia az egyazon bevezetett anyaggal kapcsolatban az Ügynökség számára információt benyújtó összes érintett szereplőt. Azoknak a potenciális regisztrálóknak, akiknek az adott anyag regisztrációjára vonatkozó összes lényeges információt át kell adniuk és meg kell kapniuk, valamint a tanulmányokért pénzügyi kompenzációban részesülő, de információkérésre nem jogosult más résztvevőknek egyaránt a résztvevői körbe kell tartozniuk. E rendszer gördülékeny működésének a biztosítása érdekében a résztvevőknek bizonyos kötelezettségeknek eleget kell tenniük. Amennyiben egy SIEF valamely tagja nem tesz eleget kötelezettségeinek, szankcionálni kell, de a többi tag számára lehetővé kell tenni saját regisztrálásuk előkészítésének a folytatását. Az előzetesen nem regisztrált anyagok esetében intézkedéseket kell hozni annak elősegítése érdekében, hogy a továbbfelhasználók alternatív szállítói forrásokat találjanak. |
|
(55) |
Az önmagában vagy ►M3 keverékekben ◄ található anyagok gyártóit és importőreit ösztönözni kell arra, hogy tájékoztassák az adott anyag továbbfelhasználóit az anyag regisztrálásával kapcsolatos szándékaikról. Amennyiben a gyártó vagy az importőr nem szándékozik regisztrálni az anyagot, ezt az információt a vonatkozó regisztrációs határidő előtt kellő idővel közölnie kell a továbbfelhasználóval, hogy lehetővé tegye számára alternatív szállítói források keresését. |
|
(56) |
A vegyi anyagok kockázatának kezelése tekintetében a gyártók vagy importőrök felelősségének részét képezi az ezekre az anyagokra vonatkozó információk más szakemberekkel – például továbbfelhasználókkal vagy forgalmazókkal – való közlése. Továbbá, az árucikkek előállítói vagy importőrei kötelesek kérelemre tájékoztatást adni az ipari vagy foglalkozásszerű felhasználóknak az árucikkek biztonságos használatáról. E fontos felelősséget a szállítói lánc egészére alkalmazni kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy valamennyi szereplő teljesíthesse az anyagok felhasználásából eredő kockázatok kezelésével kapcsolatban rá háruló kötelezettségeket. |
|
(57) |
Mivel az anyagok és ►M3 keverékek ◄ szállítói láncán belül a meglévő biztonsági adatlapot már most is kommunikációs eszközként használják, ezt helyénvaló továbbfejleszteni és az e rendelet által létrehozott rendszer szerves részévé tenni. |
|
(58) |
A felelősségi lánc létrehozása érdekében a továbbfelhasználóknak akkor feladatuk, hogy értékeljék az anyagok általuk alkalmazott felhasználásaiból eredő kockázatokat, ha a szállítóiktól kapott biztonsági adatlap nem terjed ki ezekre a felhasználásokra, kivéve, ha az érintett továbbfelhasználó a szállító által ajánlottnál több biztonsági intézkedést tesz, valamint ha a szállító nem volt köteles az adott kockázatok értékelésére vagy arra, hogy e kockázatokra vonatkozóan tájékoztatással szolgáljon. Ugyanebből az okból a továbbfelhasználóknak kell az anyagok általuk alkalmazott felhasználásaiból eredő kockázatokat kezelniük. Ezenkívül helyénvaló, hogy a különösen veszélyes anyagot tartalmazó árucikkek gyártója vagy importőre kellő információt biztosítson az ilyen árucikk biztonságos használata érdekében. |
|
(59) |
A továbbfelhasználók által elvégzendő kémiai biztonsági értékelések végrehajtására vonatkozó követelményeket szintén részletesen meg kell határozni annak érdekében, hogy e felhasználók eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. Ezeket a követelményeket kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha valamely anyag vagy ►M3 keverék ◄ összmennyisége az 1 tonnát meghaladja. A továbbfelhasználónak azonban minden esetben meg kell vizsgálnia a felhasználást, valamint megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket kell meghatároznia és alkalmaznia. A továbbfelhasználóknak a felhasználásra vonatkozóan bizonyos alapvető információkat közölniük kell az Ügynökséggel. |
|
(60) |
Végrehajtás és értékelés céljából az anyagok továbbfelhasználói számára elő kell írni bizonyos alapvető információknak az Ügynökségnek történő bejelentését, ha az általuk folytatott felhasználás kívül esik az eredeti gyártó vagy importőr által közölt, a biztonsági adatlapon részletesen ismertetett expozíciós forgatókönyvben meghatározott feltételeken, és ezeket a bejelentett információkat naprakészen kell tartaniuk. |
|
(61) |
A végrehajthatóság és az arányosság érdekében helyénvaló a fenti bejelentési kötelezettség alól mentesíteni azokat a továbbfelhasználókat, akik valamely anyagból kis mennyiséget használnak fel. |
|
(62) |
Meg kell könnyíteni a szállítói láncon belüli kétirányú kommunikációt. A Bizottságnak – a REACH végrehajtási projektek eredményeinek figyelembevételével – ki kell dolgoznia a felhasználások rövid általános leírásainak kategorizálására szolgáló rendszert. |
|
(63) |
Szükséges továbbá annak biztosítása, hogy az ilyen információk gyűjtését a valós információs igényekhez igazítsák. E célból az értékelés keretében az Ügynökséget kötelezni kell arra, hogy hozza meg a gyártók vagy importőrök által javasolt vizsgálati programokra vonatkozó határozatokat. Az Ügynökségnek – a tagállamokkal együttműködésben – prioritást kell biztosítania bizonyos, például a ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagok ◄ számára. |
|
(64) |
A szükségtelen állatkísérletek elkerülése érdekében az érdekelt feleknek 45 napos időszakot kell biztosítani, amelynek során a vizsgálati javaslat tárgyát képező érintett anyagra és kockázati végpontra vonatkozó tudományosan érvényes információkat és tanulmányokat nyújthatnak be. Az Ügynökség által átvett tudományosan érvényes információkat és tanulmányokat figyelembe kell venni a vizsgálati javaslatokra vonatkozó határozatok meghozatalakor. |
|
(65) |
Ezenkívül bizalmat kell kelteni a regisztrálások általános minősége iránt, és gondoskodni kell arról, hogy a széles nyilvánosság és a vegyipar valamennyi érdekeltje bízzon abban, hogy a természetes vagy jogi személyek eleget tesznek a rájuk rótt kötelezettségeknek. Ennek megfelelően helyénvaló előírni, hogy feljegyezzék, mely információkat vizsgált felül megfelelő tapasztalattal rendelkező személy, valamint hogy a regisztrálások bizonyos százalékát megfelelőség tekintetében az Ügynökség ellenőrizze. |
|
(66) |
Az Ügynökséget arra is fel kell hatalmazni, hogy – az Ügynökség által elvégzett értékelések alapján – további tájékoztatást kérjen a gyártóktól, importőröktől vagy a továbbfelhasználóktól az olyan anyagokról, amelyek feltételezhetően kockázatot jelentenek az emberi egészség vagy a környezet számára, többek között a belső piacon való nagy mennyiségű jelenlétük miatt. Az Ügynökség által – a tagállamokkal együttműködésben – az anyagok elsőbbségi besorolása céljából kidolgozott kritériumok alapján létre kell hozni az anyagok értékelésére a közösségi gördülő cselekvési tervet, és az abban foglalt anyagok értékelésével kapcsolatban a tagállamok illetékes hatóságaira kell támaszkodni. Amennyiben az engedélyköteles anyagok felhasználásából származó kockázattal megegyező szintű kockázat származik a telephelyen elkülönített intermedierek felhasználásából, a tagállamok illetékes hatóságai számára is lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben további tájékoztatást kérjenek. |
|
(67) |
Az Ügynökség tagállami bizottságának keretén belüli, a határozattervezetekre vonatkozó kollektív megállapodásnak olyan hatékony rendszer alapját kell szolgálnia, amely tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, miközben fenntartja a belső piacot. Amennyiben egy vagy több tagállam vagy az Ügynökség nem ért egyet a határozattervezettel, azt központosított eljárás keretében kell elfogadni. Amennyiben a tagállami bizottság nem jut egyhangú megállapodásra, a Bizottság a bizottsági eljárással összhangban fogad el határozatot. |
|
(68) |
Az értékelés arra a következtetésre vezethet, hogy a korlátozási vagy engedélyezési eljárások keretében intézkedést kell hozni, vagy más megfelelő jogszabály keretében kockázatkezelési intézkedést kell megfontolni. Az értékelési eljárások előrehaladására vonatkozó információkat ezért közzé kell tenni. |
|
(69) |
Az emberi egészség – többek között az érintett emberi populációkra és esetleg bizonyos veszélyeztetett alpopulációkra tekintettel –, valamint a környezet megfelelően magas szintű védelmének biztosítása érdekében – az elővigyázatosság elvével összhangban – különös figyelmet kell fordítani a ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagokra. ◄ Engedélyt abban az esetben lehet megadni, ha az engedélyt kérelmező természetes vagy jogi személy az engedélyező hatóság felé igazolja, hogy az anyag használatából eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő veszélyeket megfelelően ellenőrzik. Egyéb esetekben a felhasználást akkor is lehet engedélyezni, ha igazolható, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági haszon meghaladja a felhasználással járó kockázatokat, és nem állnak rendelkezésre gazdaságilag és műszakilag kivitelezhető, alkalmas alternatív anyagok vagy technológiák. A belső piac megfelelő működésére figyelemmel helyénvaló, hogy az engedélyező hatóság a Bizottság legyen. |
|
(70) |
A ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagok ◄ által az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatásokat megfelelő kockázatkezelési intézkedésekkel kell megakadályozni annak biztosítására, hogy az anyagok bármilyen felhasználásából eredő kockázatok kellő mértékben ellenőrzöttek legyenek, és ezen anyagok megfelelő biztonságosabb anyagokkal való fokozatos felváltása céljából. A kockázatkezelési intézkedések alkalmazása során biztosítani kell, hogy az anyagok gyártása, forgalmazása és felhasználása során az ezen anyagoknak való kitettség – a kibocsátásokat és veszteségeket is beleértve – a teljes életciklus folyamán a káros hatások bekövetkeztével járó küszöbérték szintje alatt marad. Minden engedélyezett anyag esetében és minden olyan anyag esetében, amelynél az expozíció biztonságos szintje nem állapítható meg, a káros hatások valószínűségének minimálisra csökkentése érdekében mindig a műszakilag és gyakorlatilag lehetséges legnagyobb mértékig intézkedéseket kell hozni az expozíció és a kibocsátás minimalizálására. A megfelelő ellenőrzést biztosító intézkedéseket meg kell adni minden kémiai biztonsági jelentésben. Az intézkedéseket alkalmazni kell, és adott esetben javasolni kell a szállítói lánc későbbi szakaszain található többi szereplőnek is. |
|
(71) |
A REACH végrehajtási projektek eredményeinek figyelembevételével a rákkeltő és mutagén anyagok küszöbértékeinek megállapítására szolgáló módszereket lehet kidolgozni. A vonatkozó mellékletet e módszerek alapján lehet módosítani, lehetővé téve – adott esetben – a küszöbértékeknek az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása mellett történő alkalmazását. |
|
(72) |
A ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagok ◄ megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal való végleges helyettesítésére vonatkozó célkitűzés támogatása érdekében valamennyi engedélykérelmezőnek be kell nyújtania az alternatív megoldások elemzését, figyelemmel az azokkal járó kockázatokra, és a helyettesítés technikai és gazdasági megvalósíthatóságára, beleértve az engedélykérelmező által folytatott vagy folytatni tervezett kutatásra és fejlesztésre vonatkozó információt is. Az engedélyek megadása meghatározott időszak elteltével felülvizsgálat tárgyát képezi, amely időszakokat eseti alapon kell meghatározni, és általában különböző feltételekhez – többek között monitoringhoz – kötődnek. |
|
(73) |
Az önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben található anyag helyettesítését kell előírni akkor, ha az anyag gyártása, felhasználása vagy forgalomba hozatala elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, figyelembe véve a megfelelő biztonságosabb alternatív anyagok és technológiák rendelkezésre állását és az elfogadhatatlan kockázatot jelentő anyag felhasználásaiból származó társadalmi-gazdasági előnyöket. |
|
(74) |
Mindenkinek, aki ►C11 különös aggodalomra okot adó anyagok ◄ önmagukban vagy ►M3 keverékekben ◄ való felhasználásának vagy árucikkekké történő feldolgozásának engedélyezését kérelmezi, az alternatívák vizsgálatának, az alternatívák használatával összefüggő kockázatok, valamint a helyettesítés technikai és gazdasági megvalósíthatósága elemzésének elvégzésével meg kell fontolnia az ilyen anyagok megfelelő biztonságosabb alternatív anyagokkal való helyettesítését. |
|
(75) |
A veszélyes anyagok, ►M3 keverékek ◄ és árucikkek gyártásával, forgalmazására és felhasználására vonatkozó korlátozások bevezetésének lehetősége kisebb mentességekkel az e rendelet hatálya alá tartozó összes anyagra alkalmazandó. Továbbra is korlátozásokat kell bevezetni az 1. vagy 2. karcinogén, mutagén vagy teratogén kategóriába tartozó anyagok önmagukban vagy ►M3 keverékekben ◄ történő, fogyasztók általi használatra való forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatban. |
|
(76) |
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező tulajdonságokkal rendelkező, vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok különösen nagy kockázatot jelentenek, ezért ezeknek az anyagoknak az azonosítása céljából kritériumokat alakítottak ki. Egyes más anyagok esetében a kockázat elég magas ahhoz, hogy eseti alapon ezekkel is azonos módon foglalkozzanak. Az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében az ilyen anyagok azonosítása terén meglévő és minden új tapasztalatot figyelembe véve felül kell vizsgálni, és adott esetben módosítani kell a XIII. mellékletben foglalt kritériumokat. |
|
(77) |
Végrehajthatósági és a célszerűségi megfontolásokat tekintetbe véve, egyrészt a természetes vagy jogi személyek vonatkozásában, amelyeknek el kell készíteniük a kérelmeket és meg kell tenniük a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket, másrészt a hatóságok vonatkozásában, amelyeknek az engedélyezési kérelmeket fel kell dolgozniuk, egyidejűleg csak korlátozott számú anyagot szabad engedélyezési eljárás alá vonni, és a kérelmekre vonatkozóan reális határidőket kell megszabni, bizonyos felhasználásokat pedig mentesíteni kell. Az engedélyezés kritériumainak megfelelőként azonosított anyagokat fel kell venni az engedélyezési eljárásba való lehetséges bevonásra jelölt anyagok jegyzékébe. Ezen jegyzéken belül egyértelműen meg kell határozni az Ügynökség munkaprogramjában szereplő anyagokat. |
|
(78) |
Az Ügynökségnek tanácsot kell adnia az engedélyezési eljárás alá vonandó anyagok fontossági sorrendjére vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a határozatok a társadalmi igényeket, valamint a tudományos ismereteket és fejlődést tükrözzék. |
|
(79) |
Az anyagra vonatkozó teljes tilalom azt jelentené, hogy az anyag semmilyen felhasználása nem engedélyezhető. Ebből következően ésszerűtlen lenne lehetővé tenni engedélyezési kérelmek benyújtását. Ilyen esetekben az anyagot törölni kell azoknak az anyagoknak a jegyzékéből, amelyek tekintetében kérelem nyújtható be, és fel kell venni a korlátozott anyagok jegyzékébe. |
|
(80) |
A belső piac hatékony működésének fenntartása, valamint az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében biztosítani kell az engedélyezésre és a korlátozásra vonatkozó rendelkezések közötti megfelelő kölcsönhatást. Fenn kell tartani az anyagra vonatkozó azon korlátozásokat, amelyek már léteznek az adott anyagnak azon anyagok jegyzékébe való felvételekor, amelyek tekintetében engedélyezési kérelem nyújtható be. Az Ügynökségnek meg kell vizsgálnia, hogy az árucikkekben található anyagokból eredő kockázatokat megfelelően ellenőrzik-e, és amennyiben nem, dokumentációt kell készítenie az azon anyagokra vonatkozó további korlátozások bevezetésével kapcsolatban, amelyek felhasználása engedélyköteles. |
|
(81) |
Az adott anyagok felhasználásainak az engedélyezésére vonatkozó összehangolt megközelítés biztosítása érdekében az Ügynökségnek véleményeket kell kiadnia a felhasználásokból eredő kockázatokról, beleértve, hogy az anyagot megfelelően ellenőrzik-e vagy sem, és harmadik felek által a hozzá benyújtott társadalmi-gazdasági elemzésekről. A Bizottságnak figyelembe kell vennie ezeket a véleményeket, amikor az engedélyezés megadásáról vagy elutasításáról dönt. |
|
(82) |
Az engedélyezési követelmény hatékony felügyelete és végrehajtása érdekében a szállítóiknak kiadott engedélyből származó előnyöket élvező továbbfelhasználóknak tájékoztatniuk kell az Ügynökséget az anyagok általuk történő felhasználásáról. |
|
(83) |
Az átfogóbb következtetések tagállamokon belüli vizsgálatának és a tagállamoknak a döntésekbe történő szorosabb bevonásának lehetővé tétele érdekében helyénvaló, hogy az engedélyek megadására vagy elutasítására vonatkozó végső döntéseket a Bizottság hozza meg a szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően. |
|
(84) |
A jelenlegi rendszer felgyorsítása érdekében a korlátozási eljárás szerkezetét át kell alakítani, és annak a több alkalommal lényegesen módosított és kiigazított 76/769/EGK irányelv helyébe kell lépnie. A fenti irányelv szerint kidolgozott összes korlátozást az egyértelműség érdekében és ennek az új, meggyorsított korlátozási eljárásnak a kiindulópontjaként bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Adott esetben e rendelet XVII. mellékletének alkalmazását a Bizottság által kidolgozott iránymutatásokkal kell megkönnyíteni. |
|
(85) |
A XVII. melléklet vonatkozásában a tagállamoknak meg kell engedni, hogy egy átmeneti időszakra szigorúbb korlátozásokat tarthassanak fenn, feltéve, hogy ezeket a korlátozásokat a Szerződéssel összhangban bejelentették. Ez az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló azon anyagokra vonatkozik, amelyek gyártása, forgalomba hozatala vagy felhasználása korlátozott. Ezeket a korlátozásokat a Bizottságnak össze kell gyűjtenie és közzé kell tennie. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a Bizottság az érintett intézkedéseket egy esetleges harmonizáció céljából felülvizsgálja. |
|
(86) |
A gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó feladata kell, hogy legyen az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosításához szükséges megfelelő kockázatkezelési intézkedések meghatározása az önmagukban, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben előforduló anyagok gyártásából, forgalomba hozatalából és felhasználásából eredő kockázatok ellen. Amennyiben azonban ezeket az intézkedéseket elégtelennek ítélik meg, és amennyiben a közösségi jogalkotás indokolt, megfelelő korlátozásokat kell meghatározni. |
|
(87) |
Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében az önmagukban, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben előforduló anyagok gyártására, forgalomba hozatalára vagy felhasználására vonatkozó korlátozások magukban foglalhatnak a gyártásra, forgalomba hozatalra vagy felhasználásra vonatkozó feltételeket vagy tiltásokat. Ezért fel kell sorolni az ilyen korlátozásokat és azok módosításait. |
|
(88) |
A korlátozásra vonatkozó javaslat előkészítése érdekében, valamint annak érdekében, hogy az ilyen jogszabály hatékonyan működhessen, a tagállamok, az Ügynökség, a Közösség egyéb szervei, a Bizottság és az érdekelt felek között jó együttműködésnek, koordinációnak és kommunikációnak kell fennállnia. |
|
(89) |
Annak érdekében, hogy a tagállamok lehetőséget kapjanak az emberi egészség és a környezet tekintetében fennálló konkrét kockázatra vonatkozó javaslatok benyújtására, a részletes követelményekkel összhangban dokumentációt kell összeállítaniuk. A dokumentációban meg kell indokolni a közösségi szintű intézkedés létjogosultságát. |
|
(90) |
A korlátozások összehangolt megközelítésének biztosítása érdekében az Ügynökségnek ebben az eljárásban koordinátori szerepet kell betöltenie, például a megfelelő előadók kijelölése és a vonatkozó mellékletek követelményeinek való megfelelés ellenőrzése útján. Az Ügynökségnek jegyzéket kell vezetnie azon anyagokról, amelyekre vonatkozóan korlátozási dokumentáció készül. |
|
(91) |
Annak érdekében, hogy a Bizottság lehetőséget kapjon az emberi egészség és a környezet tekintetében fennálló olyan konkrét kockázat kezelésére, amellyel közösségi szinten kell foglalkozni, meg kell tudnia bízni az Ügynökséget korlátozási dokumentáció elkészítésével. |
|
(92) |
Az átláthatóság érdekében az Ügynökségnek a vonatkozó dokumentációt a javasolt korlátozásokkal együtt közzé kell tennie, és kérnie kell annak véleményezését. |
|
(93) |
Az eljárás kellő időben történő lezárása érdekében az Ügynökségnek a javasolt intézkedésre és annak hatására vonatkozó véleményét az előadó által elkészített véleménytervezet alapján kell benyújtania. |
|
(94) |
A korlátozási eljárás felgyorsítása érdekében a Bizottságnak az Ügynökség véleményének beérkezését követően, meghatározott időn belül el kell készítenie módosítástervezetét. |
|
(95) |
Az Ügynökség központi szerepet tölt be a vegyi anyagokról szóló jogszabály, valamint a döntéshozatali folyamatok és tudományos alapjuk hitelességének az érdekeltek körében és a széles nyilvánosság előtt történő biztosításában. Az Ügynökség kulcsszerepet játszik továbbá az e rendelethez kapcsolódó tájékoztatás összehangolásában és annak végrehajtásában. Ezért elengedhetetlen, hogy a közösségi intézmények, a tagállamok, a széles nyilvánosság és az érdekelt felek bizalmat tápláljanak az Ügynökség iránt. Ebből az okból létfontosságú az Ügynökség függetlenségének, magas szintű tudományos, technikai és szabályozói kapacitásainak, valamint átláthatóságának és hatékonyságának a biztosítása. |
|
(96) |
Az Ügynökség felépítésének alkalmasnak kell lennie az általa betöltendő feladatok ellátására. A hasonló közösségi intézmények esetében szerzett tapasztalatok e tekintetben bizonyos iránymutatást adnak, de a felépítést e rendelet konkrét igényeihez kell hozzáigazítani. |
|
(97) |
A vegyi anyagok kockázataira és az ezen kockázatok kezelésére vonatkozó információk közlése lényeges elemét képezi az e rendelet által létrehozott rendszernek. Az Ügynökség által az összes érdekelt félnek nyújtandó iránymutatás elkészítése során figyelembe kell venni a vegyipari és más ágazatokból származó legjobb gyakorlatot. |
|
(98) |
Az Ügynökség titkárságának a hatékonyság érdekében alapvetően technikai és igazgatási, valamint tudományos feladatokat kell ellátnia anélkül, hogy igénybe venné a tagállamok tudományos és technikai forrásait. Az ügyvezető igazgatónak biztosítania kell, hogy az Ügynökség feladatait függetlenül és eredményesen lássa el. Annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség betöltse feladatát, az igazgatóság összetételét úgy kell kialakítani, hogy az képviseljen minden tagállamot, a Bizottságot és – az érdekeltek bevonása érdekében – a Bizottság által kijelölt más érdekelt feleket, és az Európai Parlamentet, valamint biztosítani kell benne a legmagasabb szintű hozzáértés, megfelelő széles körű szakértelmet a vegyi anyagok biztonsága vagy szabályozása területén, továbbá az általános pénzügyi és jogi ügyekben való megfelelő szakértelmet. |
|
(99) |
Az Ügynökségnek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához és szerepe betöltéséhez szükséges valamennyi eszközzel. |
|
(100) |
Bizottsági rendeletben kell meghatározni a díjak összetételét és összegét, beleértve azon körülményeket is, amelyek esetén a díjak egy részét továbbítják az érintett tagállam illetékes hatóságának. |
|
(101) |
Az Ügynökség igazgatóságnak rendelkeznie kell a szükséges hatáskörrel a költségvetés megállapításához és végrehajtása ellenőrzéséhez, a belső szabályzat elkészítéséhez, pénzügyi szabályzat elfogadásához és az ügyvezető igazgató kinevezéséhez. |
|
(102) |
A kockázatértékelési bizottság és a társadalmi-gazdasági elemzésekkel foglalkozó bizottság révén az Ügynökségnek – saját szakterületén belül – a tudományos szakvélemények kiadása terén át kell vennie a Bizottság mellett működő tudományos bizottságok szerepét. |
|
(103) |
Az Ügynökségnek a tagállamok bizottságán keresztül arra kell törekednie, hogy megállapodást érjen el a tagállamok hatóságai között az összehangolt megközelítést igénylő konkrét kérdések tekintetében. |
|
(104) |
Szoros együttműködést kell biztosítani az Ügynökség és a tagállamokban működő illetékes hatóságok között, hogy a kockázatértékelési bizottság és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság tudományos szakvéleményei a Közösségben rendelkezésre álló, lehető legszélesebb tudományos és technikai szakértelmen alapuljanak. Ugyanebből a célból a bizottságoknak képesnek kell lenniük további kiegészítő, különleges szakértelem igénybevételére. |
|
(105) |
A természetes vagy jogi személyeknek a vegyi anyagok biztonságos felhasználásának biztosítására vonatkozó fokozott felelősségére figyelemmel a végrehajtást erősíteni kell. Az Ügynökségnek ezért fórumot kell biztosítania a tagállamok számára a vegyi anyagokról szóló jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeikre vonatkozó információk kicserélése és e tevékenységek összehangolása érdekében. A tagállamok között e tekintetben jelenleg fennálló nem hivatalos együttműködést elősegítené a hivatalosabb keret. |
|
(106) |
Az Ügynökségen belül fellebbezési tanácsot kell felállítani az Ügynökség által hozott határozatok által érintett természetes vagy jogi személyek által benyújtott fellebbezések feldolgozásának biztosítása érdekében. |
|
(107) |
Az Ügynökséget részben a természetes vagy jogi személyek által befizetett díjakból, részben pedig az Európai Közösségek általános költségvetéséből kell finanszírozni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére terhelhető támogatások tekintetében a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Ezen túlmenően, az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell elvégeznie az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet ( 13 ) 91. cikkével összhangban. |
|
(108) |
Amennyiben a Bizottság és az Ügynökség helyénvalónak tartja, lehetővé kell tenni harmadik országok képviselői számára az Ügynökség munkájában való részvételt. |
|
(109) |
Az Ügynökségnek – a nemzetközi szabályozások harmonizációjában érdekelt szervezetekkel folytatott együttműködés révén – hozzá kell járulnia a Közösségnek és a tagállamoknak az ilyen harmonizációs tevékenységekben betöltött szerepéhez. A széles körű nemzetközi konszenzus előmozdítása érdekében az Ügynökségnek figyelembe kell vennie a vegyi anyagok szabályozása területén meglévő és kialakulóban lévő nemzetközi szabványokat, például a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerét (GHS). |
|
(110) |
Az Ügynökségnek kell biztosítania azt az infrastruktúrát, amelyre a természetes vagy jogi személyeknek az adatok megosztására vonatkozó rendelkezések szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségük van. |
|
(111) |
Fontos elkerülni az Ügynökség, valamint az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) által létrehozott Európai Gyógyszerügynökség (EMEA), az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) által létrehozott Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), valamint a 2003. július 22-i tanácsi határozattal ( 16 ) létrehozott munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság feladatának az összekeverését. Ebből következően az Ügynökségnek eljárási szabályzatot kell létrehoznia azokra az esetekre, amikor szükséges az EFSA-val vagy a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal való együttműködés. Ez a rendelet máskülönben nem érintheti a közösségi jogszabályok által az EMEA-ra, az EFSA-ra és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottságra ruházott hatásköröket. |
|
(112) |
Az önmagukban vagy ►M3 keverékekben ◄ előforduló vegyi anyagok belső piacának a működése, és egyúttal az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani egy osztályozási és címkézési jegyzékre vonatkozóan. |
|
(113) |
A regisztrálásra kötelezett vagy a 67/548/EGK irányelv 1. cikkének a hatálya alá tartozó és forgalomba hozott anyagok osztályba sorolását és címkézését ezért be kell jelenteni az Ügynökségnek, azoknak a jegyzékbe történő felvétele céljából. |
|
(114) |
A széles nyilvánosság és különösen a bizonyos anyagokkal érintkezésbe kerülő személyek összehangolt védelmének, valamint az osztályba sorolásra és címkézésre épülő közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében – amennyiben lehetséges – jegyzékben kell rögzíteni az ugyanazon anyag gyártói és importőrei által a 67/548/EGK irányelvvel és az 1999/45/EK irányelvvel összhangban elfogadott osztályba sorolást, valamint az egyes anyagok osztályba sorolásának és címkézésének összehangolása érdekében közösségi szinten hozott határozatokat. Ennek során teljes mértékben figyelembe kell venni a 67/548/EGK irányelv szerint folytatott tevékenységekkel kapcsolatban elvégzett munkát és összegyűlt tapasztalatot, beleértve a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok osztályba sorolását és címkézését is. |
|
(115) |
A források felhasználását a legveszélyesebb anyagokra kell összpontosítani. A 67/548/EGK irányelv I. mellékletébe emiatt akkor kell valamely anyagot felvenni, ha az megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagként, légzőszervi szenzibilizálóként besorolható, továbbá eseti alapon fel kell azt venni más hatásokra tekintettel is. Olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy javaslatokat nyújtsanak be az Ügynökségnek. Az Ügynökségnek véleményt kell adnia a javaslatról, az érdekelt feleknek pedig lehetőséget kell biztosítani, hogy ahhoz megjegyzéseket fűzhessenek. A Bizottságnak ezt követően kell határozatot hoznia. |
|
(116) |
A tagállamok és az Ügynökség által e rendelet működéséről készített rendszeres jelentések nélkülözhetetlen eszközei lesznek annak, hogy e rendelet végrehajtását felügyeljék, valamint e terület fejlődési irányvonalait megfigyeljék. A jelentésekben szereplő megállapításokból levont következtetések hasznos és gyakorlati eszközei lesznek e rendelet felülvizsgálatának, és – adott esetben – a módosítási javaslatok megfogalmazásának. |
|
(117) |
Az uniós polgárok számára biztosítani kell az olyan vegyi anyagokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, amelyekkel érintkezésbe kerülhetnek, hogy lehetőségük legyen arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a vegyi anyagok felhasználásáról. Ezen cél megvalósításának átlátható eszköze, hogy a polgárok számára biztosítják az Ügynökség adatbázisában található alapvető adatokhoz – többek között a veszélyes tulajdonságok rövid leírásához, a címkézési követelményekhez és az engedélyezett felhasználásokat és a kockázatkezelési intézkedéseket is magukban foglaló vonatkozó közösségi jogszabályokhoz – való ingyenes és egyszerű hozzáférést. Az Ügynökségnek és a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az információkhoz való hozzáférést a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 17 ), az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 18 ), valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB egyezménnyel összhangban, amelynek a Közösség részes fele. |
|
(118) |
Az információk e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatala a 1049/2001/EK rendelet különleges követelményeinek hatálya alá tartozik. Az említett rendelet meghatározza az információk közzétételének kötelező határidőit, valamint az eljárási garanciákat, például a fellebbezés jogát. E követelmények Ügynökségre való alkalmazásának gyakorlati rendelkezéseit az igazgatóságnak kell elfogadnia. |
|
(119) |
A tagállamok illetékes hatóságainak – a közösségi jogszabályok végrehajtásában való részvételükön kívül – a tagállamokban lévő érdekeltekhez való közelségük miatt szerepet kell játszaniuk a vegyi anyagok kockázataira és a természetes vagy jogi személyeknek a vegyi anyagokról szóló jogszabályok szerinti kötelezettségeire vonatkozó információcserében is. Ugyanakkor a globális kommunikációs folyamat koherenciájának és hatékonyságának biztosítása érdekében szoros együttműködésre van szükség az Ügynökség, a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai között. |
|
(120) |
Az e rendelet által létrehozott rendszer hatékony működése érdekében a tagállamok, az Ügynökség és a Bizottság között jó együttműködésnek, koordinációnak és információcserének kell megvalósulnia a végrehajtás tekintetében. |
|
(121) |
E rendelet betartásának a biztosítása érdekében a tagállamoknak hatékony felügyeleti és ellenőrző intézkedéseket kell életbe léptetniük. Meg kell tervezni és végre kell hajtani a szükséges ellenőrzéseket, és azok eredményeiről jelentést kell készíteni. |
|
(122) |
A tagállamok által folytatott végrehajtási tevékenységek átláthatóságának, pártatlanságának és egységességének a biztosítása érdekében a tagállamoknak ki kell alakítaniuk a szankciók megfelelő keretrendszerét a szabálysértések hatékony, arányos és visszatartó hatású szankcionálása céljából, mivel a szabályok megsértése az emberi egészség és a környezet károsodását eredményezheti. |
|
(123) |
Az e rendelet és bizonyos módosításainak végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 19 ) összhangban kell elfogadni. |
|
(124) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy bizonyos esetekben módosítsa a mellékleteket, meghatározza a vizsgálati módszerekre vonatkozó szabályokat, változtassa a megfelelőség ellenőrzésére kiválasztott dokumentáció százalékos arányát, és módosítsa a kiválasztás kritériumait, valamint meghatározza, mi minősül a vizsgálatok technikailag megvalósíthatatlan voltát igazoló megfelelő indoklásnak. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vagy e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
(125) |
Elengedhetetlen, hogy a vegyi anyagokat az e rendelet rendelkezéseinek teljes alkalmazhatóságáig tartó átmeneti időszakban is – és különösen az Ügynökség indulási időszaka alatt – hatékonyan és kellő időben szabályozzák. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság biztosítsa az Ügynökség felállításához szükséges támogatást, beleértve a szerződések megkötését és ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezését addig, amíg az Ügynökség igazgatósága maga nevezhet ki ügyvezető igazgatót. |
|
(126) |
A 793/93/EGK rendelet és a 76/769/EGK irányelv alapján elvégzett munka teljes hasznosítása, valamint annak elkerülése érdekében, hogy ez a munka kárba vesszen, a Bizottságot az indulási időszak alatt fel kell hatalmazni arra, hogy erre a munkára alapozva, az e rendeletben megállapított teljes korlátozási eljárás követése nélkül korlátozásokat kezdeményezzen. E rendelet hatálybalépésekor a fentiek mindegyikét fel kell használni a kockázatcsökkentési intézkedések támogatása érdekében. |
|
(127) |
Az új rendszerre való zökkenőmentes áttérés érdekében e rendelet rendelkezéseit helyénvaló fokozatosan hatályba léptetni. Ezen túlmenően a rendelkezések fokozatos hatálybalépése valamennyi érintett fél – hatóságok, természetes vagy jogi személyek, valamint érdekelt felek – számára lehetővé teszi, hogy forrásaikat a megfelelő időpontokban az új feladatokra való felkészülésre összpontosítsák. |
|
(128) |
Ez a rendelet a 76/769/EGK irányelv, a 91/155/EGK bizottsági irányelv ( 20 ), a 93/67/EGK bizottsági irányelv ( 21 ), a 93/105/EK bizottsági irányelv ( 22 ), a 2000/21/EK bizottsági irányelv ( 23 ), a 793/93/EGK rendelet és az 1488/94/EK bizottsági rendelet ( 24 ) helyébe lép. Ezeket a rendeleteket ezért hatályon kívül kell helyezni. |
|
(129) |
A következetesség érdekében módosítani kell az 1999/45/EK irányelvet, amely az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik. |
|
(130) |
Mivel a rendelet célját, nevezetesen az anyagokra vonatkozó szabályok megállapítását és a Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(131) |
E rendelet figyelembe veszi azokat az alapvető jogokat és elveket, amelyeket különösen az Európai Unió ( 25 ) alapjogi chartája elismer. Különösen törekszik annak biztosítására, hogy a környezetvédelem és a fenntartható fejlődésnek a charta 37. cikkében garantált elveit teljes mértékben betartsa, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
|
TARTALOMJEGYZÉK |
|
|
I. CÍM |
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK |
|
1. fejezet |
Cél, hatály és alkalmazás |
|
2. fejezet |
Fogalommeghatározások és általános rendelkezés |
|
II. CÍM |
ANYAGOK REGISZTRÁLÁSA |
|
1. fejezet |
Általános regisztrálási kötelezettség és tájékoztatási követelmények |
|
2. fejezet |
Regisztráltnak tekintett anyagok |
|
3. fejezet |
Regisztrálási kötelezettség és információs követelmények az elkülönített intermedierek bizonyos típusai tekintetében |
|
4. fejezet |
Valamennyi regisztrálásra vonatkozó közös rendelkezések |
|
5. fejezet |
A bevezetett anyagokra és a bejelentett anyagokra alkalmazandó átmeneti rendelkezések |
|
III. CÍM |
ADATOK MEGOSZTÁSA ÉS A SZÜKSÉGTELEN VIZSGÁLATOK ELKERÜLÉSE |
|
1. fejezet |
Célkitűzések és általános szabályok |
|
2. fejezet |
A nem bevezetett anyagokra és az előzetes regisztrálást el nem végző, a bevezetett anyagot regisztrálókra vonatkozó szabályok |
|
3. fejezet |
A bevezetett anyagokra vonatkozó szabályok |
|
IV. CÍM |
TÁJÉKOZTATÁS A SZÁLLÍTÓI LÁNCBAN |
|
V. CÍM |
A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK |
|
VI. CÍM |
ÉRTÉKELÉS |
|
1. fejezet |
A dokumentáció értékelése |
|
2. fejezet |
Az anyagok értékelése |
|
3. fejezet |
Az intermedierek értékelése |
|
4. fejezet |
Közös rendelkezések |
|
VII. CÍM |
ENGEDÉLYEZÉS |
|
1. fejezet |
Engedélyezési követelmények |
|
2. fejezet |
Az engedélyek megadása |
|
3. fejezet |
Engedélyezés a szállítói láncban |
|
VIII. CÍM |
EGYES VESZÉLYES ANYAGOK ÉS ►M3 KEVERÉKEK ◄ GYÁRTÁSÁVAL, FORGALMAZÁSÁVAL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK |
|
1. fejezet |
Általános kérdések |
|
2. fejezet |
A korlátozásokkal kapcsolatos eljárás |
|
IX. CÍM |
DÍJAK |
|
X. CÍM |
AZ ÜGYNÖKSÉG |
|
XII. CÍM |
INFORMÁCIÓK |
|
XIII. CÍM |
ILLETÉKES HATÓSÁGOK |
|
XIV. CÍM |
VÉGREHAJTÁS |
|
XV. CÍM |
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK |
|
I. MELLÉKLET |
AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉVEL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
|
II. MELLÉKLET |
A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK |
|
III. MELLÉKLET |
AZ 1 ÉS 10 TONNA KÖZÖTTI MENNYISÉGBEN REGISZTRÁLT ANYAGOKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK |
|
IV. MELLÉKLET |
A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEK A 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNK a) PONTJA ÉRTELMÉBEN |
|
V. MELLÉKLET |
A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEK A 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNK b) PONTJA ÉRTELMÉBEN |
|
VI. MELLÉKLET |
A 10. CIKKBEN EMLÍTETT TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK |
|
VII. MELLÉKLET |
A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
|
VIII. MELLÉKLET |
A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
|
IX. MELLÉKLET |
A LEGALÁBB 100 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
|
X. MELLÉKLET |
AZ 1 000 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
|
XI. MELLÉKLET |
A VII–X. MELLÉKLETBEN MEGHATÁROZOTT EGYSÉGES VIZSGÁLATI RENDSZERTŐL VALÓ ELTÉRÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI |
|
XII. MELLÉKLET |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉRŐL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉRŐL |
|
XIII. MELLÉKLET |
A PERZISZTENS, BIOAKKUMULATÍV ÉS MÉRGEZŐ ANYAGOK, VALAMINT A NAGYON PERZISZTENS ÉS NAGYON BIOAKKUMULATÍV ANYAGOK AZONOSÍTÁSI KRITÉRIUMAI |
|
XIV. MELLÉKLET |
AZ ENGEDÉLYKÖTELES ANYAGOK JEGYZÉKE |
|
XV. MELLÉKLET |
DOKUMENTÁCIÓK |
|
XVI. MELLÉKLET |
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELEMZÉS |
|
XVII. MELLÉKLET |
EGYES VESZÉLYES ANYAGOK, KEVERÉKEK ÉS ÁRUCIKKEK GYÁRTÁSÁRA, FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK |
I. CÍM
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1. FEJEZET
Cél, hatály és alkalmazás
1. cikk
Cél és hatály
(1) E rendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének – beleértve az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésénél az alternatív vizsgálati módszerek elősegítését is –, valamint az anyagok belső piaci szabad forgalmának biztosítása, a versenyképesség és az innováció erősítésével egyidejűleg.
(2) Ez a rendelet a 3. cikk szerinti vegyi anyagokra és ►M3 keverékekre ◄ vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Ezeket a rendelkezéseket az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló ilyen anyagok gyártására, forgalomba hozatalára vagy felhasználására, valamint a ►M3 keverékek ◄ forgalomba hozatalára kell alkalmazni.
(3) Ez a rendelet azon az elven nyugszik, hogy a gyártók, importőrök és a továbbfelhasználók kötelessége biztosítani, hogy olyan anyagokat gyártsanak, hozzanak forgalomba vagy használjanak fel, amelyek nincsenek káros hatással az emberi egészségre vagy a környezetre. A rendelkezései az elővigyázatosság elvén alapulnak.
2. cikk
Alkalmazás
(1) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:
a) a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv ( 26 ) hatálya alá tartozó radioaktív anyagok;
b) olyan önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagok, amelyek vámfelügyelet alatt állnak, feltéve, hogy semmilyen módon nem kezelik vagy dolgozzák fel őket, és amelyeket ideiglenesen tárolnak, vagy amelyek újrakivitel céljából vámszabad területen vagy vámszabad raktárban találhatók, vagy tranzitáruk;
c) nem elkülönített intermedierek;
d) a veszélyes anyagok és a veszélyes ►M3 keverékekben ◄ előforduló veszélyes anyagok vasúti, közúti, belvízi, tengeri vagy légi szállítása.
(2) A 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 27 ) meghatározott hulladék nem minősül az e rendelet 3. cikke szerinti anyagnak, ►M3 keveréknek ◄ vagy árucikknek.
(3) A tagállamok mentességet biztosíthatnak e rendelet alól bizonyos, önmagukban, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben előforduló anyagok vonatkozásában, amennyiben ez a honvédelem érdekében szükséges.
(4) Ezt a rendeletet a következő joganyagok sérelme nélkül kell alkalmazni:
a) a közösségi, munkahellyel kapcsolatos és környezetvédelmi jogszabályok, ideértve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvet ( 28 ), a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelvet ( 29 ); a 98/24/EK irányelvet, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 30 ) és a 2004/37/EK irányelvet;
b) a 76/768/EGK irányelv a hatálya alá tartozó, gerinces állatokkal folytatott kísérletek tekintetében.
(5) A II., V., VI. és VII. cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben az anyagot a következő módon használják fel:
a) a 726/2004/EK rendelet, az állatgyógyászati ►M3 keverékek ◄ közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 31 ) és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérol szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 32 ) hatálya alá tartozó emberi felhasználásra szánt gyógyszerekben és állatgyógyászati ►M3 keverékekben ◄ ;
b) a 178/2002/EK rendelet szerinti élelmiszerekben és takarmányokban, ideértve az alábbi felhasználásokat is:
i. az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv ( 33 ) hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagként;
ii. az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv ( 34 ) és a 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt aromaanyagok nyilvántartásának elfogadásáról szóló, 1999. február 23-i 1999/217/EK bizottsági határozat ( 35 ) hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt aromaanyagként;
iii. a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 36 ) hatálya alá tartozó, takarmányokhoz használt adalékanyagként;
iv. a takarmányozási célra felhasznált egyes árucikkekről szóló, 1982. június 30-i 82/471/EGK tanácsi irányelv ( 37 ) hatálya alá tartozó, takarmányozási célra felhasznált anyagként.
(6) A IV. cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni a végső felhasználónak szánt, készterméknek minősülő következő ►M3 keverékekre ◄ :
a) a 726/2004/EGK rendelet és a 2001/82/EK irányelv hatálya alá tartozó, és a 2001/83/EK irányelvben meghatározottak szerinti emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati ►M3 keverékek ◄ ;
b) a 76/768/EGK irányelvben meghatározott kozmetikai termékek;
c) invazív vagy az emberi testtel közvetlen fizikai kapcsolatban alkalmazott orvostechnikai eszközök, amennyiben közösségi intézkedések olyan rendelkezéseket tartalmaznak a veszélyes anyagok és ►M3 keverékek ◄ osztályba sorolására és címkézésére, amelyek az 1999/45/EK irányelvnek megfelelő szintű tájékoztatást és védelmet biztosítanak;
d) a 178/2002/EK rendelet szerinti élelmiszerek és takarmányok, beleértve az alábbi felhasználásokat is:
i. a 89/107/EGK irányelv hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagként;
ii. a 88/388/EGK irányelv és az 1999/217/EK határozat hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt aromaanyagként;
iii. az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó, takarmányokhoz használt adalékanyagként;
iv. a 82/471/EGK irányelv hatálya alá tartozó, takarmányozási célra felhasznált anyagként.
(7) A II., V. és VI. cím alól az alábbiak mentesülnek:
a) a IV. mellékletben szereplő anyagok, mivel ezen anyagokról elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy lényegi tulajdonságaik miatt minimális kockázatot jelentő anyagként tartsák őket számon;
b) az V. melléklet alá tartozó anyagok, melyekre vonatkozóan a regisztrálás indokolatlannak vagy szükségtelennek tekinthető, és az e cím alóli mentesülésük nem érinti e rendelet célját;
c) a II. címmel összhangban regisztrált, önmagukban vagy ►M3 keverékekben ◄ előforduló anyagok, amelyeket a szállítói lánc valamely szereplője a Közösségből kivitt, majd ugyanazon szállítói lánc ugyanazon vagy másik szereplője a Közösségbe újra behozott, aki bizonyítani tudja a következőt:
i. az újrabehozott anyag azonos a kivitt anyaggal;
ii. a 31. vagy 32. cikkel összhangban ellátták a kivitt anyagra vonatkozó tájékoztatással;
d) a II. címmel összhangban regisztrált és a Közösségben visszanyert, önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagok, amennyiben:
i. a visszanyerési folyamat által eredményezett anyag azonos a II. címmel összhangban regisztrált anyaggal; és
ii. a visszanyerést végző létesítmény rendelkezik a 31. vagy 32. cikk által előírt, a II. címmel összhangban regisztrált anyagra vonatkozó információval.
(8) A telephelyen elkülönített intermedierek és a szállított elkülönített intermedierek mentesülnek a következők alól:
a) a II. cím 1. fejezete a 8. és 9. cikk kivételével; és
b) a VII. cím.
(9) A II. és a VI. cím rendelkezéseit a polimerekre nem kell alkalmazni.
2. FEJEZET
Fogalommeghatározások és általános rendelkezés
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „anyag”: olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely az anyag stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyezőt is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;
2. „ ►M3 keverék ◄ ”: a kettő vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat;
3. „árucikk”: olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet vagy alakot kap;
4. „árucikkek előállítója”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a Közösségen belül árucikkeket gyárt vagy szerel össze;
5. „polimer”: monomer egységek egy vagy több típusának sorozatával jellemzett molekulákból álló anyag. Az ilyen molekulák széles molekulasúly-tartományban oszlanak el, amelyben a molekulasúly különbségét elsősorban a monomer egységek számának különbsége okozza. A polimer a következőkbol áll:
a) a legalább három monomer egységet tartalmazó molekulák egyszerű súlytöbbsége, amelyek legalább egy másik monomer egységhez vagy egyéb reagenshez kovalens kötéssel kapcsolódnak;
b) az azonos molekulasúlyú molekulák kevesebb mint egyszerű súlytöbbsége.
Ennek a meghatározásnak az összefüggésében a „monomer egység” a polimerben található monomer anyag kötött formáját jelenti;
6. „monomer”: olyan anyag, amely képes kovalens kötést alkotni további hasonló vagy különböző molekulasorokkal a meghatározott folyamatban használt, érintett polimerképző reakció feltételei szerint;
7. „regisztráló”: valamely anyag azon gyártója vagy importőre, vagy valamely árucikk azon előállítója vagy importőre, amely egy anyagra vonatkozóan regisztrálási dokumentációt nyújt be;
8. „gyártás”: anyagok előállítása vagy kitermelése természetes állapotban;
9. „gyártó”: a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben anyagot gyárt;
10. „behozatal”: a Közösség vámterületére történő fizikai behozatal;
11. „importőr”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a behozatalért felel;
12. „forgalomba hozatal”: a harmadik fél számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő szállítás vagy rendelkezésre bocsátás. A behozatal forgalomba hozatalnak minősül;
13. „továbbfelhasználó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző, a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ipari vagy foglalkozásszerű tevékenységei során az anyagot önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ felhasználja. A forgalmazó vagy a fogyasztó nem továbbfelhasználó. A 2. cikk (7) bekezdésének c) pontja alapján mentesített újraimportáló továbbfelhasználónak minősül;
14. „forgalmazó”: a Közösségen belül letelepedett természetes vagy jogi személy, beleértve a kiskereskedőt is, aki az önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ előforduló anyagot kizárólag harmadik felek számára tárolja és hozza forgalomba;
15. „intermedier”: a kémiai feldolgozás céljából gyártott és annak során felhasznált vagy másik anyaggá való átalakítás céljából kémiai feldolgozás (a továbbiakban: a szintézis) során felhasznált anyag:
a) „nem elkülönített intermedier”: olyan intermedier, amelyet a szintézis során nem távolítanak el szándékosan (kivéve mintavétel céljából) abból a berendezésből, amelyben a szintézis végbemegy. Az ilyen berendezés a reaktort, kiegészítő berendezéseit és azokat a berendezéseket foglalja magában, amelyeken az anyag(ok) a folytonos vagy szakaszos folyamat során áthalad(nak), valamint a reakció következő lépése érdekében az egyik tartóedényből a másikba való átjuttatáshoz használt csőrendszert, de nem foglalja magában azokat a tartályokat és más tartóedényeket, amelyekben az anyago(ka)t a gyártás után tárolják;
b) „telephelyen elkülönített intermedier”: olyan intermedier, amely nem felel meg a nem elkülönített intermedier kritériumainak, és amelynek esetében a intermedier gyártására és az adott intermedierből az egyéb anyag(ok) szintézisére egyazon – egy vagy több jogi személy által üzemeltetett – telephelyen kerül sor;
c) „szállított elkülönített intermedier”: olyan intermedier, amely nem felel meg a nem elkülönített intermedier kritériumainak, és amelyet más telephelyek között szállítmányoznak vagy beszállítanak;
16. „telephely”: egy adott terület, ahol – amennyiben az anyag(ok)nak egynél több gyártója van – bizonyos infrastruktúrákat és létesítményeket közösen használnak;
17. „a szállítói lánc szereplői”: valamennyi gyártó és/vagy importőr és/vagy továbbfelhasználó a szállítói láncon belül;
18. „Ügynökség”: az e rendelettel felállított Európai Vegyianyag-ügynökség;
19. „illetékes hatóság”: a tagállamok által az e rendeletből eredő kötelezettségek végrehajtására létrehozott hatóság vagy hatóságok vagy szervek;
20. „bevezetett anyag”: olyan anyag, amely az alábbi kritériumok legalább egyikének megfelel:
a) szerepel a Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzékében (EINECS);
b) az anyagot az e rendelet hatálybalépését megelőző 15 év alatt legalább egyszer gyártották a Közösségben vagy az Európai Unióhoz 1995. január 1-jén, 2004. május 1-jén, 2007. január 1-jén vagy 2013. július 1-jén csatlakozott országokban, de a gyártó vagy az importőr nem hozta forgalomba, feltéve, hogy a gyártó vagy az importőr rendelkezik az ezt igazoló okmányokkal;
c) az anyagot a Közösségben vagy az Európai Unióhoz 1995. január 1-jén, 2004. május 1-jén, 2007. január 1-jén vagy 2013. július 1-jén csatlakozott országokban a gyártó vagy importőr e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozta és azt úgy tekintették, mint a 67/548/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban bejelentett anyagot a 8. cikk (1) bekezdésének a 79/831/EGK irányelv által végzett módosítás eredményezte változatában, de az nem felel meg az e rendeletben a polimerekre vonatkozóan megállapított meghatározásnak, feltéve, hogy a gyártó vagy az importőr rendelkezik az ezt igazoló okmányokkal, beleértve annak bizonyítását, hogy valamely gyártó vagy importőr az anyagot 1981. szeptember 18. és 1993. október 31. között forgalomba hozta;
21. „bejelentett anyag”: olyan anyag, amelyre vonatkozóan bejelentést nyújtottak be, és amelyet a 67/548/EGK irányelvvel összhangban forgalomba lehet hozni;
22. „termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés”: a termékfejlesztéssel és valamely – önmagában, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló – anyag továbbfejlesztésével kapcsolatos tudományos fejlesztés, amelynek során a termelési folyamat fejlesztésére és/vagy az anyag alkalmazási területeinek a vizsgálatára kísérleti üzemeket vesznek igénybe vagy próbatermelést végeznek;
23. „tudományos kutatás és fejlesztés”: ellenőrzött feltételek mellett, évi 1 tonnánál kisebb mennyiségben végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kémiai kutatás;
24. „felhasználás”: bármely feldolgozás, összeállítás, fogyasztás, tárolás, tartás, kezelés, tartályokba való töltés, egyik tartályból egy másikba való áttöltés, keverés, árucikk előállítása és minden egyéb felhasználás;
25. „a regisztráló saját felhasználása”: a regisztráló által alkalmazott ipari vagy foglalkozásszerű felhasználás;
26. „azonosított felhasználás”: valamely anyag önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ való olyan felhasználása, vagy valamely ►M3 keverék ◄ olyan felhasználása, amely a szállítói lánc valamely szereplőjének a szándékában áll, beleértve saját felhasználását, vagy amelyről őta közvetlenül őt követő felhasználó írásban tájékoztatta;
27. „teljes vizsgálati jelentés”: az információ megszerzése érdekében végrehajtott tevékenység teljes és átfogó leírása. Ez kiterjed a tudományos szakirodalomban megjelentetett, az elvégzett vizsgálatot bemutató teljes tanulmányra, vagy a vizsgáló laboratórium által készített, az elvégzett vizsgálatot leíró teljes jelentésre;
28. „átfogó vizsgálati összefoglalás”: egy teljes vizsgálati jelentés célkitűzéseinek, módszereinek, eredményeinek és következtetéseinek a részletes összefoglalása, amely elegendő információt nyújt a vizsgálat független értékeléséhez, és minimálisra csökkenti a teljes vizsgálati jelentés tanulmányozásának szükségességét;
29. „vizsgálati összefoglalás”: egy teljes vizsgálati jelentés célkitűzéseinek, módszereinek, eredményeinek és következtetéseinek összefoglalása, amely elegendő információt nyújt a vizsgálat relevanciájának értékeléséhez;
30. „évi”: ellenkező rendelkezés hiányában naptári évet jelent. A legalább három egymást követő évben behozott vagy gyártott bevezetett anyagokra vonatkozóan az éves mennyiséget a megelőző három naptári évben termelt vagy behozott mennyiség átlaga alapján kell kiszámítani.
31. „korlátozás”: a gyártásra, felhasználásra vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó feltétel vagy tiltás;
32. „egy anyag vagy ►M3 keverék ◄ szállítója”: bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az anyagot – önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ – vagy a ►M3 keveréket ◄ forgalomba hozza;
33. „árucikk szállítója”: egy árucikk gyártója vagy importőre, forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője, aki egy árucikket piaci forgalomba hoz;
34. „egy anyag vagy ►M3 keverék ◄ átvevője”: azon továbbfelhasználó vagy forgalmazó, akinek az anyagot vagy a ►M3 keveréket ◄ szállítják;
35. „az árucikk átvevője”: azon ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó vagy forgalmazó, a fogyasztók kivételével, akinek az árucikket szállítják;
36. „kkv”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban ( 38 ) meghatározott kis- és középvállalkozások;
37. „expozíciós forgatókönyv”: az anyag gyártásának vagy életciklusa során való felhasználásának, a humán és környezeti expozíció gyártó vagy importőr általi ellenőrzésének módját – beleértve a kockázatkezelési intézkedéseket és üzemi feltételeket is –, valamint a gyártó vagy importőr által a humán és környezeti expozíció ellenőrzésének tekintetében a továbbfelhasználó számára nyújtott ajánlást leíró feltételek. Ezek az expozíciós forgatókönyvek – értelemszerűen – egy vagy több meghatározott eljárásra vagy felhasználási módra terjedhetnek ki;
38. „felhasználási és expozíciós kategória”: az eljárások és a felhasználás széles körére kiterjedő expozíciós forgatókönyv, amelyben legalább a felhasználás rövid általános leírása formájában közlik az eljárásokat és felhasználásokat;
39. „természetben előforduló anyagok”: feldolgozatlan vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, centrifugálással, vízgőz-desztillációval, vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből – bármilyen módon – kivont, a természetben előforduló anyag;
40. „kémiailag nem átalakított anyag”: olyan anyag, amelynek kémiai szerkezete – vegyi eljárást vagy kezelést, vagy fizikai ásványtani átalakítást, például a szennyezők eltávolítását követően is – változatlan marad;
41. „ötvözet”: olyan makroszkopikus méretekben homogén fém anyag, amely két vagy több olyan módon kombinált elemből áll, amely nem teszi lehetővé azok mechanikus eszközzel való szétválasztását.
4. cikk
Általános rendelkezés
Bármely gyártó, importőr vagy adott esetben továbbfelhasználó – az e rendelet szerinti kötelezettségeinek való megfelelés tekintetében teljes felelősségét megtartva – egy harmadik felet képviselőként nevezhet ki a 11. cikk és a 19. cikk, a III. cím és az 53. cikk szerinti valamennyi eljáráshoz, ideértve a más gyártókkal, importőrökkel, vagy adott esetben továbbfelhasználókkal folytatott megbeszéléseket is. Ezekben az esetekben az Ügynökség általában nem nevezi meg a képviselőt kinevező gyártót vagy importőrt vagy továbbfelhasználót a többi gyártó, importőr vagy adott esetben továbbfelhasználó számára.
II. CÍM
ANYAGOK REGISZTRÁLÁSA
1. FEJEZET
Általános regisztrálási kötelezettség és információs követelmények
5. cikk
Adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalma
A 6., 7., 21. és 23. cikkre is figyelemmel a Közösségben nem gyárthatók és nem hozhatók forgalomba önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha ezeket e cím vonatkozó rendelkezéseivel összhangban regisztrálták, amennyiben ez az előírás.
6. cikk
Az önmagukban vagy ►M3 keverékekben ◄ előforduló anyagokra vonatkozó általános regisztrálási kötelezettség
(1) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, az évi egy tonnát elérő vagy meghaladó mennyiségű, önmagában vagy egy vagy több ►M3 keverékben ◄ előforduló anyag gyártója vagy importőre regisztrálási kérelmet nyújt be az Ügynökségnek.
(2) Az olyan monomerek tekintetében, amelyeket telephelyen elkülönített intermedierként vagy szállított elkülönített intermedierként használnak, a 17. és a 18. cikk nem alkalmazandó.
(3) A polimerek gyártói és importőrei regisztrálási kérelmet nyújtanak be az Ügynökségnek a szállítói lánc korábbi szereplője által még nem regisztrált monomer anyag(ok) vagy más anyag(ok) tekintetében, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) a polimer legalább 2 vagy több tömegszázalékban (w/w) tartalmaz ilyen monomer anyag(ok)at vagy – monomeregységek és kémiai kötéssel kapcsolódó anyag(ok) formájában – más anyag(ok)at;
b) az ilyen monomer anyag(ok) vagy más anyag(ok) összmennyisége eléri vagy meghaladja az évi egy tonnát.
(4) A regisztrálás iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
7. cikk
Az árucikkekben előforduló anyagok regisztrálása és bejelentése
(1) Árucikkek előállítói vagy importőrei regisztrálási kérelmet nyújtanak be az Ügynökségnek az adott árucikkekben található bármely anyag tekintetében, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) az anyag előállítónként vagy importőrönként összesen évi egy tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az adott árucikkekben;
b) az anyag szokásos vagy ésszerűen előrelátható felhasználási feltételek mellett a környezetbe jut.
A regisztrálás iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
(2) Árucikkek előállítói vagy importőrei e cikk (4) bekezdésével összhangban bejelentik az Ügynökségnek, ha az anyag megfelel az 57. cikkben szereplő kritériumoknak és az 59. cikk (1) bekezdése szerint azonosított anyag, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) az anyag előállítónként vagy importőrönként összesen évi egy tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az adott árucikkekben;
b) az anyag 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban van jelen az adott árucikkekben.
(3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben az árucikkek előállítói vagy importőrei képesek kizárni a humán vagy környezeti expozíciót szokásos vagy ésszerűen előrelátható felhasználási feltételek mellett, beleértve az ártalmatlanítást. Ilyen esetekben a gyártó vagy az importőr az árucikk átvevője számára megfelelő útmutatásokat ad.
(4) A bejelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a) a gyártó vagy importőr megnevezése és elérhetőségei a VI. melléklet 1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően, a felhasználási telephelyek kivételével;
b) a 20. cikk (1) bekezdésében említett regisztrációs szám(ok), amennyiben az(ok) rendelkezésre áll(nak);
c) az anyag(ok) azonosító adatai a VI. melléklet 2.1–2.3.4. szakaszában meghatározottak szerint;
d) az anyag(ok) osztályba sorolása a VI. melléklet 4.1. és 4.2. szakaszában meghatározottak szerint;
e) az anyag(ok) árucikkekben történő felhasználására (felhasználásaira) vonatkozó, a VI. melléklet 3.5. szakaszában meghatározottak szerint, és az árucikkek felhasználására vonatkozó rövid ismertető;
f) az anyag(ok) mennyiségi tartománya, úgymint 1–10 tonna, 10–100 tonna és így tovább.
(5) Az Ügynökség hozhat olyan határozatot, amely előírja az árucikkek előállítóinak vagy importőreinek, hogy e címmel összhangban nyújtsanak be regisztrálási kérelmet az adott árucikkekben található anyagra, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az anyag évente, előállítónként vagy importőrönként, összesen az egy tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az árucikkben;
b) az Ügynökség megalapozottan feltételezi, hogy:
i. az árucikkekből az anyag kibocsátódik a környezetbe; és
ii. az anyagnak az árucikkekből való kibocsátása kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve;
c) az anyagra nem vonatkozik az (1) bekezdés.
A regisztrálás iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
(6) Az (1)–(5) bekezdést nem kell alkalmazni azokra az anyagokra, amelyeket az adott felhasználás tekintetében már regisztráltak.
(7) A (2) (3) és (4) bekezdést 2011. június 1-jétől, az anyagnak az 59. cikk (1) bekezdése szerinti azonosítása után hat hónappal kell alkalmazni.
(8) Az (1)–(7) bekezdés végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
8. cikk
A nem közösségi gyártó egyedüli képviselője
(1) Az a Közösségen kívül letelepedett természetes vagy jogi személy, aki önmagában, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagot gyárt, ►M3 keveréket ◄ vagy árucikket előállít és ezeket a Közösségbe behozza, kölcsönös megállapodással kinevezhet egy, a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személyt, hogy egyedüli képviselőjeként tegyen eleget az e cím alapján az importőrökre rótt kötelezettségeknek.
(2) A képviselő eleget tesz az importőrök e rendelet alapján fennálló valamennyi egyéb kötelezettségének is. E célból elegendő tapasztalattal kell rendelkeznie az anyagok gyakorlati kezelése terén és tájékozottsággal az anyagokat illetően, továbbá – a 36. cikk sérelme nélkül – a behozott mennyiségekre és az ezeket átvevő fogyasztókra vonatkozó hozzáférhető és naprakész információkkal, valamint a 31. cikkben említett biztonsági adatlap legújabb változatának az átadására vonatkozó információkkal kell rendelkeznie.
(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdéssel összhangban képviselőt neveznek ki, a nem közösségi gyártó tájékoztatja a kinevezésről az azonos szállítói láncba tartozó importőr(öke)t. Ezek az importőrök e rendelet alkalmazásában továbbfelhasználóknak minősülnek.
9. cikk
Mentesség az általános regisztrálási kötelezettség alól a termék- és folyamatorientált kutatásra és fejlesztésre (PPORD)
(1) A 5., 6., 7., 17., 18. és a 21. cikk öt éven át nem alkalmazandó a termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés céljából és a termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés céljára korlátozódó mennyiségben, a Közösségben valamely gyártó vagy importőr vagy az árucikk előállítója által önállóan vagy jegyzékbe vett vevőkkel együttműködve gyártott vagy behozott anyagokra.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyártó vagy az importőr vagy az árucikk előállítója bejelenti az Ügynökségnek a következő információkat:
a) a gyártó vagy importőr vagy az árucikk előállítójának megnevezése a VI. melléklet 1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
b) az anyag azonosító adatai a VI. melléklet 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
c) az anyag osztályba sorolása – ha van ilyen – a VI. melléklet 4. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
d) a becsült mennyiség a VI. melléklet 3.1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
e) az (1) bekezdésben említett vevőjegyzék, névvel és címmel.
A bejelentést a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam a bejelentésnek az Ügynökséghez való beérkezésekor kezdődik meg.
(3) Az Ügynökség ellenőrzi a bejelentő által nyújtott tájékoztatás teljességét, és a 20. cikk (2) bekezdését szükség szerint kiigazítva kell alkalmazni. Az Ügynökség számmal és érkezési dátummal látja el a bejelentést, amely a bejelentés Ügynökséghez való beérkezésének a dátuma, és ezt a számot és dátumot haladéktalanul közli az érintett gyártóval vagy importőrrel vagy az árucikk előállítójával. Az Ügynökség ezeket az információkat továbbítja az érintett tagállam(ok) illetékes hatóságának is.
(4) Az Ügynökség határozhat úgy, hogy – a munkavállalók és a környezet védelmére vonatkozó jogszabályokban előírt követelményekkel összhangban – feltételeket szab annak biztosítása érdekében, hogy az anyagot vagy azt a ►M3 keveréket ◄ vagy árucikket, amelybe az anyagot beépítették, kizárólag a (2) bekezdés e) pontjában említett jegyzékbe vett vevők személyzete kezelhesse ésszerűen ellenőrzött feltételek mellett, és azt sem önmagában, sem ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben ne bocsáthassák a széles nyilvánosság rendelkezésére, valamint hogy a megmaradó mennyiségeket a mentességi időszakot követően ártalmatlanítás céljából újra gyűjtsék össze.
Ilyen esetekben az Ügynökség felkérheti a bejelentőt, hogy adja meg a szükséges kiegészítő információkat.
(5) Ellentétes értesítés hiányában az anyag gyártója vagy importőre vagy az árucikk előállítója vagy importőre legkorábban két héttel a bejelentést követően gyárthatja vagy hozhatja be az anyagot, illetve állíthatja elő vagy hozhatja be az árucikkeket.
(6) A gyártó vagy importőr vagy az árucikk előállítója betartja az Ügynökség által a (4) bekezdéssel összhangban megszabott feltételeket.
(7) Az Ügynökség dönthet úgy, hogy kérésre az ötéves mentességi időszakot további legfeljebb öt évvel, vagy a kizárólag az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati ►M3 keverékek ◄ fejlesztése során használt anyagok, illetve a forgalomba nem hozott anyagok esetében további legfeljebb tíz évvel meghosszabbítja, ha a gyártó vagy az importőr vagy az árucikk előállítója bizonyítani tudja, hogy a kutatási és fejlesztési program indokolttá teszi ezt a meghosszabbítást.
(8) Az Ügynökség haladéktalanul közli a határozattervezeteket valamennyi olyan tagállam illetékes hatóságaival, amelyekben a gyártásra, behozatalra, előállításra vagy termék- és folyamatorientált kutatásra sor kerül.
Az Ügynökség a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott határozatok meghozatalakor figyelembe veszi az illetékes hatóságok észrevételeit.
(9) Az Ügynökség és az érintett tagállamok illetékes hatóságai az (1)–(8) bekezdéssel összhangban benyújtott információkat mindenkor bizalmasan kezelik.
(10) Az Ügynökség e cikk (4) és (7) bekezdése szerinti határozatai ellen a 91., 92. és 93. cikkel összhangban fellebbezést lehet benyújtani.
10. cikk
Általános regisztrálási célból benyújtandó információk
Az 6. cikk vagy a 7. cikk (1) vagy (5) bekezdése által előírt regisztrálási kérelem az alábbi információkat tartalmazza:
a) technikai dokumentáció, amely az alábbiakat tartalmazza:
i. a gyártó(k) vagy az importőr(ök) megnevezése a VI. melléklet 1. szakaszában meghatározottak szerint;
ii. az anyag azonosító adatai a VI. melléklet 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
iii. az anyag gyártására és felhasználására (felhasználásaira) vonatkozó információk a VI. melléklet 3. szakaszának megfelelően; ezek az információk feltüntetik a regisztráló által azonosított valamennyi felhasználást. Ezek az információk – amennyiben a regisztráló azt helyénvalónak ítéli – tartalmazhatják a vonatkozó felhasználási és expozíciós kategóriákat;
iv. az anyag osztályba sorolása és címkézése a VI. melléklet 4. szakaszában meghatározottak szerint;
v. az anyag biztonságos felhasználására vonatkozó útmutatás a VI. melléklet 5. szakaszában meghatározottak szerint;
vi. a VII–XI. melléklet alkalmazásából származó információk vizsgálati összefoglalásai;
vii. a VII–XI. melléklet alkalmazásából származó információk átfogó vizsgálati összefoglalása, ha ezt az I. melléklet előírja;
viii. annak jelzése, hogy a iii., iv., vi., vii. alpont vagy a b) pont szerint benyújtott mely információkat vizsgálta felül a gyártó vagy importőr által kiválasztott, megfelelő tapasztalattal rendelkező értékelo;
ix. vizsgálati javaslatok, amennyiben azokat a IX–X. melléklet felsorolja;
x. 1–10 tonna mennyiségű anyagok esetében expozíciós információ a VI. melléklet 6. szakaszában meghatározottak szerint;
xi. az arra irányuló kérelem, hogy a 119. cikk (2) bekezdésében szereplő információk közül a gyártó vagy az importőr megítélése szerint melyeket nem lehet a 77. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozni az interneten, beleértve annak indoklását, hogy a nyilvánosságra hozatal miért károsíthatná az ő, vagy bármely más érdekelt fél kereskedelmi érdekeit.
A 25. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (6) bekezdése vagy a 30. cikk (3) bekezdése alá tartozó esetek kivételével, a regisztráló jogos birtokában kell lennie a vi. és a vii. alpont alapján a regisztrálás céljából összefoglalt teljes vizsgálati jelentésnek, vagy engedéllyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hivatkozhasson erre;
b) kémiai biztonsági jelentés, amennyiben a 14. cikk azt előírja, az I. mellékletben meghatározott formátumban. Amennyiben azt a regisztráló megfelelőnek tartja, e jelentés 5. és 6. szakasza tartalmazhatja a vonatkozó felhasználási és expozíciós kategóriákat.
11. cikk
Adatok közös benyújtása több regisztráló által
(1) Amennyiben valamely anyagot a Közösségben egy vagy több gyártó szándékozik gyártani, és/vagy egy vagy több importőr szándékozik behozni, és/vagy az anyagot regisztrálni kell a 7. cikk szerint, az alábbiakat kell alkalmazni:
A (3) bekezdésre is figyelemmel, a 10. cikk a) pontjának iv., vi., vii. és ix. alpontjában meghatározott információkat, valamint a 10. cikk a) pontjának viii. alpontja szerinti bármely ide vonatkozó jelzést először egy, a további hozzájáruló regisztrálók jóváhagyásával eljáró regisztráló nyújtja be (a továbbiakban: a vezető regisztráló).
Ezt követően minden regisztráló külön nyújtja be a 10. cikk a) pontjának i., ii., iii. és x. alpontjában meghatározott adatokat, valamint a 10. cikk a) pontjának viii. alpontja szerinti ide vonatkozó jelzést.
A regisztrálók maguk döntik el, hogy a 10. cikk a) pontjának v. alpontjában és b) pontjában meghatározott információkat és a 10. cikk a) pontjának viii. alpontja szerinti bármely vonatkozó jelzést külön nyújtják be, vagy ezeket az információkat egy, a többiek nevében eljáró regisztráló nyújtja be.
(2) Valamennyi regisztrálónak a 10. cikk a) pontjának iv., vi., vii. és ix. alpontjában meghatározott információk tekintetében csak a regisztrálás céljából a saját mennyiségi tartományán belül szükséges információk erejéig kell az (1) bekezdésnek megfelelnie, a 12. cikkel összhangban.
(3) Valamely regisztráló a 10. cikk a) pontjának iv., vi., vii., vagy ix. pontjában említett adatokat benyújthatja külön, amennyiben:
a) aránytalanul költséges lenne számára ezeket az információkat együttesen benyújtani; vagy
b) ezen információk együttes benyújtása az információk olyan közzétételéhez vezetne, amelyet a gyártó vagy importőr kereskedelmi szempontból érzékenynek ítél, és amely valószínűleg jelentős kereskedelmi hátránnyal járna számára; vagy
c) nem ért egyet a vezető regisztrálóval az információk kiválasztásában.
Az a), b) vagy c) pont fennállása esetén a regisztrálónak a dokumentációval együtt az arra vonatkozó magyarázatot is be kell nyújtania – az adott helyzetnek megfelelően –, hogy a költségek miért lennének aránytalanok, az információ közzététele miért járna számára valószínűleg jelentős kereskedelmi hátránnyal, valamint a véleménykülönbség természetéről.
(4) A regisztrálás iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
12. cikk
A mennyiségtől függően benyújtandó információk
(1) A 10. cikk a) pontjában említett technikai dokumentáció az említett rendelkezés vi. és vii. alpontjai szerint minden vonatkozó, a regisztráló rendelkezésére álló fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai információt, és minimálisan a következőket tartalmazza:
a) a gyártónként vagy importőrönként legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott vagy behozott, nem bevezetett anyagok és a III. mellékletben foglalt kritériumok egyikének vagy mindkettőnek megfelelő bevezetett anyagok tekintetében a VII. mellékletben meghatározott információk;
b) a VII. melléklet 7. szakaszában meghatározott fiziko-kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk a gyártónként vagy importőrönként legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott vagy behozott azon bevezetett anyagok tekintetében, amelyek nem felelnek meg a III. mellékletben foglalt kritériumok egyikének sem;
c) a gyártónként vagy importőrönként legalább évi tíz tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok tekintetében a VII. és VIII. mellékletben meghatározott információk;
d) a gyártónként vagy importőrönként legalább évi száz tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok tekintetében a VII. és a VIII. mellékletben meghatározott információk, valamint vizsgálati javaslatok a IX. mellékletben meghatározott információknak a biztosítására;
e) a gyártónként vagy importőrönként legalább évi ezer tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok tekintetében a VII. és a VIII. mellékletben meghatározott információk, valamint vizsgálati javaslatok a IX. és X. mellékletben meghatározott információknak a biztosítására.
(2) Amennyiben egy anyagnak a gyártónként vagy importőrönként már regisztrált mennyisége eléri a következő mennyiségi küszöbértéket, a gyártó vagy importőr haladéktalanul köteles tájékoztatni az Ügynökséget az (1) bekezdés szerint előírt további információkról. A 26. cikk (3) és (4) bekezdését szükség szerint kiigazítva kell alkalmazni.
(3) Ezt a cikket az árucikkek előállítóira szükség szerint kiigazítva kell alkalmazni.
13. cikk
Az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk megszerzésének általános követelményei
(1) Az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk a vizsgálatokon kívül más eszközökkel is megszerezhetőek, amennyiben a XI. mellékletben foglalt feltételek teljesülnek. Különösen az emberi toxicitás esetében kell – amikor csak lehetséges – az információkat a gerinceseken végzett állatkísérleteken kívül más eszközökkel, alternatív módszerek, úgymint az in vitro módszerek, vagy a molekulaszerkezet és a biológiai hatás közötti minőségi vagy mennyiségi szerkezet-aktivitási modellek felhasználása vagy szerkezetileg rokon anyagokból nyert információk (csoportosítás vagy kereszthivatkozás) segítségével megszerezni. A VIII. melléklet 8.6. és 8.7. szakasza, a IX. és a X. melléklet szerinti vizsgálatok elhagyhatóak, amennyiben a XI. melléklet 3. szakaszában meghatározott, az expozícióra és a végrehajtott kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó információ azt indokolja.
(2) E módszereket rendszeresen felül kell vizsgálni, és tovább kell fejleszteni a gerinces állatokon végzett kísérletek és az érintett állatok számának a csökkentése érdekében. A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben a lehető leghamarabb javaslatot készít a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, a vizsgálati módszerekről szóló bizottsági rendelet, és – amennyiben az erre vonatkozik – e rendelet mellékleteinek módosítása céljából az állatkísérletek kiváltása, azok számának csökkentése vagy az állatkísérletek finomítása érdekében. Ezen bizottsági rendelet módosításait a (3) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban fogadják el, az ezen rendelet mellékleteinek módosításait pedig a 131. cikkben említett eljárással összhangban fogadják el.
(3) Amennyiben az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk megszerzéséhez az anyagokkal folytatott vizsgálatok szükségesek, e vizsgálatokat a Bizottság rendeletében megállapított vizsgálati módszerekkel összhangban vagy más, az Ügynökség vagy a Bizottság által megfelelőnek elismert nemzetközi vizsgálati módszerekkel összhangban kell lefolytatni. Az említett rendeletet, amely e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, a Bizottság a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.
Az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk más vizsgálati módszerekkel is megszerezhetők, amennyiben teljesülnek a XI. mellékletben meghatározott feltételek.
(4) Az ökotoxikológiai és toxikológiai vizsgálatokat és elemzéseket a helyes laboratóriumi gyakorlatnak a 2004/10/EK irányelvben meghatározott alapelveivel vagy más, az Ügynökség vagy a Bizottság által azokkal egyenértékűként elismert nemzetközi szabványokkal és – amennyiben alkalmazható – a 86/609/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.
(5) Amennyiben egy anyagot már regisztráltak, az új regisztrálónak jogában áll az ugyanazon anyag tekintetében korábban benyújtott vizsgálati összefoglalásokra és átfogó vizsgálati összefoglalásokra hivatkozni, feltéve, hogy bizonyítani tudja, hogy a regisztrálás alatt álló anyag – a tisztasági fok és a szennyezők jellegének tekintetében is – azonos a korábban regisztrálttal, és hogy rendelkezik a korábbi regisztráló(k) engedélyével ahhoz, hogy a regisztrálás céljából a teljes vizsgálati jelentésre hivatkozzon.
Az új regisztráló nem hivatkozhat az ilyen vizsgálatokra a VI. melléklet 2. szakaszában előírt információk szolgáltatása érdekében.
14. cikk
Kémiai biztonsági jelentés és a kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazására és ajánlására vonatkozó kötelezettség
(1) A 98/24/EK irányelv 4. cikkének sérelme nélkül, az e fejezet alapján regisztrálásköteles valamennyi anyag tekintetében kémiai biztonsági értékelést kell végezni és kémiai biztonsági jelentést kell készíteni a legalább tíz tonna/évegisztráló mennyiség esetén.
A kémiai biztonsági jelentés a kémiai biztonsági értékelést dokumentálja, amelyet a (2)–(7) bekezdéssel és az I. melléklettel összhangban kell elvégezni vagy minden egyes önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben előforduló anyag, vagy az anyagok csoportja tekintetében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kémiai biztonsági értékelést nem szükséges elvégezni a ►M3 keverékben ◄ előforduló olyan anyag tekintetében, amelynek koncentrációja a ►M3 keverékben ◄ kisebb, mint a következők közül a legalacsonyabb:
a) az 1999/45/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében lévő táblázatban meghatározott, alkalmazandó koncentrációk;
b) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 39 ) VI. mellékletének 3. részében megállapított egyedi koncentrációs határértékek;
ba) a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben szorzótényezőt (a továbbiakban: M-tényező) állapítottak meg a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;
c) az 1999/45/EK irányelv II. mellékletének B. részében megadott koncentrációs határértékek;
d) az 1999/45/EK irányelv III. mellékletének a B. részében megadott koncentrációs határértékek;
e) az 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében hivatkozott osztályozási és címkézési jegyzék egyeztetett besorolási tételében megadott egyedi koncentrációs határértékek;
ea) a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben M-tényezőt állapítottak meg a 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében említett osztályozási és címkézési jegyzék egy jóváhagyott tételében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;
f) 0,1 tömegszázalék (w/w), ha az anyag megfelel az e rendelet XIII. mellékletében szereplő kritériumoknak.
(3) Az anyag kémiai biztonsági értékelése a következő lépéseket tartalmazza:
a) az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelése;
b) fiziko-kémiai veszélyek értékelése;
c) a környezet tekintetében fennálló veszély értékelése;
d) a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT), valamint a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) tulajdonságok értékelése.
(4) Amennyiben – a (3) bekezdés a)–d) lépéseinek a végrehajtása eredményeként – a regisztráló megállapítja, hogy az anyag megfelel a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:
a) a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;
b) a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
c) a 4.1. veszélyességi osztály;
d) az 5.1. veszélyességi osztály;
vagy PBT vagy vPvB tulajdonságokkal rendelkező anyagként értékelhető, a kémiai biztonsági értékelés a következő kiegészítő lépéseket is tartalmazza:
a) az expozíció értékelése, többek között expozíciós forgatókönyv(ek) készítése (vagy – amennyiben alkalmazható – a vonatkozó felhasználási és expozíciós kategóriák meghatározása) és az expozíció becslése;
b) kockázatjellemzés.
Az expozíciós forgatókönyvek (amennyiben alkalmazható, a megfelelő felhasználási és az expozíciós kategóriák), az expozíció becslése és a kockázatjellemzés a regisztráló valamennyi azonosított felhasználására kitér.
(5) A kémiai biztonsági jelentésnek nem kell kitérnie azokra a kockázatokra, amelyek az emberi egészség tekintetében a következő végfelhasználásokból erednek:
a) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendelet ( 40 ) hatálya alá tartozó, élelmiszerekkel érintkező anyagokban;
b) a 76/768/EGK irányelv hatálya alá tartozó kozmetikai termékekben.
(6) A kémiai biztonsági értékelés során azonosított kockázatok megfelelő ellenőrzése érdekében valamennyi regisztráló meghatározza és alkalmazza a megfelelő intézkedéseket, és – adott esetben – ezekre vonatkozó ajánlásokat tesz az általa a 31. cikkel összhangban nyújtott biztonsági adatlapon.
(7) A kémiai biztonsági értékelés lefolytatására kötelezett bármely regisztráló hozzáférhetővé teszi és naprakészen tartja kémiai biztonsági jelentését.
2. FEJEZET
Regisztráltnak tekintett anyagok
15. cikk
Növényvédő szerekben és biocid termékekben előforduló anyagok
(1) A kizárólag növényvédő szerekben való felhasználásra gyártott vagy behozott hatóanyagok és összetevők, amelyek a 91/414/EGK irányelv ( 41 ) I. mellékletében vagy a 3600/92/EGK rendeletben ( 42 ), a 703/2001/EK tanácsi rendeletben ( 43 ), az 1490/2002/EK rendeletben ( 44 ), vagy a 2003/565/EK határozatban ( 45 ) szerepelnek, valamint bármely olyan anyag, amelynek tekintetében a 91/414/EGK irányelv 6. cikke alapján a Bizottság határozatot hozott a dokumentáció hiánytalanságáról, regisztráltnak tekintendők, továbbá a növényvédő szerként történő felhasználásra való gyártás és behozatal tekintetében a regisztrálás teljesnek, és következésképpen az e cím 1. és 5. fejezete követelményeinek megfelelőnek minősül.
(2) A kizárólag biocid termékekben való felhasználásra gyártott vagy behozott hatóanyagok, amelyek a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 46 ) I., IA. vagy IB. mellékletében vagy a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett tízéves munkaprogram második szakaszáról szóló 2032/2003/EK bizottsági rendeletben ( 47 ) szerepelnek, a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése második albekezdésében említett határozat időpontjáig regisztráltnak tekintendők, és a biocid termékben történő felhasználásokra való gyártás vagy behozatal tekintetében a regisztrálás teljesnek, és ezzel az e cím 1. és 5. fejezete követelményeinek megfelelőnek minősülnek.
16. cikk
A Bizottság, az Ügynökség és a regisztráltnak minősülő anyagok regisztrálóinak feladatai
(1) A Bizottság vagy a megfelelő közösségi testület az Ügynökség rendelkezésére bocsátja a 10. cikk által előírtakkal egyenértékű információt a 15. cikk szerint regisztráltnak tekintett anyagok tekintetében. Az Ügynökség ezt az információt vagy az arra való hivatkozást szerepelteti az adatbázisaiban és erről 2008. december 1-jéig értesíti az illetékes hatóságokat.
(2) A 15. cikk szerint regisztráltnak tekintett anyagok vonatkozásában a 21., 22., és a 25–28. cikket nem kell alkalmazni.
3. FEJEZET
Regisztrálási kötelezettség és információs követelmények az elkülönített intermedierek bizonyos típusai tekintetében
17. cikk
A telephelyen elkülönített intermedierek regisztrálása
(1) Valamennyi olyan gyártó, aki legalább évi egy tonna mennyiségben telephelyen elkülönített intermediert gyárt, a telephelyen elkülönített intermedier tekintetében regisztrálási dokumentációt nyújt be az Ügynökségnek.
(2) A telephelyen elkülönített intermedier regisztrálási dokumentációja tartalmazza valamennyi alábbi információt, amennyiben a gyártó azokat további vizsgálatok lefolytatása nélkül képes benyújtani:
a) a gyártó megnevezése a VI. melléklet 1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
b) az intermedier azonosító adatai a VI. melléklet 2.1–2.3.4. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
c) az intermedier osztályba sorolása a VI. melléklet 4. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
d) az intermedier fiziko-kémiai, emberi egészséggel vagy környezettel kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozóan rendelkezésre álló információk. Amennyiben teljes vizsgálati jelentés rendelkezésre áll, a vizsgálat összefoglalóját kell benyújtani;
e) a felhasználás rövid általános leírása a VI. melléklet 3.5. szakaszában meghatározottak szerint;
f) az alkalmazott kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó részletek.
A 25. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (6) bekezdése vagy a 30. cikk (3) bekezdése alá tartozó esetek kivételével, a regisztráló jogos birtokában kell lennie a d) pont szerint a regisztrálás céljából összefoglalt teljes vizsgálati jelentésnek, vagy engedéllyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hivatkozhasson erre.
A regisztrálás iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
(3) A (2) bekezdést kizárólag olyan telephelyen elkülönített intermedierek esetében kell alkalmazni, amelyek esetén a gyártó megerősíti, hogy az anyag gyártása és felhasználása kizárólag szigorúan ellenőrzött körülmények között megy végbe, és az anyagot teljes életciklusa alatt műszaki intézkedésekkel szigorúan, behatárolva tartják. Ellenőrzési és eljárási technológiákat kell alkalmazni a kibocsátás és az abból eredő bármilyen expozíció minimalizálására.
Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a regisztrálási dokumentációnak tartalmaznia kell a 10. cikkben meghatározott információt.
18. cikk
Szállított elkülönített intermedierek regisztrálása
(1) Valamennyi olyan gyártó vagy importőr, aki legalább évi egy tonna mennyiségben gyárt vagy hoz be szállított elkülönített intermediert, a szállított elkülönített intermedier tekintetében regisztrálási dokumentációt nyújt be az Ügynökséghez.
(2) A szállított elkülönített intermedier regisztrálása valamennyi alábbi információt tartalmazza:
a) a gyártó vagy importőr megnevezése a VI. melléklet 1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
b) az intermedier azonosító adatai a VI. melléklet 2.1–2.3.4. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
c) az intermedier osztályba sorolása a VI. melléklet 4. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
d) az intermedier fiziko-kémiai, emberi egészséggel vagy környezettel kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozóan rendelkezésre álló információk. Amennyiben teljes vizsgálati jelentés rendelkezésre áll, a vizsgálat összefoglalóját kell benyújtani;
e) a felhasználás rövid általános leírása a VI. melléklet 3.5. szakaszában meghatározottak szerint;
f) az alkalmazott, és a felhasználó részére a (4) bekezdéssel összhangban ajánlott kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó információ.
A 25. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (6) bekezdése vagy a 30. cikk (3) bekezdése alá tartozó esetek kivételével, a regisztráló jogos birtokában kell lennie a d) pont szerint a regisztrálás céljából összefoglalt teljes vizsgálati jelentésnek, vagy engedéllyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hivatkozhasson erre.
A regisztrálás iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
(3) A gyártónként vagy importőrönként évi ezer tonna feletti mennyiségű szállított elkülönített intermedier regisztrálási dokumentációja a (2) bekezdésben előírt információkon kívül tartalmazza a VII. mellékletben meghatározott információkat is.
Ezen információk megszerzésére a 13. cikket kell alkalmazni.
(4) A (2) és a (3) bekezdés kizárólag az olyan szállított elkülönített intermedierek esetében alkalmazható, amelyek esetén a gyártó vagy importőr maga megerősíti vagy kijelenti, hogy a felhasználótól megerősítést kapott arra vonatkozóan, hogy az adott intermedier felhasználásával más anyag(ok) szintézise más telephelyeken a következő szigorúan ellenőrzött feltételek mellett megy végbe:
a) az anyagot teljes életciklusa alatt műszaki intézkedésekkel szigorúan, behatárolva tartják, beleértve a berendezés gyártását, tisztítását, takarítását és karbantartását, a mintavételt, az analízist, a berendezések és a tárolótartályok töltését és ürítését, a hulladékok elhelyezését vagy tisztítását és tárolását;
b) alkalmazzák az eljárási és ellenőrzési technológiákat a kibocsátás és bármilyen abból eredő expozíció minimalizálására;
c) az anyagot kizárólag megfelelően képzett és jogosult személyzet kezeli;
d) takarítási és karbantartási munkák esetében a rendszer megnyitása és a rendszerbe való belépés előtt különleges eljárásokat alkalmaznak, mint például kiürítés és átmosás;
e) baleset esetén és amennyiben hulladék keletkezik, a tisztítási vagy takarítási és karbantartási eljárások során eljárási ►C11 és/vagy ellenőrzési technológiákat alkalmaznak ◄ a kibocsátás és az abból eredő expozíció minimalizálása érdekében;
f) az anyagkezelési eljárások jól dokumentáltak, és ezeket a telephely üzemeltetője szigorúan felügyeli.
Amennyiben az első albekezdésben felsorolt feltételek nem teljesülnek, a regisztrálási dokumentációnak tartalmaznia kell a 10. cikkben meghatározott adatokat.
19. cikk
Elkülönített intermedierekre vonatkozó adatok közös benyújtása több regisztráló által
(1) Amennyiben valamely telephelyen elkülönített intermediert vagy szállított elkülönített intermediert a Közösségben egy vagy több gyártó szándékozik gyártani, és/vagy egy vagy több importőr szándékozik behozni, az alábbiakat kell alkalmazni:
E cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, 17. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 18. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott információkat először egy, a további hozzájáruló gyártó(k) vagy importőr(ök) jóváhagyásával eljáró gyártó vagy importőr nyújtja be (a továbbiakban: a vezető regisztráló).
Ezt követően minden regisztráló külön nyújtja be a 17. cikk (2) bekezdésének a), b), e) és f) pontjában, valamint a 18. cikk (2) bekezdésének a), b), e) és f) pontjában meghatározott információkat.
(2) Valamely gyártó vagy importőr a 17. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában és a 18. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett adatokat benyújthatja külön, amennyiben:
a) aránytalanul költséges lenne számára ezeket az információkat együttesen benyújtani; vagy
b) ezen információk együttes benyújtása az információk olyan közzétételéhez vezetne, amelyet a gyártó vagy importőr kereskedelmi szempontból érzékenynek ítél, és amely valószínűleg jelentős kereskedelmi hátránnyal járna számára; vagy
c) nem ért egyet a vezető regisztrálóval az információk kiválasztása tekintetében.
Az a) b) vagy c) pont fennállása esetén a gyártónak vagy importőrnek a dokumentációval együtt az arra vonatkozó magyarázatot is be kell nyújtania – az adott helyzetnek megfelelően –, hogy a költségek miért lennének aránytalanok, az információ közzététele miért járna számára valószínűleg jelentős kereskedelmi hátránnyal, valamint a véleménykülönbség természetéről.
(3) A regisztrálás iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
4. FEJEZET
Valamennyi regisztrálásra vonatkozó közös rendelkezések
20. cikk
Az Ügynökség kötelezettségei
(1) Az Ügynökség minden regisztrálási kérelmet érkezési számmal lát el, amelyet a regisztrálásra vonatkozó teljes levelezésben használni kell mindaddig, amíg a regisztrálás hiánytalannak minősül, valamint benyújtási dátummal, ami a regisztrálási kérelem Ügynökséghez való beérkezésének dátuma.
(2) Az Ügynökség ellenőrzi minden egyes regisztrálási dokumentáció hiánytalanságát annak megállapítása érdekében, hogy a 10. és a 12. cikk, vagy a 17. vagy a 18. cikk alapján előírt valamennyi elemet benyújtották-e, valamint hogy a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésében vagy a 18. cikk (2) bekezdésében említett regisztrálási díjat befizették-e. A hiánytalanság ellenőrzése nem foglalja magában a benyújtott adatok vagy indoklások minőségének vagy megfelelő voltának értékelését.
Az érkezési dátumtól számított három héten belül vagy – a 23. cikkben meghatározott vonatkozó határidőt közvetlenül megelőző két hónapos időszakban benyújtott, bevezetett anyagokra vonatkozó regisztrálások esetében – az ezt a határidőt követő három hónapon belül az Ügynökség elvégzi a hiánytalanság ellenőrzését.
Amennyiben egy regisztrálási kérelem hiányos, az Ügynökség a második albekezdésben említett háromhetes vagy három hónapos időszak lejárta előtt tájékoztatja a regisztrálót arról, hogy milyen további információkra van szükség ahhoz, hogy a regisztrálás hiánytalan legyen, és ezek megadására ésszerű határidőt szab. A regisztráló kiegészíti a regisztrálási kérelmét és a meghatározott határidőn belül benyújtja az Ügynökségnek. Az Ügynökség a további információk benyújtási dátumát a regisztráló felé megerősíti. Az Ügynökség a benyújtott további információk figyelembevételével újra ellenőrzi a hiánytalanságot.
Az Ügynökség elutasítja a regisztrálást, amennyiben a regisztráló a meghatározott határidőn belül nem gondoskodik a regisztrálás hiánytalanságáról. Ilyen esetben a regisztrálási díj nem visszatéríthető.
(3) A regisztrálás hiánytalansága esetén az Ügynökség az érintett anyagot regisztrációs számmal és benyújtási dátummal látja el, amely azonos az érkezési dátummal. Az Ügynökség haladéktalanul közli ezt a regisztrációs számot és dátumot az érintett regisztrálóval. A regisztrációs számot a regisztrálásra vonatkozó teljes további levelezésben használni kell.
(4) Az Ügynökség a benyújtási dátumtól számított 30 napon belül értesíti az érintett tagállam illetékes hatóságát arról, hogy az Ügynökség adatbázisában a következő információk rendelkezésre állnak:
a) a regisztrálási dokumentáció az érkezés vagy a regisztrálás számával;
b) az érkezés vagy a regisztrálás időpontja;
c) a hiánytalanság ellenőrzésének eredménye; és
d) bármilyen további információ iránti kérelem és annak határideje, a (2) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően.
Az érintett tagállam az a tagállam, amelyben a gyártásra sor kerül, vagy amelyben az importőr letelepedett.
Amennyiben a gyártó egynél több tagállamban rendelkezik termelőhellyel, az érintett tagállam az a tagállam, amelyben a gyártó központja található. Azok a tagállamok is értesítést kapnak, amelyekben a termelőhelyek találhatóak.
Az Ügynökség haladéktalanul értesíti az érintett tagállam(ok) illetékes hatóságát, amennyiben a regisztráló által benyújtott további információk az Ügynökség adatbázisában rendelkezésre állnak.
(5) Az e cikk (2) bekezdése szerinti ügynökségi határozatok ellen a 91., 92. és 93. cikkel összhangban lehet fellebbezni.
(6) Amennyiben egy új regisztráló egy adott anyagra vonatkozó kiegészítő információt nyújt be az Ügynökséghez, az Ügynökség értesíti a meglévő regisztrálókat arról, hogy ez az információ az adatbázisban a 22. cikk céljából rendelkezésre áll.
21. cikk
Anyagok gyártása és behozatala
(1) A 27. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül, a regisztráló megkezdheti vagy folytathatja az anyag gyártását vagy behozatalát vagy az árucikk előállítását vagy behozatalát, ha az Ügynökség – a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban – a benyújtási dátumot követő három héten belül nem küld ezzel ellentétes értesítést.
A 27. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül, bevezetett anyagok regisztrálása esetében az ilyen regisztráló folytathatja az anyag gyártását vagy behozatalát vagy az árucikk előállítását vagy behozatalát, ha az Ügynökség – a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban – a benyújtási dátumot követő három héten belül nem küld ezzel ellentétes értesítést vagy ha a benyújtás a 23. cikkben foglalt vonatkozó határidőt megelőző két hónapos időszakon belül történt, ha az Ügynökség – a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban – ezen határidőtől számított három hónapon belül nem küld ezzel ellentétes értesítést.
A 27. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül, egy regisztrálásnak a 22. cikk szerinti naprakésszé tétele esetében a regisztráló folytathatja az anyag gyártását vagy behozatalát, vagy az árucikk előállítását vagy behozatalát ha az Ügynökség – a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban – a naprakésszé tétel dátumát követő három héten belül nem küld ezzel ellentétes értesítést.
(2) Amennyiben az Ügynökség a regisztrálót a 20. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban további információk benyújtására szólította fel, a regisztráló – a 27. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül – megkezdheti az anyag gyártását vagy behozatalát vagy az árucikk előállítását vagy behozatalát, amennyiben az Ügynökség a regisztrálási dokumentáció hiányosságának a megszüntetéséhez szükséges további információknak az Ügynökséghez való beérkezését követő három héten belül nem küld ezzel ellentétes értesítést.
(3) Amennyiben – a 11. vagy 19. cikknek megfelelően – egy vezető regisztráló a regisztrálási dokumentáció egyes részeit más regisztrálók nevében nyújtja be, ezen más regisztrálók mindegyike kizárólag az e cikk (1) vagy (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően gyárthatja vagy hozhatja be az anyagot, vagy állíthatja elő vagy hozhatja be az árucikkeket, és kizárólag azzal a feltétellel, hogy az Ügynökség a többiek nevében eljáró vezető regisztráló regisztrációja tekintetében nem küld ezzel ellentétes értesítést.
22. cikk
A regisztrálók további kötelezettségei
(1) A regisztrálást követően a regisztráló feladata, hogy saját kezdeményezésére a regisztrálást indokolatlan késedelem nélkül naprakésszé tegye a vonatkozó új információkkal és azokat az Ügynökséghez benyújtsa a következő esetekben:
a) a státuszában – például gyártó, importőr vagy árucikkek előállítója – vagy az azonosítására alkalmas adataiban – például neve vagy címe – bekövetkező változások;
b) az anyag összetételének megváltozása a VI. melléklet 2. szakaszának megfelelően;
c) az általa gyártott vagy behozott éves vagy összmennyiség megváltozása vagy az általa előállított vagy behozott árucikkekben található anyagok mennyiségének megváltozása, amennyiben az a mennyiségi tartomány megváltozását eredményezi, ideértve a gyártás vagy behozatal megszűnését is;
d) az anyag gyártásának vagy behozatalának céljához képest új azonosított felhasználások és a VI. melléklet 3.7. szakasza szerinti új ellenjavallt felhasználások;
e) az anyagnak az emberi egészség és/vagy a környezet tekintetében fennálló kockázatára vonatkozó jelentős új ismeretek, amelyekkel kapcsolatban ésszerűen elvárható, hogy azokról tudomást szerezzen, és amelyek változásokhoz vezetnek a biztonsági adatlapban vagy a kémiai biztonsági jelentésben;
f) bármilyen változás az anyag osztályba sorolásában vagy címkézésében;
g) a kémiai biztonsági jelentés vagy a VI. melléklet 5. szakaszának frissítése vagy módosítása;
h) a regisztráló felismeri a IX. vagy X. mellékletben felsorolt vizsgálat elvégzésének szükségességét, amely esetben ki kell dolgozni a vizsgálati javaslatot;
i) bármilyen változás a regisztrálásban szereplő információkhoz adott hozzáférési engedély vonatkozásában.
Az Ügynökség ezeket az információkat továbbítja az érintett tagállam illetékes hatóságának.
(2) A regisztráló – az adott döntésben meghatározott határidőn belül – benyújtja az Ügynökséghez a regisztrálás naprakésszé tett változatát, amely tartalmazza azokat az információkat, amelyeket a 40., 41. vagy 46. cikknek megfelelően hozott döntés megkövetel vagy amelyek figyelembe veszik a 60. és a 73. cikknek megfelelően hozott döntést. Az Ügynökség tájékoztatja a vonatkozó tagállamnak az illetékes hatóságát arról, hogy adatbázisában az információk rendelkezésre állnak.
(3) Az Ügynökség a 20. cikk (2) bekezdése első és második albekezdésével összhangban ellenőrzi valamennyi naprakésszé tett regisztrálási dokumentáció hiánytalanságát. Amennyiben a naprakésszé tett változat megfelel a 12. cikk (2) bekezdésének és ezen cikk (1) bekezdése c) pontjának, az Ügynökség ellenőrzi a regisztráló által nyújtott információk hiánytalanságát, és a 20. cikk (2) bekezdését – szükség szerint kiigazítva – kell alkalmazni.
(4) A 11. vagy a 19. cikk hatálya alá tartozó esetekben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott információkat minden egyes regisztráló külön nyújtja be.
(5) Az aktualizálást a IX. címmel összhangban meghatározott díj vonatkozó részével együtt kell benyújtani.
5. FEJEZET
A bevezetett anyagokra és a bejelentett anyagokra alkalmazandó átmeneti rendelkezések
23. cikk
A bevezetett anyagokra vonatkozó különleges rendelkezések
(1) Az 5. cikket, a 6. cikket, a 7. cikk (1) bekezdését, a 17. cikket, a 18. cikket, valamint a 21. cikket 2010. december 1-jéig a következő anyagokra nem kell alkalmazni:
a) a 67/548/EGK irányelvvel összhangban az 1. vagy 2. kategóriába tartozó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagként besorolt bevezetett anyagok, amelyeket 2007. június 1-jét követően legalább egyszer, gyártónként vagy importőrönként legalább évi egy tonna mennyiségben a Közösségben gyártanak vagy oda behoznak;
b) a 67/548/EGK irányelvvel összhangban a vízi élőlényekre nagyon mérgezőként besorolt bevezetett anyagok, amelyek hosszú távú káros hatásokat okozhatnak a vízi környezetben (R50/53), és amelyeket 2007. június 1-jét követően legalább egyszer, gyártónként vagy importőrönként legalább évi száz tonna mennyiségben a Közösségben gyártanak vagy oda behoznak;
c) olyan bevezetett anyagok, amelyeket 2007. június 1-jét követően legalább egyszer, gyártónként vagy importőrönként legalább évi ezer tonna mennyiségben a Közösségben gyártanak vagy oda behoznak.
(2) Az 5., a 6. cikket, a 7. cikk (1) bekezdését, a 17. cikket, a 18. cikket, valamint a 21. cikket 2013. június 1-jéig nem kell alkalmazni az olyan bevezetett anyagokra, amelyeket 2007. június 1-jét követően legalább egyszer, gyártónként vagy importőrönként legalább évi száz tonna mennyiségben a Közösségben gyártanak vagy oda behoznak.
(3) Az 5., a 6. cikket, a 7. cikk (1) bekezdését, a 17. cikket, a 18. cikket, valamint a 21. cikket 2018. június 1-jéig nem kell alkalmazni az olyan bevezetett anyagokra, amelyeket 2007. június 1-jét követően legalább egyszer, gyártónként vagy importőrönként legalább évi egy tonna mennyiségben a Közösségben gyártanak vagy oda behoznak.
(4) Az (1)–(3) bekezdés sérelme nélkül a vonatkozó határidő előtt bármikor be lehet nyújtani regisztrációt.
(5) Ez a cikk szükség szerint kiigazítva alkalmazandó a 7. cikk szerint regisztrált anyagokra is.
24. cikk
Bejelentett anyagok
(1) A 67/548/EGK irányelvvel összhangban benyújtott bejelentés e cím alkalmazása szempontjából regisztrálásnak minősül, és az Ügynökség 2008. december 1-jéig regisztrációs számot ad ki.
(2) Amennyiben valamely bejelentett anyag gyártónként vagy importőrönként gyártott vagy behozott mennyisége eléri a 12. cikkben megadott következő mennyiségi küszöböt, a 10. és a 12. cikkel összhangban be kell nyújtani az adott mennyiségi küszöbnek megfelelő előírt pótlólagos információkat, valamint a valamennyi alacsonyabb mennyiségi küszöbnek megfelelő információkat, kivéve akkor, ha ezeket a fenti cikkekkel összhangban már benyújtották.
III. CÍM
ADATOK MEGOSZTÁSA ÉS A SZÜKSÉGTELEN VIZSGÁLATOK ELKERÜLÉSE
1. FEJEZET
Célkitűzések és általános szabályok
25. cikk
Célkitűzések és általános szabályok
(1) Az állatkísérletek elkerülése érdekében e rendelet céljából csak akkor folytathatók kísérletek gerinces állatokon, ha a szükséges ismeretek másképp nem szerezhetők meg. Szükséges továbbá olyan intézkedések meghozatala is, amelyek korlátozzák az egyéb kísérletek ismétlését.
(2) Az információk e rendelettel összhangban történő megosztása és közös benyújtása a technikai adatokat és különösen az anyagok lényegi tulajdonságaival kapcsolatos információkat érinti. A regisztrálók tartózkodnak a piaci magatartásukra vonatkozó információk kicserélésétől, különösen a termelési kapacitások, termelési vagy értékesítési mennyiségek, behozatali mennyiségek vagy piaci részesedések tekintetében.
(3) Az e rendelettel összhangban történő regisztrálás keretében legalább 12 évvel korábban benyújtott vizsgálati összefoglalásokat és átfogó vizsgálati összefoglalásokat egy másik gyártó vagy importőr felhasználhatja regisztrálás céljából.
2. FEJEZET
A nem bevezetett anyagokra és az előzetes regisztrálást el nem végző, a bevezetett anyagot regisztrálókra vonatkozó szabályok
26. cikk
A regisztrálás előtti tájékozódási kötelezettség
(1) Valamely nem bevezetett anyag valamennyi potenciális regisztrálója, vagy a 28. cikknek megfelelően az előzetes regisztrálást el nem végző, valamely bevezetett anyag potenciális regisztrálója megkeresést intéz az Ügynökséghez annak megállapítása érdekében, hogy ugyanazon anyagra nyújtottak-e már be regisztrálást. A megkereséssel együtt a következő információkat nyújtja be az Ügynökségnek:
a) személyazonossága a VI. melléklet 1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően, a felhasználási telephelyek kivételével;
b) az anyag azonosító adatai a VI. melléklet 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
c) mely információs követelmények miatt kellene olyan új vizsgálatokat végeznie, amelyek gerinces állatokkal folytatott kísérleteket foglalnának magukban;
d) mely információs követelmények miatt kellene más új vizsgálatokat végeznie.
(2) Amennyiben ugyanazt az anyagot korábban nem regisztrálták, az Ügynökség ennek megfelelően tájékoztatja a potenciális regisztrálót.
(3) Amennyiben ugyanazt az anyagot a megelőző 12 éven belül regisztrálták, az Ügynökség haladéktalanul tájékoztatja a potenciális regisztrálót a korábbi regisztráló(k) nevéről és címéről, valamint az általuk már benyújtott vonatkozó összefoglalásokról vagy – adott esetben – átfogó vizsgálati összefoglalásokról.
A gerinces állatokat érintő vizsgálatok nem ismételhetők meg.
Az Ügynökség ezzel egyidejűleg tájékoztatja a korábbi regisztrálókat a potenciális regisztráló nevéről és címéről. A rendelkezésre álló vizsgálatokat a potenciális regisztrálóval megosztják, a 27. cikknek megfelelően.
(4) Amennyiben ugyanarra az anyagra vonatkozóan több potenciális regisztráló intézett megkeresést az Ügynökséghez, az Ügynökség valamennyi potenciális regisztrálót haladéktalanul tájékoztatja a többi potenciális regisztráló nevéről és címéről.
27. cikk
A regisztrált anyagokra vonatkozó meglévő adatok megosztása
►C4 (1) Amennyiben valamely anyagot a 26. cikk (3) bekezdésében említett, megelőző 12 éven belül regisztráltak, ◄ a potenciális regisztráló:
a) gerinces állatokat érintő kísérletekre vonatkozó információ esetében mindenképpen; és
b) gerinces állatokat nem érintő kísérletekre vonatkozó információ esetében esetlegesen,
elkéri a korábbi regisztráló(k)tól a 10. cikk a) pontjának vi. és vii. alpontja tekintetében a regisztráláshoz szükséges információkat.
►C4 (2) Amennyiben az információkérés ◄ az (1) bekezdés szerint történt, az (1) bekezdésben említett potenciális és a korábbi regisztráló(k) mindent megtesznek annak érdekében, hogy megállapodjanak az információ megosztásában, amelyre a 10. cikk a) pontjának vi. és vii. alpontja tekintetében a potenciális regisztrálónak szüksége van. Az ilyen megállapodás helyettesíthető azzal, hogy az ügyet döntőbizottság elé viszik, és elfogadják a döntőbizottsági végzést.
(3) A korábbi regisztráló és a potenciális regisztráló(k) mindent megtesznek annak biztosítására, hogy az információ megosztásának költségeit méltányos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon határozzák meg. Ezt meg lehet könnyíteni az említett elveken alapuló és az Ügynökség által a 77. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban elfogadott költségmegosztási iránymutatások követésével. A regisztrálóknak csak azon információk költségeihez kell hozzájárulniuk, amelyeket a regisztrálási kötelezettség teljesítése érdekében be kell nyújtaniuk.
(4) Az információ megosztására irányuló megállapodás létrejöttével a korábbi regisztráló az új regisztráló rendelkezésére bocsátja a megállapodás szerinti információt és engedélyt ad az új regisztrálónak a korábbi regisztráló teljes regisztrálási dokumentációjára történő hivatkozásra.
(5) Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, a potenciális regisztráló(k) erről – legkorábban egy hónappal azt követően, hogy megkapta/megkapták az Ügynökségtől ►C4 a korábbi regisztráló(k) nevét és címét ◄ – tájékoztatja/tájékoztatják az Ügynökséget és a korábbi regisztráló(ka)t.
(6) Az (5) bekezdésben említett információk kézhezvételét követő egy hónapon belül az Ügynökség engedélyezi a potenciális regisztrálónak, hogy az általa kért információkra hivatkozzon regisztrálási dokumentációjában, feltéve, hogy a potenciális regisztráló az Ügynökség kérésére igazolja, hogy a felmerült költség egy részét kifizette a korábbi regisztráló(k)nak azért az információért. A korábbi regisztráló(k) követelheti(k) a potenciális regisztrálótól a felmerült költségek arányos megosztását. Az arányos megosztás kiszámításában segíthet a 77. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban az Ügynökség által elfogadott útmutató. Azzal a feltétellel, hogy teljes körűen a rendelkezésére bocsátja a számára szükséges vizsgálati jelentéseket, a korábbi regisztráló(k) igényt tart(anak) a potenciális regisztrálóval szemben a felmerült költségek egyenlő megosztására, amely igény a nemzeti bíróságokon érvényesíthető.
(7) Az e cikk (6) bekezdése szerinti ügynökségi határozatok ellen a 91., 92. és 93. cikkel összhangban fellebbezés nyújtható be.
(8) Ha a korábbi regisztráló ezt kéri, a 21. cikk (1) bekezdése szerinti regisztrálási várakozási idő az új regisztráló számára négy hónappal meghosszabbodik.
3. FEJEZET
A bevezetett anyagokra vonatkozó szabályok
28. cikk
A bevezetett anyagok előzetes regisztrálására vonatkozó kötelezettség
(1) A 23. cikkben meghatározott átmeneti szabályok kihasználása érdekében valamely, évente legalább egy tonna mennyiségű bevezetett anyag – korlátozás nélkül beleértve az intermediereket – minden potenciális regisztrálója benyújtja az Ügynökségnek a következő információkat:
a) az anyag nevét a VI. melléklet 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően, beleértve annak EINECS- és CAS-számát is, vagy amennyiben az nem áll rendelkezésre, bármilyen más azonosító kódját;
b) nevét és címét és a kapcsolattartó személy nevét és – adott esetben – a 4. cikknek megfelelően őt képviselő személy nevét és címét, a VI. melléklet 1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
c) a regisztrálás tervezett határideje és mennyiségi tartománya;
d) azon anyag(ok) nevét a VI. melléklet 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően, beleértve azok EINECS- és CAS-számát is, vagy amennyiben azok nem állnak rendelkezésre, bármilyen más azonosító kódokat, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk a XI. melléklet 1.3. és 1.5. szakaszának alkalmazásához relevánsak.
(2) Az (1) bekezdésben említett információkat be kell nyújtani 2008. június 1-jén kezdődő és 2008. december 1-jén befejeződő időszakon belül.
(3) Azok a regisztrálók, akik nem nyújtják be az (1) bekezdés alapján előírt információkat, nem támaszkodhatnak a 23. cikkre.
(4) Az Ügynökség 2009. január 1-jéig a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés a) és d) pontjában említett anyagok jegyzékét. Ez a jegyzék kizárólag az anyagok nevéből és – amennyiben rendelkezésre áll – azok EINECS- és CAS-számából, valamint más azonosító kódjaiból, és az első tervezett regisztrációs határidőből áll.
(5) A jegyzék közzététele után a jegyzékben nem szereplő anyag továbbfelhasználója értesítheti az Ügynökséget az anyaggal kapcsolatos érdekeltségéről, az elérhetőségéről és a jelenlegi szállítója adatairól. Az Ügynökség a honlapján közzéteszi az anyag nevét és egy potenciális regisztrálónak kérésre megadja a továbbfelhasználó elérhetőségét.
(6) Azok a potenciális regisztrálók, akik/amelyek valamely bevezetett anyagot 2008. december 1-jét követően évente egy tonna vagy annál nagyobb mennyiségben első alkalommal gyártanak vagy hoznak be, vagy első alkalommal használnak valamely bevezetett anyagot árucikkek gyártása során vagy első alkalommal hoznak be regisztrációköteles bevezetett anyagot tartalmazó árucikket, támaszkodhatnak a 23. cikkre, feltéve, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkat az anyag első, évente egy tonna vagy annál nagyobb mennyiségben történő ►C4 gyártásának, behozatalának vagy felhasználásának megkezdését követő hat hónapon belül, ◄ de legkésőbb 12 hónappal a 23. cikkben említett vonatkozó határidőt megelőzően benyújtják az Ügynökségnek.
(7) Az Ügynökség által az e cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett jegyzékben szereplő bevezetett anyagokat évente 1 tonnánál kisebb mennyiségben gyártók vagy importálók, valamint az ilyen anyagot továbbfelhasználók és az ilyen anyagokról információval rendelkező harmadik felek – a 29. cikkben említett anyaginformációs cserefórumon való részvétel céljából – benyújthatják az Ügynökség részére az e cikk (1) bekezdésében említett vagy egyéb vonatkozó információkat az ilyen anyagokra.
29. cikk
Anyaginformációs cserefórumok
(1) Az Ügynökségnek – a 28. cikkel összhangban – ugyanazon bevezetett anyagra vonatkozóan információt benyújtó valamennyi potenciális regisztráló, továbbfelhasználó és harmadik fél, vagy valamennyi olyan potenciális regisztráló, továbbfelhasználó és harmadik fél akinek/amelynek az információit az Ügynökség a 15. cikkel összhangban birtokolja, vagy azok a regisztrálók, akik a 23. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidő előtt regisztrálási kérelmet nyújtottak be ugyanerre a bevezetett anyagra, anyaginformációs cserefórum (SIEF) résztvevőjévé válik.
(2) Az egyes SIEF-ek célja:
a) a 10. cikk a) pontjának vi. és vii. alpontjában meghatározott információk potenciális regisztrálók közötti cseréjének a regisztrálás céljait szolgáló megkönnyítése, és ezáltal a vizsgálatok többszörös végrehajtásának elkerülése; és
b) megállapodás az anyag osztályba sorolásáról és címkézéséről, amennyiben az osztályba sorolás és a címkézés tekintetében véleménykülönbség áll fenn a potenciális regisztrálók között.
(3) A SIEF résztvevői a többi résztvevőt ellátják a meglévő tanulmányokkal, válaszolnak más résztvevők információkéréseire, közösen meghatározzák, hogy milyen további vizsgálatokra van szükség a (2) bekezdés a) pontjában foglalt célok elérése érdekében, és megszervezik, hogy ezek a tanulmányok elkészüljenek. Minden SIEF 2018. június 1-jéig működik.
30. cikk
Vizsgálatokkal kapcsolatos adatok megosztása
(1) Mielőtt a regisztrálás céljából, a tájékoztatási követelmények teljesítése érdekében vizsgálatok elvégzésére kerül sor, a SIEF-résztvevő a SIEF-en belüli kommunikáció révén megállapítja, hogy vonatkozó tanulmány rendelkezésre áll-e. Amennyiben gerinces állatokon végzett vizsgálatokat magában foglaló vonatkozó tanulmány a SIEF-en belül rendelkezésre áll, az adott SIEF résztvevője kéri a tanulmány rendelkezésre bocsátását. Amennyiben gerinces állatokon végzett vizsgálatokat nem magában foglaló vonatkozó tanulmány áll rendelkezésre a SIEF-en belül, a SIEF résztvevője kérheti a tanulmány rendelkezésre bocsátását.
A tanulmány tulajdonosa a kérést követő egy hónapon belül a költségeit igazoló bizonyítékkal szolgál a kérelmező résztvevő(k) számára. A résztvevő(k) és a tanulmány tulajdonosa mindent megtesznek annak érdekében, hogy az információ megosztásának költségeit méltányos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon határozzák meg. Ez az említett elveken alapuló és az Ügynökség által a 77. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban elfogadott költségmegosztási iránymutatások követésével könnyíthető meg. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk, a költséget egyenlő arányban osztják el. A tulajdonos a megállapodott összeg kézhezvételét követő két héten belül engedélyt ad a regisztrálás céljából a teljes vizsgálati jelentésre történő hivatkozásra. A regisztrálóknak csak azon információk költségeihez kell hozzájárulniuk, amelyeket a saját regisztrálási kötelezettségük teljesítése érdekében be kell nyújtaniuk.
(2) Amennyiben a SIEF-en belül nem áll rendelkezésre vonatkozó, vizsgálatokat magában foglaló tanulmány, akkor minden egyes SIEF-en belül tájékoztatási követelményenként kizárólag egy vizsgálatot kell elvégezni a SIEF-nek a többiek nevében eljáró egy résztvevője által. A SIEF minden ésszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy az Ügynökség által meghatározott határidőn belül megállapodásra jusson arról, mely résztvevője végzi el a vizsgálatot a többiek nevében és nyújtja be annak összefoglalását vagy átfogó vizsgálati összefoglalását az Ügynökségnek. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk, az Ügynökség határozza meg, hogy mely regisztrálónak vagy továbbfelhasználónak kell elvégeznie a vizsgálatot. A SIEF valamennyi vizsgálatot kérő résztvevője olyan mértékben járul hozzá a vizsgálat elvégzésének költségeihez, amely megfelel a résztvevő lehetséges regisztrálók számának. Azok a résztvevők, akik a vizsgálatot nem maguk végzik el, a vizsgálatot elvégző résztvevő részére történt kifizetést követő két héten belül jogosultak lesznek a teljes vizsgálati jelentés átvételére.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett, gerinces állatokon végzett vizsgálatokat magában foglaló tanulmány tulajdonosa megtagadja az adott tanulmánnyal kapcsolatos költségei igazolásának vagy magának a tanulmánynak más résztvevő(k) részére történő átadását, a regisztrálást nem folytathatja addig, amíg nem nyújt információkat a többi résztvevő számára. A többi résztvevő a vonatkozó tájékoztatási követelmény teljesítése nélkül folytatja a regisztrálást, az indoknak a regisztrálási dokumentációban való kifejtése mellett. A tanulmányt kizárólag abban az esetben kell megismételni, ha az információk birtokosa a többi regisztráló általi regisztrálás időpontját követő 12 hónapon belül nem adja át számukra az információkat és az Ügynökség úgy határoz, hogy a többi résztvevőnek a vizsgálatot meg kell ismételnie. Amennyiben azonban egy másik regisztráló már benyújtott olyan regisztrálási kérelmet, amely – adott esetben – ezt az információt tartalmazza, az Ügynökség engedélyt ad a többi résztvevő számára arra, hogy regisztrálási dokumentációjában erre az információra hivatkozzon. A másik regisztráló – amennyiben a teljes vizsgálati jelentést a többi résztvevő rendelkezésére bocsátja – igényt tarthat a többi résztvevővel szemben a költségek egyenlő megosztására, amelyet a nemzeti bíróságok előtt érvényesíthet.
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben említett, gerinces állatokon végzett vizsgálatokat nem tartalmazó tanulmány tulajdonosa megtagadja az adott tanulmánnyal kapcsolatos költségei igazolásának vagy magának a tanulmánynak más résztvevő(k) számára történő átadását, a SIEF többi résztvevője oly módon folytatja a regisztrálást, mintha a SIEF-en belül nem állna rendelkezésre vonatkozó tanulmány.
(5) Az e cikk (2) és (3) bekezdése szerinti ügynökségi határozatok ellen a 91., 92. és 93. cikkel összhangban lehet fellebbezni.
(6) A tanulmány tulajdonosa, aki az e cikk (3) vagy (4) bekezdésében említettek szerint megtagadja a költségek igazolásainak vagy magának a tanulmánynak az átadását, a 126. cikkel összhangban büntetendő.
IV. CÍM
TÁJÉKOZTATÁS A SZÁLLÍTÓI LÁNCBAN
31. cikk
A biztonsági adatlapokra vonatkozó követelmények
(1) Az anyag vagy ►M3 keverék ◄ szállítója az anyag vagy ►M3 keverék ◄ átvevojét átvevőjét a II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal, amennyiben:
a) egy anyag vagy keverék megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be, vagy
b) egy anyag a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyag; vagy
c) egy anyagot az a) és b) pontban említettektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe.
(2) A szállítói lánc bármely olyan szereplője, aki a 14. vagy a 37. cikk alapján kémiai biztonsági értékelés elvégzésére kötelezett, biztosítja, hogy a biztonsági adatlapon lévő információk megegyezzenek az adott értékelésben szereplő információkkal. Amennyiben a biztonsági adatlapot ►M3 keverékkel ◄ kapcsolatban állítják össze, és a szállítói lánc szereplője a ►M3 keverék ◄ tekintetében kémia biztonsági értékelést készített, elegendő, ha a biztonsági adatlapon szereplő információk a ►M3 keverékre ◄ vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel, nem pedig a ►M3 keverékben ◄ lévő egyes anyagokra vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel egyeznek meg.
(3) A szállító az átvevő felet – annak kérésére – a II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal látja el, amennyiben valamely keverék nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címével összhangban veszélyes keverékként sorolandó be, de:
a) nem gáznemű keverékek esetében ≥ 1 tömegszázalék, gáznemű keverékek esetében pedig ≥ 0,2 térfogatszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyt jelent; vagy
b) nem gáznemű keverékek esetében ≥ 0,1 tömegszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely 2. kategóriába tartozó rákkeltő vagy az 1A., 1B. és 2. kategóriába tartozó, reprodukcióra toxikus hatású, az 1. kategóriába tartozó bőrszenzibilizáló, az 1. kategóriába tartozó légzőszervi szenzibilizáló, vagy a laktációra gyakorolt vagy laktáció révén kialakuló hatású, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyag, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyag, vagy amelyet az a) pontban említettektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe; vagy
c) olyan anyagot tartalmaz, amelynek tekintetében közösségi munkahelyi expozíciós határértékeket állapítottak meg.
(4) Nem kell összeállítani a biztonsági adatlapot, amennyiben a lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő veszélyes anyagokhoz vagy keverékekhez elegendő információt biztosítanak ahhoz, hogy a felhasználók megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében, kivéve, ha a továbbfelhasználó vagy a forgalmazó azt kéri.
(5) A biztonsági adatlapot – amennyiben az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik, illetve rendelkeznek – azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén kell biztosítani, amelyekben az anyag vagy ►M3 keverék ◄ forgalomba kerül.
(6) A biztonsági adatlapot dátummal látják el, és az a következő pontokat tartalmazza:
1) ►C11 az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása; ◄
2) a veszély azonosítása;
3) ►C11 összetétel/összetevőkre vonatkozó információk; ◄
4) ►C11 elsősegély-nyújtási intézkedések; ◄
5) tűzvédelmi intézkedések;
6) ►C11 intézkedések véletlenszerű expozíciónál; ◄
7) kezelés és tárolás;
8) az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem;
9) fizikai és kémiai tulajdonságok;
10) stabilitás és reakciókészség;
11) toxikológiai információk;
12) ökológiai információk;
13) ártalmatlanítási szempontok;
14) ►C11 szállításra vonatkozó információk; ◄
15) ►C11 szabályozással kapcsolatos információk; ◄
16) egyéb információk.
(7) A szállítói lánc azon szereplője, aki a 14. vagy a 37. cikkel összhangban kémiai biztonsági jelentés elkészítésére kötelezett, a vonatkozó expozíciós forgatókönyveket (adott esetben a felhasználási és az expozíciós kategóriákat is beleértve) beilleszti a biztonsági adatlapnak az azonosított felhasználásokra, és többek között a XI. melléklet 3. szakaszának alkalmazásából fakadó egyedi feltételekre vonatkozó mellékletébe.
A továbbfelhasználó az azonosított felhasználásokra vonatkozó biztonsági adatlap összeállításakor átveszi a vonatkozó expozíciós forgatókönyveket a számára átadott biztonsági adatlapból, és felhasználja annak egyéb vonatkozó információit is.
A forgalmazó továbbadja azokat a vonatkozó expozíciós forgatókönyveket, amelyek az azon felhasználásokra vonatkozó biztonsági adatlap összeállításakor a részére átadott biztonsági adatlapból származnak, amely felhasználások tekintetében a 37. cikk (2) bekezdésével összhangban információt adott tovább, és felhasználja a kapott biztonsági adatlap egyéb vonatkozó információit is.
(8) A biztonsági adatlapot díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában kell átadni, legkésőbb abban az időpontban, amikor az anyagot vagy keveréket először szállítják.
(9) A szállítók a biztonsági adatlapot a következő alkalmakkor haladéktalanul aktualizálják:
a) olyan új információ rendelkezésre állása esetén, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre, vagy új veszélyességi adatok rendelkezésre állása esetén;
b) miután az engedélyt megadták vagy elutasították;
c) miután korlátozást szabtak meg.
Az információk új, dátummal ellátott változatát, amelyet „Felülvizsgálat: (dátum)” megjelöléssel látnak el, valamennyi olyan korábbi átvevő félnek díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában biztosítják, akit a megelőző 12 hónapban az anyaggal vagy ►M3 keverékkel ◄ elláttak. A regisztrálást követő bármilyen aktualizálásnak tartalmaznia kell a regisztrációs számot.
(10) Ha az anyagokat az 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák annak hatálybelépésétől 2010. december 1-jéig, ezt az osztályozást a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon.
2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig az anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapok tartalmazzák mind a 67/548/EGK, mind a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályba sorolást.
Ha a keverékeket az 1272/2008/EK rendelet szerint sorolják osztályba annak hatálybelépésétől 2015. június 1-jéig, ezt az osztályozást az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon. Ugyanakkor 2015. június 1-jéig abban az esetben, ha az anyagokat és keverékeket a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák és címkézik, ezt az osztályozást a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon az anyagra, a keverékre és a keverék összetevőire vonatkozóan.
32. cikk
Információk közlésére vonatkozó kötelezettség a szállítói láncban lefelé az önmagukban vagy ►M3 keverékekben ◄ előforduló olyan anyagok tekintetében, amelyekhez nem szükséges biztonsági adatlap
(1) Az önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ előforduló anyag bármely szállítója, akinek a 31. cikkel összhangban nem kell biztonsági adatlapot biztosítania, a következő információkat közli az átvevő féllel:
a) a 20. cikk (3) bekezdésében említett regisztrációs szám(ok) – amennyiben az(ok) rendelkezésre áll(nak) – az olyan anyagok tekintetében, amelyekről az e bekezdés b), c) vagy d) pontja értelmében információt adtak át;
b) ha az anyag engedélyköteles, ezt a tényt, valamint az e szállítói láncban, a VII. cím alapján megadott vagy elutasított engedély adatai;
c) a VIII. cím alapján megszabott korlátozás részletei;
d) a megfelelő kockázatkezelési intézkedések meghatározásához és alkalmazásához szükséges bármely egyéb rendelkezésre álló és az anyagra vonatkozó lényeges információ, többek között a XI. melléklet 3. szakaszának alkalmazásából fakadó egyedi feltételek.
(2) Az (1) bekezdésben említett információt díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában, legkésőbb az önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ előforduló anyagnak a 2007. június 1-jét követő első szállításának időpontjában kell átadni.
(3) A szállítók az információkat a következő alkalmakkor haladéktalanul aktualizálják:
a) olyan új információ rendelkezésre állása esetén, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre vagy új veszélyességi adatok rendelkezésre állása esetén;
b) miután az engedélyt megadták vagy elutasították;
c) miután korlátozást szabtak meg.
Az aktualizált információkat díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában át kell adni továbbá valamennyi olyan korábbi átvevő félnek, akit a megelőző 12 hónapban az anyaggal vagy ►M3 keverékkel ◄ elláttak. A regisztrálást követő bármilyen aktualizálásnak tartalmaznia kell a regisztrációs számot.
33. cikk
Kötelezettség az árucikkekben lévő anyagokra vonatkozó információk közlésére
(1) Az 57. cikkben foglalt kritériumoknak megfelelő és az 59. cikk (1) bekezdése alapján beazonosított anyagot 0,1 tömegszázalékot (w/w) meghaladó koncentrációban tartalmazó árucikk szállítója az átvevő felet az árucikk biztonságos felhasználását lehetővé tévő elegendő – a szállító rendelkezésére álló – információval látja el, beleértve többek között legalább az anyag nevét.
(2) Egy fogyasztó kérésére az 57. cikkben foglalt kritériumoknak megfelelő és az 59. cikk (1) bekezdése alapján beazonosított anyagot 0,1 tömegszázalékot (w/w) meghaladó koncentrációban tartalmazó árucikk szállítója a fogyasztót az árucikk biztonságos felhasználását lehetővé tévő elegendő – a szállító rendelkezésére álló – információval látja el, beleértve többek között legalább az anyag nevét.
A vonatkozó információkat a kérés kézhezvételétől számított 45 napon belül díjmentesen kell biztosítani.
34. cikk
Az anyagokra és ►M3 keverékekre ◄ vonatkozó információk közlésének kötelezettsége a szállítói láncban felfelé haladva
Az anyag vagy ►M3 keverék ◄ szállítói láncának valamennyi szereplője közli a következő információkat a szállítói láncban felfelé haladva a következő szereplővel vagy forgalmazóval:
a) a veszélyes tulajdonságokra vonatkozó új információk, tekintet nélkül az érintett felhasználásokra;
b) kizárólag azonosított felhasználások tekintetében, bármely egyéb információ, amely megkérdőjelezheti a számára átadott biztonsági adatlapon meghatározott kockázatkezelési intézkedések megfelelőségét.
A forgalmazók ezeket az információkat továbbadják a szállítói láncban felfelé haladva a következő szereplőnek vagy forgalmazónak.
35. cikk
Munkavállalók hozzáférése az információkhoz
A munkaadó biztosítja a munkavállalók és képviselőik hozzáférését a 31. és a 32. cikkel összhangban az olyan anyagokra vagy ►M3 keverékekre ◄ vonatkozóan biztosított információkhoz, amelyeket munkájuk során felhasználnak vagy amelyek veszélyeinek ki lehetnek téve.
36. cikk
Az információk megőrzésére vonatkozó kötelezettség
(1) Minden egyes gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó összegyűjti az e rendelet szerinti kötelességei végrehajtásához szükséges információkat, és azokat az anyagnak vagy ►M3 keveréknek ◄ az általa utoljára történő gyártását, behozatalát, szállítását vagy felhasználását követően legalább 10 éven át megőrzi. A gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó ezeket az információkat – a II. és a VI. cím sérelme nélkül – kérésre haladéktalanul benyújtja, vagy a rendelkezésére bocsátja azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben letelepedett, vagy az Ügynökségnek.
(2) Amennyiben a regisztráló, továbbfelhasználó vagy forgalmazó megszünteti tevékenységét vagy azt részben vagy egészben harmadik fél részére adja át, az (1) bekezdése szerinti kötelezettségek a regisztráló, továbbfelhasználó vagy forgalmazó helyett a regisztráló, továbbfelhasználó vagy forgalmazó vállalkozásának felszámolásáért felelős felet, vagy az érintett anyag vagy ►M3 keverék ◄ piaci értékesítésének felelősségét vállaló felet terhelik.
V. CÍM
A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK
37. cikk
A továbbfelhasználó által elvégzett kémiai biztonsági értékelések és a kockázatcsökkentési intézkedések meghatározásával, alkalmazásával és ajánlásával kapcsolatos kötelezettség
(1) A továbbfelhasználó a regisztrálás előkészítésének segítése érdekében információkat bocsáthat rendelkezésre.
(2) Valamennyi továbbfelhasználónak jogában áll, hogy az önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ előforduló anyagot szállító gyártót, importőrt, továbbfelhasználót vagy forgalmazót írásban (papíron vagy elektronikus formában) tájékoztasson valamely felhasználásról – de legalább a felhasználás rövid általános leírásáról – abból a célból, hogy az azonosított felhasználássá váljon. Ennek során megfelelő információkat bocsát rendelkezésre ahhoz, hogy az anyagot szállító gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó kémiai biztonsági értékelésében expozíciós forgatókönyvet, vagy adott esetben egy felhasználási és expozíciós kategóriát dolgozhasson ki az adott felhasználásra.
A forgalmazók az ilyen információkat továbbadják a szállítói láncban felfelé haladva a következő szereplőnek vagy forgalmazónak. Az ilyen információval ellátott továbbfelhasználók expozíciós forgatókönyvet dolgozhatnak ki az azonosított felhasználás(ok)ra, vagy továbbadhatják az információt a szállítói láncban felfelé haladva a következő szereplőnek.
(3) Regisztrált anyagok esetében a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó teljesíti a 14. cikkben meghatározott kötelezettségeket, vagy mielőtt az e cikk (2) bekezdésében említett kérést benyújtó továbbfelhasználónak teljesíti az önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ előforduló anyag következő szállítását, feltéve, hogy a kérést a szállítás előtt legalább 1 hónappal nyújtották be, vagy – ha ez következik be később – a kérelmet követően 1 hónappal.
Bevezetett anyagok esetében a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó a 23. cikkben meghatározott vonatkozó határidő lejárta előtt teljesíti ezt a kérelmet, valamint a 14. cikkben megállapított kötelezettségeket, feltéve, hogy a továbbfelhasználó az említett határidő előtt legalább 12 hónappal benyújtja a kérését.
Amennyiben a felhasználás 14. cikk szerinti értékelésének elvégzése után a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó azt nem tudja az azonosított felhasználások közé felvenni az emberi egészség és a környezet védelme miatt, haladéktalanul írásban tájékoztatja az Ügynökséget és a továbbfelhasználót döntése okáról/okairól, és az anyagot nem szállítja a továbbfelhasználó(k)nak ezen okoknak a 31. és 32. cikkben említett információkba foglalása nélkül. A gyártó vagy importőr ezt – a VI. melléket 3.7. szakaszában foglalt – a felhasználást a 22. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban regisztrálási kérelme naprakésszé tétele során ismerteti.
(4) Önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ előforduló anyag továbbfelhasználója a XII. melléklettel összhangban kémiai biztonsági jelentést dolgoz ki azokra a felhasználásokra, amelyek eltérnek a számára átadott biztonsági adatlap expozíciós forgatókönyvében, vagy adott esetben felhasználási és expozíciós kategóriájában szereplő feltételektől, vagy azokra a felhasználásokra, amelyekkel szemben szállítója ellenjavallattal él.
A továbbfelhasználónak a következő esetekben nem kell kémiai biztonsági jelentést készítenie:
a) az adott anyaggal vagy ►M3 keverékkel ◄ kapcsolatban a 31. cikkel összhangban nem kell benyújtani biztonsági adatlapot;
b) a szállítójának a 14. cikkel összhangban nem kell elkészítenie a kémiai biztonsági jelentést;
c) a továbbfelhasználó az anyagot vagy ►M3 keveréket ◄ évi egy tonnánál kisebb összmennyiségben használja fel;
d) a továbbfelhasználó olyan expozíciós forgatókönyvet dolgoz ki vagy ajánl, amely legalább a számára átadott biztonsági adatlapon található expozíciós forgatókönyvben szereplő feltételeket tartalmazza;
e) az anyag ►M3 keverékben ◄ a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott bármely koncentrációnál alacsonyabb koncentrációban van jelen;
f) a továbbfelhasználó az anyagot termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés céljából használja, feltéve, hogy az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatokat a munkavállalók és a környezet védelmét célzó jogszabályokban előírtakkal összhangban megfelelően ellenőrzik.
(5) Valamennyi továbbfelhasználó megfelelő intézkedéseket határoz meg, alkalmaz és – adott esetben – ajánl a következő dokumentumok valamelyikében meghatározott kockázatok megfelelő ellenőrzésére:
a) a számára átadott biztonsági adatlap(ok);
b) saját kémiai biztonsági értékelése;
c) a számára a 32. cikkel összhangban átadott kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó bármilyen információ.
(6) Amennyiben a továbbfelhasználó nem készít a (4) bekezdés c) pontjával összhangban kémiai biztonsági jelentést, megvizsgálja az anyag felhasználását, valamint meghatározza és alkalmazza az emberi egészség és a környezet szempontjából fennálló kockázatok megfelelő ellenőrzésének biztosításához szükséges helyénvaló kockázatkezelési intézkedéseket. Adott esetben ezt az információt az általa készített biztonsági adatlapok valamelyike tartalmazza.
(7) A továbbfelhasználók naprakészen tartják és megőrzik kémiai biztonsági jelentésüket.
(8) Az e cikk (4) bekezdésével összhangban elkészített kémiai biztonsági jelentésnek nem kell kitérnie a 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott végfelhasználásokból eredő, az emberi egészséget érintő kockázatokra.
38. cikk
A továbbfelhasználók adatszolgáltatási kötelezettsége
(1) A szállítói lánc elején elhelyezkedő szereplő által a 6. vagy a 18. cikkel összhangban regisztrált anyag egy meghatározott felhasználásának megkezdése vagy folytatása előtt a továbbfelhasználó közli az Ügynökséggel az ezen cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat, az alábbi esetekben:
a) a továbbfelhasználónak a 37. cikk (4) bekezdésével összhangban kémiai biztonsági jelentést kell készítenie; vagy
b) a továbbfelhasználó a 37. cikk (4) bekezdésének c) vagy f) pontjában meghatározott mentességet alkalmazza.
(2) A továbbfelhasználó többek között az alábbi információkat közli:
a) személyazonossága és kapcsolattartási adatai a VI. melléklet 1.1. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
b) a 20. cikk (3) bekezdésében említett regisztrációs szám(ok), amennyiben az(ok) rendelkezésre áll(nak);
c) az anyag(ok) azonosítója a VI. melléklet 2.1–2.3.4. szakaszában meghatározottak szerint;
d) a gyártó(k), az importőr(ök) vagy egyéb szállító személyazonossága a VI. melléklet 1.1. szakaszában meghatározottak szerint;
e) a VI. melléklet 3.5. szakaszában meghatározott felhasználás(ok), valamint a felhasználás(ok) feltételeinek rövid, általános leírása;
f) azt az esetet kivéve, amikor a továbbfelhasználó a 37. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő mentességet alkalmazza, a gerinces állatokon végzendő kiegészítő vizsgálatokra vonatkozó javaslat, amennyiben ezt a továbbfelhasználó a kémiai biztonsági jelentés elkészítése szempontjából szükségesnek tartja.
(3) Az (1) bekezdéssel összhangban közölt információkban bekövetkezett változás esetén a továbbfelhasználó haladéktalanul aktualizálja ezeket az információkat.
(4) A továbbfelhasználó jelentést tesz az Ügynökségnek, ha másként sorolta be az anyagot, mint a szállítója.
(5) Azt az esetet kivéve, amikor a továbbfelhasználó a 37. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő mentességet alkalmazza, az e cikk (1)–(4) bekezdése szerinti jelentést nem kell megtenni az önmagában vagy ►M3 keverékben ◄ előforduló anyag vonatkozásában, ha a továbbfelhasználó azt az adott felhasználás tekintetében évi 1 tonnánál kisebb mennyiségben használja fel.
39. cikk
A továbbfelhasználóra vonatkozó kötelezettségek alkalmazása
(1) A továbbfelhasználóknak legkésőbb 12 hónappal a szállítóik által a biztonsági adatlapon közölt regisztrációs szám kézhezvételét követően teljesíteniük kell a 37. cikk követelményeit.
(2) A továbbfelhasználóknak legkésőbb 6 hónappal a szállítóik által a biztonsági adatlapon közölt regisztrációs szám kézhezvételét követően teljesíteniük kell a 38. cikk követelményeit.
VI. CÍM
ÉRTÉKELÉS
1. FEJEZET
A dokumentáció értékelése
40. cikk
A vizsgálati javaslatok ellenőrzése
(1) Az Ügynökség ellenőriz a regisztrációban vagy a továbbfelhasználó jelentésében szereplő bármely olyan vizsgálati javaslatot, amely valamely anyaggal kapcsolatban a IX. és X. mellékletben meghatározott információk biztosítására vonatkozik. Elsőbbséget kell biztosítani azon anyagok regisztrálásának, amelyek a PBT, vPvB, túlérzékenységet kiváltó és/vagy rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) tulajdonságokkal rendelkeznek vagy rendelkezhetnek, vagy olyan anyagok évi 100 tonnát meghaladó mennyiségben, amelyek felhasználásai kiterjedt és diffúz expozíciót eredményeznek, feltéve, hogy megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:
a) a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;
b) a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
c) a 4.1. veszélyességi osztály;
d) az 5.1. veszélyességi osztály.
(2) A gerinceseken végzett vizsgálatokat is magukban foglaló vizsgálati javaslatokkal összefüggő információkat közzé kell tenni az Ügynökség honlapján. Az Ügynökség közzéteszi honlapján az anyag nevét, azt a veszélyességi végpontot, amelyre a gerinceseken végzendő vizsgálati javaslat irányul, és azt a dátumot, ameddig a harmadik felektől származó információkat be kell nyújtani. Az Ügynökség harmadik feleket kér fel arra, hogy a közzétételt követő 45 napon belül az Ügynökség által előírt formátumban nyújtsanak be tudományosan érvényes információkat és tanulmányokat a vizsgálati javaslatban szereplő kérdéses anyaggal vagy veszélyességi végponttal kapcsolatban. A (3) bekezdéssel összhangban meghozott határozatában az Ügynökség figyelembe veszi az összes beérkezett, tudományosan érvényes információt és tanulmányt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az Ügynökség elkészíti a következő határozatok valamelyikének tervezetét, és ezt a határozatot az 50. és 51. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően elfogadja:
a) olyan határozat, amely előírja az érintett regisztráló(k) vagy a továbbfelhasználó(k) számára a javasolt vizsgálat elvégzését, és meghatározza a vizsgálati összefoglalásnak vagy az átfogó vizsgálati összefoglalásnak a benyújtására vonatkozó határidőt, amennyiben azt az I. melléklet előírja;
b) az a) pontnak megfelelő határozat, amely módosítja a vizsgálat elvégzésének feltételeit;
c) az a), b) vagy d) pontnak megfelelő határozat, amely a regisztráló(ek) vagy továbbfelhasználó(k) számára egy vagy több további vizsgálat elvégzését írja elő, amennyiben a vizsgálati javaslat nem felel meg a IX., X. és XI. mellékletben foglaltaknak;
d) a vizsgálati javaslatot elutasító határozat;
e) az a), b) vagy c) pontnak megfelelő határozat, amennyiben ugyanazon anyag vonatkozásában több regisztráló vagy továbbfelhasználó is javaslatot nyújtott be ugyanarra a vizsgálatra, lehetőséget adva számukra arra, hogy megállapodást érjenek el a vizsgálatot valamennyiük nevében elvégző regisztrálóról és az Ügynökség 90 napon belül történő tájékoztatásáról. Amennyiben az Ügynökséget az ilyen megállapodásról nem tájékoztatják 90 napon belül, az kijelöli az egyik regisztrálót vagy adott esetben az egyik továbbfelhasználót, hogy valamennyiük nevében végezze el a vizsgálatot.
(4) A regisztráló vagy a továbbfelhasználó az ilyen további információkat a meghatározott határidőn belül benyújtja az Ügynökségnek.
41. cikk
A regisztrálások megfelelőségének ellenőrzése
(1) Az Ügynökség bármely regisztrálást megvizsgálhat annak ellenőrzése érdekében, hogy:
a) a 10. cikk alapján benyújtott műszaki dokumentáció(k) adatai megfelelnek a 10., 12. és 13. cikk, valamint a III. és VI–X. melléklet követelményeinek;
b) a műszaki dokumentáció(k)ban benyújtott egységesen előírt tájékoztatási követelmények eltérő alkalmazásai és az azokra vonatkozó indoklások megfelelnek az ilyen eltérő alkalmazásokra irányadó, a VII–X. mellékletben meghatározott szabályoknak, valamint a XI. mellékletben meghatározott általános szabályoknak;
c) az előírt kémiai biztonsági értékelés és a kémiai biztonsági jelentés megfelel az I. melléklet követelményeinek, és a javasolt kockázatkezelési intézkedések megfelelőek;
d) a 11. cikk (3) bekezdésével vagy a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott bármely magyarázat objektív megalapozottságú.
(2) Az Ügynökség által megfelelés szempontjából ellenőrzött dokumentációk listáját a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Az (1) bekezdés szerint elvégzett vizsgálat alapján az Ügynökség a dokumentáció megfelelőségével kapcsolatos értékelés megkezdésétől számított 12 hónapon belül olyan határozattervezetet készíthet elő, amely a regisztráló(k) számára előírja az ahhoz szükséges információk benyújtását, hogy a regisztrálás(ok) megfeleljen(ek) a vonatkozó tájékoztatási követelményeknek, és megfelelő határidőt határoz meg további információk benyújtására. Az ilyen határozatot az 50. és 51. cikkben megállapított eljárással összhangban kell meghozni.
(4) A regisztráló az előírt információkat a meghatározott határidőn belül benyújtja az Ügynökségnek.
(5) Annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrálási dokumentációk eleget tegyenek e rendeletnek, az Ügynökség kiválasztja az Ügynökséghez az egyes mennyiségi tartományonként beérkezett összes dokumentáció legalább 5 %-át azok megfelelőségének ellenőrzésére. Az Ügynökség – nem kizárólagos módon – elsőbbséget biztosít azoknak a dokumentációknak, amelyek esetében az alábbi kritériumok legalább egyike teljesül:
a) a dokumentáció – a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően külön benyújtva – a 10. cikk a) pontjának iv., vi., és/vagy vii. alpontjában foglalt információkat tartalmaz; vagy
b) a dokumentáció évi 1 tonna vagy azt meghaladó mennyiségben gyártott vagy behozott anyagra vonatkozik, amely esetében nem teljesülnek a VII. mellékletnek az esettől függően a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében vonatkozó követelményei; vagy
c) a dokumentáció tárgya egy, a 44. cikk (2) bekezdésében említett közösségi gördülő cselekvési tervben felsorolt anyag.
(6) Bármely harmadik fél benyújthat az Ügynökségnek elektronikus úton információt a 28. cikk (4) bekezdésében említett listán szereplő anyagokra vonatkozóan. Az Ügynökség ezt az információt a 124. cikkel összhangban benyújtott információval együtt megvizsgálja a dokumentációk ellenőrzése és kiválasztása során.
(7) Az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően a Bizottság határozhat a kiválasztott dokumentációk százalékaránya megváltoztatásáról, és a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban az (5) bekezdésben foglalt kritériumokat módosíthatja, vagy azokhoz továbbiakat csatolhat.
42. cikk
A benyújtott információk ellenőrzése és a dokumentáció értékelését követő intézkedések
(1) Az Ügynökség megvizsgálja a 40. vagy 41. cikk alapján hozott határozat eredményeként benyújtott információkat, és – szükség esetén – e cikkekkel összhangban kidolgozza a megfelelő határozatokat.
(2) A dokumentáció értékelésének befejezését követően az Ügynökség értesíti a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait a szerzett információkról és a levont következtetésekről. Az illetékes hatóságok a 45. cikk (5) bekezdése, az 59. cikk (3) bekezdése és a 69. cikk (4) bekezdésének alkalmazása céljából felhasználja az értékelés alapján szerzett információkat. Az Ügynökség a 44. cikk alkalmazása céljából felhasználja az értékelés alapján szerzett információkat.
43. cikk
A vizsgálati javaslatok ellenőrzésével kapcsolatos eljárás és határidők
(1) A nem bevezetett anyagok esetében az Ügynökség a vizsgálati javaslatot tartalmazó regisztrálás vagy a továbbfelhasználónak a vizsgálati javaslatot tartalmazó jelentésének a kézhezvételét követő 180 napon belül a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban határozattervezetet készít elő.
(2) Bevezetett anyagok esetében az Ügynökség a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban határozattervezeteket készít elő:
a) 2012. december 1-jéig a 2010. december 1-jéig átvett valamennyi regisztrálással kapcsolatban, amelyek a IX. és X. melléklet tájékoztatási követelményeinek teljesítése érdekében vizsgálati javaslatokat tartalmaznak;
b) 2016. június 1-jéig a 2013. június 1-jéig átvett valamennyi regisztrálással kapcsolatban, amelyek kizárólag a IX. melléklet tájékoztatási követelményeinek teljesítése érdekében tartalmaznak vizsgálati javaslatokat;
c) 2022. június 1-jéig a 2018. június 1-jéig átvett, vizsgálati javaslatokat tartalmazó valamennyi regisztrálással kapcsolatban.
(3) A 40. cikk értelmében értékelt regisztrálási dokumentációk jegyzékét a tagállamok számára hozzáférhetővé kell tenni.
2. FEJEZET
Az anyagok értékelése
44. cikk
Az anyagok értékelésének kritériumai
(1) Az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében az Ügynökség – a tagállamokkal együttműködésben – a további értékelés céljából kidolgozza az anyagok elsőbbségi kritériumait. Az anyagok elsőbbségi sorrendjét a kockázatalapú megközelítés alapján állapítják meg. A kritériumok az alábbiakat veszik figyelembe:
a) veszélyességre vonatkozó információ, például az anyag szerkezeti hasonlósága az aggodalomra okot adó ismert anyagokkal vagy a perzisztens és bioakkumulációra hajlamos anyagokkal, amelyek alapján feltételezhető, hogy az anyag vagy valamelyik átalakulási termékének tulajdonságai aggodalomra adnak okot, vagy az anyag tartósan megmarad és bioakkumulálódhat;
b) az expozícióra vonatkozó információk;
c) az anyag mennyisége, beleértve a több regisztráló által benyújtott regisztrálás alapján megállapított összmennyiséget is.
(2) Az Ügynökség az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokat közösségi gördülő cselekvési terv összeállítására használja fel, amely hároméves időszakra terjed ki és meghatározza az egyes években értékelendő anyagokat. Valamely anyagot akkor kell a tervekbe felvenni, ha okkal feltételezhető (a dokumentációnak az Ügynökség által elvégzett értékelése vagy egyéb megfelelő forrás – többek között a regisztrálási dokumentációban szereplő információk – alapján), hogy egy adott anyag az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Az Ügynökség 2011. december 1-jéig benyújtja a tagállamoknak az első gördülő cselekvési terv tervezetét. Az Ügynökség minden évben február 28-ig benyújtja az évente aktualizált gördülő cselekvési terv tervezetét a tagállamoknak.
Az Ügynökség a 76. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján létrejött tagállami bizottság (a továbbiakban: a tagállami bizottság) véleménye alapján elfogadja és weboldalán nyilvánosságra hozza a közösségi gördülő cselekvési terv végleges változatát, és – a 45. cikk szerint – meghatározza azokat a tagállamokat, amelyek elvégzik a tervben szereplő anyagok értékelését.
45. cikk
Az illetékes hatóság
(1) Az Ügynökség felelős az anyagok értékelési folyamatának koordinálásáért és a közösségi gördülő cselekvési tervben szereplő anyagok értékelésének biztosításáért. Ennek céljából az Ügynökség igénybe veszi a tagállamok illetékes hatóságainak segítségét. Valamely anyag értékelésének elvégzésekor az illetékes hatóságok kijelölhetnek egy másik, a nevükben eljáró szervet.
(2) A tagállamok kiválaszthatják a közösségi gördülő cselekvési terv tervezetében szereplő valamely anyagot illetékes hatóságként való fellépés érdekében a 46., 47. és 48. cikk alkalmazása céljából. A közösségi gördülő cselekvési terv tervezetében szereplő, de a tagállamok által eredetileg ki nem választott anyagok esetében az Ügynökség biztosítja, hogy az anyag értékelésére sor kerüljön.
(3) Azokban az esetekben, amikor kettő vagy annál több tagállam fejezte ki érdeklődését ugyanazon anyag vizsgálata iránt, és nem tudnak megállapodni abban az illetékes hatóság kiválasztásában, a 46., 47. és 48. cikk célját szolgáló illetékes hatóságot az alábbi eljárással összhangban kell meghatározni.
Az illetékes hatóság megállapítása érdekében az Ügynökség a tagállami bizottság elé terjeszti az ügyet, amely figyelembe veszi, hogy a gyártó(k) vagy az importőr(ök) mely tagállamban telepedett/telepedtek le, a tagállam részesedését a Közösség bruttó hazai termékéből, az adott tagállam által már értékelés alatt álló anyagok számát és a rendelkezésre álló szakértőket.
Amennyiben a tagállami bizottság a beterjesztéstől számított 60 napon belül egyhangú megállapodásra jut, az érintett tagállamok ennek megfelelően elfogadják az anyagokat értékelésre.
Amennyiben a tagállami bizottság nem jut egyhangú megállapodásra, az Ügynökség a Bizottság elé terjeszti az ellentétes véleményeket, amely a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban határoz arról, hogy melyik hatóság töltse be az illetékes hatóság szerepét, az érintett tagállamok pedig ennek megfelelően elfogadják az anyagokat értékelésre.
(4) A (2) és (3) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóság e fejezettel összhangban értékeli a számára kiutalt anyagokat.
(5) A tagállamok bármikor értesíthetik az Ügynökséget a közösségi gördülő cselekvési tervben nem szereplő anyagról, amennyiben olyan információ kerül a birtokukba, amely alapján feltételezhető, hogy az anyag vizsgálatának elsőbbséget kell biztosítani. Az Ügynökség – a tagállami bizottság véleménye alapján – határozhat úgy, hogy ezzel az adott anyaggal kiegészíti a közösségi gördülő cselekvési tervet. Amennyiben az anyag bekerül a közösségi gördülő cselekvési tervbe, a javaslatot tevő tagállam vagy egy egyetértő másik tagállam értékeli az anyagot.
46. cikk
Kiegészítő információk kérése és a benyújtott információk ellenőrzése
(1) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy kiegészítő információkra van szükség, adott esetben beleértve a VII–X. mellékletben nem előírt információkat is, indoklással ellátott határozattervezetet dolgoz ki, amely előírja a regisztrálók számára kiegészítő információk benyújtását és erre nézve határidőt állapít meg. A határozattervezetet az adott évben értékelendő anyagokra vonatkozó közösségi gördülő cselekvési tervnek az Ügynökség honlapján való nyilvánosságra hozatalától számított 12 hónapon belül kell kidolgozni. A határozatot az 50. és 52. cikkben megállapított eljárással összhangban kell meghozni.
(2) A regisztráló a kért információkat a meghatározott határidőn belül benyújtja az Ügynökségnek.
(3) Az illetékes hatóság megvizsgálja a benyújtott információkat, és szükség esetén – az információk benyújtásától számított 12 hónapon belül – e cikkel összhangban kidolgozza a megfelelő határozatokat.
(4) Az illetékes hatóság az anyag értékelésének kezdetétől számított 12 hónapon belül vagy az információknak a (2) bekezdés szerinti benyújtásától számított 12 hónapon belül befejezi az értékelést, és erről értesíti az Ügynökséget. Amennyiben ezt a határidőt túllépik, az értékelést befejezettnek kell tekinteni.
47. cikk
Összhang a többi tevékenységgel
(1) Az anyagok értékelését az adott anyaggal kapcsolatban benyújtott valamennyi vonatkozó információra, valamint az e cím értelmében elvégzett korábbi értékelésre kell alapozni. Amennyiben az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információkat szerkezetileg hasonló anyag(ok)ra való hivatkozással szerezték, az értékelés a anyagokra is kiterjedhet. Bármely olyan esetben, amikor az értékelésről szóló határozatot az 51. cikkel vagy az 52. cikkel összhangban előzőleg meghozták, a 46. cikk alapján kiegészítő információk benyújtását előíró bármely határozattervezet kizárólag a körülmények megváltozásával vagy újonnan megszerzett ismeretekkel indokolható.
(2) A kiegészítő információk kérésére vonatkozó összehangolt megközelítés biztosítása érdekében az Ügynökség felügyeli a 46. cikk szerinti határozattervezeteket, valamint kialakítja a kritériumokat és prioritásokat. Adott esetben a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtási intézkedéseket kell elfogadni.
48. cikk
Az anyagok értékelését követő intézkedések
Az anyag értékelésének befejezését követően az illetékes hatóság az 59. cikk (3) bekezdésének, a 69. cikk (4) bekezdésének és a 115. cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából megvizsgálja az értékelés alapján szerzett információk felhasználási módját. Az illetékes hatóság tájékoztatja az Ügynökséget arról, hogy a szerzett információkat fel kell-e használni, és ha igen, milyen módon. Az Ügynökség ezt követően tájékoztatja a Bizottságot, a regisztrálót és a többi tagállam illetékes hatóságait.
3. FEJEZET
Az intermedierek értékelése
49. cikk
A telephelyen elkülönített intermedierekkel kapcsolatos további információk
A telephelyen elkülönített, szigorúan ellenőrzött feltételek mellett felhasznált intermedierek esetében nem kell alkalmazni sem a dokumentáció, sem pedig az anyag értékelését. Amennyiben azonban a telephely szerinti tagállam illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy a telephelyen elkülönített intermedier felhasználása ugyanolyan szintű kockázatot jelent az emberi egészség és a környezet számára, mint az 57. cikk kritériumainak megfelelő anyagok felhasználása, és az adott kockázat nem megfelelően ellenőrzött, akkor az illetékes hatóság:
a) előírhatja a regisztráló számára, hogy az azonosított kockázathoz közvetlenül kapcsolódó kiegészítő információkat nyújtson be. Ehhez a felszólításhoz írásos indoklást kell mellékelni;
b) megvizsgálhatja a benyújtott információkat, és szükség esetén ajánlatot tehet a megfelelő intézkedésekre az adott telephellyel kapcsolatban azonosított kockázatok csökkentése érdekében.
Az első bekezdésben említett eljárást kizárólag az abban említett illetékes hatóság hajthatja végre. Az illetékes hatóság tájékoztatja az Ügynökséget az ilyen értékelés eredményeiről, amely ezt követően tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait és rendelkezésükre bocsátja az eredményeket.
4. FEJEZET
Közös rendelkezések
50. cikk
A regisztrálók és a továbbfelhasználók jogai
(1) Az Ügynökség értesíti az érintett regisztráló(k)at és továbbfelhasználó(ka)t a 40., 41. vagy 46. cikk szerinti határozattervezetekről, és tájékoztatja őket arról, hogy a kézhezvételtől számított 30 napon belül észrevételt nyújthatnak be. Amennyiben az érintett regisztráló(k) vagy továbbfelhasználó(k) észrevételeket kívánnak tenni, azokat továbbítják az Ügynökségnek. Az Ügynökség ezt követően haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot az észrevétel benyújtásáról. Az illetékes hatóság (a 46. cikk értelmében hozott határozatok esetében) és az Ügynökség (a 40. és a 41. cikk értelmében hozott határozatok esetében) minden beérkezett észrevételt figyelembe vesz és ennek megfelelően módosíthatja a határozattervezetet.
(2) Amennyiben a regisztráló megszünteti az anyag gyártását vagy behozatalát vagy az árucikk előállítását vagy behozatalát, illetve továbbfelhasználó esetén annak felhasználását, erről köteles tájékoztatni az Ügynökséget, aminek következtében a regisztrációban szereplő regisztrált mennyiséget adott esetben nullában állapítják meg, és az adott anyaggal kapcsolatban nem kérhető tőle további információ, kivéve ha a regisztráló bejelenti az anyag gyártásának vagy behozatalának vagy az árucikk előállításának vagy behozatalának, illetve továbbfelhasználó esetén felhasználásának újraindítását. Az Ügynökség ezt követően tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben a regisztráló vagy a továbbfelhasználó telephelye található.
(3) A határozattervezet kézhezvételét követően a regisztráló megszüntetheti az anyag gyártását vagy behozatalát vagy az árucikk előállítását vagy behozatalát, illetve továbbfelhasználó esetén annak felhasználását. Ilyen esetekben a regisztráló vagy a továbbfelhasználó köteles erről tájékoztatni az Ügynökséget, aminek következtében a regisztráció vagy jelentés érvényét veszti, és az adott anyaggal kapcsolatban nem kérhető tőle további információ, kivéve, ha új regisztráció iránti kérelmet vagy jelentést nyújt be. Az Ügynökség tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben a regisztráló vagy a továbbfelhasználó telephelye található.
(4) A (2) és (3) bekezdés ellenére a 46. cikkel összhangban kiegészítő információ kérhető az alábbi esetekben:
a) ha az illetékes hatóság a XV. melléklettel összhangban dokumentációt készít elő, és azt a következtetést vonja le, hogy az anyag hosszú távú kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, ami indokolja kiegészítő információk szükségességét;
b) ha a regisztráló(k) által gyártott vagy behozott anyag vagy a regisztráló(k) által előállított vagy behozott árucikk, illetve a továbbfelhasználó(k) által felhasznált anyag expozíciós hatása jelentős mértékben hozzájárul ehhez a kockázathoz.
A 69–73. cikkben említett eljárást értelemszerűen kell alkalmazni.
51. cikk
Határozatok elfogadása a dokumentáció értékelése során
(1) Az Ügynökség értesíti a tagállamok illetékes hatóságait a 40. vagy 41. cikk szerinti határozattervezetéről és a regisztráló észrevételeiről.
(2) A határozattervezet megküldését követő 30 napon belül a tagállamok javaslatokat tehetnek az Ügynökség részére a határozattervezet módosítására.
(3) Amennyiben az Ügynökséghez nem érkeznek javaslatok, az Ügynökség az (1) bekezdés alapján közölt változat szerint hozza meg a határozatot.
(4) Ha módosító javaslatot nyújtanak be, az Ügynökség módosíthatja a határozattervezetet. Az Ügynökség a (2) bekezdésben említett harmincnapos időszak végét követő 15 napon belül a tagállami bizottság elé terjeszti a határozattervezetet és a javasolt módosításokat.
(5) Az Ügynökség haladéktalanul közli a módosító javaslatokat az érintett regisztrálókkal vagy továbbfelhasználókkal, és 30 napos határidőn belül lehetőséget biztosít az észrevételeik megtételére. A tagállami bizottság valamennyi benyújtott észrevételt figyelembe vesz.
(6) Amennyiben a tagállami bizottság a beterjesztéstől számított 60 napon belül a határozattervezetre vonatkozóan egyhangú megállapodásra jut, az Ügynökség ennek megfelelően hozza meg a határozatot.
(7) Amennyiben a tagállami bizottság nem jut egyhangú megállapodásra, a Bizottság határozattervezetet készít elő, amelyet a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
(8) Az Ügynökség e cikk (3) és (6) bekezdése szerinti határozatai ellen a 91., 92. és 93. cikkel összhangban fellebbezést lehet benyújtani.
52. cikk
Határozatok elfogadása az anyag értékelése során
(1) Az illetékes hatóság továbbítja az Ügynökség és a többi tagállam illetékes hatóságai részére a 46. cikk szerinti határozattervezetét, valamint a regisztráló vagy a továbbfelhasználó észrevételeit.
(2) Az 51. cikk (2)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
53. cikk
A vizsgálatok költségeinek megosztása a regisztrálók és/vagy továbbfelhasználók közötti megállapodás nélkül
(1) Amennyiben az e cím szerinti határozat eredményeként a regisztrálóknak vagy a továbbfelhasználóknak vizsgálatot kell elvégezniük, az érintett regisztrálók vagy a továbbfelhasználók mindent megtesznek annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak arról, hogy mely regisztráló vagy továbbfelhasználó végzi el a vizsgálatot a többiek nevében, és erről 90 napon belül értesítik az Ügynökséget. Amennyiben az Ügynökséget az ilyen megállapodásról 90 napon belül nem tájékoztatják, az kijelöli az egyik regisztrálót vagy továbbfelhasználót, hogy valamennyiük nevében végezze el a vizsgálatot.
(2) Amennyiben valamely regisztráló vagy továbbfelhasználó a többiek nevében vizsgálatot végez, a tanulmány költségeit egyenlő mértékben meg kell osztaniuk.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetben a vizsgálatot végző regisztráló vagy továbbfelhasználó a többi résztvevő rendelkezésére bocsátja a teljes vizsgálati jelentés egy példányát.
(4) A vizsgálatot végző és benyújtó személy ennek megfelelően igényt támaszthat a többi résztvevővel szemben. Az érintett személyek bármelyike keresetet indíthat annak megtiltása érdekében, hogy egy másik személy gyártsa, importálja vagy forgalomba hozza az anyagot, ha ez a személy elmulasztotta befizetni a költségek rá eső részét, nem nyújtott biztosítékot az említett összegre, vagy elmulasztotta átadni az elvégzett tanulmányról szóló teljes vizsgálati jelentés egy példányát. Valamennyi követelés a nemzeti bíróságok előtt érvényesíthető. Bárki határozhat úgy, hogy a kifizetés iránti igényét döntőbizottság előtt érvényesíti és a döntőbizottság ítéletét elfogadja.
54. cikk
Az értékelésre vonatkozó információk közzététele
Az Ügynökség minden évben február 28-ig weboldalán jelentést tesz közzé azokról az eredményekről, amelyeket az értékeléssel kapcsolatos kötelezettségei teljesítése során az előző naptári évben elért. Ez a jelentés magában foglalja – különösen – a potenciális regisztrálóknak szóló ajánlásokat a jövőbeni regisztrálások minőségének javítása érdekében.
VII. CÍM
ENGEDÉLYEZÉS
1. FEJEZET
Engedélyezési követelmények
55. cikk
Az engedélyezés célja és a helyettesítés szempontjai
E cím célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása, valamint – egyidejűleg – a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásából eredő kockázatok megfelelő ellenőrzésének és annak biztosítása, hogy ezeket az anyagokat fokozatosan megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben az gazdaságilag vagy műszakilag megvalósítható. Ebből a célból az engedélyezési kérelmet benyújtó összes gyártónak, importőrnek és továbbfelhasználónak elemeznie kell az alternatívák rendelkezésre állását, valamint meg kell vizsgálnia azok kockázatait és a helyettesítés technikai és gazdasági megvalósíthatóságát.
56. cikk
Általános rendelkezések
(1) A gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó a mások általi felhasználás céljából nem hozhatja forgalomba, vagy saját maga nem használhatja fel a XIV. mellékletben felsorolt anyagokat, kivéve, ha:
a) a 60–64. cikkel összhangban engedélyezték az adott anyag azon felhasználását önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy olyan árucikké feldolgozva, amelynek céljából az anyagot forgalomba hozta vagy saját maga felhasználja; vagy
b) az adott anyag azon felhasználása, önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy olyan árucikké feldolgozva, amelynek céljából az anyagot forgalomba hozta vagy saját maga felhasználja, az 58. cikk (2) bekezdésével összhangban mentesült a XIV. melléklet engedélyezési követelményei alól; vagy
c) az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett időpontot még nem érték el; vagy
d) az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett időpontot elérték és 18 hónappal az említett időpont előtt kérelmet nyújtott be, de az engedélyezési kérelemről még nem határoztak; vagy
e) az anyag forgalomba hozatala esetén az anyag közvetlen továbbfelhasználójának engedélyezték az említett felhasználást.
(2) A továbbfelhasználó felhasználhatja az (1) bekezdés kritériumait teljesítő anyagot, amennyiben a felhasználás összhangban van a szállítói lánc korábbi szereplőjének kiadott engedély feltételeivel.
(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni az anyagoknak a tudományos kutatás és fejlesztés keretében történő felhasználására. A XIV. melléklet határozza meg, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés vonatkozik-e a termék- és folyamatorientált kutatásra és fejlesztésre, valamint meghatározza a mentesített legnagyobb mennyiséget.
(4) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni az anyagok alábbi felhasználásaira:
a) a 91/414/EGK irányelv hatálya alá tartozó növényvédő szerekben történő felhasználások;
b) a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozó biocid termékekben történő felhasználások;
c) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 48 ) hatálya alá tartozó üzemanyagként történő felhasználások;
d) az ásványolajtermékek tüzelőanyagként való felhasználása a mobil vagy helyhez kötött tüzelőberendezésekben, valamint üzemanyagként történő felhasználás zárt rendszerekben.
(5) Azon anyagok esetében, amelyek kizárólag azért engedélykötelesek, mert esetükben teljesülnek az 57. cikk a), b) vagy c) pontjának kritériumai, vagy mert azokat az 57. cikk f) pontjával összhangban kizárólag az emberi egészség veszélyeztetése alapján azonosították, e cikk (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni az alábbi felhasználásokra:
a) a 76/768/EGK irányelv hatálya alá tartozó kozmetikai termékekben történő felhasználások;
b) az 1935/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban történő felhasználások.
(6) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni az anyagok azon felhasználására, amikor azok ►M3 keverékekben ◄ vannak jelen:
a) az 57. cikk d), e) és f) pontjában említett anyagokra, 0,1 tömegszázaléknál kisebb koncentráció esetén;
b) valamennyi egyéb anyagra, amely nem éri el a(z) 1272/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értéket, amelynek alapján a keveréket veszélyes keverékként sorolják be.
57. cikk
A XIV. mellékletben feltüntetendő anyagok
Az 58. cikkben megállapított eljárással összhangban a következő anyagok tüntethetők fel a XIV. mellékletben:
a) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.6. szakaszával összhangban a „rákkeltő” veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;
b) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.5. szakaszával összhangban a „csírasejt-mutagenitás” veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;
c) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.7. szakaszával összhangban a „reprodukciós toxicitás” veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások) sorolják be;
d) az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok;
e) az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok;
f) olyan anyagok – mint például az endokrin rendszert károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagok, a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagok, vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok –, amelyek esetében nem teljesülnek a d) vagy e) pont kritériumai, és amelyek esetében tudományosan igazolható módon megállapítják, hogy valószínűleg olyan súlyos hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, amely az a)–e) pontban felsorolt anyagokkal azonos mértékű aggodalomra ad okot, és amelyek meghatározására az 59. cikkben meghatározott eljárással összhangban eseti alapon kerül sor.
58. cikk
Az anyagok felvétele a XIV. mellékletbe
(1) Az 57. cikkben említett anyagoknak a XIV. mellékletbe való felvételéről szóló határozatokat a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. A határozatnak minden anyaggal kapcsolatban meg kell határoznia az alábbiakat:
a) az anyag azonosítója a VI. melléklet 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően;
b) az 57. cikkben említett anyag lényegi tulajdonsága (tulajdonságai);
c) átmeneti intézkedések:
i. az az időpont, amelytől kezdődően tilos az anyag forgalomba hozatala és felhasználása, kivéve, ha azt engedélyezték (a továbbiakban: a lejárati idő), amelynek – adott esetben – figyelembe kell vennie az adott felhasználásra meghatározott termelési ciklust;
ii. a lejárati időt legalább 18 hónappal megelőző időpont vagy időpontok, ameddig be kell érkeznie a kérelmeknek, amennyiben a kérelmező a lejárati időt követően folytatni kívánja az anyag felhasználását vagy bizonyos felhasználások céljából az anyag forgalomba hozatalát; ezek a folytatólagos felhasználások a lejárati időt követően az engedélyezési kérelemről szóló határozat elfogadásáig megengedettek;
d) adott esetben a felülvizsgálati időszakok egyes felhasználások vonatkozásában;
e) azok az esetleges felhasználások vagy felhasználási kategóriák, amelyek mentesülnek az engedélyezési követelmény alól, és az ilyen mentességek esetleges feltételei.
(2) Bizonyos felhasználások vagy felhasználási kategóriák mentesülhetnek az engedélyezési követelmény alól, amennyiben – az adott anyag felhasználása tekintetében az emberi egészség és a környezet védelmével kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározásáról szóló meglévő különös közösségi jogszabályok alapján – a kockázatot megfelelően ellenőrzik. Az ilyen mentességek megállapítása során különösen figyelembe kell venni anyag sajátosságából fakadó, az emberi egészségre és a környezetre háruló kockázat arányosságát, például azokban az esetekben, amikor az anyag fizikai állapota módosítja a kockázatot.
(3) Az anyagoknak a XIV. mellékletbe történő felvételéről szóló határozatot megelőzően az Ügynökség – a tagállami bizottság véleményét figyelembe véve – ajánlást tesz a mellékletben feltüntetendő elsőbbségi anyagokról, és minden egyes anyaggal kapcsolatban meghatározza az (1) bekezdésben szereplő adatokat. Általában elsőbbséget kell biztosítani a következő tulajdonságokkal rendelkező anyagoknak:
a) PBT vagy vPvB tulajdonságok; vagy
b) széles körben elterjedt felhasználás; vagy
c) nagy mennyiség.
A XIV. mellékletbe felvett anyagok számával és az (1) bekezdésben meghatározott dátumokkal kapcsolatban figyelembe veszik azt is, hogy az Ügynökség az előírt határidőn belül hány kérelmet tud feldolgozni. Az Ügynökség a XIV. mellékletbe felveendő elsőbbségi anyagokról szóló első ajánlását 2009. június 1-jéig megteszi. Az Ügynökség legalább minden második évben további ajánlásokat tesz újabb anyagoknak a XIV. mellékletbe való felvétele céljából.
(4) Mielőtt az Ügynökség továbbítja ajánlását a Bizottságnak, a közzététel időpontjának egyértelmű megjelölésével – az információkhoz való hozzáférésről szóló 118. és 119. cikk figyelembevételével – közzéteszi azt weboldalán. Az Ügynökség felkéri valamennyi érintett felet, hogy a közzététel időpontjától számított három hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket, különösen az engedélyezési követelmény alól mentesítendő felhasználásokkal kapcsolatban.
Az Ügynökség a beérkezett észrevételek figyelembevételével aktualizálja ajánlását.
(5) A (6) bekezdés sérelme nélkül, valamely anyagnak a XIV. mellékletbe történő felvételét követően az adott anyag nem vethető alá a VIII. címben megfogalmazott eljárás szerinti olyan új korlátozásoknak, amelyek az anyag önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy ►C4 árucikké feldolgozva történő felhasználása ◄ során a XIV. mellékletben meghatározott lényegi tulajdonságokból eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokra vonatkoznak.
(6) A XIV. mellékletbe felvett adott anyag alávethető a VIII. címben megfogalmazott eljárás szerinti olyan új korlátozásoknak, amelyek az anyag árucikk(ek)ben való jelenlétéből adódó, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokra vonatkoznak.
(7) Azokat az anyagokat, amelyeknek a VIII. cím vagy egyéb közösségi jogszabályok alapján valamennyi felhasználását megtiltották, nem kell felvenni a XIV. mellékletbe, vagy abból törölni kell.
(8) A XIV. mellékletből – a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban – törölni kell azokat az anyagokat, amelyek az új információk alapján az 57. cikk kritériumainak már nem felelnek meg.
59. cikk
Az 57. cikkben említett anyagok azonosítása
(1) Az e cikk (2)–(10) bekezdésében meghatározott eljárást az 57. cikkben említett kritériumokat teljesítő anyagok azonosítása és a XIV. mellékletbe felvenni javasolt anyagok jelöltlistájának megállapítása céljából kell alkalmazni. Az Ügynökség ebben a jegyzékben feltünteti a 83. cikk (3) bekezdésének ►C4 e) pontja szerint összeállított ◄ munkaprogramjában szereplő anyagokat.
(2) A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy a XV. melléklet vonatkozó szakaszaival összhangban készítsen dokumentációt azon anyagok vonatkozásában, amelyek a véleménye szerint teljesítik az 57. cikkben meghatározott kritériumokat. ►M3 A dokumentációt adott esetben lehet az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni. ◄ Az Ügynökség ezt a dokumentációt hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.
(3) A XV. melléklettel összhangban azon anyagok vonatkozásában, amelyek a véleménye szerint teljesítik az 57. cikkben meghatározott kritériumokat, bármely tagállam készíthet dokumentációt, amelyet továbbít az Ügynökségnek. ►M3 A dokumentációt adott esetben lehet az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni. ◄ Az Ügynökség ezt a dokumentációt az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzáférhetővé teszi a többi tagállam számára.
(4) Az Ügynökség honlapján értesítést tesz közzé arról, hogy elkészült egy anyag XV. melléklet szerinti dokumentációja. Az Ügynökség felkéri az összes érintett felet, hogy meghatározott határidőn belül közöljék észrevételeiket az Ügynökséggel.
(5) A továbbítást követő 60 napon belül a többi tagállam vagy az Ügynökség észrevételt tehet az Ügynökségnek küldött dokumentációban szereplő anyagnak az 57. cikkben szereplő kritériumok tekintetében való azonosításával kapcsolatban.
(6) Amennyiben az Ügynökség nem kap kézhez, illetve nem tesz semmilyen észrevételt, felveszi az anyagot az (1) bekezdésben említett jegyzékbe. Az Ügynökség az adott anyagot felveheti az 58. cikk (3) bekezdése szerinti ajánlásaiba.
(7) Amennyiben észrevételeket tesznek, vagy az Ügynökség észrevételeket kap kézhez, az Ügynökség az (5) bekezdésben említett hatvannapos időszak végétől számított 15 napon belül a tagállami bizottság elé terjeszti a dokumentációt.
(8) Amennyiben e beterjesztéstől számított 30 napon belül a tagállami bizottság egyhangú megállapodást ér el az azonosítás tekintetében, az Ügynökség felveszi az anyagot az (1) bekezdésben említett jegyzékbe. Az Ügynökség az adott anyagot felveheti az 58. cikk (3) bekezdése szerinti ajánlásaiba.
(9) Amennyiben a tagállami bizottság nem ér el egyhangú jóváhagyást, a Bizottság az anyag azonosítására vonatkozó javaslattervezetet készít elő a tagállami bizottság véleményének kézhezvételét követő 3 hónapon belül. Az anyag azonosítására vonatkozó végső határozatot a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban hozzák meg.
(10) Az anyag felvételéről szóló határozat meghozatalát követően az Ügynökség a weboldalán haladéktalanul közzéteszi és aktualizálja az (1) bekezdésben említett jegyzéket.
2. FEJEZET
Az engedélyek megadása
60. cikk
Az engedélyek megadása
(1) A Bizottság – e címmel összhangban – felel az engedélyezési kérelmekről szóló határozatok meghozataláért.
(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül engedélyt kell kiadni, ha az anyag felhasználása során a XIV. mellékletben meghatározott lényegi tulajdonságokból eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokat az I. melléklet 6.4. szakaszával összhangban hatékonyan ellenőrzik, amit a kérelmező kémiai biztonsági jelentése dokumentál, figyelembe véve a 64. cikk (4) bekezdése a) pontjában említett kockázatértékelési bizottság véleményét. Az engedély kiadásakor és az engedélyben megállapított feltételek tekintetében a Bizottság a határozathozatal időpontjában ismert valamennyi bevezetést, kibocsátást és veszteséget, beleértve a diffúz vagy elterjedt felhasználásokból adódó kockázatokat, figyelembe vesz.
A Bizottság nem mérlegeli az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelvben ( 49 ), az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelvben ( 50 ) vagy az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 51 ) szabályozott orvostechnikai eszközökben felhasznált anyagoknak az emberi egészséget érintő kockázatait.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:
a) olyan anyagok, amelyek megfelelnek az 57. cikk a), b), c) vagy f) pontjaiban foglalt kritériumoknak, és melyekre vonatkozóan az I. melléklet 6.4. szakasza szerinti küszöbérték nem meghatározható;
b) olyan anyagok, amelyek megfelelnek az 57. cikk d) vagy e) pontjaiban foglalt kritériumoknak;
c) olyan anyagok, amelyek az 57. cikk f) pontja szerint perzisztens, bioakkumulatív és mérgező, vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív tulajdonságokkal rendelkeznek.
(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerint nem adható ki engedély, vagy a (3) bekezdésben foglalt anyagok esetében, az engedély csak akkor adható ki, amennyiben igazolják, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint annak az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatai, és amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok és technológiák. Ezt a határozatot a következő tényezők mérlegelését követően, és a 64. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett kockázatértékelési bizottság és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság véleményének figyelembevételével hozzák meg:
a) az anyag felhasználásából származó kockázat, beleértve a javasolt kockázatkezelési intézkedések megfelelőségét és eredményességét;
b) az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök, valamint az engedély elutasításának a kérelmező vagy a többi érdekelt fél által igazolt társadalmi-gazdasági következményei;
c) a kérelmező által a 62. cikk (4) bekezdésének e) pontja alapján benyújtott alternatív anyagok és technológiák elemzése, vagy a kérelmező által a 62. cikk (4) bekezdésének f) pontja alapján benyújtott helyettesítési terv, és harmadik fél által a 64. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott alternatív anyagok és technológiák elemzése;
d) az alternatív anyagok vagy technológiák emberi egészségre és környezetre gyakorolt kockázatával kapcsolatban rendelkezésre álló információk.
(5) Annak értékelése során, hogy megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák rendelkezésre állnak-e, a Bizottságnak az összes lényeges szempontot figyelembe kell vennie, beleértve a következőket:
a) az alternatívákra való átállás az emberi egészséget és a környezetet érintő átfogó kockázatok csökkenéséhez vezet-e, figyelembe véve a kockázatkezelési intézkedések megfelelőségét és eredményességét;
b) az alternatívák technikai és gazdasági megvalósíthatóságát a kérelmező vonatkozásában.
(6) Nem engedélyezhető a felhasználás, ha az enyhítené a XVII. mellékletben meghatározott korlátozásokat.
(7) Engedély kizárólag akkor adható meg, ha a kérelmet a 62. cikkben megállapított követelményekkel összhangban nyújtották be.
(8) A jövőbeni felülvizsgálati időszakra vonatkozó határozatok sérelme nélkül az engedélyeket meghatározott idő múlva felül kell vizsgálni, és általában különböző feltételekhez – többek között monitoringhoz – kell kötni. Az engedélyek meghatározott idő múlva elkészítendő felülvizsgálatának időtartamát eseti alapon kell meghatározni az összes rendelkezésre álló információ, beleértve adott esetben a (4) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt elemeket, figyelembevételével.
(9) Az engedély az alábbiakat határozza meg:
a) az(ok) a személy(ek), aki(k) számára az engedélyt kiállítják;
b) az anyag(ok) azonosítója;
c) az(ok) a felhasználás(ok), amely(ek)re az engedélyt megadják;
d) az engedély megadásának feltételei;
e) a határozott idejű felülvizsgálati időszak;
f) bármely monitoringintézkedés.
(10) Az engedélyezés feltételeitől függetlenül az engedély jogosultja biztosítja, hogy az expozíció szintjét a műszakilag és gyakorlatilag lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenti.
61. cikk
Az engedélyek felülvizsgálata
(1) A 60. cikkel összhangban megadott engedélyek addig tekintendők érvényesnek, amíg a Bizottság felülvizsgálat keretében az engedély módosításáról vagy visszavonásáról határoz, feltéve, hogy az engedély jogosultja a határozott idejű felülvizsgálati időszak lejárta előtt legalább 18 hónappal felülvizsgálati jelentést nyújt be. A jelenlegi engedély iránti eredeti kérelem valamennyi elemének újbóli benyújtása helyett az engedély jogosultja – a második, harmadik és negyedik albekezdésre figyelemmel – a jelenlegi engedély számát is benyújthatja.
A 60. cikkel összhangban megadott engedély jogosultja benyújtja az alternatívák 62. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett elemzésének aktualizált változatát, beleértve adott esetben a kérelmező által végzett vonatkozó kutatási és fejlesztési tevékenységre vonatkozó információkat, és a 62. cikk (4) bekezdésének f) pontja szerint benyújtott helyettesítési tervet. Ha az alternatívák elemzésének aktualizált változata azt mutatja, hogy léteznek alkalmas alternatívák a 60. cikk (5) bekezdésében szereplő elemek figyelembevétele mellett, a kérelmező helyettesítési tervet nyújt be, amely tartalmazza a kérelmező által javasolt intézkedések menetrendjét. Amennyiben a kérelmező nem tudja bizonyítani, hogy a kockázatokat megfelelően ellenőrzik, akkor be kell nyújtania az eredeti kérelemben szereplő társadalmi-gazdasági elemzésnek az aktualizált változatát is.
Amennyiben a kérelmező ezt követően bizonyítani tudja a kockázatok megfelelő ellenőrzését, be kell nyújtania a kémiai biztonsági jelentés naprakésszé tett változatát.
Amennyiben az eredeti kérelem bármely egyéb elemében változás történik, akkor a kérelmezőnek be kell nyújtania ezeknek az elemeknek a aktualizált változatát is.
Amennyiben ennek a bekezdésnek megfelelően aktualizált információkat nyújtanak be, az engedély módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozatokat a felülvizsgálat keretében a 64. cikkben említett és értelemszerűen alkalmazott eljárásnak megfelelően kell meghozni.
(2) Az engedélyek bármikor felülvizsgálhatók, amennyiben:
a) az eredeti engedéllyel kapcsolatos körülmények olyan mértékben megváltoznak, hogy az befolyásolja az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokat vagy a társadalmi-gazdasági következményeket; vagy
b) a lehetséges alternatívákra vonatkozó új információ rendelkezésre áll.
A Bizottság ésszerű határidőt állapít meg, ameddig az engedély jogosultja(i) benyújthatja/benyújthatják a felülvizsgálathoz szükséges további információkat, és megadja azt az időpontot, ameddig a 64. cikkel összhangban meghozza határozatát.
(3) Felülvizsgálati határozatában a Bizottság – ha a körülmények megváltoztak, és az arányosság elvének figyelembevételével – módosíthatja vagy visszavonhatja az engedélyt, amennyiben azt a megváltozott körülmények között nem adták volna meg, vagy amennyiben a 60. cikk (5) bekezdése szerinti megfelelő alternatívák váltak elérhetővé. Az utóbbi esetben a Bizottság az engedély jogosultjától helyettesítési terv bemutatását kéri, ha a jogosult ezt még nem tette meg a kérelme vagy az aktualizálása részeként.
Olyan esetekben, amikor az anyag komoly és közvetlen kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, a Bizottság – az arányosság elvének figyelembevételével – a felülvizsgálat lezárultáig felfüggesztheti az engedélyt.
(4) Amennyiben nem teljesülnek a 96/61/EK irányelvben említett környezetminőségi előírások, az érintett anyag felhasználására megadott engedélyek felülvizsgálhatók.
(5) Amennyiben nem teljesülnek a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett környezeti célkitűzések, akkor az adott anyagnak a vonatkozó vízgyűjtő területen történő felhasználására megadott engedélyek felülvizsgálhatók.
(6) Amennyiben valamely anyag valamely felhasználását ezt követően a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 52 ) megtiltják vagy egyéb módon korlátozzák, a Bizottság az arra a felhasználásra megadott engedélyt visszavonja.
62. cikk
Engedélyezési kérelmek
(1) Az engedélyezési kérelmeket az Ügynökséghez kell benyújtani.
(2) Az engedélyezési kérelmet az anyag gyártója, importőre és/vagy továbbfelhasználója nyújthatja be. A kérelmet egy vagy több személy is benyújthatja.
(3) A kérelmet egy, vagy az anyagok csoportjának a XI. melléklet 1.5. szakaszában foglalt meghatározásának megfelelő több anyagra, valamint egy vagy több felhasználásra lehet benyújtani. Kérelmet lehet benyújtani a kérelmező saját felhasználására és/vagy olyan felhasználásokra, amelyek céljából a kérelmező az anyagot forgalomba kívánja hozni.
(4) Az engedélyezési kérelem a következő információkat tartalmazza:
a) az anyag(ok) azonosítója a VI. melléklet 2. szakaszában említettek szerint;
b) a kérelmet benyújtó személy vagy személyek neve és kapcsolattartási adatai;
c) az engedélyezési kérelem, amely meghatározza, hogy mely felhasználásokra kérik az engedélyt, és – adott esetben – kiterjed az anyag ►M3 keverékekben ◄ való felhasználására és/vagy az anyag árucikké történő feldolgozására;
d) amennyiben a regisztrálási dokumentáció részeként még nem nyújtották be, az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági jelentés, amely ismerteti az anyag felhasználása során a XIV. mellékletben meghatározott lényegi tulajdonságokból eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokat;
e) a helyettesítő alternatívák kockázatának és a helyettesítés műszaki-gazdasági megvalósíthatóságának elemzése, beleértve adott esetben a kérelmező releváns kutatási és fejlesztési tevékenységeire vonatkozó információkat;
f) egy, a kérelmező által javasolt intézkedések menetrendjét is tartalmazó helyettesítési terv, amennyiben az e) pontban említett elemzés azt mutatja, hogy – figyelembe véve a 60. cikk (5) bekezdésében található elemeket – rendelkezésre állnak alkalmas alternatívák.
(5) A kérelem tartalmazhatja az alábbiakat:
a) a XVI. melléklettel összhangban elvégzett társadalmi-gazdasági elemzés;
b) indoklást az emberi egészséget és a környezetet fenyegető azon kockázatok figyelembe nem vételéről, amelyek az alábbiak valamelyikéből származnak:
i. ►C11 a 96/61/EK irányelvvel összhangban engedélyezett létesítményből származó anyagkibocsátások; ◄ vagy
ii. az anyag pontforrásból történő bevezetése, amelyre a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett előzetes szabályozás követelményei, valamint azon irányelv 16. cikke szerinti jogszabályok vonatkoznak.
(6) A kérelem nem tartalmazza a 90/385/EGK irányelvben, a 93/42/EGK irányelvben vagy a 98/79/EK irányelvben szabályozott orvostechnikai eszközökben felhasznált anyagoknak az emberi egészséget érintő kockázatait.
(7) Az engedély iránti kérelmet a IX. címmel összhangban meghatározott díjjal együtt kell benyújtani.
63. cikk
Engedély iránti későbbi kérelmek
(1) Amennyiben egy anyag felhasználására kérelmet nyújtottak be, a következő kérelmező hivatkozhat a 62. cikk (4) bekezdésének d), e) és f) pontjával és (5) bekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott korábbi kérelem megfelelő részeire, feltéve, hogy a következő kérelmező a korábbi kérelmezőnek a kérelem ezen részeire történő hivatkozásra vonatkozó engedélyével rendelkezik.
(2) Amennyiben egy anyag felhasználását engedélyezték, a következő kérelmező hivatkozhat a jogosultnak a 62. cikk (4) bekezdésének d), e) és f) pontjával és (5) bekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott korábbi kérelmének megfelelő részeire, feltéve, hogy a következő kérelmező az engedély jogosultjának a kérelem ezen részeire történő hivatkozásra vonatkozó engedélyével rendelkezik.
(3) A korábbi kérelmekre való, az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő hivatkozás előtt a következő kérelmező szükség esetén aktualizálja az eredeti kérelem információit.
64. cikk
Az engedélyezési határozathozatali eljárás
(1) Az Ügynökség igazolja a kérelem kézhezvételének időpontját. Az Ügynökség kockázatértékelési és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága a kérelem kézhezvételétől számított tíz hónapon belül benyújtja véleménytervezetét.
(2) Az Ügynökség, az információkhoz való hozzáférésről szóló 118. és 119. cikk figyelembevételével, közzéteszi az azon felhasználásokkal kapcsolatos információkat, amelyekre a kérelmet benyújtották, és amelyekre engedélyek felülvizsgálatai vonatkoznak, s megállapít egy határidőt, amelyen belül az érintett harmadik felek helyettesítő anyagokkal vagy technológiákkal kapcsolatos információkat nyújthatnak be.
(3) Véleményük előkészítésekor az (1) bekezdésben említett bizottságok először azt ellenőrzik, hogy a kérelem tartalmazza-e a 62. cikkben meghatározott, a kérelem benyújtásához előírt vonatkozó információkat. Szükség esetén a bizottságok egymással konzultálva kiegészítő információk benyújtására kérhetik fel a kérelmezőt annak érdekében, hogy a kérelem összhangban legyen a 62. cikk követelményeivel. A társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság – amennyiben szükségét látja – előírhatja a kérelmező számára, vagy felkérheti a harmadik feleket, hogy meghatározott időn belül a lehetséges helyettesítő anyagokkal vagy technológiákkal kapcsolatos további információkat nyújtson be. A bizottságok figyelembe veszik a harmadik felek által benyújtott információkat is.
(4) A véleménytervezetek a következő elemeket tartalmazzák:
a) kockázatértékelési bizottság: az emberi egészséget és/vagy a környezetet érintő, az anyag kérelemben leírt felhasználásából eredő kockázatok értékelése, beleértve a kockázatkezelési intézkedések megfelelőségét és eredményességét, valamint adott esetben a lehetséges alternatívákból fakadó kockázatok értékelése;
b) társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság: az anyag kérelemben leírt felhasználásával/felhasználásaival kapcsolatos társadalmi-gazdasági tényezőknek, valamint a helyettesítő alternatívák hozzáférhetőségének, alkalmasságának és műszaki kivitelezhetőségének értékelését, amennyiben a kérelmet a 62. cikkel összhangban nyújtották be és valamely harmadik félnek az e cikk (2) bekezdése alapján benyújtott beadványának értékelése.
(5) Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett határidő lejártáig elküldi a véleménytervezeteket a kérelmezőnek. A vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül a kérelmező írásban közölheti, hogy állást szeretne foglalni a kérdésben. A véleménytervezet hét nappal azt követően, hogy az Ügynökség elküldte azt, kézbesítettnek tekintendő.
Ha a kérelmező nem kíván állást foglalni a kérdésben, az Ügynökség a kérelmező állásfoglalására biztosított határidő lejártát követő 15 napon belül, vagy a kérelmező azon írásbeli értesítését követő 15 napon belül, amelyben közli, hogy nem kíván állást foglalni, továbbítja e véleményeket a Bizottságnak, a tagállamoknak és a kérelmezőnek.
Ha a kérelmező állást kíván foglalni a kérdésben, a véleménytervezet kézhezvételét követő két hónapon belül írásban elküldi megjegyzéseit az Ügynökségnek. A bizottságok megvizsgálják az állásfoglalást, és az írásbeli megjegyzések kézhezvételét követő két hónapon belül, adott esetben e megjegyzések figyelembevételével, elfogadják a végleges véleményeket. További 15 napon belül az Ügynökség továbbítja a véleményeket a Bizottságnak, a tagállamoknak és kérelmezőnek, amelyekhez csatolja az írásbeli megjegyzéseket.
(6) Az Ügynökség a 118. és 119. cikkel összhangban meghatározza, hogy véleményeinek és az azokhoz csatolt mellékleteknek mely részeit kell nyilvánosan közzétenni a honlapján.
(7) A 63. cikk (1) bekezdése szerint szabályozott esetekben – amennyiben az első kérelemre meghatározott határidők teljesíthetők – az Ügynökség együtt kezeli a kérelmeket.
(8) Az Ügynökség véleményeinek kézhezvételét követő három hónapon belül a Bizottság engedélyezési határozattervezetet készít elő. Az engedélyt kiadó vagy elutasító végső határozatot a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban hozzák meg.
(9) A bizottsági határozatok összefoglalásait, amely tartalmazza az engedélyszámot és a határozat indokait, különösen amennyiben léteznek megfelelő alternatívák, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni, valamint az Ügynökség által létrehozott és folyamatosan aktualizált adatbázisban a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(10) A 63. cikk (2) bekezdése szerint szabályozott esetekben az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőt öt hónapra kell csökkenteni.
3. FEJEZET
Engedélyezés a szállítói láncban
65. cikk
Az engedélyek jogosultjainak kötelezettségei
Az engedélyek jogosultjai, valamint az 56. cikk (2) bekezdésében említett továbbfelhasználók, ideértve az anyagot ►M3 keverékhez ◄ is felhasználó továbbfelhasználókat, mielőtt az anyagot vagy az anyagot tartalmazó ►M3 keveréket ◄ engedélyezett felhasználás céljából forgalomba hozzák, a ►M3 67/548/EGK irányelv és a(z) 1272/2008/EK rendelet ◄ ►M3 ————— ◄ sérelme nélkül a címkén feltüntetik az engedélyszámot. Erre haladéktalanul sort kell keríteni, amint az engedélyszámot a 64. cikk (9) bekezdésével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé tették.
66. cikk
Továbbfelhasználók
(1) Azok a továbbfelhasználók, akik az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban alkalmazzák az anyagot, az anyag első szállításától számított három hónapon belül értesítik erről az Ügynökséget.
(2) Az Ügynökség folyamatosan aktualizált jegyzéket állít fel azokról a továbbfelhasználókról, akik az (1) bekezdéssel összhangban értesítést nyújtottak be. Az Ügynökség a tagállamok illetékes hatóságainak hozzáférést biztosít ehhez a jegyzékhez.
VIII. CÍM
EGYES VESZÉLYES ANYAGOK ÉS ►M3 KEVERÉKEK ◄ GYÁRTÁSÁVAL, FORGALMAZÁSÁVAL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK
1. FEJEZET
Általános kérdések
67. cikk
Általános rendelkezések
(1) Nem gyártható, nem hozható forgalomba és nem használható fel – önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben – olyan anyag, amellyel kapcsolatban a XVII. melléklet korlátozást ír elő, ha az nem felel meg az említett korlátozás feltételeinek. Ez nem vonatkozik azoknak az anyagoknak a gyártására, forgalmazására vagy felhasználására, amelyeket tudományos kutatásban és fejlesztésben alkalmaznak. A XVII. melléklet nevesíti, ha a korlátozás nem vonatkozik a termék- és folyamatorientált kutatásra és fejlesztésre, valamint meghatározza a mentesített legnagyobb mennyiséget.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 76/768/EGK irányelvben meghatározott anyagok kozmetikai termékekben történő felhasználására az említett irányelv hatálya alá tartozó azon korlátozások vonatkozásában, amelyek az emberi egészséget érintő kockázatokat kezelik.
(3) A tagállamok 2013. június 1-jéig a fenntarthatnak már meglévő, az anyagok gyártásával, forgalmazásával vagy felhasználásával kapcsolatos szigorúbb korlátozásokat a XVII. melléklettel kapcsolatosan, feltéve, hogy e korlátozásokat a Szerződés alapján bejelentik. A Bizottság 2009. június 1-jéig ezen korlátozások jegyzékét összeállítja és közzéteszi.
2. FEJEZET
A korlátozásokkal kapcsolatos eljárás
68. cikk
Új korlátozások bevezetése és a jelenlegi korlátozások módosítása
(1) Amennyiben az anyag gyártása, felhasználása és forgalmazása olyan elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre, amelyet közösségi szinten kell kezelni, a XVII. mellékletet a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy módosítják, hogy a 69–73. cikkben meghatározott eljárás alapján új korlátozásokat fogadnak el magának az anyagnak, az anyagot tartalmazó ►M3 keverékeknek ◄ és árucikkeknek a gyártásával, felhasználásával és forgalmazásával kapcsolatban, vagy módosítják a XVII. melléklet erre vonatkozó korlátozásait. Minden ilyen döntésnél figyelembe kell venni a korlátozás társadalmi-gazdasági következményeit, beleértve a helyettesítő alternatívák hozzáférhetőségét is.
Az első albekezdést nem kell alkalmazni az anyagoknak a telephelyen elkülönített intermedierként történő felhasználására.
(2) Az olyan, önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok esetében, amelyek megfelelnek az 1A. vagy 1B. kategóriájú „rákkeltő”, „csírasejt-mutagén” vagy „reprodukciós toxicitású” veszélyességi osztályokba történő besoroláshoz szükséges kritériumoknak, és amelyeket a fogyasztók használhatnak, továbbá amelyekkel kapcsolatban a Bizottság javasolta a fogyasztói felhasználás korlátozását, a XVII. melléklet a 133. cikk (4) bekezdésében ismertetett eljárással összhangban módosul. A 69–73. cikket nem kell alkalmazni.
69. cikk
A javaslatok előkészítése
(1) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben előforduló anyagnak a gyártása, forgalmazása vagy felhasználása olyan kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre, amely nem megfelelően ellenőrzött, és a kérdést kezelni kell, akkor felkéri az Ügynökséget, hogy készítsen elő egy, a XV. melléklet követelményeinek megfelelő dokumentációt.
(2) A XIV. mellékletben szereplő anyag esetében az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett dátumot követően az Ügynökség megvizsgálja, hogy az anyagnak árucikkekben történő felhasználása jelent-e nem megfelelően ellenőrzött kockázatot az emberi egészségre és a környezetre. Amennyiben az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a kockázat nem megfelelően ellenőrzött, a XV. melléklet előírásainak megfelelő dokumentációt készít.
(3) Az (1) bekezdésben említett, a Bizottságtól származó kérés kézhezvételét követő 12 hónapon belül, és amennyiben a dokumentáció igazolja, hogy a meglévő intézkedéseken túl közösségi szintű fellépésre van szükség, az Ügynökség a korlátozásra vonatkozó eljárás kezdeményezése érdekében korlátozásokat javasol.
(4) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben előforduló anyagnak a gyártása, forgalmazása vagy felhasználása nem megfelelően ellenőrzött kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre, és ennek kezelése szükséges, értesíti az Ügynökséget, hogy javasolja egy, a XV. melléklet vonatkozó szakaszaiban található követelményeknek megfelelő dokumentáció elkészítését. Amennyiben az anyag nem szerepel az Ügynökség által vezetett, az e cikk (5) bekezdésében említett jegyzékben, a tagállam a XV. melléklet vonatkozó szakaszaiban található követelményeknek megfelelő dokumentációt készít el az Ügynökség értesítését követő 12 hónapon belül. Amennyiben a dokumentáció igazolja, hogy a már meglévő intézkedéseken túl közösségi szintű fellépésre van szükség, a tagállam a korlátozási eljárás kezdeményezése érdekében a XV. mellékletben megállapított formában benyújtja azt az Ügynökségnek.
Az Ügynökség vagy a tagállamok figyelembe vesznek minden, az Ügynökségnek vagy a tagállamnak e rendelet alapján benyújtott dokumentációt, kémiai biztonsági jelentést vagy kockázatértékelést. Az Ügynökség és a tagállamok figyelembe veszik továbbá az egyéb közösségi rendeletek vagy irányelvek alkalmazásában benyújtott, a témához kapcsolódó kockázatértékeléseket is. E célból más, hasonló feladatot ellátó szervek, mint például a közösségi jog alapján létrehozott ügynökségek, kérésre információkat nyújtanak az Ügynökség vagy az érintett tagállam részére.
A kockázatértékelési bizottság és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság ellenőrzi, hogy a benyújtott dokumentáció megfelel-e a XV. melléklet követelményeinek. A kézhezvételtől számított 30 napon belül az adott bizottság tájékoztatja az Ügynökséget vagy a korlátozásokat javasoló tagállamot arról, hogy a dokumentáció megfelelő-e. Amennyiben a dokumentáció nem megfelelő, a kézhezvételtől számított 45 napon belül írásbeli indoklást nyújtanak be az Ügynökség vagy a tagállam részére. Az Ügynökség vagy a tagállam a bizottsági indoklás kézhezvételtől számított 60 napon belül összehangolja a dokumentációt a követelményekkel, ellenkező esetben az e fejezet szerinti eljárást megszüntetik. Az Ügynökség késedelem nélkül közzéteszi a Bizottság vagy valamely tagállam azon szándékát, hogy egy anyag korlátozására irányuló eljárást kezdeményezzen, valamint értesíti az arra az anyagra regisztrálási dokumentációt benyújtókat.
(5) Az Ügynökség jegyzéket vezet azokról az anyagokról, amelyekre vonatkozóan az Ügynökség vagy valamely tagállam korlátozási javaslat céljából a XV. melléklet előírásainak megfelelő dokumentáció készítését tervezi vagy végzi. Amennyiben egy anyag szerepel ezen a jegyzéken, más ilyen dokumentáció nem készíthető. Amennyiben valamely tagállam vagy az Ügynökség a XVII. mellékletben felsorolt, már meglévő korlátozás tekintetében felülvizsgálatot javasol, az annak elvégzésére vonatkozó határozatot a tagállam vagy az Ügynökség által bemutatott bizonyíték alapján, a 133. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghozni.
(6) A 118. és 119. cikk sérelme nélkül az Ügynökség haladéktalanul közzéteszi honlapján a XV. mellékletnek megfelelő dokumentációkat, ideértve az e cikk (3) és (4) bekezdése alapján javasolt korlátozásokat is, és egyértelműen megjelöli a közzététel időpontját. Az Ügynökség felkéri az összes érintett felet, hogy a közzététel időpontjától számított hat hónapon belül, egyénileg vagy közösen, nyújtsák be az alábbiakat:
a) a dokumentációkkal és a javasolt korlátozásokkal kapcsolatos észrevételeiket;
b) egy, a javasolt korlátozások előnyeit és hátrányait vizsgáló társadalmi-gazdasági elemzés vagy az ahhoz esetlegesen hozzájáruló információ. Az elemzésnek meg kell felelnie a XVI. melléklet követelményeinek.
70. cikk
Az Ügynökség véleménye: a kockázatértékelő bizottság
A 69. cikk (6) bekezdésében említett közzététel időpontjától számított 9 hónapon belül a kockázatértékelési bizottság a dokumentáció vonatkozó részeinek értékelése alapján kialakítja véleményét arról, hogy a javasolt korlátozások az emberi egészséget érő és/vagy a környezeti kockázat csökkentése tekintetében megfelelőek-e. E vélemény figyelembe veszi a tagállam dokumentációját vagy a Bizottság kérésére az Ügynökség által elkészített dokumentációt, valamint a érdekelt feleknek a 69. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett észrevételeit.
71. cikk
Az Ügynökség véleménye: a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság
(1) A 69. cikk (6) bekezdésében említett közzététel időpontjától számított 12 hónapon belül a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság a dokumentáció vonatkozó részeinek és a társadalmi-gazdasági hatások értékelése alapján kialakítja véleményét a javasolt korlátozásokkal kapcsolatban. A bizottság véleménytervezetet készít a javasolt korlátozásokról és az ezekkel összefüggő társadalmi-gazdasági hatásokról, amelynek során adott esetben figyelembe veszi a 69. cikk (6) bekezdésének b) pontja szerinti elemzéseket vagy információkat. Az Ügynökség a véleménytervezetet haladéktalanul közzéteszi a honlapján. Az Ügynökség felkéri az érintett feleket, hogy legkésőbb 60 nappal a véleménytervezet közzétételét követően nyújtsák be észrevételeiket arra vonatkozóan.
(2) A társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság – adott esetben a megállapított határidőn belül benyújtott további állásfoglalások figyelembevételével – haladéktalanul elfogadja a véleményét. E vélemény figyelembe veszi az érdekelt felek által a 69. cikk (6) bekezdésének b) pontja és az e cikk (1) bekezdése szerint benyújtott állásfoglalásokat és társadalmi-gazdasági elemzéseket.
(3) Amennyiben a kockázatértékelési bizottság véleménye lényegesen eltér a javasolt korlátozásoktól, az Ügynökség legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság véleményére vonatkozó határidőt.
72. cikk
A vélemény benyújtása a Bizottsághoz
(1) Az Ügynökség késedelem nélkül benyújtja a Bizottságnak a kockázatértékelési bizottság és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság véleményét az önmagában, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagokkal kapcsolatban javasolt korlátozásokról. Amennyiben egyik vagy mindkét bizottság a 70. cikkben és a 71. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőig nem alakítja ki véleményét, az Ügynökség indokolással együtt tájékoztatja erről a Bizottságot.
(2) A 118. és 119. cikk sérelme nélkül az Ügynökség a honlapján haladéktalanul közzéteszi a két bizottság véleményét.
(3) Az Ügynökség kérésre a Bizottság és/vagy a tagállam rendelkezésére bocsátja az összes benyújtott vagy általa megvizsgált dokumentumot és bizonyítékot.
73. cikk
A Bizottság határozata
(1) Amennyiben a 68. cikkben megállapított feltételek teljesülnek, a Bizottság a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság véleményének kézhezvételét követő 3 hónapon belül, vagy az említett bizottság véleményének hiányában a 71. cikkben megállapított határidő végéig, attól függően, hogy melyik jár le korábban, elkészíti a XVII. melléklet módosításának tervezetét.
Amennyiben a módosítástervezet eltér az eredeti javaslattól, vagy nem veszi figyelembe az Ügynökség véleményét, a Bizottság az eltérések okairól részletes indokolást csatol a tervezethez.
(2) A végső határozatot a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban hozzák meg. A Bizottság a módosítástervezetet legalább 45 nappal a szavazást megelőzően megküldi a tagállamok részére.
IX. CÍM
DÍJAK
74. cikk
Díjak
(1) A 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (1) és (5) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk (2) bekezdése, a 19. cikk (3) bekezdése, a 22. cikk (5) bekezdése, a 62. cikk (7) bekezdése és a 92. cikk (3) bekezdése szerint fizetendő díjakat 2008. június 1-jéig, a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott bizottsági rendeletben kell meghatározni.
(2) Nem kell díjat fizetni azon 1 és 10 tonna közötti mennyiségű anyag regisztrálásáért, amelynek regisztrálási dokumentációja a VII. mellékletben foglalt valamennyi információt tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben említett díjak összetételének és összegének megállapítása során figyelembe kell venni az Ügynökség és az illetékes hatóság számára e rendelet által előírt munkát, és a díjak mértékét úgy kell meghatározni, hogy az azokból származó bevétel – az Ügynökségnek a 96. cikk (1) bekezdése szerinti egyéb bevételi forrásaival együtt – elégséges legyen az elvégzett szolgáltatások költségének fedezésére. A regisztrálási díjak megállapításakor figyelembe kell venni a VI. cím alapján elvégzendő munkát.
A 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (1) és (5) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdése és a 18. cikk (2) bekezdése esetében a díjak összetételének és összegének megállapítása során figyelembe kell venni a regisztrálandó anyag mennyiségi tartományát.
A kkv-k számára minden esetben csökkentett díjat kell megállapítani.
A 11. cikk (4) bekezdése esetében a díjak összetételének és mértékének megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az információkat együttesen vagy külön nyújtották-e be.
A 10. cikk a) pontjának xi. alpontja szerint benyújtott kérelem esetében a díjak összetételének és összegének megállapítása során figyelembe kell venni az Ügynökség által a indoklás értékelése során elvégzendő munkát.
(4) Az (1) bekezdésben említett rendelet meghatározza, hogy a díjak egy részét mely körülmények esetén továbbítják az érintett tagállam illetékes hatóságának.
(5) Az Ügynökség az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért díjat szedhet.
X. CÍM
AZ ÜGYNÖKSÉG
75. cikk
Létrehozás és felülvizsgálat
(1) E rendelet technikai, tudományos és adminisztratív feladatainak irányítása és egyes esetekben kivitelezése, valamint ezen feladatok közösségi szintű összhangjának biztosítása céljából létrejön a Európai Vegyianyag-ügynökség.
(2) Az Ügynökséget 2012. június 1-jéig felül kell vizsgálni.
76. cikk
Összetétel
(1) Az Ügynökség részei:
a) az igazgatóság, amely a 78. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja;
b) az ügyvezető igazgató, aki a 83. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja;
c) a kockázatértékelési bizottság, amely az Ügynökség értékelésekre, engedélyezési kérelmekre, korlátozási javaslatokra, az ►M3 1272/2008/EK rendelet V. címe ◄ szerinti osztályba sorolásra és címkézésre vonatkozó javaslatokra, valamint egyéb olyan, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó véleményének előkészítéséért felelős, amelyek e rendelet alkalmazásából adódnak;
d) a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság, amely az Ügynökség engedélyezési kérelmekre, korlátozási javaslatokra, valamint egyéb olyan, az anyagokkal kapcsolatos lehetséges jogalkotási intézkedések társadalmi-gazdasági hatásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó véleményének előkészítéséért felelős, amelyek e rendelet alkalmazásából adódnak;
e) a tagállami bizottság, amely az Ügynökség vagy a tagállamok által a VI. cím alapján javasolt határozattervezetekkel kapcsolatos véleménykülönbségek tisztázásáért, valamint a VII. cím alapján engedélyezési eljárásnak alávetendő, különös aggodalomra okot adó anyagoknak az azonosítására vonatkozó javaslatokért felelős;
f) a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum (a továbbiakban: a fórum), amely koordinálja az e rendelet végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok hálózatát;
g) a titkárság, amely az ügyvezető igazgató irányítása alatt működik, technikai, tudományos és adminisztratív támogatást nyújt a bizottságoknak és a fórumnak, valamint biztosítja közöttük a megfelelő koordinációt. Elvégzi továbbá az Ügynökségnek az előzetes regisztrálási, regisztrálási és értékelési eljárások keretében végzendő feladatait, valamint az iránymutatások kidolgozását, az adatbázisok kezelését és a tájékoztatást;
h) a fellebbezési tanács, amely az Ügynökség határozataival szemben benyújtott fellebbezésekről határoz.
(2) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában említett bizottságok (a továbbiakban: a bizottságok) és a fórum munkacsoportokat hozhatnak létre. E célból az eljárási szabályzatukkal összhangban pontos szabályozást fogadnak el egyes feladatoknak e munkacsoportokra való átruházásáról.
(3) Amennyiben azt célszerűnek ítélik meg, a bizottságok és a fórum a fontos, általános tudományos és etikai jellegű kérdésekben megfelelő szakértői véleményt is igénybe vehetnek.
77. cikk
Feladatok
(1) Az Ügynökség feladata, hogy azokban a vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak, és amelyeket e rendelet rendelkezéseivel összhangban elé terjesztenek, a lehető legjobb tudományos és műszaki tanácsadással lássa el a tagállamokat és a Közösség intézményeit.
(2) A titkárság az alábbi feladatokat látja el:
a) elvégzi a II. cím alapján rá ruházott feladatokat; beleértve a behozott anyagok hatékony regisztrálásának megkönnyítését is olyan módon, amely összhangban van a Közösség harmadik országokkal szembeni nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeivel;
b) elvégzi a III. cím alapján rá ruházott feladatokat;
c) elvégzi a VI. cím alapján rá ruházott feladatokat;
d) elvégzi a VIII. cím alapján rá ruházott feladatokat;
e) ►M3 olyan adatbázis(oka)t hoz létre és tart fenn, amelyek tartalmazzák a valamennyi regisztrált anyagra vonatkozó információkat, az osztályozási és címkézési jegyzéket, valamint az 1272/2008/EK rendelet szerint létrehozott harmonizált osztályozási és címkézési jegyzéket. ◄ Az interneten díjmentesen nyilvánosságra hozza az adatbázis(ok)ban szereplő, a 119. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott információkat, kivéve, ha a 10. cikk a) pontjának xi. alpontja szerint benyújtott kérelmet indokoltnak ítéli. Az Ügynökség a 118. cikknek megfelelően az adatbázisokban szereplő egyéb információkat kérelemre rendelkezésre bocsátja;
f) az információknak az Ügynökséghez történő beérkezését követő 90 napon belül, a 119. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az azzal kapcsolatos információkat, hogy jelenleg mely anyagokat értékelik, vagy mely anyagokat értékelték az Ügynökségnél;
g) amennyiben e rendelet alkalmazása érdekében szükséges, technikai és tudományos iránymutatásokat és eszközöket bocsát rendelkezésre, különösen a kémiai biztonsági jelentéseknek (a 14. cikkel, a 31. cikk (1) bekezdésével és a 37. cikk (4) bekezdésével összhangban) az ipari vállalkozások, és elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) általi kidolgozásának, valamint a 10. cikk a) pontjának viii. alpontja, a 11. cikk (3) bekezdése és a 19. cikk (2) bekezdése alkalmazásának támogatására; és iránymutatást ad a 7. cikknek az árucikkek előállítói és importőrei általi alkalmazása tekintetében;
h) technikai és tudományos iránymutatást ad a tagállamok illetékes hatóságai számára e rendelet alkalmazására vonatkozóan, és támogatást nyújt az illetékes hatóságok által a XIII. cím alapján létrehozott információs szolgálatoknak;
i) iránymutatást ad az érintett feleknek – beleértve a tagállamok illetékes hatóságait is – az anyagok önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben való biztonságos használatára és a velük összefüggő kockázatokra vonatkozó információk nyilvánossá tételével kapcsolatban;
j) tanácsot ad és segítséget nyújt azon gyártók és importőrök számára, amelyek valamely anyagot a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően regisztráltatnak;
k) a többi érdekelt fél számára magyarázó tájékoztatót készít e rendelettel kapcsolatban;
l) a Bizottság kérésére az anyagok biztonságával kapcsolatos tudományos és technikai kérdésekben technikai és tudományos támogatást biztosít a Közösség, annak tagállamai, a nemzetközi szervezetek és a harmadik országok közötti együttműködés javítása érdekében, továbbá tevékenyen részt vesz a fejlődő országoknak a megbízható vegyianyag-kezelés érdekében nyújtott technikai támogatásban és az ilyen jellegű kapacitáskiépítésben;
m) vezeti a határozatok és vélemények kézikönyvét, amely a tagállami bizottságnak az e rendelet értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos következtetésein alapul;
n) értesítést küld az Ügynökség által hozott határozatokról;
o) rendelkezésre bocsátja az információk Ügynökséghez való benyújtására meghatározott formátumokat.
(3) A bizottságok a következő feladatokat látják el:
a) elvégzik a ►M3 VI–X. cím ◄ alapján rájuk ruházott feladatokat;
b) az ügyvezető igazgató kérésére az anyagok biztonságával kapcsolatos tudományos és technikai kérdésekben technikai és tudományos támogatást biztosítanak a Közösség, annak tagállamai, a nemzetközi szervezetek és a harmadik országok közötti együttműködés javítása érdekében, továbbá tevékenyen részt vesznek a fejlődő országoknak a megbízható vegyianyag-kezelés érdekében nyújtott technikai támogatásban és az ilyen jellegű kapacitáskiépítésben;
c) az ügyvezető igazgató kérésére véleményt dolgoznak ki az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagok biztonságával kapcsolatos egyéb szempontokról.
(4) A fórum a következő feladatokat látja el:
a) közösségi szinten terjeszti a helyes gyakorlatot és tudatosítja a problémákat;
b) javaslatot tesz a harmonizált végrehajtási projektekre és közös ellenőrzésekre, valamint koordinálja és értékeli azokat;
c) koordinálja az ellenőrök cseréjét;
d) meghatározza a végrehajtási stratégiákat, valamint a legjobb végrehajtási gyakorlatot;
e) kidolgozza a helyszíni ellenőrök munkamódszereit és segédeszközeit;
f) elektronikus információcserére szolgáló eljárást dolgoz ki;
g) szükség szerint kapcsolatot tart az iparral – különösen figyelembe véve a kkv-k sajátos igényeit – és a többi érdekelt féllel, beleértve az illetékes nemzetközi szervezeteket;
h) a végrehajthatósággal kapcsolatos tanácsadás szempontjából megvizsgálja a korlátozásokra vonatkozó javaslatokat.
78. cikk
Az igazgatóság hatásköre
Az igazgatóság a 84. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 43. cikkével összhangban a számvitelért felelős tisztviselőt.
Elfogadja az alábbiakat:
a) minden év április 30-ig az Ügynökség előző évre vonatkozó általános jelentését;
b) minden év október 31-ig az Ügynökség következő évre vonatkozó munkaprogramját;
c) a pénzügyi év kezdete előtt, a 96. cikknek megfelelően az Ügynökség végleges költségvetését, és szükség esetén a közösségi hozzájárulásnak és az Ügynökség egyéb bevételeinek megfelelően kiigazítja azt;
d) egy többéves munkaprogramot, amelyet rendszeresen felül kell vizsgálni.
Elfogadja az Ügynökség belső ügyrendjét és eljárási szabályzatát. Ezeket a szabályokat közzé kell tenni.
Végrehajtja az Ügynökség költségvetésével kapcsolatos, a 96., 97. és 103. cikk szerinti feladatait.
Gyakorolja az ügyvezető igazgató feletti fegyelmi jogkört.
Elfogadja az eljárási szabályzatát.
A 89. cikkel összhangban kijelöli a fellebbezési tanács elnökét, tagjait és póttagjait.
A 85. cikkben meghatározottak szerint kijelöli az Ügynökség bizottságainak tagjait.
Évente továbbítja az értékelési eljárások kimenetele szempontjából releváns információkat a 96. cikk (6) bekezdésével összhangban.
79. cikk
Az igazgatóság összetétele
(1) Az igazgatóság tagállamonként egy képviselőből és a Bizottság által kinevezett legfeljebb hat képviselőből, közöttük három, az érdekelt feleket képviselő, szavazati joggal nem rendelkező magánszemélyből, és ezenfelül az Európai Parlament által kinevezett két független személyből áll.
Minden tagállam egy igazgatósági tagot jelöl ki. Az így kijelölt tagokat a Tanács nevezi ki.
(2) A tagokat a vegyi anyagok biztonsága vagy szabályozása terén szerzett megfelelő tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki, biztosítva ugyanakkor, hogy az igazgatóságnak általános, pénzügyi és jogi kérdések területén megfelelő szakértelemmel rendelkező tagjai is legyenek.
(3) A hivatali idő négy év. A hivatali idő egyszer meghosszabbítható. Az első kinevezéskor azonban a Bizottság az általa kinevezett tagok felét nevezi meg, a Tanács pedig az általa kinevezettek közül 12-t, akiknek hivatali ideje hat év.
80. cikk
Az igazgatóság elnöksége
(1) Az igazgatóság a szavazati joggal rendelkező tagjai közül egy elnököt és egy alelnököt választ. Az elnök feladatai ellátásában való akadályoztatása esetén az alelnök automatikusan átveszi az elnök helyét.
(2) Az elnök és az alelnök hivatali ideje két év, és igazgatósági tagságuk megszűntével véget ér. A hivatali idő egyszer meghosszabbítható.
81. cikk
Az igazgatóság ülései
(1) Az igazgatóság üléseit az elnök meghívása alapján vagy az igazgatósági tagok legalább egyharmadának kérésére hívják össze.
(2) Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatóság ülésein.
(3) A 76. cikk (1) bekezdésének c)–f) pontjában említett bizottságok elnökei és fórum elnöke szavazati jog nélkül jogosultak részt venni az igazgatóság ülésein.
82. cikk
Az igazgatóság szavazási rendje
Az igazgatóság elfogadja a szavazás eljárási szabályzatát, beleértve a szavazati jog egy másik tagra történő átruházásának feltételeit is. Az igazgatóság az összes szavazati joggal rendelkező tagjának kétharmados többségével határoz.
83. cikk
Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre
(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja, aki a Közösség érdekében és minden egyéb külön érdektől függetlenül teljesíti feladatait.
(2) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli. Ő felelős a következőkért:
a) az Ügynökség folyamatos ügyintézésének irányítása;
b) az Ügynökség rendelkezésére álló, a feladatainak elvégzéséhez szükséges források kezelése;
c) annak biztosítása, hogy a közösségi jogszabályokban az Ügynökség véleményének elfogadására vonatkozóan meghatározott határidőket betartsák;
d) a bizottságok és a fórum közötti hatékony és időben történő koordináció biztosítása;
e) a szükséges szerződések megkötése a szolgáltatókkal, és a szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés;
f) a bevételi és kiadási kimutatás elkészítése, és a 96. és 97. cikk értelmében az Ügynökség költségvetésének végrehajtása;
g) minden személyzeti ügy;
h) az igazgatóság titkárságának biztosítása;
i) a bizottságok és a fórum javasolt eljárási szabályzatával kapcsolatban az igazgatóság véleménytervezetének előkészítése;
j) az igazgatóság kérésére azoknak a további (a 77. cikk körébe tartozó) feladatoknak a végrehajtására vonatkozó intézkedések elvégzése, amelyeket a Bizottság ruház át az Ügynökségre;
k) rendszeres párbeszéd megteremtése és fenntartása az Európai Parlamenttel;
l) a szoftvercsomagok használatára vonatkozó szabályok és feltételek meghatározása;
m) az Ügynökség által hozott határozatok helyesbítése fellebbezés esetén és a fellebbviteli tanács elnökével folytatott konzultációt követően.
(3) Az ügyvezető igazgató minden évben benyújtja jóváhagyásra az igazgatóságnak az alábbiakat:
a) az Ügynökség előző évi tevékenységéről szóló jelentéstervezet, beleértve a következőkkel kapcsolatos adatokat is: a benyújtott regisztrálási dokumentációk száma, az értékelt anyagok száma, a benyújtott engedélyezési kérelmek száma, az Ügynökséghez benyújtott korlátozási javaslatok száma, amelyekről az véleményt nyilvánított, az ezzel kapcsolatos eljárások végrehajtásához szükséges időtartam és az engedélyezett anyagok, az elutasított dokumentációk, a korlátozott anyagok; a panaszok száma és a megtett intézkedések; a fórum tevékenységének áttekintése;
b) a következő év munkaprogramjának tervezete;
c) az éves gazdasági beszámoló tervezete;
d) a költségvetés következő évre szóló előzetes tervezete;
e) a többéves munkaprogram tervezete.
Az ügyvezető igazgató a következő évre szóló munkaprogram és a többéves munkaprogram igazgatótanács általi elfogadását követően továbbítja azokat a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, és gondoskodik azok közzétételéről.
Az ügyvezető igazgató az Ügynökség általános jelentésének igazgatótanács általi elfogadását követően továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodik annak közzétételéről.
84. cikk
Az ügyvezető igazgató kinevezése
(1) Az ügyvezető igazgatót egy az Európai Unió Hivatalos Lapjában és más folyóiratokban vagy internetes honlapokon közzétett pályázati felhívás formájában meghirdetett felvételi eljárást követően a Bizottság által javasolt pályázók listája alapján az igazgatóság nevezi ki.
Az ügyvezető igazgatót az eddigi eredményei és az igazolt igazgatási és irányítási képességei, valamint a vegyi anyagok biztonsága vagy szabályozása terén szerzett megfelelő tapasztalatai alapján nevezik ki. Az igazgatóság az összes szavazati joggal rendelkező tagjának kétharmados többségével határoz.
Az ügyvezető igazgatót az igazgatóság mentheti fel a hivatalából, ugyanennek az eljárásnak megfelelően.
A kinevezés előtt az igazgatóság által kiválasztott pályázót felkérik, hogy a lehető leghamarabb tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és válaszoljon a Parlament képviselői által feltett kérdésekre.
(2) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje 5 év. Az igazgatóság további legfeljebb 5 évre egyszer meghosszabbíthatja a hivatali időt.
85. cikk
A bizottságok létrehozása
(1) Minden tagállam jelölteket állíthat a kockázatértékelési bizottságban való tagságra. Az ügyvezető igazgató összeállítja a jelöltek listáját, amelyet a 88. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül közzétesznek az Ügynökség honlapján. Az igazgatóság a lista alapján kinevezi a bizottság tagjait, úgy, hogy minden jelöltet állító tagállam jelöltjei közül legalább egy, de legfeljebb két tagot nevez ki. A tagokat a 77. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában való szerepük és tapasztalatuk alapján nevezik ki.
(2) Minden tagállam jelölteket állíthat a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságban való tagságra. Az ügyvezető igazgató összeállítja a jelöltek listáját, amelyet a 88. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül közzétesznek az Ügynökség honlapján. Az igazgatóság a lista alapján kinevezi a bizottság tagjait úgy, hogy minden jelöltet állító tagállam jelöltjei közül legalább egy, de legfeljebb két tagot nevez ki. A tagokat a 77. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában való szerepük és tapasztalatuk alapján nevezik ki.
(3) Minden tagállam egy tagot nevez ki a tagállami bizottságba.
(4) A bizottságoknak törekedniük kell arra, hogy tagjaik megfelelő szakértelme minél szélesebb körre terjedjen ki. E célból a bizottságok legfeljebb öt további tagot vehetnek fel azok különleges kompetenciája alapján.
A bizottságok tagjainak hivatali ideje három év, a kinevezésük meghosszabbítható.
Az igazgatóság tagjai nem lehetnek a bizottságok tagjai.
A bizottságok tagjai tudományos, technikai vagy szabályozási kérdésekben tanácsadók segítségét vehetik igénybe.
Az ügyvezető igazgató vagy képviselője, valamint a Bizottság képviselői jogosultak megfigyelőként részt venni a bizottságoknak és a munkacsoportoknak az Ügynökség vagy a bizottságok által összehívott valamennyi ülésén. Adott esetben, a bizottságok tagjainak vagy az igazgatóságnak a kérésére, az érdekelt felek is felkérhetők arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek az üléseken.
(5) Az egyes bizottságoknak a tagállam általi jelölést követően kinevezett tagjai biztosítják az Ügynökség feladatai és az adott tagállam illetékes hatóságának munkája közötti megfelelő koordinációt.
(6) A bizottságok tagjait a tagállamok rendelkezésére álló tudományos és technikai források támogatják. E célból a tagállamok megfelelő tudományos és technikai forrásokat bocsátanak az általuk jelölt bizottsági tagok rendelkezésére. A tagállamok illetékes hatóságai elősegítik a bizottságok és munkacsoportjaik munkáját.
(7) A tagállamok tartózkodnak attól, hogy a kockázatértékelési bizottság vagy a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság tagjainak, vagy azok tudományos és technikai tanácsadóinak és szakértőinek olyan utasításokat adjanak, amelyek nem egyeztethetőek össze azok egyéni feladataival, vagy az Ügynökség feladataival, kötelezettségeivel és függetlenségével.
(8) A vélemények előkészítése során az egyes bizottságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy konszenzust érjenek el. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, akkor a vélemény a tagok többségének álláspontját tartalmazza, annak indoklásával együtt. Közzé kell tenni a kisebbségi állásponto(ka)t is, annak (azok) indoklásával együtt.
(9) Minden bizottság elkészíti eljárási szabályzatának tervezetét, amelyet a bizottságok első kinevezését követő 6 hónapon belül az igazgatóság hagy jóvá.
Az eljárási szabályzat megállapítja különösen a tagok helyettesítésére vonatkozó eljárásokat, az egyes feladatoknak a munkacsoportokra történő átruházására vonatkozó eljárásokat, a munkacsoportok létrehozását, valamint a vélemények sürgős elfogadására vonatkozó eljárást. Az egyes bizottságok elnökei az Ügynökség alkalmazottai.
86. cikk
A fórum létrehozása
(1) Minden tagállam hároméves, megújítható időszakra egy tagot nevez ki a fórumba. A tagok – akiket a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásában betöltött szerepük és tapasztalataik alapján kell kiválasztani – megfelelő kapcsolatot tartanak fenn tagállamaik illetékes hatóságaival.
A fórumnak törekednie kell arra, hogy tagjainak megfelelő szakértelme minél szélesebb körre terjedjen ki. E célból a fórum legfeljebb öt további tagot vehet fel azok különleges kompetenciája alapján. Ezeknek a tagoknak a hivatali ideje három év, a kinevezésük meghosszabbítható. Az igazgatóság tagjai nem lehetnek a fórum tagjai.
A fórum tagjai tudományos és technikai tanácsadók segítségét vehetik igénybe.
Az Ügynökség ügyvezető igazgatója vagy annak képviselője, valamint a Bizottság képviselői jogosultak részt venni a fórum és annak munkacsoportjainak ülésein. Adott esetben, a fórum tagjainak vagy az igazgatóságnak a kérésére az érdekelt felek is felkérhetők, hogy megfigyelőként vegyenek részt az üléseken.
(2) A fórum tagállamok által kinevezett tagjai biztosítják a fórum feladatai és az adott tagállam illetékes hatóságának munkája közötti megfelelő koordinációt.
(3) A fórum tagjait a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére álló tudományos és technikai források támogatják. A tagállamok illetékes hatóságai elősegítik a fórum és munkacsoportjai munkáját. A tagállamok tartózkodnak attól, hogy a fórum tagjainak, vagy azok tudományos és technikai tanácsadóinak és szakértőinek olyan utasításokat adjanak, amelyek nem egyeztethetőek össze azok egyéni feladataival, vagy a fórum feladataival és kötelezettségeivel.
(4) A fórum elkészíti eljárási szabályzatának tervezetét, amelyet a fórum tagjainak első kinevezését követő 6 hónapon belül az igazgatóság hagy jóvá.
Az eljárási szabályzat megállapítja különösen az elnök kinevezésére és helyettesítésére, valamint a tagok helyettesítésére vonatkozó eljárásokat, továbbá az egyes feladatoknak a munkacsoportokra történő átruházására vonatkozó eljárásokat.
87. cikk
A bizottságok előadói és szakértők alkalmazása
(1) Amennyiben a 77. cikkel összhangban valamely bizottságnak véleményt kell adnia, vagy mérlegelnie kell, hogy egy tagállam dokumentációja teljesíti-e a XV. melléklet követelményeit, akkor az egyik tagját kinevezi az adott ügy előadójának. Az érintett bizottság egy második tagját kinevezheti társelőadónak. Az előadó és a társelőadó minden esetben kötelezettséget vállal arra, hogy a Közösség érdekében jár el, és írásban a feladatai teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalási, valamint érdekeltségi nyilatkozatot tesz. Nem nevezhető ki előadónak valamely bizottsági tag olyan ügyben, amellyel kapcsolatban jelzi, hogy egyéni érdekei sérthetik az ügy független mérlegelését. Az érintett bizottság bármikor leválthatja az előadót vagy a társelőadót, és egy másik tagját nevezheti ki, például ha az előbbi a megállapított határidőn belül nem képes teljesíteni a feladatait, vagy ha lehetséges érdekellentétre derül fény.
(2) A tagállamok továbbítják az Ügynökségnek azoknak a szakértőknek a nevét, akik igazolható tapasztalattal rendelkeznek a 77. cikkben előírt feladatok területén és a bizottságok munkacsoportjaiban való részvételre rendelkezésre állnak, valamint megadják e személyek képesítését és szakterületét is.
Az Ügynökség vezeti a szakértők folyamatosan aktualizált listáját. A lista tartalmazza az első albekezdésben említett szakértőket, valamint a közvetlenül a titkárság által kijelölt szakértőket.
(3) A bizottságok tagjai, illetve a bizottságok és a fórum munkacsoportjaiban dolgozó vagy az Ügynökség számára egyéb feladatokat ellátó szakértők szolgáltatásaira az Ügynökség és az érintett személy – vagy adott esetben az Ügynökség és az érintett személy munkáltatója – között létrejött írásos szerződés az irányadó.
Az érintett személyt vagy annak munkáltatóját az Ügynökség az igazgatóság által megállapított pénzügyi szabályzatban foglalt díjtáblázatnak megfelelően díjazza. Amennyiben az érintett személy elmulasztja feladatainak teljesítését, az ügyvezető igazgató jogosult a szerződés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, vagy a díjazás visszatartására.
(4) Olyan szolgáltatások esetében, amelyeket több lehetséges szolgáltató nyújthat, szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívás kiírására lehet szükség:
a) amennyiben azt a tudományos és technikai összefüggés lehetővé teszi; és
b) amennyiben az összeegyeztethető az Ügynökség feladataival, különösen az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének szükségességével.
Az igazgatóság az ügyvezető igazgató javaslata alapján elfogadja a megfelelő eljárásokat.
(5) Az Ügynökség a felelősségi körébe tartozó egyéb meghatározott feladatok teljesítésére igénybe veheti a szakértők szolgáltatásait.
88. cikk
Képesítés és érdekek
(1) A bizottságok és a fórum tagságának összetételét közzéteszik. Az egyes tagok kérelmezhetik, hogy nevüket ne tegyék közzé, ha véleményük szerint ez kockázatot jelent számukra. E kérelmek elfogadásáról az ügyvezető igazgató dönt. Minden kinevezés közzétételekor meg kell adni az egyes tagok szakmai képesítését is.
(2) Az igazgatóság tagjai, az ügyvezető igazgató, valamint a bizottságok és a fórum tagjai a feladataik teljesítésére vonatkozóan kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek, valamint érdekeltségi nyilatkozatot tesznek azokról az érdekekről, amelyek függetlenségüket befolyásolhatják. Ezeket a nyilatkozatokat évente írásban kell megtenni, és az (1) bekezdés sérelme nélkül fel kell őket venni az Ügynökség által vezetett és a nyilvánosság számára az Ügynökség irodáiban kérésre megtekinthető nyilvántartásba.
(3) Az igazgatóság tagjai, az ügyvezető igazgató, a bizottságok és a fórum tagjai, valamint az ülésen részt vevő szakértők minden ülésen nyilatkoznak azokról az érdekekről, amelyek valamely napirendi ponttal kapcsolatos függetlenségüket befolyásolhatják. Aki ilyen érdekről nyilatkozik, nem vehet részt a vonatkozó napirendi ponttal kapcsolatos szavazásban.
89. cikk
A fellebbezési tanács létrehozása
(1) A fellebbezési tanács az elnökből és két másik tagból áll.
(2) A tanácsnak vannak póttagjai, akik az elnököt és a két másik tagot távollétükben helyettesítik.
(3) Az elnököt, a többi tagot és a póttagokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában, más folyóiratokban vagy internetes honlapokon közzétett pályázati felhívás útján meghirdetett nyilvános felvételi eljárást követően egy, a Bizottság által javasolt, a megfelelő képesítéssel rendelkező jelölteket tartalmazó listából az igazgatóság nevezi ki. Az elnököt, a többi tagot és a póttagokat a vegyi anyagok biztonsága, a természettudományok, vagy a szabályozási és igazságügyi eljárások terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki egy a Bizottság által elfogadott, a megfelelő képesítéssel rendelkező jelölteket felsoroló listáról.
Az igazgatóság az ügyvezető igazgató javaslata alapján további tagokat és póttagokat nevezhet ki a fenti eljárásnak megfelelően, amennyiben ez a fellebbezések megfelelő ütemben történő elbírálásához szükséges.
(4) A fellebbezési tanács tagjainak előírt képesítését a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg.
(5) Az elnök és a tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.
90. cikk
A fellebbezési tanács tagjai
(1) A fellebbezési tanács tagjainak – ideértve az elnököt és a póttagokat is – hivatali ideje 5 év. A hivatali idő egyszer meghosszabbítható.
(2) A fellebbezési tanács tagjai függetlenek. Határozataik meghozatalakor nem utasíthatók.
(3) A fellebbezési tanács tagjai nem láthatnak el egyéb feladatot az Ügynökségben.
(4) A fellebbezési tanács tagjai a mindenkori hivatali idejük alatt csak alapos okkal, a Bizottságnak az igazgatósági vélemény kézhezvételét követően hozott határozatával hívhatók vissza hivatalukból, vagy törölhetők a listáról.
(5) A fellebbezési tanács tagjai nem vehetnek részt a fellebbezési eljárásban, ha az az egyéni érdekeiket érinti, vagy ha korábban az eljárásban érintett valamely fél képviseletében jártak el, vagy részt vettek annak a határozatnak a meghozatalában, amellyel szemben a fellebbezést benyújtották.
(6) Amennyiben a fellebbezési tanács egyik tagja úgy ítéli meg, hogy az (5) bekezdésben említett indokok alapján nem vehet részt egy adott fellebbezési eljárásban, akkor tájékoztatja erről a fellebbezési tanácsot. A fellebbezési eljárásban érintett bármelyik fél az (5) bekezdésben említett bármely indok alapján, vagy a tagok elfogultságának gyanúja esetén kifogást emelhet a fellebbezési tanács tagja ellen. A kifogás alapja nem lehet a tag állampolgársága.
(7) A fellebbezési tanács az érintett tag részvétele nélkül határoz arról, hogy hogyan jár el az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetekben. E határozat meghozatalakor az érintett tagot egy póttag helyettesíti a fellebbezési tanácsban.
91. cikk
Megfellebbezhető határozatok
(1) Az Ügynökségnek a 9. cikk, a 20. cikk, a 27. cikk (6) bekezdése, a 30. cikk (2) és (3) bekezdése és az 51. cikk alapján hozott határozataival szemben fellebbezéssel lehet élni.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott fellebbezés felfüggesztő hatályú.
92. cikk
Fellebbezésre jogosult személyek, határidők, díjak és formai követelmények
(1) Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezéssel élhet a neki címzett határozat vagy az olyan határozat ellen, amelyet ugyan egy másik személyhez címeztek, de őt közvetlenül és személyében érinti.
(2) Amennyiben e rendelet nem tartalmaz ellenkező rendelkezést, az indokolással ellátott fellebbezést az érintett személlyel szembeni határozatról szóló értesítéstől számított 3 hónapon belül írásban kell benyújtani az Ügynökségnek, vagy ilyen értesítés hiányában attól a naptól számított 3 hónapon belül, amikor az érintett személy tudomást szerzett a határozatról.
(3) Az Ügynökség határozatával szemben fellebbezéssel élő személy – a IX. címmel összhangban – díjfizetésre kötelezhető.
93. cikk
A fellebbezés vizsgálata és a határozatok
(1) Ha a fellebbezési tanács elnökével történő konzultációt követően az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és megalapozott, a fellebbezésnek a 92. cikk (2) bekezdése szerinti benyújtásától számított 30 napon belül helyesbítheti a határozatot.
(2) A fellebbezési tanács elnöke az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő esetekben 30 napon belül megvizsgálja a 92. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott fellebbezés elfogadhatóságát. Igenlő esetben a fellebbezés megalapozottságának kivizsgálására megküldi azt a fellebbezési tanácsnak. A fellebbezési eljárásban érintett felek jogosultak arra, hogy az eljárás során szóbeli nyilatkozatot tegyenek.
(3) A fellebbezési tanács gyakorolhatja az Ügynökség valamennyi hatáskörét, vagy további intézkedésre az Ügynökség illetékes testületéhez utalhatja az ügyet.
(4) A fellebbezési tanács eljárásait a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg.
94. cikk
Az Elsőfokú Bírósághoz és a Bírósághoz benyújtott keresetek
(1) A Szerződés 230. cikkével összhangban az Elsőfokú Bírósághoz vagy a Bírósághoz a fellebbezési tanács határozatait, vagy a tanács előtti fellebbezési jog hiányában az Ügynökség határozatait megtámadó kereset nyújtható be.
(2) Amennyiben az Ügynökség elmulasztja a döntéshozatalt, a Szerződés 232. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset nyújtható be az Elsőfokú Bírósághoz vagy a Bírósághoz.
(3) Az Ügynökségnek meg kell hoznia az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság ítéletének betartásához szükséges intézkedéseket.
95. cikk
Véleménykülönbségek az Ügynökség és más szervek között
(1) Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy időben megállapítsa az Ügynökség, valamint a közösségi jog alapján létrehozott, a közös érdekű ügyekkel kapcsolatban hasonló feladatokat ellátó egyéb szervek – beleértve a közösségi ügynökségeket is – közötti lehetséges véleménykülönbségek forrását.
(2) Amennyiben az Ügynökség lehetséges véleménykülönbség forrását állapítja meg, felveszi a kapcsolatot az érintett szervvel annak biztosítása érdekében, hogy megosszák az ezzel kapcsolatos tudományos vagy technikai információkat és meghatározzák a vitatott tudományos vagy technikai szempontokat.
(3) Amennyiben tudományos vagy technikai kérdésekben alapvető véleménykülönbség alakul ki, és az érintett szerv közösségi ügynökség vagy tudományos bizottság, az Ügynökség és az érintett szerv együttműködik a nézeteltérés megoldásában, vagy a nézeteltérés tudományos és/vagy technikai szempontjait meghatározó közös dokumentumnak a Bizottsághoz való benyújtásában.
96. cikk
Az Ügynökség költségvetése
(1) Az Ügynökség bevételei a következők:
a) az Európai Közösségek általános költségvetésébe felvett közösségi támogatás (a Bizottság költségvetésére vonatkozó szakasz);
b) a vállalkozások által befizetett díjak;
c) a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulásai.
(2) Az Ügynökség kiadásai tartalmazzák a személyzeti, az adminisztratív, az infrastrukturális és a működési költségeket.
(3) Legkésőbb minden év február 15-ig az ügyvezető igazgató előzetes költségvetési tervezetet dolgoz ki, amely tartalmazza a következő pénzügyi évvel kapcsolatos működési költségeket és munkaprogramot, és az említett előzetes tervezetet az álláshelyek előzetes jegyzékét tartalmazó létszámtervvel együtt továbbítja az igazgatóságnak.
(4) A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.
(5) Az igazgatóság az ügyvezető igazgató által kidolgozott tervezet alapján minden évben elkészíti az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatát. Az előzetes létszámtervet tartalmazó előirányzatot az igazgatóság legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottságnak.
(6) A Bizottság az Európai Közösségek előzetes költségvetési tervezetével együtt továbbítja az előirányzatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: a költségvetési hatóság).
(7) Az előirányzat alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetés terhére juttatott támogatási összeget felveszi az Európai Közösségek általános költségvetésének előzetes tervezetébe, amelyet a Szerződés 272. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.
(8) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat.
A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.
(9) Az Ügynökség költségvetését az igazgatóság fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Közösségek általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben az Ügynökség költségvetését ennek megfelelően kiigazítják.
(10) A költségvetés – beleértve a létszámtervet is – bármely módosítása a fent említett eljárásnak megfelelően történik.
(11) Az igazgatóság haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására, és különösen az olyan, tulajdonjoggal kapcsolatos projektekről, mint például az épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.
Ha a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítést követő hat héten belül megküldi az igazgatóságnak.
97. cikk
Az Ügynökség költségvetésének végrehajtása
(1) Az ügyvezető igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és végrehajtja az Ügynökség költségvetését.
(2) Az Ügynökség valamennyi kiadásával kapcsolatos kötelezettségvállalások és kifizetések felügyeletét, valamint az Ügynökség valamennyi bevétele megállapításának és beszedésének felügyeletét az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője végzi.
(3) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb minden pénzügyi évet követő március 1-jéig átadja az előzetes beszámolót és az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 53 ) 128. cikkével összhangban konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit.
(4) Legkésőbb a pénzügyi évet követő március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Ügynökség előzetes beszámolóját és az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentését megküldi a Számvevőszéknek. Az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítani kell.
(5) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke alapján, az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatóságnak.
(6) Az igazgatóság véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.
(7) Legkésőbb a következő év július 1-jéig az ügyvezető igazgató elküldi a végleges elszámolást és az igazgatóság véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
(8) A végleges elszámolást közzé kell tenni.
(9) A Számvevőszék észrevételeire az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Ezt a válaszát elküldi az igazgatóságnak is.
(10) A Tanács ajánlására az Európai Parlament az N + 2. év április 30-a előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évre vonatkozó költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.
98. cikk
A csalás elleni küzdelem
(1) A csalás, a korrupció és egyéb törvénytelen tevékenységek elleni küzdelem érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 54 ) rendelkezéseit korlátozás nélkül kell alkalmazni az Ügynökségre.
(2) Az Ügynökséget kötelezi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti intézményközi megállapodás ( 55 ), és az Ügynökség haladéktalanul meghozza a teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.
(3) A finanszírozásra vonatkozó döntések és a végrehajtási megállapodások valamint az ezekből eredő jogi eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat azoknál, akik az Ügynökségtől pénzügyi támogatást kaptak, és azoknál a megbízottaknál, akik azt kiutalták.
99. cikk
Pénzügyi szabályok
Az igazgatóság a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. E szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az Ügynökség működése, és a Bizottság ahhoz előzetes hozzájárulását adta.
100. cikk
Az Ügynökség jogi személyisége
(1) Az Ügynökség a Közösség szerve, és jogi személyiséggel rendelkezik. Az Ügynökség minden tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ez különösen érvényes az ingóságok és ingatlanok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a bírósági eljárásban való perképességre.
(2) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.
101. cikk
Az Ügynökség felelőssége
(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségére a kérdéses szerződésre alkalmazandó jog az irányadó. A Bíróság az Ügynökség által megkötött szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján joghatósággal rendelkezik.
(2) A szerződésen kívüli felelősség esetében az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elvekkel összhangban helyreállítja a feladataik végrehajtása során általa, valamint az alkalmazottai által okozott károkat.
A Bíróság joghatósággal rendelkezik minden olyan vitás kérdésben, amely e károk megtérítésével kapcsolatos.
(3) Az alkalmazottaknak az Ügynökséggel szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelősségére az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő szabályok irányadók.
102. cikk
Az Ügynökség kiváltságai és mentességei
Az Ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.
103. cikk
Személyzeti szabályok és szabályzatok
(1) Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó szabályzatok és szabályok vonatkoznak. Személyzetére vonatkozóan az Ügynökség gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatásköröket.
(2) Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a szükséges végrehajtási rendelkezéseket.
(3) Az Ügynökség személyzete a Bizottság vagy a tagállamok által határozott időre megbízott vagy kirendelt tisztviselőkből, valamint olyan egyéb alkalmazottakból áll, akiket az Ügynökség a feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben vesz fel. Az Ügynökség a 78. cikk d) pontjában említett többéves munkaprogram részét képező személyzeti terv alapján vesz fel alkalmazottakat.
104. cikk
Nyelvek
(1) Az Ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet ( 56 ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.
105. cikk
Titoktartási kötelezettség
Az igazgatóság tagjai, a bizottságok és a fórum tagjai, az Ügynökség szakértői, tisztviselői és egyéb alkalmazottai szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően sem fedhetik fel a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat.
106. cikk
Harmadik országok részvétele
Az igazgatóság a megfelelő bizottsággal vagy a fórummal egyetértésben felkérheti harmadik országok képviselőit, hogy vegyenek részt az Ügynökség munkájában.
107. cikk
Nemzetközi szervezetek részvétele
Az igazgatóság a megfelelő bizottsággal vagy a fórummal egyetértésben felkérheti a vegyi anyagok szabályozásában érdekelt nemzetközi szervezetek képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt az Ügynökség munkájában.
108. cikk
Kapcsolattartás az érdekelt szervezetekkel
Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben megfelelő kapcsolatot alakít ki az Ügynökség és a megfelelő érdekelt szervezetek között.
109. cikk
Az átláthatóság szabályai
Az átláthatóság biztosítása érdekében az igazgatóság – az ügyvezető igazgató javaslata alapján és a Bizottsággal egyetértésben – olyan szabályokat fogad el, amelyek biztosítják az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagok biztonságával kapcsolatos, nem bizalmas jellegű szabályozási, tudományos és technikai információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségét.
110. cikk
Kapcsolattartás a megfelelő közösségi szervekkel
(1) Az Ügynökség együttműködik a többi közösségi szervvel annak érdekében, hogy az adott feladatok végrehajtása során biztosítsa a kölcsönös támogatást, és különösen, hogy elkerülje a párhuzamos munkavégzést.
(2) Az ügyvezető igazgató a kockázatértékelési bizottsággal és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően megállapítja az azon anyagokra vonatkozó eljárási szabályzatot, amelyekkel kapcsolatban az élelmiszer-biztonsággal összefüggésben véleményt kértek. Ezt az eljárási szabályzatot a Bizottsággal egyetértésben az igazgatóság fogadja el.
Ez a cím egyebekben nem sérti az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságra ruházott hatásköröket.
(3) Ez a cím nem sérti az Európai Gyógyszerügynökségre ruházott hatásköröket.
(4) Az ügyvezető igazgató a kockázatértékelési bizottsággal, a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsággal és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítja a munkavállalók védelmével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó eljárási szabályzatot. Ezt az eljárási szabályzatot a Bizottsággal egyetértésben az igazgatóság fogadja el.
Ez a cím nem sérti a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottságra, valamint az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségre ruházott hatásköröket.
111. cikk
Az információknak az Ügynökséghez való benyújtására meghatározott formátumok és szoftverek
Az Ügynökség meghatározza és díjmentesen hozzáférhetővé teszi az információk Ügynökséghez való benyújtására alkalmazandó formátumokat, valamint meghatározza és a honlapján hozzáférhetővé teszi az erre szolgáló szoftvercsomagokat. A tagállamok, gyártók, importőrök, forgalmazók vagy továbbfelhasználók ezeket a formátumokat és csomagokat alkalmazzák az információknak e rendelet értelmében az Ügynökséghez való benyújtásánál. Különösen, az Ügynökség szoftvereszközöket biztosít a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően regisztrált anyagokra vonatkozó valamennyi információ benyújtásának megkönnyítése céljából.
A regisztrálás céljára szolgáló, a 10. cikk a) pontjában említett technikai dokumentáció formátuma a IUCLID. Az Ügynökség – a lehető legteljesebb harmonizáció érdekében – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) koordinálja e formátum továbbfejlesztését.
▼M3 —————
XII. CÍM
INFORMÁCIÓK
117. cikk
Jelentés
(1) A tagállamok minden ötödik évben a 127. cikkben leírtak szerint jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendeletnek a területükön való alkalmazásáról, amely tartalmazza az értékelésről és a végrehajtásról szóló szakaszokat.
Az első jelentést 2010. június 1-jéig kell benyújtani.
(2) Az Ügynökség minden ötödik évben jelentést nyújt be a Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról. Az Ügynökség jelentése tartalmazza az információknak a 11. cikkel összhangban történő közös benyújtására vonatkozó tájékoztatást, valamint a külön történő benyújtásra vonatkozó magyarázatról szóló áttekintést.
Az első jelentést 2011. június 1-jéig kell benyújtani.
(3) Az Ügynökség a nem állatokon végzett vizsgálati módszerek támogatásának célkitűzésével összhangban, minden harmadik évben jelentést nyújt be a Bizottságnak a nem állatokon végzett vizsgálati módszerek, valamint a lényegi tulajdonságokra vonatkozó információk létrehozására és a kockázatértékelésre használt vizsgálati startégiák megvalósításának és felhasználásának állásáról az e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében.
Az első jelentést 2011. június 1-jéig kell benyújtani.
(4) A Bizottság minden ötödik évben általános jelentést tesz közzé
a) az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokról, amely tartalmazza az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkat is; és
b) a Bizottság által az alternatív vizsgálati módszerek fejlesztésére és értékelésére biztosított pénzeszközök mennyiségéről és elosztásáról.
Az első jelentést 2012. június 1-jéig kell közzétenni.
118. cikk
Az információkhoz való hozzáférés
(1) Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumok tekintetében az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.
(2) A következő információk nyilvánosságra hozatala főszabályként úgy tekintendő, mint ami sérti az érintett személy kereskedelmi érdekeinek védelmét:
a) a ►M3 keverék ◄ teljes összetételének részletes leírása;
b) a 7. cikk (6) bekezdésének és a 64. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az anyag vagy a ►M3 keverék ◄ pontos felhasználása, funkciója vagy alkalmazása, beleértve az intermedierként való felhasználásra vonatkozó pontos információkat;
c) a gyártott vagy forgalomba hozott anyag vagy ►M3 keverék ◄ pontos mennyisége;
d) a gyártó vagy importőr és azok forgalmazói vagy továbbfelhasználói közötti kapcsolat.
Amennyiben elengedhetetlen az emberi egészség, a biztonság vagy a környezet védelme érdekében történő sürgős intézkedés, mint például a vészhelyzetek esetén, az Ügynökség közzéteheti az e bekezdésben említett információkat.
(3) Az igazgatóság 2008. június 1-jéig elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, beleértve a bizalmas kérések részleges vagy teljes elutasítását követően a felülvizsgálat érdekében szükséges fellebezéseket vagy jogorvoslatokat.
(4) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint meghozott határozatok tekintetében a Szerződés 195., illetve 230. cikkében megállapított feltételek alapján az ombudsmannál panasszal, valamint a Bíróságnál keresettel lehet élni.
119. cikk
Nyilvános elektronikus hozzáférés
(1) Az Ügynökség a 77. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően az interneten díjmentesen nyilvánosságra hozza a birtokában lévő, az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagokkal kapcsolatos következő információkat:
a) e cikk (2) bekezdése f) és g) pontjának sérelme nélkül azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyek megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:
— a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;
— a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
— a 4.1. veszélyességi osztály;
— az 5.1. veszélyességi osztály.
b) az anyag EINECS-ben szereplő megnevezése, ha rendelkezésre áll;
c) az anyag osztályba sorolása és címkézése;
d) az anyaggal kapcsolatos fizikai-kémiai adatok, valamint az anyag környezeti sorsára és terjedési útjára vonatkozó adatok;
e) a toxikológiai és ökotoxikológiai tanulmányok eredménye;
f) az I. melléklettel összhangban megállapított DNEL-érték (származtatott hatásmentes szint) és becsült hatásmentes koncentráció (PNEC);
g) a VI. melléklet 4. és 5. szakasza szerinti, a biztonságos felhasználásra vonatkozó iránymutatások;
h) amennyiben a IX. vagy X. melléklet előírja, azok az elemzési módszerek, amelyek a környezetbe engedéskor lehetővé teszik a veszélyes anyagok kimutatását, valamint az emberre gyakorolt közvetlen expozíciós hatás meghatározását.
(2) A 77. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően az interneten díjmentesen nyilvánosságra kell hozni az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló anyagokkal kapcsolatos következő információkat, kivéve, ha az információt benyújtó fél a 10. cikk a) pontja xi. alpontjának megfelelően, az Ügynökség által érvényesnek ítélt indoklást nyújt be arra vonatkozóan, hogy a nyilvánosságra hozatal miért sértheti a regisztráló, vagy bármely más fél kereskedelmi érdekeit:
a) amennyiben az osztályba sorolás és címkézés szempontjából alapvető fontosságú, az anyag tisztasági foka, az ismerten veszélyes szennyezőanyagok és/vagy az adalékanyagok azonosítója;
b) az az összmennyiségi tartomány (azaz 1–10 tonna, 10–100 tonna, 100–1 000 tonna, vagy 1 000 tonna felett), amelyre az anyagot regisztrálták;
c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett információk vizsgálati összefoglalása vagy átfogó vizsgálati összefoglalása;
d) az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő, a biztonsági adatlapon szereplő információ.
e) az anyag kereskedelmi neve(i);
f) a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése hat évig;
g) a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyeket kizárólag az alábbiak közül egy vagy több módon használnak:
i. intermedierként;
ii. tudományos kutatás és fejlesztés céljára;
iii. termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés céljára.
120. cikk
Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel
A 118. és 119. cikktől függetlenül, az Ügynökség által e rendelet alapján átvett információkat a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2003. január 28-i 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 57 ), vagy a Szerződés 181a. cikkének (3) bekezdése alapján a Közösség és az érintett harmadik fél között létrejött megállapodással összhangban egy harmadik ország kormánya vagy nemzeti hatósága, vagy egy nemzetközi szervezet rendelkezésére bocsátják, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) a megállapodás célja az e rendelet által szabályozott vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtása és adminisztrációja terén való együttműködés;
b) a harmadik fél a kölcsönös megállapodás értelmében védi az információk bizalmasságát.
XIII. CÍM
ILLETÉKES HATÓSÁGOK
121. cikk
Kijelölés
A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, vagy illetékes hatóságokat, amelyek felelősek az e rendelet alapján az illetékes hatóságokra ruházott feladatok végrehajtásáért, valamint a Bizottsággal és az Ügynökséggel az e rendelet végrehajtása terén való együttműködésért. A tagállamok megfelelő forrásokat bocsátanak az illetékes hatóságok rendelkezésére annak érdekében, hogy azok a rendelkezésre álló egyéb forrásokat is igénybe véve a kellő időben és hatékonyan teljesíteni tudják az e rendelet szerinti feladataikat.
122. cikk
Az illetékes hatóságok közötti együttműködés
Az illetékes hatóságok együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik végrehajtása során, és e célból minden szükséges és hasznos támogatást megadnak a többi tagállam illetékes hatóságainak.
123. cikk
Az anyagok kockázatával kapcsolatos információk nyilvánossá tétele
A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a nyilvánosságot az anyagokkal kapcsolatos kockázatokról, amennyiben az az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából szükséges. Az Ügynökség, a tagállamok illetékes hatóságaival és az érdekelt felekkel konzultálva, valamint szükség esetén támaszkodva a legjobb gyakorlatra, a tagállamok e tevékenységének összehangolása céljából iránymutatásokat készít az önmagukban, ►M3 keverékekben ◄ vagy árucikkekben előforduló vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokra és biztonságos felhasználásukra vonatkozó információk terjesztéséről.
124. cikk
Egyéb feladatok
Az illetékes hatóságok a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban regisztrált anyagokkal kapcsolatban birtokukban lévő minden olyan rendelkezésre álló információt elektronikus úton benyújtanak az Ügynökségnek, amelyeknek dokumentációja nem tartalmazza a VII. mellékletben említett összes információt, különösen arra vonatkozóan, hogy a végrehajtási vagy a felügyeleti tevékenységek felfedtek-e valamilyen kockázati gyanút. Az illetékes hatóság szükség szerint naprakésszé teszi ezt az információt.
Az illetékes hatóságok nemzeti információs szolgálatokat hoznak létre, amelyek az Ügynökség által a 77. cikk (2) bekezdésének g) pontja alapján biztosított operatív iránymutatási dokumentáción túl, tanácsokkal látják el a gyártókat, importőröket, továbbfelhasználókat és az egyéb érdekelt feleket az e rendelet szerinti feladataikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban, különösen az anyagoknak a 12. cikk (1) bekezdése szerinti regisztrálása tekintetében.
XIV. CÍM
VÉGREHAJTÁS
125. cikk
A tagállamok feladatai
A tagállamok fenntartják a hivatalos ellenőrzések rendszerét és az adott körülményeknek megfelelő egyéb tevékenységeket.
126. cikk
Az előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciók
A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseket, és meghozzák a szankciók végrehajtása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2008. december 1-jéig értesítik a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a rendelkezéseket érintő bármely későbbi módosításról.
127. cikk
Jelentés
A 117. cikk (1) bekezdésében említett jelentés a végrehajtással kapcsolatban tartalmazza az előző jelentéstételi időszak során végrehajtott hivatalos ellenőrzések eredményeit, az elvégzett megfigyeléseket, az előírt szankciókat, valamint a 125. és 126. cikk alapján tett további intézkedéseket. A fórum állapítja meg, hogy a jelentésekben egységesen mely kérdésekre kell kitérni. A Bizottság az Ügynökség és a fórum rendelkezésére bocsátja ezeket a jelentéseket.
XV. CÍM
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
128. cikk
Szabad mozgás
(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel a tagállamok nem tilthatják, nem korlátozhatják, vagy nem akadályozhatják meg annak az e rendelet hatálya alá tartozó anyagnak az önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben való gyártását, behozatalát, forgalmazását vagy felhasználását, amely megfelel ennek a rendeletnek, valamint az e rendelet végrehajtása keretében elfogadott közösségi jogi aktusoknak.
(2) E rendelet egyetlen rendelkezése sem gátolhatja meg, hogy a tagállamok a munkavállalók, az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló olyan nemzeti szabályozásokat tartsanak meg vagy állapítsanak meg, amelyek a gyártás, a forgalomba hozatal vagy a felhasználás követelményeinek e rendelet által nem harmonizált eseteiben alkalmazandók.
129. cikk
Védzáradék
(1) Amennyiben valamely tagállam jogosan feltételezi, hogy elengedhetetlen az emberi egészség, a biztonság vagy a környezet védelme érdekében történő sürgős intézkedés egy önmagában, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben előforduló anyag tekintetében – még akkor is, ha az teljesíti e rendelet követelményeit –, megfelelő átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot, s megindokolja döntését, továbbá átadja az átmeneti intézkedés alapjául szolgáló tudományos és műszaki információkat.
(2) A Bizottság a tagállam által benyújtott információk kézhezvételét követő 60 napon belül a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban határoz. Ez a határozat:
a) vagy engedélyezi a határozatban megállapított időtartamra az átmeneti intézkedést; vagy
b) felszólítja a tagállamot az átmeneti intézkedés visszavonására.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett határozat esetében a tagállam által elfogadott intézkedés egy anyag forgalmazásának vagy felhasználásának a korlátozását tartalmazza, az érintett tagállam közösségi korlátozási eljárást kezdeményez, oly módon, hogy a bizottsági határozat időpontjától számított 3 hónapon belül a XV. melléklettel összhangban dokumentációt nyújt be az Ügynökségnek.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett határozat esetében a Bizottság mérlegeli, hogy szükséges-e e rendelet kiigazítása.
130. cikk
A határozatok indokolása
Az illetékes hatóságok, az Ügynökség és a Bizottság megindokolják valamennyi, e rendelet alapján hozott határozatukat.
131. cikk
A mellékletek módosítása
A mellékletek a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók.
132. cikk
Végrehajtási jogszabályok
Az e rendeletben foglalt rendelkezések hatékony végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.
133. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
(5) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
134. cikk
Az Ügynökség létrehozásának előkészítése
(1) A Bizottság biztosítja az Ügynökség létrehozásához szükséges támogatást.
(2) E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az Ügynökség igazgatósága által a 84. cikkel összhangban történő kinevezését követően megkezdi hivatala ellátását, a Bizottság az Ügynökség nevében és az utóbbi számára biztosított költségvetés felhasználásával:
a) kinevezheti a személyzetet – ideértve az ügyvezető igazgató feladatait ideiglenesen ellátó személy kinevezését is; és
b) más szerződéseket köthet.
135. cikk
A bejelentett anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedések
(1) Azokat a kéréseket, amelyek a 67/548/EGK irányelv 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban a bejelentők általi, az illetékes hatóság részére történő további információszolgáltatásra vonatkoznak, az e rendelet 51. cikkével összhangban meghozott határozatoknak kell tekintetni.
(2) Azokat a kéréseket, amelyek a 67/548/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban a bejelentők általi, egy adott anyagról történő további információszolgáltatásra vonatkoznak, az e rendelet 52. cikkével összhangban meghozott határozatoknak kell tekintetni.
Az ilyen anyagokat úgy kell tekinteni, mint amelyek e rendelet 44. cikkének (2) bekezdésével összhangban szerepelnek a Közösség gördülő cselekvési tervében, valamint úgy kell tekinteni azokat, mint amelyeket e rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiválasztott az a tagállam, amelynek illetékes hatósága a 67/548/EGK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével és 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban további információkat kért.
136. cikk
A létező anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedések
(1) A gyártóknak és importőröknek címzett, bizottsági rendeletben szereplő azon kéréseket, amelyek a 793/93/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásával a Bizottság részére további információk szolgáltatását írják elő, az e rendelet 52. cikkével összhangban meghozott határozatoknak kell tekinteni.
Az adott anyag tekintetében az a tagállami hatóság az illetékes, amelyet a 793/93/EGK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban előadónak neveznek ki, és ez az illetékes hatóság látja el a 46. cikk (3) bekezdésében és a 48. cikkben foglalt feladatokat.
(2) A gyártóknak és importőröknek címzett, bizottsági rendeletben szereplő azon kéréseket, amelyek a 793/93/EGK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazásával a Bizottság részére további információk szolgáltatását írják elő, az e rendelet 52. cikkével összhangban meghozott határozatoknak kell tekinteni. Az Ügynökség kijelöli az adott anyag tekintetében illetékes hatóságot az e rendelet 46. cikke (3) bekezdésében és a 48. cikkében foglalt feladatok elvégzésére.
(3) Az a tagállam, amelynek előadója 2008. június 1-jéig nem továbbította a kockázatértékelést és adott esetben a kockázatok korlátozására szolgáló stratégiát a 793/93/EGK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban,
a) e rendelet XV. mellékletének B. részével összhangban dokumentálja a veszélyekkel és kockázatokkal kapcsolatos információkat;
b) az a) pontban említett információ alapján alkalmazza e rendelet 69. cikkének (4) bekezdését; és
c) dokumentációt készít arról, hogy megítélése szerint e rendelet XVII. mellékletének módosításán kívül milyen intézkedéssel kellene kezelni az egyéb felderített kockázatokat.
A fent említett információkat 2008. december 1-jéig be kell nyújtani az Ügynökségnek.
137. cikk
A korlátozásokra vonatkozó átmeneti intézkedések
(1) A Bizottság 2010. június 1-jéig a szükség esetén kidolgozza a XVII. melléklet módosítástervezetét az alábbiak egyike szerint:
a) a 793/93/EGK rendelet 11. cikkével összhangban közösségi szinten elfogadott kockázatértékelések és a kockázatok csökkentésére javasolt stratégiák, amelyek e rendelet VIII. címével összhangban tartalmaznak korlátozási javaslatokat, de amelyekre vonatkozóan még nem hoztak határozatot a 76/769/EGK irányelv alapján;
b) azok a 76/769/EGK irányelv szerinti korlátozások bevezetéséről vagy módosításáról szóló javaslatok, amelyeket benyújtottak a megfelelő intézményekhez, de még nem fogadták el őket.
(2) 2010. június 1-jéig a 129. cikk (3) bekezdésében említett minden dokumentációt a Bizottságnak kell benyújtani. A Bizottság szükség esetén elkészíti a XVII. melléklet módosítását.
(3) 2007. június 1-jétől kezdődően a 76/769/EGK irányelv szerint elfogadott korlátozások módosítását 2009. június 1-i hatállyal fel kell venni a XVII. mellékletbe.
138. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2019. június 1-jéig felülvizsgálatot végez annak megállapítása érdekében, hogy a kémiai biztonsági értékelés elvégzésére és annak a kémiai biztonsági jelentésben való dokumentálására vonatkozó kötelezettséget kiterjessze-e azokra az anyagokra is, amelyekre nem vonatkozik ez a kötelezettség, mert nem regisztrációkötelesek, vagy regisztrációkötelesek, de évi 10 tonnánál kisebb mennyiségben gyártják vagy importálják. ►M3 Azokkal az anyagokkal kapcsolatban azonban, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban megfelelnek a „rákkeltő”, „csírasejt-mutagén” vagy „reprodukciós toxicitású” veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába való besorolás kritériumainak, a felülvizsgálatot 2014. június 1-jéig végzik el. ◄ A felülvizsgálat elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi az összes lényeges tényezőt, beleértve a következőket:
a) a gyártók és importőrök számára a kémiai biztonsági jelentés elkészítéséből adódó költségek;
b) a költségek elosztása a szállítói lánc szereplői és a továbbfelhasználó között;
c) az emberi egészség és a környezet számára jelentkező előnyök.
A felülvizsgálat alapján a Bizottság indokolt esetben jogalkotási javaslatokat nyújthat be a kötelezettség kiterjesztése érdekében.
(2) A Bizottság jogalkotási javaslatokat nyújthat be, amint a polimerek regisztrálásra való kiválasztásával kapcsolatban megbízható műszaki és igazolt tudományos kritériumok alapján kivitelezhető és költséghatékony módszerek határozhatók meg, s miután jelentést tettek közzé a következőkről:
a) a polimerek kockázata a többi anyag kockázatához képest;
b) adott esetben a polimerek egyes típusai regisztrálásának szükségessége, figyelembe véve egyrészről a versenyképességet és az innovációt, másrészről pedig az emberi egészség és a környezet védelmét.
(3) A 117. cikk (4) bekezdésében említett, az e rendelet alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról szóló jelentés tartalmazza azoknak a követelményeknek a felülvizsgálatát is, amelyek a gyártónként vagy importőrönként évi legalább egy, de kevesebb mint tíz tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok regisztrálására vonatkoznak. E felülvizsgálat alapján a Bizottság jogalkotási javaslatokat nyújthat be a gyártónként vagy importőrönként évi legalább egy, de kevesebb mint tíz tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra meghatározott információs követelmények módosítása érdekében, figyelembe véve a legújabb fejlesztéseket, például az alternatív vizsgálati módszerekkel, valamint a (mennyiségi) szerkezet-aktivitási összefüggésekkel ((Q)SAR) kapcsolatban.
(4) A Bizottság 2008. június 1-jéig elvégzi az I., IV. és V. melléklet felülvizsgálatát abból a célból, hogy – amennyiben indokolt – a 131. cikkben említett eljárásnak megfelelően módosításokat javasoljon azokkal kapcsolatban.
(5) A Bizottság 2008. december 1-jéig elvégzi a XIII. melléklet felülvizsgálatát annak érdekében, hogy értékelje a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok azonosítási kritériumainak megfelelőségét, adott esetben ezen kritériumoknak a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelő módosítására irányuló javaslatok készítése céljából.
(6) A Bizottság 2012. június 1-jéig elvégzi annak felülvizsgálatát, hogy az egyéb vonatkozó közösségi előírásokkal való átfedések elkerülése érdekében szükséges-e módosítani e rendelet hatályát. E felülvizsgálat alapján a Bizottság indokolt esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be.
(7) A Bizottság 2013. június 1-jéig elvégzi annak felülvizsgálatát, hogy a tudomány legfrissebb állása szerint szükséges-e a 60. cikk (3) bekezdésének hatályát kiterjeszteni az 57. cikk f) pontjában meghatározott, az endokrin rendszert károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagokra. E felülvizsgálat alapján a Bizottság indokolt esetben jogalkotási javaslatokat nyújthat be.
(8) A Bizottság 2019. június 1-jéig elvégzi annak felülvizsgálatát, hogy szükséges-e a 33. cikk hatályát kiterjeszteni az egyéb veszélyes anyagokra, figyelembe véve az említett cikk végrehajtásának gyakorlati tapasztalatait. E felülvizsgálat alapján a Bizottság indokolt esetben jogalkotási javaslatokat nyújthat be a kötelezettség kiterjesztése érdekében.
(9) A nem állatokon végzett kísérletek támogatása és az e rendelet által megkívánt állatkísérletek kiváltása, számának csökkentése vagy finomítása célkitűzésével összhangban, a Bizottság 2019. június 1-jéig elvégzi a VIII. melléklet 8.7. szakaszának felülvizsgálatát. Ezen felülvizsgálat alapján, miközben az egészség és a környezet magas szintű védelmét biztosítja, a Bizottság a 133. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban módosítást javasolhat.
139. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 91/155/EGK irányelv hatályát veszti.
A 93/105/EK és a 2000/21/EK irányelv, valamint a 793/93/EGK és az 1488/94/EK rendelet 2008. június 1-jével hatályát veszti.
A 93/67/EGK irányelv 2008. augusztus 1-jével hatályát veszti.
A 76/769/EGK irányelv 2009. június 1-jével hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.
140. cikk
Az 1999/45/EK irányelv módosítása
Az 1999/45/EK irányelv 14. cikkét el kell hagyni.
141. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet 2007. június 1-jén lép hatályba.
(2) A II., III., V., VI., VII., XI. és XII. címet, valamint a 128. és a 136. cikket 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A 135. cikket 2008. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
(4) A VIII. címet és a XVII. mellékletet 2009. június 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLETEK LISTÁJA
|
I. MELLÉKLET |
AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉVEL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
|
II. MELLÉKLET |
A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK |
|
III. MELLÉKLET |
AZ 1 ÉS 10 TONNA KÖZÖTTI MENNYISÉGBEN REGISZTRÁLT ANYAGOKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK |
|
IV. MELLÉKLET |
A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEK A 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNK a) PONTJA ÉRTELMÉBEN |
|
V. MELLÉKLET |
A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEK A 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNK b) PONTJA ÉRTELMÉBEN |
|
VI. MELLÉKLET |
A 10. CIKKBEN EMLÍTETT TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK |
|
VII. MELLÉKLET |
AZ 1 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
|
VIII. MELLÉKLET |
A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN előírt INFORMÁCIÓK |
|
IX. MELLÉKLET |
A LEGALÁBB 100 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
|
X. MELLÉKLET |
AZ 1 000 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT NFORMÁCIÓK |
|
XI. MELLÉKLET |
A VII–X. MELLÉKLETBEN MEGHATÁROZOTT EGYSÉGES VIZSGÁLATI RENDSZERTŐL VALÓ ELTÉRÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI |
|
XII. MELLÉKLET |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉRŐL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉRŐL |
|
XIII. MELLÉKLET |
A PERZISZTENS, BIOAKKUMULATÍV ÉS MÉRGEZŐ ANYAGOK, VALAMINT A NAGYON PERZISZTENS ÉS NAGYON BIOAKKUMULATÍV ANYAGOK AZONOSÍTÁSI KRITÉRIUMAI |
|
XIV. MELLÉKLET |
AZ ENGEDÉLYKÖTELES ANYAGOK JEGYZÉKE |
|
XV. MELLÉKLET |
DOKUMENTÁCIÓK |
|
XVI. MELLÉKLET |
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELEMZÉS |
|
XVII. MELLÉKLET |
EGYES VESZÉLYES ANYAGOK, KEVERÉKEK ÉS ÁRUCIKKEK GYÁRTÁSÁRA, FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK |
I. MELLÉKLET
AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉVEL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
0. BEVEZETÉS
0.1. E melléklet célja annak meghatározása, hogy a gyártók és az importőrök hogyan értékeljék és dokumentálják, hogy az általuk gyártott vagy importált anyagból eredő kockázatokat megfelelően ellenőrzik a gyártás és saját felhasználás során, valamint hogy a szállítói láncban részt vevő későbbi szereplők megfelelően tudják ellenőrizni a kockázatokat. Ezt a mellékletet a szükség szerinti eltérő alkalmazásokkal az árucikkek azon előállítóira és importőreire is alkalmazni kell, akik a regisztráció részeként kémiai biztonsági értékelés végrehajtására kötelesek.
0.2. A kémiai biztonsági értékelést egy vagy több olyan illetékes személy készíti el, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik és megfelelő képzésben részesült, beleértve a továbbképzéseket is.
0.3. A gyártói kémiai biztonsági értékelésben ki kell térni az anyag gyártása és az összes azonosított felhasználása során jelentkező kockázatokra. Az importőri kémiai biztonsági értékelésben ki kell térni az összes azonosított felhasználásra. A kémiai biztonsági értékelésnek figyelembe kell vennie az anyag önmagában (beleértve minden főbb szennyezőt és adalékot), ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben történő felhasználását, amint azt az ismert felhasználásokról szóló információk meghatározzák. Az értékelésben ki kell térni az anyag életciklusának a gyártásból és az azonosított felhasználásokból következő valamennyi fázisára. A kémiai biztonsági értékelés alapjául az anyag lehetséges káros hatásainak az adott anyaggal való ismert vagy ésszerűen elore látható humán és/vagy környezeti expozícióval történő összehasonlítása szolgál, amelynek során figyelembe veszik az alkalmazott és ajánlott kockázatkezelési intézkedéseket és üzemi feltételeket.
0.4. Azon anyagok, melyek fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságai feltehetőleg hasonlóak, vagy a szerkezeti hasonlóság miatt szabályos mintát követnek, anyagok csoportjának vagy „kategóriájának” tekinthetők. Amennyiben a gyártó vagy az importőr megítélése szerint egy adott anyagra vonatkozóan elvégzett kémiai biztonsági értékelés megfelelő annak értékelésére és dokumentálására, hogy egy másik anyagból vagy anyagcsoportból/anyagkategóriából eredő kockázatok megfelelő ellenőrzés alatt állnak, akkor a másik anyagra vagy anyagcsoportra/anyagkategóriára vonatkozóan felhasználhatja az említett kémiai biztonsági értékelést. A gyártónak vagy az importőrnek ezt indokolnia kell.
0.5. A kémiai biztonsági értékelés az anyagról a műszaki dokumentációban található információkon, vagy egyéb rendelkezésre álló, vonatkozó információn alapul. A IX. és X. melléklettel összhangban vizsgálati javaslatot benyújtó gyártók vagy importőrök ezt a kémiai biztonsági jelentés vonatkozó pontjában rögzítik. A más nemzetközi és nemzeti programok keretében elvégzett értékelésekben rendelkezésre álló információkat bele kell foglalni az értékelésbe. Amennyiben lehetséges és indokolt, a közösségi jogszabályok alapján elvégzett értékelést (pl. a 793/93/EGK rendelet szerint elvégzett kockázatértékelést) figyelembe kell venni a kémiai biztonsági jelentés kidolgozásakor, és a kémiai biztonsági jelentésnek azt tükröznie kell. Az ilyen értékeléstől való eltéréseket indokolni kell.
Így tehát a figyelembe veendő információk közé tartoznak az anyag veszélyeire, a gyártásból vagy a behozatalból adódó expozícióra, az anyag azonosított felhasználásaira, az alkalmazott vagy a továbbfelhasználók figyelmébe ajánlott üzemi feltételekre és kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó információk.
A XI. melléklet 3. szakaszával összhangban, néhány esetben nem feltétlenül szükséges a hiányzó információkat megszerezni, mert a jól jellemzett kockázat ellenőrzéséhez szükséges kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek elegendőek lehetnek egyéb lehetséges kockázatok ellenőrzéséhez is, amelyeket ennél fogva nem kell pontosan jellemezni.
Amennyiben a gyártó vagy az importőr úgy véli, hogy a kémiai biztonsági jelentés elkészítéséhez további információkra van szükség, és ezeket az információkat csak a IX. vagy X. mellékletnek megfelelően elvégzett vizsgálatokkal lehet megszerezni, a vizsgálati stratégiára vonatkozóan javaslatot nyújt be, megindokolva, hogy miért tartja szükségesnek a kiegészítő információt, és ezt rögzíti a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában. A további vizsgálati eredmények megszületéséig a kémiai biztonsági jelentésben, valamint az elkészített expozíciós forgatókönyvben rögzíti az érvénybe léptetett ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket, valamint a továbbfelhasználók számára javasolt, az időközben feltárt kockázatok kezelésére szolgáló intézkedéseket.
0.6. A kémiai biztonsági értékelés lépései
0.6.1. A gyártó vagy az importőr által készített, egy adott anyagra vonatkozó kémiai biztonsági értékelésnek e melléklet megfelelő szakaszaival összhangban az alábbi 1–4. lépéseket kell tartalmaznia:
1. az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelése;
2. a fiziko-kémiai tulajdonságok emberi egészségre való veszélyességének értékelése;
3. a környezet tekintetében fennálló veszély értékelése;
4. a bioakkumulatív, perzisztens és mérgező (PBT), valamint a nagyon bioakkumulatív és nagyon perzisztens (vPvB) tulajdonságok értékelése.
0.6.2. A 0.6.3. lépésben említett esetekben a kémiai biztonsági értékelésnek a következő 5. és 6. lépést is tartalmaznia kell e melléklet 5. és 6. pontjával összhangban:
5. az expozíció értékelése:
5.1. expozíciós forgatókönyv(ek) készítése (vagy adott esetben a releváns felhasználási és expozíciós kategóriák meghatározása);
5.2. az expozíció becslése.
6. a kockázat jellemzése.
0.6.3. A kémiai biztonsági értékelésnek az 5. és a 6. lépést is tartalmaznia kell e melléklet 5. és 6. pontjával összhangban, amennyiben a fenti 1–4. lépés során a gyártó vagy importőr arra a következtetésre jut, hogy egy anyag PBT vagy vPvB tulajdonsággal rendelkezik, vagy megfelel az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:
a) a 2.1–2.4., a 2.6. és a 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A és B típusa, a 2.9., a 2.10., a 2.12., és a 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.15. veszélyességi osztály A–F típusa;
b) a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a narkotikus hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
c) a 4.1. veszélyességi osztály;
d) az 5.1. veszélyességi osztály.
0.6.4. A fenti pontok értékelésében felhasznált minden vonatkozó információ összefoglalását szerepeltetni kell a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában (lásd a 7. pontot).
0.7. A kémiai biztonsági jelentés expozícióra vonatkozó részének fő eleme a gyártási folyamatra vonatkozó, a gyártó által alkalmazott expozíciós forgatókönyv(ek), a gyártó vagy az importőr saját felhasználására vonatkozó expozíciós forgatókönyv(ek), valamint a gyártó vagy az importőr által az azonosított felhasználás(ok) során alkalmazásra javasolt expozíciós forgatókönyv(ek) meghatározása.
Az expozíciós forgatókönyvek azoknak a feltételeknek a gyűjteményei, melyek leírják, hogy egy anyagot miként gyártanak vagy használnak az élettartama során, és a gyártó vagy az importőr hogyan ellenőrzi az emberek és a környezet expozícióját, vagy javasolja a továbbfelhasználónak az ellenőrzést. Ezek a feltételgyűjtemények tartalmazzák a gyártó vagy az importőr által végrehajtott, vagy az általuk a továbbfelhasználók számára végrehajtásra javasolt kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek leírását.
Az anyag forgalomba hozatala esetén a kockázatkezelési intézkedéseket és üzemi feltételeket magukban foglaló vonatkozó expozíciós forgatókönyve(ke)t a II. mellékletnek megfelelően szerepeltetni kell a biztonsági adatlap mellékletében.
0.8. Az anyag felhasználásától, veszélyes tulajdonságaitól, valamint a gyártó vagy az importőr rendelkezésére álló információk mennyiségétől függően jelentős eltérések lehetnek abban, hogy esetenként milyen részletességgel kell megadni az expozíciós forgatókönyveket. Az expozíciós forgatókönyvekben meghatározhatók az adott anyag több külön feldolgozási vagy felhasználási módjára vonatkozó megfelelő kockázatkezelési intézkedések. Az expozíciós forgatókönyvek ezért a feldolgozási és felhasználási módok széles skálájára vonatkozhatnak. Az eljárások és a felhasználás széles körére kiterjedő expozíciós forgatókönyvek expozíciós kategóriának is nevezhetők. Az expozíciós forgatókönyvek további, az e mellékletben és a II. mellékletben szereplő említése tartalmazza az expozíciós kategóriákat is, amennyiben azokat elkészítik.
0.9. Amennyiben a XI. melléklettel összhangban nincs szükség információra, ezt a tényt jelezni kell a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában, és hivatkozni kell a műszaki dokumentációban szereplő indoklásra. A tényt, hogy nincs szükség információra, a biztonsági adatlapon is jelezni kell.
0.10. Az olyan különleges hatások esetében, mint például az ózonlebontó potenciál, a fotokémiai ózontermelő potenciál, az erős szag és a foltképző hatás, amelyekre az 1–6. szakaszban meghatározott eljárások nem alkalmazhatók, az ilyen hatásokkal járó kockázatokat eseti alapon kell értékelni, a gyártónak vagy az importőrnek az értékelés teljes leírását és indoklását szerepeltetnie kell a kémiai biztonsági jelentésben, valamint összefoglalóan a biztonsági adatlapon.
0.11. Az egy vagy több anyag valamely különleges ►M3 keverékbe ◄ (például ötvözetekbe) történő beépítésekor a felhasználással járó kockázatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az azt alkotó anyagok milyen módon kötődnek a kémiai mátrixba.
0.12. Ha az e mellékletben leírt módszer nem megfelelő, az alkalmazott alternatív módszer részleteit a kémiai biztonsági jelentésben részletezni és indokolni kell.
0.13. A kémiai biztonsági jelentés A. részének nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy a gyártó vagy az importőr saját felhasználására vonatkozó megfelelő expozíciós forgatókönyvekben leírt kockázatkezelési intézkedéseket a gyártó vagy az importőr alkalmazza, és hogy az azonosított alkalmazásokra vonatkozó expozíciós forgatókönyvekről a forgalmazókat és a továbbfelhasználókat tájékoztatták a biztonsági adatlapon.
1. AZ EMBERI EGÉSZSÉG TEKINTETÉBEN FENNÁLLÓ VESZÉLY ÉRTÉKELÉSE
1.0. Bevezetés
1.0.1. Az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelésének célja az anyag osztályba sorolásának az 1272/2008/EK rendelettel összhangban történő meghatározása, valamint az anyag azon expozíciós szintjeinek meghatározása, amelyeknél magasabb szintnek az embereket nem szabad kitenni. Ezt az expozíciós szintet származtatott hatásmentes szintnek (DNEL) nevezik.
1.0.2. Az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelésekor figyelembe kell venni az anyag toxikokinetikai profilját (azaz a felszívódást, az anyagcserét, az eloszlást és a kiürülést), valamint a következő hatáscsoportokat:
(1) akut hatások, pl. akut toxicitás, irritáció és maró hatás,
(2) szenzibilizáció,
(3) ismételt adagolású toxicitás, és
(4) CMR hatások (rákkeltő hatás, csírasejt-mutagenitás, reprodukciót károsító hatás).
Az összes rendelkezésre álló információ alapján szükség esetén egyéb hatásokat is figyelembe kell venni.
1.0.3. A veszélyelemzés az alábbi négy lépésből áll:
|
1. lépés |
: |
A nem humán információk értékelése. |
|
2. lépés |
: |
A humán információk értékelése. |
|
3. lépés |
: |
Osztályozás és címkézés. |
|
4. lépés |
: |
A DNEL-ek levezetése. |
1.0.4. Az első három lépést minden olyan hatás tekintetében végre kell hajtani, amelyre vonatkozóan információk állnak rendelkezésre, és fel kell jegyezni a kémiai biztonsági jelentés megfelelő szakaszában, valamint – amennyiben szükséges és a 31. cikkel összhangban – összegezni kell a biztonsági adatlapon a 2. és a 11. pontban.
1.0.5. Minden olyan hatás tekintetében, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, a megfelelő szakaszban a következő mondatot kell szerepeltetni: „Az információ nem áll rendelkezésre”. Az esetleg elvégzett szakirodalmi kutatásra való hivatkozásokat is magában foglaló indokolást csatolni kell a műszaki dokumentációhoz.
1.0.6. Az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelésének 4. lépését az első három lépés eredményeinek összegzésével kell elvégezni, és szerepeltetni kell a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában, valamint összegezni kell a biztonsági adatlap 8.1. pontjában.
1.1.
1. lépés : A nem humán információk értékelése
1.1.1. A nem humán információk értékelése az alábbiakat tartalmazza:
— az adott hatás veszélyének azonosítása az összes rendelkezésre álló nem humán információ alapján,
— a dózis (koncentráció) – válasz (hatás) összefüggés kvantitatív megállapítása.
1.1.2. Ha nem lehet meghatározni a kvantitatív dózis (koncentráció) – válasz (hatás) kapcsolatát, akkor ezt igazolni kell, és félkvantitatív vagy kvalitatív elemzést kell végezni. Az akut hatások tekintetében például általában nem lehet meghatározni a kvantitatív dózis (koncentráció) – válasz (hatás) összefüggést a 13. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági rendeletben megállapított vizsgálati módszerekkel összhangban elvégzett vizsgálat eredményei alapján. Ilyen esetekben elegendő azt meghatározni, hogy az anyag eleve képes-e, és milyen mértékben képes a hatás kifejtésére.
1.1.3. Minden olyan nem humán információt, amelyet az emberekre gyakorolt valamely hatás értékeléséhez, valamint a kvantitatív dózis (koncentráció) – válasz (hatás) kapcsolatának meghatározásához felhasználtak, röviden ismertetni kell, lehetőleg táblázat vagy táblázatok formájában, megkülönböztetve az in vitro, az in vivo és az egyéb adatokat. Ismertetni kell a vonatkozó vizsgálati eredményeket (pl. ATE, LD50, NO(A)EL vagy LO(A)EL) és vizsgálati körülményeket (pl. a vizsgálat időtartama, a beadási mód), valamint az egyéb fontos információkat, az adott hatás nemzetközileg elismert mértékegységében megadva.
1.1.4. Amennyiben egyetlen vizsgálat áll rendelkezésre, arra a vizsgálatra vonatkozóan átfogó vizsgálati összefoglalást kell készíteni. Ha egyazon hatás mérésére több vizsgálat ismert, akkor a lehetséges változókat (pl. mód, megfelelőség, a vizsgálati egyedek relevanciája, az eredmények minősége) figyelembe véve, általában a legnagyobb veszélyt meghatározó vizsgálat vagy vizsgálatok alapján kell meghatározni a DNEL-eket, és az említett vizsgálatról vagy vizsgálatokról átfogó vizsgálati összefoglalást kell készíteni, amit a műszaki dokumentációban szerepeltetni kell. A veszélyek értékelése során felhasznált valamennyi alapadat tekintetében el kell készíteni az átfogó vizsgálati összefoglalást. Ha a legnagyobb veszélyt meghatározó vizsgálatot vagy vizsgálatokat nem használják fel, akkor ezt kielégítően indokolni kell, és az indokolást a műszaki dokumentációban szerepeltetni kell, nemcsak az alkalmazott, hanem minden olyan vizsgálatra vonatkozóan is, amely az alapul vett vizsgálatnál nagyobb veszélyt határoz meg. Függetlenül attól, hogy megállapították-e a veszély fennállását, a vizsgálat érvényességét mérlegelni kell.
1.2.
2. lépés : A humán információk értékelése
Ha nem állnak rendelkezésre humán információk, akkor ebben a részben a következő mondatot kell szerepeltetni: „Humán információ nem áll rendelkezésre”. Ha azonban rendelkezésre állnak humán információk, akkor azokat, lehetőleg táblázat formájában, szerepeltetni kell.
1.3.
3. lépés : Osztályozás és címkézés
1.3.1. Az 1272/2008/EK rendeletben előírt kritériumoknak megfelelően meghatározott osztályozást ismertetni és igazolni kell. Ahol indokolt, az 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének és az 1999/45/EK irányelv 4–7. cikkének alkalmazása alapján egyedi koncentrációs határértékeket kell megadni, és ha azok nem szerepelnek az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, indokolással is el kell látni.
Az értékelésnek minden esetben nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy az anyag teljesíti-e vagy sem az 1272/2008/EK rendeletben a „rákkeltő” veszélyességi osztály 1.A vagy 1.B kategóriájába, a „csírasejt-mutagenitás” veszélyességi osztály 1.A vagy 1.B kategóriájába vagy a „reprodukciós toxicitás” veszélyességi osztály 1.A vagy 1.B kategóriájába való besorolás tekintetében megállapított kritériumokat.
1.3.2. Ha az információk nem megfelelőek annak megállapításához, hogy az anyagot egy adott veszélyességi osztályba vagy kategóriába kell-e sorolni, akkor a regisztrálónak ismertetnie és indokolnia kell az ebből következően hozott intézkedését vagy döntését.
1.4.
4. lépés : A DNEL(-ek) meghatározása
1.4.1. Az 1. és 2. lépés eredményei alapján meg kell határozni az anyagra vonatkozó DNEL-(ke)t, amely(ek) tükrözi(k) a valószínű expozíciós uta(ka)t, valamint az expozíció időtartamát és gyakoriságát. ►M10 Néhány veszélyességi osztály, különösen a csírasejt-mutagenitás és a rákkeltő hatás esetében előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló információk nem teszik lehetővé toxikológiai határérték megállapítását, így a DNEL sem állapítható meg. ◄ Amennyiben azt az expozíciós forgatókönyv(ek) igazolja/igazolják, egyetlen DNEL elegendő lehet. Figyelembe véve azonban a rendelkezésre álló információkat és a kémiai biztonsági jelentés 5. szakaszában szereplő expozíciós forgatókönyve(ke)t, külön DNEL megállapítására lehet szükség minden érintett emberi populációra (pl. alkalmazottak, fogyasztók és a környezeten keresztül a veszélynek közvetetetten kitett személyek) és bizonyos veszélyeztetett alpopulációkra (pl. gyermekek, terhes nők), valamint a különböző expozíciós utakra vonatkozóan. Teljes indoklást kell adni, amely meghatározza többek között a felhasznált információk kiválasztását, a beadási módot (szájon, bőrön keresztüli, belélegzés), valamint az anyaggal való expozíció azon időtartamát és gyakoriságát, amelyre a DNEL érvényes. Ha több beadási mód is valószínű, akkor külön minden egyes beadási módra, valamint az összes beadási mód kombinációjára vonatkozóan DNEL-t kell megállapítani. A DNEL megállapításához többek között az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
a) a kísérleti információk különbözőségéből, valamint a fajokon belüli és a fajok közötti eltérésekből adódó bizonytalanság;
b) a hatás természete és súlyossága;
c) annak az (al-)populációnak az érzékenysége, amelyre az expozícióra vonatkozó mennyiségi és/vagy minőségi információk vonatkoznak.
1.4.2. Ha a DNEL nem állapítható meg, akkor ezt egyértelműen jelezni, és teljes mértékben indokolni kell.
2. FIZIKO-KÉMIAI VESZÉLYEK ÉRTÉKELÉSE
2.1. A fiziko-kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos veszélyek értékelésének célja az anyag osztályba sorolásának az 1272/2008/EK rendelettel összhangban történő meghatározása.
2.2. Az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásokat legalább az alábbi fiziko-kémiai tulajdonságok kapcsán kell értékelni:
— robbanásveszély,
— tűzveszélyesség,
— oxidáló potenciál.
Ha az információk nem megfelelőek annak megállapításához, hogy az anyagot egy adott veszélyességi osztályba vagy kategóriába kell-e sorolni, akkor a regisztrálónak ismertetnie és indokolnia kell az ebből következően hozott intézkedését vagy döntését.
2.3. Minden hatás értékelését szerepeltetni kell a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában (7. szakasz), valamint – amennyiben szükséges és a 31. cikkel összhangban – összegezni kell a biztonsági adatlapon a 2. és a 9. pontban.
2.4. Az értékelésnek minden fiziko-kémiai tulajdonság esetében tartalmaznia kell, hogy az anyag képes-e a benne meglévő hatás kifejtésére a gyártás és az azonosított felhasználások során.
2.5. Az 1272/2008/EK rendeletben előírt kritériumoknak megfelelően meghatározott osztályozást ismertetni és igazolni kell.
3. A KÖRNYEZET TEKINTETÉBEN FENNÁLLÓ VESZÉLY ÉRTÉKELÉSE
3.0. Bevezetés
3.0.1. A környezet tekintetében fennálló veszély értékelésének célja az anyag osztályba sorolásának meghatározása az 1272/2008/EK rendelettel összhangban, valamint az anyag azon koncentrációjának megállapítása, amely alatt az érintett környezeti szférában káros hatások várhatóan nem fordulnak elő. Ezt a koncentrációt becsült hatásmentes koncentrációnak (PNEC) nevezik.
3.0.2. A környezet tekintetében fennálló veszélyek értékelésekor figyelembe kell venni a környezetre gyakorolt lehetséges hatásokat, beleértve 1. a vízi (az üledék is), 2. a szárazföldi és 3. a légköri közegre gyakorolt hatásokat, beleértve azokat a lehetséges hatásokat is, amelyek 4. a táplálékláncban történő felhalmozódás révén fordulnak elő. Figyelembe kell venni továbbá 5. a szennyvízkezelő rendszerek mikrobiológiai aktivitására gyakorolt lehetséges hatásokat is. Ezen öt környezeti szféra mindegyikére gyakorolt hatások értékelését ismertetni kell a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában (7. szakasz), valamint – amennyiben szükséges és a 31. cikkel összhangban – összegezni kell a biztonsági adatlapon a 2. és a 12. pontban.
3.0.3. Minden olyan környezeti szféra esetén, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a hatással kapcsolatos információ, a kémiai biztonsági jelentés megfelelő szakaszában a következő mondatot kell szerepeltetni: „Az információ nem áll rendelkezésre”. Az esetleg elvégzett szakirodalmi kutatásra való hivatkozásokat is magában foglaló indokolást csatolni kell a műszaki dokumentációhoz. Minden olyan környezeti szféra esetén, amelyre vonatkozóan információ áll rendelkezésre, de a gyártó vagy az importőr úgy véli, hogy az nem szükséges a veszély értékelésének elvégzéséhez, a gyártónak vagy az importőrnek a kapcsolódó információkra történő hivatkozással együtt ismertetnie kell az indokolást a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában (7. szakasz), valamint – amennyiben szükséges és a 31. cikkel összhangban – összegeznie kell azt a biztonsági adatlapon a 12. pontban.
3.0.4. A veszélyek értékelése az alábbi három lépést tartalmazza, amelyeket, mint olyat, a kémiai biztonsági jelentésben egyértelműen azonosítani kell:
|
1. lépés |
: |
Az információk értékelése |
|
2. lépés |
: |
Osztályozás és címkézés |
|
3. lépés |
: |
A PNEC levezetése. |
3.1.
1. lépés : Az információk értékelése
3.1.1. Az összes rendelkezésre álló információ értékelése az alábbiakat tartalmazza:
— a veszélyek azonosítása az összes rendelkezésre álló információ alapján,
— a dózis (koncentráció) – válasz (hatás) összefüggés kvantitatív megállapítása.
3.1.2. Ha a dózis (koncentráció) – válasz (hatás) összefüggés kvantitatív megállapítása nem lehetséges, akkor ezt igazolni kell, és félkvantitatív vagy kvalitatív elemzést kell végezni.
3.1.3. Minden, az adott környezeti szférára gyakorolt hatások értékeléséhez felhasznált információt röviden ismertetni kell, lehetőleg táblázat vagy táblázatok formájában. Ismertetni kell a vonatkozó vizsgálati eredményeket (pl. LC50 vagy NOEC) és a vizsgálati körülményeket (pl. a vizsgálat időtartama, a beadási mód), valamint az egyéb fontos információkat, az adott hatás mérésének nemzetközileg elismert mértékegységében megadva.
3.1.4. Minden, az anyag környezeti sorsára gyakorolt hatások értékeléséhez felhasznált információt röviden ismertetni kell, lehetőleg táblázat vagy táblázatok formájában. Ismertetni kell a vonatkozó vizsgálati eredményeket és a vizsgálati körülményeket, valamint az egyéb fontos információkat, az adott hatás mérésének nemzetközileg elismert mértékegységében megadva.
3.1.5. Amennyiben egyetlen vizsgálat áll rendelkezésre, arra a vizsgálatra vonatkozóan átfogó vizsgálati összefoglalást kell készíteni. Ha egyazon hatás mérésére több vizsgálat ismert, akkor a legnagyobb veszélyt meghatározó vizsgálat vagy vizsgálatok alapján kell következtetést levonni, és az említett vizsgálatról vagy vizsgálatokról átfogó vizsgálati összefoglalást kell készíteni, amit a műszaki dokumentációban szerepeltetni kell. A veszélyek értékelése során felhasznált valamennyi alapadat tekintetében el kell készíteni az átfogó vizsgálati összefoglalást. Ha a legnagyobb veszélyt meghatározó vizsgálatot vagy vizsgálatokat nem használják fel, akkor ezt kielégítően indokolni kell, és az indokolást a műszaki dokumentációban szerepeltetni kell, nemcsak az alkalmazott, hanem minden olyan vizsgálatra vonatkozóan is, amely az alapul vett vizsgálatnál nagyobb veszélyt határoz meg. Azoknál az anyagoknál, amelyek esetében egy rendelkezésre álló vizsgálat sem mutat ki veszélyt, minden vizsgálatra vonatkozóan átfogó hitelességi értékelést kell végezni.
3.2.
2. lépés : Osztályozás és címkézés
3.2.1. Az 1272/2008/EK rendeletben előírt kritériumoknak megfelelően meghatározott osztályozást ismertetni és igazolni kell. Az 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének alkalmazásából származó esetleges M tényezőt meg kell adni, és ha az nem szerepel az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, indokolással is el kell látni.
3.2.2. Ha az információk nem megfelelőek annak megállapításához, hogy az anyagot egy adott veszélyességi osztályba vagy kategóriába kell-e sorolni, akkor a regisztrálónak ismertetnie és indokolnia kell az ebből következően hozott intézkedését vagy döntését.
3.3.
3. lépés : A PNEC meghatározása
3.3.1. A rendelkezésre álló információk alapján minden környezeti szférára meg kell határozni a PNEC-t. A PNEC kiszámítható a megfelelő értékelési tényezőnek a hatásértékekre történő alkalmazásával (pl. LC50 vagy NOEC). Az értékelési tényező a laboratóriumi vizsgálatokból korlátozott számú fajra származtatott hatásértékek és a környezeti szférára vonatkozó PNEC közötti különbséget fejezi ki ( 58 ).
3.3.2. Ha a PNEC nem vezethető le, akkor ezt egyértelműen jelezni, és teljes mértékben indokolni kell.
4. A PBT ÉS A vPvB TULAJDONSÁGOK ÉRTÉKELÉSE
4.0. Bevezetés
4.0.1. A PBT és vPvB tulajdonságok értékelésének célja annak meghatározása, hogy az anyag megfelel-e a XIII. mellékletben megadott kritériumoknak, és ha igen, akkor az anyag lehetséges kibocsátásainak jellemzése. Az e melléklet 1. és 3. szakaszának megfelelően elvégzett, valamennyi hosszú távú hatást megvizsgáló veszélyértékelés és az 5. szakasz (az expozíció értékelése) 2. lépésével (az expozíció becslése) összhangban elvégzett, az emberek és a környezet expozíciójának hosszú távú hatásaira vonatkozó becslés nem végezhető el kellő megbízhatósággal a XIII. mellékletben foglalt PBT és vPvB kritériumokat kielégítő anyagok tekintetében. Ezért külön PBT és vPvB értékelést kell végezni.
4.0.2. A PBT és vPvB értékelés az alábbi két lépést tartalmazza, amelyeket, mint olyat, a kémiai biztonsági jelentés B. részének 8. szakaszában egyértelműen azonosítani kell:
|
1. lépés |
: |
Összehasonlítás a kritériumokkal. |
|
2. lépés |
: |
A kibocsátás jellemzése. |
Az értékelést a biztonsági adatlap 12. pontjában is összegezni kell.
4.1. 1. lépés: Összehasonlítás a kritériumokkal
A PBT- és a vPvB-értékelés ezen részének tartalmaznia kell a rendelkezésre álló információknak a XIII. melléklet 1. szakaszában megadott kritériumokkal való összehasonlítását, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy az anyag teljesíti-e a kritériumokat. Az értékelést a XIII. melléklet bevezető részében, valamint 2. és 3. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.
4.2. 2. lépés: A kibocsátás jellemzése
Ha az anyag megfelel a kritériumoknak vagy az anyagot a regisztrálási dokumentáció PBT vagy vPvB tulajdonsággal rendelkezőnek tekinti, akkor kibocsátásjellemzést kell végezni, amelynek tartalmaznia kell az 5. szakaszban leírt expozíciós értékelés vonatkozó részeit. Ennek a jellemzésnek tartalmaznia kell különösen a gyártó vagy az importőr által végzett tevékenységek, illetve minden azonosított felhasználás során a különböző környezeti közegekbe kiengedett anyagmennyiségekre vonatkozó becslést, valamint azon valószínű expozíciós utak meghatározását, amelyeken keresztül megtörténik az embereknek vagy a környezetnek az anyaggal történő expozíciója.
5. EXPOZÍCIÓS ÉRTÉKELÉS
5.0. Bevezetés
Az expozíciós értékelés célja az anyag azon dózisának/koncentrációjának mennyiségi vagy minőségi becslése, amelynek az emberek vagy a környezet ki van vagy ki lehet téve. Az értékelésben ki kell térni az anyag életciklusának a gyártásból és az azonosított felhasználásokból következő valamennyi fázisára, és bármely olyan expozícióra, amely az 1–4. szakaszban meghatározott veszélyekhez kapcsolódik. Az expozíciós értékelés az alábbi két lépést tartalmazza, amelyeket, mint olyat, a kémiai biztonsági jelentésben egyértelműen azonosítani kell:
|
1. lépés |
: |
Expozíciós forgatókönyv(ek) készítése vagy a vonatkozó felhasználási és expozíciós besorolások létrehozása. |
|
2. lépés |
: |
Az expozíció becslése. |
Amennyiben szükséges és a 31. cikkel összhangban az expozíciós forgatókönyvet a biztonsági adatlap mellékletében szerepeltetni kell.
5.1.
1. lépés : Expozíciós forgatókönyvek készítése
5.1.1. A 0.7. és a 0.8. szakaszban leírtak szerint expozíciós forgatókönyveket kell kidolgozni. Az expozíciós forgatókönyvek a kémiai biztonsági értékelés folyamatának központi elemei. A kémiai biztonsági értékelés fokozatosan közelítő folyamat lehet. Az első értékelés az előírt minimális, valamint valamennyi rendelkezésre álló, veszéllyel kapcsolatos információn, továbbá az üzemi feltételekre és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó kezdeti feltételezéseknek megfelelő expozíciós becslésen (kezdeti expozíciós forgatókönyv) alapul. Amennyiben a kezdeti feltételezések a kockázat olyan jellemzéséhez vezetnek, amelyek azt jelzik, hogy nem biztosított az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok megfelelő kézben tartása, akkor a folyamatot a veszély megfelelő kézben tartásának biztosítása céljából egy vagy több veszély- vagy expozíciókezelési tényező megváltoztatásával meg kell ismételni. A veszélyértékelés pontosításához a veszéllyel kapcsolatos további információk megszerzésére lehet szükség. Az expozíciós értékelés pontosítása az expozíciós forgatókönyvben szereplő üzemi feltételek vagy kockázatkezelési intézkedések megfelelő megváltoztatását, vagy az expozíciós becslés pontosítását is magában foglalhatja. Az utolsó ismétlés eredményeképp kialakult expozíciós forgatókönyvet (a végleges expozíciós forgatókönyvet) be kell illeszteni a kémiai biztonsági jelentésbe, és a 31. cikkel összhangban csatolni kell a biztonsági adatlaphoz.
A végleges expozíciós forgatókönyvet a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában, valamint a biztonsági adatlap mellékletében kell szerepeltetni, olyan megfelelő rövid cím alkalmazásával, amely a felhasználásról rövid általános leírást ad, a VI. melléklet 3.5. szakaszával összhangban. Expozíciós forgatókönyveket kell kidolgozni a Közösség területén történő gyártásra, valamint minden azonosított felhasználásra vonatkozóan.
Az expozíciós forgatókönyvek – vonatkozó esetben – különösen a következők leírását tartalmazzák:
Üzemi feltételek
— a gyártási folyamatok, beleértve azt a fizikai alakot, amelyben az anyag gyártásra, feldolgozásra és/vagy felhasználásra kerül,
— az alkalmazottaknak a folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységei, valamint az anyaggal való expozíciójuk időtartama és gyakorisága,
— a fogyasztók tevékenységei, valamint az anyaggal való expozíciójuk időtartama és gyakorisága,
— az anyag különböző környezeti közegekbe és a szennyvízkezelő rendszerekbe történő kibocsátásának időtartama és gyakorisága, valamint a hígulás a befogadó környezeti közegben.
Kockázatkezelési intézkedések
— kockázatkezelési intézkedések annak érdekében, hogy csökkentsék vagy elkerüljék az anyaggal való emberi (beleértve az alkalmazottakat és a fogyasztókat is) és környezeti expozíciót,
— hulladékkezelési intézkedések annak érdekében, hogy csökkentsék vagy elkerüljék az anyaggal való emberi és környezeti expozíciót a hulladék ártalmatlanítása és/vagy újrafeldolgozása során.
5.1.2. Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó egy meghatározott felhasználásra vonatkozó engedélyezési kérelmet nyújt be, az expozíciós forgatókönyveket csak erre a felhasználásra és az életciklusban utána következő lépésekre kell kidolgozni.
5.2.
2. lépés : Az expozíció becslése
5.2.1. Minden egyes kidolgozott expozíciós forgatókönyv tekintetében el kell végezni az expozíció becslését, és azt a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában ismertetni, valamint – amennyiben szükséges és a 31. cikkel összhangban – a biztonsági adatlap mellékletében összegezni kell. Az expozíció becslése három elemet foglal magában: 1. a kibocsátás becslése; 2. a kémiai sors és terjedési utak értékelése; valamint 3. az expozíciós szintek becslése.
5.2.2. A kibocsátás becslésekor figyelembe kell venni az anyag életciklusának a gyártásból és az azonosított felhasználásokból következő valamennyi vonatkozó szakaszában bekövetkező kibocsátást. Az anyag életciklusának az azonosított felhasználásokból következő szakaszai adott esetben a hulladék állapotot is magukban foglalják. A kibocsátás becslését azt feltételezve kell elvégezni, hogy az expozíciós forgatókönyvben leírt kockázatkezelési intézkedéseket végrehajtották és az üzemi feltételeket teljesítették.
5.2.3. El kell végezni a lehetséges bomlási, átalakulási vagy reakciós folyamatok jellemzését, valamint a környezeti eloszlás és a környezeti sors becslését.
5.2.4. El kell végezni az expozíciós szint becslését minden emberi populációra (pl. alkalmazottak, fogyasztók és a környezeten keresztül a veszélynek közvetetetten kitett személyek), és azokra a környezeti szférákra vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban az anyaggal való expozíció ismert vagy ésszerűen előre jelezhető. Minden vonatkozó humán beadási módot (belélegzés, szájon és bőrön keresztüli expozíció, valamint az összes vonatkozó beadási mód kombinációja) figyelembe kell venni. Az ilyen becsléseknél tekintetbe kell venni az expozíciós minta térbeli és időbeli eltéréseit. Az expozíció becslése során figyelembe kell venni különösen a következőket:
— megfelelően mért, reprezentatív expozíciós adatok,
— az anyagban megtalálható minden főbb szennyező és adalék,
— az anyag gyártási és/vagy behozatali mennyisége,
— az egyes azonosított felhasználásokhoz tartozó mennyiségek,
— az alkalmazott vagy ajánlott kockázatkezelés, beleértve a területi behatárolás mértékét is,
— az expozíció időtartama és gyakorisága az üzemi feltételekkel összhangban,
— az alkalmazottaknak a folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységei, valamint az anyaggal való expozíciójuk időtartama és gyakorisága,
— a fogyasztók tevékenységei, valamint az anyaggal való expozíciójuk időtartama és gyakorisága,
— az anyag különböző környezeti közegekbe történő kibocsátásának időtartama és gyakorisága, valamint a hígulás a befogadó környezeti közegben,
— az anyag fiziko-kémiai tulajdonságai,
— átalakulási és/vagy bomlástermékek,
— a lehetséges humán expozíciós utak és az emberekben történő felszívódás valószínűsége,
— a lehetséges terjedési utak a környezetben, valamint a környezeti eloszlás és lebomlás és/vagy átalakulás (lásd még a 3. szakasz 1. lépését),
— az expozíció (földrajzi) kiterjedése,
— az anyag mátrixtól függő kibocsátása.
5.2.5. Ha megfelelően mért, reprezentatív adatok állnak rendelkezésre, akkor ezeket különösen figyelembe kell venni az expozíció becslésekor. Az expozíciós szintek becsléséhez megfelelő modellek felhasználhatók. Figyelembe vehetők továbbá a hasonló felhasználású és expozíciós mintájú, vagy hasonló tulajdonságú anyagok megfigyeléséből származó megfelelő adatok.
6. KOCKÁZATJELLEMZÉS
6.1. A kockázatjellemzést minden expozíciós forgatókönyv tekintetében el kell végezni, és a kémiai biztonsági jelentés megfelelő pontjában ismertetni kell.
6.2. A kockázatjellemzés során figyelembe kell venni az emberi populációkat (alkalmazottak, fogyasztók expozíciója, vagy a környezeten keresztül a veszélynek közvetetten kitett személyek, valamint indokolt esetben ezek kombinációja), és azokat a környezeti szférákat, amelyekre vonatkozóan az anyaggal való expozíció ismert vagy ésszerűen előre jelezhető, feltételezve, hogy az 5. szakaszban említett expozíciós forgatókönyvekben leírt kockázatkezelési intézkedéseket végrehajtották. Felül kell vizsgálni továbbá az anyag okozta teljes környezeti kockázatot, az anyagnak valamennyi forrásból valamennyi környezeti közegbe történő minden környezetbe engedésére, kibocsátására és veszteségére vonatkozó eredmények összegzésével.
6.3. A kockázatjellemzés a következőket tartalmazza:
— valamennyi ismert vagy valószínűsíthető veszélyeztetett emberi populáció expozíciójának összehasonlítása a megfelelő DNEL-ekkel,
— a minden egyes környezeti szférában előre jelezhető környezeti koncentrációk összehasonlítása a PNEC-kkel, és
— az anyag fiziko-kémiai tulajdonságai miatt bekövetkező esemény valószínűségének és súlyosságának értékelése.
6.4. Bármely expozíciós forgatókönyv tekintetében, a humán és környezeti expozíció az anyagnak a gyártásból vagy az azonosított használatokból következő teljes életciklusa során megfelelően ellenőrzöttnek tekinthető, ha:
— a 6.2. szakaszban becsült expozíciós szintek nem haladják meg az 1. illetve a 3. szakaszban meghatározott megfelelő DNEL-t vagy PNEC-t, és,
— a 2. szakaszban meghatározottak szerint az anyag fiziko-kémiai tulajdonságai miatt bekövetkező események valószínűsége és súlyossága elhanyagolható.
6.5. Az olyan emberekre gyakorolt hatások és környezeti szférák esetében, amelyekre vonatkozóan a DNEL vagy PNEC nem meghatározható, kvalitatív értékelést kell végezni arra nézve, hogy az expozíciós forgatókönyv alkalmazásakor mekkora a valószínűsége a hatások elkerülésének.
A PBT és vPvB kritériumokat teljesítő anyagok esetében a gyártónak vagy az importőrnek az 5. szakasz 2. lépése szerint nyert információkat kell felhasználnia, amikor telephelyén alkalmazza és a továbbfelhasználóknak javasolja az anyagnak a gyártásból vagy az azonosított használatokból következő teljes életciklusa során való emberi és környezeti expozíciót és kibocsátást minimálisra csökkentő kockázatkezelési intézkedéseket.
7. A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉS FORMÁTUMA
A kémiai biztonsági jelentés az alábbi pontokat tartalmazza:
A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉS FORMÁTUMA
A. RÉSZ
1. A KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA
2. NYILATKOZAT A KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL
3. NYILATKOZAT A KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEKRŐL TÖRTÉNŐ TÁJÉKOZTATÁSRÓL
B. RÉSZ
1. AZ ANYAG AZONOSÍTÁSA ÉS FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
2. GYÁRTÁS ÉS FELHASZNÁLÁSOK
2.1. Gyártás
2.2. Azonosított felhasználások
2.3. Ellenjavallt felhasználások
3. OSZTÁLYBA SOROLÁS ÉS CÍMKÉZÉS
4. A KÖRNYEZETI SORS JELLEMZŐI
4.1. Lebomlás
4.2. Környezeti eloszlás
4.3. Bioakkumuláció
4.4. Másodlagos mérgezés
5. AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS VESZÉLYEK ÉRTÉKELÉSE
5.1. Toxikokinetika (felszívódás, anyagcsere, eloszlás és kiürülés)
5.2. Akut toxicitás
5.3. Irritáció
▼M10 —————
5.4. Maró hatás
5.5. Szenzibilizáció
▼M10 —————
5.6. Ismételt dózisú toxicitás
5.7. Csírasejt-mutagenitás
5.8. Rákkeltő hatás
5.9. Reprodukciót károsító tulajdonság
▼M10 —————
5.10. Egyéb hatások
5.11. A DNEL(-ek) levezetése
6. A FIZIKO-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK EMBERI EGÉSZSÉGRE VALÓ VESZÉLYEINEK ÉRTÉKELÉSE
6.1. Robbanásveszélyesség
6.2. Tűzveszélyesség
6.3. Oxidálóképesség
7. A KÖRNYEZET TEKINTETÉBEN FENNÁLLÓ VESZÉLY ÉRTÉKELÉSE
7.1. Vízi környezet (beleértve az üledéket)
7.2. Szárazföldi környezet
7.3. Légkör
7.4. Mikrobiológiai tevékenység a szennyvízkezelő rendszerekben
8. PBT ÉS vPvB ÉRTÉKELÉS
9. EXPOZÍCIÓS ÉRTÉKELÉS
9.1. (Az 1. expozíciós forgatókönyv címe)
9.1.1. Expozíciós forgatókönyv
9.1.2. Expozíciós értékelés
9.2. (A 2. expozíciós forgatókönyv címe)
9.2.1. Expozíciós forgatókönyv
9.2.2. Expozíciós értékelés
(stb.)
10. KOCKÁZATJELLEMZÉS
10.1. (Az 1. expozíciós forgatókönyv címe)
10.1.1. Emberi egészség
10.1.1.1. Munkavállalók
10.1.1.2. Fogyasztók
10.1.1.3. Közvetett emberi expozíció a környezeten keresztül
10.1.2. Környezet
10.1.2.1. Vízi környezet (beleértve az üledéket)
10.1.2.2. Szárazföldi környezet
10.1.2.3. Légköri környezet
10.1.2.4. Mikrobiológiai tevékenység a szennyvízkezelő rendszerekben
10.2. (A 2. expozíciós forgatókönyv címe)
10.2.1. Emberi egészség
10.2.1.1. Munkavállalók
10.2.1.2. Fogyasztók
10.2.1.3. Közvetett emberi expozíció a környezeten keresztül
10.2.2. Környezet
10.2.2.1. Vízi környezet (beleértve az üledéket)
10.2.2.2. Szárazföldi környezet
10.2.2.3. Légköri környezet
10.2.2.4. Mikrobiológiai tevékenység a szennyvízkezelő rendszerekben
(stb.)
10.x. Teljes expozíció (minden releváns kibocsátási/környezetbe engedési forrással együtt)
10.x.1. Emberi egészség (minden expozíciós móddal együtt)
10.x.1.1.
10.x.2. Környezet (minden kibocsátási forrással együtt)
10.x.2.1.
II. MELLÉKLET
A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
A. RÉSZ
0.1. Bevezetés
|
0.1.1. |
E melléklet azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek a szállítónak meg kell felelnie az olyan biztonsági adatlap elkészítésekor, amely a 31. cikkel összhangban van előírva az anyag vagy a keverék esetében. |
|
0.1.2. |
A biztonsági adatlapon szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, amennyiben ilyen jelentésre előírás van. Ha kémiai biztonsági jelentés készült, a vonatkozó expozíciós forgatókönyve(ke)t egy mellékletben csatolni kell a biztonsági adatlaphoz. |
0.2. A biztonsági adatlap készítésével kapcsolatos általános követelmények
|
0.2.1. |
A biztonsági adatlapnak lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy meghozzák az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelméhez, valamint a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket. A biztonsági adatlap összeállítójának figyelembe kell vennie, hogy a biztonsági adatlapnak tájékoztatnia kell az olvasót valamely anyag vagy keverék veszélyeiről, valamint tájékoztatást kell adnia az anyag vagy a keverék biztonságos tárolásáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról. |
|
0.2.2. |
A biztonsági adatlapon szereplő információknak meg kell felelniük a 98/24/EK irányelvben megállapított követelményeknek is. A biztonsági adatlapnak lehetővé kell tennie a munkaadó számára különösen, hogy meghatározza, van-e veszélyes vegyi anyag a munkahelyen, és értékelje a munkavállalóknak ezen anyagok használatából eredő egészségi és biztonsági kockázatait. |
|
0.2.3. |
A biztonsági adatlapon az információkat egyértelműen és tömören kell leírni. A biztonsági adatlapot hozzáértő személynek kell elkészítenie, akinek figyelembe kell vennie – annyiban, amennyiben azok ismertek – a felhasználó közeg sajátos igényeit és ismereteit. Az anyagok és keverékek szállítói kötelesek biztosítani, hogy ezek a hozzáértő személyek megfelelő képzést, többek között az ismeretek felfrissítésére irányuló képzést kapjanak. |
|
0.2.4. |
A biztonsági adatlap nyelvezetének egyszerűnek, érthetőnek és pontosnak kell lennie, kerülnie kell a zsargon, a rövidítések és a betűszók használatát. Nem használható olyan kifejezés, mint a „veszélyes lehet”, „egészségre gyakorolt hatása nincs”, „a felhasználási körülmények többsége esetében biztonságos” vagy „ártalmatlan”, vagy más olyan kijelentés, amely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés. |
|
0.2.5. |
A biztonsági adatlap elkészítésének napját az első oldalon kell feltüntetni. Ha a biztonsági adatlapot felülvizsgálták, és az átvevőknek az új, felülvizsgált változatot biztosítják, az átvevők figyelmét a biztonsági adatlap 16. szakaszában kell felhívni a változásokra, amennyiben a változásokat máshol nem jelezték. A felülvizsgált biztonsági adatlapok esetében az elkészítés napját „Felülvizsgálat: (dátum)” jelöléssel, valamint a verziószámmal, a felülvizsgálat számával, a korábbi változat hatályon kívül helyezésének dátumával vagy a korábbi változat más módon történő megjelölésével együtt fel kell tüntetni az első oldalon. |
0.3. A biztonsági adatlap formátuma
|
0.3.1. |
A biztonsági adatlap terjedelme nem meghatározott. A biztonsági adatlap terjedelmének arányosnak kell lennie az anyag vagy a keverék veszélyességével és a rendelkezésre álló információval. |
|
0.3.2. |
A biztonsági adatlap és összes melléklete valamennyi oldalának számozottnak kell lennie, és mindegyiket el kell látni a biztonsági adatlap terjedelmének jelzésével (például „3/1. oldal”) vagy a következő oldal meglétére való utalással (például „Folytatás a következő oldalon” vagy „A biztonsági adatlap vége”). |
0.4. A biztonsági adatlap tartalma
Az ebben a mellékletben előírt információkat – adott esetben, és ha rendelkezésre állnak – a B. részben megjelölt megfelelő alpontokban kell feltüntetni a biztonsági adatlapon. A biztonsági adatlap üresen hagyott alpontokat nem tartalmazhat.
0.5. Az információkkal kapcsolatos további követelmények
Tekintettel az anyagok és keverékek tulajdonságainak széles skálájára, bizonyos esetekben szükséges lehet további lényeges, rendelkezésre álló információkat feltüntetni a megfelelő alpontokban.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásai vagy nemzeti előírások hatálya alá tartozó, tengerjáró vagy a belvízi hajózásban részt vevő ömlesztettáru-szállító hajókon vagy tartályhajókon veszélyes áruk szállításában részt vevő tengerészek és egyéb szállítási dolgozók igényeinek kielégítésére további biztonsági és környezetvédelmi adatokra van szükség. A 14.7. alpontban szereplő ajánlás szerint abban az esetben, ha a szállítmányt a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL-egyezmény) ( 59 ) II. melléklete és a veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat (az ömlesztett vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat) (IBC szabályzat) ( 60 ) szerint ömlesztve szállítják, az adatokat javasolt kiegészíteni az osztályozásra vonatkozó alapadatokkal. Ezen túlmenően a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajat vagy olaj tüzelőanyagot ömlesztve szállító vagy olajat tüzelőanyagként tároló hajók számára berakodás előtt „anyagbiztonsági adatlapot” kell biztosítani az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságának (MSC) az „Ajánlások a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajrakomány és olaj tüzelőanyag anyagbiztonsági adatlapjaira (MSDS) vonatkozóan” című állásfoglalásával (MSC.286(86)) összhangban. Ezért annak érdekében, hogy a tengerészeti és a nem tengerészeti célokra egyetlen harmonizált biztonsági adatlap szolgáljon, az MSC.286(86) állásfoglalás kiegészítő rendelkezéseivel tengeri szállítás esetén ki lehet egészíteni a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajrakományok és tengerészeti olaj tüzelőanyagok biztonsági adatlapjait.
0.6. Mértékegységek
A 80/181/EGK tanácsi irányelvben ( 61 ) megállapított mértékegységeket kell használni.
0.7. Különleges esetek
Biztonsági adatlapra az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontjában felsorolt azon különleges esetekben is szükség van, amelyekre vonatkozóan címkézési követelményektől való eltérések vannak érvényben.
1. 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása
A biztonsági adatlap e szakaszában azt kell ismertetni, hogy hogyan kell az anyagot vagy a keveréket azonosítani, valamint hogy miként kell feltüntetni a biztonsági adatlapon az azonosított lényeges felhasználásokat, az anyag vagy a keverék szállítójának a nevét, valamint – a veszélyhelyzet esetén igénybe vehető elérhetőségével együtt – az anyag vagy a keverék szállítójának elérhetőségi adatait.
1.1. Termékazonosító
A termékazonosítót anyag esetében az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban, keverék esetében pedig az 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban és – az érintett tagállam (tagállamok) eltérő rendelkezésének hiányában – az anyag vagy keverék forgalomba hozatala szerinti tagállam (tagállamok) hivatalos nyelvén (nyelvein), ahogy a címkén szerepel, kell feltüntetni.
A regisztrálandó anyagok esetében a termékazonosítónak meg kell egyeznie a regisztrálás során feltüntetett névvel, és az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése szerint kapott regisztrációs számot is fel kell tüntetni.
A továbbfelhasználók e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló részét a forgalmazó vagy továbbfelhasználó szállító elhagyhatja, amennyiben:
a) az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; és
b) az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy az átvevője által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.
Egynél több anyagra vagy keverékre akkor adható ki egyetlen biztonsági adatlap, ha a rajta szereplő információ minden anyag vagy keverék tekintetében eleget tesz az e mellékletben előírt követelményeknek.
Közölni lehet olyan egyéb neveket vagy szinonimákat is, amelyek az anyag vagy keverék címkézésére vagy közismert megnevezésére szolgálnak, például helyettesítő elnevezéseket, számokat, vállalati termékkódokat, illetve egyedi azonosítókat.
1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása
Legalább az anyag vagy a keverék átvevője (átvevői) számára lényeges azonosított felhasználásokat fel kell tüntetni. Ennek egy rövid ismertetőnek kell lennie arról, hogy az anyag vagy a keverék mire való, például „égésgátló anyag”, „antioxidáns”.
Adott esetben fel kell tüntetni a szállító által ellenjavallt felhasználásokat, illetve ezek indokát is. Ennek nem kell kimerítő jegyzéknek lennie.
Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap ezen alpontjában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.
1.3. A biztonsági adatlap szállítójának adatai
A szállítót azonosítani kell, függetlenül attól, hogy gyártó, importőr, egyedüli képviselő, továbbfelhasználó vagy forgalmazó. A szállító teljes címét és telefonszámát meg kell adni, a biztonsági adatlapért felelős illetékes személy e-mail címével együtt.
Továbbá ha a szállító az anyag vagy a keverék forgalomba hozatala szerinti tagállamban nem rendelkezik telephellyel, és az adott tagállam tekintetében felelős személyt nevezett meg, meg kell adni az adott tagállam tekintetében felelős személy teljes címét és telefonszámát.
A regisztrálók esetében ennek az információnak meg kell egyeznie a regisztrálásban a gyártóra vagy az importőrre vonatkozóan megadott azonosítási információval.
Amennyiben egyedüli képviselő lett kijelölve, meg kell adni a nem uniós gyártó vagy készítő adatait is.
1.4. Sürgősségi telefonszám
Közölni kell a sürgősségi tájékoztató szolgálatokra vonatkozó információkat is. Amennyiben abban a tagállamban, ahol az anyag vagy keverék forgalomba kerül, van hivatalos tanácsadó szerv (ez lehet az 1272/2008/EK rendelet 45. cikkében említett, az egészségre vonatkozó információk fogadásáért felelős szerv), akkor meg kell adni annak telefonszámát, és az elegendő lehet. Amennyiben az ilyen szolgálatok valamilyen ok miatt – például ügyfélfogadási idejükre való tekintettel – csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, vagy amennyiben a közölt információk bizonyos típusai vonatkozásában korlátozás áll fenn, azt egyértelműen közölni kell.
2. 2. SZAKASZ: A veszély azonosítása
A biztonsági adatlap e szakaszának az anyag vagy a keverék veszélyeit, valamint az ezekhez a veszélyekhez kapcsolódó megfelelő figyelmeztetéseket kell ismertetnie.
2.1. Az anyag vagy keverék osztályozása
Az anyagnak vagy a keveréknek az 1272/2008/EK rendeletben foglalt osztályozási kritériumok alkalmazásából eredő osztályozását kell megadni. Amennyiben a szállító az 1272/2008/EK rendelet 40. cikkével összhangban bejelentette az osztályozási és címkézési jegyzékbe történő felvételhez szükséges, anyagra vonatkozó információkat, a biztonsági adatlapon megadott osztályozásnak meg kell egyeznie a bejelentésben szereplő osztályozással.
Amennyiben a keverék nem felel meg az osztályozás 1272/2008/EK rendelet szerinti kritériumainak, azt egyértelműen fel kell tüntetni.
A keverékben lévő anyagokra vonatkozó információkat a 3.2. alpontban kell közölni.
Amennyiben a figyelmeztető mondatokat is tartalmazó osztályozást nem írják ki teljesen, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol az egyes figyelmeztető mondatokkal együtt az egyes osztályozások teljes szövegét fel kell tüntetni.
A legfontosabb kedvezőtlen fizikai, az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásokat a biztonsági adatlap 9–12. szakaszának megfelelően kell felsorolni olyan módon, amely lehetővé teszi, hogy nem szakértők is azonosíthassák az anyag vagy keverék veszélyeit.
2.2. Címkézési elemek
Az osztályozás alapján legalább a következő, a címkén az 1272/2008/EK rendelettel összhangban feltüntetett elemeket kell közölni: veszélyt jelző piktogram(ok), figyelmeztetés(ek), figyelmeztető mondat(ok) és óvintézkedésre vonatkozó mondat(ok). Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott színes piktogram helyettesíthető a veszélyt jelző piktogram egészének fekete-fehér grafikai ábrázolásával vagy csak magának a szimbólumnak a grafikai ábrázolásával is.
Az 1272/2008/EK rendelet 25. cikke és 32. cikkének (6) bekezdése szerint alkalmazandó címkeelemeket közölni kell.
2.3. Egyéb veszélyek
Közölni kell az arra vonatkozó információkat is, hogy az anyag vagy a keverék a XIII. melléklettel összhangban megfelel-e a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagokra vonatkozó kritériumoknak.
Közölni kell az olyan egyéb veszélyekre – például a légszennyező anyagoknak a keményítés vagy a feldolgozás során való keletkezésére, a porzásra, az 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 2. részének 2.1. pontjában meghatározott osztályozási kritériumoknak meg nem felelő robbanásveszélyességre, a porrobbanás veszélyére, a keresztszenzibilizációra, a fojtó hatásra, a fagyasztó hatásra, az erős szag- vagy ízhatásra vagy a környezeti hatásokra, mint például a talajban élő organizmusokat érintő veszélyekre és a fotokémiai ózonképződést elősegítő képességre – vonatkozó információkat, amelyek alapján nem végeznek osztályba sorolást, de amelyek az anyag vagy a keverék általános veszélyességéhez hozzájárulhatnak. Porrobbanás veszélye esetén helyénvaló a „Szétszóródás esetén robbanásveszélyes por-levegő elegyet alkothat” figyelmeztető mondat.
3. 3. SZAKASZ: Összetétel/összetevőkre vonatkozó információk
A biztonsági adatlap e szakaszának ismertetnie kell az anyag vagy keverék összetevőjének (összetevőinek) kémiai azonosítóját az alább meghatározott szennyezőkre és stabilizáló adalékokra is kiterjedően. Fel kell továbbá tüntetni a felületi kémia területén rendelkezésre álló, megfelelő biztonsági információkat is.
3.1. Anyagok
Az anyag fő összetevőjének kémiai azonosítóját legalább a termékazonosító vagy az 1.1. alpontban megadott egyéb azonosító eszközök egyikének közlésével kell megadni.
Azon szennyező anyag, stabilizáló adalék vagy a fő összetevőtől eltérő egyéb egyedi összetevő, amelyet magában is osztályoznak – és amely hozzájárul az anyag osztályozásához – kémiai azonosítóját a következőképpen kell közölni:
a) az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti termékazonosító formájában;
b) amennyiben a termékazonosító nem áll rendelkezésre, az egyéb nevek (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) vagy azonosító számok egyikének megadásával.
Az anyagok szállítói határozhatnak úgy, hogy emellett valamennyi összetevőt felsorolják, a nem osztályozott összetevőket is beleértve.
Az alpont a több összetevőből álló anyagokra vonatkozó információk közlésére is használható.
3.2. Keverékek
A termékazonosítót, a koncentrációt vagy a koncentrációtartományokat és az osztályozásokat legalább a 3.2.1. vagy a 3.2.2. pontban említett valamennyi anyag esetében közölni kell. A keverékek szállítói határozhatnak úgy, hogy emellett a keverékben lévő valamennyi anyagot felsorolják, az osztályozás kritériumainak nem megfelelő anyagokat is beleértve. Az információnak lehetővé kell tennie az átvevő számára, hogy könnyen megállapítsa a keverékben lévő anyagok veszélyeit. Magának a keveréknek a veszélyeit a 2. szakaszban kell megadni.
A keverékben lévő anyagok koncentrációit a következők valamelyikével kell megadni:
a) pontosan meghatározott tömeg- vagy térfogatszázalékban, csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges;
b) a tömeg- vagy a térfogatszázalék tartományának megadásával, csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges.
Százaléktartomány megadása esetén az egészségi és a környezeti veszélyek esetében az egyes összetevők legnagyobb koncentrációinak hatását kell ismertetni.
Amennyiben a keverék egészének hatására vonatkozó információ is rendelkezésre áll, akkor azt a 2. szakaszban kell közölni.
Amennyiben az 1272/2008/EK rendelet 24. cikke alapján megengedett az alternatív kémiai név használata, az a név is használható.
|
3.2.1. |
Az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozási kritériumoknak megfelelő keverékek esetében a következő anyagokat kell a keverékbeli koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni: a) az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok abban az esetben, ha a koncentrációjuk a következő koncentrációértékek legkisebbikével egyenlő vagy nagyobb annál: ia. az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában megállapított általános küszöbérték; ib. az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3–5. részében megadott általános koncentráció-határértékek, figyelembe véve a 3. részben az egyes táblázatokhoz tartozó megjegyzésekben azzal a kötelezettséggel összefüggésben megadott koncentrációkat, hogy az adott keverék biztonsági adatlapját kérésre rendelkezésre kell bocsátani, illetve az aspirációs veszély (1272/2008/EK rendelet, I. melléklet, 3.10. pont) esetében ≥ 10 %.
Azon veszélyességi osztályok, veszélyességi kategóriák és koncentráció-határértékek felsorolása, amelyek felett az anyagot mint keverékben jelen lévő anyagot fel kell tüntetni a 3.2. alpontban
ii. az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt egyedi koncentráció-határérték; iii. amennyiben az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része M tényezőt tartalmaz, a rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában megadott számítási módszer alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték; iv. az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék számára biztosított egyedi koncentráció-határértékek; v. az 1272/2008/EK rendelet II. mellékletében megállapított koncentráció-határértékek; vi. amennyiben az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék céljára M tényezőt adtak meg, a rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában megadott számítási módszer alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték; b) az a) pont alapján nem felsorolt azon anyagok, amelyekre uniós munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak; c) a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, vagy amelyeket az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe, amennyiben valamelyik anyag koncentrációja 0,1 % vagy nagyobb. |
|
3.2.2. |
Az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozási kritériumoknak nem megfelelő keverékek esetében a legalább a következő egyedi koncentrációkban jelen lévő anyagokat kell koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni: a) a nem gáznemű keverékben 1 tömegszázalék, a gáznemű keverékben 0,2 térfogatszázalék: i. az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok esetében; valamint ii. azon anyagok esetében, melyekre uniós munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak; b) 0,1 tömegszázalék a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok, a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, valamint az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe foglalt anyagok esetében. |
|
3.2.3. |
A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében az anyagnak az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozását a rendelet VI. mellékletének 1.1. táblázatában meghatározott veszélyességi osztállyal (osztályokkal) és kategóriakóddal (kategóriakódokkal) együtt, valamint a fizikai, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt veszélyeiknek megfelelően hozzájuk rendelt figyelmeztető mondatokat közölni kell. A figyelmeztető mondatokat nem szükséges teljesen kiírni ebben a szakaszban, elegendő a kódjuk feltüntetése. Abban az esetben, ha nincsenek teljesen kiírva, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol teljes terjedelemben kell felsorolni az egyes vonatkozó figyelmeztető mondatokat. Ha az anyag nem felel meg az osztályozási kritériumoknak, akkor meg kell adni az anyag 3.2. alpontban való feltüntetésének okát, mint például „nem osztályozott vPvB-anyag” vagy „uniós munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkező anyag”. |
|
3.2.4. |
A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében a nevet – és amennyiben rendelkezésre áll – az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése alapján hozzárendelt regisztrációs számot is fel kell tüntetni. A továbbfelhasználók e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló részét a keverék szállítója elhagyhatja, amennyiben: a) az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; valamint b) az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy az átvevője által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot. Az EK-számot – ha van – az 1272/2008/EK rendelettel összhangban kell megadni. A CAS-számot (ha van) és az IUPAC-nevet (ha van) szintén meg lehet adni. Az ebben az alpontban az 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban alternatív kémiai névvel megadott anyagok esetében nincs szükség a regisztrációs számra, az EK-számra és más pontos kémiai azonosítókra. |
4. 4. SZAKASZ: Elsősegély-nyújtási intézkedések
A biztonsági adatlap e szakasza az elsősegélynyújtást olyan módon ismerteti, hogy az elsősegélynyújtás feladatait a képzetlen elsősegélynyújtó bonyolult eszközök és a gyógyszerek széles választékának rendelkezésre állása nélkül is meg tudja érteni és el tudja látni. Amennyiben orvosi ellátás szükséges, az utasításnak ezt is közölnie kell, az orvosi ellátás sürgősségével együtt.
4.1. Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése
|
4.1.1. |
Az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasításokat a megfelelő expozíciós utak szerint kell közölni. Az egyes utakra – például a belégzésre, a bőrrel és szemmel való érintkezésre és a lenyelésre – vonatkozó eljárásokat csoportosítva kell ismertetni. |
|
4.1.2. |
Javaslatot kell tenni a következőkre vonatkozóan: a) szükséges-e az azonnali orvosi ellátás és várhatók-e késleltetett hatások az expozíciót követően; b) javasolt-e az expozíciónak kitett személynek az adott területről a friss levegőre való vitele; c) javasolt-e az érintett személy ruházatának és lábbelijének eltávolítása és kezelése; és d) javasolt-e az egyéni védőfelszerelés az elsősegélynyújtók számára. |
4.2. A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások
Rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatást kell adni az expozíció legfontosabb – akut és késleltetett – tüneteiről és hatásairól.
4.3. A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése
Adott esetben tájékoztatást kell nyújtani a késleltetett hatásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról és orvosi megfigyelésről, az ellenanyagokra (amennyiben ismertek) vonatkozó specifikus adatokról és az ellenjavallatokról.
Egyes anyagok vagy keverékek esetében fontos lehet annak hangsúlyozása, hogy a munkahelyen olyan speciális eszközöket kell tartani, amelyekkel azonnal célirányos kezelés végezhető.
5. 5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések
A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék által okozott vagy a közelében keletkezett tűz oltására vonatkozó követelményeket írja le.
5.1. Oltóanyag
A megfelelő oltóanyag:
Tájékoztatást kell adni a megfelelő oltóanyagról.
Az alkalmatlan oltóanyag:
Jelezni kell, ha valamely oltóanyag alkalmatlan az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamely adott helyzetben (például az olyan nagy nyomású anyagok elkerülése érdekében, amelyek robbanásveszélyes por-levegő elegy kialakulásához vezethetnek).
5.2. Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek
Tájékoztatást kell adni az olyan veszélyekről, például az anyag vagy a keverék égésekor képződő veszélyes égéstermékekről, amelyek az anyagból vagy a keverékből származhatnak, például a következőképpen: „égésekor szén-monoxidot tartalmazó mérges gázok keletkezhetnek”; vagy „égésekor kén- vagy nitrogén-oxidok keletkeznek”.
5.3. Tűzoltóknak szóló javaslat
Javaslatot kell tenni a tűzoltás során alkalmazandó esetleges védintézkedésekre, például: „a tartályt vízpermettel hűteni kell”, valamint a tűzoltók különleges védőfelszerelésére, például a bakancsra, a védőruhára, a kesztyűre, a szem- és arcvédelemre, valamint a légzőkészülékre.
6. 6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál
A biztonsági adatlap e szakasza az emberre, a vagyontárgyakra és a környezetre való káros hatások megelőzésére vagy minimalizálására szolgáló, szennyeződés, szivárgás vagy környezetbe jutás esetén alkalmazandó válaszlépésekre tesz javaslatot. Ha a szennyeződés foka jelentős mértékben befolyásolja a veszélyt, akkor különbséget kell tenni a nagyobb és a kisebb fokú szennyeződés esetén alkalmazandó válaszlépések között. Ha a területi elhatárolás és a helyreállítás eljárásai különböző beavatkozásokat tesznek szükségessé, akkor ezeket fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.
6.1. Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások
6.1.1. Nem sürgősségi ellátó személyzet esetében
Javaslatokat kell tenni a véletlen szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék környezetbe jutásával kapcsolatban, például:
a) a bőr, a szem és a személyes ruházat esetleges szennyeződésének megelőzésére szolgáló, megfelelő védőeszközök (beleértve a biztonsági adatlap 8. szakaszában említett egyéni védőeszközöket is) használata;
b) a gyújtóforrások eltávolítása, megfelelő szellőzés biztosítása, a por elleni védelem; és
c) vészhelyzeti eljárások, például a veszélyes terület kiürítésének vagy a szakértői konzultációnak a szükségessége.
6.1.2. A sürgősségi ellátók esetében:
Javaslatot kell tenni az egyéni védőruhának alkalmas megfelelő szövetre vonatkozóan (például „megfelelő: butilén”; „nem megfelelő: PVC”).
6.2. Környezetvédelmi óvintézkedések
Javaslatokat kell tenni a véletlenül keletkező szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék környezetbe jutásával kapcsolatban végrehajtandó esetleges környezetvédelmi óvintézkedésekre vonatkozóan, mint például: a csatornáktól, a felszíni és a talajvíztől való távoltartás.
6.3. A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai
|
6.3.1. |
Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elhatárolni a szennyeződést. A megfelelő elhatárolási technikák a következők bármelyikét magukban foglalhatják: a) töltés kialakítása, a csatornák lefedése; b) lefedésre irányuló eljárások. |
|
6.3.2. |
Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni a szennyezésmentesítést. A megfelelő szennyezésmentesítési technikák a következők bármelyikét magukban foglalhatják: a) semlegesítési eljárások; b) mentesítési eljárások; c) adszorbens anyagok; d) tisztítási eljárások; e) vákuumos eljárások; f) az elhatároláshoz és a szennyezésmentesítéshez szükséges berendezések (például a szikramentes eszközök és berendezések használata adott esetben). |
|
6.3.3. |
Közölni kell a szennyeződésekhez és a környezetbe jutáshoz kapcsolódó minden egyéb információt, a nem megfelelő elhatárolási vagy szennyezésmentesítési módszerekre vonatkozó javaslatokkal együtt, például a következő figyelmeztetés alkalmazásával: „nem szabad használni …”. |
6.4. Hivatkozás más szakaszokra
Adott esetben hivatkozni kell a 8. és a 13. szakaszra.
7. 7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás
A biztonsági adatlap e szakaszában a biztonságos kezelés gyakorlatára vonatkozóan kell javaslatokat megfogalmazni. Hangsúlyozni kell az 1.2. alpontban azonosított felhasználásoknak és az anyag vagy a keverék egyedi tulajdonságainak megfelelő óvintézkedéseket.
A biztonsági adatlap e szakaszában található információknak az emberi egészség védelmére, a biztonságra és a környezet megóvására kell vonatkozniuk. Segíteniük kell a munkaadót abban, hogy a 98/24/EK irányelv 5. cikkével és a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkével összhangban megfelelő munkavégzési eljárásokat és szervezeti intézkedéseket dolgozhasson ki.
Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázat ellenőrzését bemutató expozíciós forgatókönyvekkel.
Az ebben a szakaszban közölt információn túl a 8. szakaszban is található vonatkozó tájékoztatás.
7.1. A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések
|
7.1.1. |
Olyan ajánlásokat kell meghatározni, amelyek: a) lehetővé teszik az anyag vagy keverék biztonságos kezelését, például a területi elhatárolásra, valamint a tűz, az aeroszol és a por keletkezésének megakadályozására vonatkozóan; b) megelőzik a nem összeférhető anyagok vagy keverékek kezelését; c) felhívják a figyelmet az olyan műveletekre és feltételekre, amelyek az anyag vagy keverék tulajdonságainak megváltoztatásával újabb kockázatokat teremtenek, valamint a megfelelő ellenintézkedésekre; és d) csökkentik az anyag vagy a keverék környezetbe jutását, például a szennyeződések elkerülésével vagy a csatornáktól való távoltartással. |
|
7.1.2. |
Javaslatokat kell tenni az általános foglalkozási higiéniára vonatkozóan, például: a) a munkaterületen való étkezés, italfogyasztás és dohányzás megtiltása; b) a használatot követő kézmosás; és c) a szennyezett ruházat és védőeszköz eltávolítása az étkezésre szolgáló területekre való belépés előtt. |
7.2. A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt
Az adott javaslatnak összhangban kell lennie a biztonsági adatlap 9. szakaszában ismertetett fizikai és kémiai tulajdonságokkal. Adott esetben javaslatot kell tenni az egyedi tárolási követelményekre vonatkozóan, például:
a) a következőkkel kapcsolatos kockázatok kezelésének módja:
i. robbanásveszélyes légkör;
ii. maró hatás kialakulását előidéző feltételek;
iii. tűzveszélyesség;
iv. nem összeférhető anyagok vagy keverékek;
v. párolgást előidéző feltételek; és
vi. potenciális gyújtóforrások (ideértve a villamos berendezéseket is);
b) a következők hatásainak kezelési módja:
i. időjárási körülmények;
ii. környezeti nyomás;
iii. hőmérséklet;
iv. napfény;
v. páratartalom; és
vi. rezgés;
c) hogyan tartható fenn az anyag vagy a keverék integritása a következők alkalmazásával:
i. stabilizátorok; és
ii. antioxidánsok;
d) a következőkre kiterjedő további javaslatok:
i. a szellőzéssel kapcsolatos követelmények;
ii. a tárolóhelyiségek vagy tartályok egyedi kialakítása (beleértve a válaszfalakat és a szellőzést);
iii. a tárolási körülményekből fakadó mennyiségi korlátok (adott esetben); és
iv. a csomagolóanyagok kompatibilitása.
7.3. Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)
A meghatározott végfelhasználás(ok)ra szánt anyagok és keverékek esetében az ajánlásoknak az 1.2. alpontban azonosított felhasználás(ok)ra kell vonatkozniuk, és részletesnek és készen felhasználhatónak kell lenniük. Ha expozíciós forgatókönyvet is mellékelnek, akkor lehet erre utalni, vagy pedig közölni kell a 7.1. és a 7.2. alpont vonatkozásában előírt információkat. Ha a szállítói lánc valamely szereplője a keverék tekintetében kémiai biztonsági értékelést készített, elegendő, ha a biztonsági adatlap és az expozíciós forgatókönyv a keverékre vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel áll összhangban, nem pedig a keverékben lévő egyes anyagokra vonatkozó kémiai biztonsági jelentésekkel. Amennyiben rendelkezésre áll ipar- vagy ágazatspecifikus útmutató, arra – részletes hivatkozással (többek között a forrás és a kibocsátás időpontjának megjelölésével) – szintén utalni lehet.
8. 8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem
A biztonsági adatlap e szakaszában az alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértéket és a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket kell ismertetni.
Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázattal szembeni védekezést bemutató expozíciós forgatókönyvekkel.
8.1. Ellenőrzési paraméterek
|
8.1.1. |
Ha lehetséges, az anyag vagy a keverékben lévő összes anyag esetében fel kell sorolni a biztonsági adatlap kibocsátási helye szerinti tagállamban mindenkor alkalmazandó következő nemzeti határértékeket és azok jogalapját. A foglalkozási expozíciós határértékek felsorolásakor a 3. szakaszban meghatározott kémiai azonosítót kell alkalmazni: 8.1.1.1. a 98/24/EK irányelvvel összhangban az uniós foglalkozási expozíciós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek, köztük a 2014/113/EU bizottsági határozat ( 62 ) 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések; 8.1.1.2. a 2004/37/EK irányelvvel összhangban az uniós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek, köztük a 2014/113/EU bizottsági határozat 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések; 8.1.1.3. bármilyen további nemzeti foglalkozási expozíciós határérték; 8.1.1.4. a 98/24/EK irányelvvel összhangban az uniós biológiai határértékeknek megfelelő nemzeti biológiai határértékek, köztük a 2014/113/EU bizottsági határozat 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések; 8.1.1.5. bármilyen további nemzeti biológiai határérték. |
|
8.1.2. |
Legalább a legrelevánsabb anyagok esetében tájékoztatást kell adni az adott időpontban ajánlott monitoringeljárásokról. |
|
8.1.3. |
Amennyiben az anyag vagy a keverék rendeltetésszerű használatakor légszennyező anyag keletkezik, az erre vonatkozóan alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértékeket és/vagy biológiai határértékeket is fel kell sorolni. |
|
8.1.4. |
Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén, illetve amennyiben az I. melléklet 1.4. pontjában említett DNEL-érték vagy az I. melléklet 3.3. pontjában említett PNEC-érték rendelkezésre áll, az anyagra vonatkozóan releváns DNEL-értékeket vagy PNEC-értékeket is meg kell adni a biztonsági adatlaphoz mellékelt kémiai biztonsági jelentés expozíciós forgatókönyveiben. |
|
8.1.5. |
Amennyiben meghatározott felhasználások tekintetében a kockázatkezelési intézkedésekről való döntéshez ellenőrző sávos megközelítést használnak, elegendő adatot kell közölni, amely lehetővé teszi a kockázat hatékony kezelését. Az adott ellenőrző sávos megközelítéssel kapcsolatos ajánlást kontextusában és korlátaival együtt kell közölni. |
8.2. Az expozíció ellenőrzése
Az ezen alpont vonatkozásában meghatározott információkat csak akkor nem kell közölni, ha az információkat tartalmazó expozíciós forgatókönyvet mellékelték a biztonsági adatlaphoz.
Ha a felhasználó egy vizsgálatot a XI. melléklet 3. pontja alapján elhagyott, akkor fel kell tüntetnie a felhasználás azon egyedi feltételeit, amelyek alapján az elhagyás mellett döntött.
Ha az anyagot telephelyen elkülönített vagy szállított elkülönített intermedierként regisztrálták, a szállítónak fel kell tüntetnie azt az információt, hogy a biztonsági adatlap megfelel-e a 17. vagy a 18. cikk szerinti nyilvántartásba vételt indokoló speciális feltételeknek.
8.2.1. Megfelelő műszaki ellenőrzés
Az expozíció elleni megfelelő védekező intézkedéseknek kapcsolódniuk kell az anyagnak vagy a keveréknek az 1.2. alpontban azonosított felhasználásához (felhasználásaihoz). Ennek az információnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a munkáltató számára az anyag vagy a keverék jelenlétéből fakadó, a munkavállalók biztonságát vagy egészségét érintő kockázatnak a 98/24/EK irányelv 4–6. cikke, illetve – adott esetben – a 2004/37/EK irányelv 3–5. cikke szerinti értékelését.
Ez az információ a 7. szakaszban már megadott információkat egészíti ki.
8.2.2. Egyéni óvintézkedések, például egyéni védőeszközök
|
8.2.2.1. |
Az egyéni védőeszközök használatáról szóló információnak illeszkednie kell a helyes foglalkozási higiénia gyakorlatához, és kapcsolódnia kell az egyéb védekező intézkedésekhez, például a műszaki ellenőrzéshez, a szellőztetéshez és a szigeteléshez is. Az egyéni tűz-/vegyvédelmi védőeszközökkel kapcsolatos javaslat tekintetében adott esetben hivatkozni kell az 5. szakaszra. |
|
8.2.2.2. |
Tekintetbe véve a 89/686/EGK tanácsi irányelvet ( 63 ) és hivatkozva a megfelelő CEN-szabványokra, részletes előírásokat kell közölni arra vonatkozóan, hogy mely eszköz biztosít megfelelő és alkalmas védelmet a következőkre kiterjedően: a) szem-/arcvédelem A szükséges szem-/arcvédő felszerelés típusát – mint például védőszemüveg, oldalellenzős védőszemüveg, arcvédő pajzs – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján kell meghatározni; b) bőrvédelem i. kézvédelem Az anyag vagy a keverék kezelése során viselendő kesztyű típusát az anyag vagy keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége, valamint a bőrexpozíció mértéke és időtartama alapján pontosan meg kell határozni, a következőkre kiterjedően: — az anyag típusa és vastagsága, — a kesztyű anyagának jellemző vagy legrövidebb áteresztési ideje. Amennyiben szükséges, jelezni kell a kéz további védelmére vonatkozó intézkedéseket; ii. egyéb Amennyiben a kézen kívül más testrész védelmére is szükség van, az előírt védőfelszerelés típusát és minőségét is meg kell határozni – mint például hosszú szárú kesztyű, csizma vagy teljes védőöltözet – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján. Amennyiben szükséges, jelezni kell az esetleges további bőrvédelmi és különleges higiéniai intézkedéseket is; c) a légutak védelme Gázok, gőzök, köd vagy por esetében a használandó védőfelszerelés típusát – például légtisztító légzőkészülék – a veszély és az expozíció lehetősége alapján, a megfelelő tisztító elem (patron vagy palack), a megfelelő részecskeszűrő és a megfelelő maszkok, illetve zárt rendszerű légzőkészülékek meghatározásával kell megadni; d) hőveszély A hőveszélyt jelentő anyagok esetében viselendő védőeszközök meghatározásakor különösen figyelembe kell venni az egyéni védőfelszerelés kialakítását. |
8.2.3. A környezeti expozíció ellenőrzése
Meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre a munkaadónak szüksége van ahhoz, hogy eleget tudjon tenni az uniós környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek.
Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap mellékletében szereplő expozíciós forgatókönyvekre vonatkozóan összefoglalást kell adni azon kockázatkezelési intézkedésekről, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a környezet anyagnak való expozíciója ellen.
9. 9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok
A biztonsági adatlap e szakaszában az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos empirikus adatokat kell az adott körülményeknek megfelelően ismertetni. Az 1272/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak meg kell egyezniük a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.
9.1. Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk
A következő tulajdonságokat kell egyértelműen feltüntetni, adott esetben hivatkozva az alkalmazott vizsgálati módszerekre és meghatározva a megfelelő mértékegységeket és/vagy a referenciafeltételeket. Amennyiben az a számérték értelmezéséhez szükséges, közölni kell a meghatározás módszertanát (például a lobbanáspont nyílttéri/zárttéri módszerrel való meghatározását) is:
a) külső jellemzők:
meg kell határozni az anyagot vagy keveréket szállításkor jellemző halmazállapotot (szilárd [itt meg kell adni a szemcseméretre és a fajlagos felületre vonatkozó, megfelelő biztonsági információkat is, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak és a biztonsági adatlapon máshol nem szerepelnek], folyékony, gáz) és színt;
b) szag:
amennyiben a szag érezhető, meg kell adni annak rövid leírását;
c) szagküszöbérték;
d) pH:
meg kell adni az anyag vagy keverék szállításkori vagy vizes oldatára vonatkozó pH-értékét; az utóbbi esetben meg kell adni a koncentrációt is;
e) olvadáspont/fagyáspont;
f) kezdő forráspont és forrásponttartomány;
g) lobbanáspont;
h) párolgási sebesség;
i) gyúlékonyság (szilárd, gázhalmazállapot);
j) felső/alsó gyulladási határ vagy robbanási tartományok;
k) gőznyomás;
l) gőzsűrűség;
m) relatív sűrűség;
n) oldékonyság (oldékonyságok);
o) megoszlási hányados: n-oktanol/víz;
p) öngyulladási hőmérséklet;
q) bomlási hőmérséklet;
r) viszkozitás;
s) robbanásveszélyesség;
t) oxidáló tulajdonságok.
Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazható vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.
A megfelelő védekező intézkedések meghozatalának lehetővé tételéhez meg kell adni az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt. Az ebben a szakaszban szereplő információknak meg kell egyezniük a regisztráció során benyújtott információkkal, amennyiben a regisztrációra szükség van.
Keverék esetében az adatlap tételeinek egyértelműen jelezniük kell, hogy az adatok a keverék mely anyagára vonatkoznak, kivéve, ha a keverék egészére érvényesek.
9.2. Egyéb információk
Szükség szerint az egyéb fizikai vagy kémiai paramétereket – például a keveredési képességet, a zsíroldhatóságot (az oldószer olajat meg kell adni), a vezetőképességet vagy a gázcsoportot – is fel kell tüntetni. Meg kell adni továbbá a redoxpotenciálra, a gyökképzési képességre és a fotokatalitikus tulajdonságokra vonatkozóan rendelkezésre álló, megfelelő információkat is.
10. 10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség
A biztonsági adatlap e szakaszában az anyag vagy a keverék stabilitását, valamint a meghatározott körülmények között történő használat és a környezetbe jutás esetén előforduló veszélyes reakciók lehetőségét kell ismertetni, ideértve – adott esetben – az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozást is. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazható vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.
10.1. Reakciókészség
|
10.1.1. |
Ismertetni kell az anyag vagy keverék reakciókészségből fakadó veszélyeit. Ha állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor az anyagra vagy a keverék egészére vonatkozóan kell közölni konkrét vizsgálati adatokat. Mindazonáltal az információ alapjául az anyag vagy a keverék osztályára vagy családjára vonatkozó általános adatok is szolgálhatnak, amennyiben az ilyen adatok megfelelőképpen kifejezik az anyag vagy a keverék várható veszélyességét. |
|
10.1.2. |
Amennyiben keverékekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatokat kell közölni. Az összeférhetetlenség meghatározásakor azokat az anyagokat, tárolóeszközöket és szennyeződéseket kell figyelembe venni, amelyekkel az anyag vagy a keverék a szállítás, tárolás vagy felhasználás során érintkezhet. |
10.2. Kémiai stabilitás
Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék rendes környezeti körülmények között és a tárolás és a kezelés során várható hőmérsékleteken és nyomásokon stabil vagy instabil viselkedést tanúsít-e. Az anyag vagy a keverék kémiai stabilitásának fenntartásához felhasznált – vagy adott esetben felhasználható – valamennyi stabilizátort fel kell tüntetni. Fel kell tüntetni az anyag vagy a keverék fizikai megjelenésében bekövetkező esetleges változások biztonsági jelentőségét.
10.3. A veszélyes reakciók lehetősége
Indokolt esetben fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy keverék túlzott nyomás vagy hő kibocsátása mellett, illetve egyéb veszélyes körülményeket teremtve reakcióba lép-e vagy polimerizálódik-e. Ismertetni kell azokat a körülményeket is, amelyek között a veszélyes reakciók bekövetkezhetnek.
10.4. Kerülendő körülmények
Fel kell sorolni azokat a körülményeket – például a hőmérsékletet, nyomást, fényt, ütést, statikus kisülést, rezgést vagy más fizikai behatást –, amelyek veszélyes helyzet kialakulását eredményezhetik, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések rövid leírását is.
10.5. Nem összeférhető anyagok
Fel kell sorolni azon anyag- vagy keverékcsaládokat, illetve meghatározott anyagokat – például a vizet, levegőt, savakat, bázisokat, oxidáló anyagokat –, amelyekkel az anyag vagy a keverék veszélyes helyzetet (például robbanást, mérgező vagy gyúlékony anyagok kibocsátását vagy túlzott hőfelszabadulást) előidézve reakcióba léphet, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések rövid leírását is.
10.6. Veszélyes bomlástermékek
Fel kell sorolni azokat az ismert, veszélyes bomlástermékeket, amelyek keletkezésére felhasználás, tárolás, öntés és melegítés eredményeként ésszerűen számítani lehet. A veszélyes égéstermékeket a biztonsági adatlap 5. szakaszában kell feltüntetni.
11. 11. SZAKASZ: Toxikológiai információk
A biztonsági adatlap e szakasza elsősorban az egészségügyi szakemberek, foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberek, valamint toxikológusok általi felhasználásra szolgál. A különböző toxikológiai (egészségi) hatások és az e hatások meghatározása során felhasznált, rendelkezésre álló adatok tömör, de teljes és átfogó leírását kell adni, amely – adott esetben – magában foglalja a toxikokinetikára, az anyagcserére és az eloszlásra vonatkozó megfelelő információkat. Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak meg kell egyezniük a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.
11.1. A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ
A következő veszélyességi osztályok tekintetében kell információt közölni:
a) akut toxicitás;
b) bőrkorrózió/bőrirritáció;
c) súlyos szemkárosodás/szemirritáció;
d) légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció;
e) csírasejt-mutagenitás;
f) rákkeltő hatás;
g) reprodukciós toxicitás;
h) egyetlen expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);
i) ismétlődő expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);
j) aspirációs veszély.
Ezeket a veszélyeket mindig fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.
A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni a VII–XI. melléklet alkalmazásából származó információ rövid összefoglalását, adott esetben az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozással együtt. A regisztrálandó anyagok esetében az információnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló adatoknak az e rendelet I. mellékletének 1.3.1. pontjával összhangban az 1272/2008/EK rendeletben a CMR 1A. és 1B. kategóriákra megadott kritériumokkal való összehasonlításának eredményeit is.
|
11.1.1. |
Információkat kell közölni mindegyik veszélyességi osztályra vagy felosztásra vonatkozóan. Amennyiben azt tüntetik fel, hogy az anyag vagy a keverék valamely adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében nincs osztályozva, a biztonsági adatlapnak egyértelműen jeleznie kell, hogy ez az adatok hiányának, az adatok beszerzése műszaki kivitelezhetetlenségének, a nem meggyőző adatoknak, vagy pedig a meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható-e be; az utóbbi esetben a biztonsági adatlapon a következőt kell feltüntetni: „a rendelkezésre álló adatok alapján az osztályozás kritériumai nem teljesülnek”. |
|
11.1.2. |
Az ebben az alpontban foglalt adatoknak a forgalomba hozott anyagra vagy keverékre kell vonatkozniuk. Keverék esetében az adatoknak a keverék egészének toxikológiai tulajdonságait kell ismertetniük, kivéve, ha az 1272/2008/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Amennyiben rendelkezésre állnak, a keverékben lévő veszélyes anyagok releváns toxikológiai tulajdonságait (pl. LD50, becsült akut toxicitási érték vagy LC50) is fel kell tüntetni. |
|
11.1.3. |
Amennyiben jelentős mennyiségű vizsgálati adat áll rendelkezésre az anyagra vagy a keverékre vonatkozóan, szükséges lehet a felhasznált kritikus vizsgálatok eredményeinek – például expozíciós út szerinti – összefoglalása. |
|
11.1.4. |
Amennyiben egy adott veszélyességi osztályra vonatkozóan nem teljesülnek az osztályozási kritériumok, az e következtetést alátámasztó információkat meg kell adni. |
|
11.1.5. |
A valószínű expozíciós utakra vonatkozó információ
Információt kell adni a valószínű expozíciós utakra, valamint az anyagnak vagy a keveréknek az egyes lehetséges expozíciós utakon keresztül – azaz a szervezetbe jutáson (lenyelésen), belélegzésen és bőr-/szemexpozíción át – gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Amennyiben az egészségre gyakorolt hatások nem ismertek, ezt fel kell tüntetni. |
|
11.1.6. |
A fizikai, kémiai és toxikológiai jellegzetességekkel kapcsolatos tünetek
Ismertetni kell az anyagnak vagy a keveréknek és a keverék összetevőinek vagy ismert melléktermékeinek való expozícióhoz kapcsolódó, lehetséges káros egészségi hatásokat és tüneteket. Az expozíciót követően jelentkező, az anyag vagy keverék fizikai, kémiai és toxikológiai jellemzőihez kapcsolódó tünetekre vonatkozóan fel kell tüntetni a rendelkezésre álló információkat. A tüneteket az alacsony szintű expozíciónál jelentkező első tünetektől kezdve a súlyos expozíció következményéig terjedően kell ismertetni, például a következőképpen: „fejfájás és émelygés jelentkezhet, amelyet ájulás vagy eszméletvesztés követhet; a nagyobb dózis a kóma és a halál beálltához vezethet”. |
|
11.1.7. |
A rövid és hosszú távú expozícióból származó késleltetett és azonnali hatások, valamint krónikus hatások
Tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a rövid vagy hosszú távú expozíciót követően várható-e késleltetett vagy azonnali hatások fellépése. Tájékoztatást kell nyújtani az anyagnak vagy a keveréknek való humán expozícióhoz kapcsolódó akut vagy krónikus egészségi hatásokról is. Ha az emberre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az állatokra vonatkozó adatok összefoglalását kell közölni, az érintett fajok egyértelmű meghatározásával együtt. Jelezni kell, hogy a toxikológiai adatok az emberre vagy az állatokra vonatkozó adatokon alapulnak-e. |
|
11.1.8. |
A kölcsönhatásokból eredő hatások
A kölcsönhatásokra vonatkozó információkat is meg kell adni, amennyiben azok lényegesek és hozzáférhetők. |
|
11.1.9. |
Az egyedi adatok hiánya
Előfordulhat, hogy nem minden esetben lehetséges az anyag vagy keverék veszélyeire vonatkozó információk beszerzése. Amennyiben valamely adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre az adatok, adott esetben a hasonló anyagokra vagy keverékekre vonatkozó adatok is felhasználhatók, feltéve, ha a szóban forgó hasonló anyagot vagy keveréket meghatározzák. Amennyiben nem kerül sor egyedi adatok felhasználására, illetve amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, akkor azt egyértelműen közölni kell. |
|
11.1.10. |
Keverékek
Egy adott egészségi hatás esetében, ha nem kerül sor a keverék egésze egészségi hatásainak vizsgálatára, akkor a 3. szakaszban felsorolt releváns anyagokra vonatkozóan kell lényeges tájékoztatást adni. |
|
11.1.11. |
A keverék és az anyag kapcsolatára vonatkozó információ
|
|
11.1.12. |
Egyéb információk
A káros egészségi hatásokra vonatkozó egyéb fontos információt akkor is fel kell tüntetni, ha azt az osztályozási kritériumok nem követelik meg. |
12. 12. SZAKASZ: Ökológiai információk
A biztonsági adatlap e szakaszában azokat az információkat kell megadni, amelyek lehetővé teszik a környezetbe jutott anyag vagy keverék környezeti hatásának értékelését. A biztonsági adatlap 12.1–12.6. alpontjában az adatok rövid összefoglalását kell közölni, adott esetben a vonatkozó vizsgálati adatokra kiterjedően, és egyértelműen feltüntetve a fajokat, a közegeket, a mértékegységeket, a vizsgálatok időtartamát és a vizsgálatok körülményeit. Ezek az információk a szennyeződések kezelése, a hulladékkezelési eljárások értékelése, a környezetbe jutással szembeni védekezés, a véletlenszerű környezetbe jutás nyomán meghozandó intézkedések és a szállítás szempontjából lehetnek hasznosak. Ha azt közlik, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó (azért, mert a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék nem felel meg az osztályozás kritériumainak), vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor fel kell tüntetni az indokot. Továbbá ha egy anyag vagy keverék egyéb okokból nem osztályozható (például azért, mert az adatok beszerzése műszakilag kivitelezhetetlen vagy az adatok nem meggyőzőek), ezt egyértelműen fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.
Bizonyos tulajdonságok, például a bioakkumuláció, a perzisztencia és a lebonthatóság anyagspecifikusak, ezért ezeket az információkat, ha indokolt és ha rendelkezésre állnak, a keverékben lévő minden érintett anyagra nézve meg kell adni (azaz azokra vonatkozóan, amelyeket a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni, és amelyek veszélyesek a környezetre vagy perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT)/nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok). Az anyagok és a keverékek bomlásából származó veszélyes átalakulási termékekre vonatkozó információkat is meg kell adni.
Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak meg kell egyezniük a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.
12.1. Toxicitás
Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a vízi és/vagy szárazföldi élőlényeken végzett vizsgálatokból származó adatok felhasználásával a toxicitásra vonatkozóan kapott információkat. Itt kell feltüntetni azokat a vonatkozó rendelkezésre álló adatokat, amelyek a halak, rákfélék, algák és egyéb vízi növények akut és krónikus vízi toxicitására vonatkoznak. Ezen túlmenően a talajban élő mikro- és makroorganizmusokra és a többi, környezeti szempontból fontos organizmusra – mint például madarak, méhek és növények – vonatkozó toxikológiai adatokat is meg kell adni, amennyiben rendelkezésre állnak. Amennyiben az anyag vagy a keverék gátolja a mikroorganizmusok működését, a szennyvíztisztító telepekre gyakorolt lehetséges hatást is meg kell említeni.
A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni az e rendelet VII–XI. mellékletének alkalmazásából származó információk összefoglalását.
12.2. Perzisztencia és lebonthatóság
A perzisztencia és a lebonthatóság az anyag vagy a keverékben lévő megfelelő anyagok azon képessége, hogy a környezetben biológiai úton vagy más módon, például oxidáció vagy hidrolízis útján lebomlanak. Amennyiben rendelkezésre állnak, közölni kell a perzisztencia és a lebonthatóság értékeléséhez szükséges releváns vizsgálati eredményeket. Amennyiben a lebomlási felezési időket megadták, akkor fel kell tüntetni, hogy ezek a felezési idők a mineralizációra vagy az elsődleges lebomlásra vonatkoznak-e. Szintén meg kell említeni az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak a szennyvízkezelő telepeken való lebomló képességét.
Ezt az információt, ha indokolt és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.
12.3. Bioakkumulációs képesség
A bioakkumulációs képesség az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak azon képessége, hogy a valamely területen található élőlényekben felhalmozódik, és végül áthalad a táplálékláncon. A bioakkumulációs képesség értékelése szempontjából lényeges vizsgálati eredményeket fel kell tüntetni. Ennek tartalmaznia kell az oktanol-víz megoszlási együtthatóra (Kow) és a biokoncentrációs tényezőre (BCF) történő hivatkozást, amennyiben rendelkezésre áll.
Ezt az információt, ha indokolt és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.
12.4. A talajban való mobilitás
A talajban való mobilitás az anyagnak vagy a keverékben lévő összetevőknek azon képessége, hogy amennyiben a környezetbe kerülnek, a természet erőinek hatására bejutnak a talajvízbe vagy elvándorolnak a környezetbe jutás helyétől távoli területekre. Amennyiben rendelkezésre áll, közölni kell a talajban való mobilitás potenciálját. A talajban való mobilitásra vonatkozó információk a vonatkozó mobilitási adatokból, például az adszorpciós vizsgálatokból vagy az átmosódási vizsgálatokból, a környezetben való ismert vagy becsült eloszlásból, vagy a felületi feszültségből határozhatók meg. Például a Koc értékek az oktanol/víz megoszlási együtthatók (Kow) alapján becsülhetők meg. Az átmosódás és a mobilitás modellek alapján jelezhető előre.
Ezt az információt, ha indokolt és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.
Amennyiben rendelkezésre állnak vizsgálati adatok, akkor ezeknek általában elsőbbséget kell élvezniük a modellekkel és a becslésekkel szemben.
12.5. A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei
Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén meg kell adni a kémiai biztonsági jelentésben meghatározott PBT- és vPvB-értékelés eredményeit.
12.6. Egyéb káros hatások
Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a környezetre gyakorolt más káros hatásokra – például a környezeti sorsukra (az expozícióra), a fotokémiai ózonképződést elősegítő potenciálra, az ózonlebontó potenciálra, az endokrin rendszert károsító potenciálra és/vagy a globális felmelegedési potenciálra – vonatkozó információkat.
13. 13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok
A biztonsági adatlap e szakaszának az anyaggal vagy a keverékkel és/vagy ezek tárolóeszközével kapcsolatos helyes hulladékgazdálkodási eljárások végrehajtásához szükséges információkat kell megadnia annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az adatlap kibocsátási helye szerinti tagállamnak a biztonságos és környezetvédelmi szempontból előnyben részesített, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 64 ) követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási lehetőségek meghatározásában. A hulladékgazdálkodási tevékenységet folytató személyek biztonságával kapcsolatos információknak ki kell egészíteniük a 8. szakaszban közölt információkat.
Amennyiben szükséges kémiai biztonsági jelentés készítése, és a hulladékfázis vizsgálatára is sor került, a hulladékgazdálkodási intézkedésekre vonatkozó információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított, a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.
13.1. Hulladékkezelési módszerek
A biztonsági adatlap e szakaszának:
a) meg kell határoznia a hulladékkezelő tartályokat és módszereket mind az anyag vagy a keverék, mind pedig a szennyezett csomagolás hulladékkezelésének megfelelő módszereire (például az égetésre, az újrafeldolgozásra, a hulladéklerakóban való elhelyezésre) kiterjedően;
b) meg kell határoznia azokat a fizikai/kémiai tulajdonságokat, amelyek befolyásolhatják a hulladékkezelés lehetőségeit;
c) bátorítania kell a szennyvízként való ártalmatlanítás mellőzését;
d) indokolt esetben meg kell határoznia a javasolt lehetséges hulladékkezelési módszerekkel kapcsolatos esetleges különleges óvintézkedéseket.
Hivatkozni kell a hulladékkal kapcsolatos esetleges vonatkozó uniós rendelkezésekre vagy ezek hiányában a vonatkozó hatályos nemzeti vagy regionális rendelkezésekre.
14. 14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk
A biztonsági adatlap e szakasza az 1. szakaszban említett anyagok vagy keverékek közúti, vasúti, tengeri, belföldi vízi úton vagy légi úton történő szállítására/szállítmányaira vonatkozóan tartalmaz alapvető osztályozási információkat. Amennyiben ilyen információ nem áll rendelkezésre, illetve nincsen vonatkozó információ, azt jelezni kell.
A biztonsági adatlap e szakaszának indokolt esetben a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 65 ) által végrehajtott mindhárom ENSZ-mintaszabályzatra – a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodásra (ADR) ( 66 ), a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzatra (RID) ( 67 ) és a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodásra (ADN) ( 68 ) –, valamint a veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzatára (IMDG) ( 69 ) (tengeri szállítás) és a veszélyes áruk repülőgépen történő, biztonságos szállításához kiadott műszaki utasításokra (ICAO) ( 70 ) (légi szállítás) vonatkozóan egyaránt tájékoztatást kell adnia a szállíthatósági besorolásokról.
14.1. UN-szám
Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti UN-számot (azaz az anyag, keverék vagy árucikk négyjegyű azonosító számát, amely előtt az „UN” betűk állnak).
14.2. Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés
Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatokból vett ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezést, hacsak nem szerepelt már termékazonosítóként az 1.1. alpontban.
14.3. Szállítási veszélyességi osztály(ok)
Fel kell tüntetni azt a szállítási veszélyességi osztályt (és azokat a mellékes kockázatokat), amelyet az ENSZ-mintaszabályzatok szerint az anyaghoz vagy a keverékhez társuló elsődleges veszély alapján rendelnek hozzá az anyaghoz vagy keverékhez.
14.4. Csomagolási csoport
Adott esetben fel kell tüntetni az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti csomagolásicsoport-számot. Egyes meghatározott anyagokhoz a veszélyességük mértékének megfelelően csomagolásicsoport-szám van rendelve.
14.5. Környezeti veszélyek
Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék az ENSZ-mintaszabályzatok (az IMDG szabályzat, az ADR, az RID és az ADN) kritériumai szerint veszélyes-e a környezetre, és/vagy az IMDG szabályzat szerint tengeri szennyező anyagnak minősül-e. Amennyiben az anyag vagy keverék tartályhajóban történő belvízi szállítása engedélyezett, vagy ilyen szállítást terveznek, kizárólag az ADN-nek megfelelően kell jelezni, hogy az anyag vagy a keverék veszélyes-e a környezetre nézve.
14.6. A felhasználót érintő különleges óvintézkedések
A felhasználót minden olyan különleges óvintézkedésről tájékoztatni kell, amelyet be kell tartania vagy ismernie kell a telephelyén vagy azon kívül történő szállítás vagy továbbítás során.
14.7. A MARPOL-egyezmény II. melléklete és az IBC szabályzat szerinti ömlesztett szállítás
Ez az alpont csak akkor alkalmazandó, ha a szállítmányt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) következő aktusai szerint ömlesztve kívánják szállítani: a MARPOL-egyezmény II. melléklete és az IBC szabályzat.
A terméknevet (amennyiben eltér az 1.1. alpontban megadottól) a szállítási dokumentáció által megkövetelt módon és a termékneveknek az IBC szabályzat 17. vagy 18. fejezetében megadott jegyzékében, illetve az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának (MEPC).2/Circular számú körlevelében ( 71 ) alkalmazott névvel összhangban kell feltüntetni. Fel kell tüntetni az igénybe veendő hajótípust és a szennyezési kategóriát is.
15. 15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk
A biztonsági adatlap e szakaszában az anyagra vagy a keverékre vonatkozó olyan egyéb szabályozással kapcsolatos információkat kell ismertetni, amelyek a biztonsági adatlapban máshol nem szerepelnek (például hogy az anyag vagy a keverék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 72 ), a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 73 ) vagy a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 74 ) hatálya alá tartozik-e).
15.1. Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok
Fel kell tüntetni a vonatkozó uniós biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezésekre vonatkozó információkat (például a 96/82/EK tanácsi irányelv ( 75 ) I. mellékletében megadott Seveso-kategóriát/megnevezett anyagokat) vagy az anyag vagy a keverék (ezen belül a keverékben lévő anyagok) nemzeti szabályozási státusára vonatkozó információkat, ideértve az arra vonatkozó javaslatot is, hogy e rendelkezések eredményeként mit kell tennie az átvevőnek. Adott esetben meg kell említeni az érintett tagállamoknak az ezeket a rendelkezéseket végrehajtó nemzeti jogszabályait és az esetleges egyéb kapcsolódó nemzeti intézkedéseket is.
Ha a biztonsági adatlapon meghatározott anyagra vagy keverékre az emberi egészség vagy a környezet védelme tekintetében különleges uniós rendelkezések vonatkoznak (például a VII. cím szerint kiadott engedélyek vagy a VIII. címben felsorolt korlátozások), ezeket a rendelkezéseket meg kell említeni.
15.2. Kémiai biztonsági értékelés
A biztonsági adatlap ezen alpontjában azt kell feltüntetni, hogy a szállító végzett-e kémiai biztonsági értékelést az anyag vagy keverék tekintetében.
16. 16. SZAKASZ: Egyéb információk
A biztonsági adatlap e szakaszában az 1–15. szakaszban nem szereplő további információkat kell megadni, ideértve a biztonsági adatlap felülvizsgálatára vonatkozó információkat, például a következőt is:
a) felülvizsgált biztonsági adatlap esetében annak egyértelmű jelzése – hacsak az ilyen jelzést a biztonsági adatlap máshol nem tartalmazza –, hogy hol módosult a biztonsági adatlap előző változata, adott esetben a változások ismertetésével. Az anyag vagy a keverék szállítójának kérésre magyarázatot kell tudnia adnia változásokra;
b) a biztonsági adatlapban alkalmazott rövidítések és betűszók magyarázata vagy feloldása;
c) a legfontosabb szakirodalmi hivatkozások és adatforrások;
d) keverékek esetében annak feltüntetése, hogy az osztályozáshoz az 1272/2008/EK rendelet 9. cikkében említett információértékelési módszerek közül melyiket alkalmazták;
e) a vonatkozó figyelmeztető mondatok és/vagy az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok. A 2–15. szakaszban nem teljesen kiírt mondatok teljes szövegét ki kell írni;
f) olyan javasolt, a munkavállalók számára megfelelő képzések, amelyek az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítását szolgálják.
B. RÉSZ
A biztonsági adatlap a 31. cikk (6) bekezdésével összhangban a következő 16. szakaszt és az alábbiakban felsorolt alpontokat foglalja magában, kivéve a 3. szakaszt, amelyben szükség szerint vagy csak a 3.1., vagy csak a 3.2. alpontot kell szerepeltetni.
1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása
1.1. Termékazonosító
1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználásai, illetve ellenjavallt felhasználásai
1.3. A biztonsági adatlap szállítójának adatai
1.4. Sürgősségi telefonszám
2. SZAKASZ: A veszély azonosítása
2.1. Az anyag vagy keverék osztályozása
2.2. Címkézési elemek
2.3. Egyéb veszélyek
3. SZAKASZ: Összetétel/összetevőkre vonatkozó információk
3.1. Anyagok
3.2. Keverékek
4. SZAKASZ: Elsősegély-nyújtási intézkedések
4.1. Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése
4.2. A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások
4.3. A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése
5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések
5.1. Oltóanyag
5.2. Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek
5.3. Tűzoltóknak szóló javaslat
6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál
6.1. Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások
6.2. Környezetvédelmi óvintézkedések
6.3. A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai
6.4. Hivatkozás más szakaszokra
7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás
7.1. A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések
7.2. A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt
7.3. Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)
8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem
8.1. Ellenőrzési paraméterek
8.2. Az expozíció ellenőrzése
9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok
9.1. Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk
9.2. Egyéb információk
10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség
10.1. Reakciókészség
10.2. Kémiai stabilitás
10.3. A veszélyes reakciók lehetősége
10.4. Kerülendő körülmények
10.5. Nem összeférhető anyagok
10.6. Veszélyes bomlástermékek
11. SZAKASZ: Toxikológiai információk
11.1. A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ
12. SZAKASZ: Ökológiai információk
12.1. Toxicitás
12.2. Perzisztencia és lebonthatóság
12.3. Bioakkumulációs képesség
12.4. A talajban való mobilitás
12.5. A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei
12.6. Egyéb káros hatások
13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok
13.1. Hulladékkezelési módszerek
14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk
14.1. UN-szám
14.2. Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés
14.3. Szállítási veszélyességi osztály(ok)
14.4. Csomagolási csoport
14.5. Környezeti veszélyek
14.6. A felhasználót érintő különleges óvintézkedések
14.7. A MARPOL-egyezmény II. melléklete és az IBC szabályzat szerinti ömlesztett szállítás
15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk
15.1. Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok
15.2. Kémiai biztonsági értékelés
16. SZAKASZ: Egyéb információk
III. MELLÉKLET
AZ 1 ÉS 10 TONNA KÖZÖTTI MENNYISÉGBEN REGISZTRÁLT ANYAGOKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
Az 1–10 tonna mennyiségben regisztrált anyagokra vonatkozó kritériumok, a 12. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjára való hivatkozással:
a) azon anyagok, amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a „rákkeltő”, „csírasejt-mutagén” vagy „reprodukciós toxicitás” veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriába való besorolás kritériumainak vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumoknak;
b) azon anyagok,
i. amelyek elterjedt vagy diffúz felhasználásúak, ►C11 különösen amennyiben ezeket az anyagokat lakosságnak szánt készítményekben használják fel, vagy lakosságnak szánt árucikké dolgozzák fel; és ◄
ii. amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti, az egészséggel vagy környezettel kapcsolatos veszélyességi osztályokba vagy felosztásokba való besorolás kritériumainak.
IV. MELLÉKLET
A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEK A 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNK a) PONTJA ÉRTELMÉBEN
|
EINECS-szám |
Név/Csoportképlet |
CAS-szám |
|
200-061-5 |
D-glucitol C6H14O6 |
50-70-4 |
|
200-066-2 |
Aszkorbinsav C6H8O6 |
50-81-7 |
|
200-075-1 |
Glükóz C6H12O6 |
50-99-7 |
|
200-233-3 |
Fruktóz C6H12O6 |
57-48-7 |
|
200-294-2 |
L-lizin C6H14N2O2 |
56-87-1 |
|
200-334-9 |
Szacharóz, tiszta C12H22O11 |
57-50-1 |
|
200-405-4 |
α-tokoferil-acetát C31H52O3 |
58-95-7 |
|
200-416-4 |
Galaktóz C6H12O6 |
59-23-4 |
|
200-432-1 |
DL-metionin C5H11NO2S |
59-51-8 |
|
200-559-2 |
Laktóz C12H22O11 |
63-42-3 |
|
200-711-8 |
D-mannitol C6H14O6 |
69-65-8 |
|
201-771-8 |
L-szorbóz C6H12O6 |
87-79-6 |
|
204-664-4 |
Glicerin-sztearát, tiszta C21H42O4 |
123-94-4 |
|
204-696-9 |
Szén-dioxid CO2 |
124-38-9 |
|
205-278-9 |
Kálcium-pantotenát,D-forma C9H17NO5.1/2Ca |
137-08-6 |
|
205-756-7 |
DL-fenil-alanin C9H11NO2 |
150-30-1 |
|
208-407-7 |
Nátrium-glükonát C6H12O7.Na |
527-07-1 |
|
215-665-4 |
Szorbitán-oleát C24H44O6 |
1338-43-8 |
|
231-098-5 |
Kripton Kr |
7439-90-9 |
|
231-110-9 |
Neon Ne |
7440-01-9 |
|
231-147-0 |
Argon Ar |
7440-37-1 |
|
231-168-5 |
Hélium He |
7440-59-7 |
|
231-172-7 |
Xenon Xe |
7440-63-3 |
|
231-783-9 |
Nitrogén N2 |
7727-37-9 |
|
231-791-2 |
Víz, desztillált, vezetőképességi vagy hasonló tisztaságú H2O |
7732-18-5 |
|
232-307-2 |
Lecitinek A foszforsav kolin-észterével kapcsolódott zsírsavak digliceridjeinek bonyolult összetételű elegye. |
8002-43-5 |
|
232-436-4 |
Szirupok, hidrolizált keményítő A kukoricakeményítő savak vagy enzimek hatására végbemenő hidrolízise eredményeképpen kapott bonyolult összetételű elegy. Elsősorban d-glükózból, maltózból és maltodextrinekből áll. |
8029-43-4 |
|
232-442-7 |
Faggyú, hidrogénezett |
8030-12-4 |
|
232-675-4 |
Dextrin |
9004-53-9 |
|
232-679-6 |
Keményítő Rendszerint gabonamagvakból, például kukoricából, búzából és cirokból, valamint gyökerekből és gumókból, például burgonyából és tápiókából nyert nagy polimerizáltsági fokú szénhidrátok. Ide tartozik a víz jelenlétében hevítéssel előzselatinizált keményítő is. |
9005-25-8 |
|
232-940-4 |
Maltodextrin |
9050-36-6 |
|
238-976-7 |
Nátrium-D-glükonát C6H12O7.xNa |
14906-97-9 |
|
248-027-9 |
D-glucitol monosztearát C24H48O7 |
26836-47-5 |
|
262-988-1 |
Zsírsavak, kókusz, metil-észterek |
61788-59-8 |
|
265-995-8 |
Cellulózpép |
65996-61-4 |
|
266-948-4 |
Gliceridek, C16-18 és C18-telítetlen Az anyag SDA anyagneve: C16-C18 és C18 telítetlen trialkilglicerid, SDA bejelentési száma: 11-001-00. |
67701-30-8 |
|
268-616-4 |
Szirupok, kukorica, dehidratált |
68131-37-3 |
|
269-658-6 |
Gliceridek, fagyú, mono-, di- és tri-, hidrogénezett |
68308-54-3 |
|
270-312-1 |
Gliceridek, C16-18 és C18-telítetlen, mono- és di- Az anyag SDA anyagneve: C16-C18 és C18 telítetlen alkil- és C16-C18 és C18 telítetlen dialkil-glicerid, SDA bejelentési szám: 11-002-00. |
68424-61-3 |
|
288-123-8 |
Gliceridek, C10-18 |
85665-33-4 |
V. MELLÉKLET
A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEK A 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNK b) PONTJA ÉRTELMÉBEN
1. Az olyan kémiai reakció eredményeként keletkező anyagok, amely egy másik anyagnak vagy terméknek a környezeti tényezőknek – például levegő, nedvesség, mikroorganizmusok vagy napfény – történő expozíciója során véletlenszerűen következik be.
2. Az olyan kémiai reakció eredményeként keletkező anyagok, amely egy másik anyag, ►M3 keverék ◄ vagy árucikk tárolása során véletlenszerűen következik be.
3. A valamely más anyag, ►M3 keverék ◄ vagy árucikk végfelhasználása során végbemenő kémiai reakció eredményeként keletkező anyagok, amelyeket önmagukban nem gyártanak, importálnak vagy hoznak forgalomba.
4. Az olyan, önmagukban nem gyártott, behozott vagy forgalomba hozott anyagok, amelyek kémiai reakció eredményeként keletkeznek, ha:
a) stabilizátor, színezőanyag, ízesítőanyag, antioxidáns, töltőanyag, oldószer, hordozóanyag, felületaktív anyag, lágyítószer, korróziógátló anyag, habzásgátló vagy habmentesítő anyag, diszpergálószer, kicsapódásgátló szer, szárítószer, kötőanyag, emulgeálószer, emulziót bontó szer, vízmentesítő szer, agglomeráló anyag, tapadóképesség-javító anyag, áramlásmódosító, pH-semlegesítő, komplexképző szer, koaguláló szer, derítőszer, égésgátló anyag, kenőanyag, kelátképző, vagy minőség-ellenőrzési reagens rendeltetésszerűen működik; vagy
b) egy kizárólag egy meghatározott fiziko-kémiai tulajdonság biztosítására tervezett anyag rendeltetésszerűen működik.
5. Melléktermékek, kivéve, ha önmagukban kerülnek behozatalra vagy forgalomba hozatalra.
6. Egy anyag hidrátjai vagy hidratált ionjai, melyek az anyag vízzel való egyesülése révén keletkeznek, feltéve, hogy az anyagot az e mentességet igénybe vevő gyártó vagy importőr regisztráltatta.
7. Az alábbi természetben előforduló anyagok, amennyiben kémiailag nem átalakítottak:
Ásványok, ércek, dúsított ércek, feldolgozatlan és feldolgozott földgáz, nyersolaj ►C4 , ásványi szén ◄ .
8. A 7. pontban felsoroltaktól eltérő, természetben előforduló anyagok, amennyiben kémiailag nem átalakítottak, kivéve, ha a ►M3 1272/2008/EK rendelet ◄ értelmében megfelelnek a veszélyesként való besorolás kritériumainak, vagy ha a XIII. mellékletben megállapított kritériumoknak megfelelően perzisztensek, bioakkumulatívak és mérgezőek, vagy nagyon perzisztensek és nagyon bioakkumulatívak, vagy ha az 59. cikk (1) bekezdése alapján legalább két évvel korábban az 57. cikk (f) pontjában foglaltak szerint a fentiekkel azonos szintű aggályokra okot adó anyagokként lettek azonosítva.
9. A következő, kémiailag nem átalakított, természetes forrásokból kinyert anyagok, kivéve, ha 67/548/EGK irányelv értelmében megfelelnek a veszélyesként való besorolás kritériumainak, a csak gyúlékonyként (R10), bőrirritálóként (R38) vagy szemirritálóként (R36) osztályozott anyagok kivételével, vagy ha a XIII. mellékletben megállapított kritériumoknak megfelelően perzisztensek, bioakkumulatívak és mérgezőek, illetve nagyon perzisztensek és nagyon bioakkumulatívak, vagy ha az 59. cikk (1) bekezdése alapján legalább két évvel korábban az 57. cikk (f) pontjában foglaltak szerint a fentiekkel azonos szintű aggályokra okot adó anyagokként lettek azonosítva:
Növényi zsírok, növényi olajok, növényi viaszok; állati zsírok, állati olajok, állati viaszok; a C6-tól C24-ig terjedő zsírsavak és azok kálium-, nátrium-, kálcium- és magnéziumsói, valamint a glicerin.
10. ►C8 Az alábbi anyagok, amennyiben kémiailag nem átalakítottak: ◄
cseppfolyósított propán-bután gáz, földgázkondenzátum, vivőgázok és összetevőik, koksz, cementklinker, magnézia.
11. A következő anyagok, kivéve, ha a 67/548/EGK irányelv értelmében megfelelnek a veszélyesként való besorolás kritériumainak, és feltéve, hogy nem tartalmaznak az 1999/45/EK irányelvben megállapított legalacsonyabb alkalmazandó koncentrációs határértékeken vagy a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében megállapított koncentrációs határértéken túlmenő mértékben a 67/548/EGK irányelv értelmében a veszélyesség kritériumait kielégítő összetevőket, kivéve, ha a tudományos kísérleti adatok azt mutatják, hogy ezek az összetevők az anyag életciklusa alatt nem fordulnak elő, és az adatok megfelelőnek és megbízhatónak bizonyulnak:
Üveg, kerámia fritt.
12. Komposzt és biogáz.
13. Hidrogén és oxigén.
VI. MELLÉKLET
A 10. CIKKBEN EMLÍTETT TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
ÚTMUTATÓ A VI–XI. MELLÉKLET KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÍTÉSÉHEZ
A VI–XI. melléklet határozza meg azokat az információkat, amelyeket a 10., 12., 13., 40., 41. és 46. cikk értelmében be kell nyújtani regisztrálás és értékelés céljából. A legalacsonyabb mennyiségi szintre vonatkozó egységes követelmények a VII. mellékletben találhatók, és az információkat minden új mennyiségi szint elérésekor ki kell egészíteni a megfelelő melléklet követelményeivel. A pontos tájékoztatási követelmények minden egyes regisztrálásnál különböznek a mennyiségnek, a felhasználásnak és az expozíciónak megfelelően. Ezért a mellékleteket összességükben kell értelmezni, a regisztrálásra, az értékelésre és a kötelező gondosságra vonatkozó átfogó követelményekkel összefüggésben.
1. LÉPÉS – A MEGLÉVŐ INFORMÁCIÓK ÖSSZEGYŰJTÉSE ÉS MEGOSZTÁSA
A regisztrálónak össze kell gyűjtenie minden rendelkezésre álló vizsgálati adatot a regisztrálandó anyagra vonatkozóan, ami magában foglalja a szakirodalomban való kutatást is az anyagra vonatkozó fontos információkkal kapcsolatban. Ha megoldható, a regisztrálásokat közösen kell benyújtaniuk, a 11. vagy 19. cikkel összhangban. Ez lehetővé teszi a vizsgálati adatok megosztását, ami által elkerülhetővé válnak a szükségtelen vizsgálatok, és csökkenthetők a költségek. A regisztrálónak össze kell gyűjtenie az anyagra vonatkozó minden egyéb rendelkezésre álló és fontos információt, függetlenül attól, hogy előírják-e vagy sem az adott mennyiségi szinten az adott végpontra vonatkozó vizsgálatot. Ennek tartalmaznia kell alternatív forrásokból származó információkat (pl. (Q)SAR modellekből, más anyagok kereszthivatkozási adataiból, in vivo és in vitro vizsgálatokból, epidemiológiai adatokból), amelyek segíthetnek az anyag veszélyes tulajdonságai meglétének vagy hiányának azonosításában, és amelyek bizonyos esetekben helyettesíthetik az állatkísérletek eredményeit.
Továbbá össze kell gyűjteni az expozícióra, a felhasználásra és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó információkat, a 10. cikkel és e melléklettel összhangban. Mindezeket az információkat együttesen figyelembe véve a regisztráló meg tudja állapítani, hogy szükség van-e további információk megszerzésére.
2. LÉPÉS – A SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSA
A regisztrálónak meg kell állapítania, milyen információkra van szükség a regisztráláshoz. Először a mennyiségnek megfelelően meg kell határoznia a vonatkozó mellékletet vagy mellékleteket. Ezek a mellékletek határozzák meg az egységesen előírt információkat, de ezeket az egységes megközelítéstől igazolható esetekre eltérést megengedő XI. melléklettel összefüggésben kell figyelembe venni. Különösen az expozícióra, a felhasználásra és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó információt kell ebben a szakaszban figyelembe venni az adott anyag tekintetében szükséges információk meghatározása érdekében.
3. LÉPÉS – AZ INFORMÁCIÓS HIÁNYOSSÁGOK MEGHATÁROZÁSA
Ezután a regisztrálónak az adott anyag tekintetében szükséges információkat össze kell hasonlítania a már rendelkezésre álló információkkal, és meg kell határoznia, hogy vannak-e hiányosságok. Ebben a szakaszban fontos meggyőződni arról, hogy a rendelkezésre álló adatok ide vonatkozóak és megfelelő minőségűek a követelmények teljesítéséhez.
4. LÉPÉS – ÚJ ADATOK MEGSZERZÉSE/VIZSGÁLATI STRATÉGIÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Néhány esetben nem szükséges új adatok megszerzése. Ha azonban pótlandó információs hiányosság van, vagy új adatokat kell megszerezni (VII. és VIII. melléklet) vagy javaslatot kell tenni vizsgálati stratégiára (IX. és X. melléklet). Gerinces állatokon kizárólag végső megoldásként szabad új kísérleteket végezni, vagy arra javaslatot tenni, amikor már minden egyéb adatforrást kimerítettek.
Néhány esetben a VII–XI. mellékletben meghatározott szabályok előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatokat az egységesen előírt vizsgálatok előtt, vagy azok kiegészítéseként végezzenek el.
MEGJEGYZÉSEK
1. megjegyzés: Ha az információ megadása technikailag nem megoldható, vagy nem tűnik tudományosan indokoltnak, az indokokat a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban egyértelműen jelezni kell.
2. megjegyzés: A regisztráló kijelentheti, hogy a regisztrálási dokumentációban benyújtott bizonyos információk kereskedelmi szempontból érzékenyek, és kiszolgáltatásuk kereskedelmi szempontból károsan hathat rá. Ebben az esetben fel kell sorolnia a tételeket, és indokolást kell szolgáltatnia.
A 10. CIKK a) PONTJÁNAK i–v. ALPONTJÁBAN EMLÍTETT INFORMÁCIÓK
1. A REGISZTRÁLÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
1.1. A regisztráló
1.1.1. Név, cím, telefonszám, faxszám és e-mail cím
1.1.2. Kapcsolattartó
1.1.3. A regisztráló gyártó üzemének/üzemeinek és saját felhasználási telephelyének/telephelyeinek címe, értelemszerűen
1.2. Az adatok közös benyújtása
A 11. és 19. cikk előírja, hogy a vezető regisztráló benyújthatja a regisztrálás egyes részeit más regisztrálók nevében.
Ebben az esetben a vezető regisztrálónak meg kell jelölnie a többi regisztrálót, az alábbiak meghatározásával:
— név, cím, telefonszám, faxszám és e-mail cím,
— a jelenlegi regisztrálás azon részei, melyek más regisztrálókra vonatkoznak.
Az e mellékletben vagy a VII–X. mellékletben meghatározott számo(ka)t értelemszerűen meg kell adni.
A többi regisztrálónak nyilatkoznia kell a regisztrálást a nevében benyújtó vezető regisztrálóról, az alábbiak meghatározásával:
— név, cím, telefonszám, faxszám és e-mail cím,
— a regisztrálásnak a vezető regisztráló által benyújtott részei.
Az e mellékletben vagy a VII–X. mellékletben meghatározott számo(ka)t értelemszerűen meg kell adni.
1.3. A 4. cikk értelmében kinevezett harmadik fél
1.3.1. Név, cím, telefonszám, faxszám és e-mail cím
1.3.2. Kapcsolattartó személy
2. AZ ANYAG AZONOSÍTÁSA
Az ebben a szakaszban megadott információknak minden anyagra vonatkozóan elegendőnek kell lenniük az anyag azonosításához. Ha az alábbi tételek közül egy vagy több vonatkozásában az információ megadása technikailag nem lehetséges vagy nem tűnik tudományosan indokoltnak, az indokokat egyértelműen jelezni kell.
2.1. Az egyes anyagok neve vagy más azonosítója
2.1.1. Az IUPAC-nevezéktan szerinti megnevezés(ek) vagy más nemzetközi kémiai név(nevek)
2.1.2. Egyéb nevek (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés)
2.1.3. EINECS- vagy ELINCS-szám (ha rendelkezésre áll és megfelelő)
2.1.4. CAS-név és CAS-szám (ha rendelkezésre áll)
2.1.5. Egyéb azonosító kód (ha rendelkezésre áll)
2.2. Az egyes anyagok molekula- és szerkezeti képletére vonatkozó információk
2.2.1. Molekula- és szerkezeti képlet (beleértve a Smiles-kódot, ha rendelkezésre áll)
2.2.2. Az optikai aktivitásra és a (sztereo-)izomerek tipikus arányára vonatkozó információ (ha rendelkezésre áll és megfelelő)
2.2.3. Molekulasúly vagy molekulasúly-tartomány
2.3. Az egyes anyagok összetétele
2.3.1. Tisztasági fok (%)
2.3.2. A szennyeződések jellemzői, beleértve az izomereket és a melléktermékeket
2.3.3. A (jelentős) főbb szennyeződések százalékaránya
2.3.4. Minden adalékanyag jellemzője és nagyságrendje (… ppm, … %) (pl. stabilizáló hatóanyagok vagy gátlószerek)
2.3.5. Spektrális adatok (ultraibolya, infravörös, magmágneses rezonancia vagy tömegspektrum)
2.3.6. Nagynyomású folyadék-kromatogram, gázkromatogram
2.3.7. Az anyag azonosításához és adott esetben a szennyeződések és adalékanyagok azonosításához szükséges analitikai módszerek vagy a megfelelő bibliográfiai hivatkozások leírása. Ennek az információnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a módszereket reprodukálni lehessen.
3. AZ ANYAG(OK) GYÁRTÁSÁRA ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA (FELHASZNÁLÁSAIRA) VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
3.1. Regisztrálónkénti éves teljes gyártás, regisztrálásköteles árucikk előállítására használt mennyiségek és/vagy behozatal tonnában, az alábbi évben:
a regisztrálás naptári éve (becsült mennyiség)
3.2. Gyártó vagy árucikk előállítója esetében: a gyártás vagy az árucikkek előállítása során alkalmazott technológiai eljárás rövid leírása
Az eljárás pontos részleteit – különösen a kereskedelmileg érzékeny jellegűeket – nem szükséges megadni.
3.3. Saját cél(ok)ra felhasznált mennyiség megjelölése
3.4. Az a forma (anyag, ►M3 keverék ◄ vagy árucikk) és/vagy halmazállapot, amelyben az anyag a továbbfelhasználók rendelkezésére áll. Az anyag koncentrációja vagy koncentrációtartománya a továbbfelhasználók rendelkezésére álló ►M3 keverékekben ◄ , valamint az anyag mennyisége a továbbfelhasználók rendelkezésére álló árucikkekben.
3.5. Az azonosított felhasználás(ok) rövid, általános leírása
3.6. Az anyag gyártása, az árucikkek előállítása során történő felhasználása és az azonosított felhasználások során keletkező hulladékmennyiségre és a hulladék összetételére vonatkozó információk
3.7. Ellenjavallt felhasználások ►M7 (lásd a biztonsági adatlap 1. szakaszát) ◄
Adott esetben a regisztráló által ellenjavallt felhasználások megjelölése és ennek indoklása (azaz a szállító nem kötelező jellegű javaslatai). Ennek nem kell kimerítő jegyzéknek lennie.
4. OSZTÁLYBA SOROLÁS ÉS CÍMKÉZÉS
4.1. Az anyag(ok) veszélyességi osztályozása a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címének alkalmazása eredményeképpen, a rendeletben szereplő valamennyi veszélyességi osztály és kategória vonatkozásában.
Továbbá minden tételnél meg kell adni az arra vonatkozó indokokat, hogy egy adott veszélyességi osztály vagy egy adott veszélyességi osztályon belüli felosztás tekintetében miért nincs megadva osztályba sorolás (azaz ha az adatok hiányoznak, nem meggyőzőek, vagy meggyőzőek, de nem elegendőek az osztályba soroláshoz).
4.2. A(z) 1272/2008/EK rendelet III. címének alkalmazása eredményeképpen az anyag(ok)ra az osztályozásnak megfelelően vonatkozó, veszélyt jelző címke.
4.3. Adott esetben a(z) 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének alkalmazása eredményeképpen meghatározott egyedi koncentrációs határértékek.
5. ÚTMUTATÓ A BIZTONSÁGOS FELHASZNÁLÁSHOZ AZ ALÁBBIAKRA VONATKOZÓAN:
Ezeknek az információknak összhangban kell lenniük a biztonsági adatlapon szereplő információkkal, amennyiben biztonsági adatlapra e rendelet 29. cikke értelmében szükség van.
5.1. ►C11 Elsősegély-nyújtási intézkedések ◄ (a biztonsági adatlap 4. pontja)
5.2. Tűzvédelmi intézkedések (a biztonsági adatlap 5. pontja)
5.3. ►C11 Intézkedések véletlenszerű expozíciónál ◄ (a biztonsági adatlap 6. pontja)
5.4. Kezelés és tárolás (a biztonsági adatlap 7. pontja)
5.5. ►C11 Szállításra vonatkozó információk ◄ (a biztonsági adatlap 14. pontja)
Amennyiben a kémiai biztonsági jelentés nem szükséges, az alábbi kiegészítő információkra van szükség:
5.6. Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem (a biztonsági adatlap 8. pontja)
5.7. Stabilitás és reakciókészség (a biztonsági adatlap 10. pontja)
5.8. Ártalmatlanítási szempontok
5.8.1. Ártalmatlanítási szempontok (a biztonsági adatlap 13. pontja)
5.8.2. Az újrafeldolgozásra és az ártalmatlanítási módszerekre vonatkozó információk az ipar számára
5.8.3. Az újrafeldolgozásra és az ártalmatlanítási módszerekre vonatkozó információk a nyilvánosság számára
6. AZ EXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK AZ ÉVENTE GYÁRTÓNKÉNT VAGY IMPORTŐRÖNKÉNT 1–10 TONNA KÖZÖTTI MENNYISÉGBEN REGISZTRÁLT ANYAGOK TEKINTETÉBEN
6.1. Fő felhasználási kategória:
6.1.1.
a) ipari felhasználás és/vagy
b) foglalkozásszerű felhasználás és/vagy
c) fogyasztói felhasználás.
6.1.2. Az ipari és foglalkozásszerű felhasználás meghatározása:
a) zárt rendszerben történő felhasználás és/vagy
b) mátrixra vagy mátrixba kerülést eredményező felhasználás és/vagy
c) nem elterjedt felhasználás és/vagy
d) elterjedt felhasználás.
6.2. Jelentősebb expozíciós út(utak):
6.2.1. Humán expozíció:
a) szájon át és/vagy
b) bőrön keresztül és/vagy
c) belélegzés útján.
6.2.2. Környezeti expozíció
a) víz által és/vagy
b) levegő által és/vagy
c) szilárd hulladék által és/vagy
d) talaj által.
6.3. Az expozíció mintázata:
a) balesetitka és/vagy
b) véletlen és/vagy
c) folyamatos/gyakori.
VII. MELLÉKLET
A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK ( 76 )
E melléklet 1. oszlopa meghatározza az alábbiakra vonatkozó, egységesen előírt információkat:
a) 1–10 tonna mennyiségben gyártott vagy behozott, nem bevezetett anyagok;
b) 1–10 tonna mennyiségben gyártott vagy behozott, bevezetett anyagok, amelyek megfelelnek a III. melléklet kritériumainak a 12. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban; és
c) 10 tonna vagy azt meghaladó mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok.
Minden egyéb rendelkezésre álló fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai információt meg kell adni. A III. mellékletben szereplő kritériumoknak meg nem felelő anyagokra csak az e melléklet 7. szakaszában megállapított fiziko-kémiai követelményeket kell megadni.
E melléklet 2. oszlopa felsorolja azokat a különleges szabályokat, melyek értelmében az egységesen előírt adatokat el lehet hagyni, más adatokkal lehet helyettesíteni, más szakaszban lehet megadni vagy más módon lehet alkalmazni. Amennyiben teljesülnek azok a feltételek, melyek alapján a melléklet 2. oszlopa eltérő alkalmazásokat tesz lehetővé, a regisztrálónak ezt a tényt és az indoklást a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt valamennyi eltérő alkalmazásra vonatkozóan egyértelműen jeleznie kell.
E különleges szabályokon túlmenően a regisztráló a melléklet 1. oszlopában meghatározott egységesen előírt információkat a XI. mellékletben – az anyaghoz igazított expozícióról szóló 3. szakasz kivételével – található általános szabályok szerint kiigazíthatja. Ebben az esetben is – a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt és a 2. oszlopban vagy a XI. mellékletben foglalt megfelelő különleges szabály(ok)ra hivatkozva – egyértelműen jeleznie kell az egységes információk minden eltérő alkalmazására irányuló döntésének indoklását ( 77 ).
Mielőtt az e mellékletben felsorolt tulajdonságok meghatározása céljából újabb vizsgálatokra kerülne sor, valamennyi rendelkezésre álló in vitro adatot, in vivo adatot, humán adatot, igazolható (Q)SAR-ból származó adatot, valamint rokon szerkezetű anyagokra vonatkozó adatot (kereszthivatkozási megközelítés) először ki kell értékelni. Kerülni kell a maró anyagokkal a maró hatást okozó koncentrációban/dózisban történő in vivo vizsgálatokat. A vizsgálatok előtt e melléklet kiegészítéseként a vizsgálati stratégiákra vonatkozó további útmutatásról konzultációt kell folytatni.
Ha bizonyos végpontokra vonatkozóan az információkat az e melléklet 2. oszlopában vagy a XI. mellékletben említett okoktól eltérő okok miatt nem adnák meg, ezt a tényt és az indoklást is egyértelműen jelezni kell.
7. AZ ANYAG FIZIKO-KÉMIAI TULAJDONSÁGAIRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
7.1. Az anyag állapota 20 °C-on és 101,3 kPa-on |
|
|
7.2. Olvadáspont/fagyáspont |
7.2. -20 °C alsó határérték alatt a vizsgálatot nem kell elvégezni. |
|
7.3. Forráspont |
7.3. A vizsgálatot nem kell elvégezni: — gázokra, vagy — azokra a szilárd anyagokra, melyek vagy 300 °C felett olvadnak, vagy forrás előtt elbomlanak. Az ilyen esetekben meg lehet becsülni vagy mérni a csökkentett nyomáson tapasztalható forráspontot, vagy — azokra az anyagokra, melyek forrás előtt elbomlanak (pl. önoxidáció, átrendeződés, lebomlás, elbomlás stb.). |
|
7.4. Relatív sűrűség |
7.4. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag csak egy adott oldószer oldatában stabil, és az oldat sűrűsége hasonló az oldószeréhez. Az ilyen esetekben elegendő annak jelzése, hogy az oldat sűrűsége kisebb vagy nagyobb az oldószer sűrűségénél, vagy — az anyag gáz. Ebben az esetben számításon alapuló becslést kell végezni molekulasúlyából és az ideális gáztörvényből kiindulva. |
|
7.5. Gőznyomás |
7.5. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha az olvadáspont 300 °C felett van. Ha az olvadáspont 200 °C és 300 °C között van, elegendő a mérésen vagy elismert számítási módszeren alapuló határérték. |
|
7.6. Felületi feszültség |
7.6. A vizsgálatot kizárólag abban az esetben kell elvégezni, ha: — a szerkezet alapján felületi aktivitás várható vagy az előre jelezhető, vagy — a felületi aktivitás az anyag egyik kívánt tulajdonsága. Ha 20 °C-on az anyag vízben való oldhatósága kevesebb, mint 1 mg/l, a vizsgálatot nem kell elvégezni. |
|
7.7. Vízben való oldhatóság |
7.7. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — 4, 7 és 9 pH-értéknél az anyag hidrolitikusan instabil (felezési ideje 12 óránál kevesebb), vagy — az anyag vízben könnyen oxidálódik. Ha az anyag vízben „oldhatatlannak” tűnik, az analitikai módszer érzékelési határáig terjedően el kell végezni a határérték-vizsgálatot. |
|
7.8. Megoszlási együttható n-oktanol/víz |
7.8. Ha az anyag szervetlen, a vizsgálatot nem kell elvégezni. Ha a tesztet nem lehet elvégezni (pl. az anyag elbomlik, nagy a felületi aktivitása, a vizsgálat elvégzése közben erőteljesen reagál, vagy nem oldódik vízben vagy oktanolban, vagy nem lehet megfelelő tisztaságú anyagot előállítani), a log P értékre kiszámított értéket és a számítási módszer részleteit meg kell adni. |
|
7.9. Lobbanáspont |
7.9. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag szervetlen, vagy — az anyag csak olyan illékony szerves összetevőket tartalmaz, amelyek lobbanáspontja vizes oldatok esetében 100 °C felett van, vagy — a becsült lobbanáspont 200 °C felett van, vagy — a lobbanáspontot pontosan előre lehet jelezni a meglevő jellemzett anyagokból történő interpolációval. |
|
7.10. Tűzveszélyesség |
7.10. A vizsgálatot nem kell elvégezni: — ha az anyag szilárd, és robbanásveszélyes vagy öngyulladó tulajdonságai vannak. Ezeket a tulajdonságokat mindig figyelembe kell venni a tűzveszélyesség vizsgálata előtt, vagy — gázokra, ha a tűzveszélyesgáz koncentrációja inert gázokkal való elegyben olyan alacsony, hogy levegővel keveredve a koncentráció mindig az alsó határérték alatt marad, vagy — olyan anyagokra, amelyek levegővel érintkezve spontán begyulladnak. |
|
7.11. Robbanásveszélyes tulajdonságok |
7.11. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — a molekulában nincsenek robbanásveszélyes tulajdonságú kémiai csoportok, vagy — az anyag robbanásveszélyes tulajdonságú kémiai csoportokat tartalmaz, közöttük oxigént, és a kiszámított oxigénegyensúly kisebb, mint -200, vagy — a szerves anyag vagy a szerves anyagok homogén keveréke robbanásveszélyes tulajdonságú kémiai csoportokat tartalmaz, de az exoterm elbomlási energia kisebb, mint 500 J/g, és az exoterm elbomlás 500 °C alatt következik be, vagy — szervetlen oxidáló anyagok szerves anyagokkal való keverékei esetében (UN 5.1. osztály), a szervetlen oxidáló anyag koncentrációja: —— kisebb, mint 15 tömegszázalék, ha az I. (nagyon veszélyes) vagy II. (közepesen veszélyes) UN csomagolási csoportba tartozik, — kisebb, mint 30 tömegszázalék, ha a III. (kevéssé veszélyes) UN csomagolási csoportba tartozik. Megjegyzés: Nincs szükség sem a robbanás terjedésének vizsgálatára, sem a robbanási lökésre való érzékenység vizsgálatára, ha a szerves anyagok exoterm elbomlási energiája kisebb, mint 800 J/g. |
|
7.12. Öngyulladási hőmérséklet |
7.12. A vizsgálatot nem kell elvégezni: — ha az anyag robbanásveszélyes, vagy szobahőmérsékleten, levegővel érintkezve spontán begyullad, vagy — levegőben nem tűzveszélyes folyadékok esetében, pl. amelyeknek a lobbanáspontja legalább 200 °C, vagy — olyan gázokra, amelyeknek nincs gyúlékonysági tartománya, vagy — szilárd anyagokra, ha az anyag olvadáspontja < 160 °C, vagy ha az előzetes eredmények 400 °C-ig kizárják az anyag önmelegedését. |
|
7.13. Oxidáló tulajdonságok |
7.13. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag robbanásveszélyes, vagy — az anyag tűzveszélyes, vagy — az anyag szerves peroxid, vagy — az anyag képtelen exoterm reakcióra éghető anyagokkal, például a kémiai szerkezet alapján (pl. olyan szerves anyagok, amelyek nem tartalmaznak oxigént vagy halogén atomokat, és ezek az elemek nem kötődnek kémiailag nitrogénhez vagy oxigénhez, illetve olyan szervetlen anyagok, amelyek nem tartalmaznak oxigént vagy halogén atomokat). A teljes vizsgálatot nem kell elvégezni szilárd anyagok esetében, ha az előzetes vizsgálat egyértelműen azt jelzi, hogy a vizsgált anyagnak oxidáló tulajdonságai vannak. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nincs vizsgálati módszer a gázelegyek oxidáló tulajdonságainak meghatározására, e tulajdonságok értékelését az elegyben lévő gázok oxidáló potenciáljának a levegőben levő oxigén oxidáló potenciáljával történő összehasonlításán alapuló becslési módszerrel kell elvégezni. |
|
7.14. Granulometria (szemcseméret vizsgálat) |
7.14. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha az anyag nem szilárd vagy szemcsés formában kerül forgalomba hozatalra. |
8. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
8.1. Bőrirritáció vagy bőrkorrózió E végpont értékelése az alábbi, egymást követő lépéseket tartalmazza: (1) a rendelkezésre álló emberi és állati adatok értékelése, (2) a savas vagy lúgos tartalék értékelése, (3) a bőrkorrózió in vitro vizsgálata, (4) a bőrirritáció in vitro vizsgálata. |
8.1. A 3. és 4. lépést nem kell elvégezni, ha: — a rendelkezésre álló információk alapján az anyag teljesíti a bőrre maró vagy szemirritáló hatásúként való besorolás kritériumait, vagy — az anyag szobahőmérsékleten levegőben tűzveszélyes, vagy — az anyag bőrrel való érintkezéskor nagyon mérgező besorolást kapott, vagy — a bőrön keresztül történő beadási módra vonatkozó akut toxicitási vizsgálat a dózis határértékig (2 000 mg/testsúly kg) nem jelez bőrirritációt. |
|
8.2. Szemirritáció E végpont értékelése az alábbi, egymást követő lépéseket tartalmazza: (1) a rendelkezésre álló emberi és állati adatok értékelése, (2) a savas vagy lúgos tartalék értékelése, (3) a szemirritációra in vitro vizsgálata. |
8.2. A 3. lépést nem kell elvégezni, ha: — a rendelkezésre álló információk alapján az anyag teljesíti a bőrre maró vagy szemirritáló hatásúként való besorolás kritériumait, vagy — az anyag szobahőmérsékleten levegőben tűzveszélyes. |
|
8.3. Bőrszenzibilizáció E végpont értékelése az alábbi, egymást követő lépéseket tartalmazza: (1) a rendelkezésre álló emberi, állati és alternatív adatok értékelése, (2) In vivo vizsgálat. |
8.3. A 2. lépést nem kell elvégezni, ha: — a rendelkezésre álló információk alapján az anyagot bőrszenzibilizáló vagy maró hatásúként kell besorolni, vagy — az anyag erős sav (pH < 2,0 ) vagy lúg (pH > 11,5 ), vagy — az anyag szobahőmérsékleten levegőben tűzveszélyes. Az in vivo vizsgálatra az elsődleges módszer az egereken végzett helyi nyirokcsomó vizsgálat (LLNA). Ettől eltérő vizsgálat kizárólag rendkívüli körülmények esetén alkalmazható. Az eltérő vizsgálat alkalmazását meg kell indokolni. |
|
8.4. Mutagén hatás |
8.4. Pozitív eredmény esetén további, mutagén hatásra történő vizsgálatok elvégzését kell fontolóra venni. |
|
8.4.1. In vitro génmutációs vizsgálat baktériumokon |
|
|
8.5. Akut toxicitás |
8.5. A vizsgálato(ka)t általában nem kell elvégezni, ha: — az anyag bőrre maró hatású besorolást kapott. |
|
8.5.1. Beadás szájon át |
►C11 A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha rendelkezésre áll egy, a belélegzéssel való beadási módra történő akut toxicitási vizsgálat (8.5.2. pont). ◄ |
9. ÖKOTOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
9.1. Vízi toxicitás |
|
|
9.1.1. Rövid távú toxikológiai vizsgálat gerinctelen állatokon (elsődlegesen Daphnia-n) A regisztráló a rövid távú helyett hosszú távú toxikológiai vizsgálatot vehet fontolóra. |
9.1.1. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — olyan enyhítő tényezők vannak jelen, melyek arra utalnak, hogy a vízi toxicitás bekövetkezte nem valószínűsíthető, például, ha az anyag vízben erősen oldhatatlan vagy nem valószínű, hogy az anyag áthatol a biomembránokon, vagy — gerinctelen állatokon végzett hosszú távú vízi toxikológiai vizsgálat áll rendelkezésre, vagy — a környezeti veszély szempontjából történő osztályozáshoz és címkézéshez elegendő információ áll rendelkezésre. Ha az anyag vízben gyengén oldódó, a Daphnia-n végzendő hosszú távú vízi toxikológiai vizsgálatot (IX. melléklet 9.1.5. szakasza) fontolóra kell venni. |
|
9.1.2. Növekedésgátlási vizsgálat vízinövényeken (elsődlegesen algákon) |
9.1.2. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha olyan enyhítő tényezők vannak jelen, melyek arra utalnak, hogy a vízi toxicitás bekövetkezte nem valószínűsíthető, például, ha az anyag vízben erősen oldhatatlan vagy nem valószínű, hogy az anyag áthatol a biomembránokon. |
|
9.2. Lebomlás |
|
|
9.2.1. Biotikus |
|
|
9.2.1.1. Könnyű biolebonthatóság |
9.2.1.1. Ha az anyag szervetlen, a vizsgálatot nem kell elvégezni. |
Minden egyéb vonatkozó rendelkezésre álló fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai információt meg kell adni.
VIII. MELLÉKLET
A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK ( 78 )
A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban e melléklet 1. oszlopa meghatározza a legalább 10 tonna mennyiségben gyártott vagy behozott valamennyi anyaggal kapcsolatos egységesen előírt információkat. Ennek megfelelően az e melléklet 1. oszlopában előírt információk a VII. melléklet 1. oszlopában szereplő információk kiegészítésének minősülnek. Minden egyéb vonatkozó rendelkezésre álló fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai információt meg kell adni. E melléklet 2. oszlopa felsorolja azokat a különleges szabályokat, melyek értelmében az egységesen előírt információk elhagyhatók, más információkkal helyettesíthetők, más lépcsőben adhatók meg vagy más módon alkalmazhatók. Amennyiben teljesülnek azok a feltételek, melyek alapján a melléklet 2. oszlopa eltérő alkalmazásokat tesz lehetővé, a regisztrálónak ezt a tényt és az indoklást a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt valamennyi eltérő alkalmazásra vonatkozóan egyértelműen jeleznie kell.
E különleges szabályokon túlmenően a regisztráló a melléklet 1. oszlopában meghatározott egységesen előírt információkat a XI. mellékletben található általános szabályok szerint alkalmazhatja. Ebben az esetben is – a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt és a 2. oszlopban vagy a XI. mellékletben foglalt megfelelő különleges szabály(ok)ra hivatkozva – egyértelműen jeleznie kell az egységes információk minden eltérő alkalmazására irányuló döntésének indoklását ( 79 ).
Mielőtt az e mellékletben felsorolt tulajdonságok meghatározása céljából újabb vizsgálatokra kerülne sor, valamennyi rendelkezésre álló in vitro adatot, in vivo adatot, ►C11 humán szakirodalmi adatot, hiteles (Q)SAR-ból származó adatot, ◄ valamint rokon szerkezetű anyagokra vonatkozó adatot (kereszthivatkozási megközelítés) először ki kell értékelni. Kerülni kell a maró anyagokkal a maró hatást okozó koncentrációban/dózisban történő in vivo vizsgálatokat. A vizsgálatok előtt e mellékleten túlmenően a vizsgálati stratégiákra vonatkozó további iránymutatást el kell olvasni.
Ha bizonyos végpontokra vonatkozóan az információkat az e melléklet 2. oszlopában vagy a XI. mellékletben említett okoktól eltérő okok miatt nem adnák meg, ezt a tényt és az indoklást is egyértelműen jelezni kell.
8. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
8.1. Bőrirritáció |
|
|
8.1.1. In vivo bőrirritáció |
8.1.1. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag bőrre maró hatású vagy bőrritáló besorolást kapott, vagy — az anyag erős sav (pH < 2,0 ) vagy lúg (pH > 11,5 ), vagy — az anyag szobahőmérsékleten levegőben tűzveszélyes, vagy — az anyag bőrrel való érintkezéskor nagyon mérgező besorolást kapott, vagy — bőrön keresztül történő beadási módra vonatkozó akut toxikológiai vizsgálat a dózis határértékig (2 000 mg/testsúly kg) nem jelez bőrirritációt. |
|
8.2. Szemirritáció |
|
|
8.2.1. In vivo szemirritáció |
8.2.1. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag komoly szemkárosodás veszélyét magában hordozó szemre irritáló besorolású, vagy — az anyag bőrre maró hatású besorolást kapott, feltéve, hogy a regisztráló az anyagot szemre irritálóként sorolta be, vagy — az anyag erős sav (pH < 2,0 ) vagy lúg (pH > 11,5 ), vagy — az anyag szobahőmérsékleten levegőben tűzveszélyes. |
|
8.4. Mutagén hatás |
|
|
8.4.2. In vitro vizsgálatok citogén hatásra emlős sejteken |
8.4.2. A vizsgálatot általában nem kell elvégezni — ha megfelelő in vivo vizsgálati adatok állnak rendelkezésre citogén hatásra, vagy ►M3 — az anyag rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória) vagy csírasejt-mutagénként (1A., 1B. vagy 2. kategória) ismert. ◄ |
|
8.4.3. In vitro génmutációs vizsgálat emlős sejteken, ha a VII. melléklet 8.4.1. szakaszának és a VIII. melléklet 8.4.2. szakaszának eredménye negatív. |
8.4.3. A vizsgálatot általában nem kell elvégezni, ha megbízható in vivo emlőssejt génmutációs vizsgálat megfelelő adatai állnak rendelkezésre. |
|
|
8.4. Amennyiben a VII. vagy VIII. mellékletben szereplő bármelyik genotoxikológiai vizsgálat eredménye pozitív, megfelelő, mutagén hatásra történő in vivo vizsgálat elvégzését kell fontolóra venni. |
|
8.5. Akut toxicitás |
8.5. A vizsgálat(oka)t általában nem kell elvégezni, ha: — az anyag bőrre maró hatású besorolást kapott. A szájon keresztüli beadási módon kívül (8.5.1. pont) a gázoktól eltérő anyagok esetében a 8.5.2–8.5.3. pontok alatt említett információkat legalább egy másik útra is meg kell adni. A második beadási mód kiválasztása az anyag jellegétől és a humán expozíció valószínű útjától függ. Ha csak egy beadási mód van, csak erre az útra kell információt megadni. |
|
8.5.2. Belégzéssel történő expozíciós út |
8.5.2. A belégzéssel való vizsgálat megfelelő, ha az anyag gőznyomását és/vagy aeroszoloknak, belélegezhető méretű részecskéknek vagy cseppeknek való expozíció lehetőségét figyelembe véve a belégzéssel történő humán expozíció valószínűsíthető. |
|
8.5.3. Bőrön keresztül történő expozíciós út |
8.5.3. A bőrön keresztül történő vizsgálat megfelelő, ha: (1) az anyag belégzése nem valószínűsíthető; és (2) a gyártás és/vagy felhasználás során a bőrrel való érintkezés valószínűsíthető; valamint (3) a fiziko-kémiai és toxikológiai tulajdonságok arra utalnak, hogy a bőrön át történő felszívódás jelentős mértékű lehet. |
|
8.6. Ismételt dózisú toxicitás |
|
|
8.6.1. Rövid távú (28 napos) ismételt adagolású toxikológiai vizsgálat egy faj hím és nőstény egyedén, a humán expozíció valószínű útjának figyelembe vételével a beadás legmegfelelőbb módjával. |
8.6.1. A rövid távú (28 napos) toxikológiai vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — megbízható szubkrónikus (90 napos) vagy krónikus toxikológiai vizsgálat áll rendelkezésre, feltéve, hogy megfelelő fajt, dózist, oldószert és beadási módot alkalmaztak, vagy — ha az anyag azonnali lebomláson megy keresztül és a bomlástermékekről elegendő adat áll rendelkezésre, vagy — releváns humán expozíció kizárható a XI. melléklet 3. szakaszával összhangban. A megfelelő beadási módot az alábbiak alapján kell kiválasztani: A bőrön keresztül történő vizsgálat megfelelő, ha: 1. az anyag belégzése nem valószínűsíthető; és 2. a gyártás és/vagy felhasználás során a bőrrel való érintkezés valószínűsíthető; valamint 3. a fiziko-kémiai és toxikológiai tulajdonságok arra utalnak, hogy a bőrön át történő felszívódás jelentős mértékű lehet; A belégzéssel történő vizsgálat megfelelő, ha az anyag gőznyomását és/vagy aeroszoloknak, belélegezhető méretű részecskéknek vagy cseppeknek való expozíció lehetőségét figyelembe véve a belégzéssel történő humán expozíció valószínűsíthető. ►C11 A szubkrónikus (90 napos) toxikológiai vizsgálatot (IX. melléklet 8.6.2. szakasza) kell javasolnia a regisztrálónak, ◄ ha: a humán expozíció gyakorisága és időtartama azt jelzi, hogy a hosszabb távú vizsgálat indokolt; valamint az alábbi feltételek egyike teljesül: — egyéb rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy az anyagnak lehetnek olyan veszélyes tulajdonságai, melyek rövid távú toxikológiai vizsgálattal nem kimutathatók, vagy — megfelelően megtervezett toxikokinetikai vizsgálatokkal kimutatható, hogy az anyag vagy annak anyagcseretermékei bizonyos szövetekben vagy szervekben felhalmozódnak, amit egy rövid távú toxikológiai vizsgálat valószínűleg nem mutatna ki, de ami hosszabb expozíció esetén káros hatásokat okozhat. A 40. vagy 41. cikk értelmében a regisztrálónak további vizsgálatokat kell javasolnia, vagy az Ügynökség ezeket előírhatja az alábbi esetekben: — a nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (NOAEL) a 28 napos vagy a 90 napos vizsgálat során nem meghatározható, kivéve, ha a NOAEL érték meghatározásának sikertelenségét a toxikus ártalom hiánya okozza, vagy — különösen veszélyes toxicitás esetén (pl. komoly/súlyos hatások), vagy — olyan hatás észlelése esetén, melyre vonatkozóan a rendelkezésre álló vizsgálati adatok a toxikológiai és/vagy kockázatjellemzéshez nem megfelelőek, Ilyen esetekben az ezen hatások kivizsgálására szolgáló speciális (pl. immuntoxikológiai, neurotoxikológiai) toxikológiai vizsgálatok elvégzése is megfelelőbb lehet, vagy — az eredeti ismételt adagolású vizsgálatban alkalmazott beadási mód a várt humán expozíció tekintetében nem volt megfelelő, és az egyik útról a másikra való extrapolálás nem lehetséges, vagy — az expozíció különösen veszélyes (pl. olyan fogyasztási cikkekben való felhasználás, ami olyan expozíciós szintekhez vezet, melyek közel vannak azokhoz a dózisszintekhez, ahol már várható humán toxicitás), vagy — a vizsgált anyaggal egyértelműen rokon molekulaszerkezetű anyagoknál kimutatott hatások a 28 napos vagy a 90 napos vizsgálat során nem voltak kimutathatók. |
|
8.7. Vizsgálat reprodukciót károsító tulajdonságra |
|
|
8.7.1. Szűrés reprodukciót károsító tulajdonságra/fejlődési toxicitásra, egy fajra (OECD 421 vagy 422), ha nincs bizonyíték a rendelkezésre álló, rokon szerkezetű anyagokra vonatkozó információkból, a (Q)SAR becslésekből vagy az in vitro módszerekből arra nézve, hogy az anyag a fejlődés során mérgező lehet. |
►M28 8.7.1. E vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag ismert genotoxikus rákkeltő anyag, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy — az anyag ismert csírasejt mutagén, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy — a releváns humán expozíció kizárható a XI. melléklet 3. szakaszával összhangban, vagy — rendelkezésre áll prenatális fejlődési toxicitásvizsgálat (a IX. melléklet 8.7.2. szakasza) vagy akár kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat (B.56. pont, OECD 443. sz. vizsgálati iránymutatás) (a IX. melléklet 8.7.3. szakasza), akár kétgenerációs vizsgálat (B.35. pont, OECD 416. sz. vizsgálati iránymutatás). Ha az anyagról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján a reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható, vagyis károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, akkor nincs szükség további termékenységgel kapcsolatos vizsgálatokra. A fejlődési toxicitási vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni. Ha az anyagról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján a reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható, vagyis károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, akkor nincs szükség további fejlődési toxicitási vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni. Olyan esetekben, ahol komoly aggodalmat okoz a termékenységre vagy fejlődésre gyakorolt káros hatás, a regisztráló szűrővizsgálat helyett javasolhat adott esetben kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot (a IX. melléklet 8.7.3. szakasza) vagy prenatális fejlődési toxicitásvizsgálatot (a IX. melléklet 8.7.2. szakasza). ◄ |
|
8.8 Toxikokinetika |
|
|
8.8.1. Az anyag toxikokinetikai viselkedésének értékelése, olyan mértékben, amilyen mértékben a rendelkezésre álló releváns információkból erre következtetni lehet. |
|
9. ÖKOTOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
9.1.3. Rövid távú toxikológiai vizsgálat halakon: A regisztráló a rövid távúak helyett hosszú távú toxikológiai vizsgálatokat vehet fontolóra. |
9.1.3. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — olyan enyhítő tényezők vannak jelen, melyek arra utalnak, hogy a vízi toxicitás bekövetkezte nem valószínűsíthető, például, ha az anyag vízben erősen oldhatatlan, vagy, nem valószínű, hogy az anyag áthatol a biomembránokon, — vagy hosszú távú, halakon végzett toxikológiai vizsgálat áll rendelkezésre. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy a vízi élőlényekre gyakorolt hatások további vizsgálatára van szükség, a IX. mellékletben meghatározott hosszú távú vízi toxikológiai vizsgálatot fontolóra kell venni. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ. Ha az anyag vízben gyengén oldódó, a halakon végzett hosszú távú vízi toxikológiai vizsgálatot (a IX. melléklet 9.1.6. szakasza) fontolóra kell venni. |
|
9.1.4. Eleveniszap-respiráció gátlás vizsgálat |
9.1.4. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — nincs szennyvízkezelő telepre történő kibocsátás, vagy — olyan enyhítő tényezők vannak jelen, melyek arra utalnak, hogy a mikrobiológiai toxicitás bekövetkezte nem valószínűsíthető, például, ha az anyag vízben erősen oldhatatlan, vagy — az anyag biológiailag könnyen lebomlónak bizonyul és az alkalmazott vizsgálati koncentrációk azon koncentrációtartományon belül vannak, amely a szennyvízkezelő telep rendszerébe befolyó anyagban elvárható. A vizsgálatot helyettesíteni lehet nitrifikáció-gátlás vizsgálattal, amennyiben a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az anyag gátolhatja a mikroorganizmusok – főként a nitrifikáló baktériumok – növekedését vagy életfunkcióit. |
|
9.2. Lebomlás |
9.2. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy az anyag lebonthatóságát tovább kell vizsgálni, a további lebonthatósági vizsgálatot fontolóra kell venni. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ. |
|
9.2.2. Abiotikus |
|
|
9.2.2.1. pH-függő hidrolízis |
9.2.2.1. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag biológiailag könnyen lebontható, vagy — az anyag vízben erősen oldhatatlan. |
|
9.3. Az anyag sorsa és viselkedése a környezetben |
|
|
9.3.1. Adszorpció-/deszorpció- szűrés |
9.3.1. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag fiziko-kémiai tulajdonságai alapján az adszorpciós potenciál várhatólag alacsony (pl. az anyag oktanol-víz megoszlási együtthatója alacsony), vagy ►C11 — az anyag és lényeges bomlástermékei gyorsan elbomlanak. ◄ |
IX. MELLÉKLET
A LEGALÁBB 100 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN ( 80 ) GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK
E melléklet szintjén a regisztrálónak javaslatot és időbeli ütemezési tervet kell benyújtania a melléklet tájékoztatási követelményeinek a 12. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint történő betartása érdekében.
E melléklet 1. oszlopa – a 12. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban – meghatározza a legalább 100 tonna mennyiségben gyártott vagy behozott valamennyi anyagra vonatkozó egységesen előírt információkat. Ennek megfelelően az e melléklet 1. oszlopában előírt információk a VII. és VIII. melléklet 1. oszlopában szereplők kiegészítésének minősülnek. Minden egyéb rendelkezésre álló releváns fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai információt meg kell adni. E melléklet 2. oszlopa felsorolja azokat a különleges szabályokat, melyek értelmében az egységesen előírt információk elhagyhatók, más információkkal helyettesíthetők, más lépcsőben adhatók meg vagy más módon alkalmazhatók. Amennyiben teljesülnek azok a feltételek, melyek alapján a melléklet 2. oszlopa eltérő alkalmazások javaslatát teszi lehetővé, a regisztrálónak ezt a tényt és az indoklást valamennyi eltérő alkalmazás javaslatára vonatkozóan a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt egyértelműen jeleznie kell.
E különleges szabályokon túlmenően a regisztráló javaslatot tehet a melléklet 1. oszlopában meghatározott egységesen előírt információknak a XI. mellékletben található általános szabályok szerinti alkalmazására. Ebben az esetben is – a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt és a 2. oszlopban vagy a XI. mellékletben foglalt megfelelő különleges szabály(ok)ra hivatkozva – egyértelműen indokolnia kell az egységes információ minden eltérő alkalmazási javaslatára irányuló döntését ( 81 ).
Mielőtt az e mellékletben felsorolt tulajdonságok meghatározására újabb vizsgálatokra kerülne sor, minden rendelkezésre álló in vitro adatot, in vivo adatot, ►C11 humán szakirodalmi adatot, hiteles (Q)SAR-ból származó adatot, ◄ valamint rokon szerkezetű anyagokra vonatkozó adatot (kereszthivatkozási megközelítés) először ki kell értékelni. Kerülni kell a maró anyagokkal a maró hatást okozó koncentrációban/dózisban történő in vivo vizsgálatokat. A vizsgálatok előtt e mellékleten túlmenően a vizsgálati stratégiákra vonatkozó további iránymutatást el kell olvasni.
Ha az a javaslat, hogy bizonyos végpontokra vonatkozóan az információkat az e melléklet 2. oszlopában vagy a XI. mellékletben említett okoktól eltérő okok miatt ne adják meg, ezt a tényt és az indoklást is egyértelműen jelezni kell.
7. AZ ANYAG FIZIKO-KÉMIAI TULAJDONSÁGAIRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
7.15. Szerves oldószerekben való stabilitás és a lényeges bomlástermékek azonosítása Csak akkor kötelező, ha az anyag stabilitása kritikusnak tekinthető. |
7.15. Ha az anyag szervetlen, a vizsgálatot nem kell elvégezni. |
|
7.16. disszociációs állandó |
7.16. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag hidrolitikusan instabil (felezési ideje 12 óránál kevesebb), vagy vízben könnyen oxidálódik, vagy — a tudományos vizsgálat elvégzése nem lehetséges, például azért, mert az analitikai módszer nem eléggé érzékeny. |
|
7.17. Viszkozitás |
|
8. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
|
8.4. Ha a VII. vagy VIII. mellékletben szereplő bármelyik in vitro genotoxikológiai vizsgálat eredménye pozitív és még nem áll rendelkezésre in vivo vizsgálatból származó eredmény, a regisztrálónak megfelelő in vivo szomatikus sejt genotoxikológiai vizsgálatra kell javaslatot tennie. Ha rendelkezésre áll in vivo szomatikus sejtvizsgálatból származó pozitív eredmény, a csírasejt mutagenitás lehetőségét az összes rendelkezésre álló adat – ideértve a toxikokinetikai adatokat is – alapján kell mérlegelni. Amennyiben a csírasejt mutagenitásra vonatkozóan nem lehetséges egyértelmű következtetéseket levonni, kiegészítő vizsgálatokat kell fontolóra venni. |
|
8.6. Ismételt adagolású toxicitás |
|
|
8.6.1. Rövid távú (28 napos) ismételt adagolású toxikológiai vizsgálat egy faj hím és nőstény egyedén, a humán expozíció valószínű útjának figyelembe vételével a beadás legmegfelelőbb módjával, kivéve, ha a VIII. mellékletben előírtak részeként az információ már rendelkezésre áll, ►C11 vagy ha az e melléklet 8.6.2. szakasza szerinti vizsgálatokra javaslatot tesznek. ◄ Ebben az esetben a XI. melléklet 3. szakasza nem alkalmazandó. |
|
|
8.6.2. Szubkrónikus (90 napos) toxikológiai vizsgálat egy rágcsáló faj hím és nőstény egyedén, a humán expozíció valószínű útjának figyelembe vételével a beadás legmegfelelőbb módjával. |
8.6.2. A szubkrónikus (90 napos) toxikológiai vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — megbízható rövid távú (28 napos) toxikológiai vizsgálat áll rendelkezésre, amely súlyos mérgező hatásokat mutat azon kritériumok szerint, melyek alapján az anyag az R48-ba sorolandó, és amelynek vonatkozásában a megfelelő bizonytalansági tényező alkalmazásával a megfigyelt 28 napos NOAEL lehetővé teszi ugyanolyan jellegű expozícióra a 90 napos NOAEL felé történő extrapolálást, vagy — megbízható krónikus toxikológiai vizsgálat áll rendelkezésre, feltéve, hogy megfelelő fajt és expozícós utat alkalmaztak, vagy — az anyag azonnali lebomláson megy keresztül ►C11 és a bomlástermékekről elegendő adat áll rendelkezésre ◄ (a szisztémás és a bevitel helyén kialakuló hatásokról egyaránt), vagy — az anyag nem reaktív, oldhatatlan és nem belélegezhető, valamint a 28 napos „határérték vizsgálat”-ból nincs bizonyíték sem a felszívódásra, sem a toxicitásra, különösen, ha az ilyen minta korlátozott humán expozícióval párosul. A megfelelő beadási módot az alábbiak alapján kell kiválasztani: A bőrön keresztül történő vizsgálat megfelelő, ha: (1) a gyártás és/vagy felhasználás során a bőrrel való érintkezés valószínűsíthető; és (2) a fiziko-kémiai tulajdonságok arra utalnak, hogy a bőrön át történő felszívódás jelentős mértékű lehet; és (3) az alábbi feltételek egyike teljesül: — az akut dermális toxikológiai vizsgálatok során az orális toxikológiai vizsgálatnál alacsonyabb dózisnál toxicitás figyelhető meg, vagy — a bőr- és/vagy szemirritációs vizsgálatok során szisztémás hatások vagy a felszívódás más bizonyítéka figyelhető meg, vagy — in vitro vizsgálatok jelentős bőrön keresztüli felszívódást jeleznek, vagy — rokon szerkezetű anyagoknál jelentős dermális toxicitás vagy bőrbehatoló képesség ismeretes. A belégzéssel való beadási módra történő vizsgálat megfelelő, ha: — ha az anyag gőznyomását és/vagy aeroszoloknak, belélegezhető méretű részecskéknek vagy cseppeknek való expozíció lehetőségét figyelembe véve a belégzéssel történő humán expozíció valószínűsíthető. A 40. vagy 41. cikk értelmében a regisztrálónak további vizsgálatokat kell javasolnia, vagy az Ügynökség előírhatja ezeket az alábbi esetekben: — a nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (NOAEL) a 90 napos vizsgálat során nem meghatározható, kivéve, ha a NOAEL érték meghatározásának sikertelenségét a toxikus ártalom hiánya okozza, vagy — különösen veszélyes toxicitás esetén (pl. komoly/súlyos hatások), vagy — olyan hatás észlelése esetén, melyre vonatkozóan a rendelkezésre álló vizsgálati adatok a toxikológiai és/vagy kockázatjellemzéshez nem megfelelőek. Ilyen esetekben az ilyen hatások kivizsgálására szolgáló speciális (pl. immuntoxikológiai, neurotoxikológiai) toxikológiai vizsgálatok elvégzése is megfelelőbb lehet, vagy — az expozíció különösen veszélyes (pl. olyan fogyasztási cikkekben való felhasználás, ami olyan expozíciós szintekhez vezet, melyek közel vannak azokhoz a dózisszintekhez, ahol már várható humán toxicitás). |
|
8.7. Vizsgálat reprodukciót károsító tulajdonságra |
8.7. A vizsgálatokat nem kell elvégezni, ha: — az anyag ismert genotoxikus rákkeltő anyag, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy — az anyag ismert csírasejt mutagén, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy — az anyag toxikológiai aktivitása alacsony (egyik rendelkezésre álló vizsgálat sem szolgáltat bizonyítékot a mérgező hatásra), toxikokinetikai adatokkal bizonyítható, hogy az expozíció releváns útjain keresztül nem fordul elő szisztémás felszívódás (pl. érzékeny módszer alkalmazásával a plazmában/vérben észlelt koncentráció a kimutathatósági határérték alatt marad, valamint az anyag és anyagcseretermékei a vizeletből, az epéből vagy a kilélegzett levegőből hiányoznak), végül nincs humán expozíció, vagy az nem jelentős. Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni. Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumnak, amely alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni. |
|
8.7.2. Születés előtti fejlődés-toxikológiai vizsgálat egy fajon, ►C11 a humán expozíció valószínű útjának figyelembevételével a beadás legmegfelelőbb módjával (a 13. cikk (3) bekezdésében ◄ vagy az OECD 414-ban meghatározott, vizsgálati módszerekről szóló bizottsági rendelet B.31. pontja). |
8.7.2. A vizsgálatot először egy fajon kell elvégezni. Az első vizsgálat eredménye, valamint az összes egyéb rendelkezésre álló releváns adat alapján kell dönteni arról, hogy az adott mennyiségi szinten szükséges-e a vizsgálat elvégzése, vagy egy második fajon szükséges-e második vizsgálatot végezni. |
|
8.7.3. Kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat (a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően a vizsgálati módszerekről elfogadott bizottsági rendelet B.56. pontja vagy az OECD 443. sz. vizsgálati iránymutatása alapján), alapteszt (1A. és 1B. kohorsz az F2 nemzedékre való kiterjesztés nélkül), egy fajon, a beadás legmegfelelőbb módjával, a humán expozíció valószínű útjának figyelembevételével, ha a rendelkezésre álló ismételt adagolású (pl. 28 vagy 90 napos, az OECD 421. vagy 422. sz. vizsgálati iránymutatásának megfelelő) vizsgálatok a szaporodási szervek vagy szövetek károsodását jelzik, vagy más aggodalomra adnak okot a reprodukciós toxicitás szempontjából. |
8.7.3. A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, vagy az Ügynökség előírhatja az 1B. kohorsz esetében az F2 nemzedékre kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben: a) az anyag valamely felhasználása a fogyasztók vagy a foglalkozásszerű felhasználók számottevő expozíciójával jár, figyelembe véve többek között a fogyasztók árucikkeken keresztül megvalósuló expozícióját; és b) az alábbi feltételek bármelyike teljesül: — az anyag in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatokban olyan genotoxikus hatást mutat, amely alapján 2. kategóriába tartozó mutagén anyagként osztályozható, vagy — bizonyos jelek arra utalnak, hogy az anyag és/vagy valamely bomlástermékének belső dózisa a kísérleti állatokban csak hosszabb expozíciót követően ér el egy stabil szintet, vagy — a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatok eredményei szerint az endokrin rendszert károsító hatásokkal összefüggésbe hozható hatásmechanizmust fejt ki. A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, illetve az Ügynökség előírhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben az alábbiak bármelyike alátámasztja a (fejlődési) neurotoxicitás vagy (fejlődési) immunotoxicitás gyanúját: — a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatokban az anyagról nyert információk (pl. központi idegrendszeri rendellenességet okoz, az idegrendszerre vagy az immunrendszerre bizonyítottan káros hatást gyakorol felnőtt állatoknál vagy méhen belüli expozíció esetében), vagy — az anyag valamely hatása/hatásmechanizmusa kapcsolatba hozható (fejlődési) neurotoxicitással és/vagy (fejlődési) immunotoxicitással (pl. kolineszterázgátló hatás, a káros hatásokhoz köthetően a pajzsmirigyhormonok szintjeinek jelentős megváltoztatása), vagy — a vizsgált anyaghoz szerkezetileg hasonló anyagok hatásairól rendelkezésre álló, ilyen hatásokat vagy hatásmechanizmusokat valószínűsítő információ. A fejlődési toxicitással kapcsolatos aggodalmak tisztázása érdekében a regisztráló javasolhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat helyett más vizsgálatok elvégzését. A 2015. március 13. előtt megkezdett (a B.35. pont és az OECD 416. sz. vizsgálati iránymutatása alapján végzett) kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatok alkalmasnak tekintendők ezen információs követelmény kielégítésére. A vizsgálatot egy fajon kell elvégezni. Fontolóra lehet venni azt is, hogy szükség van-e a vizsgálat második törzsön vagy második fajon való elvégzésére ezen vagy a következő mennyiségi szinten, erről azonban az első vizsgálat eredménye, valamint az összes egyéb rendelkezésre álló releváns adat alapján kell dönteni. |
9. ÖKOTOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
9.1. Vízi toxicitás |
9.1. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy a vízi élőlényekre gyakorolt hatások további vizsgálatára van szükség, a regisztrálónak hosszú távú vízi toxikológiai vizsgálatra kell javaslatot tennie. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ. |
|
9.1.5. Hosszú távú toxikológiai vizsgálat gerinctelen állatokon (elsődlegesen Daphnia-n), (kivéve, ha a VII. mellékletben előírtak részekéntaz információ már rendelkezésre áll) |
|
|
9.1.6. Hosszú távú toxikológiai vizsgálat halakon (kivéve, ha a VIII. mellékletben előírtak részeként az információ már rendelkezésre áll) Az információt a 9.1.6.1., 9.1.6.2. vagy 9.1.6.3. szakaszra kell megadni. |
|
|
9.1.6.1. Toxikológiai vizsgálat halak egyedfejlődésének kezdeti szakaszán (FELS) |
|
|
9.1.6.2. Rövid távú toxikológiai vizsgálat halembriókkal és hallárvákkal |
|
|
9.1.6.3. Fiatal halakon végzett növekedési vizsgálat |
|
|
9.2. Lebomlás |
9.2. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy az anyag lebonthatóságát és bomlástermékeit tovább kell vizsgálni, a regisztrálónak további biotikus lebonthatósági vizsgálatra kell javaslatot tennie. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ, és megfelelő közegben (például vízben, üledékben vagy talajban) végzendő szimulációs vizsgálatot is tartalmazhat. |
|
9.2.1. Biotikus |
|
|
9.2.1.2. Szimulációs vizsgálat végleges lebomlásra felszíni vízben |
9.2.1.2. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag vízben erősen oldhatatlan, vagy — az anyag biológiailag könnyen lebontható. |
|
9.2.1.3. Talajszimulációs vizsgálat (magas talajadszorpciós potenciálértékű anyagok esetében) |
9.2.1.3. A vizsgálatot nem kell elvégezni: — ha az anyag biológiailag könnyen lebontható, vagy — ha a talaj közvetlen és közvetett expozíciója nem valószínűsíthető. |
|
9.2.1.4. Üledékszimulációs vizsgálat (magas üledékadszorpciós potenciálértékű anyagok esetében) |
9.2.1.4. A vizsgálatot nem kell elvégezni: — ha az anyag biológiailag könnyen lebontható, vagy — ha az üledék közvetlen és közvetett expozíciója nem valószínűsíthető. |
|
►C11 9.2.3. Bomlástermékek azonosítása ◄ |
9.2.3. Kivéve, ha az anyag biológiailag könnyen lebontható. |
|
9.3. Az anyag sorsa és viselkedése a környezetben |
|
|
9.3.2. Mérgező anyagok felhalmozódása vízi élőlényekben, elsődlegesen halakban |
9.3.2. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag bioakkumulációs potenciálja alacsony (azaz log Kow < 3), és/vagy alacsony potenciállal rendelkezik a biomembránokon történő áthatoláshoz, vagy — a vízi környezet közvetlen és közvetett expozíciója nem valószínűsíthető. |
|
9.3.3. Adszorpcióra/deszorpcióra vonatkozó további információk a VIII. mellékletben előírt vizsgálat eredményétől függően |
9.3.3. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag fiziko-kémiai tulajdonságai alapján az anyag adszorpciós potenciálja várhatólag alacsony (pl. az anyag oktanol-víz megoszlási együtthatója alacsony), vagy ►C11 — az anyag és bomlástermékei gyorsan elbomlanak. ◄ |
|
9.4. Szárazföldi élőlényekre gyakorolt hatások |
9.4. Ezeket a vizsgálatokat nem kell elvégezni, ha a talaj közvetlen és közvetett expozíciója nem valószínűsíthető. Talajban élő szervezetekre vonatkozó toxikológiai adatok hiányában a talajban élő szervezetek expozíciójának becslésére az egyensúly megoszláson alapuló módszer alkalmazható. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ. Különösen magas talajadszorpciós potenciálértékű anyagok vagy nagyon tartósan megmaradó anyagok esetében a regisztrálónak a rövid távú helyett hosszú távú toxikológiai vizsgálatot kell fontolóra vennie. |
|
9.4.1. Rövid távú toxikológiai vizsgálatok gerinctelen állatokon |
|
|
9.4.2. A talajban élő mikroorganizmusokra gyakorolt hatások |
|
|
9.4.3. Rövid távú toxicitás növényekre |
|
10. VIZSGÁLATI ÉS ANALITIKAI MÓDSZEREK
Kérésre meg kell adni az analitikai módszerek leírását azon releváns közegekre vonatkozóan, melyekre a kérdéses analitikai módszerek alkalmazásával a vizsgálatokat elvégezték. Ha az analitikai módszerek nem állnak rendelkezésre, ezt indokolni kell.
X. MELLÉKLET
AZ 1 000 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN ( 82 ) GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK
E melléklet szintjén a regisztrálónak javaslatot és időbeli ütemezési tervet kell benyújtania a melléklet tájékoztatási követelményeinek a 12. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint történő betartása érdekében.
A 12. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban e melléklet 1. oszlopa meghatározza az 1 000 tonna vagy azt meghaladó mennyiségben gyártott vagy behozott valamennyi anyaggal kapcsolatos egységesen előírt információkat. Ennek megfelelően az e melléklet 1. oszlopában előírt információk a VII., VIII. és IX. melléklet 1. oszlopában szereplők kiegészítésének minősülnek. Minden egyéb rendelkezésre álló releváns fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai információt meg kell adni. E melléklet 2. oszlopa felsorolja azokat a különleges szabályokat, melyek értelmében a regisztráló javasolhatja az egységesen előírt információk elhagyását, más információkkal való helyettesítését, más lépcsőben való megadását vagy más módon való alkalmazását. Amennyiben teljesülnek azok a feltételek, melyek alapján a melléklet 2. oszlopa eltérő alkalmazások javaslatát teszi lehetővé, a regisztrálónak ezt a tényt és az indoklást valamennyi eltérő alkalmazás javaslatára vonatkozóan a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt egyértelműen jeleznie kell.
E különleges szabályokon túlmenően a regisztráló javaslatot tehet a melléklet 1. oszlopában meghatározott egységesen előírt információknak a XI. mellékletben található általános szabályok szerinti alkalmazására. Ebben az esetben is – a regisztrálási dokumentáció megfelelő pontja alatt és a 2. oszlopban vagy a XI. mellékletben foglalt megfelelő különleges szabály(ok)ra hivatkozva – egyértelműen indokolnia kell az egységes információ minden eltérő alkalmazási javaslatára irányuló döntését ( 83 ).
Mielőtt az e mellékletben felsorolt tulajdonságok meghatározása céljából újabb vizsgálatokra kerülne sor, valamennyi rendelkezésre álló in vitro adatot, in vivo adatot, ►C11 humán szakirodalmi adatot, hiteles (Q)SAR-ból származó adatot, ◄ valamint rokon szerkezetű anyagokra vonatkozó adatot (kereszthivatkozási megközelítés) először ki kell értékelni. Kerülni kell a maró hatású anyagokkal és korróziót okozó koncentrációban/dózisban történő in vivo vizsgálatokat. A vizsgálatok előtt e mellékleten túlmenően a vizsgálati stratégiákra vonatkozó további iránymutatást el kell olvasni.
Ha az a javaslat, hogy bizonyos végpontokra vonatkozóan az információkat az e melléklet 2. oszlopában vagy a XI. mellékletben említett okoktól eltérő okok miatt ne adják meg, ezt a tényt és az indoklást is egyértelműen jelezni kell.
8. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
|
8.4. Ha a VII. vagy VIII. mellékletben szereplő bármelyik in vitro genotoxikológiai vizsgálat eredménye pozitív, a rendelkezésre álló valamennyi adat minőségétől és relevanciájától függően második in vivo szomatikus sejtvizsgálatra lehet szükség. Ha a rendelkezésre álló in vivo szomatikus sejtvizsgálatból származó pozitív eredmény pozitív, a csírasejt mutagenitás eshetőségét az összes rendelkezésre álló adat – ideértve a toxikokinetikai adatokat is – alapján kell mérlegelni. Amennyiben a csírasejt mutagenitásra vonatkozóan nem lehetséges egyértelmű következtetéseket levonni, kiegészítő vizsgálatokat kell fontolóra venni. |
|
|
8.6.3. A 40. vagy 41. cikk értelmében a regisztráló javaslatot tehet hosszú távú (≥ 12 hónapos) ismételt adagolású toxikológiai vizsgálatra, vagy az Ügynökség ezt előírhatja, ha a humán expozíció gyakorisága és időtartama azt jelzi, hogy a hosszú távú vizsgálat indokolt, és az alábbi feltételek egyike teljesül: — a 28 vagy 90 napos vizsgálatban különösen komoly vagy súlyos mérgező hatások voltak megfigyelhetők, melyekre vonatkozóan a rendelkezésre álló vizsgálati adatok a toxikológiai értékeléshez vagy kockázatjellemzéshez nem megfelelőek, vagy — a vizsgált anyaggal egyértelműen rokon molekulaszerkezetű anyagoknál kimutatott hatások a 28 napos vagy a 90 napos vizsgálat során nem voltak kimutathatók, vagy — az anyagnak lehet olyan veszélyes tulajdonsága, amely 90 napos vizsgálattal nem mutatható ki. |
|
|
8.6.4. A 40. vagy 41. cikk értelmében a regisztrálónak további vizsgálatokat kell javasolnia, vagy az Ügynökség ezeket előírhatja az alábbi esetekben: — különösen veszélyes toxicitás esetén (pl. komoly/súlyos hatások), vagy — olyan hatás észlelése esetén, melyre vonatkozóan a rendelkezésre álló vizsgálati adatok a toxikológiai értékeléshez és/vagy kockázatjellemzéshez nem megfelelőek. Ilyen esetekben az ilyen hatások kivizsgálására szolgáló speciális (pl. immuntoxikológiai, neurotoxikológiai) toxikológiai vizsgálatok elvégzése is megfelelőbb lehet, vagy — az expozíció különösen veszélyes (pl. olyan fogyasztási cikkekben való felhasználás, ami olyan expozíciós szintekhez vezet, melyek közel vannak azokhoz a dózisszintekhez, ahol toxicitás figyelhető meg). |
|
8.7. Vizsgálat reprodukciót károsító tulajdonságra |
8.7. A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha: — az anyag ismert genotoxikus rákkeltő anyag, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy — az anyag ismert csírasejt mutagén, és megfelelő kockázatkezelési intézkedések foganatosítására kerül sor, vagy — az anyag toxikológiai aktivitása alacsony (egyik rendelkezésre álló vizsgálat sem szolgáltat bizonyítékot a toxicitásra), toxikokinetikai adatokkal bizonyítható, hogy az expozíció releváns útjain keresztül nem fordul elő szisztémás felszívódás (pl. érzékeny módszer alkalmazásával a plazmában/vérben észlelt koncentráció a kimutathatósági határérték alatt marad, valamint az anyag és anyagcseretermékei a vizeletből, az epéből vagy a kilélegzett levegőből hiányoznak), végül nincs humán expozíció, vagy az nem jelentős. Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni. Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni. |
|
8.7.2. Fejlődés-toxikológiai vizsgálat egy fajon, az humán expozíció valószínű útjának figyelembe vételével a beadás legmegfelelőbb módjával (OECD 414). |
|
|
8.7.3. Kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat (a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően a vizsgálati módszerekről elfogadott bizottsági rendelet B.56. pontja vagy az OECD 443. sz. vizsgálati iránymutatása alapján), alapteszt (1A. és 1B. kohorsz az F2 nemzedékre való kiterjesztés nélkül), egy fajon, a beadás legmegfelelőbb módjával, a humán expozíció valószínű útjának figyelembevételével, hacsak a IX. melléklet követelményei értelmében már el nem végezték. |
8.7.3. A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, vagy az Ügynökség előírhatja az 1B. kohorsz esetében az F2 nemzedékre kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben: a) az anyag valamely felhasználása a fogyasztók vagy a foglalkozásszerű felhasználók számottevő expozíciójával jár, figyelembe véve többek között a fogyasztók árucikkeken keresztül megvalósuló expozícióját; és b) az alábbi feltételek bármelyike teljesül: — az anyag in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatokban olyan genotoxikus hatást mutat, amely alapján 2. kategóriába tartozó mutagén anyagként osztályozható, vagy — bizonyos jelek arra utalnak, hogy az anyag és/vagy valamely bomlástermékének belső dózisa a kísérleti állatokban csak hosszabb expozíciót követően ér el egy stabil szintet, vagy — a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatok eredményei szerint az endokrin rendszert károsító hatásokkal összefüggésbe hozható hatásmechanizmust fejt ki. A 40. vagy a 41. cikkel összhangban a regisztrálónak javasolnia kell, illetve az Ügynökség előírhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatot, amennyiben az alábbiak bármelyike alátámasztja a (fejlődési) neurotoxicitás vagy (fejlődési) immunotoxicitás gyanúját: — a rendelkezésre álló in vivo vagy nem állatokon végzett vizsgálatokban az anyagról nyert információk (pl. központi idegrendszeri rendellenességet okoz, az idegrendszerre vagy az immunrendszerre bizonyítottan káros hatást gyakorol felnőtt állatoknál vagy méhen belüli expozíció esetében), vagy — az anyag valamely hatásmechanizmusa kapcsolatba hozható (fejlődési) neurotoxicitással és/vagy (fejlődési) immunotoxicitással (pl. kolineszterázgátló hatás, a káros hatásokhoz köthetően a pajzsmirigyhormonok szintjeinek jelentős megváltoztatása), vagy — a vizsgált anyaghoz szerkezetileg hasonló anyagok hatásairól rendelkezésre álló, ilyen hatásokat vagy hatásmechanizmusokat valószínűsítő információ. A fejlődési toxicitással kapcsolatos aggodalmak tisztázása érdekében a regisztráló javasolhatja a 2A./2B. kohorszra (fejlődési neurotoxicitás) és/vagy 3. kohorszra (fejlődési immunotoxicitás) kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat helyett más fejlődési neurotoxicitási és/vagy fejlődési immuntoxicitási vizsgálatok elvégzését. A 2015. március 13. előtt megkezdett (a B.35. pont és az OECD 416. sz. vizsgálati iránymutatása alapján végzett) kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálatok alkalmasnak tekintendők ezen információs követelmény kielégítésére. |
|
8.9.1. Rákkeltőhatás-vizsgálat |
►C11 8.9.1. A 40. vagy 41. cikk értelmében a regisztráló javaslatot tehet rákkeltőhatás-vizsgálatra vagy az Ügynökség ezt előírhatja, ◄ ha: — az anyag széles körben szórt állapotban használatos, vagy bizonyított a gyakori vagy tartós humán expozíció, és ►M3 — az anyag a csírasejt-mutagén 2. kategóriába sorolt, vagy az ismételt adagolású vizsgálat(ok) azt bizonyítják, hogy az anyag hiperpláziát és/vagy rákmegelőző állapotot jelentő károsodásokat hozhat létre. ◄ Ha az anyag a csírasejt-mutagén 1A. vagy 1B. kategóriába sorolt, az alapfeltételezés az, hogy a genotoxikus rákkeltő mechanizmus jelenléte valószínűsíthető. Ezekben az esetekben rákkeltőhatás-vizsgálat végzése általában nem követelmény. |
9. ÖKOTOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
|
1. OSZLOP EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK |
2. OSZLOP AZ 1. OSZLOPTÓL ELTÉRŐ ALKALMAZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI |
|
9.2. Lebomlás |
9.2. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy az anyag és bomlástermékei lebonthatóságát tovább kell vizsgálni, további biotikus lebonthatósági vizsgálatot kell javasolni. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ, és megfelelő közegben (például vízben, üledékben vagy talajban) végzett szimulációs vizsgálatot is tartalmazhat. |
|
9.2.1. Biotikus |
|
|
9.3. Az anyag sorsa és viselkedése a környezetben |
|
|
9.3.4. További információk az anyag és/vagy bomlástermékei környezeti sorsára és viselkedésére vonatkozóan |
9.3.4. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy az anyag környezeti sorsát és viselkedését tovább kell vizsgálni, a 39. vagy 40. cikk értelmében a regisztrálónak további vizsgálatokat kell javasolnia, vagy az Ügynökség ezeket előírhatja. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ. |
|
9.4. Szárazföldi élőlényekre gyakorolt hatások |
9.4. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy az anyagnak és/vagy bomlástermékeinek a szárazföldi élőlényekre gyakorolt hatásainak további vizsgálatára van szükség, a regisztrálónak hosszú távú toxikológiai vizsgálatra kell javaslatot tennie. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ. Ezeket a vizsgálatokat nem kell elvégezni, ha a talaj közvetlen és közvetett expozíciója nem valószínűsíthető. |
|
9.4.4. Hosszú távú toxikológiai vizsgálat gerinctelen állatokon, kivéve, ha a IX. mellékletben előírtak részeként az információ már rendelkezésre áll. |
|
|
9.4.6. Hosszú távú toxikológiai vizsgálat növényeken, kivéve, ha a IX. mellékletben előírtak részeként az információ már rendelkezésre áll. |
|
|
9.5.1. Hosszú távú toxicitás üledéklakó szervezetekre |
9.5.1. Amennyiben az I. melléklet szerinti kémiai biztonsági értékelés azt jelzi, hogy az anyagnak és/vagy lényeges bomlástermékeinek az üledékekben élő szervezetekre gyakorolt hatásainak további vizsgálatára van szükség, a regisztrálónak hosszú távú toxikológiai vizsgálatra kell javaslatot tennie. A megfelelő vizsgálat(ok) kiválasztása a kémiai biztonsági értékelés eredményétől függ. |
|
9.6.1. Hosszú távú toxicitás vagy reprodukciót károsító hatás madarakra |
9.6.1. Bármilyen vizsgálat szükségességét körültekintően kell mérlegelni, az e mennyiségi szinten az emlősökről általában rendelkezésre álló kiterjedt adatok figyelembevételével. |
10. VIZSGÁLATI ÉS ANALITIKAI MÓDSZEREK
Kérésre meg kell adni az analitikai módszerek leírását azon releváns közegekre vonatkozóan, melyekre a kérdéses analitikai módszerek alkalmazásával a vizsgálatokat elvégezték. Ha az analitikai módszerek nem állnak rendelkezésre, ezt igazolni kell.
XI. MELLÉKLET
A VII–X. MELLÉKLETBEN MEGHATÁROZOTT EGYSÉGES VIZSGÁLATI RENDSZERTŐL VALÓ ELTÉRÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A VII–X. mellékletek meghatározzák az alábbi mennyiségekben gyártott vagy behozott valamennyi anyagra vonatkozó tájékoztatási követelményeket:
— 1 tonna vagy azt meghaladó mennyiség a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében,
— 10 tonna vagy azt meghaladó mennyiség a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében,
— 100 tonna vagy azt meghaladó mennyiség a 12. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében, és
— 1 000 tonna vagy azt meghaladó mennyiség a 12. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében.
A VII–X. mellékletek 2. oszlopában meghatározott különös szabályokon túl a regisztráló az egységes vizsgálati rendszert az e melléklet 1. szakaszában meghatározott általános szabályokkal összhangban eltérve alkalmazhatja. A dokumentáció értékelése során az Ügynökség értékelheti az egységes vizsgálati rendszer ezen eltérő alkalmazásait.
1. A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSE TUDOMÁNYOS SZEMPONTBÓL NEM INDOKOLT
1.1. A már meglévő adatok felhasználása
1.1.1. Nem a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) vagy a 13. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerek szerint végzett kísérletekből származó fiziko-kémiai tulajdonságokra vonatkozó adatok
Az adatokat a 13. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő vizsgálati módszerekből származó adatokkal akkor kell egyenértékűnek tekinteni, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
1. az osztályba sorolás, címkézés és/vagy kockázatértékelés szempontjából megfelelőek;
2. a vizsgálat megfelelőségének értékeléséhez elegendő dokumentáció áll rendelkezésre; és
3. a vizsgált végpontra az adatok hitelesek és a vizsgálatot elfogadható minőségbiztosítási szinten végezték.
1.1.2. Nem a helyes laboratóriumi gyakorlat alapján vagy a 13. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerek szerint végzett kísérletekből származó, az emberi egészséggel vagy környezettel kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó adatok
Az adatokat a 13. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő vizsgálati módszerekből származó adatokkal akkor kell egyenértékűnek tekinteni, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
1. az osztályba sorolás, címkézés és/vagy kockázatértékelés szempontjából megfelelőek;
2. a 13. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő vizsgálati módszerek szerint tanulmányozandó kulcsparaméterekre megfelelően és megbízhatóan terjed ki a vizsgálat;
3. a 13. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerek szerinti vizsgálatéhoz hasonló vagy annál hosszabb expozíciós időtartam, ha az expozíció időtartama lényeges paraméter; és
4. a vizsgálatról megfelelő és megbízható dokumentáció áll rendelkezésre.
1.1.3. Humán szakirodalmi adatok
Figyelembe kell venni az olyan humán szakirodalmi adatokat, mint a veszélynek kitett népességre vonatkozó epidemiológiai vizsgálatok, baleseti vagy munkahelyi expozíciós adatok és klinikai vizsgálatok.
Egy meghatározott, emberi egészségre gyakorolt hatás vonatkozásában az adatok súlya függ többek között az elemzés típusától és a vizsgált paraméterek milyenségétől, valamint a válasz nagyságától és fajlagosságától, következésképpen a hatás előreláthatóságától. Az adatok megfelelősége értékelésének kritériumai az alábbiakat foglalják magukban:
1. a veszélynek kitett és a kontrolcsoportok helyes kiválasztása és jellemzése;
2. az expozíció megfelelő jellemzése;
3. betegség előfordulása esetén megfelelő időtartamú nyomon követés;
4. egy hatás megfigyelésének hiteles módszere;
5. a torzító és zavaró tényezők kellő figyelembevétele; és
6. ésszerű statisztikai megbízhatóság a következtetés indokolása céljából.
Minden esetben megfelelő és megbízható dokumentációt kell biztosítani.
1.2. A bizonyítékok súlya
Több, egymástól független információs forrásból származó adat elegendő bizonyítékkal szolgálhat annak a feltételezésnek/következtetésnek a levonásához, miszerint egy anyag adott veszélyes tulajdonsággal rendelkezik vagy nem rendelkezik, míg e vélemény alátámasztásához az egyes forrásokból nyert különálló információk önmagukban nem tekinthetők elegendőnek.
A 13. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerek között még nem szereplő új vizsgálati módszerekkel, vagy a Bizottság vagy az Ügynökség által azokkal egyenértékűnek elismert nemzetközi vizsgálati módszerrel nyert adatok elegendő bizonyítékkal szolgálhatnak annak a következtetésnek a levonásához, miszerint egy anyag adott veszélyes tulajdonsággal rendelkezik vagy nem rendelkezik.
Ha adott veszélyes tulajdonság meglétére vagy hiányára vonatkozóan elegendő súlyú bizonyíték áll rendelkezésre:
— az adott tulajdonságra gerinces állatokon további vizsgálatot elvégezni nem szabad,
— a gerinces állatokat nem igénylő vizsgálatok elhagyhatók.
Minden esetben megfelelő és megbízható dokumentációt kell biztosítani.
1.3. Minőségi vagy mennyiségi szerkezet-aktivitási összefüggések ((Q)SAR)
A hiteles, minőségi vagy mennyiségi szerkezet-aktivitási összefüggési modellek eredményei ((Q)SAR) jelezhetik bizonyos veszélyes tulajdonságok meglétét vagy hiányát. Kísérletek helyett (Q)SAR-eredmények használhatók, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
— az eredmények olyan (Q)SAR-modellből származnak, melynek tudományos hitelessége megalapozott,
— az anyag a (Q)SAR-modell alkalmazási területére esik,
— az eredmények az osztályba sorolási, címkézési és kockázatértékelési célok szempontjából megfelelőek, és
— az alkalmazott módszerről megfelelő és megbízható dokumentáció áll rendelkezésre.
Az Ügynökség a Bizottsággal, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve iránymutatást dolgoz ki és bocsát rendelkezésre annak értékelésére, hogy – példákkal szemléltetve – e feltételeknek mely (Q)SAR-ok felelnek meg.
1.4. In vitro módszerek
Megfelelő in vitro módszerekkel nyert eredmények bizonyos veszélyes tulajdonság meglétét jelezhetik vagy a hatásmechanizmus megértése szempontjából lehetnek fontosak, ami az értékelésnél bírhat jelentőséggel. Ebben az összefüggésben a „megfelelő” a nemzetközileg elfogadott kísérleti fejlesztési kritériumok szerint elegendő mértékben kidolgozottat jelent (pl. az Európai Alternatív Vizsgálati Módszerek Hitelesítésével Foglalkozó Központ [ECVAM] kritériumainak egy kísérletnek az előhitelesítési folyamatba történő bevételére). A lehetséges kockázattól függően az egyes mennyiségi szinteken a VII. vagy VIII. mellékletben előírt információkon túlmenően azonnali megerősítést igénylő vizsgálatra, illetve a IX. vagy X. mellékletben előírt információkon túlmenően javasolt megerősítést igénylő vizsgálatra lehet szükség.
Amennyiben az ilyen in vitro módszerek alkalmazásával nyert eredmények egy bizonyos veszélyes tulajdonságot nem mutatnak ki, a megfelelő mennyiségi szinten ettől függetlenül a negatív eredmény megerősítése érdekében el kell végezni a vonatkozó vizsgálatot, kivéve, ha a vizsgálatot a VII–X. melléklet vagy e melléklet egyéb szabályai szerint nem kell elvégezni.
E megerősítés alól mentesség adható, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
1. az eredmények olyan in vitro módszerből származnak, melynek tudományos hitelességét hitelességi vizsgálat igazolja, a nemzetközileg elfogadott hitelesítési elvek szerint;
2. az eredmények az osztályba sorolás, címkézés és/vagy kockázatértékelés céljára megfelelnek; és
3. az alkalmazott módszerről megfelelő és megbízható dokumentáció áll rendelkezésre.
1.5. Az anyagok csoportosítása és a kereszthivatkozásos megközelítés
Azon anyagok, melyek fiziko-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságai feltehetőleg hasonlóak, vagy a szerkezeti hasonlóság miatt szabályos mintát követnek, anyagok csoportjának vagy „kategóriájának” tekinthetők. A csoport fogalmának alkalmazása megköveteli, hogy a fiziko-kémiai tulajdonságok, az emberi egészségre gyakorolt hatások, valamint a környezeti hatások vagy a környezeti sors a csoporton belüli referenciaanyag(ok)ra vonatkozó adatokból a csoportot alkotó többi anyagra való interpolálással becsülhetők legyenek (kereszthivatkozásos megközelítés). Ezzel elkerülhető, hogy minden anyagot minden végpontra vizsgálni kelljen. Az Ügynökség, miután konzultált az érdekelt iparági és más érdekelt felekkel, kibocsátja az iránymutatásait az első regisztráció határidő előtt.
A hasonlóságok az alábbiakon alapulhatnak:
1. közös funkcionális csoport;
2. közös prekurzorok és/vagy fizikai és biológiai folyamatok során létrejövő közös bomlástermékek valószínűsége, melyek szerkezetileg hasonló vegyi anyagokat eredményeznek; vagy
3. a kategórián belül a tulajdonságok hatóképesség-változásának állandó a mintája.
Ha a csoportelv kerül alkalmazásra, az anyagok osztályba sorolása és címkézése ez alapján történik.
Az eredményeknek minden esetben az alábbiaknak kell megfelelniük:
— az osztályba sorolás, címkézés és/vagy kockázatértékelés céljára alkalmasnak kell lenniük,
— a 13. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő vizsgálati módszer szerint kezelendő kulcsparaméterekre megfelelően és megbízhatóan ki kell terjedniük,
— ha az expozíció időtartama lényeges paraméter, a 13. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő vizsgálati módszeréhez hasonló, vagy annál hosszabb expozíciós időtartamra kell kiterjedniük, és
— az alkalmazott módszerről megfelelő és megbízható dokumentációnak kell rendelkezésre állnia.
2. A VIZSGÁLAT TECHNIKAILAG NEM MEGVALÓSÍTHATÓ
Adott végpontra vonatkozóan a vizsgálat elhagyható, ha az anyag tulajdonságai miatt a vizsgálat elvégzése technikailag nem lehetséges: pl. nagyon illékony, nagyon reaktív vagy instabil anyagokat nem lehet használni, az anyag vízzel történő elegyítése tűz- vagy robbanásveszélyt okozhat, vagy az anyag bizonyos vizsgálatokban megkövetelt izotópos nyomjelzése nem lehetséges. A 13. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerekben megadott – konkrétan valamely adott módszer technikai korlátaira vonatkozó – iránymutatást mindig be kell tartani.
3. ANYAGHOZ IGAZÍTOTT EXPOZÍCIÓ-KÖZPONTÚ VIZSGÁLAT
|
3.1. |
A VIII. melléklet 8.6. és 8.7. szakasza, a IX. melléklet és a X. melléklet szerinti vizsgálatok a kémiai biztonsági jelentésben kidolgozott expozíciós forgatókönyv(ek) alapján elhagyhatók. |
|
3.2. |
Minden esetben megfelelő indokolást és dokumentációt kell szolgáltatni. Az indokolásnak az I. melléklet 5. szakaszával összhangban elvégzett, alapos és szigorú expozíciós értékelésen kell alapulnia, és meg kell felelnie a következő kritériumok valamelyikének: a) a gyártó vagy importőr igazolja és dokumentálja, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül: i. az expozícióértékelés eredményei az anyag teljes életciklusa során előálló valamennyi releváns expozíció tekintetében minden gyártási forgatókönyv és a VI. melléklet 3.5. pontja szerinti minden azonosított felhasználás esetében azt mutatják, hogy vagy egyáltalán nem áll elő expozíció, vagy az expozíció mértéke nem jelentős; ii. az adott anyag tekintetében rendelkezésre álló vizsgálati adatokból, a tájékoztatási követelmény teljesítésének elhagyása miatt megnövekedett bizonytalanság teljes mértékű figyelembevételével származtatható egy olyan DNEL- vagy PNEC-érték, amely mind az elhagyni kívánt tájékoztatási követelmény, mind a kockázatértékelési célok szempontjából releváns és megfelelő ( 84 ); iii. a származtatott DNEL- vagy PNEC-érték és az expozícióértékelés eredményei egymással összevetve azt mutatják, hogy az expozíció mindig jelentősen kisebb a származtatott DNEL- vagy PNEC-értéknél; b) amennyiben az anyagot nem árucikké dolgozzák fel, a gyártó vagy importőr valamennyi releváns forgatókönyvre vonatkozóan igazolja és dokumentálja, hogy az anyagra annak teljes életciklusa során alkalmazzák a 18. cikk (4) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott, szigorúan ellenőrzött feltételeket; c) az anyagot árucikké dolgozzák fel oly módon, hogy hordozóanyagba ágyazzák vagy egyébként műszaki intézkedésekkel szigorúan, behatárolva tartják, továbbá igazolják és dokumentálják, hogy valamennyi következő feltétel teljesül: i. az anyag az életciklusának egyetlen szakaszában sem fog a környezetbe kerülni; ii. elhanyagolható annak valószínűsége, hogy a munkavállalók, a lakosok vagy a környezet a rendes vagy ésszerűen előre látható használati feltételek mellett expozíciónak lesznek kitéve; és iii. az anyagot a gyártás és a termelés valamennyi szakaszában, beleértve az anyaggal kapcsolatban e szakaszokban alkalmazott hulladékkezelési eljárásokat is, a 18. cikk (4) bekezdésének a)–f) pontjában előírt feltételeknek megfelelően kezelik. |
|
3.3. |
A különleges felhasználási feltételekről az adott esetnek megfelelően a 31. vagy a 32. cikkel összhangban, a szállítói láncban tájékoztatást kell adni. |
XII. MELLÉKLET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉRŐL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉRŐL
BEVEZETÉS
E melléklet célja annak meghatározása, hogy a továbbfelhasználók miként értékeljék és dokumentálják azt, hogy az általuk használt anyag(ok)ból eredő kockázatokat megfelelően kézben tartják az anyagok olyan felhasználása során, mely felhasználás a rendelkezésükre bocsátott biztonsági adatlapon nem szerepel, valamint azt, hogy a szállítási láncban lejjebb lévő más felhasználók megfelelően kézben tudják tartani a kockázatokat. Az értékelésnek az anyagot egész életciklusa során, a továbbfelhasználóhoz saját felhasználásra való eljutásától a szállítási láncban történő további azonosított felhasználásokig végig kell követnie. Az értékelésnek figyelembe kell vennie az anyag önmagában való, ►M3 keverékben ◄ vagy árucikkben történő felhasználását.
A kémiai biztonsági értékelés elvégzésekor és a kémiai biztonsági jelentés elkészítésekor a továbbfelhasználónak figyelembe kell vennie a vegyi anyag szállítójától e rendelet 31. és 32. cikkének értelmében kapott információkat. Lehetőség szerint és adott esetben a közösségi jogszabályok értelmében elvégzett értékelést (pl. a 793/93/EGK rendelet értelmében elvégzett kockázatértékelést) a kémiai biztonsági értékelésben figyelembe kell venni és a kémiai biztonsági jelentésben tükrözni kell. Az ilyen értékelésektől való eltéréseket indokolni kell. Az egyéb nemzetközi és nemzeti programok értelmében elvégzett értékelések is figyelembe vehetők.
A továbbfelhasználó által a kémiai biztonsági értékelés elvégzése és a kémiai biztonsági jelentés elkészítése során követett folyamat három lépésből áll:
1. LÉPÉS: EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYV(EK) KIDOLGOZÁSA
A továbbfelhasználó az I. melléklet 5. szakaszának megfelelően expozíciós forgatókönyveket dolgoz ki azon felhasználásokra, melyek a rendelkezésére bocsátott biztonsági adatlapon nem szerepelnek.
2. LÉPÉS: SZÜKSÉG SZERINT A SZÁLLÍTÓ ÁLTALI VESZÉLYÉRTÉKELÉS PONTOSÍTÁSA
Amennyiben a továbbfelhasználó a rendelkezésére bocsátott biztonsági adatlapon szereplő veszélyértékelést és PBT-értékelést megfelelőnek tartja, további veszélyértékelésre vagy PBT- és vPvB-értékelésre nincs szükség. Ebben az esetben a továbbfelhasználó a szállító által megadott releváns információkat használja fel a kockázatjellemzéshez. Ezt a kémiai biztonsági jelentésben jelezni kell.
Amennyiben a továbbfelhasználó a rendelkezésére bocsátott biztonsági adatlapon szereplő értékeléseket nem tartja megfelelőnek, az I. melléklet 1–4. szakaszának értelmében a számára megfelelő módon elvégzi a vonatkozó értékeléseket.
Azokban az esetekben, amikor a továbbfelhasználó úgy véli, hogy kémiai biztonsági jelentése elkészítéséhez a szállító által megadott információkon kívül kiegészítő információkra van szüksége, ezeket a továbbfelhasználó gyűjti össze. Ha ezen információk csak gerinces állatokon végzett vizsgálatokkal szerezhetők be, a továbbfelhasználó a 38. cikk értelmében a vizsgálati módszerre vonatkozó javaslatot nyújt be az Ügynökséghez. Ebben magyarázattal kell szolgálnia arra nézve, hogy a kiegészítő információkat miért tartja szükségesnek. A további vizsgálati eredmények megszületéséig kémiai biztonsági jelentésében rögzíti azokat a kockázatkezelési intézkedéseket, melyeket a vizsgálat tárgyát képező kockázatok kezelése érdekében foganatosított.
Minden kiegészítő vizsgálat végeztével a továbbfelhasználó felülvizsgálja a kémiai biztonsági jelentést és – adott esetben, amennyiben ennek elkészítésére kötelezett – saját biztonsági adatlapját.
3. LÉPÉS: KOCKÁZATJELLEMZÉS
Az I. melléklet 6. szakaszában előírtaknak megfelelően minden új expozíciós forgatókönyvre vonatkozóan kockázatjellemzést kell készíteni. A kockázatjellemzést a kémiai biztonsági jelentés vonatkozó pontja alatt kell feltüntetni és a biztonsági adatlap vonatkozó pontja(i) alatt összegezni.
Az expozíciós forgatókönyvek kidolgozásakor a működési feltételekre és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó kezdeti feltételezésekből kell kiindulni. Amennyiben a kezdeti feltételezések a kockázat olyan jellemzéséhez vezetnek, amely az emberi egészség és a környezet nem megfelelő védelmét mutatja, akkor a folyamatot egy vagy több tényező megváltoztatásával addig kell ismételni, amíg a veszély megfelelő kézben tartása igazolható. Ehhez a veszélyekkel vagy az expozícióval kapcsolatos további információk megszerzésére, vagy a folyamat, a működési feltételek vagy a kockázatkezelési intézkedések megfelelő megváltoztatására lehet szükség. Ezért fokozatos megközelítés jöhet létre egyrészről egy (kezdeti), a kockázatkezelési intézkedések kidolgozását és végrehajtását tartalmazó expozíciós forgatókönyv kidolgozása és felülvizsgálata, másrészről pedig a végleges expozíciós forgatókönyv elkészítéséhez szükséges további információk létrehozása között. A további információk megszerzésének célja egy, pontosított veszélyértékelésen és/vagy expozíciós értékelésen alapuló, egzaktabb kockázatjellemzés kialakítása.
A továbbfelhasználó az I. melléklet B. részének 9. és 10. szakaszában, valamint a 7. szakaszban megadott formátumnak, továbbá adott esetben ezen formátum más szakaszainak megfelelően kémiai biztonsági értékelésének részletezésével kémiai biztonsági jelentést készít.
A kémiai biztonsági jelentés A. része nyilatkozatot tartalmaz, miszerint a továbbfelhasználó a vonatkozó expozíciós forgatókönyvekben felvázolt kockázatkezelési intézkedéseket saját használatára bevezette, és az expozíciós forgatókönyvekben felvázolt, azonosított felhasználásokra vonatkozó kockázatkezelési intézkedésekről a szállítói lánc további tagjainak tájékoztatást adott.
XIII. MELLÉKLET
A PERZISZTENS, BIOAKKUMULATÍV ÉS MÉRGEZŐ ANYAGOK, VALAMINT A NAGYON PERZISZTENS ÉS NAGYON BIOAKKUMULATÍV ANYAGOK AZONOSÍTÁSI KRITÉRIUMAI
Ez a melléklet a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok (PBT-anyagok), valamint a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok (vPvB-anyagok) azonosításának kritériumait határozza meg, valamint azon információk körét, amelyeket egy anyag perzisztenciájának, bioakkumulációs potenciáljának vagy toxicitásának értékelésekor figyelembe kell venni.
A perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok azonosításánál a bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló szakértői értékelést kell végezni, amely során a 3.2. pontban felsorolt minden releváns és rendelkezésre álló adatot össze kell hasonlítani az 1. pontban szereplő kritériumokkal. Az említett értékelést különösen abban az esetben kell elvégezni, ha a rendelkezésre álló adatokra nem alkalmazhatók egy az egyben az 1. pontban ismertetett kritériumok.
A bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás azt jelenti, hogy együttesen kell figyelembe venni az anyag PBT vagy vPvB tulajdonságára utaló összes rendelkezésre álló információt, mint például monitoring, modellezés, megfelelő in vitro vizsgálatok eredményei, állatkísérletekből származó releváns adatok, kategorizálásból (csoportosítás, interpoláció) származó információk, (számszerűsített) szerkezet/hatás összefüggések eredményei, az emberekre vonatkozó tapasztalatok, mint például munka-egészségügyi adatok és baleseti adatbázisokból származó adatok, epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információk, valamint jól dokumentált esetleírások és megfigyelések. Az adatokat minőségük és konzisztenciájuk alapján megfelelően súlyozni kell. A rendelkezésre álló eredményeket – a belőlük külön-külön levonható következtetésektől függetlenül – a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás keretében, együttesen kell kiértékelni.
A PBT vagy vPvB tulajdonságok értékeléséhez használt információknak releváns körülmények között kapott adatokon kell alapulniuk.
Az azonosítás során figyelembe kell venni az anyag összetevőinek, valamint átalakulási és/vagy bomlástermékeinek PBT/vPvB tulajdonságát is.
Ez a melléklet minden szerves anyagra alkalmazandó, beleértve a fémorganikus anyagokat is.
1. A PBT ÉS vPvB ANYAGOK AZONOSÍTÁSÁHOZ HASZNÁLANDÓ KRITÉRIUMOK
1.1. PBT-anyagok
Az 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. pontban megadott perzisztencia-, bioakkumulációs és toxicitási kritériumoknak megfelelő anyagok PBT-anyagnak minősülnek.
1.1.1. Perzisztencia
Egy anyag akkor felel meg a perzisztencia (P) kritériumának, ha:
a) felezési ideje tengervízben 60 napnál hosszabb;
b) felezési ideje édesvízben vagy torkolati vízben 40 napnál hosszabb;
c) felezési ideje tengeri üledékben 180 napnál hosszabb;
d) felezési ideje édesvízi vagy torkolati vízi üledékben 120 napnál hosszabb;
e) felezési ideje a talajban 120 napnál hosszabb.
1.1.2. Bioakkumuláció
Egy anyag akkor felel meg a bioakkumuláció (B) kritériumának, ha a vízben élő fajokban kimutatott biokoncentrációs tényezője nagyobb, mint 2 000 .
1.1.3. Toxicitás
Egy anyag akkor felel meg a toxicitás (T) kritériumának, ha:
a) tengeri és édesvízi élőlények esetében a megfigyelhető hatást hosszú távon sem okozó koncentráció (NOEC) vagy az EC10 kisebb, mint 0,01 mg/l;
b) az 1272/2008/EK rendelet szerint besorolható rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória), csírasejtmutagénként (1A. vagy 1B. kategória) vagy reprodukciót károsító hatásúként (1A., 1B. vagy 2. kategória);
c) a krónikus toxicitás egyéb bizonyítéka áll rendelkezésre, például az anyag megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti, ismétlődő expozíció esetén célszervi toxikus hatást mutatóként (STOT RE 1. vagy 2. kategória) való besorolás feltételeinek.
1.2. vPvB-anyagok
Az 1.2.1. és 1.2.2. pontban megadott perzisztencia- és bioakkumulációs kritériumoknak megfelelő anyagok vPvB-anyagnak minősülnek.
1.2.1. Perzisztencia
Egy anyag akkor felel meg a nagyfokú perzisztencia (vP) kritériumának, ha:
a) felezési ideje tengervízben, édesvízben vagy torkolati vízben 60 napnál hosszabb;
b) felezési ideje tengeri, édesvízi vagy torkolati vízi üledékben 180 napnál hosszabb;
c) felezési ideje a talajban 180 napnál hosszabb.
1.2.2. Bioakkumuláció
Egy anyag akkor felel meg a nagyfokú bioakkumuláció (vB) kritériumának, ha a vízben élő fajokban kimutatott biokoncentrációs tényezője nagyobb, mint 5 000 .
2. A P, vP, B, vB és T TULAJDONSÁGOK SZŰRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
2.1. Regisztráció
A regisztrálási dokumentációban a PBT- és vPvB-anyagok azonosításához a regisztrálónak az I. melléklet és az e melléklet 3. pontja szerinti információkból kell kiindulnia.
Ha a technikai dokumentáció egy vagy két végpontra vonatkozóan csak a VII. és VIII. mellékletben megkövetelt információkat tartalmazza, a regisztrálónak a P, B és T tulajdonságok szűrése szempontjából releváns információkat kell figyelembe vennie e melléklet 3.1. pontjával összhangban. Amennyiben a szűrés vagy más információ jelzi PBT/vPvB tulajdonság előfordulásának valószínűségét, a regisztrálónak releváns kiegészítő adatokat kell előállítania e melléklet 3.2. pontjával összhangban. Ha a releváns kiegészítő adatokhoz szükség van a IX. vagy X. mellékletben szereplő információkra, a regisztrálónak vizsgálatot kell javasolnia. Ha az anyag feldolgozásának és felhasználásának feltételei megfelelnek a XI. melléklet 3.2. pontjának b) vagy c) alpontjában meghatározott követelményeknek, a kiegészítő adatoktól el lehet tekinteni, és ebben az esetben az anyagot a regisztrálási dokumentációban PBT- vagy vPvB-anyagnak kell tekintetni. A PBT/vPvB tulajdonságok értékeléséhez nem szükséges kiegészítő adatokat előállítani, ha sem a szűrés, sem más információ nem jelzi P vagy B tulajdonság előfordulásának valószínűségét.
2.2. Engedélyeztetés
A 57. cikk d) és e) pontjában említett kritériumokat teljesítő anyagok azonosításához a regisztrálási dokumentációban rendelkezésre álló releváns információkat és egyéb, a 3. pont szerinti információkat kell figyelembe venni.
3. A P, vP, B, vB és T TULAJDONSÁGOK SZŰRÉSEKOR ÉS ÉRTÉKELÉSEKOR FIGYELEMBE VEENDŐ INFORMÁCIÓK
3.1. Szűrési szempontok
A 2.1. pont második bekezdésében említett esetekben a következő információkat kell figyelembe venni egy anyag P, vP, B, vB és T tulajdonságainak szűrésekor, és e szempontok nem kötelező jelleggel a 2.2. pontban említett esetben is használhatóak a P, vP, B, vB és T tulajdonságok szűrésekor.
3.1.1. A perzisztencia (P vagy vP) mutatói
a) a könnyű biolebonthatóságot vizsgáló tesztek eredményei a VII. melléklet 9.2.1.1. pontjának megfelelően;
b) más szűrési vizsgálatok (például továbbfejlesztett könnyű biolebonthatósági vizsgálat, inherens biolebonthatósági vizsgálatok) eredményei;
c) biodegradációs (Q)SAR-modellek eredményei a XI. melléklet 1.3. pontjával összhangban;
d) egyéb adatok, amennyiben alkalmasságuk és megbízhatóságuk ésszerűen bizonyítható.
3.1.2. A bioakkumuláció (B vagy vB) mutatói
a) a VII. melléklet 7.8. pontjának megfelelően kísérletileg meghatározott vagy a XI. melléklet 1.3. pontjának megfelelően (Q) SAR-modellel becsült oktanol–víz megoszlási együttható;
b) egyéb adatok, amennyiben alkalmasságuk és megbízhatóságuk ésszerűen bizonyítható.
3.1.3. A toxicitás (T) mutatói
a) rövid távú vízi toxicitás a VII. melléklet 9.1. pontjának és a VIII. melléklet 9.1.3. pontjának megfelelően;
b) egyéb adatok, amennyiben alkalmasságuk és megbízhatóságuk ésszerűen bizonyítható.
3.2. Értékelési szempontok
A P, vP, B, vB és T tulajdonságok értékelésekor a bizonyítékok mérlegelésén alapuló megközelítés alkalmazása mellett a következőket kell figyelembe venni:
3.2.1. A perzisztencia (P vagy vP) értékelése
a) felszíni vízben való teljes lebomlást vizsgáló szimuláció eredményei;
b) talajban való teljes lebomlást vizsgáló szimuláció eredményei;
c) üledékben való teljes lebomlást vizsgáló szimuláció eredményei;
d) egyéb adatok, például terepi vizsgálatok vagy nyomon követéses vizsgálat eredményei, amennyiben ezek alkalmassága és megbízhatósága ésszerűen bizonyítható.
3.2.2. A bioakkumuláció (B vagy vB) értékelése
a) vízi fajokon végzett biokoncentrációs vagy bioakkumulációs vizsgálat eredményei;
b) a bioakkumulációs potenciálra vonatkozó egyéb adatok, amennyiben alkalmasságuk és megbízhatóságuk ésszerűen bizonyítható, például:
— szárazföldi fajokon végzett bioakkumulációs vizsgálat eredményei,
— emberi szövetek vagy testnedvek (pl. vér, tej, zsír) tudományos elemzéséből származó adatok,
— a környező területekhez képest magas szintek megfigyelése egy terület élővilágában, különösen veszélyeztetett fajokban vagy populációkban,
— állatokon végzett krónikus toxicitási vizsgálat eredményei,
— az anyag toxikokinetikai viselkedésének értékelése;
c) az anyagnak a táplálékláncban való felhalmozódási (biomagnifikációs) képességére vonatkozó adatok, lehetőleg biomagnifikációs tényezőben vagy trofikus magnifikációs tényezőben kifejezve.
3.2.3. A toxicitás (T) értékelése
a) hosszú távú toxikológiai vizsgálat gerinctelen állatokon a IX. melléklet 9.1.5. pontjának megfelelően;
b) hosszú távú toxikológiai vizsgálat halakon a IX. melléklet 9.1.6. pontjának megfelelően;
c) növekedésgátlási vizsgálat vízinövényeken a VII. melléklet 9.1.2. pontjának megfelelően;
d) az anyag az 1272/2008/EK rendelet szerint besorolható rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória) (figyelmeztető mondatok: H350 vagy H350i), csírasejtmutagénként (1A. vagy 1B. kategória) (figyelmeztető mondat: H340), reprodukciót károsítóként (1.A, 1.B és/vagy 2. kategória) (figyelmeztető mondatok: H360, H360F, H360D, H360FD, H360Fd, H360fD, H361, H361f, H361d vagy H361fd), ismétlődő expozíció esetén célszervi toxikus hatást mutatóként (1. vagy 2. kategória) (figyelmezető mondat: H372 vagy H373);
e) hosszú távú toxicitás vagy reprodukciót károsító hatás madarakra a X. melléklet 9.6.1. pontjának megfelelően;
f) egyéb adatok, amennyiben relevanciájuk és megbízhatóságuk ésszerűen bizonyítható.
XIV. MELLÉKLET
AZ ENGEDÉLYKÖTELES ANYAGOK JEGYZÉKE
|
Bejegyzés száma |
Anyag |
Lényegi tulajdonság az 57. cikk szerint |
Átmeneti intézkedések |
Mentesség (felhasználási kategóriák) |
Felülvizsgálati időszak |
|
|
Kérelem benyújtásának határideje (1) |
Lejárati idő (2) |
|||||
|
1. |
5-terc-butil-2,4,6-trinitro-m-xilén (pézsmaxilén) EK-szám: 201-329-4 CAS-szám: 81-15-2 |
vPvB |
2013. február 21. |
2014. augusztus 21. |
— |
— |
|
2. |
4,4’-diamino-difenil-metán (MDA) EK-szám: 202-974-4 CAS-szám: 101-77-9 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2013. február 21. |
2014. augusztus 21. |
— |
— |
|
3. |
hexabróm-ciklododekán (HBCDD) EK-szám: 221-695-9, 247-148-4,CAS-szám: 3194-55-6 25637-99-4alfa-hexabróm-ciklododekán CAS-szám: 134237-50-6, béta-hexabróm-ciklododekán CAS-szám: 134237-51-7 gamma-hexabróm-ciklododekán CAS-szám: 134237-52-8 |
PBT |
2014. február 21. |
2015. augusztus 21. |
— |
— |
|
4. |
bisz-(2-etilhexil)-ftalát (DEHF) (DEHP) EK-szám: 204-211-0 CAS-szám: 117-81-7 |
Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2013. augusztus 21. |
2015. február 21. |
Gyógyszerek közvetlen csomagolásánál történő alkalmazás a 726/2004/EK, a 2001/82/EK és/vagy a 2001/83/EK irányelvek hatályában. |
|
|
5. |
benzil-butil-ftalát (BBP) EK-szám: 201-622-7 CAS-szám: 85-68-7 |
Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2013. augusztus 21. |
2015. február 21. |
Gyógyszerek közvetlen csomagolásánál történő alkalmazás a 726/2004/EK, a 2001/82/EK és/vagy a 2001/83/EK irányelvek hatályában. |
|
|
6. |
Dibutil-ftalát (DBP) EK-szám: 201-557-4 CAS-szám: 84-74-2 |
Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2013. augusztus 21. |
2015. február 21. |
Gyógyszerek közvetlen csomagolásánál történő alkalmazás a 726/2004/EK, a 2001/82/EK és/vagy a 2001/83/EK irányelvek hatályában. |
|
|
7. |
Diizobutil–ftalát EK-szám: 201-553-2 CAS-szám: 84-69-5 |
Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2013. augusztus 21. |
2015. február 21. |
— |
— |
|
8. |
Diarzén-trioxid EK-szám: 215-481-4 CAS-szám: 1327-53-3 |
Rákkeltő (1A. kategória) |
2013. november 21. |
2015. május 21. |
— |
— |
|
9. |
Diarzén-pentaoxid EK-szám: 215-116-9 CAS-szám: 1303-28-2 |
Rákkeltő (1A. kategória) |
2013. november 21. |
2015. május 21. |
— |
— |
|
10. |
Ólom-kromát EK-szám: 231-846-0 CAS-szám: 7758-97-6 |
Rákkeltő (1B. kategória) Reprodukciót károsító anyag (1A. kategória) |
2013. november 21. |
2015. május 21. |
— |
— |
|
11. |
Ólom–szulfokromát-sárga (C.I. Pigment Yellow 34) EK-szám: 215-693-7 CAS-szám: 1344-37-2 |
Rákkeltő (1B. kategória) Reprodukciót károsító anyag (1A. kategória) |
2013. november 21. |
2015. május 21. |
— |
— |
|
12. |
Ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös (C. I. Pigment Red 104) EK-szám: 235-759-9 CAS-szám: 12656-85-8 |
Rákkeltő (1B. kategória) Reprodukciót károsító anyag (1A. kategória) |
2013. november 21. |
2015. május 21. |
|
|
|
13. |
Trisz(2-klóretil) foszfát EK-szám: 204-118-5 CAS-szám: 115-96-8 |
Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2014. február 21. |
2015. augusztus 21. |
|
|
|
14. |
2,4-dinitrotoluol EK-szám: 204-450-0 CAS-szám: 121-14-2 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2014. február 21. |
2015. augusztus 21. |
|
|
|
15. |
Triklór-etilén EK-szám.: 201-167-4 CAS-szám: 79-01-6 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2014. október 21. |
2016. április 21. |
— |
— |
|
16. |
Króm-trioxid EK-szám: 215-607-8 CAS-szám: 1333-82-0 |
Rákkeltő (1A. kategória) Mutagén (1B. kategória) |
2016. március 21. |
2017. szeptember 21. |
— |
— |
|
17. |
Króm-trioxidból előállított savak és oligomerjeik A következőket tartalmazó csoport: Krómsav EK-szám: 231-801-5 CAS-szám: 7738-94-5 Dikrómsav EK-szám: 236-881-5 CAS-szám: 13530-68-2 Krómsav és dikrómsav oligomerjei EK-szám: nincs még hozzárendelve CAS-szám: nincs még hozzárendelve |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2016. március 21. |
2017. szeptember 21. |
— |
— |
|
18. |
Nátrium-dikromát EK-szám: 234-190-3 CAS-szám: 7789-12-0 10588-01-9 |
Rákkeltő (1B. kategória) Mutagén (1B. kategória) Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2016. március 21. |
2017. szeptember 21. |
— |
— |
|
19. |
Kálium-dikromát EK-szám: 231-906-6 CAS-szám: 7778-50-9 |
Rákkeltő (1B. kategória) Mutagén (1B. kategória) Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2016. március 21. |
2017. szeptember 21. |
— |
— |
|
20. |
Ammónium-dikromát EK-szám: 232-143-1 CAS-szám: 7789-09-5 |
Rákkeltő (1B. kategória) Mutagén (1B. kategória) Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2016. március 21. |
2017. szeptember 21. |
|
|
|
21. |
Kálium-kromát EK-szám: 232-140-5 CAS-szám: 7789-00-6 |
Rákkeltő (1B. kategória) Mutagén (1B. kategória) |
2016. március 21. |
2017. szeptember 21. |
|
|
|
22. |
Nátrium-kromát EK-szám: 231-889-5 CAS-szám: 7775-11-3 |
Rákkeltő (1B. kategória) Mutagén (1B. kategória) Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2016. március 21. |
2017. szeptember 21. |
|
|
|
23. |
Formaldehid – anilinnel alkotott oligomer reakciótermékek (technikai MDA) EK-szám: 500-036-1 CAS-szám: 25214-70-4 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2016. február 22. |
2017. augusztus 22. |
— |
— |
|
24. |
Arzénsav EK-szám: 231-901-9 CAS-szám: 7778-39-4 |
Rákkeltő (1A. kategória) |
2016. február 22. |
2017. augusztus 22. |
— |
— |
|
25. |
Bisz(2-metoxietil)-éter (diglim) EK-szám: 203-924-4 CAS-szám: 111-96-6 |
Reprodukciót károsító anyag (1B. kategória) |
2016. február 22. |
2017. augusztus 22. |
— |
— |
|
26. |
1,2-diklór-etán (EDC) EK-szám: 203-458-1 CAS-szám: 107-06-2 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2016. május 22. |
2017. november 22. |
— |
— |
|
27. |
2,2′-diklór-4,4′-metilén-dianilin (MOCA) EK-szám: 202-918-9 CAS-szám: 101-14-4 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2016. május 22. |
2017. november 22. |
— |
— |
|
28. |
Dikróm-trisz(kromát) EK-szám: 246-356-2 CAS-szám: 24613-89-6 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2017. július 22. |
2019. január 22. |
— |
— |
|
29. |
Stroncium-kromát EK-szám: 232-142-6 CAS-szám: 7789-06-2 |
Rákkeltő (1B. kategória) |
2017. július 22. |
2019. január 22. |
— |
— |
|
30. |
Kálium-hidroxi-oktaoxo-dicinkát-dikromát EK-szám: 234-329-8 CAS-szám: 11103-86-9 |
Rákkeltő (1A. kategória) |
2017. július 22. |
2019. január 22. |
— |
— |
|
31. |
Pentacink-kromát-oktahidroxid EK-szám: 256-418-0 CAS-szám: 49663-84-5 |
Rákkeltő (1A. kategória) |
2017. július 22. |
2019. január 22. |
— |
— |
|
(1) Az 1907/2006/EK rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában szereplő adatok. (2) Az 1907/2006/EK rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában szereplő adatok. |
||||||
XV. MELLÉKLET
DOKUMENTÁCIÓK
I. BEVEZETÉS ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
E melléklet lefekteti az alábbiakra irányuló javaslatok benyújtására és indokolására vonatkozó dokumentáció elkészítésének általános alapelveit:
▼M3 —————
— a CMR, PBT, valamint a vPvB vagy ezekkel azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagok azonosítása az 59. cikk szerint,
— egy anyag gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása a Közösségen belül.
Valamennyi, az e melléklettel összhangban elkészítendő dokumentáció formátumát és módszerét tekintve az I. melléklet megfelelő részeit kell használni.
Valamennyi dokumentáció számára a bármely regisztrálási dokumentációból származó vonatkozó információt figyelembe kell venni, és más rendelkezésre álló információt is fel lehet használni. Az Ügynökséghez azt megelőzően még be nem nyújtott, veszélyességet érintő információ esetében a dokumentációnak átfogó vizsgálati összefoglalást kell tartalmaznia.
II. A DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA
▼M3 —————
2. CMR-ként, PBT-ként vagy vPvB-ként, vagy azokkal azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagokként való azonosításra vonatkozó dokumentáció az 59. cikkel összhangban
Javaslat
A javaslat tartalmazza az érintett anyag(ok) azonosítását, valamint azt, hogy az 57. cikk a), b) vagy c) pontjával összhangban CMR-ként, az 57. cikk d) pontjával összhangban PBT-ként, vagy az 57. cikk e) pontjával összhangban vPvB-ként, vagy az 57. cikk f) pontjával összhangban azokkal azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagként javasolják azonosítani.
Indokolás
Az I. melléklet 1–4. szakaszaival összhangban összehasonlítást kell elvégezni a rendelkezésre álló információ és a XIII. mellékletben meghatározott kritériumok között a PBT-re vonatkozóan az 57. cikk d) pontjával összhangban, a vPvB-re vonatkozóan az 57. cikk e) pontjával összhangban, illetve veszélyértékelést és az 57. cikk f) pontjával való összehasonlítást kell elvégezni. Ezt az I. mellékletben szereplő kémiai biztonsági jelentés B részében meghatározott formátumban dokumentálni kell.
Expozícióval, alternatív anyagokkal és kockázatokkal kapcsolatos információk
A felhasználással és expozícióval, valamint az alternatív anyagokkal és technológiákkal kapcsolatos rendelkezésre álló információkat kell szolgáltatni.
3. Korlátozásra irányuló javaslatok dokumentációja
Javaslat
A javaslat tartalmazza az anyag azonosítását, a gyártásával, forgalomba hozatalával vagy felhasználásával kapcsolatos javasolt korlátozásokat, és az indokolás összefoglalását.
Veszéllyel és kockázattal kapcsolatos információk
A korlátozás által kezelendő kockázatok leírásának alapjául az I. melléklet 1. szakaszának vonatkozó részeivel összhangban végzett veszély- és kockázatértékelés szolgál, és a leírást az I. mellékletben szereplő kémiai biztonsági jelentés B részében meghatározott formátumban dokumentálni kell.
Bizonyítékot kell szolgáltatni arra, hogy a végrehajtott kockázatkezelési intézkedések (beleértve a 10–14. cikk szerinti regisztrálásokban azonosítottakat) nem kielégítőek.
Alternatívákkal kapcsolatos információk
Az alternatív anyagokkal és technológiákkal kapcsolatos, rendelkezésre álló információkat kell szolgáltatni, beleértve az alábbiakat:
— az emberi egészség és a környezet kockázatáról szóló információk az alternatív anyagok gyártásával és felhasználásával kapcsolatban,
— hozzáférhetőség, ideértve az időigényt is,
— technikai és gazdasági kivitelezhetőség.
Közösségi szintű korlátozások indokolása
Indokolást kell benyújtani arról, hogy
— közösségi szintű fellépésre van szükség,
— a korlátozás a legmegfelelőbb közösségi szintű intézkedés, amely az alábbi kritériumok alapján értékelhető:
—
i. hatékonyság: a korlátozásnak az azonosított kockázatot okozó hatásokat vagy expozíciókat kell megcéloznia, ezeket a kockázatokat elfogadható szintre kell tudnia csökkenteni, elfogadható időtartamon belül, és a kockázattal arányosnak kell lennie;
ii. célszerűség: a korlátozásnak megvalósíthatónak, végrehajthatónak és kezelhetőnek kell lennie;
iii. nyomonkövethetőség: a javasolt korlátozás végrehajtásából adódó eredményeket nyomon kell tudni követni.
Társadalmi-gazdasági értékelés
A javasolt korlátozás társadalmi-gazdasági hatásait a XVI. mellékletre hivatkozva lehet elemezni. E célból a javasolt korlátozásnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt nettó előnyeit össze lehet hasonlítani a gyártók, importőrök, továbbfelhasználók, forgalmazók, fogyasztók és a társadalom egészének nettó költségeivel.
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációval kapcsolatos információ
A dokumentáció tartalmazza az érdekelt felekkel folytatott konzultációkkal kapcsolatos valamennyi információt, valamint hogy nézeteiket mely mértékben vették figyelembe.
XVI. MELLÉKLET
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELEMZÉS
E melléklet ismerteti azokat az információkat, melyeket a 62. cikk (5) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti engedélyezési kérelem során, vagy a 69. cikk (6) bekezdése b) pontjában meghatározottak szerint javasolt korlátozással kapcsolatban a társadalmi-gazdasági elemzést benyújtók felhasználhatnak.
Az Ügynökség a társadalmi-gazdasági elemzések elkészítésére vonatkozóan iránymutatást készít. A társadalmi-gazdasági elemzéseket, vagy az azokhoz való hozzájárulásokat az Ügynökség által a 111. cikkel összhangban meghatározott formátumban kell benyújtani.
A társadalmi-gazdasági elemzés vagy az azokhoz való hozzájárulások részletessége és hatóköre azonban az engedélyezésért folyamodó, vagy korlátozásra irányuló javaslat esetében az érdekelt fél felelőssége. A rendelkezésre bocsátott információk bármilyen szintű társadalmi-gazdasági hatásokkal foglalkozhatnak.
A társadalmi-gazdasági elemzés az alábbi elemeket tartalmazhatja:
— a megadott engedély vagy az elutasított engedélyezési kérelem hatása a kérelmező(k)re vagy korlátozási javaslat esetén az iparra (pl. a gyártókra és az importőrökre) gyakorolt hatás. A szállítói lánc minden egyéb résztvevőjére, a továbbfelhasználókra és a kapcsolódó üzleti vállalkozásokra kereskedelmi következmény szempontjából gyakorolt hatás, úgymint a beruházásra, a kutatásra és fejlesztésre, az innovációra, az egyszeri és működési költségekre (például megfelelés, átmeneti rendelkezések, a meglevő eljárások, a jelentési és ellenőrző rendszerek változásai, új technológiák telepítése stb.) gyakorolt hatás az általános piaci és technológiai trendek figyelembevételével.
— a megadott engedély vagy az elutasított engedélyezési kérelem vagy a korlátozásra irányuló javaslat hatása a fogyasztókra. Például az árucikkek árának, összetételének vagy minőségének vagy teljesítményének változásai, az árucikkek hozzáférhetősége, a fogyasztók választása, valamint az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás, amennyiben ezek a fogyasztót érintik.
— a megadott engedély vagy elutasított engedélyezési kérelem vagy a korlátozásra irányuló javaslat társadalmi vonatkozásai. Például a munkahely biztonsága és a foglalkoztatás.
— az alternatív anyagok és/vagy technológiák hozzáférhetősége, alkalmassága és műszaki megvalósíthatósága, valamint azok gazdasági következményei, továbbá az érintett ágazat(ok)ban a technológiai váltás mértékére és lehetőségére vonatkozó információk. Engedélyezési kérelem esetén bármely rendelkezésre álló alternatíva alkalmazásának társadalmi és/vagy gazdasági hatásai.
— a megadott engedély vagy az elutasított engedélyezési kérelem vagy a korlátozásra irányuló javaslat szélesebb értelemben vett hatása a kereskedelemre, a versenyre és a gazdasági fejlődésre (különösen a kkv-k esetében és a harmadik országok vonatkozásában). Ez a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szempontokat is figyelembe veheti.
— korlátozásra irányuló javaslat esetén más szabályozói vagy nem szabályozói intézkedésekre vonatkozó javaslatok, amelyek megfelelhetnek a javasolt korlátozás céljának (a meglevő jogszabályok figyelembevételével). Ennek tartalmaznia kell az alternatív kockázatkezelési intézkedések hatékonyságára és kapcsolódó költségeire vonatkozó értékelést is.
— korlátozásra irányuló javaslat vagy elutasított engedélyezési kérelem esetén az emberi egészséggel és a környezettel kapcsolatos előnyök, valamint a javasolt korlátozásból származó társadalmi és gazdasági előnyök. Például a munkavállalók egészsége, a környezetvédelmi teljesítmény és az előnyök megoszlása, például földrajzilag és népességcsoportonként.
— a társadalmi-gazdasági elemzés foglalkozhat minden olyan egyéb kérdéssel is, melyet a kérelmező(k) vagy az érdekelt fél fontosnak tart.
XVII. MELLÉKLET
EGYES VESZÉLYES ANYAGOK, KEVERÉKEK ÉS ÁRUCIKKEK GYÁRTÁSÁRA, FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK
|
1. oszlop Anyag, anyagcsoport vagy keverék megnevezése |
2. oszlop A korlátozás feltételei |
|
1. Poliklórozott terfenilek (PCT-k) |
Nem hozható forgalomba és nem használható fel: — anyagként, — keverékben, ideértve a hulladék olajat is, vagy berendezésekben, ha koncentrációja 50 mg/kg-nál (0,005 tömegszázalék) nagyobb. |
|
2. Klór-etén (vinil-klorid) CAS-szám: 75-01-4 EK-szám: 200-831-0 |
Nem használható fel aeroszolokban hajtógázként semmilyen felhasználás esetén. Az anyagot hajtógázként tartalmazó aeroszoladagolók nem hozhatók forgalomba. |
|
►M3 3. ►M3 Az 1999/45/EK irányelv szerint veszélyesnek minősülő, ◄ Vagy a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak megfelelő folyékony anyagok vagy keverékek: a) a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa; b) a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály; c) a 4.1. veszélyességi osztály; d) az 5.1. veszélyességi osztály. ◄ |
1. Nem használhatók fel: — dísztárgyakban, amelyek különböző szakaszokban fény- vagy színhatást nyújtanak, például díszlámpákban és hamutartókban, — tréfás termékekben, — ►C9 egy vagy több résztvevőnek szánt játékoknál vagy ilyen célra szánt árucikkeknél, ideértve a dekorációs funkcióval is rendelkezőket is. ◄ 2. Az 1. pontnak nem megfelelő árucikkek nem hozhatók forgalomba. 3. Nem hozhatók forgalomba, ha színezőanyagot – kivéve adózási okokból –, illetve illatszert, vagy mindkettőt tartalmaznak, és ha: — lakossági felhasználásra szánt dekoratív olajlámpákban tüzelőanyagként használhatók, valamint — aspirációs kockázatot jelentenek, és R65 vagy H304 címkével vannak ellátva. 4. A lakossági felhasználásra szánt dekoratív olajlámpák csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha megfelelnek a dekoratív olajlámpákra vonatkozó, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által elfogadott európai szabványnak (EN 14059). 5. A veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállítóknak biztosítaniuk kell, hogy a forgalomba hozatalt megelőzően teljesülnek az alábbi követelmények: a) a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajok csomagolásán a következő tájékoztatás szerepel jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül: „Az ilyen folyadékkal töltött lámpa gyermekek kezébe nem kerülhet”; 2010. december 1-jétől pedig: „Kis mennyiségű lámpaolaj lenyelése – vagy a kanóc szájbavétele – is életveszélyes tüdőkárosodást okozhat”; b) a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott grillgyújtó folyadékok csomagolásán 2010. december 1-jétől a következő tájékoztatás szerepel olvashatóan és letörölhetetlenül: „Kis mennyiségű grillgyújtó folyadék lenyelése is életveszélyes tüdőkárosodást okozhat”; c) a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajok és grillgyújtó folyadékok csomagolóeszközei 2010. december 1-jétől legfeljebb 1 literes, nem átlátszó, fekete tartályok lehetnek. 6. Legkésőbb 2014. június 1-jéig a Bizottság felkéri az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy állítson össze egy dossziét e rendelet 69. cikkének megfelelően, – adott esetben – a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott grillgyújtó folyadékok és dekoratív lámpába való tüzelőanyag tilalma céljából. 7. Az R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajokat és grillgyújtó folyadékokat első alkalommal forgalomba hozó természetes vagy jogi személyeknek 2011. december 1-jétől, azt követően pedig évente adatokat kell szolgáltatniuk az érintett tagállam illetékes hatósága számára az R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajokra és grillgyújtó folyadékokra vonatkozó alternatívákról. A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az említett adatokat. |
|
4. Trisz(2,3-dibróm-propil)-foszfát CAS-szám: 126-72-7 |
1. Nem használható fel olyan textilipari árucikkekben, amelyek érintkezésbe kerülnek a bőrrel, mint például ruházat, alsóruházat és fehérnemű. 2. Az 1. pont előírásait nem teljesítő árucikk nem hozható forgalomba. |
|
5. Benzol CAS-szám: 71-43-2 EK-szám: 200-753-7 |
1. Nem használható fel játékszerekben vagy játékszerrészekben, ha a szabad állapotú benzol koncentrációja nagyobb, mint 5 mg/kg (0,0005 %), a játékszer, illetve a játékszerrész tömegére vonatkoztatva. 2. Az 1. pont előírásait nem teljesítő játékszer vagy játékszerrész nem hozható forgalomba. 3. Nem hozható forgalomba és nem használható fel: — anyagként, — más anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb. 4. A 3. pont azonban nem vonatkozik a következőkre: a) a 98/70/EK irányelv hatálya alá eső motor-üzemanyagok; b) ipari eljárásokban felhasználásra kerülő anyagok és keverékek, ahol a benzolkibocsátás nem nagyobb a hatályos jogszabályi rendelkezésekben meghatározott koncentrációnál; ►M32 c) lakossági felhasználásra forgalomba hozott földgáz, melynek benzolkoncentrációja 0,1 térfogatszázalék alatt marad. ◄ |
|
6. Azbesztszálak a) Krokidolit CAS-szám: 12001-28-4 b) Amozit CAS-szám: 12172-73-5 c) Antofillit CAS-szám: 77536-67-5 d) Aktinolit CAS-szám: 77536-66-4 e) Tremolit CAS-szám: 77536-68-6 f) Krizotil CAS-szám: 12001-29-5 CAS-szám: 132207-32-0 |
►M20 1. Ezeknek a szálaknak és e szálakat szándékosan tartalmazó árucikkeknek és keverékeknek a gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása tilos. A tagállamok azonban mentességet adhatnak a jelenleg használt elektrolitikus berendezések krizotilt (lásd f) pont) tartalmazó diafragmáinak forgalomba hozatala és felhasználása tekintetében, amíg azok el nem érik hasznos élettartamuk végét, illetve amíg megfelelő, azbesztet nem tartalmazó helyettesítő anyagok nem állnak rendelkezésre (amelyik előbb bekövetkezik). 2011. június 1-jéig azok a tagállamok, amelyek élnek ezzel a mentességgel, jelentést küldenek a Bizottságnak azoknak az azbesztmentes anyagoknak a rendelkezésre állásáról, amelyek helyettesítő anyagként használhatók elektrolízist alkalmazó létesítményekben, és hogy mi történt az ilyen alternatív anyagok kifejlesztése terén, valamint az ilyen létesítményekben dolgozók egészségvédelméről, a krizotil forrásáról és mennyiségéről, a krizotilt tartalmazó diafragmák forrásáról és mennyiségéről, és a mentesség megszüntetésének várható időpontjáról. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi. A jelentések beérkezése után a Bizottság felkéri az Ügynökséget a 69. cikk szerinti dosszié elkészítésére, azzal a céllal, hogy betiltsák a krizotiltartalmú diafragmák forgalomba hozatalát és felhasználását. 2. Az 1. pontban említett azbesztszálakat tartalmazó azon árucikkek felhasználása, amelyeket már 2005. január 1-je előtt beépítettek és/vagy alkalmaztak, továbbra is engedélyezett, amíg ezeket nem ártalmatlanítják, vagy el nem érik hasznos élettartamuk végét. Az emberi egészség védelme céljából a tagállamok azonban korlátozhatják, megtilthatják vagy külön feltételekhez köthetik az ilyen árucikkek felhasználását az árucikkek ártalmatlanítása előtt is, vagy mielőtt az árucikk eléri élettartama végét. A tagállamok engedélyezhetik az 1. pontban említett azbesztszálakat tartalmazó azon árucikkek egészként történő forgalomba hozatalát, amelyeket már 2005. január 1-je előtt beépítettek és/vagy alkalmaztak, olyan külön feltételek mellett, amelyek biztosítják az emberi egészség magas szintű védelmét. A tagállamok 2011. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot ezekről a tagállami intézkedésekről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi. 3. Az anyagok és keverékek osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül az e szálakat tartalmazó árucikkek az előbbi eltéréseknek megfelelő forgalomba hozatala és felhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy az árucikk e melléklet 7. függelékének megfelelően címkével legyen ellátva. |
|
7. Trisz(aziridinil)-foszfinoxid CAS-szám: 545-55-1 EK-szám: 208-892-5 |
1. Nem használható fel olyan textilipari árucikkekben, amelyek érintkezésbe kerülnek a bőrrel, mint például ruházat, alsóruházat és fehérnemű. 2. Az 1. pont előírásait nem teljesítő árucikk nem hozható forgalomba. |
|
8. Polibróm-bifenilek; Polibrómozott bifenilek (PBB) CAS-szám: 59536-65-1 |
1. Nem használható fel olyan textilipari árucikkekben, amelyek érintkezésbe kerülnek a bőrrel, mint például ruházat, alsóruházat és fehérnemű. 2. Az 1. pont előírásait nem teljesítő árucikk nem hozható forgalomba. |
| 9. a) Panamakéreg-por (Quillaja saponaria) és annak szaponintartalmú származékai CAS-szám: 68990-67-0 ►C10 EK-szám: ◄ 273-620-4 b) A Helleborus viridis és a Helleborus niger gyökerének pora c) A Veratrum album és a Veratrum nigrum gyökerének pora d) Benzidin és/vagy származékai CAS-szám: 92-87-5 EK-szám: 202-199-1 e) o-Nitrobenzaldehid CAS-szám: 552-89-6 EK-szám: 209-025-3 f) Fűrészpor |
1. Nem használható fel tréfás termékekben, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékekben vagy árucikkekben, például tüsszentőpor vagy bűzbomba alkotórészeként. 2. Az 1. pont előírásait nem teljesítő tréfás termékek, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékek vagy árucikkek nem hozhatók forgalomba. 3. ►C10 Az 1. és 2. pont azonban nem vonatkozik a legfeljebb 1,5 ml folyadékot tartalmazó bűzbombákra. ◄ |
| 10. a) Ammónium-szulfid CAS-szám: 12135-76-1 EK-szám: 235-223-4 b) Ammónium-hidrogén-szulfid CAS-szám: 12124-99-1 EK-szám: 235-184-3 c) Ammónium-poliszulfid CAS-szám: 9080-17-5 EK-szám: 232-989-1 |
1. Nem használható fel tréfás termékekben, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékekben vagy árucikkekben, például tüsszentőpor vagy bűzbomba alkotórészeként. 2. Az 1. pont előírásait nem teljesítő tréfás termékek, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékek vagy árucikkek nem hozhatók forgalomba. 3. ►C10 Az 1. és 2. pont azonban nem vonatkozik a legfeljebb 1,5 ml folyadékot tartalmazó bűzbombákra. ◄ |
|
11. A brómecetsav illékony észterei: a) Metil-brómacetát CAS-szám: 96-32-2 EK-szám: 202-499-2 b) Etil-brómacetát CAS-szám: 105-36-2 EK-szám: 203-290-9 c) Propil-brómacetát CAS-szám: 35223-80-4 d) Butil-brómacetát CAS-szám: 18991-98-5 EK-szám: 242-729-9 |
1. Nem használható fel tréfás termékekben, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékekben vagy árucikkekben, például tüsszentőpor vagy bűzbomba alkotórészeként. 2. Az 1. pont előírásait nem teljesítő tréfás termékek, vagy az ilyen célokat szolgáló keverékek vagy árucikkek nem hozhatók forgalomba. 3. ►C10 Az 1. és 2. pont azonban nem vonatkozik a legfeljebb 1,5 ml folyadékot tartalmazó bűzbombákra. ◄ |
|
12. 2-Naftil-amin CAS-szám: 91-59-8 EK-szám: 202-080-4 és sói 13. Benzidin CAS-szám: 92-87-5 EK-szám: 202-199-1 és sói 14. 4-Nitrobifenil CAS-szám: 92-93-3 EINECS EK-szám: 202-204-7 15. 4-Amino-bifenil-xenilamin CAS-szám: 92-67-1 EINECS EK-szám: 202-177-1 és sói |
A 12–15. tételre a következők vonatkoznak: nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb. |
|
16. Ólom-karbonátok: a) Vízmentes semleges karbonát (PbCO3) CAS-szám: 598-63-0 EK-szám: 209-943-4 b) Triólom-bikarbonát-dihidroxid 2(PbCO3)-Pb(OH)2 CAS-szám: 1319-46-6 EK-szám: 215-290-6 |
Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket festőanyagként való felhasználásra szánják. ►M20 A tagállamok azonban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 13. számú egyezményével összhangban a területükön engedélyezhetik az anyag vagy keverék felhasználását műtárgyak, valamint történelmi épületek és ezek belső terének restaurálásához és karbantartásához, továbbá az ilyen felhasználás céljából való forgalomba hozatalát. Amennyiben egy tagállam él az eltérés lehetőségével, tájékoztatja erről a Bizottságot. ◄ |
|
17. Ólom-szulfátok: a) PbSO4 CAS-szám: 7446-14-2 EK-szám: 231-198-9 b) Pbx SO4 CAS-szám: 15739-80-7 EK-szám: 239-831-0 |
Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket festőanyagként való felhasználásra szánják. ►M20 A tagállamok azonban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 13. számú egyezményével összhangban a területükön engedélyezhetik az anyag vagy keverék felhasználását műtárgyak, valamint történelmi épületek és ezek belső terének restaurálásához és karbantartásához, továbbá az ilyen felhasználás céljából való forgalomba hozatalát. Amennyiben egy tagállam él az eltérés lehetőségével, tájékoztatja erről a Bizottságot. ◄ |
|
18. Higanyvegyületek |
Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket a következőkként való felhasználásra szánják: a) mikroorganizmusok, növények vagy állatok megtelepedésének megakadályozására: — hajótesteken, — ketreceken, úszón, hálón és más hal- és kagylótenyésztésre használt eszközökön és berendezéseken, — bármely teljesen vagy részben víz alá merülő eszközön vagy berendezésen; b) faanyag tartósítására; c) nehéz textíliák és ezek gyártására használt fonál impregnálása; d) felhasználásától függetlenül, ipari víz kezelésére. |
|
18a. Higany CAS-szám: 7439-97-6 EK-szám: 231-106-7 |
1. Nem hozható forgalomba: a) lázmérőben; b) más mérőeszközben (például nyomásmérőben, barométerben, vérnyomásmérőben, nem testhőmérséklet mérésére szolgáló hőmérőben), amelyet ►C10 lakossági ◄ értékesítésre szánnak. 2. Az 1. pontban előírt korlátozás nem vonatkozik az olyan mérőeszközökre, amelyek 2009. április 3. előtt a Közösségben használatban voltak. A tagállamok azonban korlátozhatják vagy megtilthatják az ilyen mérőeszközök forgalomba hozatalát. 3. Az 1. pont b) alpontjában foglalt korlátozás nem alkalmazandó: a) azokra a mérőeszközökre, amelyek 2007. október 3 -án 50 évnél régebbiek voltak; b) a barométerekre (az a) alpont alá tartozó barométerek kivételével) 2009. október 3-ig. ►M19 ◄ ►M19 5. A következő, szakmai és ipari célokra szánt, higanyt tartalmazó mérőműszerek nem hozhatók forgalomba 2014. április 10. után: a) barométerek; b) higrométerek; c) manométerek; d) vérnyomásmérők; e) pletizmográfokban használt nyúlásmérők; f) tenziométerek; g) hőmérők és egyéb nem elektromos, hőmérésre használt eszközök. A korlátozás az a)–g) pontokban felsorolt, üresen forgalomba hozott mérőeszközökre is vonatkozik, amennyiben azokat higannyal kell feltölteni. 6. Az 5. pontban foglalt korlátozás nem alkalmazandó a következőkre: a) olyan vérnyomásmérők, amelyeket: i. 2012. október 10-én folyamatban lévő járványtani vizsgálatokban; ii. higanymentes vérnyomásmérők klinikai validálási vizsgálataiban referenciaszabványként használnak; b) olyan hőmérők, amelyeket kizárólag higanyos hőmérő használatát előíró szabványok szerinti vizsgálatokhoz használnak, 2017. október 10-ig; c) olyan higanyos hármasponti cellák, amelyeket platina ellenállás-hőmérők kalibrálására használnak. 7. A következő, szakmai és ipari célokra szánt, higanyt tartalmazó mérőműszerek nem hozhatók forgalomba 2014. április 10. után: a) higanyos piknométerek; b) a lágyuláspont meghatározására szolgáló higanyos mérőeszközök 8. Az 5. és a 7. pontban foglalt korlátozások nem alkalmazandók a következőkre: a) olyan mérőeszközök, amelyek 2007. október 3-án 50 évnél régebbiek voltak; b) a kulturális vagy történelmi célú kiállításon bemutatásra kerülő mérőeszközök. ◄ |
|
19. Arzénvegyületek |
1. Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket mikroorganizmusok, növények vagy állatok megtelepedésének megakadályozására való felhasználásra szánják: — hajótesteken, — ketreceken, úszón, hálón és más hal- és kagylótenyésztésre használt eszközökön és berendezéseken, — bármely teljesen vagy részben víz alá merülő eszközön vagy berendezésen. 2. Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket ipari víz kezeléséhez való felhasználásra szánják, felhasználásától függetlenül. 3. Nem használható fel faanyag tartósítására. Az így kezelt faanyag pedig nem hozható forgalomba. 4. A 3. ponttól eltérve: a) A faanyagok tartósítására használt anyagokra és keverékekre vonatkozóan: ezek csak olyan ipari berendezésekben használhatók, amelyek vákuumot vagy nyomást alkalmaznak a fa impregnálásához, ha ezek C típusú szervetlen réz-, króm- és arzénvegyületek (CCA) oldatai, és a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerint engedélyezettek. Az így kezelt faanyag a tartósítószer teljes megkötése előtt nem hozható forgalomba. b) Az a) alpont szerint CCA oldattal kezelt faanyag szakmai vagy ipari célokra forgalomba hozható, ha a faanyag szerkezete garantálja mind az emberek, mind az állatok biztonságát, valamint a faanyag felhasználásának teljes időtartama alatt bőrrel nem érintkezhet: — építési faanyagként középületekben, mezőgazdasági épületekben, irodaházakban és ipari létesítményekben, — hidakban és hídépítési munkáknál, — építési faanyagként édesvízi és ►C10 brakkvizű ◄ területeken, például hullámtörő gátaknál és hidaknál, — zajvédő ►C10 falakban, ◄ — lavinavédőgátaknál, — utak biztonsági korlátaiban és sorompókban, — kéregtelenített, kerek, tűlevelű fa legelői kerítésnek, — földtámasztó szerkezetekben, — villamosenergia-vezeték és távközlési póznaként, — földalatti vasutak talpfáiként. c) Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy minden forgalomba hozott, kezelt faanyag egyedileg fel legyen címkézve a következő szöveggel: „Kizárólag ipari létesítményekben és szakmai felhasználó által használható, arzént tartalmaz ”Emellett a csomagokban forgalomba hozott faárun címkét kell elhelyezni, ezzel a felirattal: „A fa kezelése során viseljen kesztyűt. Viseljen porvédő maszkot és védőszemüveget a fa vágásakor vagy egyéb megmunkálási művelet esetén. A keletkező fahulladékot erre felhatalmazott szervezettel veszélyes hulladékként kell ártalmatlaníttatni”. d) Az a) alpontban említett, kezelt faanyag nem használható fel: — lakóépületekben, semmilyen célra, — semmilyen olyan felhasználási területen, ahol ismétlődően fennáll a bőrrel érintkezés kockázata, — tengeri vizekben, — mezőgazdasági célokra, kivéve a legelői kerítést, valamint építési anyagként a b) alponttal összhangban, — semmilyen olyan felhasználási területen, ahol a kezelt faanyag érintkezésbe kerülhet emberi és/vagy állati fogyasztásra szánt közbenső vagy késztermékekkel. 5. Az olyan arzénvegyülettel kezelt fa, amely 2007. szeptember 30. előtt használatban volt a Közösségben, vagy amelyet a 4. pont szerint hoztak forgalomba, a helyén maradhat és továbbra is használható hasznos élettartamának végéig. 6. C típusú CCA vegyülettel kezelt olyan faanyag, amely 2007. szeptember 30. előtt használatban volt a Közösségben, vagy amelyet a 4. pont szerint hoztak forgalomba: — a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett használható vagy újrahasználható, — a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett forgalomba hozható, 7. A Közösségben 2007. szeptember 30. előtt használatban lévő, más típusú CCA oldattal kezelt fa esetében a tagállamok engedélyezhetik ezek: — felhasználását vagy újrahasználatát a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett, — forgalomba hozatalát, a 4. pont b), c) és d) alpontjában a felhasználásra előírt feltételek mellett. |
|
20. Szerves ónvegyületek |
1. Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyag vagy keverék biocidként működik olyan festékekben, melyek összetevői nincsenek kötésben. 2. Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyag vagy keverék mikroorganizmusok, növények vagy állatok megtelepedésének megakadályozása céljából biocidként hat: a) valamennyi olyan vízi járművön, azok hosszától függetlenül, amelyeket tengeri, parti, torkolati, belvízi vagy tavi hajózásra használnak; b) ketrecek, úszók, hálók és egyéb, hal- és kagylótenyésztés során használt eszköz és felszerelés esetén; c) bármilyen, részben vagy teljesen vízbe merülő eszközökben és berendezésekben. 3. Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket ipari víz kezeléséhez való felhasználásra szánják. ►M6 4. Triszubsztituált szerves ónvegyületek: a) A triszubsztituált szerves ónvegyületeket, mint pl. a tributil-ón vegyületeket (TBT) és a trifenil-ón vegyületeket (TPT) 2010. július 1-je után nem lehet felhasználni olyan árucikkben, amelyben vagy amelynek egy részében az ón-egyenértékben kifejezett koncentráció nagyobb, mint 0,1 tömegszázalék. b) Az a) alpontnak nem megfelelő árucikkeket 2010. július 1-je után nem lehet forgalomba hozni, kivéve azokat az árucikkeket, amelyek az említett időpontot megelőzően már használatban voltak a Közösségben. 5. Dibutil-ón vegyületek (DBT): a) A dibutil-ón vegyületeket (DBT) 2012. január 1-je után nem lehet felhasználni lakossági felhasználásra szánt olyan keverékekben és árucikkekben, amelyekben az ón-egyenértékben kifejezett koncentráció a keverékben, az árucikkben vagy annak egy részében nagyobb, mint 0,1 tömegszázalék. b) Az a) alpontnak nem megfelelő árucikkeket és keverékeket 2012. január 1-je után nem lehet forgalomba hozni, kivéve azokat az árucikkeket, amelyek az említett időpontot megelőzően már használatban voltak a Közösségben. c) A fentiektől eltérve az a) és b) alpont 2015. január 1-jéig nem alkalmazandó a lakossági felhasználásra szánt alábbi árucikkekre és keverékekre: — egykomponensű és kétkomponensű, szobahőmérsékleten vulkanizált tömítőanyagok (RTV-1 és RTV-2 tömítőanyagok) és ragasztók, — katalizátorként DBT-vegyületeket tartalmazó festékek és bevonatok árucikkek felületén alkalmazva, — lágy polivinil-klorid (PVC) profilok, önmagukban vagy kemény PVC-vel koextrudálva, — stabilizátorként DBT-vegyületeket tartalmazó PVC-vel bevont szövetek kültéri használatra, — kültéri esővíz-elvezető csövek, csatornák és szerelvények, valamint a tetőszerkezet és homlokzat bevonóanyaga. d) A fentiektől eltérve az a) és b) alpont nem alkalmazandó az 1935/2004/EK rendelettel szabályozott anyagokra és árucikkekre. 6. Dioktil-ón vegyületek (DOT): a) A dioktil-ón vegyületeket (DOT) 2012. január 1-je után nem lehet felhasználni lakossági célokra – ellátásra vagy felhasználásra – szánt olyan alábbi árucikkekben, amelyekben vagy amelyek egy részében az ón-egyenértékben kifejezett koncentráció nagyobb, mint 0,1 tömegszázalék: — rendeltetésszerűen a bőrrel érintkező textilárucikkek, — kesztyűk, — rendeltetésszerűen a bőrrel érintkező lábbeli vagy annak egy része, — fal- és padlóburkolat, — gyermekápolási cikkek, — női higiéniai termékek, — pelenkák, — kétkomponensű, szobahőmérsékleten vulkanizált formázókészlet (RTV-2 formázókészlet). b) Az a) alpontnak nem megfelelő árucikkeket 2012. január 1-je után nem lehet forgalomba hozni, kivéve azokat az árucikkeket, amelyek az említett időpontot megelőzően már használatban voltak a Közösségben. ◄ |
|
21. Di-μ-oxo-di-n-butilsztannio-hidroxiborán/ Dibutil-ón-hidrogén-borát C8H19BO3Sn (DBB) CAS-szám: 75113-37-0 EK-szám: 401-040-5 |
Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb. Az első pont azonban nem alkalmazandó akkor, ha ez az anyag (DBB) vagy az ezt összetevőként tartalmazó keverék kizárólag olyan árucikk előállítására szolgál, amelyben a koncentrációja már 0,1 %-nál kisebb lesz. |
|
22. Pentaklór-fenol CAS-szám: 87-86-5 EK-szám: 201-778-6 valamint sói és észterei |
Nem hozható forgalomba és nem használható fel: — anyagként, — más anyag összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb. |
|
23. Kadmium CAS-szám: 7440-43-9 EK-szám: 231-152-8 és vegyületei |
E tétel alkalmazásában a szögletes zárójelben feltüntetett kódok és fejezetek a 2658/87/EGK tanácsi rendelettel létrehozott közös vámtarifa vám- és statisztikai nómenklatúrájának kódjait és fejezeteit jelölik (1)
►M13
1. Nem használható a következő szintetikus szerves polimerből (a továbbiakban: műanyag) készült keverékekben és árucikkekben: — vinil-klorid polimerek vagy kopolimerek (PVC) [3904 10] [3904 21] — poliuretán (PUR) [3909 50] — kis sűrűségű polietilén (LDPE), kivéve a színezett mesterkeverék gyártására használt kis sűrűségű polietilént [3901 10] — cellulóz-acetát (CA) [3912 11] — cellulóz-acetát-butirát (CAB) [3912 11] — epoxigyanták [3907 30] — melamin-formaldehid (MF) gyanták [3909 20] — karbamid-formaldehid (UF) gyanták [3909 10] — telítetlen poliészterek (UP) [3907 91] — poli(etilén-tereftalát) (PET) [3907 60] — poli(butilén-tereftalát) (PBT) — átlátszó/általános felhasználású polisztirol [3903 11] — akrilnitril-metil-metakrilát (AMMA) — térhálósított polietilén (VPE) — ütésálló polisztirol — polipropilén (PP) [3902 10] A fent felsorolt műanyagokból készült keverékek és árucikkek nem hozhatók forgalomba, ha azokban a kadmium koncentrációja (fém Cd-ban kifejezve) a műanyag 0,01 tömegszázalékát eléri vagy meghaladja. A fentiektől eltérően a második alpont nem vonatkozik a 2011. december 10. előtt forgalomba hozott árucikkekre. Az első és második alpontot a 94/62/EK tanácsi irányelv (13) és az annak alapján elfogadott aktusok sérelme nélkül kell alkalmazni. 2012. november 19-ig a 69. cikknek megfelelően a Bizottság felkéri az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy készítsen a XV. mellékletnek megfelelő dokumentációt annak megállapítása érdekében, hogy kell-e korlátozni a kadmium és a kadmiumvegyületek felhasználását az első alpontban felsoroltakon kívüli műanyagok esetében.
►M34
2. Nem használható és nem hozható forgalomba [3208 ] [3209 ] kódszámú festékekben 0,01 tömegszázalékot elérő vagy azt meghaladó koncentrációban (fém kadmiumban kifejezve). A [3208 ] [3209 ] kódszámú festékek esetében, amennyiben cinktartalmuk a festékre nézve meghaladja a 10 tömegszázalékot, a kadmium koncentrációjának (fém kadmiumban kifejezve) 0,1 tömegszázalék alatt kell maradnia. Nem hozhatók forgalomba olyan festett árucikkek, melyek esetében a festett árucikken lévő festékre számított kadmiumkoncentráció (fém kadmiumban kifejezve) eléri vagy meghaladja a 0,1 tömegszázalékot. ◄ 3. A fentiektől eltérően az 1. és 2. pont nem alkalmazandó a biztonsági okokból kadmiumot tartalmazó keverékekkel színezett árucikkekre. 4. A fentiektől eltérően az 1. pont második alpontját nem kell alkalmazni a következőkre: — hulladék PVC-ből (a továbbiakban: hasznosított PVC) készült keverékek, — hasznosított PVC-t tartalmazó keverékek és árucikkek, ha a műanyagra számítva legfeljebb 0,1 tömegszázalék koncentrációban tartalmaznak kadmiumot (fém kadmiumként kifejezve), a következő alkalmazásokban (merev PVC tárgyak): — a) építőipari profilok és merev lemezek; b) ajtók, ablakok, ablaktáblák, falak, redőnyök, kerítések és ereszcsatornák; c) kültéri padozatok és teraszok; d) kábelcsatornák; e) nem ivóvízhez használt csövek, ha a hasznosított PVC-t többrétegű cső középső rétegében használják úgy, hogy teljesen le van fedve olyan új gyártású PVC-ből álló réteggel, amely megfelel a fenti 1. pontnak. A hasznosított PVC-t tartalmazó keverékek és árucikkek első forgalomba hozatala előtt a szállítónak gondoskodnia kell arról, hogy ezek láthatóan, olvashatóan és kitörölhetetlenül meg legyenek jelölve a következőképpen: „Hasznosított PVC-t tartalmaz.”, vagy pedig a következő piktogrammal: |
|
24. Monometil-tetraklór-difenil-metán Kereskedelmi név: Ugilec 141 CAS-szám: 76253-60-6 |
1. Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben. Az anyagot tartalmazó árucikkek nem hozhatók forgalomba. 2. Ettől eltérve, az 1. pont nem alkalmazandó: a) 1994. június 18-án már működő gépek és berendezések esetében, az ilyen gépek és berendezések ártalmatlanításáig; b) 1994. június 18-án valamely tagállamban már működő gépek és berendezések karbantartása esetén. Az a) alpont esetében a tagállamok egészségi és környezetvédelmi okok alapján saját területükön megtilthatják az ilyen gépek vagy berendezések használatát annak ártalmatlanítása előtt is. |
|
25. Monometil-diklór-difenil-metán Kereskedelmi név: Ugilec 121 Ugilec 21 |
Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben. Az anyagot tartalmazó árucikkek nem hozhatók forgalomba. |
|
26. Monometil-dibróm-difenil-metán, bróm-benzil-bróm-toluol, izomerek keveréke Kereskedelmi név: DBBT CAS-szám: 99688-47-8 |
Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben. Az anyagot tartalmazó árucikkek nem hozhatók forgalomba. |
|
27. Nikkel CAS-szám: 7440-02-0 EK-szám: 231-111-4 és vegyületei |
1. Nem használható fel: a) semmilyen olyan tárgyban, amelyet átszúrt fülbe vagy az emberi test más átszúrt részébe helyeznek, kivéve akkor, ha az ilyen tárgyak nikkelkibocsátási sebessége kisebb, mint 0,2 μg/cm2/hét (kioldódási határérték); b) olyan árucikkekben, amelyek a bőrrel közvetlenül ►C10 és ◄ hosszú ideig érintkeznek, például: — fülbevaló, — nyaklánc, karperec és karlánc, bokaperec, gyűrű, — karóra háza, óraszíj és órarögzítő, — kapocsfej, csat, szegecs, cipzár és fémjelzések, ha ezeket ruházaton alkalmazzák, ha ezen árucikk részeiből, amelyek a bőrrel közvetlenül és hosszan érintkeznek, 0,5 μg/cm2/hét értéknél nagyobb sebességű a nikkelkibocsátás; c) ►C10 a b) alpontban említett árucikkekben, amelyeknek van nikkelt nem tartalmazó bevonata, kivéve, ha az ilyen bevonat biztosítja azt, hogy az árucikknek a bőrrel közvetlenül és hosszan érintkező részén legalább két év rendeltetésszerű használat után a nikkelkibocsátási sebesség nem haladja meg a 0,5 μg/cm2/hét értéket. ◄ 2. Az 1. pont alá tartozó árucikkek nem hozhatók forgalomba, ha nem felelnek meg az abban a pontban megállapított követelményeknek. 3. Annak igazolására, hogy az árucikkek megfelelnek az 1. és 2. pontnak, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által elfogadott szabványokban leírt vizsgálati módszereket kell alkalmazni. |
|
28. Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő, 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként (3.1. táblázat), vagy pedig 1. vagy 2. kategóriájú rákkeltő anyagként (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbiakban felsorolt anyagok: — Az 1. függelékben felsorolt 1A. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.1. táblázat)/1. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.2. táblázat) — A 2. függelékben felsorolt 1B. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.1. táblázat)/2. kategóriájú rákkeltő anyagok (3.2. táblázat) 29. Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő, 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként (3.1. táblázat), vagy pedig 1. vagy 2. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbiakban felsorolt anyagok: — A 3. függelékben felsorolt 1A. kategóriájú mutagén anyagok (3.1. táblázat)/1. kategóriájú mutagén anyagok (3.2. táblázat) — A 4. függelékben felsorolt 1B. kategóriájú mutagén anyagok (3.1. táblázat)/2. kategóriájú mutagén anyagok (3.2. táblázat) 30. Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő, 1A. vagy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként (3.1. táblázat), vagy pedig 1. vagy 2. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbiakban felsorolt anyagok: — Az 5. függelékben felsorolt, 1A. kategóriájú, a szexuális működésre és a termékenységre, vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatású, reprodukciót károsító anyagok (3.1. táblázat) vagy 1. kategóriájú, R60 (Fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja.) vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) mondattal jelölt, reprodukciót károsító anyagok (3.2. táblázat) — A 6. függelékben felsorolt 1B. kategóriájú, a szexuális működésre és a termékenységre, vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatású, reprodukciót károsító anyagok (3.1. táblázat) vagy 2. kategóriájú, R60 (Fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja.) vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) mondattal jelölt, reprodukciót károsító anyagok (3.2. táblázat) |
E melléklet más előírásainak sérelme nélkül a 28–30. tételben foglalt anyagokra az alábbiakat kell alkalmazni: 1. Nem hozható forgalomba és nem használható fel: — anyagként, — más anyag összetevőjeként, vagy — keverékbenlakossági ellátás céljából, ha az anyagban vagy keverékben az egyedi koncentráció legalább: — az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt releváns egyedi koncentráció-határérték, vagy ►M3 — a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3. részében előírt releváns általános koncentrációs határérték, vagy. ◄ Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy ezen anyagok és keverékek csomagolása jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul a következő jelöléssel legyen ellátva: 2. Ettől eltérően az 1. pontot nem kell alkalmazni a következőkre: a) a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelv szerinti emberi felhasználásra szánt vagy az állatgyógyászatban használt gyógyszerek; b) a 76/768/EGK irányelv szerinti kozmetikai termékek; c) a következő üzemanyagok és más energiahordozók: — a 98/70/EK irányelv hatálya alá eső motorüzemanyagok, — mobil vagy állandó jellegű tüzelőberendezésekhez fűtőanyagként használt ásványolajtermékek, — zárt rendszerekben értékesített energiahordozók (például gázpalackok); ►M3 d) a(z) 1272/2008/EK rendeletben foglalt művészfestékek; ◄ ►M14 e) a 11. függelék 1. oszlopában felsorolt anyagok, a 11. függelék 2. oszlopában felsorolt alkalmazások vagy felhasználások tekintetében. Amennyiben a 11. függelék 2. oszlopában dátum is szerepel, az eltérést az adott időpontig kell alkalmazni. ◄ |
| 31. a) Kreozot mosóolaj CAS-szám: 8001-58-9 EK-szám: 232-287-5 b) Kreozotolaj; mosóolaj CAS-szám: 61789-28-4 EK-szám: 263-047-8 c) Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok; naftalinolaj CAS-szám: 84650-04-4 EK-szám: 283-484-8 d) Kreozotolaj, acenaftén frakció; mosóolaj CAS-szám: 90640-84-9 EK-szám: 292-605-3 e) Magasabb forráspontú desztillátumok (kőszénkátrány); nehéz antracénolaj CAS-szám: 65996-91-0 EK-szám: 266-026-1 f) Antracénolaj CAS-szám: 90640-80-5 EK-szám: 292-602-7 g) Kátránysavak, kőszén, nyers; nyers fenolok CAS-szám: 65996-85-2 EK-szám: 266-019-3 h) Kreozot, fa CAS-szám: 8021-39-4 EK-szám: 232-419-1 i) Alacsony hőmérsékletű kátrányolaj, lúgos; kivonat-maradékanyag (szén), alacsony hőmérsékletű szénkátrány, lúgos CAS-szám: 122384-78-5 EK-szám: 310-191-5 |
1. Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket faanyag kezelésére szánják. Az így kezelt faanyag pedig nem hozható forgalomba. 2. Az 1. ponttól eltérve: a) Ezen anyagok és keverékek csak akkor alkalmazhatók faanyagok kezelésére a munkavállalók védelméről szóló közösségi jogszabályok által megállapított ipari létesítményekben vagy szakemberek által helyben történő újrakezelés céljára, ha bennük: i. a benz[a]pirén koncentrációja kisebb, mint 50 mg/kg (0,005 tömegszázalék); és ii. a vízben oldódó fenol koncentrációja kisebb, mint 3 tömegszázalék. Az ipari eljárásokban vagy szakmai felhasználók által faanyagok kezelésére alkalmazható ilyen anyagok és keverékek: — csak legalább 20 literes csomagolásban hozhatók forgalomba, — a lakosság számára nem értékesíthetők. Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy ezen anyagok és keverékek csomagolása jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul a következő jelöléssel legyen ellátva: b) Az a) alpont szerint ipari létesítményekben vagy szakemberek által kezelt faanyagok vonatkozásában, amelyeket első alkalommal hoznak forgalomba vagy helyben kezelnek újra: kizárólag ipari és szakmai felhasználásra engedélyezett, azaz pl. vasútnál, villamosenergia-szállításnál, a távközlésben, kerítésanyagnak, mezőgazdasági célokra (például fák támasztó dúcolására), kikötőkben és vízi utakon. c) Az 1. pontban említett forgalomba hozatali tilalmat nem kell alkalmazni a 2002. december 31. előtt a 31. tétel a)–i) alpontjában felsorolt anyagokkal kezelt és használt árucikként újrafelhasználásra értékesített faanyagok vonatkozásában. 3. A 2. pont b) és c) alpontjában említett kezelt faanyagok nem használhatók: — épületek belsejében, semmilyen célra, — játékokban, — játszótereken, — parkokban, kertekben, kültéri szabadidős és pihenési célú létesítményekben, ahol fennáll a gyakori bőrkontaktus veszélye, — kerti bútorok, így például piknikasztalok gyártásában, — az alábbiak gyártásában, felhasználásában és újbóli kezeléséhez: —— növénytermesztési célokra használt tárolóedények, — olyan csomagolások, amelyek emberi és/vagy állati fogyasztásra szánt nyersanyagokkal, köztes termékekkel vagy végtermékekkel érintkezhetnek, — egyéb olyan anyagok, amelyek elszennyezhetik a fent említett árucikkeket. |
|
32. Kloroform CAS-szám: 67-66-3 EK-szám: 200-663-8 34. 1,1,2-Triklór-etán CAS-szám: 79-00-5 EK-szám: 201-166-9 35. 1,1,2,2-Tetraklór-etán CAS-szám: 79-34-5 EK-szám: 201-197-8 36. 1,1,1,2-Tetraklór-etán CAS-szám: 630-20-6 37. Pentaklór-etán CAS-szám: 76-01-7 EK-szám: 200-925-1 38. 1,1-Diklór-etán CAS-szám: 75-35-4 EK-szám: 200-864-0 |
E melléklet más előírásainak sérelme nélkül a 32–38. tételben foglalt anyagokra az alábbiakat kell alkalmazni: 1. Nem hozható forgalomba és nem használható fel: — anyagként, — más anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, ha az anyagot vagy keveréket lakossági ellátásra és/vagy szóródással járó felhasználásra például felülettisztításra vagy textíliák tisztítására szánják. 2. Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésre vonatkozó más közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy az ezeket az anyagokat 0,1 %-os vagy nagyobb koncentrációban tartalmazó anyagok és keverékek csomagolásán jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a következő: A fentiektől eltérve ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a következőkre: a) a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelv szerinti emberi felhasználásra szánt vagy az állatgyógyászatban használt gyógyszerek; b) a 76/768/EGK irányelv meghatározása szerinti kozmetikai termékek. |
|
►M3 40. 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes gázként, 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékként, 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagként besorolt anyagok, 1., 2. vagy 3. kategóriájú, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1. kategóriájú piroforos folyadékok vagy 1. kategóriájú piroforos szilárd anyagok, függetlenül attól, hogy ►M20 az 1272/2008/EK rendelet ◄ VI. mellékletének 3. részében szerepelnek-e. ◄ |
1. ►C10 Nem használható fel anyagként vagy keverékként olyan aeroszoladagolókban, amelyeket lakossági ellátásra szánnak szórakoztató és díszítő célokra, így például a következőkre: ◄ — főként díszítésre szánt fém lametta, — műhó és műdér, — „fingópárnák,” — szerpentinbombák, — műürülék, — házibulikra szánt trombiták, — elpárolgó pelyhek és habok, — műpókhálók, — bűzbombák. 2. Az anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy az alábbi mondat jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a fent említett aeroszoladagolók csomagolásán: 3. Ettől eltérve az 1. és 2. pont nem vonatkozik a 75/324/EGK tanácsi irányelv (2) 8. cikkének (1a) bekezdésében említett aeroszoladagolókra. 4. Az 1. és 2. pontban említett aeroszoladagolók nem hozhatók forgalomba, ha nem felelnek meg a jelzett követelményeknek. |
|
41. Hexaklór-etán CAS-szám: 67-72-1 EK-szám: 200-666-4 |
Anyagként vagy keverékben nem hozható forgalomba és nem használható fel, ha az anyagot vagy keveréket színesfém gyártásánál vagy feldolgozásánál alkalmazzák. |
|
▼M20 ————— |
|
|
43. Azoszínezékek és azofestékek |
1. Azok az azofestékek, amelyek esetében a 8. függelékben felsorolt vizsgálati módszer szerint egy vagy több azocsoport reduktív lehasadása által az árucikkekbe vagy azok festett részeibe egy vagy több, a függelékben felsorolt aromás amin szabadul fel kimutatható koncentrációban, azaz 30 mg/kg (0,003 tömegszázalék) felett, nem használhatók fel olyan textil- vagy bőripari árucikkekben, amelyek közvetlenül és tartósan érintkeznek az emberi bőrrel vagy szájüreggel, mint például: — ruházati cikkek, ágynemű, törülközők, póthajak, parókák, kalapok, pelenkák és egyéb egészségügyi cikkek, hálózsákok, — cipők, kesztyűk, karóraszíjak, kézitáskák, pénztárcák/levéltárcák, aktatáskák, székhuzatok, nyakban viselt erszények, — textil- vagy bőrjátékok, valamint textil vagy bőr ruhadarabokat viselő játékok, — a végfelhasználó általi felhasználásra szánt fonalak és szövetek. 2. ►C10 Továbbá nem hozhatók forgalomba az 1. pontban említett textil- vagy bőripari árucikkek, ha nem felelnek meg az említett pontban meghatározott követelményeknek. ◄ 3. ►C10 Azok az azofestékek, amelyek szerepelnek a 9. függelékben foglalt „Azofestékek listáján” nem hozhatók forgalomba vagy használhatók fel anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb, és ha az anyagot vagy keveréket textil- és bőripari árucikkek színezésére szánják. ◄ |
|
▼M9 ————— |
|
|
45. Difenil-éter, oktabrómszármazék C12H2Br8O |
1. Nem hozható forgalomba és nem használható fel: — anyagként, — más anyagok összetevőjeként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázaléknál nagyobb. 2. Nem hozhatók forgalomba olyan árucikkek, amelyek vagy amelyek égésgátlóval kezelt részei 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazzák ezt az anyagot. 3. Ettől eltérve, a 2. pont nem alkalmazandó a következőkre: — olyan árucikkek, amelyek 2004. augusztus 15. előtt használatban voltak a Közösségben, — a 2002/95/EK irányelv alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések. |
| 46. a) Nonilfenol C6H4(OH)C9H19 CAS 25154-52-3 EC 246-672-0 b) Nonilfenol-etoxilátok (C2H4O)nC15H24O |
Nem hozható forgalomba és nem használható fel anyagként vagy keverékben a következő célokra, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb: (1) ipari és intézményi tisztítás, kivéve: — ellenőrzött, zárt vegytisztító rendszerek, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik, — különleges kezelésű tisztítórendszerek, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik; (2) háztartási tisztítás; (3) textil- és bőrfeldolgozás, kivéve: — szennyvízkibocsátás nélküli feldolgozás, — különleges kezelésre szolgáló rendszerek, ahol a biológiai szennyvízkezelés előtt a szennyvizet előkezelik a szerves részek teljes mértékű eltávolítása céljából (báránybőr zsírtalanítása); (4) tőgybimbók merítéses kezelésére szolgáló emulgeálószerek; (5) fémmegmunkálás, kivéve: ellenőrzött, zárt rendszerekben való alkalmazások, ahol a tisztítófolyadékot újrahasznosítják vagy elégetik; (6) cellulóz- és papírgyártás; (7) kozmetikai termékek; (8) egyéb testápoló szerek, kivéve: Spermicidek; (9) formulázási segédanyagok peszticidekben és biocidokban. A nonilfenol-etoxilátot segédanyagként tartalmazó peszticidekre és biocidokra 2003. július 17. előtt kiadott tagállami engedélyeket azonban ez a korlátozás az engedély lejártáig nem érinti. |
|
46a. Nonil-fenol-etoxilátok (C2H4O)nC15H24O |
1. 2021. február 3. után nem hozhatók forgalomba, egy adott textilárura vagy annak bármely részére számított 0,01 tömegszázalékos vagy azt meghaladó koncentrációban, olyan textilárukban, amelyekről ésszerűen feltételezhető, hogy életciklusuk során vízben mossák őket. 2. Az 1. bekezdés nem alkalmazandó a használt textiláruk és a kizárólag újrahasznosított textíliákból, nonil-fenol-etoxilátok felhasználása nélkül készült új textiláruk forgalomba hozatalára. 3. Az 1. és a 2. bekezdés alkalmazásában „textiláru” minden olyan befejezetlen, félig befejezett és befejezett termék, amely legalább 80 tömegszázalékban tartalmaz textilszálat, vagy minden olyan egyéb termék – többek között ruhaneműk, kiegészítők, lakástextíliák, szálak, fonalak, szövetek és kötött részek –, amelynek van legalább 80 tömegszázaléknyi textilszálból álló része. |
|
47. króm(VI)-vegyületek |
1. Cement és cementtartalmú keverékek nem hozhatók forgalomba és nem használhatók fel, amennyiben hidratálva a cement teljes szárazanyag-tartalmára számítva több, mint 2 mg/kg (0,0002 tömegszázalék) oldható króm(VI)-ot tartalmaznak. 2. Amennyiben redukálószereket használnak, akkor az anyagok és ►M3 keverékek ◄ osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló más közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a cement, illetve cementtartalmú ►M3 keverékek ◄ csomagolásán jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a csomagolás napja, valamint az, hogy milyen tárolási feltételek mellett, és a redukálószer aktivitásának fenntartásához, valamint az oldható króm(VI)-tartalom 1. pontban jelzett határérték alatt tartásához mennyi ideig lehet tárolni. 3. Ettől eltérve, az 1. és 2. pontot nem kell alkalmazni olyan ellenőrzött, zárt és teljesen automatizált eljárásokhoz történő forgalomba hozatalra és ilyen eljárásoknál történő felhasználásra, amelyeknél a cement és a cementtartalmú keverékek kezelését kizárólag géppel végzik, és amelyeknél nem áll fenn a bőrrel való érintkezés veszélye. ►M20 4. Az 1. bekezdésnek való megfelelés igazolására az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által a cement és cementtartalmú keverékek vízben oldható króm(VI)-tartalmának vizsgálatáról elfogadott szabványban leírt vizsgálati módszert kell alkalmazni. ◄ ►M24 5. Emberi bőrrel érintkező bőr árucikk nem hozható forgalomba, ha abban a króm(VI) a bőr árucikk teljes szárazanyagtömegének 3 mg/kg-nyi (0,0003 tömegszázalék) vagy annál nagyobb koncentrációjában van jelen. 6. Emberi bőrrel érintkező bőrrészekkel rendelkező árucikk nem hozható forgalomba, ha bármely bőrrészben a króm(VI) az adott bőrrész teljes szárazanyagtömegének 3 mg/kg-nyi (0,0003 tömegszázalék) vagy annál nagyobb koncentrációjában van jelen. 7. Az 5. és 6. pont nem alkalmazandó olyan használt árucikkek forgalomba hozatalára, amelynek végső felhasználására az Unióban 2015. május 1-je előtt került sor. ◄ |
|
48. Toluol CAS-szám: 108-88-3 EK-szám: 203-625-9 |
Nem hozható forgalomba, és nem használható fel anyagaként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, és ha az anyagot vagy keveréket ►C10 lakossági ellátásra szánt ◄ ragasztóanyagokban és szórófestékekben használják. |
|
49. ►C10 Triklór-benzol ◄ CAS-szám: 120-82-1 EK-szám: 204-428-0 |
Nem hozható forgalomba és nem használható fel semmilyen célra anyagként vagy keverékben, ha koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, kivéve: — szintézis intermediereként, vagy — klórozásos reakciók zárt kémiai alkalmazásában technológiai oldószerként, vagy — 1,3,5-triamino-2,4,6-trinitrobenzol (TATB) gyártásához. |
|
50. Policiklusos aromás szénhidrogének, (PAH) a) Benz[a]pirén (BaP) CAS-szám: 50-32-8 b) Benz[e]pirén (BeP) CAS-szám: 192-97-2 c) Benz[a]antracén (BaA) CAS-szám: 56-55-3 d) Krizén (CHR) CAS-szám: 218-01-9 e) Benz[b]fluorantén (BbFA) CAS-szám: 205-99-2 f) Benz[j]fluorantén (BjFA) CAS-szám: 205-82-3 g) Benz[k]fluorantén (BkFA) CAS-szám: 207-08-9 h) Dibenz[a,h]antracén (DBAhH) CAS-szám: 53-70-3 |
1. 2010. január 1-jétől lágyító olajok nem hozhatók forgalomba és nem használhatók fel gumiabroncsok vagy azok részeinek előállítására, ha azok az alábbiakat tartalmazzák: — több, mint 1 mg/kg (0,0001 tömegszázalék) BaP, vagy — több, mint 10 mg/kg (0,001 tömegszázalék) az összes felsorolt PAH vegyületre. Az első alpontban említett határértékek betartásának igazolására az EN 16143:2013 szabványt (Kőolajtermékek – A lágyító olajokban található benzo(a)pirén (BaP) és egyes policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-k) mennyiségének meghatározása – kettős folyadékkromatográfiai (LC) technikát és GC/MS analízist használó eljárás) kell alkalmazni vizsgálati módszerként. 2016. szeptember 23-ig az első alpontban említett határértékek betartottnak tekintendők, ha a policiklusos aromás (PCA) kivonat a 3 tömegszázalékot nem haladja meg az Ásványolaj-intézet IP346: 1998 szabványa (A PCA meghatározása a fel nem használt kenőalapolajokban és aszfaltmentes petróleumfrakcióban – dimetil-szulfoxid extrakciós refraktív index módszer) szerint mérve, amennyiben a BaP és a felsorolt PAH-k tekintetében megállapított határértékek betartását, valamint a PCA-kivonat és a mért értékek korrelációját hathavonta, illetve minden jelentős működési változtatás után (amelyik korábbi) megméri a gyártó vagy az importőr. 2. Ezen túlmenően a 2010. január 1-je után gyártott gumiabroncsok és újrafutózáshoz használt futófelületek nem hozhatók forgalomba, ha azok az 1. pontban jelzett határokat meghaladó mértékben tartalmaznak lágyító olajokat. E határértékek betartottnak tekintendőek, ha a vulkanizált gumi vegyületek nem haladják meg az ISO 21461 (Vulkanizált gumi – olaj aromatikusságának meghatározása vulkanizált gumi vegyületekben) szerint mért és kiszámított 0,35 %-os Bay-proton-határértéket. 3. Ettől eltérően a 2. pont nem vonatkozik az újrafutózott gumiabroncsokra, ha a futófelületük nem tartalmaz lágyító olajokat az 1. pontban leírt határértékeket meghaladó mértékben. 4. E tételben a gumiabroncs a következő jogszabályok hatálya alá eső járművekhez való gumiabroncsot jelent: — a gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyásának keretszabályozását létrehozó 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), — a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), és — a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6). ►M23 5. Nem hozható forgalomba a lakosság számára való értékesítés céljából olyan árucikk, amelynek rendeltetésszerű vagy ésszerűen előre látható körülmények között való használata mellett a közvetlenül az emberi bőrrel vagy szájüreggel hosszan vagy rövid ideig ismétlődően érintkező gumi vagy műanyag alkatrészei bármely felsorolt policiklikus aromás szénhidrogént több mint 1 mg/kg (az alkatrész 0,0001 tömegszázaléka) koncentrációban tartalmazzák. Ilyen cikkek többek között: — sporteszközök, úgymint kerékpárok, golfütők és ütők — háztartási eszközök, kerekes szállítóeszközök és járókeretek — otthoni használatra szánt szerszámok — ruházat, lábbelik, kesztyűk és sportfelszerelések — óraszíjak, csuklópántok, maszkok és homlokpántok 6. Nem hozható forgalomba olyan játék, tevékenységet igénylő játék vagy gyermekápolási cikk, amelynek rendeltetésszerű vagy ésszerűen előre látható körülmények között való használata mellett a közvetlenül az emberi bőrrel vagy szájüreggel hosszan vagy rövid ideig ismétlődően érintkező gumi vagy műanyag alkatrészei bármely felsorolt policiklikus aromás szénhidrogént több mint 0,5 mg/kg (az alkatrész 0,00005 tömegszázaléka) koncentrációban tartalmazzák. 7. Ettől eltérve, az 5. és 6. bekezdést nem kell alkalmazni az első alkalommal 2015. december 27-ét megelőzően forgalomba hozott árucikkek esetében. 8. A Bizottság 2017. december 27-ig – figyelembe véve az új tudományos ismereteket, ideértve a policiklikus aromás szénhidrogéneknek a szóban forgó árucikkekből való átterjedésére, valamint az alternatív nyersanyagokra vonatkozó információkat is – felülvizsgálja az 5. és 6. bekezdésben meghatározott határértékeket, és adott esetben módosítja a szóban forgó bekezdéseket. ◄ |
|
51. Az alábbi ftalátok (vagy az anyagot azonosító más CAS- és EK-számok) a) Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) CAS-szám: 117-81-7 EK-szám: 204-211-0 b) Dibutilftalát (DBP) CAS-szám: 84-74-2 EK-szám: 201-557-4 c) Benzil-butil-ftalát (BBP) CAS-szám: 85-68-7 EK-szám: 201-622-7 |
►C10 1. Nem használhatók fel játékokban és gyermekápolási árucikkekben anyagként vagy keverékben, ha a műanyagra számított koncentrációjuk 0,1 tömegszázaléknál nagyobb. ◄ 2. Nem hozhatók forgalomba az ezeket a ftalátokat a műanyagra számított 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó játékok és gyermekgondozási árucikkek. ►M29 ◄ 4. E tétel alkalmazásában a „gyermekgondozási árucikk” minden olyan terméket magában foglal, melynek rendeltetése az alvás, az ellazulás megkönnyítése, a higiénia, a gyermek táplálásának vagy a gyermek szoptatásának megkönnyítése. |
|
52. Az alábbi ftalátok (vagy az anyagot azonosító más CAS- és EK-számok) a) Diizononil-ftalát (DINP) CAS-szám: 28553-12-0 és 68515-48-0 EK-szám: 249-079-5 és 271-090-9 b) Diizodecil-ftalát (DIDP) CAS-szám: 26761-40-0 és 68515-49-1 EK-szám: 247-977-1 és 271-091-4 c) Di-n-oktil-ftalát (DNOP) CAS-szám: 117-84-0 EK-szám: 204-214-7 |
►C10 1. Nem használhatók fel gyermekek által szájba vehető játékokban és gyermekápolási árucikkekben anyagként vagy keverékben, ha a műanyagra számított koncentrációjuk 0,1 tömegszázaléknál nagyobb. 2. Nem hozhatók forgalomba az ezeket a ftalátokat a műanyagra számított 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó, szájba vehető játékok és gyermekgondozási árucikkek. ◄ ►M29 ◄ 4. E tétel alkalmazásában a „gyermekgondozási árucikk” minden olyan terméket magában foglal, melynek rendeltetése az alvás, az ellazulás megkönnyítése, a higiénia, a gyermek táplálásának vagy a gyermek szoptatásának megkönnyítése. |
|
▼M9 ————— |
|
|
54. 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME) CAS-szám: 111-77-3 EK-szám: 203-906-6 |
2010. június 27. után nem hozható forgalomba ►C10 lakossági ellátás céljából ◄ festékek, festékeltávolítók, tisztítószerek, természetes fényű emulziók vagy padlóápolószerek összetevőjeként, ha a koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb. |
|
55. 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE) CAS-szám: 112-34-5 EK-szám: 203-961-6 |
1. 2010. június 27. után új termékként nem hozható forgalomba ►C10 lakossági ellátás céljából ◄ aeroszoladagolóban kiszerelt szórófestékek vagy tisztítóspray-k összetevőjeként, ha a koncentrációja 3 tömegszázalék vagy nagyobb. 2. DEGBE-t tartalmazó és az 1. pontnak nem megfelelő, aeroszoladagolóban kiszerelt szórófestékek vagy tisztítóspray-k 2010. december 27. után nem hozhatók forgalomba ►C10 lakosság ellátás céljából. ◄ 3. Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a ►C10 lakossági ellátás céljából ◄ forgalomba hozott, 3 tömegszázalékos vagy nagyobb koncentrációban DEGBE-t tartalmazó, szórófestéktől különböző festékek csomagolásán legkésőbb 2010. december 27-től jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel legyen tüntetve a következő szöveg: |
|
►M20 56. Metilén-difenil-diizocianát (MDI) CAS-szám: 26447-40-5 EK-szám: 247-714-0 beleértve az alábbi egyedi izomereket: a) 4,4’-metilén-difenil-diizocianát: CAS-szám: 101-68-8 EK-szám: 202-966-0 b) 2,4’-metilén-difenil-diizocianát: CAS-szám: 5873-54-1 EK-szám: 227-534-9 c) 2,2’-metilén-difenil-diizocianát: CAS-szám: 2536-05-2 EK-szám: 219-799-4 ◄ |
1. 2010. december 27. után nem hozható forgalomba ►C10 lakossági ellátás céljából ◄ keverék összetevőjeként, ha az MDI koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb, kivéve, ha a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a csomagolás: a) tartalmazzon a 89/686/EGK tanácsi irányelv (9) előírásainak megfelelő védőkesztyűt; b) az anyagok és ►M3 keverékek ◄ osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi jogszabályok betartása mellett jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul el legyen látva az alábbi szöveggel: 2. Ettől eltérően az 1. pont a) alpontja nem vonatkozik az olvadékragasztókra (hot-melt). |
|
57. Ciklohexán CAS-szám: 110-82-7 EK-szám: 203-806-2 |
1. 2010. június 27. után új termékként 350 g-nál nagyobb méretű csomagolásban nem hozható forgalomba ►C10 lakossági ellátás céljából ◄ neoprénalapú pillanatragasztók összetevőjeként, ha a koncentrációja 0,1 tömegszázalék vagy nagyobb. 2. Ciklohexánt tartalmazó és az 1. pontnak nem megfelelő neoprénalapú pillanatragasztók 2010. december 27. után nem hozhatók forgalomba ►C10 lakossági ellátás céljából. ◄ 3. Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó más közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a szállító a forgalomba hozatal előtt biztosítja, hogy a ►C10 lakossági ellátás céljából ◄ 2010. december 27. után forgalomba hozott, 0,1 tömegszázalékos vagy nagyobb koncentrációban ciklohexánt tartalmazó neoprénalapú pillanatragasztókon jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a következő szöveget: |
|
58. Ammónium-nitrát (AN) CAS-szám: 6484-52-2 EK-szám: 229-347-8 |
1. 2010. június 27. után új termékként nem hozható forgalomba anyagként vagy olyan keverékben, amely, egyszerű vagy összetett szilárd műtrágyaként, az ammónium-nitrátra számítva 28 tömegszázaléknál több nitrogént tartalmaz, kivéve, ha megfelel a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) III. mellékletében megállapított, a nagy nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó műszaki rendelkezéseknek. 2. 2010. június 27. után nem hozható forgalomba anyagként vagy olyan keverékben, amely az ammónium-nitrátra számítva 16 tömegszázalék vagy több nitrogént tartalmaz, kivéve a következőknek történő szállítást: a) továbbfelhasználók és forgalmazók, ideértve a 93/15/EGK tanácsi irányelv (11) szerint engedéllyel vagy felhatalmazással rendelkező természetes vagy jogi személyeket; b) teljes vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági tevékenységben való felhasználására, nem feltétlenül a földterület méretétől függően. Ezen alpont alkalmazásában: i. „mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat, ii. „mezőgazdasági tevékenység”: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (12) 5. cikkében meghatározottak szerint; c) olyan szakmai tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek, mint például kertészet, üvegházi növénytermesztés, parkok, kertek vagy sportpályák gondozása, erdészet vagy más hasonló tevékenységek. 3. A 2. pontban foglalt korlátozásokat illetően azonban a tagállamok 2014. július 1-jéig társadalmi-gazdasági okokból az ammónium-nitrátra számított nitrogénkoncentráció határértékeként alkalmazhatnak maximum 20 tömegszázalékot a saját területükön forgalomba hozott anyagokra és keverékekre. Erről értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot. |
|
59. Diklór-metán CAS-szám: 75-09-2 EC-szám: 200-838-9 |
1. Diklór-metánt 0,1 tömegszázalékos, vagy azt meghaladó koncentrációban tartalmazó festék-eltávolítók: a) nem hozhatók első alkalommal forgalomba a lakosság vagy szakmai felhasználók ellátása céljából 2010. december 6-át követően; b) nem hozhatók forgalomba a lakosság vagy szakmai felhasználók ellátása céljából 2011. december 6-át követően; c) nem használhatók szakmai felhasználók által 2012. június 6-át követően. E bejegyzés alkalmazásában: i. „szakmai felhasználó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, beleértve munkavállalókat és önálló vállalkozókat is, aki ipari létesítményen kívüli szakmai tevékenysége során festék-eltávolítást végez; ii. „ipari létesítmény”: olyan létesítmény, amelyben festék-eltávolító tevékenységeket végeznek. 2. Az 1. ponttól eltérően a tagállamok engedélyezhetik területükön és bizonyos tevékenységek esetében a diklór-metánt tartalmazó festék-eltávolítók használatát a különleges képzésben részesült szakmai felhasználók számára és engedélyezhetik ilyen festék-eltávolítók forgalomba helyezését ezen szakmai felhasználók ellátása céljából. Az ezen eltérést alkalmazó tagállamok megfelelő rendelkezéseket határoznak meg a diklór-metánt tartalmazó festék-eltávolítókat használó szakmai felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot. E rendelkezések tartalmazzák azt a követelményt, mely szerint a szakmai felhasználónak a működése szerinti tagállam által elfogadott olyan tanúsítvánnyal, vagy egyéb okirati bizonyítékkal, illetve az adott tagállam egyéb jóváhagyásával kell rendelkeznie, amely bizonyítja, hogy megfelelően képzett és képesített a diklór-metánt tartalmazó festék-eltávolítók biztonságos használatához. A Bizottság jegyzéket készít az e pontban szereplő eltérést alkalmazó tagállamokról, és a listát interneten közzéteszi. 3. A 2. pontban említett eltérést igénybe vevő szakmai felhasználók csak az ezen eltérést alkalmazó tagállamokban működhetnek. A 2. pontban említett képzés legalább a következőket tartalmazza: a) az egészségi kockázatok tudatosítása, értékelése és kezelése, beleértve az olyan, már meglévő helyettesítőkről vagy folyamatokról szóló tájékoztatást, amelyek felhasználási körülményeik között kevésbé veszélyeztetik a munkavállalók egészségét és biztonságát; b) megfelelő szellőzés alkalmazása; c) a 89/686/EGK tanácsi irányelvnek eleget tevő, megfelelő egyéni védőeszköz használata. A munkáltatók és az önálló vállalkozók lehetőség szerint olyan vegyi anyaggal vagy folyamattal helyettesítik a diklór-metánt, amely adott felhasználási körülmények között nem, vagy csak kisebb mértékben veszélyezteti a munkavállalók egészségét és biztonságát. A szakmai felhasználó valamennyi vonatkozó biztonsági intézkedést alkalmazza a gyakorlatban, beleértve az egyéni védőeszköz használatát. 4. A munkavállalók védelmével kapcsolatos egyéb közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a diklór-metánt 0,1 tömegszázalékos, vagy azt meghaladó koncentrációban tartalmazó festék-eltávolítók csak akkor használhatók ipari létesítményekben, ha legalább a következő feltételek teljesülnek: a) hatékony szellőzés valamennyi kezelési területen, különösen a nedves kezelés és a festéktől megtisztított árucikkek szárítása során: helyi légelszívás a merítőkádaknál, kiegészítve e területek gépi szellőztetésével az expozíció minimalizálása és – amenynyiben műszakilag lehetséges – a releváns munkahelyi expozíciós határértékeknek való megfelelés biztosítása érdekében; b) intézkedések kerülnek bevezetésre a merítőkádakból való kipárolgás minimalizálása érdekében, beleértve az alábbiakat: tetők a merítőkádak lefedéséhez – a betöltés és kiürítés kivételével –; megfelelő betöltő és kiürítő rendszer a merítőkádaknál, valamint a kiürítést követően a kádak vízzel vagy sóoldattal való kimosása a felesleges oldószer eltávolítása érdekében; c) a diklór-metán merítőkádakban való biztonságos kezelését célzó intézkedések, beleértve az alábbiakat: szivattyúk és csövek a festék-eltávolítók merítőkádakba és azokból történő továbbítására, valamint megfelelő intézkedések a kádak biztonságos tisztítására és az üledék eltávolítására; d) a 89/686/EGK irányelvnek megfelelő, a következőket tartalmazó egyéni védőeszközök: megfelelő védőkesztyű, védőszemüveg és védőruha, valamint megfelelő légzésvédő eszköz, amennyiben másként nem megvalósítható a releváns munkahelyi expozíciós határértékeknek való megfelelés; e) megfelelő tájékoztatás, betanítás és képzés az üzemeltetők számára a védőeszköz használatát illetően. 5. Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a diklór-metánt 0,1 tömegszázalékos, vagy azt meghaladó koncentrációban tartalmazó festék-eltávolítókon 2011. december 6-tól jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a következő szöveget: „Kizárólag ipari és a bizonyos EU-tagállamokban jóváhagyott szakmai felhasználók általi felhasználásra – ellenőrizze, hogy a felhasználás engedélyezett-e.” |
|
60. Akrilamid CAS-szám: 79-06-1 |
0,1 tömegszázalékos vagy azt meghaladó koncentrációban 2012. november 5. után nem hozható forgalomba, illetve nem használható habarcsokhoz sem anyagként, sem keverékek összetevőjeként. |
|
61. Dimetil-fumarát (DMF) CAS-szám: 624-49-7 EK-szám: 210-849-0 |
Nem alkalmazható 0,1 mg/kg-nál nagyobb koncentrációban árucikkekben vagy azok részeiben. DMF-et 0,1 mg/kg-nál nagyobb koncentrációban tartalmazó árucikkek vagy azok részei nem hozhatók forgalomba. |
|
63. Ólom CAS-szám: 7439-92-1 EK-szám: 231-100-4 és vegyületei |
1. Nem hozható forgalomba vagy használható ékszerek önálló alkotórészeiben, ha az ólom koncentrációja (fémben kifejezve) eléri vagy meghaladja a 0,05 tömegszázalékot 2. Az (1) bekezdés alkalmazásában: i. az „ékszer” magában foglalja az ékszert, bizsut és hajdíszt, beleértve a következőket: a) karkötő, nyaklánc és gyűrű; b) testékszer; c) karóra és csuklóékszer; d) melltű és inggomb; ii. az „önálló alkotórész” magában foglalja az anyagot, amelyből az ékszer készült, valamint az ékszer egyedi összetevőit. 3. Az (1) bekezdés az önálló alkotórészekre is vonatkozik, ha azokat ékszerkészítéshez hozzák forgalomba vagy használják. 4. Ettől eltérően az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre: a) a 69/493/EGK tanácsi irányelv (14) I. mellékletében (1., 2., 3. és 4. kategória) meghatározott kristályüveg; b) óraszerkezetek azon belső alkatrészei, amelyekhez a fogyasztók nem férnek hozzá; c) nem szintetikus vagy rekonstruált drágakő vagy féldrágakő (7103 KN-kód, a 2658/87/EGK rendelet szerint), kivéve, ha ezeket ólommal, annak vegyületeivel vagy ezeket tartalmazó keverékekkel kezelték; d) zománcok, amelyek ásványi anyagok legalább 500 °C-on való olvasztásakor összeolvadással, vitrifikációval vagy zsugorítással keletkező üvegszerű keverékek. 5. Eltérésként az (1) bekezdés nem alkalmazandó az első alkalommal 2013. október 9. előtt forgalomba hozott ékszerekre és az 1961. december 10. előtt gyártott ékszerekre. ►M30 6. A Bizottság az új tudományos információk, ezen belül a rendelkezésre álló megfelelő alternatívák és az (1) bekezdésben említett árucikkekből származó ólomkioldódás fényében 2017. október 9-ig újraértékeli az e bejegyzés (1)–(5) bekezdését, és szükség esetén annak megfelelően módosítja e bejegyzést. ◄ ►M30 7. Nem hozható forgalomba vagy használható a fogyasztók széles köre által elérhető árucikkekben, amennyiben az adott árucikkben vagy annak valamely hozzáférhető részében az ólom koncentrációja (fémben kifejezve) eléri vagy meghaladja a 0,05 tömegszázalékot, és az adott árucikket vagy annak valamely hozzáférhető részét rendeltetésszerű vagy ésszerűen előre látható használati feltételek mellett gyermekek szájba vehetik. Ezt a korlátozást nem kell alkalmazni, ha bizonyítható, hogy az adott árucikkből vagy annak valamely hozzáférhető részéből – legyen az bevonattal ellátott vagy anélküli – származó ólomkibocsátás nem haladja meg a 0,05 μg/cm2/óra (0,05 μg/g/óra) értéket, illetve bevonattal rendelkező tárgyak esetében a bevonat biztosítja, hogy rendeltetésszerű vagy ésszerűen előre látható használati feltételek mellett az adott árucikkből származó ólomkioldódás legalább két évig nem haladja meg a szóban forgó határértéket. E bekezdés alkalmazásában az olyan árucikkeket vagy árucikkek olyan hozzáférhető részeit kell gyermekek által szájba vehetőnek tekinteni, amelyek kiterjedése bármely irányban kisebb, mint 5 cm, vagy amelyeknek ekkora méretű eltávolítható vagy kiálló része van. 8. Ettől eltérve a (7) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre: a) az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ékszerek; b) a 69/493/EGK irányelv I. mellékletében (1., 2., 3. és 4. kategória) meghatározott kristályüveg; c) nem szintetikus vagy rekonstruált drágakő vagy féldrágakő (7103 KN-kód, a 2658/87/EGK rendelet szerint), kivéve, ha ezeket ólommal, annak vegyületeivel vagy ezeket tartalmazó keverékekkel kezelték; d) zománcok, amelyek ásványi anyagok legalább 500 °C-on való olvasztásakor összeolvadással, üvegesítéssel vagy zsugorítással keletkező üvegszerű keverékek; e) kulcsok és zárak, beleértve a lakatokat is; f) hangszerek; g) sárgarézötvözetekből készült árucikkek vagy alkotórészek, amennyiben a sárgarézötvözetben az ólom koncentrációja (fémben kifejezve) nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot; h) írószerek hegye; i) vallási célt szolgáló tárgyak; j) hordozható cink-szén elemek és gombelemek; k) az alábbi jogszabályok hatálya alá tartozó árucikkek: i. 94/62/EK irányelv; ii. 1935/2004/EK rendelet; iii. 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15); iv. 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16); 9. A Bizottság az új tudományos információk, ezen belül a rendelkezésre álló megfelelő alternatívák és a (7) bekezdésben említett árucikkekből származó ólomkioldódás fényében 2019. július 1-jéig újraértékeli e bejegyzés (7) bekezdését és (8) bekezdésének e), f), i) és j) pontját, ideértve a bevonat sértetlenségére vonatkozó követelményt, és szükség esetén megfelelően módosítja e bejegyzést. 10. A fentiektől eltérve a (7) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan árucikkekre, amelyek első alkalommal 2016. június 1-je előtt kerültek forgalomba. ◄ |
|
64. 1,4-diklór-benzol CAS-szám: 106-46-7 EK-szám: 203-400-5 |
Nem hozható forgalomba, illetve nem használható fel anyagként vagy keverék összetevőjeként 1 tömegszázalékos vagy azt meghaladó koncentrációban, amennyiben az anyagot vagy keveréket illemhelyeken, otthonokban, irodákban vagy egyéb beltéri nyilvános helyeken légfrissítőkhöz vagy illatosítókhoz való felhasználás céljából hozzák forgalomba, illetve légfrissítőként vagy illatosítóként használják. |
|
(1) HL L 256., 1987.9.7., 42. o. (2) HL L 147., 1975.6.9., 40. o. (3) HL L 37., 2003.2.13., 19. o. (4) HL L 263., 2007.10.9., 1. o. (5) HL L 171., 2003.7.9., 1. o. (6) HL L 124., 2002.5.9., 1. o. (7) HL L 24., 2008.1.29., 8. o. (8) HL L 104., 2004.4.8., 1. o. (9) HL L 399., 1989.12.30., 18. o. (10) HL L 304., 2003.11.21., 1. o. (11) HL L 121., 1993.5.15., 20. o. (12) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. (13) HL L 365., 1994.12.31., 10. o. (14) HL L 326., 1969.12.29., 36. o. (15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 2009/48/EK irányelve a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.). (16) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/65/EU irányelve az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.). |
|
A rendelet 69. cikkének megfelelően a 4. pontban engedélyezett eltérést 2017. december 31-ig felül kell vizsgálni, főként a tekintetben, hogy megvalósítható-e a kadmiumra vonatkozó határérték csökkentése, valamint az a)–e) pontokban felsorolt alkalmazásokra engedélyezett eltérések újbóli értékelése céljából.
1–6. függelék
ELŐSZÓ
Magyarázat a táblázat fejlécéhez
Anyagok:
A név megfelel az anyagra az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletének 3. részében használt nemzetközi vegyianyag-azonosításnak.
Az anyagokat, amikor csak lehetséges, azok IUPAC-nevével kell azonosítani. Az EINECS- (Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke), ELINCS- (Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke) rendszerben, vagy a „Polimernek már nem minősülő anyagok” jegyzékében szereplő anyagokat az e jegyzékekben szereplő nevek azonosítják. Néhány esetben más név is megadható, mint például szokásos vagy közhasználatú név. A növényvédő szereket és biocideket, amikor csak lehetséges, azok ISO-nevével kell azonosítani.
Anyagcsoportok tételei:
Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében számos csoportos tétel szerepel. Ezekben az esetekben az osztályozási és címkézési követelmények a leírás által érintett anyagok mindegyikére vonatkoznak.
Egyes esetekben osztályozási és címkézési követelmények vonatkoznak olyan specifikus anyagokra is, amelyeknek csoportos tételhez kellene tartozniuk. Ilyen esetekben az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében egy egyedi tétel jelöli az anyagot, és a csoportos tételre „az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében külön szereplőket kivéve” megjegyzés utal.
Egyes esetekben bizonyos anyagok egynél több csoportos tételben is szerepelnek. Ilyen esetekben az anyag besorolása megfelel mindkét csoportos tétel besorolási követelményeinek. Ha ugyanazon veszélyre több besorolás is lehetséges, akkor a legszigorúbb besorolást kell alkalmazni.
Indexszám:
Az indexszám az anyagra az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében megadott azonosító kód. Az anyagok a függelékben ezen indexszám szerint vannak felsorolva.
EK-szám:
Az EK-szám – azaz az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-szám – az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma. Az EINECS-szám a Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzékén (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substance) található meg. Az ELINCS-szám a Törzskönyvezett Anyagok Európai Jegyzékén (European List of Notified Chemical Substances) lelhető fel. Az NLP-szám a „polimernek már nem minősülő anyagok” (No-longer-polymers) jegyzékéből szerezhető be. Ezeket a jegyzékeket az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala teszi közé.
Az EK-szám XXX-XXX-X típusú hétjegyű szám, amely 200-001-8-tól (EINECS), 400-010-9-től (ELINCS) és 500-001-0-tól (NLP) indul. Ez a szám az „EK-szám” című oszlopban jelenik meg.
CAS-szám:
A Chemical Abstracts Service (CAS) számok az anyagok azonosításának elősegítését szolgálják.
A megjegyzések teljes szövege az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 1. részében található.
Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az alábbi megjegyzéseket kell figyelembe venni:
A. megjegyzés:
Az 1272/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az anyag nevét az említett rendelet VI. mellékletének 3. részben megadott megnevezések egyikének formájában kell szerepeltetni a címkén.
Az említett részben helyenként szerepel a „… vegyületek” vagy „… sók” általános megnevezés. Ilyen esetben a szállító köteles megadni a címkén a pontos nevet, kellően figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 1. részének 1.1.1.4. bekezdését.
B. megjegyzés:
Egyes anyagok (savak, lúgok stb.) különféle koncentrációjú vizes oldatok formájában kerülnek forgalomba, ezért ezek az oldatok eltérő osztályozást és címkézést igényelnek, mivel a veszélyek a koncentrációktól függően változnak.
C. megjegyzés:
Egyes szerves anyagok forgalomba hozhatók vagy mint egy adott izomer, vagy pedig több izomer keverékeként.
D. megjegyzés:
Egyes anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizációra vagy bomlásra, általában stabilizált állapotban hoznak forgalomba. Ezek az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében ebben a formában vannak felsorolva.
Néha azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált formában hozzák forgalomba. Ilyen esetben az anyag szállítójának a címkén az anyag neve mellett fel kell tüntetnie a „nem stabilizált” szöveget.
J. megjegyzés:
A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EK-szám: 200-753-7) tartalmaz.
K. megjegyzés:
A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EK-szám: 203-450-8) tartalmaz.
L. megjegyzés:
A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 3 %-nál kevesebb, IP 346 szerint mért DMSO-extraktumot tartalmaz.
M. megjegyzés:
A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,005 tömegszázaléknál kevesebb benz[a]pirént (EK-szám: 200-028-5) tartalmaz.
N. megjegyzés:
A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha ismert a teljes finomítási folyamat, és kimutatható, hogy az anyag, amelyből a szóban forgó anyagot gyártották, nem rákkeltő.
P. megjegyzés:
A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EK-szám: 200-753-7) tartalmaz.
R. megjegyzés:
A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni olyan rostok esetében, amelyeknek a hosszal súlyozott átlagos geometriai átmérője mínusz a szórás kétszerese nagyobb, mint 6 μm.
1. függelék
28. tétel – Rákkeltő anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat)/1. kategória (3.2. táblázat)
|
Anyagok |
Indexszám |
EC-szám |
CAS-szám |
Megjegyzés |
|
Króm(VI)-trioxid |
024-001-00-0 |
215-607-8 |
1333-82-0 |
►M5 E ◄ |
|
Cink-kromátok, beleértve a cink-kálium-kromátot is |
024-007-00-3 |
|
|
|
|
Nikkel-monoxid; [1] |
028-003-00-2 |
215-215-7 [1] |
1313-99-1 [1] |
|
|
Nikkel-oxid; [2] |
234-323-5 [2] |
11099-02-8 [2] |
||
|
Bunzenit; [3] |
– [3] |
34492-97-2 [3] |
||
|
Nikkel-dioxid |
028-004-00-8 |
234-823-3 |
12035-36-8 |
|
|
Dinikkel-trioxid |
028-005-00-3 |
215-217-8 |
1314-06-3 |
|
|
Nikkel (II)-szulfid; [1] |
028-006-00-9 |
240-841-2 [1] |
16812-54-7 [1] |
|
|
Nikkel-szulfid; [2] |
234-349-7 [2] |
11113-75-0 [2] |
||
|
Millerit; [3] |
– [3] |
1314-04-1 [3] |
||
|
Trinikkel-diszulfid; |
028-007-00-4 |
|
|
|
|
Nikkel-szubszulfid; [1] |
234-829-6 [1] |
12035-72-2 [1] |
||
|
Heazlewoodit; [2] |
– [2] |
12035-71-1 [2] |
||
|
Nikkel-dihidroxid; [1] |
028-008-00-X |
235-008-5 [1] |
12054-48-7 [1] |
|
|
Nikkel-hidroxid; [2] |
234-348-1 [2] |
11113-74-9 [2] |
||
|
Nikkel-szulfát |
028-009-00-5 |
232-104-9 |
7786-81-4 |
|
|
Nikkel-karbonát; |
028-010-00-0 |
|
|
|
|
Alap nikkel-karbonát; |
|
|
||
|
Karbonsav, nikkel (2+)-só; [1] |
222-068-2 [1] |
3333-67-3 [1] |
||
|
Karbonsav, nikkelsó; [2] |
240-408-8 [2] |
16337-84-1 [2] |
||
|
[μ-[karbonát(2-)-O:O′]] dihidroxi-trinikkel; [3] |
265-748-4 [3] |
65405-96-1 [3] |
||
|
[karbonát(2-)] tetrahidroxi-trinikkel; [4] |
235-715-9 [4] |
12607-70-4 [4] |
||
|
Nikkel-diklorid |
028-011-00-6 |
231-743-0 |
7718-54-9 |
|
|
Nikkel-dinitrát; [1] |
028-012-00-1 |
236-068-5 [1] |
13138-45-9 [1] |
|
|
Salétromsav, nikkelsó; [2] |
238-076-4 [2] |
14216-75-2 [2] |
||
|
Nikkelkéneskő |
028-013-00-7 |
273-749-6 |
69012-50-6 |
|
|
Iszap, üledék, elektrolitos rézfinomítás, réztelenített, nikkel-szulfát |
028-014-00-2 |
295-859-3 |
92129-57-2 |
|
|
Iszap, üledék, elektrolitos rézfinomítás, réztelenített |
028-015-00-8 |
305-433-1 |
94551-87-8 |
|
|
Nikkel-diperklorát; Perklórsav, nikkel (II)-só |
028-016-00-3 |
237-124-1 |
13637-71-3 |
|
|
Nikkel-dikálium-bisz(szulfát); [1] |
028-017-00-9 |
237-563-9 [1] |
13842-46-1 [1] |
|
|
Diammónium-nikkel-bisz(szulfát); [2] |
239-793-2 [2] |
15699-18-0 [2] |
||
|
Nikkel-bisz(szulfamidát); Nikkel-szulfamát |
028-018-00-4 |
237-396-1 |
13770-89-3 |
|
|
Nikkel-bisz(tetrafluoroborát); |
028-019-00-X |
238-753-4 |
14708-14-6 |
|
|
Nikkel-diformiát; [1] |
028-021-00-0 |
222-101-0 [1] |
3349-06-2 [1] |
|
|
Hangyasav, nikkelsó; [2] |
239-946-6 [2] |
15843-02-4 [2] |
||
|
Hangyasav, réz-nikkel-só; [3] |
268-755-0 [3] |
68134-59-8 [3] |
||
|
Nikkel-diacetát; [1] |
028-022-00-6 |
206-761-7 [1] |
373-02-4 [1] |
|
|
Nikkel-acetát; [2] |
239-086-1 [2] |
14998-37-9 [2] |
||
|
Nikkel-dibenzoát; |
028-024-00-7 |
209-046-8 |
553-71-9 |
|
|
Nikkel-bisz(4-ciklohexilbutirát); |
028-025-00-2 |
223-463-2 |
3906-55-6 |
|
|
Nikkel (II)-sztearát; Nikkel (II)-oktadekanoát; |
028-026-00-8 |
218-744-1 |
2223-95-2 |
|
|
Nikkel-dilaktát |
028-027-00-3 |
— |
16039-61-5 |
|
|
Nikkel (II)-oktanoát; |
028-028-00-9 |
225-656-7 |
4995-91-9 |
|
|
Nikkel-difluorid; [1] |
028-029-00-4 |
233-071-3 [1] |
10028-18-9 [1] |
|
|
Nikkel-dibromid; [2] |
236-665-0 [2] |
13462-88-9 [2] |
||
|
Nikkel-dijodid; [3] |
236-666-6 [3] |
13462-90-3 [3] |
||
|
Nikkel-kálium-fluorid; [4] |
– [4] |
11132-10-8 [4] |
||
|
Nikkel-hexafluoroszilikát |
028-030-00-X |
247-430-7 |
26043-11-8 |
|
|
Nikkel-szelenát; |
028-031-00-5 |
239-125-2 |
15060-62-5 |
|
|
Nikkel-hidrogén-foszfát; [1] |
028-032-00-0 |
238-278-2 [1] |
14332-34-4 [1] |
|
|
Nikkel-bisz(dihidrogén-foszfát); [2] |
242-522-3 [2] |
18718-11-1 [2] |
||
|
Trinikkel-bisz(ortofoszfát); [3] |
233-844-5 [3] |
10381-36-9 [3] |
||
|
Dinikkel-difoszfát; [4] |
238-426-6 [4] |
14448-18-1 [4] |
||
|
Nikkel-bisz(foszfinát); [5] |
238-511-8 [5] |
14507-36-9 [5] |
||
|
Nikkel-foszfinát; [6] |
252-840-4 [6] |
36026-88-7 [6] |
||
|
Foszforsav, kalcium-nikkel-só; [7] |
– [7] |
17169-61-8 [7] |
||
|
Difoszforsav, nikkel(II)-só; [8] |
– [8] |
19372-20-4 [8] |
||
|
Diammónium-nikkel-hexacianoferrát |
028-033-00-6 |
— |
74195-78-1 |
|
|
Nikkel-dicianid |
028-034-00-1 |
209-160-8 |
557-19-7 |
|
|
Nikkel-kromát |
028-035-00-7 |
238-766-5 |
14721-18-7 |
|
|
Nikkel(II)-szilikát; [1] |
028-036-00-2 |
244-578-4 [1] |
21784-78-1 [1] |
|
|
Dinikkel-ortoszilikát; [2] |
237-411-1 [2] |
13775-54-7 [2] |
||
|
Nikkel-szilikát (3:4); [3] |
250-788-7 [3] |
31748-25-1 [3] |
||
|
Kovasav, nikkelsó; [4] |
253-461-7 [4] |
37321-15-6 [4] |
||
|
Trihidrogén-hidroxi-bisz[ortoszilikáto(4-)]trinikkel(3-); [5] |
235-688-3 [5] |
12519-85-6 [5] |
||
|
Dinikkel-hexacianoferrát |
028-037-00-8 |
238-946-3 |
14874-78-3 |
|
|
Trinikkel-bisz(arzenát); Nikkel(II)-arzenát |
028-038-00-3 |
236-771-7 |
13477-70-8 |
|
|
Nikkel-oxalát; [1] |
028-039-00-9 |
208-933-7 [1] |
547-67-1 [1] |
|
|
Oxálsav, nikkelsó; [2] |
243-867-2 [2] |
20543-06-0 [2] |
||
|
Nikkel-tellurid |
028-040-00-4 |
235-260-6 |
12142-88-0 |
|
|
Trinikkel-tetraszulfid |
028-041-00-X |
— |
12137-12-1 |
|
|
Trinikkel-bisz(arzenit) |
028-042-00-5 |
— |
74646-29-0 |
|
|
Kobalt-nikkel-szürke-periklász; |
028-043-00-0 |
|
|
|
|
C.I. Pigment Black 25; |
|
|
||
|
C.I. 77332; [1] |
269-051-6 [1] |
68186-89-0 [1] |
||
|
Kobalt-nikkel-dioxid; [2] |
261-346-8 [2] |
58591-45-0 [2] |
||
|
Kobalt-nikkel-oxid; [3] |
– [3] |
12737-30-3 [3] |
||
|
Nikkel-ón-trioxid; Nikkel-sztannát |
028-044-00-6 |
234-824-9 |
12035-38-0 |
|
|
Nikkel-triuránium-dekaoxid |
028-045-00-1 |
239-876-6 |
15780-33-3 |
|
|
Nikkel-ditiocianát |
028-046-00-7 |
237-205-1 |
13689-92-4 |
|
|
Nikkel-dikromát |
028-047-00-2 |
239-646-5 |
15586-38-6 |
|
|
Nikkel(II)-szelenit |
028-048-00-8 |
233-263-7 |
10101-96-9 |
|
|
Nikkel-szelenit |
028-049-00-3 |
215-216-2 |
1314-05-2 |
|
|
Kovasav, ólom-nikkel-só |
028-050-00-9 |
— |
68130-19-8 |
|
|
Nikkel-diarzenid; [1] |
028-051-00-4 |
235-103-1 [1] |
12068-61-0 [1] |
|
|
Nikkel-arzenid; [2] |
248-169-1 [2] |
27016-75-7 [2] |
||
|
Nikkel-bárium-titán- sárga- priderit; |
028-052-00-X |
271-853-6 |
68610-24-2 |
|
|
C.I. Pigment Yellow 157 |
|
|
||
|
C.I. 77900 |
|
|
||
|
Nikkel-diklorát; [1] |
028-053-00-5 |
267-897-0 [1] |
67952-43-6 [1] |
|
|
Nikkel-dibromát; [2] |
238-596-1 [2] |
14550-87-9 [2] |
||
|
Etil-hidrogén-szulfát, nikkel (II)-só; [3] |
275-897-7 [3] |
71720-48-4 [3] |
||
|
Nikkel (II)-trifluoroacetát; [1] |
028-054-00-0 |
240-235-8 [1] |
16083-14-0 [1] |
|
|
Nikkel (II)-propionát; [2] |
222-102-6 [2] |
3349-08-4 [2] |
||
|
Nikkel-bisz(benzolszulfonát); [3] |
254-642-3 [3] |
39819-65-3 [3] |
||
|
Nikkel (II)-hidrogén-citrát; [4] |
242-533-3 [4] |
18721-51-2 [4] |
||
|
Citromsav, ammónium-nikkel-só; [5] |
242-161-1 [5] |
18283-82-4 [5] |
||
|
Citromsav, nikkelsó; [6] |
245-119-0 [6] |
22605-92-1 [6] |
||
|
Nikkel-bisz(2-etilhexanoát); [7] |
224-699-9 [7] |
4454-16-4 [7] |
||
|
2-Etilhexánsav, nikkelsó; [8] |
231-480-1 [8] |
7580-31-6 [8] |
||
|
Dimetilhexánsav, nikkelsó; [9] |
301-323-2 [9] |
93983-68-7 [9] |
||
|
Nikkel (II)-izooktanoát; [10] |
249-555-2 [10] |
29317-63-3 [10] |
||
|
Nikkel-izooktanoát; [11] |
248-585-3 [11] |
27637-46-3 [11] |
||
|
Nikkel-bisz(izononanoát); [12] |
284-349-6 [12] |
84852-37-9 [12] |
||
|
Nikkel (II)-neononanoát; [13] |
300-094-6 [13] |
93920-10-6 [13] |
||
|
Nikkel (II)-izodekanoát; [14] |
287-468-1 [14] |
85508-43-6 [14] |
||
|
Nikkel (II)-neodekanoát; [15] |
287-469-7 [15] |
85508-44-7 [15] |
||
|
Neodekánsav, nikkelsó; [16] |
257-447-1 [16] |
51818-56-5 [16] |
||
|
Nikkel (II)-neoundekanoát; [17] |
300-093-0 [17] |
93920-09-3 [17] |
||
|
Bisz(D-glukonáto-O1,O2)-nikkel; [18] |
276-205-6 [18] |
71957-07-8 [18] |
||
|
Nikkel-3,5-bisz(terc-butil)-4-hidroxibenzoát (1:2); [19] |
258-051-1 [19] |
52625-25-9 [19] |
||
|
Nikkel (II)-palmitát; [20] |
237-138-8 [20] |
13654-40-5 [20] |
||
|
(2-etilhexanoato-O)(izononanoato-O)-nikkel; [21] |
287-470-2 [21] |
85508-45-8 [21] |
||
|
(izononanoato-O)(izooktanoato-O)-nikkel; [22] |
287-471-8 [22] |
85508-46-9 [22] |
||
|
(izononanoato-O)(neodekanoato-O)-nikkel; [23] |
284-347-5 [23] |
84852-35-7 [23] |
||
|
(2-etilhexanoato-O)(izodekanoato-O)-nikkel; [24] |
284-351-7 [24] |
84852-39-1 [24] |
||
|
(2-etilhexanoato-O) (neodekanoato-O-nikkel; [25] |
285-698-7 [25] |
85135-77-9 [25] |
||
|
(izodekanoato-O)(izooktanoato-O)-nikkel; [26] |
285-909-2 [26] |
85166-19-4 [26] |
||
|
(izodekanoato-O)(izononanoato-O)-nikkel; [27] |
284-348-0 [27] |
84852-36-8 [27] |
||
|
(izononanoato-O)(neodekanoato-O)-nikkel; [28] |
287-592-6 [28] |
85551-28-6 [28] |
||
|
Zsírsavak, C6-19-elágazó, nikkelsók; [29] |
294-302-1 [29] |
91697-41-5 [29] |
||
|
Zsírsavak, C8-18 és C18-telítetlen, nikkelsók; [30] |
283-972-0 [30] |
84776-45-4 [30] |
||
|
2,7-naftalindiszulfonsav, nikkel (II)-só; [31] |
– [31] |
72319-19-8 [31] |
||
|
Nikkel (II)-szulfit; [1] |
028-055-00-6 |
231-827-7 [1] |
7757-95-1 [1] |
|
|
Nikkel-tellúr-trioxid; [2] |
239-967-0 [2] |
15851-52-2 [2] |
||
|
Nikkel-tellúr-tetraoxid; [3] |
239-974-9 [3] |
15852-21-8 [3] |
||
|
Molibdén-nikkel-hidroxid-oxid-foszfát; [4] |
268-585-7 [4] |
68130-36-9 [4] |
||
|
Nikkel-borid (NiB); [1] |
028-056-00-1 |
234-493-0 [1] |
12007-00-0 [1] |
|
|
Dinikkel-borid; [2] |
234-494-6 [2] |
12007-01-1 [2] |
||
|
Trinikkel-borid; [3] |
234-495-1 [3] |
12007-02-2 [3] |
||
|
Nikkel-borid; [4] |
235-723-2 [4] |
12619-90-8 [4] |
||
|
Dinikkel-szilicid; [5] |
235-033-1 [5] |
12059-14-2 [5] |
||
|
Nikkel-diszilicid; [6] |
235-379-3 [6] |
12201-89-7 [6] |
||
|
Dinikkel-foszfid; [7] |
234-828-0 [7] |
12035-64-2 [7] |
||
|
Nikkel-bór-foszfid; [8] |
– [8] |
65229-23-4 [8] |
||
|
Dialumínium-nikkel-tetraoxid; [1] |
028-057-00-7 |
234-454-8 [1] |
12004-35-2 [1] |
|
|
Nikkel-titán-trioxid; [2] |
234-825-4 [2] |
12035-39-1 [2] |
||
|
Nikkel-titán-oxid; [3] |
235-752-0 [3] |
12653-76-8 [3] |
||
|
Nikkel-divanádium-hexaoxid; [4] |
257-970-5 [4] |
52502-12-2 [4] |
||
|
Kobalt-dimolibdén-nikkel-oktaoxid; [5] |
268-169-5 [5] |
68016-03-5 [5] |
||
|
Nikkel-cirkónium-trioxid; [6] |
274-755-1 [6] |
70692-93-2 [6] |
||
|
Molibdén-nikkel-tetraoxid; [7] |
238-034-5 [7] |
14177-55-0 [7] |
||
|
Nikkel-volfrám-tetraoxid; [8] |
238-032-4 [8] |
14177-51-6 [8] |
||
|
Olivin, zöld -nikkel; [9] |
271-112-7 [9] |
68515-84-4 [9] |
||
|
Lítium-nikkel-dioxid; [10] |
– [10] |
12031-65-1 [10] |
||
|
Molibdén-nikkel-oxid; [11] |
– [11] |
12673-58-4 [11] |
||
|
Kobalt-lítium-nikkel-oxid |
028-058-00-2 |
442-750-5 |
— |
|
|
Diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid |
033-003-00-0 |
215-481-4 |
1327-53-3 |
|
|
Arzén-pentoxid, arzén(V)-oxid |
033-004-00-6 |
215-116-9 |
1303-28-2 |
|
|
Arzénsav és sói, kivéve az e mellékletben máshol megnevezett vegyületeket |
033-005-00-1 |
— |
— |
A |
|
Ólom-hidrogén-arzenát |
082-011-00-0 |
232-064-2 |
7784-40-9 |
|
|
Bután (legalább 0,1 % butadién [203-450-8] tartalommal) [1] |
601-004-01-8 |
203-448-7 [1] |
106-97-8 [1] |
C ►M5 , S ◄ |
|
Izobután (legalább 0,1 % butadién [203-450-8] tartalommal) [2] |
200-857-2 [2] |
75-28-5 [2] |
||
|
1,3-butadién; buta-1,3-dién |
601-013-00-X |
203-450-8 |
106-99-0 |
D |
|
Benzol |
601-020-00-8 |
200-753-7 |
71-43-2 |
►M5 E ◄ |
|
Trietil arzenát |
601-067-00-4 |
427-700-2 |
15606-95-8 |
|
|
Vinil-klorid, klór-etilén |
602-023-00-7 |
200-831-0 |
75-01-4 |
|
|
Bisz(klórmetil)-éter; Oxibisz(klórmetán) |
603-046-00-5 |
208-832-8 |
542-88-1 |
|
|
Klórmetil-metil-éter; klór-dimetil-éter |
603-075-00-3 |
203-480-1 |
107-30-2 |
|
|
2-naftil-amin; béta-naftil-amin |
612-022-00-3 |
202-080-4 |
91-59-8 |
►M5 E ◄ |
|
Benzidin; 4,4'-diamino-bifenil |
612-042-00-2 |
202-199-1 |
92-87-5 |
►M5 E ◄ |
|
Benzidin sói |
612-070-00-5 |
|
|
|
|
2-naftil-amin sói |
612-071-00-0 |
209-030-0 [1] 210-313-6 [2] |
553-00-4 [1] 612-52-2 [2] |
|
|
Bifenil-4-ilamin; xenilamin; 4-amino-bifenil |
612-072-00-6 |
202-177-1 |
92-67-1 |
|
|
Bifenil-4-ilamin sói; xenilamin sói; 4-amino-bifenil sói |
612-073-00-1 |
|
|
|
|
Kátrány, kőszén; Kőszénkátrány (A kőszénlepárlás mellékterméke. Majdnem fekete, félig szilárd anyag. Aromás szénhidrogének, fenolvegyületek, nitrogén bázisok és tiofén összetett keveréke) |
648-081-00-7 |
232-361-7 |
8007-45-2 |
|
|
Kátrány, kőszén, magas hőm.; Kőszénkátrány (A magas hőmérsékletű [700 °C-nál magasabb] kőszénlepárlás során fejlődött gáznak a közel szobahőmérsékletre történő lehűtésével nyert kondenzációs termék. Víznél sűrűbb, fekete viszkózus folyadék. Elsősorban kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének összetett keverékéből áll. Tartalmazhat kisebb mennyiségben fenolokat és aromás nitrogéntartalmú vegyületeket) |
648-082-00-2 |
266-024-0 |
65996-89-6 |
|
|
Kátrány, kőszén, alacsony hőm.; Kátrányolaj (Az alacsony hőmérsékletű [700 °C alatti] kőszénlepárlás során fejlődött gáz közel szobahőmérsékletre történő lehűtésével kapott kondenzációs termék. Víznél sűrűbb, fekete viszkózus folyadék. Elsősorban kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogénekből, fenolokból, aromás nitrogéntartalmú vegyületekből és ezek alkilszármazékaiból tevődik össze.) |
648-083-00-8 |
266-025-6 |
65996-90-9 |
|
|
Kátrány, barnaszén; (Barnaszénkátrányból desztillált olaj. Főleg 150 és 360 °C közötti tartományban nyert alifás, naftén- és egy-, háromgyűrűs aromás szénhidrogénekből, azok alkilszármazékaiból, heteroaromás szénhidrogénekből, egy- és kétgyűrűs fenolokból áll.) |
648-145-00-4 |
309-885-0 |
101316-83-0 |
|
|
Kátrány, barnaszén, alacsony hőm.; (A barnaszén alacsony hőmérsékletű elszenesítéséből és elgázosításából nyert kátrány. Főleg alifás, naftén- és ciklikus aromás szénhidrogénekből, heteroaromás szénhidrogénekből és gyűrűs fenolokból áll.) |
648-146-00-X |
309-886-6 |
101316-84-1 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), könnyű paraffinos; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (A nyersolaj atmoszferikus desztillációs maradékának vákuumdesztillációja során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C15-től C30-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve 19 10-6 m2.s-1-nél kisebb viszkozitású olajat ad. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz a nyersolaj e desztillációs tartományában általában jelen lévő telített alifás szénhidrogéneket.) |
649-050-00-0 |
265-051-5 |
64741-50-0 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), nehéz paraffinos; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (A nyersolaj atmoszferikus desztillációs maradékának vákuumdesztillációja során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C20-tól C50-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású olajat ad. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz telített alifás szénhidrogéneket.) |
649-051-00-6 |
265-052-0 |
64741-51-1 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), könnyű nafténes; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (A nyersolaj atmoszferikus desztillációs maradékának vákuumdesztillációja során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C15-tól C30-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve 19 10-6 m2.s-1-nál kisebb viszkozitású olajat ad. Viszonylag kis mennyiségben tartalmaz normál paraffinokat.) |
649-052-00-1 |
265-053-6 |
64741-52-2 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), nehéz nafténes; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (A nyersolaj atmoszferikus desztillációs maradékának vákuumdesztillációja során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C20-tól C50-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású olajat ad. Viszonylag kis mennyiségben tartalmaz normál paraffinokat.) |
649-053-00-7 |
265-054-1 |
64741-53-3 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), savval kezelt nehéz nafténes; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (Kénsavas kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C20-tól C50-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású olajat ad. Viszonylag kis mennyiségben tartalmaz normál paraffinokat.) |
649-054-00-2 |
265-117-3 |
64742-18-3 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), savval kezelt könnyű nafténes; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (Kénsavas kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C15-tól C30-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve 19 10-6 m2.s-1-nál kisebb viszkozitású olajat ad. Viszonylag kis mennyiségben tartalmaz normál paraffinokat.) |
649-055-00-8 |
265-118-9 |
64742-19-4 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), savval kezelt nehéz paraffinos; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (Kénsavas kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C20-tól C50-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású olajat ad.) |
649-056-00-3 |
265-119-4 |
64742-20-7 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), savval kezelt könnyű paraffinos; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (Kénsavas kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C15-tól C30-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve 19 10-6 m2.s-1-nál kisebb viszkozitású olajat ad.) |
649-057-00-9 |
265-121-5 |
64742-21-8 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), kémiailag semlegesített nehéz paraffinos; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (Savas anyagok eltávolítására szolgáló kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C20-tól C50-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású olajat ad. Viszonylag nagy arányban tartalmaz alifás szénhidrogéneket.) |
649-058-00-4 |
265-127-8 |
64742-27-4 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), kémiailag semlegesített könnyű paraffinos; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (Savas anyagok eltávolítására szolgáló kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C15–C30 tartományban van, és 40 °C-on mérve 19 10-6 m2.s-1-nál kisebb viszkozitású olajat ad.) |
649-059-00-X |
265-128-3 |
64742-28-5 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), kémiailag semlegesített nehéz nafténes; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (A savas anyagok eltávolítására szolgáló kezelés során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C20-tól C50-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású olajat ad. Viszonylag kis mennyiségben tartalmaz normál paraffinokat.) |
649-060-00-5 |
265-135-1 |
64742-34-3 |
|
|
Lepárlási termék (ásványolaj), kémiailag semlegesített könnyű nafténes; Finomítatlan, ill. enyhén finomított alapolaj (A savas anyagok eltávolítására szolgáló kezelés során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C15-től C30-ig terjedő tartományban van, és 40 °C-on mérve 19 10-6 m2.s-1-nál kisebb viszkozitású olajat ad. Viszonylag kis mennyiségben tartalmaz normál paraffinokat.) |
649-061-00-0 |
265-136-7 |
64742-35-4 |
|
|
Gázok (ásványolaj), kat. krakkoló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főként C1–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.) |
649-062-00-6 |
270-755-0 |
68477-73-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kat. krakkoló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főként C1–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.) |
649-063-00-1 |
270-756-6 |
68477-74-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kat. krakkoló, C1–5-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. C1–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C1–C5 szénatomszámúakat.) |
649-064-00-7 |
270-757-1 |
68477-75-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan polimerizált benzin stabilizáló fejtermék, C2–4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikusan polimerizált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. C2–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C2–C4 szénatomszámúakat.) |
649-065-00-2 |
270-758-7 |
68477-76-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kat. reform., C1–4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus reformálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. C1–C6, de elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-066-00-8 |
270-760-8 |
68477-79-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C3–5 olefines-paraffinos alkilálási betáp.; Ásványolajgáz (C3–C5 szénatomszámú olefin- és paraffin-szénhidrogének összetett elegye, melyet alkilálási kiindulási anyagnak használnak. A környezeti hőmérséklet általában meghaladja a kritikus hőmérsékletüket.) |
649-067-00-3 |
270-765-5 |
68477-83-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus frakcionálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. C3–C5 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C4-et.) |
649-068-00-9 |
270-767-6 |
68477-85-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), etántalanító fejtermékek; Ásványolajgáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogénelegy. Főleg etánt és etilént tartalmaz.) |
649-069-00-4 |
270-768-1 |
68477-86-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), izobután-mentesítő fejtermékek; Ásványolajgáz (Bután-butilén áram atmoszferikus desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-070-00-X |
270-769-7 |
68477-87-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő száraz, propánban gazdag; Ásványolajgáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogénelegy. Főleg propilént és némi etánt és propánt tartalmaz.) |
649-071-00-5 |
270-772-3 |
68477-90-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő fejtermékek; Ásványolajgáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-072-00-0 |
270-773-9 |
68477-91-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázvisszanyerő üzem propánmentesítő fejtermékek; Ásványolajgáz (Vegyes szénhidrogénáramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, ezen belül főként propánt.) |
649-073-00-6 |
270-777-0 |
68477-94-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), Girbatol-egység betáp.; Ásványolajgáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet a Girbatol-egységbe táplálnak be a hidrogén-szulfid eltávolítása céljából. Főleg alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-074-00-1 |
270-778-6 |
68477-95-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló, C4-ben gazdag, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz |
649-075-00-7 |
270-782-8 |
68477-99-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuummaradék frakcionálási reflux dob; Ásványolajgáz (Katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuummaradék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-076-00-2 |
270-802-5 |
68478-21-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin stabilizáló abszorber; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-077-00-8 |
270-803-0 |
68478-22-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló, katalitikus reformáló és hidro-kénmentesítéső kombinált frakcionáló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási, reformálási és hidrogénező-kénmentesítési eljárásokból kapott termékek frakcionálásából nyert, a savas szennyezések eltávolítására kezelt összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-078-00-3 |
270-804-6 |
68478-24-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionálási stabilizáló; Ásványolajgáz (Katalitikusan reformált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-079-00-9 |
270-806-7 |
68478-26-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), telített gáz üzem vegyes áram, C4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású benzin, desztillációs véggáz és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban butánból és izobutánból áll.) |
649-080-00-4 |
270-813-5 |
68478-32-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), telített gáz visszanyerő üzem, C1–2-ben gazdag; Ásványolajgáz (Desztillált véggáz, közvetlen lepárlású benzin és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban metánból és etánból áll.) |
649-081-00-X |
270-814-0 |
68478-33-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), vákuummaradékok termikus krakkolása; Ásványolajgáz (Vákuummaradékok termikus krakkolásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-082-00-5 |
270-815-6 |
68478-34-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C3–4-ben gazdag, ásványolaj desztillátum; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillálásával és kondenzálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. C3–C5, de elsősorban C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-083-00-0 |
270-990-9 |
68512-91-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), teljes közvetlen lepárlású benzin hexánmentesítő kéménygáz; Ásványolajgáz (A teljes közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-084-00-6 |
271-000-8 |
68513-15-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrokrakkolás propánmentesítő kéménygáz, szénhidrogénben gazdag; Ásványolajgáz (Hidrogénező krakkolási eljárásban kapott termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll. Tartalmazhat kis mennyiségű hidrogént és hidrogén-szulfidot is.) |
649-085-00-1 |
271-001-3 |
68513-16-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen stabilizáló; Ásványolajgáz (Könnyű közvetlen lepárlású benzin stabilizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-086-00-7 |
271-002-9 |
68513-17-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Maradékok (ásványolaj), alkilálási lehasító, C4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Egyes finomítói műveletek anyagáramainak desztillálásából kapott összetett maradék. C4–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban butánból áll, forrásponttartomány: – 11,7 – 27,8 °C. |
649-087-00-2 |
271-010-2 |
68513-66-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C1-4, Ásványolajgáz (Termikus krakkolási és abszorpciós műveletekkel, valamint nyersolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg –164 és – 0,5 °C között.) |
649-088-00-8 |
271-032-2 |
68514-31-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C1–4, kéntelenített; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy szénhidrogéngázokat egy a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg –164 °C és – 0,5 °C között.) |
649-089-00-3 |
271-038-5 |
68514-36-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C1–3, Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, mely jellemzően C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: –164-től –42 °C-ig.) |
649-090-00-9 |
271-259-7 |
68527-16-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C1–4, butánmentesítő frakció; Ásványolajgáz |
649-091-00-4 |
271-261-8 |
68527-19-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C1–5, nedves; Ásványolajgáz (Nyersolaj és/vagy toronygázolaj desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-092-00-X |
271-624-0 |
68602-83-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C2–4, Ásványolajgáz |
649-093-00-5 |
271-734-9 |
68606-25-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C3; Ásványolajgáz |
649-094-00-0 |
271-735-4 |
68606-26-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), alkilálás kiindulási anyag; Ásványolajgáz (Gázolaj katalitikus krakkolásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-095-00-6 |
271-737-5 |
68606-27-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő fenéktermék frakcionálás kéménygáz; Ásványolajgáz (Propánmentesítő fenéktermékek frakcionálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban butánból, izobutánból és butadiénből áll.) |
649-096-00-1 |
271-742-2 |
68606-34-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), finomítói keverék; Ásványolajgáz (Különböző eljárásokból nyert összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból és főként C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-097-00-7 |
272-183-7 |
68783-07-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkolás; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-098-00-2 |
272-203-4 |
68783-64-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C2–4, kéntelenített; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy egy ásványolaj-desztillátumot egy a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C2–C4 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: –51-től –34 °C-ig.) |
649-099-00-8 |
272-205-5 |
68783-65-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), nyersolaj frakcionálás kéménygáz; Ásványolajgáz (Nyersolaj frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-100-00-1 |
272-871-7 |
68918-99-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hexánmentesítő kéménygáz; Ásványolajgáz (Kombinált benzinanyagáramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-101-00-7 |
272-872-2 |
68919-00-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionáló stabilizáló kéménygáz; Ásványolajgáz (Könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-102-00-2 |
272-878-5 |
68919-05-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzin unifiner kénmentesítő sztripper kéménygáz; Ásványolajgáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet egy benzin unifiner kéntelenítési folyamatból és a benzinből sztrippelve nyerünk. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-103-00-8 |
272-879-0 |
68919-06-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló kéménygáz; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Metánból, etánból és propánból áll.) |
649-104-00-3 |
272-882-7 |
68919-09-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló kéménygáz; Ásványolajgáz (A C3–C4 lehasító töltetének frakcionálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3 szénhidrogénekből áll.) |
649-105-00-9 |
272-893-7 |
68919-20-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen stabilizáló kéménygáz; Ásványolajgáz (A nyersolaj desztillálásánál használt első kolonnából származó folyadék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-106-00-4 |
272-883-2 |
68919-10-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítő; Ásványolajgáz (A katalitikus krakkolt benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-107-00-X |
273-169-3 |
68952-76-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkolt desztillátum és benzin stabilizáló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt benzin és desztillátum frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-108-00-5 |
273-170-9 |
68952-77-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt desztillátum, gázolaj- és benzinabszorber; Ásványolajgáz (Termikusan krakkolt benzin és gázolaj desztillátumok elválasztásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-109-00-0 |
273-175-6 |
68952-81-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt szénhidrogén frakcionáló stabilizáló, ásványolaj kokszolás; Ásványolajgáz (Ásványolaj kokszolási eljárásból származó termikusan krakkolt szénhidrogének frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-110-00-6 |
273-176-1 |
68952-82-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), enyhén vízgőzpirolizált, butadiénben koncentrált; Ásványolajgáz (Termikus krakkolási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-111-00-1 |
273-265-5 |
68955-28-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló stabilizáló fejtermék; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-112-00-7 |
273-270-2 |
68955-34-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C4; Ásványolajgáz |
649-113-00-2 |
289-339-5 |
27741-01-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Alkánok, C1–4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz |
649-114-00-8 |
292-456-4 |
90622-55-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gőzkrakkoló C3-ban gazdag; Ásványolajgáz (Gőzkrakkolásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg propilénből és némi propánból áll, forrásponttartomány: közelítőleg –70 °C és 0 °C között.) |
649-115-00-3 |
295-404-9 |
92045-22-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C4, gőzkrakkoló desztillátum; Ásványolajgáz (Gőzkrakkolásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban 1-buténből és 2-buténből áll, de tartalmaz butánt és izobutént is, forrásponttartomány: közelítőleg –12 °C és 5 °C között.) |
649-116-00-9 |
295-405-4 |
92045-23-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Ásványolajgázok, cseppfolyósított, kéntelenített, C4-frakció; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy cseppfolyósított ásványolajgázt a merkaptánok oxidálására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítő eljárásnak vetünk alá. Főleg telített és telítetlen C4 szénhidrogénekből áll) |
649-117-00-4 |
295-463-0 |
92045-80-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C4, 1,3-butadién- és izobuténmentes; Ásványolajgáz |
649-118-00-X |
306-004-1 |
95465-89-7 |
K |
|
Raffinátumok (ásványolaj), vízgőzpirolizált C4-frakció réz(I)-ammónium-acetátos extrakció, C3–5 és C3–5 telítetlen, butadién-mentes; Ásványolajgáz |
649-119-00-5 |
307-769-4 |
97722-19-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), aminrendszer kiindulási anyag; Finomító gáz (Az aminrendszerbe a hidrogén-szulfid eltávolítása céljából betáplált gáz. Elsődlegesen hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid és alifás, elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének szintén jelen lehetnek benne.) |
649-120-00-0 |
270-746-1 |
68477-65-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzolegység hidrogénező-kénmentesítés kéménygáz; Finomító gáz (A benzolegység által termelt kéménygázok. Elsődlegesen hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid és elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének, a benzolt is beleértve, szintén jelen lehetnek benne.) |
649-121-00-6 |
270-747-7 |
68477-66-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzolegység recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (A benzolegység gázainak recirkulálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-122-00-1 |
270-748-2 |
68477-67-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kevert olaj, hidrogénben-nitrogénben gazdag; Finomító gáz (Kevert olaj desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből és nitrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid és C1–C5 szénatomszámú alifás szénhidrogének vannak jelen.) |
649-123-00-7 |
270-749-8 |
68477-68-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin lehasító fejtermékek; Finomító gáz (A katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből és jellemzően C1–C4 szénatomszámú telített szénhidrogénekből áll.) |
649-124-00-2 |
270-759-2 |
68477-77-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformálás recirkulálás; Finomító gáz (A C6–8 kiindulási anyag katalitikus reformálási és a hidrogén megőrzését célzó recirkulálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsődlegesen hidrogént tartalmaz. Tartalmazhat még kis mennyiségben szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitrogént és főként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket.) |
649-125-00-8 |
270-760-3 |
68477-80-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformáló; Finomító gáz (A C6–8 kiindulási anyag katalitikus reformálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-126-00-3 |
270-762-9 |
68477-81-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformálás recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomító gáz |
649-127-00-9 |
270-763-4 |
68477-82-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C2 visszavezetett anyagáram; Finomító gáz (Összetett szénhidrogének elegy, melyet a hidrogén kivonásával nyerünk abból a gázáramból, mely elsődlegesen hidrogénből áll, mellette kis mennyiségben nitrogén, szén-monoxid, metán, etán és etilén van. Főleg szénhidrogénekből (metán, etán és etilén) áll, mellette kis mennyiségű hidrogén, nitrogén és szén-monoxid van.) |
649-128-00-4 |
270-766-0 |
68477-84-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), száraz merkaptános, gázkoncentráló egység kéménygáz; Finomító gáz (A gázkoncentráló egységből származó száraz gázok összetett elegye. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból és főleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-129-00-X |
270-774-4 |
68477-92-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázkoncentráló reabszorber deszt.; Finomító gáz (A gázreabszorberben egyesített gázáramok desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből, szén-monoxidból, szén-dioxidból, nitrogénből, hidrogén-szulfidból és C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-130-00-5 |
270-776-5 |
68477-93-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénabszorber kéménygáz; Finomító gáz (A hidrogén egy hidrogénben gazdag gázáramból való abszorpciója során nyert összetett elegy. Hidrogénből, szén-monoxidból, nitrogénből metánból és kis mennyiségben C2 szénhidrogénekből áll.) |
649-131-00-0 |
270-779-1 |
68477-96-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénben gazdag; Finomító gáz (Szénhidrogéngázokból hűtéssel gázként leválasztott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, nitrogén, metán és C2 szénhidrogének.) |
649-132-00-6 |
270-780-7 |
68477-97-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett kevert olaj recirkulálás, hidrogénben-nitrogénben gazdag; Finomító gáz (Recirkulált hidrogénezett kevert olajból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és nitrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid és főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-133-00-1 |
270-781-2 |
68477-98-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (Recirkuláltatott reaktorgázokból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid és telített alifás, C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-134-00-7 |
270-783-3 |
68478-00-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló kikészítő, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (Reformálókból nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-135-00-2 |
270-784-9 |
68478-01-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező; Finomító gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, metánból és etánból áll, mellette kis mennyiségű hidrogén-szulfid és alifás, jellemzően C3–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-136-00-8 |
270-785-4 |
68478-02-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező, hidrogénben-metánban gazdag; Finomító gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és metánból áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén és telített alifás, jellemzően C2–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-137-00-3 |
270-787-5 |
68478-03-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező kikészítő, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-138-00-9 |
270-788-0 |
68478-04-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), termikus krakkolás deszt.; Finomító gáz (Termikus krakkolási eljárás termékeinek desztillációjából nyert összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, szén-monoxidból, szén-dioxidból és főként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-139-00-4 |
270-789-6 |
68478-05-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló refrakcionáló abszorber; Finomító gáz (Katalitikus krakkolási termékek refrakcionálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és főleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-140-00-X |
270-805-1 |
68478-25-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin elválasztó; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és főleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-141-00-5 |
270-807-2 |
68478-27-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin stabilizáló; Finomító gáz (Katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és főleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-142-00-0 |
270-808-8 |
68478-28-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénezés elválasztó; Finomító gáz (Krakkolt desztillátumok katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-143-00-6 |
270-809-3 |
68478-29-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidro-kénmentesített közvetlen lepárlású benzin elválasztó; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-144-00-1 |
270-810-9 |
68478-30-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált közvetlen lepárlású benzin stabilizáló fejtermékek; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával majd a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-145-00-7 |
270-999-8 |
68513-14-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló kilépő termék nagynyomású flesselés; Finomító gáz (A reformáló reaktorból kilépő termék nagynyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.) |
649-146-00-2 |
271-003-4 |
68513-18-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló kilépő termék kisnyomású flesselés; Finomító gáz (A reformáló reaktorból kilépő termék kisnyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.) |
649-147-00-8 |
271-005-5 |
68513-19-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), olajfinomítói gázok deszt. kéménygáz; Finomító gáz (Összetett elegy, melyet egy hidrogént, szén-dioxidot, szén-monoxidot és C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmazó, vagy etán és propán krakkolásából kapott gázáram desztillálásával nyerünk. Főleg C1–C2 szénatomszámú szénhidrogéneket, hidrogént, nitrogént és szén-monoxidot tartalmaz). |
649-148-00-3 |
271-258-1 |
68527-15-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzolegység hidrogénező pentánmentesítő fejtermék; Finomító gáz (Összetett elegy, melyet a benzolegység kiindulási anyagának katalitikus hidrogénezésével, majd pentánmentesítésével nyerünk. Elsősorban hidrogénből, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, szén-monoxid, szén-dioxid és főként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének. Nyomokban tartalmazhat benzolt is). |
649-149-00-9 |
271-623-5 |
68602-82-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), szekunder abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló fejtermék frakcionáló; Finomító gáz (Katalitikus krakkolási eljárás fejtermékeinek fluidizált katalitikus krakkolóban végzett frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, nitrogénből és jellemzően C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-150-00-4 |
271-625-6 |
68602-84-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), finomítói gázok; Finomító gáz (Összetett elegy, mely elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.) |
649-151-00-X |
271-750-6 |
68607-11-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénező krakkolás kisnyomású elválasztó; Finomító gáz (A hidrogénező krakkoló reaktor kilépő termékének folyadék-gőz elválasztásával kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és telített, jellemzően C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-152-00-5 |
272-182-1 |
68783-06-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), finomító; Finomító gáz (Különböző ásványolaj-finomítási műveletek során kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-153-00-0 |
272-338-9 |
68814-67-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), plattformáló termék leválasztó; Finomító gáz (Naftének és aromások kémiai reformálásából kapott összetett elegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-154-00-6 |
272-343-6 |
68814-90-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénnel kezelt merkaptán tartalmú kerozin pentánmentesítő stabilizáló kéménygáz; Finomító gáz (Hidrogénnel kezelt kerozin pentánmentesítő stabilizálásából nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, hidrogén-szulfid, szén-monoxid és főként C4–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-155-00-1 |
272-775-5 |
68911-58-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénnel kezelt merkaptán tartalmú kerozin expanziós tartály; Finomító gáz (Hidrogénnel kezelt kerozin katalitikus hidrogénezésénél az expanziós tartályból nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és metánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, szén-monoxid és főként C2–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-156-00-7 |
272-776-0 |
68911-59-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), desztillátum unifiner kéntelenítés sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Az unifiner kéntelenítési eljárás folyékony termékéből sztrippelt összetett elegy. Hidrogén-szulfidból, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-157-00-2 |
272-873-8 |
68919-01-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló frakcionálás kéménygáz; Finomító gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejtermékének frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, nitrogénből és főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-158-00-8 |
272-874-3 |
68919-02-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló kimosó szekunder abszorber kéménygáz; Finomító gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejgázának kimosásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, nitrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-159-00-3 |
272-875-9 |
68919-03-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), nehéz desztillátum hidrogénező kéntelenítés sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Az erős hidrogénező kéntelenítési eljárás folyékony termékéből sztrippelt összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból és telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-160-00-9 |
272-876-4 |
68919-04-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), platformáló stabilizáló kéménygáz, könnyű végtermék frakcionálás; Finomító gáz (A platformáló egység platinareaktorának könnyű végtermékeinek frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-161-00-4 |
272-880-6 |
68919-07-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), előflesselő kolonna kéménygáz, nyersolaj deszt.; Finomító gáz (A nyersolaj desztilláció első kolonnájából nyert összetett elegy. Nitrogénből és telített alifás, főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-162-00-X |
272-881-1 |
68919-08-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kátrány sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Redukált nyersolaj frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-163-00-5 |
272-884-8 |
68919-11-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), egységesítő sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Metán és hidrogén elegye, melyet az egységesítőből jövő termékek frakcionálásával nyerünk.) |
649-164-00-0 |
272-885-3 |
68919-12-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus hidrogénező-kéntelenített benzin elválasztó; Finomító gáz (Benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-165-00-6 |
273-173-5 |
68952-79-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kéntelenítő; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-166-00-1 |
273-174-0 |
68952-80-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), szivacsos abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló és gázolaj kéntelenítő fejtermék frakcionálás; Finomító gáz (A fluidizált katalitikus krakkolóból és a gázolaj kéntelenítőből származó termékek frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-167-00-7 |
273-269-7 |
68955-33-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), nyersolaj deszt. és katalitikus krakkolás; Finomító gáz (A nyersolaj desztillációból és a katalitikus krakkolási folyamatokból nyert összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, nitrogénből, szén-monoxidból valamint főként C1–C6 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll.) |
649-168-00-2 |
273-563-5 |
68989-88-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázolaj dietanolamin kimosó kéménygáz; Finomító gáz (Gázolajok dietanol-aminos kéntelenítésével kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogén-szulfidból, hidrogénből, valamint alifás, C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-169-00-8 |
295-397-2 |
92045-15-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénező-kénmentesítési kilépő termék; Finomító gáz (A hidrogénező reakció kilépő termék folyadékfázisának leválasztásával kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, hidrogén-szulfidból, valamint alifás, jellemzően C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-170-00-3 |
295-398-8 |
92045-16-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénező-kénmentesítés öblítés; Finomító gáz (A hidrogénező reaktor öblítéséből és a reformálóból származó gázok összetett elegye. Elsősorban hidrogénből, valamint alifás, főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-171-00-9 |
295-399-3 |
92045-17-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénező kilépő termék expanziós tartály kéménygáz; Finomító gáz (A hidrogénező reakció után a kilépő termékek flesseléséből kapott összetett gázelegy. Elsősorban hidrogénből, valamint alifás, főleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-172-00-4 |
295-400-7 |
92045-18-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzin gőzzel krakkolt nagynyomású maradék gáz; Finomító gáz (A benzin vízgőzpirolízis termékeinek nem kondenzálódó részeinek és a rákövetkező termékek készítése során nyert maradék gázoknak a keverékeként kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, valamint jellemzően C1–C5 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll, földgázzal keverhető.) |
649-173-00-X |
295-401-2 |
92045-19-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), maradék viszkozitás-csökkentés; Finomító gáz (Maradékok kemencében történő viszkozitás-csökkentéséből kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogén-szulfidból, valamint jellemzően C1–C5 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll.) |
649-174-00-5 |
295-402-8 |
92045-20-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C3–4; Ásványolajgáz (Nyersolaj krakkolásából nyert termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban propánból és propilénből áll, forrásponttartomány: közelítőleg –51 °C és –1 °C között.) |
649-177-00-1 |
268-629-5 |
68131-75-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkolt desztillátum és katalitikus krakkolt benzin frakcionáló abszorber; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási desztillátum és katalitikusan reformált benzin desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-178-00-7 |
269-617-2 |
68307-98-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus polimerizáció benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolajgáz (A benzin polimerizációjából származó termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-179-00-2 |
269-618-8 |
68307-99-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionáló stabilizáló, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (A katalitikusan reformált benzin – melyből a hidrogén-szulfidot aminnal eltávolították – frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-180-00-8 |
269-619-3 |
68308-00-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénezés sztrippelt; Ásványolajgáz (Termikusan krakkolt desztillátumok katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-181-00-3 |
269-620-9 |
68308-01-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású desztillátum hidrogénező-kénmentesítés, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású desztillátumok – melyekből a hidrogén-szulfidot aminnal eltávolították – katalitikus hidrogénező-kénmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-182-00-9 |
269-630-3 |
68308-10-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), gázolaj katalitikus krakkolás abszorber; Ásványolajgáz (Gázolaj katalitikus krakkolási termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-183-00-4 |
269-623-5 |
68308-03-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerő üzem; Ásványolajgáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-184-00-X |
269-624-0 |
68308-04-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerő üzem etánmentesítő; Ásványolajgáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-185-00-5 |
269-625-6 |
68308-05-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített desztillátum és hidrogénezéssel kénmentesített benzin frakcionáló, savmentes; Ásványolajgáz (Hidrogénezéssel kénmentesített benzin és desztillált szénhidrogén-anyagáramok frakcionálásával kapott, a savas szennyeződések eltávolítására kezelt összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-186-00-0 |
269-626-1 |
68308-06-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített vákuumgázolaj sztrippelő, hidrogén-szulfidmentes,; Ásványolajgáz (Katalitikus hidrogénezéssel kénmentesített vákuumgázolaj – melyből a hidrogén-szulfidot aminkezeléssel eltávolították – sztrippelő stabilizásábólkapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-187-00-6 |
269-627-7 |
68308-07-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású benzin stabilizáló, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (A hidrogén-szulfid eltávolítására aminnal kezelt könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-188-00-1 |
269-629-8 |
68308-09-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), propán-propilén alkiláló kiindulási termék etánmentesítő; Ásványolajgáz (Propán propilén reakciótermékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-189-00-7 |
269-631-9 |
68308-11-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel-kénmentesített vákuumgázolaj, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (Katalitikus hidrogénezéssel kénmentesített és a hidrogén-szulfid eltávolítására aminnal kezelt vákuumgázolajból nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-190-00-2 |
269-632-4 |
68308-12-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt fejtermékek; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: hozzávetőleg –48-tól 32 °C-ig.) |
649-191-00-8 |
270-071-2 |
68409-99-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Alkánok, C1–2, Ásványolajgáz |
649-193-00-9 |
270-651-5 |
68475-57-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Alkánok, C2–3, Ásványolajgáz |
649-194-00-4 |
270-652-0 |
68475-58-1 |
►M5 H, ◄ K |
|
Alkánok, C3–4, Ásványolajgáz |
649-195-00-X |
270-653-6 |
68475-59-2 |
►M5 H, ◄ K |
|
Alkánok, C4–5, Ásványolajgáz |
649-196-00-5 |
270-654-1 |
68475-60-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Tüzelőanyaggázok; Ásványolajgáz (Könnyű gázokból álló összetétel. Elsődlegesen hidrogénből és/vagy kis mólsúlyú szénhidrogénekből áll.) |
649-197-00-0 |
270-667-2 |
68476-26-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Tüzelőanyaggázok, nyersolaj desztillátumok; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillációjából és benzin katalitikus reformálásából kapott könnyű gázok összetett elegye. Hidrogénből és jellemzően C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg –217 °C és –12 °C között.) |
649-198-00-6 |
270-670-9 |
68476-29-9 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C3–4, Ásványolajgáz |
649-199-00-1 |
270-681-9 |
68476-40-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C4–5, Ásványolajgáz |
649-200-00-5 |
270-682-4 |
68476-42-6 |
►M5 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C2–4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz |
649-201-00-0 |
270-689-2 |
68476-49-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Ásványolajgázok, cseppfolyósított; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: hozzávetőleg –40-től 80 °C-ig.) |
649-202-00-6 |
270-704-2 |
68476-85-7 |
|
|
Ásványolajgázok, cseppfolyósított, kéntelenített; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy cseppfolyósított szénhidrogéngázokat egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C3–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: hozzávetőleg –40-től 80 °C-ig.) |
649-203-00-1 |
270-705-8 |
68476-86-8 |
|
|
Gázok (ásványolaj), C3–4, izobutánban gazdag; Ásványolajgáz (C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogének, jellemzően bután és izobután, desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. C3–C4 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből, főleg izobutánból áll.) |
649-204-00-7 |
270-724-1 |
68477-33-8 |
►M5 H, ◄ K |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C3–6, piperilénben gazdag; Ásványolajgáz (C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen alifás szénhidrogének desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből, főleg piperilénekből áll.) |
649-205-00-2 |
270-726-2 |
68477-35-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), bután lehasító fejtermékek; Ásványolajgáz (A bután anyagáram desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-206-00-8 |
270-750-3 |
68477-69-0 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C2–3; Ásványolajgáz (Katalitikus frakcionálási folyamatból származó termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg etánból, etilénből, propánból és propilénből áll.) |
649-207-00-3 |
270-751-9 |
68477-70-3 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt gázolaj propánmentesítő fenéktermékek, C4-ben gazdag, savmentes; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt gázolaj szénhidrogénáram frakcionálásából kapott és a hidrogén-szulfid és más savas komponensek eltávolítása érdekében kezelt összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből, jellemzően C4-ből áll.) |
649-208-00-9 |
270-752-4 |
68477-71-4 |
►M5 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítő fenéktermékek, C3–5-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-209-00-4 |
270-754-5 |
68477-72-5 |
►M5 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolajgáz (Izomerizált benzin termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-210-00-X |
269-628-2 |
68308-08-7 |
►M5 H, ◄ K |
|
Erionit |
650-012-00-0 |
|
12510-42-8 |
|
|
Azbeszt |
650-013-00-6 |
|
12001-29-5 12001-28-4 132207-32-0 12172-73-5 77536-66-4 77536-68-6 77536-67-5 |
|
2. függelék
28. tétel – Rákkeltő anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat)/2. kategória (3.2. táblázat)
|
Anyagok |
Indexszám |
EC-szám |
CAS-szám |
Megjegyzés |
|
Berillium |
004-001-00-7 |
231-150-7 |
7440-41-7 |
|
|
Berillium vegyületek, kivéve az alumínium-berillium-szilikátokat |
004-002-00-2 |
|
|
|
|
Berillium-oxid |
004-003-00-8 |
215-133-1 |
1304-56-9 |
►M5 E ◄ |
|
Szulfallát (ISO); 2-klórallil-dietil-ditio-karbamát |
006-038-00-4 |
202-388-9 |
95-06-7 |
|
|
Dimetil-karbamoil-klorid |
006-041-00-0 |
201-208-6 |
79-44-7 |
|
|
Diazo-metán |
006-068-00-8 |
206-382-7 |
334-88-3 |
|
|
O-izobutil-N-etoxikarbonil-tiokarbamát |
006-094-00-X |
434-350-4 |
103122-66-3 |
|
|
O-hexil-N-etoxikarbonil-tiokarbamát |
006-102-00-1 |
432-750-3 |
— |
|
|
Hidrazin |
007-008-00-3 |
206-114-9 |
302-01-2 |
►M5 E ◄ |
|
N, N-dimetil-hidrazin |
007-012-00-5 |
200-316-0 |
57-14-7 |
|
|
1,2-dimetil-hidrazin |
007-013-00-0 |
|
540-73-8 |
►M5 E ◄ |
|
Hidrazin sói |
007-014-00-6 |
|
|
|
|
Izobutil-nitrit |
007-017-00-2 |
208-819-7 |
542-56-3 |
►M5 E ◄ |
|
Hidrazo-benzol; 1,2-difenil-hidrazin |
007-021-00-4 |
204-563-5 |
122-66-7 |
|
|
Hidrazin-bisz(3-karboxi-4-hidroxi-benzol-szulfonát) |
007-022-00-X |
405-030-1 |
|
|
|
Hexametil-foszfor-triamid; hexametil-foszfor-amid |
015-106-00-2 |
211-653-8 |
680-31-9 |
|
|
A következő összetevőkből álló keverék: Dimetil(2-(hidroximetilkarbamoil)etil)-foszfonát és dietil(2-(hidroximetilkarbamoil)etil)-foszfonát és metil-etil(2-(hidroximetilkarbamoil)etil)-foszfonát keveréke |
015-196-00-3 |
435-960-3 |
— |
|
|
Indium-foszfid |
015-200-00-3 |
244-959-5 |
22398-80-7 |
|
|
Dimetil-szulfát |
016-023-00-4 |
201-058-1 |
77-78-1 |
►M5 E ◄ |
|
Dietil-szulfát |
016-027-00-6 |
200-589-6 |
64-67-5 |
|
|
1,3-propán-szulton |
016-032-00-3 |
214-317-9 |
1120-71-4 |
|
|
Dimetil-szulfamoil-klorid |
016-033-00-9 |
236-412-4 |
13360-57-1 |
|
|
Kálium-dikromát |
024-002-00-6 |
231-906-6 |
7778-50-9 |
►M5 E ◄ |
|
Ammónium-dikromát |
024-003-00-1 |
232-143-1 |
7789-09-5 |
►M5 E ◄ |
|
Nátrium-dikromát |
024-004-00-7 |
234-190-3 |
10588-01-9 |
|
|
▼M14 ————— |
||||
|
Kromil-diklorid; króm(III.) oxiklorid |
024-005-00-2 |
239-056-8 |
14977-61-8 |
|
|
Kálium-kromát |
024-006-00-8 |
232-140-5 |
7789-00-6 |
|
|
Kalcium-kromát |
024-008-00-9 |
237-366-8 |
13765-19-0 |
|
|
Stroncium-kromát |
024-009-00-4 |
232-142-6 |
7789-06-2 |
|
|
Króm(III)-kromát; króm-kromát |
024-010-00-X |
246-356-2 |
24613-89-6 |
|
|
Króm(VI) vegyületek, a bárium-kromát és ►M5 az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében ◄ máshol megadott anyagok kivételével |
024-017-00-8 |
— |
— |
|
|
Nátrium-kromát |
024-018-00-3 |
231-889-5 |
7775-11-3 |
►M5 E ◄ |
|
Kobalt-diklorid |
027-004-00-5 |
231-589-4 |
7646-79-9 |
►M5 E ◄ |
|
Kobalt-szulfát |
027-005-00-0 |
233-334-2 |
10124-43-3 |
►M5 E ◄ |
|
Kobalt-acetát |
027-006-00-6 |
200-755-8 |
71-48-7 |
|
|
Kobalt-nitrát |
027-009-00-2 |
233-402-1 |
10141-05-6 |
|
|
Kobalt-karbonát |
027-010-00-8 |
208-169-4 |
513-79-1 |
|
|
Gallium-arzenid |
031-001-00-4 |
215-114-8 |
1303-00-0 |
|
|
Kálium-bromát |
035-003-00-6 |
231-829-8 |
7758-01-2 |
|
|
Kadmium-oxid |
048-002-00-0 |
215-146-2 |
1306-19-0 |
►M5 E ◄ |
|
Kadmium-fluorid |
048-006-00-2 |
232-222-0 |
7790-79-6 |
►M5 E ◄ |
|
Kadmium-klorid |
048-008-00-3 |
233-296-7 |
10108-64-2 |
►M5 E ◄ |
|
Kadmium-szulfát |
048-009-00-9 |
233-331-6 |
10124-36-4 |
►M5 E ◄ |
|
Kadmium-szulfid |
048-010-00-4 |
215-147-8 |
1306-23-6 |
►M5 E ◄ |
|
Kadmium (öngyulladó) |
048-011-00-X |
231-152-8 |
7440-43-9 |
►M5 E ◄ |
|
Ólom-kromát |
082-004-00-2 |
231-846-0 |
7758-97-6 |
|
|
Ólom–szulfokromát-sárga; C.I. Pigment Yellow 34 [Ez az anyag a Colour Indexben (Szín Index) C.I. 77603 szám alatt szerepel] |
082-009-00-X |
215-693-7 |
1344-37-2 |
|
|
Ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös; C.I. Pigment Red 104 [Ez az anyag a Colour Indexben (Szín Index) C.I. 77605 szám alatt szerepel] |
082-010-00-5 |
235-759-9 |
12656-85-8 |
|
|
Izoprén (stabilizált) 2-metil-1,3-butadién |
601-014-00-5 |
201-143-3 |
78-79-5 |
D |
|
Benz(a)pirén; benzo(d, e,f,)krizén |
601-032-00-3 |
200-028-5 |
50-32-8 |
|
|
Benz(a)antracén |
601-033-00-9 |
200-280-6 |
56-55-3 |
|
|
Benz(b)fluorantén; benz(e)acefenantrilén |
601-034-00-4 |
205-911-9 |
205-99-2 |
|
|
Benz(j)fluorantén |
601-035-00-X |
205-910-3 |
205-82-3 |
|
|
Benz(k)fluorantén |
601-036-00-5 |
205-916-6 |
207-08-9 |
|
|
Dibenz(a, h)antracén |
601-041-00-2 |
200-181-8 |
53-70-3 |
|
|
Krizén |
601-048-00-0 |
205-923-4 |
218-01-9 |
|
|
Benzpirén |
601-049-00-6 |
205-892-7 |
192-97-2 |
|
|
1,2-dibróm-etán; etilén-dibromid |
602-010-00-6 |
203-444-5 |
106-93-4 |
►M5 E ◄ |
|
1,2-diklór-etán; etilén-diklorid |
602-012-00-7 |
203-458-1 |
107-06-2 |
|
|
1,2-dibróm-3-klór-propán |
602-021-00-6 |
202-479-3 |
96-12-8 |
|
|
Brómetilén |
602-024-00-2 |
209-800-6 |
593-60-2 |
|
|
Triklóretilén; triklóretén |
602-027-00-9 |
201-167-4 |
79-01-6 |
|
|
Kloroprén (stabilizált) 2-klór-buta-1,3-dién |
602-036-00-8 |
204-818-0 |
126-99-8 |
D ►M5 , E ◄ |
|
α-klórtoluol; benzil-klorid |
602-037-00-3 |
202-853-6 |
100-44-7 |
►M5 E ◄ |
|
α, α,α -triklór-toluol; benzo-triklorid |
602-038-00-9 |
202-634-5 |
98-07-7 |
|
|
1,2,3-triklór-propán |
602-062-00-X |
202-486-1 |
96-18-4 |
D |
|
1,3-diklór-2-propanol |
602-064-00-0 |
202-491-9 |
96-23-1 |
|
|
Hexaklór-benzol |
602-065-00-6 |
204-273-9 |
118-74-1 |
|
|
1,4-diklór-but-2-én |
602-073-00-X |
212-121-8 |
764-41-0 |
►M5 E ◄ |
|
2,3-dibróm-propan-1-ol; 2,3-dibróm-1-propanol |
602-088-00-1 |
202-480-9 |
96-13-9 |
►M5 E ◄ |
|
α, α,α,4-tetraklór-toluol p-klórbenzol-trikolorid |
602-093-00-9 |
226-009-1 |
5216-25-1 |
►M5 E ◄ |
|
Etilén-oxid; oxirán |
603-023-00-X |
200-849-9 |
75-21-8 |
|
|
1-klór-2,3-epoxi-propán; epiklórhidrin |
603-026-00-6 |
203-439-8 |
106-89-8 |
|
|
Propilén oxid; 1,2-epoxipropán; metiloxirán |
603-055-00-4 |
200-879-2 |
75-56-9 |
►M5 E ◄ |
|
2,2'-bioxirán; 1,2,3,4-diepoxibután |
603-060-00-1 |
215-979-1 |
1464-53-5 |
|
|
2,3-epoxipropán-1-ol; glicidol |
603-063-00-8 |
209-128-3 |
556-52-5 |
►M5 E ◄ |
|
Fenil-glicidil-éter; 2,3-epoxipropil-fenil-éter; 1,2-epoxi-3-fenoxi-propán |
603-067-00-X |
204-557-2 |
122-60-1 |
►M5 E ◄ |
|
Sztirol-oxid; (epoxi-etil)-benzol; feniloxirán |
603-084-00-2 |
202-476-7 |
96-09-3 |
|
|
Furán |
603-105-00-5 |
203-727-3 |
110-00-9 |
►M5 E ◄ |
|
R-2,3-epoxi-1-propanol |
603-143-00-2 |
404-660-4 |
57044-25-4 |
►M5 E ◄ |
|
(R)-1-klór-2,3-epoxipropán |
603-166-00-8 |
424-280-2 |
51594-55-9 |
|
|
(2,3-Epoxipropil)trimetilammónium-klorid …%; Glicidiltrimetilammónium-klorid …%; |
603-211-00-1 |
221-221-0 |
3033-77-0 |
B |
|
1-(2-amino-5-klórfenil)-2,2,2-trifluor-1,1-etándiol, hidroklorid; [< 0,1 % 4-klóranilint (EK-szám: 203-401-0) tartalmaz] |
603-221-01-3 |
433-580-2 |
214353-17-0 |
|
|
4-amino-3-fluor-fenol |
604-028-00-X |
402-230-0 |
399-95-1 |
|
|
Fenolftalein |
604-076-00-1 |
201-004-7 |
77-09-8 |
|
|
5-Allil-1,3-benzodioxol; szafrol |
605-020-00-9 |
202-345-4 |
94-59-7 |
►M5 E ◄ |
|
3-propanolid; 1,3-propio-lakton |
606-031-00-1 |
200-340-1 |
57-57-8 |
|
|
4,4'-bisz-(dimetilamino)-benzofenon Michler-keton |
606-073-00-0 |
202-027-5 |
90-94-8 |
|
|
Uretán (INN); etil-karbamát |
607-149-00-6 |
200-123-1 |
51-79-6 |
|
|
Metil-akrilamid-metoxi-acetát (akrilamid tartalom ≥ 0,1 %) |
607-190-00-X |
401-890-7 |
77402-03-0 |
|
|
Metil-akrilamid-glikolát (akrilamid tartalom ≥ 0,1 %) |
607-210-00-7 |
403-230-3 |
77402-05-2 |
|
|
Oxirán-metanol, 4-metilbenzol-szulfonát, (S)- |
607-411-00-X |
417-210-7 |
70987-78-9 |
|
|
Etil 1-(2,4-diklórfenil)-5-(triklórmetil)-1H-1,2,4-triazol-3-karboxilát |
607-626-00-9 |
401-290-5 |
103112-35-2 |
|
|
Akril-nitril |
608-003-00-4 |
203-466-5 |
107-13-1 |
D ►M5 , E ◄ |
|
2-nitro-propán |
609-002-00-1 |
201-209-1 |
79-46-9 |
|
|
2,4-Dinitrotoluol; [1] |
609-007-00-9 |
204-450-0 [1] |
121-14-2 [1] |
|
|
Dinitrotoluol; [2] |
246-836-1 [2] |
25321-14-6 [2] |
||
|
5-nitro-acenaftén |
609-037-00-2 |
210-025-0 |
602-87-9 |
|
|
2-nitro-naftalin |
609-038-00-8 |
209-474-5 |
581-89-5 |
|
|
4-nitro-bifenil |
609-039-00-3 |
202-204-7 |
92-93-3 |
|
|
Nitrofen (ISO); 2,4-diklór-fenil-4-nitrofenil-éter |
609-040-00-9 |
217-406-0 |
1836-75-5 |
|
|
2-nitro-anizol |
609-047-00-7 |
202-052-1 |
91-23-6 |
|
|
2,6-dinitrotoluol |
609-049-00-8 |
210-106-0 |
606-20-2 |
►M5 E ◄ |
|
2,3-dinitrotoluol |
609-050-00-3 |
210-013-5 |
602-01-7 |
►M5 E ◄ |
|
3,4-dinitrotoluol |
609-051-00-9 |
210-222-1 |
610-39-9 |
►M5 E ◄ |
|
3,5-dinitrotoluol |
609-052-00-4 |
210-566-2 |
618-85-9 |
►M5 E ◄ |
|
Hidrazin-tri-nitrometán |
609-053-00-X |
414-850-9 |
— |
|
|
2,5-dinitrotoluol |
609-055-00-0 |
210-581-4 |
619-15-8 |
►M5 E ◄ |
|
2-nitro-toluol |
609-065-00-5 |
201-853-3 |
88-72-2 |
►M5 E ◄ |
|
Azobenzol |
611-001-00-6 |
203-102-5 |
103-33-3 |
►M5 E ◄ |
|
Metil-ONN-azoxi-metil-acetát; metil-azoxi-metil-acetát |
611-004-00-2 |
209-765-7 |
592-62-1 |
|
|
Dinátrium-{5-[4'-((2,6-hidroxi-3-((2-hidroxi-5-szulfofenil)-azo)-fenil)-azo)(1,1'-bifenil)-4-il)azo]szalicilát(4-)}kuprát(2-); CI Direct Brown 95 |
611-005-00-8 |
240-221-1 |
16071-86-6 |
|
|
4-o-tolilazo-o-toluidin; 4-amino-2',3-dimetil-azobenzol; GBC bázis; AAT; o-amino-azo-toluol |
611-006-00-3 |
202-591-2 |
97-56-3 |
|
|
4-amino-azo-benzol |
611-008-00-4 |
200-453-6 |
60-09-3 |
|
|
Benzidin bázisú azoszínezékek; 4,4'-diarilazobifenil színezékek, ►M5 az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében ◄ máshol megadottak kivételével |
611-024-00-1 |
— |
— |
|
|
Dinátrium 4-amino 3-[[4'-[(2,4-diaminofenil) azo][1,1'-bifenil]-4-il]azo]-5-hidroxi-6-(fenilazo)naftalin-2,7-diszulfonát; C.I. Direct Black 38 |
611-025-00-7 |
217-710-3 |
1937-37-7 |
|
|
Tetranátrium 3,3'-[[1,1'-bifenil]-4,4'-diilbisz(azo)] bisz[5-amino-4-hidroxinaftalin-2,7-diszulfonát]; C.I. Direct Blue 6 |
611-026-00-2 |
220-012-1 |
2602-46-2 |
|
|
Dinátrium -3,3'-[[1,1'-bifenil]-4,4'diilbisz(azo)] bisz[4-aminonaftalin-1-szulfonát); C.I. Direct Red 28 |
611-027-00-8 |
209-358-4 |
573-58-0 |
|
|
o-dianizidin-alapú azofestékek; 4,4'-diarilazo-3,3'-dimetoxibifenil festékek, ►M5 az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében ◄ máshol említettek kivételével |
611-029-00-9 |
— |
— |
|
|
o-toluidin-alapú festékek; 4,4'-diarilazo-3,3'-dimetil-bifenil festékek, ►M5 az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében ◄ máshol említettek kivételével |
611-030-00-4 |
— |
— |
|
|
1,4,5,8-tetraamino-antrakinon; C.I. Disperse Blue 1. |
611-032-00-5 |
219-603-7 |
2475-45-8 |
|
|
6-hidroxi-1-(3-izopropoxipropil)-4-metil-2-oxo-5-[4-(fenilazo)fenilazo]-1,2-dihidro-3-piridinkarbonitril |
611-057-00-1 |
400-340-3 |
85136-74-9 |
|
|
(6-(4-hidroxi-3-(2-metoxifenilazo)-2-szulfonato-7-naftalinamino)-1,3,5-triazin-2,4-diil)bisz(amino-1-metiletil)-ammónium]-formát |
611-058-00-7 |
402-060-7 |
108225-03-2 |
|
|
Trinátrium-[4'-(8-acetilamino-3,6-diszulfonáto-2-naftilazo)-4-(6-benzoilamino-3-szulfonáto-2-naftilazo)bifenil-1,3',3'',1-tetraoláto-O, O',O'',O''']-réz(II) |
611-063-00-4 |
413-590-3 |
164058-22-4 |
|
|
(metilén-bisz(4,1-fenilénazo(1-(3-(dimetilamino)propil)-1,2-dihidro-6-hidroxi-4-metil-2-oxopiridin-5,3-di-il)))-1,1'-dipiridinium-diklorid dihidroklorid |
611-099-00-0 |
401-500-5 |
— |
|
|
Fenilhidrazin [1] |
612-023-00-9 |
202-873-5 [1] |
100-63-0 [1] |
►M5 E ◄ |
|
Fenilhidrazínium-klorid [2] |
200-444-7 [2] |
59-88-1 [2] |
||
|
Fenilhidrazin-hidroklorid [3] |
248-259-0 [3 |
27140-08-5 [3] |
||
|
Fenilhidrazínium-szulfát (2:1) [4] |
257-622-2 [4] |
52033-74-6 [4] |
||
|
2-metoxi-anilin; o-anizidin |
612-035-00-4 |
201-963-1 |
90-04-0 |
►M5 E ◄ |
|
3,3'-dimetoxi-benzidin; o-dianizidin |
612-036-00-X |
204-355-4 |
119-90-4 |
|
|
3,3'-dimetoxi-benzidin sói; o-dianizidin sói |
612-037-00-5 |
|
|
|
|
3,3'-dimetil-benzidin; o-tolidin |
612-041-00-7 |
204-358-0 |
119-93-7 |
|
|
N,N′-diacetilbenzidin |
612-044-00-3 |
210-338-2 |
613-35-4 |
|
|
4,4'-diamino-difenil-metán; 4,4'-metilén-dianilin |
612-051-00-1 |
202-974-4 |
101-77-9 |
►M5 E ◄ |
|
3,3'-diklór-benzidin; 3,3'-diklór-bifenil-4,4'-ilén-diamin |
612-068-00-4 |
202-109-0 |
91-94-1 |
|
|
3,3'-diklór-benzidin sói; 3,3'-diklór-bifenil-4,4'-ilén-diamin sói |
612-069-00-X |
210-323-0 [1] 265-293-1 [2] 277-822-3 [3] |
612-83-9 [1] 64969-34-2 [2] 74332-73-3 [3] |
|
|
N-nitrozo-dimetil-amin; dimetil-nitrozamin |
612-077-00-3 |
200-549-8 |
62-75-9 |
►M5 E ◄ |
|
2,2'-diklór-4,4'-metilén-dianilin; 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) |
612-078-00-9 |
202-918-9 |
101-14-4 |
|
|
2,2'-diklór-4,4'-metilén-dianilin sói; 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) sói |
612-079-00-4 |
|
|
|
|
3,3'-dimetil-benzidin sói; o-tolidin sói |
612-081-00-5 |
210-322-5 [1] 265-294-7 [2] 277-985-0 [3] |
612-82-8 [1] 64969-36-4 [2] 74753-18-7 [3] |
|
|
1-metil-3-nitro-1-nitrozo-guanidin |
612-083-00-6 |
200-730-1 |
70-25-7 |
|
|
4,4'-metilén-di-o-toluidin |
612-085-00-7 |
212-658-8 |
838-88-0 |
|
|
2,2'(-nitrozo-imino)-bisz-etanol |
612-090-00-4 |
214-237-4 |
1116-54-7 |
|
|
o-toluidin |
612-091-00-X |
202-429-0 |
95-53-4 |
|
|
Nitrozo-dipropil-amin |
612-098-00-8 |
210-698-0 |
621-64-7 |
|
|
4-Metil-m-fenilén-diamin; 2,4-Toluoldiamin |
612-099-00-3 |
202-453-1 |
95-80-7 |
|
|
Toluol-2,4-diammónium szulfát (E) |
612-126-00-9 |
265-697-8 |
65321-67-7 |
|
|
4-klóranilin |
612-137-00-9 |
203-401-0 |
106-47-8 |
|
|
Metil-fenilén-diamin; Diaminotoluol; [technológiai termék – a 4-metil-m-fenilén-diamin (EK-szám: 202-453-1) és a 2-metil-m-fenilén-diamin (EK-szám: 212-513-9) keveréke] |
612-151-00-5 |
— |
— |
|
|
4-klór-o-toluidin [1] 4-klór-o-toluidin hidroklorid [2] |
612-196-00-0 |
202-441-6 [1] 221-627-8 [2] |
95-69-2 [1] 3165-93-3 [2] |
►M5 E ◄ |
|
2,4,5-trimetil-anilin [1] 2,4,5-trimetil-anilin hidroklorid [2] |
612-197-00-6 |
205-282-0 [1] – [2] |
137-17-7 [1] 21436-97-5 [2] |
►M5 E ◄ |
|
4,4'-tiodianilin [1] és sói |
612-198-00-1 |
205-370-9 [1] |
139-65-1 [1] |
►M5 E ◄ |
|
4,4'-oxidianilin [1] és sói p-aminofenil-éter [1] |
612-199-00-7 |
202-977-0 [1] |
101-80-4 [1] |
►M5 E ◄ |
|
2,4-diamino-anizol [1] 4-metoxi-m-fenilén-diamin 2,4-diamino-anizol-szulfát [2] |
612-200-00-0 |
210-406-1 [1] 254-323-9 [2] |
615-05-4 [1] 39156-41-7 [2] |
|
|
N,N,N',N'-tetrametil-4,4'-metilén-dianilin |
612-201-00-6 |
202-959-2 |
101-61-1 |
|
|
C.I. Basic Violet 3 plusz 0,1 % Michler-keton (EC-szám: 202-027-5) |
612-205-00-8 |
208-953-6 |
548-62-9 |
►M5 E ◄ |
|
6-metoxi-m-toluidin p-krezidin |
612-209-00-X |
204-419-1 |
120-71-8 |
►M5 E ◄ |
|
Bifenil-3,3′,4,4′-tetrail-tetraamin; Diaminobenzidin |
612-239-00-3 |
202-110-6 |
91-95-2 |
|
|
(2-klóretil)(3-hidroxipropil)ammónium-klorid |
612-246-00-1 |
429-740-6 |
40722-80-3 |
|
|
3-Amino-9-etilkarbazol; 9-Etilkarbazol-3-il-amin |
612-280-00-7 |
205-057-7 |
132-32-1 |
|
|
Etilén-imin; aziridin |
613-001-00-1 |
205-793-9 |
151-56-4 |
|
|
2-metil-aziridin; propilén-imin |
613-033-00-6 |
200-878-7 |
75-55-8 |
►M5 E ◄ |
|
Kaptafol (ISO) 1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2, -tetraklór-etil-tio)-ftálimid |
613-046-00-7 |
219-363-3 |
2425-06-1 |
|
|
Karbadox (INN) metil-3-(quinoxalin-2-il-metilén)karbazát-1,4-dioxid; 2-(metoxi-karbonil-hidrazono-metil)-quinoxalin 1,4-dioxid |
613-050-00-9 |
229-879-0 |
6804-07-5 |
|
|
A következő anyagok keveréke: 1,3,5-trisz(3-aminometilfenil)-1,3,5-(1H,3H,5H)-triazin-2,4,6-trion; az 3,5-bisz(3-aminometilfenil)-1-poli[3,5-bisz(3-aminometilfenil)-2,4,6-trioxo-1,3,5-(1H,3H,5H)-triazin-1-il]-1,3,5-(1H,3H,5H)-triazin-2,4,6-trion oligomereinek keveréke |
613-199-00-X |
421-550-1 |
— |
|
|
Kinolin |
613-281-00-5 |
202-051-6 |
91-22-5 |
|
|
Akrilamid |
616-003-00-0 |
201-173-7 |
79-06-1 |
|
|
Tio-acetamid |
616-026-00-6 |
200-541-4 |
62-55-5 |
|
|
A következő anyagok keveréke: N-[3-hidroxi-2-(2-metilakriloilamino-metoxi)propoximetil]-2-metilakrilamid; N-[2,3-bisz-(2-metil-akrilo-ilamino-metoxi)propoximetil]-2-metilakrilamid; metakrilamid; 2-metil-N-(2-metil-akriloilamino-metoxi-metil)-akrilamid; N-2,3-di-hidroxipropoximetil)-2-metilakrilamid |
616-057-00-5 |
412-790-8 |
— |
|
|
N-[6,9-dihidro-9-[[2-hidroxi-1-(hidroximetil)etoxi]metil]-6-oxo-1H-purin-2-il]acetamid |
616-148-00-X |
424-550-1 |
84245-12-5 |
|
|
Lepárlási termék (kőszénkátrány), benzolfrakció; Könnyűolaj (A kőszénkátrány desztillálása során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C4-től C10-ig terjedő tartományban van, és a 80–160 °C tartományban desztillál át.) |
648-001-00-0 |
283-482-7 |
84650-02-2 |
|
|
Kátrányolajok, barnaszén; Könnyűolaj (Barnaszén-lepárlási termék 80–250 °C hőmérséklet-tartományba eső forrásponttal. Elsősorban alifás és aromás szénhidrogénekből és egybázisú fenolokból tevődik össze) |
648-002-00-6 |
302-674-4 |
94114-40-6 |
J |
|
Benzolelőpárlatok (kőszén); Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú (Kokszolási könnyűolaj párlata 100 °C alatti forráspont tartománnyal. Elsősorban C4–C6 alifás szénhidrogénekből áll.) |
648-003-00-1 |
266-023-5 |
65996-88-5 |
J |
|
Lepárlási termék (kőszénkátrány), benzolfrakció, BTX-ben gazdag; Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú (A nyers benzolelőpárlatok eltávolítását szolgáló desztillálás során keletkezett maradék. Elsősorban benzolból, toluolból és xilolból áll, forrásponttartomány 75–200 °C. |
648-004-00-7 |
309-984-9 |
101896-26-8 |
J |
|
Aromás szénhidrogének, C6–10, C8-ban gazdag; Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú |
648-005-00-2 |
292-697-5 |
90989-41-6 |
J |
|
Lakkbenzin oldószer (kőszén), könnyű; Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú |
648-006-00-8 |
287-498-5 |
85536-17-0 |
J |
|
Lakkbenzin oldószer (kőszén), xilol-sztirol frakció; Könnyűolaj redesztillátum, közepes forráspontú |
648-007-00-3 |
287-502-5 |
85536-20-5 |
J |
|
Lakkbenzin oldószer (kőszén), kumaron-sztirol tartalmú; Könnyűolaj redesztillátum, közepes forráspontú |
648-008-00-9 |
287-500-4 |
85536-19-2 |
J |
|
Benzin (kőszén), deszt. maradékok; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú (A hasznosított hulladék benzin desztillációs maradéka. Elsősorban naftalinból, valamint indén és sztirol kondenzációs termékekből áll.) |
648-009-00-4 |
292-636-2 |
90641-12-6 |
J |
|
Aromás szénhidrogének, C8; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú |
648-010-00-X |
292-694-9 |
90989-38-1 |
J |
|
Aromás szénhidrogének, C8–9; szénhidrogén gyanta polimerizációs melléktermék; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú (Polimerizált szénhidrogén gyantákból az oldószer vákuumdesztillációja során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Olyan szénhidrogénekből áll, melyeknek szénatomszáma elsősorban a C8–C9 tartományban van és a 120–215 °C tartományban desztillál át.) |
648-012-00-0 |
295-281-1 |
91995-20-9 |
J |
|
Aromás szénhidrogének, C9–12; benzol deszt.; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú |
648-013-00-6 |
295-551-9 |
92062-36-7 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), benzolfrakció lúgos, savas extr.; Könnyűolaj extrakt maradék, alacsony forráspontú (A bitumenes szén magas hőmérsékletű kátrányának desztillációjából származó, kátránysavaktól és kátránybázisoktól megszabadított desztillátum redesztillátuma, forrásponttartománya: 90–160 °C. Elsősorban benzolból, toluolból, xilolokból áll.) |
648-014-00-1 |
295-323-9 |
91995-61-8 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszénkátrány), benzolfrakció lúgos, savas extr.; Könnyűolaj extraktum, alacsony forráspontú (A magas hőmérsékletű kőszénkátrány (kátránysavaktól és kátránybázisoktól mentes) desztillátumának redesztillációja során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Elsősorban szubsztituált és szubsztituálatlan egygyűrűs aromás szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya: 85–195 °C. |
648-015-00-7 |
309-868-8 |
101316-63-6 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), benzolfrakció savas; Könnyűolaj extrakciós maradék, alacsony forráspontú (A szén magas hőmérsékletű kénsavas finomításából származó savas iszap melléktermék. Elsősorban kénsavból és szerves vegyületekből áll.) |
648-016-00-2 |
298-725-2 |
93821-38-6 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos, deszt. Fejtermékek; Könnyűolaj extrakciós maradékok, alacsony forráspontú (Aromás szénhidrogének, kumaronban, naftalinban és indénben gazdag előfrakcionálási fenéktermékek és mosott karbololaj desztillációjának első frakciója, forráspont alapvetően 145 °C alatt. Elsősorban C7 és C8 alifás és aromás szénhidrogénekből áll.) |
648-017-00-8 |
292-625-2 |
90641-02-4 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos, savas extr., indén frakció; Könnyűolaj extrakciós maradékok, közepes forráspontú |
648-018-00-3 |
309-867-2 |
101316-62-5 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos, indén benzinfrakció; Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú (Aromás szénhidrogénekből, kumaronban, naftalinban és indénben gazdag előfrakcionálási fenéktermékekből és mosott karbololajból származó desztillátum, forrásponttartomány 155–180 °C. Elsősorban indénből, indánból és trimetil-benzolokból áll.) |
648-019-00-9 |
292-626-8 |
90641-03-5 |
J |
|
Lakkbenzin (kőszén); Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú (Magas hőmérsékletű kőszénkátrányból, vagy kokszolási könnyűolajból, avagy kőszénkátrány lúgos extrahálási maradékból kapott desztillátum, forrásponttartomány: 130–210 °C. Elsősorban indénből és más, egy aromás gyűrűt tartalmazó policiklusos gyűrűs rendszerekből áll. Tartalmazhat fenolos vegyületeket és aromás nitrogén bázisokat is.) |
648-020-00-4 |
266-013-0 |
65996-79-4 |
J |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok, semleges frakció; Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú (A kőszénkátrány magas hőmérsékletű frakcionált desztillációjából származó desztillátum. Elsősorban alkil-szubsztituált egygyűrűs aromás szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 135–210 °C. Tartalmazhat telítetlen szénhidrogéneket, pl. indént és kumaront.) |
648-021-00-X |
309-971-8 |
101794-90-5 |
J |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok, savas extraktumok; Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú (Aromás szénhidrogének, elsősorban indén, naftalin, kumaron, fenol, o-, m- és p-krezol keveréke, forrásponttart. 140–215 °C.) |
648-022-00-5 |
292-609-5 |
90640-87-2 |
J |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok; Karbololaj (A kőszénkátrány desztillációjával kapott összetett szénhidrogén-keverék. Aromás és más szénhidrogénekből, fenolos vegyületekből és aromásnitrogén-vegyületekből áll, forrásponttartomány 150–210 °C.) |
648-023-00-0 |
283-483-2 |
84650-03-3 |
J |
|
Kátrányolajok, kőszén; Karbololaj (Magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillátuma, desztillálási tartomány 130–250 °C. Elsősorban naftalinból, alkil-naftalinokból, fenolos vegyületekből és aromás nitrogén-bázisokból áll.) |
648-024-00-6 |
266-016-7 |
65996-82-9 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos, savas extrakció; Karbololaj extrakciós maradék (A lúgosan kimosott karbololajnak a benne lévő kis mennyiségű lúgos vegyületek [kátránybázisok] eltávolítására szolgáló savas mosásából származó olaj. Elsősorban indénből, indánból és alkilbenzolokból áll.) |
648-026-00-7 |
292-624-7 |
90641-01-3 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), kátrányolaj lúgos; Karbololaj extrakciós maradék (A kőszénkátrány – nyers kőszénkátrány-savak eltávolítása utáni – lúgos, pl. nátrium-hidroxid oldattal történő kimosásából kapott maradék. Elsősorban naftalinokból és aromás nitrogén-bázisokból áll.) |
648-027-00-2 |
266-021-4 |
65996-87-4 |
J |
|
Extraktolajok (kőszén), könnyűolaj; Savas extraktum (Lúgosan kimosott karbololaj savas mosásával képződő vizes extraktum. Elsősorban különböző aromás nitrogén-bázisok, mint a piridin, kinolin és ezek alkilszármazékai, savas sóiból áll.) |
648-028-00-8 |
292-622-6 |
90640-99-6 |
J |
|
Piridin, alkilszármazékok; Nyers bázikus kátrányok (Polialkilált piridinek összetett keveréke, mely a kőszénkátrány desztillációjából származik, illetve 150 °C feletti párlatként az ammónia acetaldehiddel, formaldehiddel vagy paraformaldehiddel való reakciójából.) |
648-029-00-3 |
269-929-9 |
68391-11-7 |
J |
|
Bázikus kátrányok, kőszén, pikolin frakció; Bázikus desztillátumok (125–160 °C forrásponttartományú bázikus piridinek, melyeket a bitumenes kőszénkátrányok desztillációja során kapott lúgos kátrány-frakció semlegesített savas extraktumának desztillálásával nyerünk. Elsősorban lutidinekből és pikolinokból áll.) |
648-030-00-9 |
295-548-2 |
92062-33-4 |
J |
|
Bázikus kátrányok, kőszén, lutidin frakció; Bázikus desztillátumok |
648-031-00-4 |
293-766-2 |
91082-52-9 |
J |
|
Extrakt-olajok (kőszén), bázikus kátrány, kollidin-frakció; Bázikus desztillátumok (Extraktum, melyet nyers kőszénkátrány aromás olajokból a bázisok savas extrakciójával, semlegesítésével és a bázisok desztillációjával nyerünk) Elsősorban kollidinekből, anilinből, toluidinekből, lutidinekből és xilidinekből áll.) |
648-032-00-X |
273-077-3 |
68937-63-3 |
J |
|
Bázikus kátrányok, kőszén, kollidin frakció; Bázikus desztillátumok (181–186 °C forrásponttartományú bázisok, melyeket a bitumenes kőszénkátrányok desztillációja során kapott lúgos kátrány-frakció semlegesített savas extraktumának desztillálásával nyerünk. Elsősorban anilinből és kollidinekből áll.) |
648-033-00-5 |
295-543-5 |
92062-28-7 |
J |
|
Kátránybázisok, kőszén, anilin frakció; Desztillátum-bázisok (180–200 °C forrásponttartományú frakció, melyet a kőszénkátrány desztillációja során kapott karbololaj bázismentesítésével és fenolmentesítésével kapott nyers bázisokból nyerünk. Elsősorban anilinből, kollidinekből, lutidinekből és toluidinekből áll.) |
648-034-00-0 |
295-541-4 |
92062-27-6 |
J |
|
Kátránybázisok, kőszén, toluidin frakció; Desztillátum-bázisok |
648-035-00-6 |
293-767-8 |
91082-53-0 |
J |
|
Desztillátumok (ásványolaj), alkén-alkin gyárt. pirolízis olaj, mag. Hőm. kőszénkátránnyal keverve, indén frakció; Redesztillátumok (Bitumenes kőszénkátrányok, illetve alkének és alkinok ásványolaj termékekből vagy földgázból történő pirolitikus gyártása során nyert maradék olajok frakcionált desztillációja során kapott redesztillátum, szénhidrogének összetett keveréke. Főleg indénből áll, forrásponttartomány 160–190 °C.) |
648-036-00-1 |
295-292-1 |
91995-31-2 |
J |
|
Desztillátumok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízis olajok, naftalin olajok; Redesztillátumok (Bitumenes kőszénkátrányok, pirolízis maradék olajok frakcionált desztillációja során kapott redesztillátum, forrásponttartomány 190–270 °C. Főleg szubsztituálatlan és szubsztituált kétgyűrűs aromásokból áll.) |
648-037-00-7 |
295-295-8 |
91995-35-6 |
J |
|
Extrakt-olajok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízis olajok, naftalinolaj, redesztillátum; Redesztillátumok Bitumenes magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillációjából és pirolízis maradék olajokból kapott bázis- és fenolmentesített metil-naftalin-olaj frakcionált desztillációjából kapott redesztillátum, forrásponttartomány 220–230 °C. Főleg szubsztituálatlan és szubsztituált kétgyűrűs aromás szénhidrogénekből áll.) |
648-038-00-2 |
295-329-1 |
91995-66-3 |
J |
|
Extrakt-olajok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízis olajok, naftalinolajok, redesztillátum; Redesztillátumok (Magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillációjából kapott olaj és pirolízis maradék olajok bázis- és fenolmentesítésével kapott semleges olaj, forrásponttartomány 225–255 °C. Főleg szubsztituálatlan és szubsztituált két-gyűrűs aromás szénhidrogénekből áll.) |
648-039-00-8 |
310-170-0 |
122070-79-5 |
J |
|
Extrakt-olajok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízis olajok, naftalinolaj, desztillációs maradék; Redesztillátumok (Bitumenes kőszénkátrányból, pirolízis maradék olajokból kapott metil-naftalin-olaj desztillációjából nyert maradék, forrásponttartomány 240–260 °C. Főleg szubsztituálatlan és szubsztituált kétgyűrűs aromás és heterociklikus szénhidrogénekből áll.) |
648-040-00-3 |
310-171-6 |
122070-80-8 |
J |
|
Abszorpciós olajok, kétgyűrűs aromás és heterociklikus szénhidrogén frakció; Mosóolaj redesztillátum (Mosóolaj desztillálásánál redesztillátumként kinyert szénhidrogének összetett elegye, forrásponttartomány 260–290 °C. Főleg kétgyűrűs aromás és heterociklikus szénhidrogénekből áll.) |
648-041-00-9 |
309-851-5 |
101316-45-4 |
M |
|
Desztillátumok (kőszén), fluorénekben gazdag; Mosóolaj redesztillátum (Kátrányolaj kristályosításával kapott szénhidrogének összetett elegye. Aromás és policiklikus szénhidrogénekből, főleg fluorénből és némi acenafténből áll.) |
648-042-00-4 |
284-900-0 |
84989-11-7 |
M |
|
Kreozotolaj, acenaftén-frakció, acenafténmentes; Mosóolaj redesztillátum; [Kőszénkátrányból származó acenafténolajból az acenaftén kristályosítással történő eltávolítása után visszamaradt olaj. Elsősorban naftalinból és alkilnaftalinokból áll.] |
648-043-00-X |
292-606-9 |
90640-85-0 |
M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), nehézolajok; Nehéz antracén-olaj (Bitumenes szén kátrányának frakcionált desztillációjából származó desztillátum, forrásponttartomány 240–400 °C. Főleg három- és többgyűrűs szénhidrogénekből és heterociklikus vegyületekből áll. |
648-044-00-5 |
292-607-4 |
90640-86-1 |
|
|
Antracénolaj, savas extr.; Antracénolaj extrakciós maradék (A kőszénkátrány desztillációjából kapott bázismentesített frakcióból származó összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 325–365 °C. Főleg antracént fenantrént és ezek alkilszármazékait tartalmazza.) |
648-046-00-6 |
295-274-3 |
91995-14-1 |
M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), Nehéz antracén-olaj (kőszénkátrány desztillátum, forrásponttartomány 100–450 °C. Főleg kettő-négy kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogénekből fenolos vegyületekből és aromás nitrogén-bázisokból áll.) |
648-047-00-1 |
266-027-7 |
65996-92-1 |
M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), szurok, nehézolajok; Nehéz antracén-olaj (Bitumenes magas hőmérsékletű kőszénkátrányból nyert szurok desztillátuma. Főleg három- és többgyűrűs aromás szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 300–470 °C. Tartalmazhat heteroatomokat is.) |
648-048-00-7 |
295-312-9 |
91995-51-6 |
M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), szurok; Nehéz antracén-olaj (Szurok hőkezeléséből származó gőzök kondenzálásával kapott olaj. Főleg kettő-négy gyűrűs aromás vegyületekből áll, forrásponttartomány 200–>400 °C.) |
648-049-00-2 |
309-855-7 |
101316-49-8 |
M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), nehézolajok, pirén-frakció; Nehéz antracén-olaj redesztillátum (Szurok desztillátum frakcionált desztillálásával kapott redesztillátum, forrásponttartomány 350–400 °C. Főleg három- és többgyűrűs aromás szénhidrogénekből és heterociklikus vegyületekből áll.) |
648-050-00-8 |
295-304-5 |
91995-42-5 |
M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), szurok, pirén-frakció; Nehéz antracén-olaj redesztillátum (Szurok desztillátum frakcionált desztillálásával kapott redesztillátum, forrásponttartomány 380–410 °C. Főleg három- és többgyűrűs aromás szénhidrogénekből és heterociklikus vegyületekből áll.) |
648-051-00-3 |
295-313-4 |
91995-52-7 |
M |
|
Paraffin-viaszok (szén), barnaszén magas hőmérsékletű kátrány, aktívszénnel kezelt; Kőszénkátrány extraktum (Szénhidrogének összetett elegye, melyet barnaszén-kátrány aktívszenes tisztításával nyerünk. Főleg telített egyenes és elágazó láncú szénhidrogénekből áll elsősorban C12 feletti szénszámmal.) |
648-052-00-9 |
308-296-6 |
97926-76-6 |
M |
|
Paraffin-viaszok (szén), barnaszén magas hőmérsékletű kátrány, aktívszénnel kezelt; Kőszénkátrány extraktum Szénhidrogének összetett elegye, melyet barnaszén-kátrány aktívszenes tisztításával nyerünk. Főleg telített egyenes és elágazó láncú szénhidrogénekből áll elsősorban C12 feletti szénszámmal.) |
648-053-00-4 |
308-297-1 |
97926-77-7 |
M |
|
Szurok; Szurok |
648-054-00-X |
263-072-4 |
61789-60-4 |
M |
|
Szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű; Szurok (A magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillációjának maradéka. Fekete szilárd anyag, lágyuláspont-tartomány 30–180 °C. Főleg három és több kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének összetett elegyéből áll.) |
648-055-00-5 |
266-028-2 |
65996-93-2 |
|
|
Szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű, hőkezelt; Szurok (A magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillációjának hőkezelt maradéka. Fekete szilárd anyag, lágyuláspont-tartomány 80–180 °C. Főleg három és több kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének összetett elegyéből áll.) |
648-056-00-0 |
310-162-7 |
121575-60-8 |
M |
|
Szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű, szekunder; Szurok redesztillátum (A magas hőmérsékletű bitumenes kőszénkátrány és/vagy a kátránykoksz-olaj magas forrpontú frakcióinak desztillációja során kapott maradék, lágyuláspont-tartomány 140–170 °C a DIN 52025 szerint. Főleg három és több kondenzált gyűrűs aromás vegyületekből áll, melyek heteroatomokat is tartalmaznak.) |
648-057-00-6 |
302-650-3 |
94114-13-3 |
M |
|
Maradék (kőszénkátrány) szurok deszt.; Szurok redesztillátum (Szurok desztillátum frakcionált desztillációjának maradéka, forrásponttartomány 400–470 °C. Főleg többgyűrűs aromás szénhidrogénekből és heterociklikus vegyületekből áll.) |
648-058-00-1 |
295-507-9 |
92061-94-4 |
M |
|
Kátrány, szén, magas hőmérsékletű, deszt. és tárolási maradékok; Kőszénkátrány szilárd maradék (Koksz és hamutartalmú szilárd maradványok, mely a bitumenes magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillációja és hőkezelése során a desztillálókészülékekben és tárolóedényzetekben marad vissza. Elsősorban szénből áll, kis mennyiségben tartalmaz hetero-vegyületeket és hamuösszetevőket is.) |
648-059-00-7 |
295-535-1 |
92062-20-9 |
M |
|
Kátrány, szén, tárolási maradékok; Kőszénkátrány szilárd maradék (A nyers kőszénkátrány tárolókból eltávolított lerakódás. Elsősorban kőszénkátrányból és széntartalmú részecskékből áll.) |
648-060-00-2 |
293-764-1 |
91082-50-7 |
M |
|
Kátrány, szén, magas hőmérsékletű, maradékok; Kőszénkátrány szilárd maradék (A bitumenes kőszén magas hőmérsékletű kőszénkátrány előállítását célzó kokszolása során képződött szilárd anyagok. Elsősorban koksz és szénrészecskékből, erősen aromatizált vegyületekből és ásványi anyagokból áll.) |
648-061-00-8 |
309-726-5 |
100684-51-3 |
M |
|
Kátrány, szén, magas hőmérsékletű, nagy szilárdanyag-tartalmú; Kőszénkátrány szilárd maradék (A kőszén magas hőmérsékletű (>700 °C) lepárlása során keletkezett gáz kb. szobahőmérsékletre történő lehűtése során kapott kondenzációs termék. Elsősorban kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének összetett elegyéből áll, magas szénszerű szilárdanyag-tartalommal.) |
648-062-00-3 |
273-615-7 |
68990-61-4 |
M |
|
Hulladék szilárd anyagok; kőszénkátrány szurok kokszolás; Kőszénkátrány szilárd maradék (Bitumenes kőszénkátrány szurok kokszolása során keletkezett hulladékok. Elsősorban szénből áll.) |
648-063-00-9 |
295-549-8 |
92062-34-5 |
M |
|
Extrakt-maradékok (barnaszén); Kátrány-extraktum (Szárított szén extrahálási maradéka) |
648-064-00-4 |
294-285-0 |
91697-23-3 |
M |
|
Paraffin-viaszok (szén), barnaszén magas hőmérsékletű kátrány; Szénkátrány extraktum (Szénhidrogének összetett elegye, melyet barnaszén-kátrány oldószeres kristályosításával (oldószeres olajmentesítésével) nyerünk hevítéssel vagy addukciós folyamattal. Főleg telített egyenes és elágazó láncú szénhidrogénekből áll, elsősorban C12 feletti szénszámmal.) |
648-065-00-X |
295-454-1 |
92045-71-1 |
M |
|
Paraffin-viaszok (szén), barnaszén, magas hőmérsékletű kátrány, hidrogénezett; Szénkátrány extraktum (Szénhidrogének összetett elegye, melyet barnaszén-kátrány oldószeres kristályosításával (oldószeres olajmentesítésével) nyerünk izzasztással vagy addukciós folyamattal, hidrogénnel, katalizátor jelenlétében. Főleg telített egyenes és elágazó láncú szénhidrogénekből áll, elsősorban C12 feletti szénszámmal.) |
648-066-00-5 |
295-455-7 |
92045-72-2 |
M |
|
Paraffin-viaszok (szén), barnaszén, magas hőmérsékletű kátrány, kovasavval kezelt; Szénkátrány extraktum (Szénhidrogének összetett elegye, melyet barnaszén-kátrány kovasavas kezelésével nyerünk. Főleg telített egyenes és elágazó láncú szénhidrogénekből áll, elsősorban C12 feletti szénszámmal.) |
648-067-00-0 |
308-298-7 |
97926-78-8 |
M |
|
Kátrány, szén, alacsony hőmérsékletű, deszt. maradékok; Kátrány-olaj, közepes forrpontú (Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány – a 300 °C-ig terjedő forrástartományú olajok eltávolítását célzó – frakcionált desztillálása során keletkező maradék. Főleg aromás vegyületekből áll.) |
648-068-00-6 |
309-887-1 |
101316-85-2 |
M |
|
Szurok, kőszénkátrány, alacsony hőmérsékletű; Szurok maradék (Az alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány szurok desztillációja során kapott összetett, szilárd, ill. félig szilárd anyag, lágyuláspont-tartomány 40–180 °C. Elsősorban szénhidrogének összetett elegyéből áll.) |
648-069-00-1 |
292-651-4 |
90669-57-1 |
M |
|
Szurok, kőszénkátrány, alacsony hőmérsékletű, oxidált; Szurok maradék, oxidált Az alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány szurok magas hőmérsékleten történő légátfúvatásával kapott termék, lágyuláspont-tartomány 70–180 °C. Elsősorban szénhidrogének összetett elegyéből áll.) |
648-070-00-7 |
292-654-0 |
90669-59-3 |
M |
|
Szurok, kőszénkátrány, alacsony hőmérsékletű, hőkezelt; Szurok maradék, oxidált; Szurok maradék, hőkezelt (Az alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány szurok hőkezelésével kapott összetett szilárd anyag. Lágyuláspont-tartomány 50–140 °C. Elsősorban aromás vegyületek összetett elegyéből áll.) |
648-071-00-2 |
292-653-5 |
90669-58-2 |
M |
|
Desztillátumok (szén-ásványolaj), kondenzált gyűrűs aromások; Desztillátumok (Szén, kátrány és aromás ásványolaj áramok keverékének desztillátuma, forrásponttartomány 220–450 °C. Elsősorban 3–4 gyűrűs kondenzált aromás szénhidrogénekből áll.) |
648-072-00-8 |
269-159-3 |
68188-48-7 |
M |
|
Aromás szénhidrogének, C20–28, policiklikus, kőszénkátrány-szurok-polietilén-polipropilén kev. Pirolízis-származék; Pirolízis-termékek (Kőszénkátrány-szurok-polietilén-polipropilén keverék pirolíziséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–28 szénatomszámú policiklikus aromás szénhidrogénekből áll, lágyuláspont-tartomány 100–220 °C a DIN 52025 szerint mérve.) |
648-073-00-3 |
309-956-6 |
101794-74-5 |
M |
|
Aromás szénhidrogének, C20–28, policiklikus, kőszénkátrány-szurok-polietilén-polipropilén kev. Pirolízis-származék; Pirolízis-termékek (Kőszénkátrány-szurok-polietilén-polipropilén keverék pirolíziséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–28 szénatomszámú policiklikus aromás szénhidrogénekből áll, lágyuláspont-tartomány 100–220 °C a DIN 52025 szerint mérve.) |
648-074-00-9 |
309-957-1 |
101794-75-6 |
M |
|
Aromás szénhidrogének, C20–28, policiklikus, kőszénkátrány-szurok -polietilén-polipropilén kev. Pirolízis származék; Pirolízis-termékek (Kőszénkátrány-szurok -polietilén-polipropilén keverék pirolíziséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–28 szénatomszámú policiklikus aromás szénhidrogénekből áll, lágyuláspont-tartomány 100–220 °C a DIN 52025 szerint mérve.) |
648-075-00-4 |
309-958-7 |
101794-76-7 |
M |
|
Szurok, kőszénkátrány-ásványolaj; Szurok- maradékok (Kőszénkátrány és aromás ásványolaj áramok keverékének desztillációs maradéka. Szilárd anyag lágyuláspont-tartomány 40–180 °C. Elsősorban három, ill. több gyűrűs kondenzált aromás szénhidrogénekből áll.) |
648-076-00-X |
269-109-0 |
68187-57-5 |
M |
|
Fenantrén, deszt. maradékok; Nehéz antracén-olaj redesztillátum (Nyers fenantrén desztillációs maradéka, forrásponttartomány 340–420 °C. Főleg fenantrénből, antracénből és karbazolból áll.) |
648-077-00-5 |
310-169-5 |
122070-78-4 |
M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), felső, fluorén-mentes; Mosóolaj redesztillátum (Kátrányolaj kristályosítása során kapott szénhidrogének összetett elegye. Aromás policiklikus szénhidrogénekből, elsősorban difenilből, dibenzo-furánból és acenafténből áll.) |
648-078-00-0 |
284-899-7 |
84989-10-6 |
M |
|
Maradékok (kőszénkátrány), kreozotolaj deszt.; Mosóolaj redesztillátum; [Mosóolaj frakcionált desztillálásának maradéka, forrásponttartomány 270–330 °C.(518 °F-626 °F). Főleg dinukleáris aromás és heterociklikus szénhidrogénekből áll.]] |
648-080-00-1 |
295-506-3 |
92061-93-3 |
M |
|
Desztillátumok (szén), kokszolási könnyűolaj, naftalin párlat; Naftalinolaj (A kokszolási könnyűolaj előfrakcionálása (folyamatos desztillálása) során kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg naftalinból, kumaronból és indénből áll, forrásponttartomány > 148 °C. |
648-084-00-3 |
285-076-5 |
85029-51-2 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok; Naftalinolaj; [Szénhidrogének komplex elegye, melyet kőszénkátrány desztillációjával állítanak elő. Elsősorban aromás és egyéb szénhidrogénekből, fenolvegyületekből és aromás nitrogénvegyületekből áll, forráspont tartománya kb. 200 °C-tól 250 °C-ig (392 °F-től 482 °F-ig) tart.] |
648-085-00-9 |
283-484-8 |
84650-04-4 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, naftalinban szegény; Naftalinolaj redesztillátum (A naftalinolaj kristályosításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg naftalinból alkil-naftalinokból és fenolos vegyületekből áll.) |
648-086-00-4 |
284-898-1 |
84-989-09-3 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolaj krist. Anyalúg; Naftalinolaj redesztillátum (A kőszénkátrány naftalinfrakciójának kristályosításból szüredékként kapott szerves vegyületek összetett elegye, forrásponttartomány 200–230 °C. Főleg naftalinból, tionafténből és alkil-naftalinokból áll.) |
648-087-00-X |
295-310-8 |
91995-49-2 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (szén), naftalinolaj, lúgos; Naftalinolaj extrakciós maradék (A naftalinolajból a fenolos vegyületek (kátránysavak) lúgos mosással történt eltávolítása után kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg naftalinból és alkil-naftalinokból áll.) |
648-088-00-5 |
310-166-9 |
121620-47-1 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (szén), naftalinolaj, lúgos, naftalinban szegény; Naftalinolaj extrakciós maradék (A lúgosan kimosott naftalinolajból a naftalin kristályosítással történő eltávolítása után visszamaradt összetett szénhidrogénelegy. Főleg naftalinból és alkil-naftalinokból áll.) |
648-089-00-0 |
310-167-4 |
121620-48-2 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, naftalinmentes, lúgos extr.; Naftalinolaj extrakciós maradék (A naftalinolajból a fenolos vegyületek (kátránysavak) lúgos mosással történt eltávolítása után visszamaradt olaj. Főleg naftalinból és alkil-naftalinokból áll.) |
648-090-00-6 |
292-612-1 |
90640-90-7 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (szén), naftalinolaj, lúgos, deszt. fejtermék; Naftalinolaj extrakciós maradék (A lúgosan kimosott naftalinolaj desztillációs terméke, forrásponttartomány 180–220 °C. Főleg naftalinból és alkilbenzolokból, indénből és indánból áll.) |
648-091-00-1 |
292-627-3 |
90641-04-6 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, metilnaftalin frakció; Metil-naftalin-olaj (A magas hőmérsékletű kőszénkátrány frakcionált desztillációjának desztillátuma, forrásponttartomány 225–255 °C. Főleg szubsztituált kétgyűrűs aromás szénhidrogénekből és nitrogénbázisokból áll.) |
648-092-00-7 |
309-985-4 |
101896-27-9 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, indol-metilnaftalin frakció; Metil-naftalin-olaj (A magas hőmérsékletű kőszénkátrány frakcionált desztillációjának desztillátuma, forrásponttartomány 235–255 °C. Főleg indolból és metilnaftalinból áll.) |
648-093-00-2 |
309-972-3 |
101794-91-6 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, savas extr.; Metil-naftalin-olaj extrakciós maradék (A kőszénkátrány desztillációjából kapott metilnaftalin frakció bázismentesítésével nyert összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 230–255 °C. Főleg 1(2)-metil-naftalint, naftalint dimetil-naftalint és bifenilt tartalmaz.) |
648-094-00-8 |
295-309-2 |
91995-48-1 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), naftalinolajok lúgos, deszt. maradékok; Metil-naftalin-olaj extrakciós maradék (A lúgosan kimosott naftalinolaj desztillációs maradéka, forrásponttartomány 220–300 °C. Főleg naftalint, alkil-naftalinokat és aromás nitrogén-bázisokat tartalmaz.) |
648-095-00-3 |
292-628-9 |
90641-05-7 |
J, M |
|
Extrakt-olajok (kőszén), savas, kátránybázis-mentes; Metil-naftalin-olaj extrakciós maradék (Extrakt-olaj, forrásponttartomány 220–265 °C, melyet kőszénkátrány lúgos extrakciós maradékából nyerünk, azt követően, hogy a kátránybázisok eltávolítására savas, pl. kénsavoldatos mosást alkalmaztunk. Főleg naftalinból és alkil-naftalinokból áll.) |
648-096-00-9 |
284-901-6 |
84989-12-8 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), benzolfrakció, deszt. maradékok; Mosóolaj (A nyers benzol (magas hőmérsékletű kőszénkátrány) desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Lehet folyadék, forrásponttartomány 150–300 °C, avagy félig, ill. teljesen szilárd 70 °C lágyulásponttal. Főleg naftalinból és alkil-naftalinokból áll.) |
648-097-00-4 |
310-165-3 |
121620-46-0 |
J, M |
|
Kreozotolaj, acenaftén-frakció; Mosóolaj; [A kőszénkátrány desztillációjából származó szénhidrogének komplex kombinációja kb. 240 °C–280 °C (464 °F–536 °F) közötti hőfokon történt forrás eredményeképpen. Főleg acenaftént, naftalint és alkilnaftalint tartalmaz.] |
648-098-00-X |
292-605-3 |
90640-84-9 |
M |
|
Kreozotolaj; [A kőszénkátrány desztillációjából származó szénhidrogének komplex kombinációja. [Főként aromás szénhidrogénekből áll, és tartalmazhat jelentős mennyiségű kátránysavat és kátránybázist. Forrásponttartomány 200 °C–325 °C (392 °F–617 °F.)] |
648-099-00-5 |
263-047-8 |
61789-28-4 |
M |
|
Kreozotolaj, magas forráspontú desztillátum; Mosóolaj; [A bitumenes szén magas hőmérsékletű elszenesítéséből kapott magas forráspontú desztillációs frakció, melyet tovább finomítanak a feleslegben lévő kristályos sók eltávolítására. Elsősorban kreozotolajat tartalmaz, kevés normál polinukleáris aromás sóval. Körülbelül 5 °C-on (41 °F) kristálymentes.] |
648-100-00-9 |
274-565-9 |
70321-79-8 |
M |
|
Kreozot |
648-101-00-4 |
232-287-5 |
8001-58-9 |
►M5 H ◄ |
|
Extrakciós maradékok (szén), kreozotolaj savas; Mosóolaj extr. maradék; [A kőszénkátrány desztillációjából származó bázismentes összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 250 °C–280 °C (482 °F–536 °F). Főleg bifenilből és izomer difenilnaftalinokból áll.] |
648-102-00-X |
310-189-4 |
122384-77-4 |
M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta; Antracénolaj-frakció (Antracénben gazdag szilárd anyag, melyet az antracénolaj kristályosításával és centrifugálásával nyerünk. Főleg antracénből, karbazolból és fenantrénből áll.) |
648-103-00-5 |
292-603-2 |
90640-81-6 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénben szegény; Antracénolaj-frakció (Az antracénben gazdag szilárd anyag (antracénpaszta) kristályosítással történő eltávolítása után az antracénolajból visszamaradó olaj. Főleg két, három- és négy-gyűrűs aromás vegyületekből áll.) |
648-104-00-0 |
292-604-8 |
90640-82-7 |
J, M |
|
Maradékok (kőszénkátrány), antracénolaj deszt.; Antracénolaj-frakció (A nyers antracén frakcionált desztillációjának maradéka, forrásponttartomány 340–400 °C. Főleg három és több gyűrűs aromás és heterociklikus vegyületekből áll.) |
648-105-00-6 |
295-505-8 |
92061-92-2 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta, antracén-frakció; Antracénolaj-frakció (Bitumenes kőszénkátrányból kikristályosított antracénolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 330–350 °C. Főleg antracént, karbazolt és fenantrént tartalmaz.) |
648-106-00-1 |
295-275-9 |
91995-15-2 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta, karbazol-frakció; Antracénolaj-frakció (Bitumenes magas hőmérsékletű kőszénkátrányból kikristályosított antracénolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 350–360 °C. Főleg antracént, karbazolt és fenantrént tartalmaz.) |
648-107-00-7 |
295-276-4 |
91995-16-3 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta, könnyű párlatok; Antracénolaj-frakció (Bitumenes magas hőmérsékletű kőszénkátrányból kikristályosított antracénolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 290–340 °C. Főleg háromgyűrűs aromásokat és azok dehidro-származékait tartalmazza.) |
648-108-00-2 |
295-278-5 |
91995-17-4 |
J, M |
|
Kátrányolajok, szén, alacsony hőmérsékletű; Kátrányolaj magas forrpontú (Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrányból származó desztillátum. Főleg szénhidrogéneket, fenolos vegyületeket és aromás nitrogén-bázisokat tartalmaz, forrásponttartomány 160–340 °C. |
648-109-00-8 |
309-889-2 |
101316-87-4 |
J, M |
|
Extraktummaradékok (kőszén), alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány alk.; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrányolajok lúggal, pl. nátrium-hidroxid vizes oldatával a nyers kőszénkátrány savak eltávolítása céljából végzett mosásának távozó terméke. Elsősorban szénhidrogénekből és aromás nitrogénbázisokból áll.] |
648-110-00-3 |
310-191-5 |
122384-78-5 |
J, M |
|
Fenolok, ammóniás extraktum; Lúgos extrakt (A szén alacsony hőmérsékletű [<700 °C] lepárlásánál keletkezett gáz ammóniás elnyeletésénél – izobutil-acetát segítségével – kiextrahált fenolok elegye. Főleg egy- és kétértékű fenolok keverékéből áll.) |
648-111-00-9 |
284-881-9 |
84988-93-2 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok, lúgos extraktok; Lúgos extrakt (A karbololaj lúgos, pl. vizes nátrium-hidroxiddal történő kimosásával kapott vizes extraktum. Főleg különböző fenolos vegyületek alkáli-sóiból áll.) |
648-112-00-4 |
292-610-0 |
90640-88-3 |
J, M |
|
Extraktumok, kőszénkátrány-olaj lúgos; Lúgos extrakt (A kőszénkátrány lúgos, pl. nátrium-hidroxid-oldattal történő kimosásával kapott vizes extraktum. Főleg különböző fenolos vegyületek alkáli-sóiból áll.) |
648-113-00-X |
266-017-2 |
65996-83-0 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, lúgos extraktok; Lúgos extrakt (A naftalinolaj lúgos, pl. nátrium-hidroxid-oldattal történő kimosásával kapott vizes extraktum. Főleg különböző fenolos vegyületek alkáli-sóiból áll.) |
648-114-00-5 |
292-611-6 |
90640-89-4 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (szén), kátrányolaj lúgos, karbonátozott, meszezett; Nyers fenolok (A kőszénkátrány-olaj lúgos extraktumának CO2-vel és CaO-val történő kezelésével kapott termék. Főleg CaCO3-ból, Ca(OH)2-ből, Na2CO3-ból és más szerves és szervetlen vegyületekből áll.) |
648-115-00-0 |
292-629-4 |
90641-06-8 |
J, M |
|
Fenolfrakciók, kőszén, nyers; Nyers fenolok; [Reakciótermék, melyet kőszénkátrányolaj alkáli extraktumának a szabad savak előállítása céljából savas oldattal (pl. vizes kénsavval vagy szén-dioxid gázzal) végzett kezelésével állítanak elő. Elsősorban fenolfrakciókból áll, mint pl. fenol, krezolok vagy xilenolok.] |
648-116-00-6 |
266-019-3 |
65996-85-2 |
J, M |
|
Kátránysavak, barnaszén, nyers; Nyers fenolok (Barnaszén-desztillátum lúgos extraktumának savanyított terméke. Főleg fenolokból és fenol-homológokból áll.) |
648-117-00-1 |
309-888-7 |
101316-86-3 |
J, M |
|
Kátránysavak, barnaszén-elgázosítás; Nyers fenolok (Barnaszén-elgázosítással nyert összetett szerves vegyület elegy. Főleg C6–10 hidroxi-aromás fenolokból és homológjaikból áll.) |
648-118-00-7 |
295-536-7 |
92062-22-1 |
J, M |
|
Kátránysavak, deszt. maradékok; Desztillált fenolok (Nyers fenol szénből történő desztillációjának maradéka. Főleg C8–C10 szénatomszámú fenolokból áll, lágyuláspont-tartomány 60–80 °C. |
648-119-00-2 |
306-251-5 |
96690-55-0 |
J, M |
|
Kátránysavak, metilfenol-frakció; Desztillált fenolok (Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 3- és 4-metil-fenolban gazdag frakciója) |
648-120-00-8 |
284-892-9 |
84989-04-8 |
J, M |
|
Kátránysavak, polialkilfenol-frakció; Desztillált fenolok (Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációs frakciója, forrásponttartomány 225–320 °C. |
648-121-00-3 |
284-893-4 |
84989-05-9 |
J, M |
|
Kátránysavak, xilenol-frakció; Desztillált fenolok (Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 2,4- és 2,5-dimetil-fenolban gazdag frakciója) |
648-122-00-9 |
284-895-5 |
84-989-06-0 |
J, M |
|
Kátránysavak, etilfenol-frakció; Desztillált fenolok (Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 3- és 4-etil-fenolban gazdag frakciója) |
648-123-00-4 |
284-891-3 |
84989-03-7 |
J, M |
|
Kátránysavak, 3,5-xilenol-frakció; Desztillált fenolok (Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 3,5-dimetil-fenolban gazdag frakciója) |
648-124-00-X |
284-896-0 |
84989-07-1 |
J, M |
|
Kátránysavak, maradékok; desztillátumok, fejtermék; Desztillált fenolok (A könnyű karbololaj 235–355 °C tartományban történt desztillációjának maradéka) |
648-125-00-5 |
270-713-1 |
68477-23-6 |
J, M |
|
Kátránysavak, krezolos, maradékok; Desztillált fenolok (A nyers kátránysavak maradéka, a fenol, a krezolok, xilenolok és magasabb forrpontú fenolok eltávolítása után. Fekete szilárd anyag, olvadáspontja kb. 80 °C. Főleg polialkilfenolokból, gyantákból és szervetlen sókból áll.) |
648-126-00-0 |
271-418-0 |
68555-24-8 |
J, M |
|
Fenolok, C9–11; Desztillált fenolok |
648-127-00-6 |
293-435-2 |
91079-47-9 |
J, M |
|
Kátránysavak, krezolos; Desztillált fenolok (Barnaszénből nyert összetett szerves vegyületek elegye, forrásponttartomány 200–230 °C. Főleg fenolokat és piridin-bázisokat tartalmaz.) |
648-128-00-1 |
295-540-9 |
92062-26-5 |
J, M |
|
Kátránysavak, barnaszén, C2-alkilfenol-frakció; Desztillált fenolok (Barnaszénkátrány desztillátum savas mosásával nyert vizes extraktum, forrásponttartomány 200–230 °C. Főleg m- és p-etil-fenolból, valamint krezolokból és xilenolokból áll.) |
648-129-00-7 |
302-662-9 |
94114-29-1 |
J, M |
|
Extrakt-olajok (szén), naftalinolajok, Savas extraktum (Lúgosan kimosott naftalinolaj savas mosásával nyert vizes extraktum. Főleg különböző aromás nitrogén-bázisok, pl. piridin, kinolin és ezek alkilszármazékainak savas sóiból áll.) |
648-130-00-2 |
292-623-1 |
90641-00-2 |
J, M |
|
Kátránybázisok, kinolin-származékok; Desztillátum bázisok |
648-131-00-8 |
271-020-7 |
68513-87-1 |
J, M |
|
Kátránybázisok, szén, kinolin-szárm. frakció; Desztillátum bázisok |
648-132-00-3 |
274-560-1 |
70321-67-4 |
J, M |
|
Kátránybázisok, szén, deszt. maradékok; Desztillátum bázisok (A kőszénkátrányok desztillációjával kapott bázistartalmú, savval extrahált és semlegesített kátrányfrakciók desztillációja utáni maradék. Főleg anilint, kollidineket, kinolint, kinolin-származékokat és toluidineket tartalmaz.) |
648-133-00-9 |
274-544-0 |
92062-29-8 |
J, M |
|
Szénhidrogén-olajok, aromás, polietilénnel és polipropilénnel kevert, pirolizált, könnyűolaj-frakció; Hőkezelt termékek (Kőszénkátrány-szurok vagy aromás olajok polietilén/polipropilénnel való keverékének pirolízisével kapott olaj. Főleg benzolból és benzolhomológokból áll, forrásponttartomány 70–120 °C.) |
648-134-00-4 |
309-745-9 |
100801-63-6 |
J, M |
|
Szénhidrogén-olajok, aromás, polietilénnel kevert, pirolizált, könnyűolaj-frakció; Hőkezelt termékek (Kőszénkátrány-szurok vagy aromás olajok polietilénnel való keverékének hőkezelésével kapott olaj. Főleg benzolból és benzolhomológokból áll, forrásponttartomány 70–120 °C.) |
648-135-00-X |
309-748-5 |
100801-65-8 |
J, M |
|
Szénhidrogén-olajok, aromás, polisztirollal kevert, pirolizált, könnyűolaj-frakció; Hőkezelt termékek (Kőszénkátrány-szurok vagy aromás olajok polisztirollal való keverékének hőkezelésével kapott olaj. Főleg benzolból és benzolhomológokból áll, forrásponttartomány 70–210 °C.) |
648-136-00-5 |
309-749-0 |
100801-66-9 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), kátrányolaj lúgos, naftalindeszt. maradékok; Naftalinolaj extr. Maradék (Vegyi olajból a naftalin desztillációval történt eltávolítását követő extrakcióval kapott maradék, mely elsősorban kettő-négy tagú kondenzált aromás szénhidrogénekből és aromás nitrogén-bázisokból áll.) |
648-137-00-0 |
277-567-8 |
736665-18-6 |
J, M |
|
Kreozotolaj, alacsony forráspontú desztillátum; Mosóolaj; [A bitumenes szén magas hőmérsékletű elszenesítéséből kapott alacsony forráspontú desztillációs frakció, melyet tovább finomítanak a feleslegben lévő kristályos sók eltávolítása céljából. Elsősorban kreozotolajat tartalmaz, kevés normál polinukleáris aromás sóval. Körülbelül 38 °C-on (100 °F) kristálymentes.] |
648-138-00-6 |
274-566-4 |
70321-80-1 |
M |
|
Kátránysavak, krezolos, nátrium-sók, lúgos oldatok; Lúgos extraktum |
648-139-00-1 |
272-361-4 |
68815-21-4 |
J, M |
|
Extrakt-olajok (szén) kátrány-bázis; Savas extraktum (Extrakt-olaj, melyet kőszénkátrány lúgos extrahálási maradékából nyerünk, azt követően, hogy a desztilláció után a naftalin eltávolítására savas, pl. vizes kénsavas mosást alkalmaztunk. Főleg különböző aromás nitrogén-bázisok, pl. piridin, kinolin és ezek alkilszármazékainak savas sóiból áll.) |
648-140-00-7 |
266-020-9 |
65996-86-3 |
J, M |
|
Kátrány-bázisok, szén, nyers; Nyers kátrány-bázisok (Reakciótermék, melyet úgy kapunk, hogy a kőszénkátrány-bázis extraktumot lúgos oldattal, pl. nátrium-hidroxid oldattal semlegesítjük a bázisok felszabadítására. Főleg olyan szerves bázisokból áll, mint az akridin, fenantridin, piridin, kinolin és ezek alkilszármazékai.) |
648-141-00-2 |
266-018-8 |
65996-84-1 |
J, M |
|
Maradékok (szén), oldószeres folyadék extrakció; (Tapadós por, mely ásványi szénből és szén folyékony oldószerrel történt extrahálása után visszamaradt fel nem oldott szénből tevődik össze.) |
648-142-00-8 |
302-681-2 |
94114-46-2 |
M |
|
Széntartalmú folyadékok, oldószeres folyadék extrakció oldat; (Ásványi szénből és szén folyékony oldószerrel történt extrahálása után visszamaradt fel nem oldott szénből álló anyag oldószeres digerálás utáni szűrésével kapott termék. Fekete, viszkózus, igen bonyolult összetételű anyag, mely főleg aromás és részben hidrogénezett aromás szénhidrogénekből, aromás nitrogén-vegyületekből, aromás kénvegyületekből, fenolos vegyületekből és más aromás oxigén-vegyületekből, valamint ezek alkil-származékaiból áll.) |
648-143-00-3 |
302-682-8 |
94114-47-3 |
M |
|
Széntartalmú folyadékok, oldószeres folyadék extrakció; (Alapvetően oldószermentes termék, melyet szén folyékony oldószeres extraktum-oldatának szűrés utáni desztillációjával nyerünk. Fekete, félig szilárd anyag, mely főleg kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogénekből, aromás nitrogénvegyületekből, aromás kénvegyületekből, fenolos vegyületekből és más aromás oxigén-vegyületekből, valamint ezek alkilszármazékaiból áll.) |
648-144-00-9 |
302-683-3 |
94114-48-4 |
M |
|
Könnyűolaj (szén), kokszolási; Nyers benzol (Kőszén magas hőmérsékletű (>700 °C) lepárlása során keletkezett gázból kivont illékony szerves folyadék. Elsősorban benzolból, toluolból és xilolokból tevődik össze. Kis mennyiségben tartalmazhat más szénhidrogén-alkotórészeket is.) |
648-147-00-5 |
266-012-5 |
65996-78-3 |
J |
|
Desztillátumok (szén), oldószeres folyadék extrakció, primér; (Szén folyékony oldószeres digerálása során felszabadult gőzök kondenzálásával kapott termék, forrásponttartomány 30–300 °C. Főleg részben hidrogénezett kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogénekből, aromás nitrogén-, kén- és oxigén-vegyületekből, valamint ezek alkil-származékaiból áll, melyeknek szénatomszáma C4–14.) |
648-148-00-0 |
302-688-0 |
94114-52-0 |
J |
|
Desztillátumok (szén), oldószeres extrakció, hidrokrakkolt; (Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum, forrásponttartomány 30–300 °C. Főleg aromás, hidrogénezett aromás és nafténvegyületekből, ezek alkilszármazékaiból és alkánokból áll, szénszám döntő mértékben a C4–14 tartományban. Nitrogén-, kén- és oxigén-tartalmú aromás és hidrogénezett aromás vegyületek szintén jelen vannak.) |
648-149-00-6 |
302-689-6 |
94114-53-1 |
J |
|
Könnyűbenzin (szén), oldószeres extrakció, hidrokrakkolt; (Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum frakció, forrásponttartomány 30–180 °C. Főleg aromás és naftén-szénhidrogénekből, ezek alkilszármazékaiból és alkil-szénhidrogénekből áll, szénszám C4–C9. Nitrogén-, kén- és oxigén-tartalmú aromás és hidrogénezett aromás vegyületek szintén jelen vannak.) |
648-150-00-1 |
302-690-1 |
94114-54-2 |
J |
|
Gazolin, szén oldószeres extrakció, hidrokrakkolt könnyűbenzin; (Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott termékek finomított frakciójának reformálásával nyert motorbenzin, forrásponttartomány 30–180 °C. Főleg aromás és naftén-szénhidrogénekből, ezek alkilszármazékaiból és alkil-szénhidrogénekből áll, szénszám C4–C9.) |
648-151-00-7 |
302-691-7 |
94114-55-3 |
J |
|
Desztillátumok (szén), oldószeres extrakció, hidrokrakkolt középbenzin; (Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum, forrásponttartomány 180–300 °C. Főleg kétgyűrűs aromás, hidrogénezett aromás és nafténvegyületekből, ezek alkilszármazékaiból és alkánokból áll, szénszám döntő mértékben a C9–14 tartományban. Nitrogén-, kén- és oxigén-tartalmú aromás és hidrogénezett aromás vegyületek szintén jelen vannak.) |
648-152-00-2 |
302-692-2 |
94114-56-4 |
J |
|
Desztillátumok (szén), oldószeres extrakció, hidrogénezett középbenzin; (Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum, forrásponttartomány 180–280 °C. Főleg hidrogénezett kétgyűrűs szén vegyületekből, ezek alkilszármazékaiból és alkánokból áll, szénszám döntő mértékben a C9–14 tartományban. Nitrogén-, kén- és oxigén-tartalmú aromás és hidrogénezett aromás vegyületek szintén jelen vannak.) |
648-153-00-8 |
302-693-8 |
94114-57-5 |
J |
|
Könnyűolaj (szén), fél-kokszolási folyamat, Friss olaj (Kőszén alacsony hőmérsékletű (< 700 °C) lepárlása során keletkezett gázból kivont illékony szerves folyadék. Főleg C6–10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
648-156-00-4 |
292-635-7 |
90641-11-5 |
J |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű nafténes oldószer desztillátum |
649-001-00-3 |
265-102-1 |
64742-03-6 |
►M5 H ◄ |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz paraffinos oldószer desztillátum |
649-002-00-9 |
265-103-7 |
64742-04-7 |
►M5 H ◄ |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű paraffinos oldószer desztillátum |
649-003-00-4 |
265-104-2 |
6472-05-8 |
►M5 H ◄ |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz nafténes oldószer desztillátum |
649-004-00-X |
265-111-0 |
64742-11-6 |
►M5 H ◄ |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű vákuumgázolaj oldószer |
649-005-00-5 |
295-341-7 |
91995-78-7 |
►M5 H ◄ |
|
C26–55 szénhidrogének, aromásokban gazdag |
649-006-00-0 |
307-753-7 |
97722-04-8 |
►M5 H ◄ |
|
Maradékok (ásványolaj), atmoszferikus; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációjából származó összetett maradék. Főleg C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >350 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-008-00-1 |
265-045-2 |
64741-45-3 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), erős vákuum; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációjából származó maradék vákuumdesztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C20–C50 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 350–600 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-009-00-7 |
265-058-3 |
64741-57-7 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), erős katalitikus krakkolás; Nehéz fűtőolaj (Katalikus krakkolási termék desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C15–C35 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 260–500 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-010-00-2 |
265-063-0 |
64741-61-3 |
|
|
Tisztított olajok (ásványolaj), kat. krakkolás; Nehéz fűtőolaj (Katalikus krakkolási termék desztillálásának maradékaként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >350 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-011-00-8 |
265-064-6 |
64741-62-4 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), hidrokrakkolás; Nehéz fűtőolaj (Hidrogénező krakkolási eljárás során kapott termék desztillálásának maradékaként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >350 °C.) |
649-012-00-3 |
265-076-1 |
64741-75-9 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), termikus krakkolás; Nehéz fűtőolaj (Termikus krakkolási eljárás során kapott termék desztillálásának maradékaként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C20-nál nagyobb szénatomszámú telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >350 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-013-00-9 |
265-081-9 |
64741-80-6 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), erős termikus krakkolás; Nehéz fűtőolaj (Termikus krakkolási eljárás során kapott termék desztillálásának maradékaként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C15–C36 szénatomszámú telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 260–480 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-014-00-4 |
265-082-4 |
64741-81-7 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), hidrogénezett vákuum; Nehéz fűtőolaj (Ásványolaj frakció katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C13–C50 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 230–600 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-015-00-X |
265-162-9 |
64742-59-2 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), hidro-kénmentesítés atmoszferikus; Nehéz fűtőolaj (Összetett szénhidrogénelegy, melyet atmoszferikus maradék katalitikus hidrogénezésével kaptunk olyan körülmények között, amelyek elsődlegesen a szerves kénvegyületek eltávolítására szolgálnak. Főleg C20-nál nagyobb szénatomszámú telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >350 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-016-00-5 |
265-181-2 |
64742-78-5 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), hidro-kénmentesítés erős vákuum; Nehéz fűtőolaj (Katalitikus hidrogénezési-kénmentesítési eljárásból kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C20–C50 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 350–600 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-017-00-0 |
265-189-6 |
64742-86-5 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzös pirolízis; Nehéz fűtőolaj (Vízgőzös pirolízis (beleértve az etiléngyártási vízgőzpirolízises eljárást is) során kapott termékek desztillációs maradékaként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C14-nél nagyobb szénatomszámú telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >260 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-018-00-6 |
265-193-8 |
64742-90-1 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), atmoszferikus; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációjából származó összetett maradék. Főleg C11-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >200 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-019-00-1 |
269-777-3 |
68333-22-2 |
|
|
Tisztított olajok (ásványolaj), hidro-kénmentesítés kat. krakk.; Nehéz fűtőolaj (Összetett szénhidrogénelegy, melyet katalitikusan krakkolt tisztított olaj hidrogénezésével kapunk, melynek célja a szerves kén hidrogén-szulfiddá való átalakítása, mely utóbbi eltávolításra kerül. Főleg C20-nál nagyobb szénatomszámú telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány >350 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-020-00-7 |
269-782-0 |
68333-26-6 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidro-kénmentesítés közbenső kat. krakk.; Nehéz fűtőolaj (Összetett szénhidrogénelegy, melyet közbenső katalitikusan krakkolt desztillátumok hidrogénezésével kapunk, melynek célja a szerves kén hidrogén-szulfiddá való átalakítása, mely utóbbi eltávolításra kerül. Főleg C11–C30 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 205–450 °C. Viszonylag nagy arányban tartalmaz háromgyűrűs aromás szénhidrogéneket.) |
649-021-00-2 |
269-783-6 |
68333-27-7 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidro-kénmentesítés erős kat. krakk.; Nehéz fűtőolaj (Összetett szénhidrogénelegy, melyet katalitikusan erősen krakkolt desztillátumok hidrogénezésével kapunk, melynek célja a szerves kén hidrogén-szulfiddá való átalakítása, mely utóbbi eltávolításra kerül. Főleg C15–C35 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 260–500 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-022-00-8 |
269-784-1 |
68333-28-8 |
|
|
Fűtőolaj, maradék közvetlen lepárlású gázolajok, nagy kéntart.; Nehéz fűtőolaj |
649-023-00-3 |
270-674-0 |
68476-32-4 |
|
|
Fűtőolaj, maradékolaj; Nehéz fűtőolaj (Különböző finomítói anyagáramokból, többnyire maradékokból származó folyadék. Az elegy bonyolult összetételű, és a nyersolaj származásának megfelelően változó.) |
649-024-00-9 |
270-675-6 |
68476-33-5 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), kat. reform. Frakcionáló maradék deszt.; Nehéz fűtőolaj (Katalitikus reformálás frakcionáló torony maradékának desztillálásából származó összetett maradék. Forráspontja > 399 °C.) |
649-025-00-4 |
270-792-2 |
68478-13-7 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), erős kokszolási gázolaj és vákuumgázolaj; Nehéz fűtőolaj (Nehéz kokszolási gázolaj és vákuumgázolaj desztillációjának maradékaként keletkező összetett szénhidrogénelegy. Főleg C13-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány > 230 °C.) |
649-026-00-X |
270-796-4 |
68478-17-1 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), erős kokszolás és enyhe vákuum; Nehéz fűtőolaj (Erős kokszolási gázolaj és enyhe vákuumos gázolaj desztillációjának maradékaként keletkező összetett szénhidrogénelegy. Főleg C13-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány > 230 °C.) |
649-027-00-5 |
270-983-0 |
68512-61-8 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), enyhe vákuum; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációs maradékának vákuumdesztillálási maradéka. Főleg C13-nál nagyobb szénatomszámú aromás és telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány > 230 °C.) |
649-028-00-0 |
270-984-6 |
68512-62-9 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzös pirolízis könnyű; Nehéz fűtőolaj (Vízgőzpirolízis termékeinek desztillálása során kapott maradék. Főleg C7-nél nagyobb szénatomszámú aromás és telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 101–555 °C.) |
649-029-00-6 |
271-013-9 |
68513-69-9 |
|
|
Fűtőolaj, No 6; Nehéz fűtőolaj (Desztillált olaj, 37,7 °C-on minimális viszkozitása 197 10-6 m2s-1, 37,7 °C-on maximális viszkozitása 197 10-5 m2s-1) |
649-030-00-1 |
271-384-7 |
68553-00-4 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), fehéráru-lepárlás, kis kéntart.; Nehéz fűtőolaj (Alacsony kéntartalmú összetett szénhidrogénelegy, mely nyersolaj fehéráru-lepárlóban nyert maradékaként keletkezik. Ez az a maradék, ami a közvetlen lepárlású benzinpárlat, kerozin-párlat és gázolajpárlat eltávolítása után visszamarad.) |
649-031-00-7 |
271-763-7 |
68607-30-7 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), nehéz atmoszf.; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C35 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 121–510 °C. |
649-032-00-2 |
272-184-2 |
68783-08-4 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), kokszolási mosás, kondenzált-gyűrűs-aromás-tart.; Nehéz fűtőolaj (Vákuummaradék és a termikus krakkolás termékeinek desztillációs maradékaként nyert igen összetett szénhidrogénelegy. Főleg C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány > 350 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-033-00-8 |
272-187-9 |
68783-13-1 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), ásványolaj-maradék vákuum; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációból származó maradék vákuumdesztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy.) |
649-034-00-3 |
273-263-4 |
68955-27-1 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzös pirolízis, gyantaszerű; Nehéz fűtőolaj (Vízgőzpirolizált ásványolaj desztillációjából származó összetett maradék |
649-035-00-9 |
273-272-3 |
68955-36-2 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), közepes vákuum; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációból származó maradék vákuumdesztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C14–C42 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 250–545 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-036-00-4 |
274-683-0 |
70592-76-6 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), enyhe vákuum; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációból származó maradék vákuumdesztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C35 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 250–545 °C.) |
649-037-00-X |
247-684-6 |
70592-77-7 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), vákuum; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációból származó maradék vákuumdesztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C15–C50 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 270–600 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-038-00-5 |
274-685-1 |
70592-78-8 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), hidro-kénmentesítés kokszolási erős vákuum; Nehéz fűtőolaj (Erős kokszolási termékek hidrogénező kéntelenítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C18–C44 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 304–548 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-039-00-0 |
285-555-9 |
85117-03-9 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzös pirolízis, desztillátumok; Nehéz fűtőolaj (Ásványolaj-kátrány vízgőzpirolizált kátrány desztillációjával történő készítése során kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban aromás és más szénhidrogéneket, valamint szerves kénvegyületeket tartalmaz.) |
649-040-00-6 |
292-657-7 |
90669-75-3 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), vákuum, enyhe; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj atmoszférikus desztillációjából származó maradék vákuumdesztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C24-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány > 390 °C.) |
649-041-00-1 |
292-658-2 |
90669-76-4 |
|
|
Fűtőolaj, nehéz, nagy kéntart.; Nehéz fűtőolaj (Nyersolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C25-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány > 400 °C.) |
649-042-00-7 |
295-396-7 |
92045-14-2 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), kat. krakkolás; Nehéz fűtőolaj (Katalikus krakkolási termék desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forráspont > 200 °C.) |
649-043-00-2 |
295-511-0 |
92061-97-7 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), közbenső kat. Krakk., termikusan bontott; Nehéz fűtőolaj (Hőátadó közegként használt katalikus krakkolási termék desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg 220–450 °C közötti forrásponttartományú szénhidrogéneket tartalmaz. Szerves kénvegyületeket is tartalmaz.) |
649-044-00-8 |
295-990-6 |
92201-59-7 |
|
|
Maradékolajok (ásványolaj); Nehéz fűtőolaj (Finomítói frakcionáló krakkolási eljárások maradékaként kapott, szénhidrogéneket, kénvegyületeket és fémtartalmú szerves vegyületeket tartalmazó összetett elegy. 100 °C-on 2 10-6 m2.s-1-nál nagyobb viszkozitású kész olajat ad.) |
649-045-00-3 |
298-754-0 |
93821-66-0 |
|
|
Maradékok, vízgőzös pirolízis, termikus kezelés; Nehéz fűtőolaj (Nyers vízgőzpirolizált benzin kezelésével és desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány > 180 °C.) |
649-046-00-9 |
308-733-0 |
98219-64-8 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidro-kénmentesítés teljes skála közepes; Nehéz fűtőolaj (Ásványolaj készlet hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9–C25 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 150–400 °C. |
649-047-00-4 |
309-863-0 |
101316-57-8 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), katalitikus reformálás frakcionáló; Nehéz fűtőolaj (Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillálási maradékaként nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C10–C25 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forrásponttartomány 160–400 °C. Ez az anyag többnyire 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-048-00-X |
265-069-3 |
64741-67-9 |
|
|
Ásványolaj; Nyersolaj (Szénhidrogének összetett elegye. Elsősorban alifás, aliciklikus és aromás szénhidrogénekből áll. Kis mennyiségben tartalmazhat nitrogén-, oxigén- és kénvegyületeket is. Ez a kategória magában foglalja a könnyű, közepes és nehéz ásványolajokat, valamint az olajhomokból nyert olajokat. Olajfinomítói betáplálás céljára nagyobb kémiai változtatásokat igénylő anyagok, mint pl. a nyers palaolajok, a finomított palaolajok és a folyékony szénolajok nem tartoznak bele ebbe a definícióba.) |
649-049-00-5 |
232-298-5 |
8002-05-9 |
|
|
▼M5 ————— |
||||
|
▼M14 ————— |
||||
|
▼M5 ————— |
||||
|
Foots-olaj (ásványolaj), savazott; Foots-olaj (Foots-olaj kénsavas kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban elágazó láncú, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-175-00-0 |
300-225-7 |
93924-31-3 |
L |
|
Foots-olaj (ásványolaj), agyaggal kezelt; Foots-olaj (Foots-olaj a poláris komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, természetes, ill. modifikált agyaggal történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban elágazó láncú, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-176-00-6 |
300-226-2 |
93924-32-4 |
L |
|
▼M5 ————— |
||||
|
Foots-olaj (ásványolaj), aktív szénnel kezelt; Foots-olaj (Foots-olaj, nyomokban jelenlévő komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, aktívszenes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban telített egyenes láncú, jellemzően C12-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-211-00-5 |
308-126-0 |
97862-76-5 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), kéntelenített közép; Gázolaj – nem specifikált (Merkaptánok átalakítása, ill. szennyezések eltávolítását célzó kéntelenítésnek alávetett ásványolaj desztillátumokból kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 150–345 °C.) |
649-212-00-0 |
265-088-7 |
64741-86-2 |
N |
|
Gázolajok (ásványolaj), oldószerrel finomított; Gázolaj – nem specifikált (Oldószeres extrakcióval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C11–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–400 °C.) |
649-213-00-6 |
265-092-9 |
64741-90-8 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel finomított közép; Gázolaj – nem specifikált (Oldószeres extrakcióval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C9–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 150–345 °C.) |
649-214-00-1 |
265-093-4 |
64741-91-9 |
N |
|
Gázolajok (ásványolaj), savval kezelt; Gázolaj – nem specifikált (Kénsavas kezeléssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C13–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 230–400 °C.) |
649-215-00-7 |
265-112-6 |
64742-12-7 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), savval kezelt közép; Gázolaj – nem specifikált (Kénsavas kezeléssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–345 °C.) |
649-216-00-2 |
265-113-1 |
64742-13-8 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), savval kezelt könnyű; Gázolaj – nem specifikált (Kénsavas kezeléssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9–C16 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 150–290 °C.) |
649-217-00-8 |
265-114-7 |
64742-14-9 |
N |
|
Gázolajok (ásványolaj), vegyileg semlegesített; Gázolaj – nem specifikált (Savas anyagok eltávolítását célzó kezelésből kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C13–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 230–400 °C.) |
649-218-00-3 |
265-129-9 |
64742-29-6 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), vegyileg semlegesített közép; Gázolaj – nem specifikált (Savas anyagok eltávolítását célzó kezelésből kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–345 °C.) |
649-219-00-9 |
265-130-4 |
64742-30-9 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), agyaggal kezelt közép; Gázolaj – nem specifikált (Ásványolaj frakció poláris komponenseinek és szennyeződéseinek eltávolítását célzó, rendszerint perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 150–345 °C.) |
649-220-00-4 |
265-139-3 |
64742-38-7 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett közép; Gázolaj – nem specifikált (Ásványolaj frakció katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–400 °C.) |
649-221-00-X |
265-148-2 |
64742-46-7 |
N |
|
Gázolajok (ásványolaj), hidrogénezéssel-kénmentesített; Gázolaj – nem specifikált (A szerves kén hidrogén-szulfiddá alakítására és azt követő eltávolítására hidrogénnel kezelt ásványolaj párlatból nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C13–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 230–400 °C.) |
649-222-00-5 |
265-182-8 |
64742-79-6 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezéssel-kénmentesített közép; Gázolaj – nem specifikált (A szerves kén hidrogén-szulfiddá alakítására és azt követő eltávolítására hidrogénnel kezelt ásványolaj párlatból nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–400 °C.) |
649-223-00-0 |
265-183-3 |
64742-80-9 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikus reformáló frakcionáló maradék, magas forráspontú; Gázolaj – nem specifikált (Katalitikus reformáló frakcionáló maradék desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Forrásponttartomány 343–399 °C.) |
649-228-00-8 |
270-719-4 |
68477-29-2 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikus reformáló frakcionáló maradék, közepes forráspontú; Gázolaj – nem specifikált (Katalitikus reformáló frakcionáló maradék desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Forrásponttartomány 288–371 °C.) |
649-229-00-3 |
270-721-5 |
68477-30-5 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikus reformáló frakcionáló maradék, alacsony forráspontú; Gázolaj – nem specifikált (Katalitikus reformáló frakcionáló maradék desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Forrásponttartomány 288 °C alatt.) |
649-230-00-9 |
270-722-0 |
68477-31-6 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), erősen reformált közép; Gázolaj – nem specifikált (Összetett szénhidrogénelegy, melyet az alábbi lépések közül néhány alkalmazásával nyerünk: szűrés, centrifugálás, atmoszférikus desztilláció, vákuumdesztilláció, savazás, semlegesítés és derítés. Főleg C10–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-231-00-4 |
292-615-8 |
90640-93-0 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikus reformáló, nehéz aromás koncentrátum.; Gázolaj – nem specifikált (Katalitikusan reformált ásványolaj párlat desztillációból kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C10–C16 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 200–300 °C.) |
649-232-00-X |
295-294-2 |
91995-34-5 |
N |
|
Gázolajok (ásványolaj), paraffinos; Gázolaj – nem specifikált (Paraffinok erős katalitikus hidrogénezéséből származó kilépési termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy ismételt desztillációjából kapott desztillátum. Forrásponttartomány 190–330 °C.) |
649-233-00-5 |
300-227-8 |
93924-33-5 |
N |
|
Benzin (ásványolaj), oldószerrel finomított, hidrogénezéssel kénmentesített nehéz; Gázolaj – nem specifikált |
649-234-00-0 |
307-035-3 |
97488-96-5 |
N |
|
Szénhidrogének, C16–20, hidrogénezett közép desztillátum, könnyű desztillátumok; Gázolaj – nem specifikált (Középpárlat hidrogénezéséből származó kilépő termékek vákuumdesztillációjának első párlataként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C16–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 290–350 °C. 100 °C-on 2 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-235-00-6 |
307-659-6 |
97675-85-9 |
N |
|
Szénhidrogének, C12–20, hidrogénezett paraffinos, könnyű desztillátumok; Gázolaj – nem specifikált (Nehéz paraffinok hidrogénezéséből származó kilépő termékek vákuumdesztillációjának első párlataként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C12–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 230–350 °C. 100 °C-on 2 10-6 m2.s-1viszkozitású kész olajat ad.) |
649-236-00-1 |
307-660-1 |
97675-86-0 |
N |
|
Szénhidrogének, C11–17, oldószeresen extrahált könnyű nafténes; Gázolaj – nem specifikált (Könnyű nafténes desztillátumból az aromások extrakciójával kinyert 40 °C-on 2,2 10-6 m2.s-1 viszkozitású összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C17 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 200–300 °C.) |
649-237-00-7 |
307-757-9 |
97722-08-2 |
N |
|
Gázolajok, hidrogénezett; Gázolaj – nem specifikált (Paraffinok katalitikus hidrogénezési kilépő termékek ismételt desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C17–C27 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 330–340 °C.) |
649-238-00-2 |
308-128-1 |
97862-78-7 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), aktív szénnel kezelt könnyű paraffinos; Gázolaj – nem specifikált (Ásványolaj frakciónak a poláris alkotórészek és szennyezésnyomok eltávolítására aktív szénnel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C12–C28 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-239-00-8 |
309-667-5 |
100683-97-4 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), aktív szénnel kezelt közbenső paraffinos; Gázolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakciónak a poláris alkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására aktív szénnel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C16–C36 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-240-00-3 |
309-668-0 |
100683-98-5 |
N |
|
Desztillátumok (ásványolaj), közbenső paraffinos, derített; Gázolaj – nem specifikált (Ásványolajnak a polárisalkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására derítőfölddel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C16–C36 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-241-00-9 |
309-669-6 |
100683-99-6 |
N |
|
Alkánok, C12-26, elágazó és lineáris; |
649-242-00-4 |
292-454-3 |
90622-53-0 |
N |
|
Kenőzsírok; Zsír (Főleg C12–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből álló összetett elegy. Tartalmazhatja alkáli fémek sóit, alkáli földfémek sóit és/vagy alumínium-vegyületeket.) |
649-243-00-X |
278-011-7 |
74869-21-9 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj); Paraffingacs (Összetett szénhidrogénelegy, melyet egy ásványolaj frakció oldószeres kristályosításával [oldószeres viaszmentesítésével] vagy egy erősen viaszos nyersolaj desztillációs frakciójaként nyerünk. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-244-00-5 |
265-165-5 |
64742-61-6 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), savval kezelt; Paraffingacs (Ásványolaj paraffingacs frakció kénsavas kezelésével finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-245-00-0 |
292-659-8 |
90669-77-5 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), derített; Paraffingacs (Ásványolaj paraffingacs frakció érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel természetes vagy módosított derítőfölddel történő kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-246-00-6 |
292-660-3 |
90669-78-6 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj) hidrogénnel kezelt; Paraffingacs (Paraffingacs katalitikus hidrogénezésével nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-247-00-1 |
295-523-6 |
92062-09-4 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), alacsony olvadáspontú; Paraffingacs (Ásványolaj frakcióból oldószeres paraffin-mentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C12-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-248-00-7 |
295-524-1 |
92062-10-7 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), alacsony olvadáspontú, hidrogénezett; Paraffingacs (Alacsony olvadáspontú paraffingacs katalitikus hidrogénezésével nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C12-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-249-00-2 |
295-525-7 |
92062-11-8 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), alacsony olvadáspontú, aktív szénnel kezelt; Paraffingacs (Alacsony olvadáspontú paraffingacsnak a polárisalkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására aktív szénnel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C12-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-250-00-8 |
308-155-9 |
97863-04-2 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), alacsony olvadáspontú, derített; Paraffingacs (Alacsony olvadáspontú paraffingacsnak a polárisalkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására derítőfölddel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C12-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-251-00-3 |
308-156-4 |
97863-05-3 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), alacsony olvadáspontú, kovasavval kezelt; Paraffingacs (Alacsony olvadáspontú paraffingacsnak a polárisalkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására kovasavval történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített egyenes és elágazó láncú, jellemzően C12-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-252-00-9 |
308-158-5 |
97863-06-4 |
N |
|
Paraffingacs (ásványolaj), aktív szénnel kezelt; Paraffingacs (Paraffingacsnak a polárisalkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására aktív szénnel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy.) |
649-253-00-4 |
309-723-9 |
100684-49-9 |
N |
|
Petrolátum; Petrolátum (Paraffinos maradék olaj viaszmentesítésével kapott félig szilárd összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített kristályos és folyékony, jellemzően C25-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-254-00-X |
232-373-2 |
8009-03-8 |
N |
|
Petrolátum (ásványolaj), oxidált; Petrolátum (Petrolátum levegővel történő oxidálásával kapott szerves vegyületek, főleg nagy mólsúlyú karboxilsavak összetett elegye.) |
649-255-00-5 |
265-206-7 |
64743-01-7 |
N |
|
Petrolátum (ásványolaj), timfölddel kezelt; Petrolátum (Petrolátum poláris alkotórészek és szennyezések eltávolítását célzó Al2O3-dal történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített kristályos, és folyékony, jellemzően C25-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-256-00-0 |
285-098-5 |
85029-74-9 |
N |
|
Petrolátum (ásványolaj), hidrogénnel kezelt; Petrolátum (Viaszmentesített paraffinos maradék katalitikus hidrogénezésével kapott féligszilárd összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített kristályos és folyékony, jellemzően C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-257-00-6 |
295-459-9 |
92045-77-7 |
N |
|
Petrolátum (ásványolaj), aktív szénnel kezelt; Petrolátum (Ásványolaj petrolátumnak a poláris alkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására aktív szénnel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-258-00-1 |
308-149-6 |
97862-97-0 |
N |
|
Petrolátum (ásványolaj), kovasavval kezelt; Petrolátum (Ásványolaj petrolátumnak a poláris alkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására kovasavval történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C20-nál nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-259-00-7 |
308-150-1 |
97862-98-1 |
N |
|
Petrolátum (ásványolaj), derített; Petrolátum (Ásványolaj petrolátumnak a poláris alkotórész- és szennyezésnyomok eltávolítására derítőfölddel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C25-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-260-00-2 |
309-706-6 |
100684-33-1 |
N |
|
Gazolin, természetes; Alacsony forráspontú benzin (Földgázból pl. kifagyasztással vagy abszorpcióval leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C4–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 120 °C-ig.) |
649-261-00-8 |
232-349-1 |
8006-61-9 |
P |
|
Benzin; Alacsony forráspontú benzin (Földgáz desztillációval kapott finomított, részben finomított, ill. finomítatlan termékek. Főleg C5–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 100–200 °C.) |
649-262-00-3 |
232-443-2 |
8030-30-6 |
P |
|
Ligroin; Alacsony forráspontú benzin (Ásványolaj frakcionált desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Ennek a frakciónak a forrásponttartománya 20–135 °C.) |
649-263-00-9 |
232-453-7 |
8032-32-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin (Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 65–230 °C.) |
649-264-00-4 |
265-041-0 |
64741-41-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljes közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin (Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 220 °C-ig.) |
649-265-00-X |
265-042-6 |
64741-42-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin (Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C4–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 180 °C-ig.) |
649-266-00-5 |
265-046-8 |
64741-46-4 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj), könnyű alifás; Alacsony forráspontú benzin (Nyersolaj vagy természetes gazolin desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C5–C10 szénatom-számú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–160 °C.) |
649-267-00-0 |
265-192-2 |
64742-89-8 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), közvetlen lepárlású könnyű; Alacsony forráspontú benzin (Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C2–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –88-tól 99 °C-ig.) |
649-268-00-6 |
270-077-5 |
68410-05-9 |
P |
|
Gazolin, gőzhasznosítás; Alacsony forráspontú benzin (Hűtési gőzhasznosítási rendszerekből leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 196 °C-ig.) |
649-269-00-1 |
271-025-4 |
68514-15-8 |
P |
|
Gazolin, közvetlen lepárlású, fehéráru-lehajtó; Alacsony forráspontú benzin (Nyersolaj desztillációjánál a fehéráru-lepárlóból nyert összetett szénhidrogénelegy. Forrásponttartománya 36,1 –193,3 °C.) |
649-270-00-7 |
271-727-0 |
68606-11-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nem kéntelenített; Alacsony forráspontú benzin (Különböző finomítói folyamatokból származó benzináramok desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 0–230 °C.) |
649-271-00-2 |
272-186-3 |
68783-12-0 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású gazolin frakcionáló stabilizáló fejtermékek; Alacsony forráspontú benzin (Főleg C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-272-00-8 |
272-931-2 |
68921-08-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz közvetlen lepárlású, aromás-tartalmú; Alacsony forráspontú benzin (Nyersolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 130–210 °C.) |
649-273-00-3 |
309-945-6 |
101631-20-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljes alkilát; Alacsony forráspontú módosított benzin (Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel való reakciótermékei desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített elágazó láncú, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 90–220 °C.) |
649-274-00-9 |
265-066-7 |
64741-64-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz alkilát; Alacsony forráspontú módosított benzin (Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel való reakciótermékei desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített elágazó láncú, jellemzően C9–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 150–220 °C.) |
649-275-00-4 |
265-067-2 |
64741-65-7 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű alkilát; Alacsony forráspontú módosított benzin (Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel való reakciótermékei desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített elágazó láncú, jellemzően C7–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 90–160 °C.) |
649-276-00-X |
265-068-8 |
64741-66-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), izomerizált; Alacsony forráspontú módosított benzin (Egyenes láncú paraffinos C4–C6 szénatomszámú szénhidrogének katalitikus izomerizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből mint izobután, izopentán, 2,2-dimetil-bután, 2-metil-pentán és 3-metil-pentán áll.) |
649-277-00-5 |
265-073-5 |
64741-70-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), oldószeres finomítású könnyű; Alacsony forráspontú módosított benzin (Oldószeres extrakcióból finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–190 °C.) |
649-278-00-0 |
265-086-6 |
64741-84-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), oldószeres finomítású nehéz; Alacsony forráspontú módosított benzin (Oldószeres extrakcióból finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 90–230 °C.) |
649-279-00-6 |
265-095-5 |
64741-92-0 |
P |
|
Raffinátumok (ásványolaj) katalitikus reformáló etilénglikol-víz ellenáramú extraktok; Alacsony forráspontú módosított benzin (A katalitikus reformáló áramnál az UDEX extrakciós eljárásban finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-280-00-1 |
270-088-5 |
68410-71-9 |
P |
|
Raffinátumok (ásványolaj) reformáló Lurgi-egység leválasztó; Alacsony forráspontú módosított benzin (A Lurgi leválasztó egységnél finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg nemaromás szénhidrogénekből áll, mellette jellemzően C6–C8 szénatomszámú szénhidrogének kis mennyiségben.) |
649-281-00-7 |
270-349-3 |
68425-35-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljes alkilát, bután tartalmú; Alacsony forráspontú módosított benzin (Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel való reakciótermékei desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített elágazó láncú, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–200 °C.) |
649-282-00-2 |
271-267-0 |
68527-27-5 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzin vízgőzpirolizált, oldószeres finomítású könnyű hidrogénezett; Alacsony forráspontú módosított benzin (Vízgőzpirolizált benzin hidrogénezett könnyű desztillátumának oldószeres extrakciójából finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy.) |
649-283-00-8 |
295-315-5 |
91995-53-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), C4–12 bután-alkilát, izooktánban gazdag; Alacsony forráspontú módosított benzin (Butánok alkilálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, izooktánban gazdag, forrásponttartomány 35–210 °C.) |
649-284-00-3 |
295-430-0 |
92045-49-3 |
P |
|
Szénhidrogének, hidrogénezett könnyű benzin desztillátumok, oldószeres finomítás; Alacsony forráspontú módosított benzin (Hidrogénezett benzin desztillációjával, majd oldószeres extrahálásával és desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 94–99 °C.) |
649-285-00-9 |
295-436-3 |
92045-55-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj) izomerizálás, C6-frakció; Alacsony forráspontú módosított benzin (Katalitikusan izomerizált gazolin desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg hexán izomerekből áll, forrásponttartomány 60–66 °C.) |
649-286-00-4 |
295-440-5 |
92045-58-4 |
P |
|
Szénhidrogének, C6–7 benzin krakkolás, oldószeres finomítás; Alacsony forráspontú módosított benzin (Katalitikusan teljesen hidrogénezett benzolban gazdag szénhidrogén-párlatból, melyet előhidrogénezett krakkolt benzinből desztillációs úton nyertünk, a benzol szorpciójával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg paraffin- és naftén-, jellemzően C6–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 70–100 °C.) |
649-287-00-X |
295-446-8 |
92045-64-2 |
P |
|
Szénhidrogének, C6-ban gazdag hidrogénezett könnyű benzin desztillátumok, oldószeres finomítás; Alacsony forráspontú módosított benzin (Hidrogénezett benzin desztillációjával, majd ezt követő oldószeres extrakcióval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 65–70 °C.) |
649-288-00-5 |
309-871-4 |
101316-67-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz katalitikusan krakkolt; Alacsony forráspontú módosított benzin (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 65–230 °C. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen szénhidrogéneket.) |
649-289-00-0 |
265-055-7 |
64741-54-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan krakkolt; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 190 °C-ig. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen szénhidrogéneket.) |
649-290-00-6 |
265-056-2 |
64741-55-5 |
P |
|
Szénhidrogének, C3-11, katalitikus krakkoló desztillátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 204 °C felett.) |
649-291-00-1 |
270-686-6 |
68476-46-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan krakkolt könnyű desztillátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-292-00-7 |
272-185-8 |
68783-09-5 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzin vízgőzpirolizált származék, hidrogénezett könnyű aromás; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Vízgőzpirolizált benzin desztillátumának kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás szénhidrogénekből áll.) |
649-293-00-2 |
295-311-3 |
91995-50-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz katalitikusan krakkolt, kéntelenített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy katalitikusan krakkolt ásványolaj desztillátumot egy a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 60–200 °C.) |
649-294-00-8 |
295-431-6 |
92045-50-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan krakkolt, kéntelenített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy katalitikusan krakkolt ásványolaj desztillátumot egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Forrásponttartomány 35–210 °C.) |
649-295-00-3 |
295-441-0 |
92045-59-5 |
P |
|
Szénhidrogének, C8–12, katalitikus krakkolás, vegyileg semlegesített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus krakkolás párlatát lúgos mosásnak alávetve, majd desztillációval nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 130–210 °C.) |
649-296-00-9 |
295-794-0 |
92128-94-4 |
P |
|
Szénhidrogének, C8–12, katalitikus krakkoló desztillátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 140–210 °C.) |
649-297-00-4 |
309-974-4 |
101794-97-2 |
P |
|
Szénhidrogének, C8–12, katalitikus krakkolás, vegy. semlegesített, kéntelenített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin |
649-298-00-X |
309-987-5 |
101896-28-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–190 °C. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz aromás és elágazó láncú szénhidrogéneket. Az anyagáram 10 tf. % vagy több benzolt tartalmazhat.) |
649-299-00-5 |
265-065-1 |
64741-63-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz katalitikusan reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 90–230 °C.) |
649-300-00-9 |
265-070-9 |
64741-68-0 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikusan reformált pentánmentesítő; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány – 49-től 63 °C-ig.) |
649-301-00-4 |
270-660-4 |
68475-79-6 |
P |
|
Szénhidrogének, C2–6, C6–8, katalitikus reformáló; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin |
649-302-00-X |
270-687-1 |
68476-47-1 |
P |
|
Maradékok (ásványolaj), C6–8, katalitikus reformáló; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (A C6–8 kiindulási termék katalitikus reformálásának maradéka. Főleg C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-303-00-5 |
295-794-3 |
68478-15-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan reformált, aromás-mentes; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–120 °C. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz elágazó láncú szénhidrogéneket, az aromás komponensek el vannak távolítva.) |
649-304-00-0 |
270-993-5 |
68513-03-1 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikusan reformált közvetlen lepárlású benzin fejtermékek; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával, majd a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-305-00-6 |
271-008-1 |
68513-63-3 |
P |
|
Ásványolaj termékek, hidrofiner-powerformer reformátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (A hidrofiner-powerformer eljárással kapott összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 27–210 °C.) |
649-306-00-1 |
271-058-4 |
68514-79-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljesen reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–230 °C.) |
649-307-00-7 |
272-895-8 |
68919-37-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 30–220 °C. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz aromás és elágazó láncú szénhidrogéneket. Ez az anyagáram tartalmazhat 10 tf. % vagy több benzolt is.) |
649-308-00-2 |
273-271-8 |
68955-35-1 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikusan reformált hidrogénezett könnyű; C8–C12 aromás frakció. Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Ásványolaj benzin katalitikus reformálásával kapott összetett alkilbenzolelegy. Főleg C8–C10 szénatomszámú alkilbenzolokból áll, forrásponttartomány 160–180 °C.) |
649-309-00-8 |
285-509-8 |
85116-58-1 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C8, katalitikus reformálási származék; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin |
649-310-00-3 |
295-279-0 |
91995-18-5 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C7–12, C8-ban gazdag; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Plattformátum-frakcióból leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C7–C12 (elsődlegesen C8) szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 130–200 °C.) |
649-311-00-9 |
297-401-8 |
93571-75-6 |
P |
|
Gazolin, C5–11, nagy oktánszámú stabilizált reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Túlnyomóan nafténes benzin katalitikus dehidrogénzésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás és nem-aromás, jellemzően C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 45–185 °C.) |
649-312-00-4 |
297-458-9 |
93572-29-3 |
P |
|
Szénhidrogének, C7–12, C9-aromásokban gazdag, reformálási nehéz frakció; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Plattformátum-frakcióból leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg nemaromás, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 120–210 °C, valamint C9 és magasabb aromás szénhidrogénekből.) |
649-313-00-X |
297-465-7 |
93572-35-1 |
P |
|
Szénhidrogének, C5–11, nemaromásokban gazdag, reformálási könnyű frakció; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin (Plattformátum-frakcióból leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg nemaromás, jellemzően C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–125 °C, benzol és toluol.) |
649-314-00-5 |
297-466-2 |
93572-36-2 |
P |
|
Foots-olaj (ásványolaj), aktív szénnel kezelt; Foots-olaj (Foots-olaj, nyomokban jelenlévő komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, aktívszenes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban telített egyenes láncú, jellemzően C12-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-315-00-0 |
308-127-6 |
97862-77-6 |
L |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű termikusan krakkolt; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Termikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C4–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –10-től 130 °C-ig. |
649-316-00-6 |
265-075-6 |
64741-74-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz termikusan krakkolt; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Termikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 65-220 °C.) |
649-317-00-1 |
265-085-0 |
64741-83-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj) nehéz aromás; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Etán és propán termikus krakkolási termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Ez a magasabb forráspontú frakció főleg C5–C7 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből áll, mellette némi C5 telítetlen alifás szénhidrogénnel. Tartalmazhat benzolt is.) |
649-318-00-7 |
267-563-4 |
67891-79-6 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj) könnyű aromás; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Etán és propán termikus krakkolási termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Ez az alacsonyabb forráspontú frakció főleg C5–C7 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből áll, mellette némi C5 telítetlen alifás szénhidrogénnel. Tartalmazhat benzolt is.) |
649-319-00-2 |
267-565-5 |
67891-80-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzinraffinátum pirolizált; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Benzin és raffinátum 816 °C-on történő frakcionált pirolizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forráspontja kb. 204 °C.) |
649-320-00-8 |
270-344-6 |
68425-29-6 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C6–8, benzinraffinátum pirolizált; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Benzin és raffinátum 816 °C-on történő frakcionált pirolizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C8 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből áll, a benzolt is beleértve.) |
649-321-00-3 |
270-658-3 |
68475-70-7 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), termikusan krakkolt benzin és gázolaj; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Termikusan krakkolt benzin és/vagy gázolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 szénatomszámú olefin-szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 33–60 °C.) |
649-322-00-9 |
271-631-9 |
68603-00-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), termikusan krakkolt benzin és gázolaj, C5-dimer-tartalmú; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Termikusan krakkolt benzin és/vagy gázolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 szénatomszámú olefin-szénhidrogénekből áll, mellette némi dimerizált C5 olefin, forrásponttartomány 33–184 °C.) |
649-323-00-4 |
271-632-4 |
68603-01-0 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), termikusan krakkolt benzin és gázolaj, extraktív; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Termikusan krakkolt benzin és/vagy gázolaj extraktív desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll, jellemzően izoamilénekből, pl. 2-metil-1-buténből és 2-metil-2-buténből, forrásponttartomány 31–40 °C.) |
649-324-00-X |
271-634-5 |
68603-03-2 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű termikusan krakkolt, butánmentesített aromások; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Termikus krakkolási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás szénhidrogénekből, jellemzően benzolból áll.) |
649-325-00-5 |
273-266-0 |
68955-29-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű termikusan krakkolt, kéntelenített; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin (Nehézolaj-frakciók magas hőmérsékletű termikus krakkolásával nyert desztillátumnak a merkaptánok átalakítását célzó kéntelenítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, olefin és telített szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 20–100 °C.) |
649-326-00-0 |
295-447-3 |
92045-65-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezett nehéz; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C13 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 65–230 °C.) |
649-327-00-6 |
265-150-3 |
64742-48-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezett könnyű; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 190 °C-ig.) |
649-328-00-1 |
265-151-9 |
64742-49-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített könnyű; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Katalitikus hidrogénező kénmentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 190 °C-ig.) |
649-329-00-7 |
265-178-6 |
64742-73-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített nehéz; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Katalitikus hidrogénező kénmentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 90–230 °C.) |
649-330-00-2 |
265-185-4 |
64742-82-1 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett közép, közepes forráspontú; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Hidrogénezési középpárlat desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 127–188 °C.) |
649-331-00-8 |
270-092-7 |
68410-96-8 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű párlat hidrogénezett, alacsony forráspontú; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Hidrogénezési könnyű párlat desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 3–194 °C.) |
649-332-00-3 |
270-093-2 |
68410-97-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett nehézbenzin, izohexánmentesítő fejtermékek; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Nehézbenzin hidrogénezése során nyert anyag desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –49-től 68 °C-ig.) |
649-333-00-9 |
270-094-8 |
68410-98-0 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj), könnyű aromás, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C8–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 135–210 °C.) |
649-334-00-4 |
270-988-8 |
68512-78-7 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített termikusan krakkolt könnyű; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Termikusan krakkolt, hidrogénező kénmentesítéssel kapott desztillátum frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 23–195 °C.) |
649-335-00-X |
285-511-9 |
85116-60-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezett könnyű, cikloalkán-tartalmú; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Ásványolaj-frakció desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alkánokból és cikloalkánokból áll, forrásponttartomány –20-tól 190 °C-ig.) |
649-336-00-5 |
285-512-4 |
85116-61-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz vízgőzpirolizált, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin |
649-337-00-0 |
295-432-1 |
92045-51-7 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített teljes párlat; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Katalitikus hidrogénező kénmentesítésből kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 30–250 °C.) |
649-338-00-6 |
295-433-7 |
92045-52-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű vízgőzpirolizált, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Pirolízisből származó ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–190 °C.) |
649-339-00-1 |
295-438-4 |
92045-57-3 |
P |
|
Szénhidrogének, C4-12, benzinkrakkolás, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Összetett szénhidrogénelegy, amit benzin vízgőzpirolízis-termék desztillációjával, majd a gyantaképzők szelektív hidrogénezésével nyerünk. Főleg C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 30–230 °C.) |
649-340-00-7 |
295-443-1 |
92045-61-9 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj), hidrogénezett, nafténes; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg cikloparaffinokból áll, jellemzően C6–C7 szénatomszámúakból, forrásponttartomány 73–85 °C.) |
649-341-00-2 |
295-529-9 |
92062-15-2 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű vízgőzpirolizált, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Etilén gyártását célzó vízgőzpirolízis termékeinek leválasztásával majd hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített és telítetlen, ciklikus paraffinokat és cikloaromásokat tartalmaz, jellemzően C4–C10 szénatomszámúakat, forrásponttartomány 50–200 °C. A benzol-szénhidrogének aránya elérheti a 30 tömeg %-ot és kis mennyiségben tartalmazhat ként és oxigéntartalmú vegyületeket is.) |
649-342-00-8 |
296-942-7 |
93165-55-0 |
P |
|
Szénhidrogének, C6–11, hidrogénezett, dezaromatizált; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Aromások katalitikus hidrogénezés útján nafténné alakításával kapott összetett szénhidrogén oldószerelegy.) |
649-343-00-3 |
297-852-0 |
93763-33-8 |
P |
|
Szénhidrogének, C9–12, hidrogénezett, dezaromatizált; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin (Aromások katalitikus hidrogénezés útján nafténné alakításával kapott összetett szénhidrogén oldószerelegy.) |
649-344-00-9 |
297-853-6 |
93763-34-9 |
P |
|
Stoddard oldószer; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Színtelen finomított ásványolaj desztillátum, mely mentes undort keltő és kellemetlen szagoktól, és forrásponttartománya kb. 149–205 °C.) |
649-345-00-4 |
232-489-3 |
8052-41-3 |
P |
|
Földgáz kondenzátumok (ásványolaj); alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Gázvisszanyerő üzemben földgázból pl. kifagyasztással vagy abszorpcióval leválasztott összetett szénhidrogén folyadékelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-346-00-X |
265-047-3 |
64741-47-5 |
P |
|
Földgáz (ásványolaj), nyers folyadékkeverék; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Gázvisszanyerő üzemben földgázból pl. kifagyasztással vagy abszorpcióval leválasztott összetett szénhidrogén folyadékelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-347-00-5 |
265-048-9 |
64741-48-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, hidrokrakkolt; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Hidrokrakkolási eljárás termékeinek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C4–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 180 °C-ig.) |
649-348-00-0 |
265-071-4 |
64741-69-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz, hidrokrakkolt; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Hidrokrakkolási eljárás termékeinek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 65–230 °C.) |
649-349-00-6 |
265-079-8 |
64741-78-2 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), kéntelenített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy ásványolaj-benzint egy a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –10-től 230 °C-ig.) |
649-350-00-1 |
265-089-2 |
64741-87-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), savval kezelt könnyű; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Kénsavas kezeléssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 90–230 °C.) |
649-351-00-7 |
265-115-2 |
64742-15-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), vegyileg semlegesített nehéz; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Savas anyagok eltávolítása céljából történő kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 65–230 °C.) |
649-352-00-2 |
265-122-0 |
64742-22-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), vegyileg semlegesített könnyű; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Savas anyagok eltávolítása céljából történő kezeléssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 190 °C-ig.) |
649-353-00-8 |
265-123-6 |
64742-23-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan viaszmentesített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Ásványolaj frakció katalitikus viasztalanításából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–230 °C.) |
649-354-00-3 |
265-170-2 |
64742-66-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű vízgőzpirolizált; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolízisből származó termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól – 190 °C-ig. Valószínűleg 10 tf % vagy több benzolt tartalmaz.) |
649-355-00-9 |
265-187-5 |
64742-83-2 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj) könnyű aromás; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Aromás anyagáramok desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 135–210 °C.) |
649-356-00-4 |
265-199-0 |
64742-95-6 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C6–10, savval kezelt, semlegesített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-357-00-X |
268-618-5 |
68131-49-7 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C3–5, 2-metil-2-buténben gazdag; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Főleg C3–C5 szénatomszámú szénhidrogének, túlnyomóan izopentán és 3-metil-1-butén, desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített és telítetlen, jellemzően C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, túlnyomóan 2-metil-2-buténből.) |
649-358-00-5 |
270-725-7 |
68477-34-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), polimerizált vízgőzpirolizált ásványolaj desztillátumok; C5–12 frakció alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Polimerizált vízgőzpirolizált ásványolaj desztillátum desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-359-00-0 |
270-735-1 |
68477-50-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), vízgőzpirolizált, C5–12-frakció; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolízis-termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-360-00-6 |
270-736-7 |
68477-53-2 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), vízgőzpirolizált, C5–10-frakció, könnyű vízgőzpirolizált ásványolaj benzin C5-frakcióval keverve; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-361-00-1 |
270-738-8 |
68477-55-4 |
P |
|
Extraktumok (ásványolaj), hideg-savas, C4–6;alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (A telített és telítetlen alifás, jellemzően C3–C6 szénatomszámú szénhidrogének, túlnyomóan pentánok és amilének, hideg savas extrahálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített és telítetlen, jellemzően C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből, túlnyomóan C5-ből áll.) |
649-362-00-7 |
270-741-4 |
68477-61-2 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), pentánmentesítő fejtermékek; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Katalitikusan krakkolt gázáramból kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-363-00-2 |
270-771-8 |
68477-894-4 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), bután lehasító fenéktermékek; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Bután anyagáram desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-364-00-8 |
270-791-7 |
68478-12-6 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), izobutánmentesítő torony; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Bután-butilén anyagáram atmoszférikus desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-365-00-3 |
270-795-9 |
68478-16-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljes kokszoló; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Fluidizált kokszolóból származó termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C4–C15 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 43–250 °C.) |
649-366-00-9 |
270-991-4 |
68513-02-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), vízgőzpirolizált közép aromás; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolízisből származó termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 130–220 °C.) |
649-367-00-4 |
271-138-9 |
68516-20-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), derített teljes közvetlen lepárlású; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (A teljes közvetlen lepárlású, derítőfölddel kezelt benzin poláris komponenseinek és szennyeződéseinek eltávolítását célzó, rendszerint perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 220 °C-ig.) |
649-368-00-X |
271-262-3 |
68527-21-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), derített könnyű közvetlen lepárlású; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (A könnyű közvetlen lepárlású, derítőfölddel kezelt benzin poláris komponenseinek és szennyeződéseinek eltávolítását célzó, rendszerint perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 93–180 °C.) |
649-369-00-5 |
271-263-9 |
68527-22-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű vízgőzpirolizált aromás; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolízisből származó termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C7–C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 110–165 °C.) |
649-370-00-0 |
271-264-4 |
68527-23-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű vízgőzpirolizált benzolmentesített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolízisből származó termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 80–218 °C.) |
649-371-00-6 |
271-266-5 |
68527-26-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), aromás tartalmú; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-372-00-1 |
271-635-0 |
68603-08-7 |
P |
|
Gazolin, pirolízis, butánmentesítő fenéktermékek; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Propánmentesítő fenéktermékek frakcionálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz.) |
649-373-00-7 |
271-726-5 |
68606-10-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, kéntelenített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy egy ásványolaj-desztillátumot egy a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –20-tól 100 °C-ig.) |
649-374-00-2 |
272-206-8 |
68783-66-4 |
P |
|
Földgáz kondenzátumok (ásványolaj); alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Földgázból leválasztott és/vagy kondenzált összetett szénhidrogén folyadékelegy, melyet szállítás során vagy a kútfejnél gyűjtünk össze és/vagy a termelés, továbbítás elosztóvezetékek melletti mélyedésekből, mosókból stb. nyerünk. Főleg C2–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-375-00-8 |
272-896-8 |
68919-39-1 |
J |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzin egységesítő sztrippelő; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (A benzinegységesítő termékeinek sztrippelésével nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-376-00-3 |
272-932-8 |
68921-09-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan reformált könnyű, aromásmentes frakció; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Katalitikusan reformált könnyű benzinből az aromások szelektív abszorpciós eljárással történt eltávolítása után visszamaradó összetett szénhidrogénelegy. Főleg paraffinos és ciklikus, jellemzően C5–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 66–121 °C.) |
649-377-00-9 |
285-510-8 |
85116-59-2 |
P |
|
Gazolin; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Összetett szénhidrogénelegy, mely főleg C3-nál nagyobb szénatomszámú paraffinokból, cikloparaffinokból, aromás és olefin-szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 30–260 °C.) |
649-378-00-4 |
289-220-8 |
86290-81-5 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C7–8, dezalkilálási termékek, deszt. maradékok; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-379-00-X |
292-698-0 |
90989-42-7 |
P |
|
Szénhidrogének, C4–6, pentánmentesítő könnyű termékek, aromás hidrogénező; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Pentánmentesítő kolonnából az aromás töltetek hidrogénezését megelőzően első párlatként nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből, jellemzően pentánokból és penténekből áll, forrásponttartomány 25–40 °C.) |
649-380-00-5 |
295-298-4 |
91995-38-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj),hővel átitatott vízgőzpirolizált benzin, C5-ben gazdag; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Hőátitatott vízgőzpirolizált benzin desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C6, túlnyomóan C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-381-00-0 |
295-302-4 |
91995-41-4 |
P |
|
Extraktumok (ásványolaj), katalitikusan reformált könnyű benzin oldószeres; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Katalitikusan reformált benzinpárlat oldószeres extrakciójával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 100–200 °C.) |
649-382-00-6 |
295-331-2 |
91995-68-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített, dezaromatizált; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Hidrogénezéssel kéntelenített és dezaromatizált könnyű ásványolaj frakciók desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7 szénatomszámú szénhidrogénekből és cikloparaffinokból áll, forrásponttartomány 90–100 °C.) |
649-383-00-1 |
295-434-2 |
92045-53-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, C5-ben gazdag, kéntelenített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Merkaptánok átalakítását, ill. szennyezések eltávolítását célzó kéntelenítésnek alávetett ásványolaj desztillátumokból nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C5, túlnyomóan C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány –10-től 35 °C-ig.) |
649-384-00-7 |
295-442-6 |
92045-60-8 |
P |
|
Szénhidrogének, C8–11, benzinkrakkolás, toluol párlat; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Előhidrogénezett krakkolt benzin desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 130–205 °C.) |
649-385-00-2 |
295-444-7 |
92045-62-0 |
P |
|
Szénhidrogének, C4-11, benzinkrakkolás, aromásmentes; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Előhidrogénezett krakkolt benzinből a benzol- és toluoltartalmú párlatok és a magasabb forráspontú frakció leválasztását követő desztillációval nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 30–205 °C.) |
649-386-00-8 |
295-445-2 |
92045-63-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű hővel átitatott, vízgőzpirolizált; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolizált benzin frakcionálásával egy hőátitatási folyamatot követően kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 0–80 °C.) |
649-387-00-3 |
296-028-8 |
92201-97-3 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C6-ban gazdag; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Ásványolaj desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C7, túlnyomóan C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 60–70 °C.) |
649-388-00-9 |
296-903-4 |
93165-19-6 |
P |
|
Gazolin, pirolízis, hidrogénezett; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Pirolízis gazolin hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 20–200 °C.) |
649-389-00-4 |
302-639-3 |
94114-03-1 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), vízgőzpirolizált, C8–12 frakció, polimerizált könnyű desztillátumok; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolizált desztillátumok polimerizált C8–12 frakciójának desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, túlnyomóan C8–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-390-00-X |
305-750-5 |
95009-23-7 |
P |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz oldószer-benzin, derített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Nehéz oldószerbenzines ásványolaj extraktum derítőföldes kezelésével nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C18 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 80–180 °C.) |
649-391-00-5 |
308-261-5 |
97926-43-7 |
P |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz oldószer-benzin, derített; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Nehéz oldószerbenzines ásványolaj extraktum derítőföldes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 95–200 °C.) |
649-392-00-0 |
308-713-1 |
98219-46-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű vízgőzpirolizált, hőkezelt; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Könnyű vízgőzpirolizált ásványolaj benzin hőkezelésével ás desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 35–80 °C.) |
649-393-00-6 |
308-714-7 |
98219-47-7 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C7–9, C8-ban gazdag; hidrogénezéssel kénmentesített, dezaromatizált; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Könnyű, hidrogénezéssel kénmentesített ásványolaj frakció desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C9, túlnyomóan C8 szénatomszámú paraffin- és cikloparaffin-szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 120–130 °C.) |
649-394-00-1 |
309-862-5 |
101316-56-7 |
P |
|
Szénhidrogének (ásványolaj), C6–8, hidrogénezett szorpcióval dezaromatizált, toluolfinomítás; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Krakkolt gazolin katalitikus hidrogénezéséből származó szénhidrogén-frakcióból a toluol szorpciója során kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 80–135 °C.) |
649-395-00-7 |
309-870-9 |
101316-66-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített teljes kokszoló; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Hidrogénezéssel kénmentesített kokszoló desztillátum frakcionálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 23–196 °C.) |
649-396-00-2 |
309-879-8 |
101316-76-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), kéntelenített, könnyű; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Merkaptánok átalakítását, ill. szennyezések eltávolítását célzó kéntelenítésnek alávetett ásványolaj benzinből nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C8, túlnyomóan C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 20–130 °C.) |
649-397-00-8 |
309-976-5 |
101795-01-1 |
P |
|
Szénhidrogének (ásványolaj), C3–6, C5-ben gazdag, vízgőzpirolizált benzin; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolizált benzin desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C6, túlnyomóan C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-398-00-3 |
310-012-0 |
102110-14-5 |
P |
|
Szénhidrogének (ásványolaj), C5-ben gazdag, diciklo-pentadién tartalmú; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolízisből származó termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 szénatomszámú szénhidrogénekből és diciklo-pentadiénből áll, forrásponttartomány: 30–170 °C.) |
649-399-00-9 |
310-013-6 |
102110-15-6 |
P |
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzpirolizált könnyű, aromás; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált (Vízgőzpirolízisből vagy hasonló folyamatból származó termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy, melyből a nagyon könnyű termékek lehajtásával egy C5 vagy annál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmazó maradékot kapunk. Főleg aromás, jellemzően C5-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll és a forráspontja kb. 40 °C.) |
649-400-00-2 |
310-057-6 |
102110-55-4 |
P |
|
Szénhidrogének (ásványolaj), C≥5, C5–6-ban gazdag; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-401-00-8 |
270-690-8 |
68476-50-6 |
P |
|
Szénhidrogének (ásványolaj), C5-ben gazdag; alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-402-00-3 |
270-695-5 |
68476-55-1 |
P |
|
Aromás szénhidrogének (ásványolaj), C8–10; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú |
649-403-00-9 |
292-695-4 |
90989-39-2 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű katalitikusan krakkolt; Krakkolt gázolaj (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 150–400 °C. Viszonylag nagy arányban tartalmaz kétgyűrűs aromás szénhidrogéneket.) |
649-435-00-3 |
265-060-4 |
64741-59-9 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), középső katalitikusan krakkolt; Krakkolt gázolaj (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–450 °C. Viszonylag nagy arányban tartalmaz háromgyűrűs aromás szénhidrogéneket.) |
649-436-00-9 |
265-062-5 |
64741-60-2 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű termikusan krakkolt; Krakkolt gázolaj (Termikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C10–C22 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 160–370 °C.) |
649-438-00-X |
265-084-5 |
64741-82-8 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített közép; Krakkolt gázolaj (A kén hidrogén-szulfiddá alakítására és azt követő eltávolítására hidrogénnel kezelt katalitikusan hidrogénezett desztillátumokból kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 150–400 °C.) |
649-439-00-5 |
269-781-5 |
68333-25-5 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű vízgőzpirolizált benzin; Krakkolt gázolaj (Vízgőzpirolízis termékeinek többszörös desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C10–C18 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-440-00-0 |
270-662-5 |
68475-80-9 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), krakkolt könnyű vízgőzpirolizált ásványolaj-desztillátumok; Krakkolt gázolaj (Krakkolt vízgőzpirolizált desztillátum és/vagy frakcionált termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C10-től kis mólsúlyú polimerekig terjedő szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-441-00-6 |
270-727-8 |
68477-38-3 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), vízgőzpirolizált; Krakkolt gázolaj (Vízgőzpirolízis-termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–400 °C.) |
649-442-00-1 |
271-260-2 |
68527-18-4 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített termikusan krakkolt közép; Krakkolt gázolaj (Hidrogénezéssel kénmentesített termikusan krakkolt desztillátumok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C11–C25 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 205–400 °C.) |
649-443-00-7 |
285-505-6 |
85116-53-6 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), termikusan krakkolt, hidrogénezéssel kénmentesített; Krakkolt gázolaj |
649-444-00-2 |
295-411-7 |
92045-29-9 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), hidrogénezett vízgőzpirolizált benzin; Krakkolt gázolaj (Hidrogénezett vízgőzpirolizált benzin desztillációjának maradékaként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg 200–350 °C forrásponttartományú szénhidrogénekből áll.) |
649-445-00-8 |
295-514-7 |
92062-00-5 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzpirolizált benzin desztillátum; Krakkolt gázolaj (Benzin vízgőzpirolízis kilépő termékek elválasztásakor kolonnafenékként kapott összetett szénhidrogénelegy. A 147–300 °C hőmérséklet-tartományban forr és 50 °C-on 18 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-446-00-3 |
295-517-3 |
92062-04-9 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű katalitikusan krakkolt, termikusan bontott; Krakkolt gázolaj (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. A 190–340 °C hőmérséklet-tartományban forr. Az anyag valószínűen szerves kénvegyületeket is tartalmaz.) |
649-447-00-9 |
295-991-1 |
92201-60-0 |
|
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzpirolizált, hővel átitatott; Krakkolt gázolaj (Vízgőzpirolizált hő-átitatott benzin desztillációs maradékaként kapott összetett szénhidrogénelegy, forrásponttartomány 150–350 °C.) |
649-448-00-4 |
297-905-8 |
93763-85-0 |
|
|
Gázolajok (ásványolaj), könnyű vákuum, termikusan krakkolt hidrogénezéssel kénmentesített; Krakkolt gázolaj (Termikusan krakkolt könnyű vákuum ásványolaj katalitikus hidrogénező kénmentesítésével nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C14–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 270–370 °C.) |
649-450-00-5 |
308-278-8 |
97926-59-5 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített közép kokszoló; Krakkolt gázolaj (Hidrogénezéssel kénmentesített kokszoló desztillátumok frakcionálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C12–C21 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 200–360 °C.) |
649-451-00-0 |
309-865-1 |
101316-59-0 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), nehéz vízgőzpirolizált; Krakkolt gázolaj (Vízgőzpirolizált nehéz maradékok desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg erősen alkilált nehéz aromás szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 250–400 °C.) |
649-452-00-6 |
309-939-3 |
101631-14-5 |
|
|
Desztillátumok (ásványolaj), nehéz hidrokrakkolt; Alapolaj – nem specifikált (Hidrogénező krakkolási eljárás termékeinek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C15–C39 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 260–600 °C.) |
649-453-00-1 |
265-077-7 |
64741-76-0 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeres finomítású nehéz paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Oldószeres extrakciós eljárásból raffinátumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, és 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-454-00-7 |
265-090-8 |
64741-88-4 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeres finomítású könnyű paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Oldószeres extrakciós eljárásból raffinátumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, és 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad.) |
649-455-00-2 |
265-091-3 |
64741-89-5 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), oldószeres aszfaltmentesített; Alapolaj – nem specifikált (Maradékok C3–C4 oldószeres aszfaltmentesítéséből az oldószerben oldható frakcióként kapott összetett szénhidrogénelegy. C25-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya 400 °C felett van.) |
649-456-00-8 |
265-096-0 |
64741-95-3 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeres finomítású nehéz nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Oldószeres extrakciós eljárásból raffinátumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, és 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-457-00-3 |
265-097-6 |
64741-96-4 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeres finomítású könnyű nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Oldószeres extrakciós eljárásból raffinátumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, és 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-458-00-9 |
265-098-1 |
64741-97-5 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), oldószeres finomítású; Alapolaj – nem specifikált (Maradékok poláros oldószerrel, pl. fenollal vagy furfurollal történő extrakciójával az oldószerben oldható frakcióként kapott összetett szénhidrogénelegy. C25-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya 400 °C felett van.) |
649-459-00-4 |
265-101-6 |
64742-01-4 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), derített paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakciónak a poláris komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, természetes, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag nagy arányban tartalmaz telített szénhidrogéneket.) |
649-460-00-X |
265-137-2 |
64742-36-5 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), derített könnyű paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakciónak a poláris komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, természetes, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag nagy arányban tartalmaz telített szénhidrogéneket.) |
649-461-00-5 |
265-138-8 |
64742-37-6 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), derített; Alapolaj – nem specifikált (Maradék olajnak a poláris komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, természetes, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. C25-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya 400 °C felett van.) |
649-462-00-0 |
265-143-5 |
64742-41-2 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), derített nehéz nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakciónak a poláris komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, természetes, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 cSt 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-463-00-6 |
265-146-1 |
64742-44-5 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), derített könnyű nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakciónak a poláris komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, természetes, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-464-00-1 |
265-147-7 |
64742-45-6 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett nehéz nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakció katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-465-00-7 |
265-155-0 |
64742-52-5 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett könnyű nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakció katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-466-00-2 |
265-156-6 |
64742-53-6 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett nehéz paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakció katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag nagy mennyiségű telített szénhidrogént tartalmaz.) |
649-467-00-8 |
265-157-1 |
64742-54-7 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett könnyű paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakció katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag nagy mennyiségű telített szénhidrogént tartalmaz.) |
649-468-00-3 |
265-158-7 |
64742-55-8 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített könnyű paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakcióból a normál paraffinok oldószeres kristályosítással történő eltávolításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad.) |
649-469-00-9 |
265-159-2 |
64742-56-9 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakció katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. C25-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya 400 °C felett van.) |
649-470-00-4 |
265-160-8 |
64742-57-0 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált (Maradék olajból a hosszú, elágazott láncú szénhidrogének oldószeres kristályosítással történő eltávolításával kapott összetett szénhidrogénelegy. C25-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya 400 °C felett van.) |
649-471-00-X |
265-166-0 |
64742-62-7 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített nehéz nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakcióból a normál paraffinok oldószeres kristályosítással történő eltávolításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-472-00-5 |
265-167-6 |
64742-63-8 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített könnyű nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakcióból a normál paraffinok oldószeres kristályosítással történő eltávolításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-473-00-0 |
265-168-1 |
64742-64-9 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített nehéz paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakcióból a normál paraffinok oldószeres kristályosítással történő eltávolításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 cSt 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-474-00-6 |
265-169-7 |
64742-65-0 |
L |
|
Nafténes olajok (ásványolaj), katalitikusan viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált (Katalitikus viaszmentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-475-00-1 |
265-172-3 |
64742-68-3 |
L |
|
Nafténes olajok (ásványolaj), katalitikusan viaszmentesített könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Katalitikus viaszmentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-476-00-7 |
265-173-9 |
64742-69-4 |
L |
|
Paraffin-olajok (ásványolaj), katalitikusan viaszmentesített nehéz; Alapolaj – nem specifikált (Katalitikus viaszmentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-477-00-2 |
265-174-4 |
64742-70-7 |
L |
|
Paraffin-olajok (ásványolaj), katalitikusan viaszmentesített könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Katalitikus viaszmentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. |
649-478-00-8 |
265-176-5 |
64742-71-8 |
L |
|
Nafténes olajok (ásványolaj), komplex viaszmentesített nehéz; Alapolaj – nem specifikált (Az egyenes szénláncú paraffin-szénhidrogének pl. karbamidos kezeléssel szilárd anyagként történő eltávolításakor kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-479-00-3 |
265-179-1 |
64742-75-2 |
L |
|
Nafténes olajok (ásványolaj), komplex viaszmentesített könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Katalitikus viaszmentesítéssel kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-480-00-9 |
265-180-7 |
64742-76-3 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C20-50, hidrogénezett semleges olaj alapú; Alapolaj – nem specifikált (Könnyű vákuumgázolaj és nehéz vákuumgázolaj katalizátor jelenlétében történő két lépcsős hidrogénezésével és a két lépcső közötti viaszmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on kb. 112 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag nagy arányban tartalmaz telített szénhidrogéneket.) |
649-481-00-4 |
276-736-3 |
72623-85-9 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C15-30, hidrogénezett semleges olaj alapú; Alapolaj – nem specifikált (Könnyű vákuumgázolaj és nehéz vákuumgázolaj katalizátor jelenlétében történő két lépcsős hidrogénezésével és a két lépcső közötti viaszmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on kb. 15 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag nagy arányban tartalmaz telített szénhidrogéneket.) |
649-482-00-X |
276-737-9 |
72623-86-0 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C20-50, hidrogénezett semleges olaj alapú; Alapolaj – nem specifikált (Könnyű vákuumgázolaj és nehéz vákuum gázolaj, illetve oldószerrel aszfaltmentesített maradék olaj katalitikus hidrogénezésével két lépésben a két lépcső közötti viaszmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on kb. 32 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag nagy arányban tartalmaz telített szénhidrogéneket.) |
649-483-00-5 |
276-738-4 |
72623-87-1 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj); Alapolaj – nem specifikált (Oldószeres extrakcióból és viaszmentesítésből kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C50 szénatomszámú telített szénhidrogénekből áll.) |
649-484-00-0 |
278-012-2 |
74869-22-0 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), komplex viaszmentesített nehéz paraffinos; Alapolaj –nem specifikált (Nehéz paraffin desztillátum viaszmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-485-00-6 |
292-613-7 |
90640-91-8 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), komplex viaszmentesített könnyű paraffinos; Alapolaj –nem specifikált (Könnyű paraffin desztillátum viaszmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C12–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél alacsonyabb viszkozitású kész olajat ad. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.) |
649-486-00-1 |
292-614-2 |
90640-92-9 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített nehéz paraffinos, derített; Alapolaj – nem specifikált (Viaszmentesített nehéz paraffin desztillátum semleges, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-487-00-7 |
292-616-3 |
90640-94-1 |
L |
|
Szénhidrogének, C20–50, oldószerrel viaszmentesített nehéz paraffinos, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Viaszmentesített nehéz paraffin desztillátum katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-488-00-2 |
292-617-9 |
90640-95-2 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített könnyű paraffinos, derített; Alapolaj – nem specifikált (Viaszmentesített könnyű paraffin desztillátum természetes, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-489-00-8 |
292-618-4 |
90640-96-3 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószerrel viaszmentesített könnyű paraffinos, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Viaszmentesített könnyű paraffin desztillátum katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-490-00-3 |
292-620-5 |
90640-97-4 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), hidrogénezett oldószerrel viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált |
649-491-00-9 |
292-656-1 |
90669-74-2 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), katalitikusan viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált |
649-492-00-4 |
294-843-3 |
91770-57-9 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), viaszmentesített nehéz paraffinos, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Viaszmentesített desztillátum katalizátor jelenlétében történő intenzív hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C25–C39 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 50 °C-on kb. 44 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-493-00-X |
295-300-3 |
91995-39-0 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), viaszmentesített könnyű paraffinos, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Viaszmentesített desztillátum katalizátor jelenlétében történő intenzív hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C21–C29 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 50 °C-on kb. 13 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-494-00-5 |
295-301-9 |
91995-40-3 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrokrakkolt, oldószeresen finomított, viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált (Viaszmentesített, hidrokrakkolt, oldószeresen finomított ásványolaj desztillátumok átkristályosításával kapott folyékony szénhidrogének összetett elegye.) |
649-495-00-0 |
295-306-6 |
91995-45-8 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeresen finomított könnyű nafténes, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével és az aromás szénhidrogének oldószeres extrahálással történő eltávolításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 13-15 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-496-00-6 |
295-316-0 |
91995-54-9 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C17-35, oldószerrel extrahált, viaszmentesített, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált |
649-497-00-1 |
295-423-2 |
92045-42-6 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), hidrokrakkolt nem-aromás oldószerrel paraffinmentesített; Alapolaj – nem specifikált |
649-498-00-7 |
295-424-8 |
92045-43-7 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), hidrokrakkolt savval kezelt oldószerrel viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált (Savval kezelt, hidrokrakkolt nehéz paraffinok desztillációs maradékából a paraffinok oldószeres eltávolításával nyert összetett szénhidrogénelegy, melynek forráspontja kb. 380 °C.) |
649-499-00-2 |
295-499-7 |
92061-86-4 |
L |
|
Paraffin-olajok (ásványolaj), oldószeresen finomított nehéz; Alapolaj – nem specifikált (Kéntartalmú paraffinos nyersolajból kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg egy oldószeresen finomított paraffinmentesített kenőolajból áll, melynek viszkozitása 50 °C-on 65 10-6 m2.s-1.) |
649-500-00-6 |
295-810-6 |
92129-09-4 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), alapolajok, paraffinos; Alapolaj – nem specifikált (Nyersolaj finomításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban aromásokból, nafténekből és paraffinokból áll, s 40 °C-on 23 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-501-00-1 |
297-474-6 |
93572-43-1 |
L |
|
Szénhidrogének, hidrokrakkolt paraffinos desztillációs maradékok, oldószerrel viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált |
649-502-00-7 |
297-857-8 |
93763-38-3 |
L |
|
Szénhidrogének, C20–50, maradékolaj hidrogénezés vákuumdesztillátum; Alapolaj – nem specifikált |
649-503-00-2 |
300-257-1 |
93924-61-9 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeresen finomított nehéz; hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált |
649-504-00-8 |
305-588-5 |
94733-08-1 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeresen finomított hidrokrakkolt könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Hidrokrakkolt ásványolaj maradékának oldószeres dezaromatizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C18–C27 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 370–450 °C.) |
649-505-00-3 |
305-589-0 |
94733-09-2 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C18–40 oldószeresen viaszmentesített hidrokrakkolt könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Hidrokrakkolt ásványolaj desztillációs maradékának oldószeres paraffinmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C18–C40 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 370–550 °C.) |
649-506-00-9 |
305-594-8 |
94733-15-0 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C18–40, oldószeresen viaszmentesített hidrogénezett, raffinátum alapú; Alapolaj – nem specifikált (Hidrogénnel kezelt ásványolaj desztillátum oldószeres extrakciójával kapott hidrogénezett raffinátum oldószeres paraffinmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C18–C40 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 370–550 °C.) |
649-507-00-4 |
305-595-3 |
94733-16-1 |
L |
|
Szénhidrogének, C13–30, aromásban gazdag, oldószerrel extrahált nafténes desztillátum; Alapolaj – nem specifikált |
649-508-00-X |
305-971-7 |
95371-04-3 |
L |
|
Szénhidrogének, C16–32, aromásban gazdag, oldószerrel extrahált nafténes desztillátum; Alapolaj – nem specifikált |
649-509-00-5 |
305-972-2 |
95371-05-4 |
L |
|
Szénhidrogének, C37–68, viaszmentesített aszfaltmentesített vákuumdesztillációs maradékok; Alapolaj – nem specifikált |
649-510-00-0 |
305-974-3 |
95371-07-6 |
L |
|
Szénhidrogének, C37–65, hidrogénnel kezelt aszfaltmentesített vákuumdesztillációs maradékok; Alapolaj – nem specifikált |
649-511-00-6 |
305-975-9 |
95371-08-7 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrokrakkolt oldószeresen finomított könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Hidrokrakkolt ásványolaj desztillátum oldószeres kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C18–C27 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 370–450 °C.) |
649-512-00-1 |
307-010-7 |
97488-73-8 |
L |
|
Desztillátumok (ásványolaj), oldószeresen viaszmentesített hidrogénezett, raffinátum-alapú; Alapolaj – nem specifikált (Hidrogénezett ásványolaj desztillátum oldószeres kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C19–C40 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 390–550 °C.) |
649-513-00-7 |
307-011-2 |
97488-74-9 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C18–27, hidrokrakkolt oldószerrel viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált |
649-514-00-2 |
307-034-8 |
97488-95-4 |
L |
|
Szénhidrogének, C17–30, hidrogénnel kezelt oldószerrel aszfaltment. atmoszferikus deszt. maradék könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Oldószerrel aszfaltmentesített rövid maradék katalitikus hidrogénezéséből származó kilépő termékek vákuumdesztillációjának első párlataként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C17–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 300–400 °C. 100 °C-on 4 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-515-00-8 |
307-661-7 |
97675-87-1 |
L |
|
Szénhidrogének, C17–40, hidrogénnel kezelt oldószerrel aszfaltment. deszt. Maradék, vákuumdeszt, könnyű; Alapolaj – nem specifikált (Oldószerrel aszfaltmentesített rövid maradék katalitikus hidrogénezéséből származó kilépő termékek vákuumdesztillációjának első párlataként kapott összetett szénhidrogénelegy, melynek viszkozitása 100 °C-on 8 10-6 m2.s-1. Főleg C17–C40 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 300–500 °C.) |
649-516-00-3 |
307-755-8 |
97722-06-0 |
L |
|
Szénhidrogének, C13–27, oldószerrel extrahált könnyű nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Könnyű nafténes desztillátumból az aromások extrakciójával kapott összetett szénhidrogénelegy, melynek viszkozitása 40 °C-on 9,5 10-6 m2.s-1. Főleg C13–C27 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 240–400 °C.) |
649-517-00-9 |
307-758-4 |
97722-09-3 |
L |
|
Szénhidrogének, C14–29, oldószerrel extrahált könnyű nafténes; Alapolaj – nem specifikált (Könnyű nafténes desztillátumból az aromások extrakciójával kapott összetett szénhidrogénelegy, melynek viszkozitása 40 °C-on 16 10-6 m2.s-1. Főleg C14–C29 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 250–425 °C.) |
649-518-00-4 |
307-760-5 |
97722-10-6 |
L |
|
Szénhidrogének, C27–42, dezaromatizált; Alapolaj – nem specifikált |
649-519-00-X |
308-131-8 |
97862-81-2 |
L |
|
Szénhidrogének, C17–30, hidrogénnel kezelt desztillátumok, könnyű; Alapolaj – nem specifikált |
649-520-00-5 |
308-132-3 |
97862-82-3 |
L |
|
Szénhidrogének, C27–45, nafténes vákuumdesztilláció; Alapolaj – nem specifikált |
649-521-00-0 |
308-133-9 |
97862-83-4 |
L |
|
Szénhidrogének, C27–45, dezaromatizált; Alapolaj – nem specifikált |
649-522-00-6 |
308-287-7 |
97926-68-6 |
L |
|
Szénhidrogének, C20–58, hidrogénnel kezelt; Alapolaj – nem specifikált |
649-523-00-1 |
308-289-8 |
97926-70-0 |
L |
|
Szénhidrogének, C27–42, nafténes; Alapolaj – nem specifikált |
649-524-00-7 |
308-290-3 |
97926-71-1 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), aktív szénnel kezelt oldószerrel viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált (Oldószerrel viaszmentesített ásványolaj maradék olajoknak, a nyomokban jelenlévő poláros komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, aktívszenes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy.) |
649-525-00-2 |
309-710-8 |
100684-37-5 |
L |
|
Maradék olajok (ásványolaj), aktív szénnel kezelt oldószerrel viaszmentesített; Alapolaj – nem specifikált (Oldószerrel viaszmentesített ásványolaj maradék olajoknak, a nyomokban jelenlévő poláros komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, aktívszenes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy.) |
649-526-00-8 |
309-711-3 |
100684-38-6 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C25, old. extr., aszfaltmentesített, viaszmentesített, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Vákuumdesztillációs maradékok oldószeres extrahálásával és hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C25-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, és 100 °C-on 32-37 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-527-00-3 |
309-874-0 |
101316-69-2 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C17–32, old. extr., viaszmentesített, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Atmoszférikus desztillációs maradékok oldószeres extrahálásával és hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C17–C32 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 17-23 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-528-00-9 |
309-875-6 |
101316-70-5 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C20–35, old. extr., viaszmentesített, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Atmoszférikus desztillációs maradékok oldószeres extrahálásával és hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C20–C35 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 37-44 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-529-00-4 |
309-876-1 |
101316-71-6 |
L |
|
Kenőolajok (ásványolaj), C24–50, old. extr., viaszmentesített, hidrogénezett; Alapolaj – nem specifikált (Atmoszférikus desztillációs maradékok oldószeres extrahálásával és hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C24–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 16-75 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-530-00-X |
309-877-7 |
101316-72-7 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz nafténes desztillátum oldószeres, aromás koncentrátum; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Nehéz nafténes desztillátum oldószeres extraktumához és az extraháló oldószerhez víz hozzáadásával kapott aromás koncentrátum.) |
649-531-00-5 |
272-175-3 |
68783-00-6 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), oldószerrel finomított nehéz paraffinos desztillátum oldószeres; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Oldószerrel finomított nehéz paraffinos desztillátum ismételt extrahálásából extraktumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített és aromás, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-532-00-0 |
272-180-0 |
68783-04-0 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz paraffinos desztillátumok, oldószerrel aszfaltmentesített; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Nehéz paraffinos desztillátum ismételt extrahálásából extraktumként kapott összetett szénhidrogénelegy.) |
649-533-00-6 |
272-342-0 |
68814-89-1 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz nafténes desztillátumok, oldószeres, hidrogénnel kezelt; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Nehéz nafténes desztillátum oldószeres extraktumának katalizátor jelentétében hidrogénnel történő kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban aromás, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on legalább 19 10-6 m2.s-1 viszkozitású kész olajat ad.) |
649-534-00-1 |
292-631-5 |
90641-07-9 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz paraffinos desztillátumok, oldószeres, hidrogénnel kezelt; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Nehéz paraffinos desztillátum oldószeres extraktumának katalizátor jelentétében hidrogénnel történő kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C21–C33 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 350–480 °C.) |
649-535-00-7 |
292-632-0 |
90641-08-0 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű paraffinos desztillátumok, oldószeres, hidrogénnel kezelt; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű paraffinos desztillátum oldószeres extraktumának katalizátor jelentétében hidrogénnel történő kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C17–C26 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány 280–400 °C.) |
649-536-00-2 |
292-633-6 |
90641-09-1 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), hidrogénnel kezelt, könnyű paraffinos desztillátumok, oldószeres; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Középső paraffinos desztillátum oldószeres extraktumának katalizátor jelentétében hidrogénnel történő kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C16–C36 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-537-00-8 |
295-335-4 |
91995-73-2 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű nafténes desztillátum, hidrogénezéssel kénmentesített, oldószeres; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Oldószeres extrahálás extraktumának, elsősorban a kénvegyületek eltávolítását célzó katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C15–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll. Az anyag valószínűen 5 tömeg % vagy annál több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogéneket tartalmaz.) |
649-538-00-3 |
295-338-0 |
91995-75-4 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű paraffinos desztillátum oldószeres, savval kezelt; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű paraffinos desztillátum oldószeres extraktumának desztillálása során frakcióként kapott összetett szénhidrogénelegy, melyet aztán kénsavas finomításnak vetnek alá. Főleg aromás, jellemzően C16–C32 szénatomszámú szénhidrogénekből áll. |
649-539-00-9 |
295-339-6 |
91995-76-5 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű paraffinos desztillátum oldószeres, hidrogénezéssel kénmentesített; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű paraffinos desztillátum oldószeres extrahálásával kapott összetett szénhidrogénelegy, melyet a szerves kén hidrogén-szulfiddá alakítása céljából katalizátor jelenlétében hidrogéneznek, és a hidrogén-szulfidot eltávolítják. Főleg C15–C40 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 10-5 m2.s-1-nél nagyobb viszkozitású kész olajat ad.) |
649-540-00-4 |
295-340-1 |
91995-77-6 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű vákuumgázolaj, oldószeres, hidrogénnel kezelt; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű vákuum ásványolaj gázolajok oldószeres extraktumának katalizátor jelentétében hidrogénnel történő kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C13–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-541-00-X |
295-342-2 |
91995-79-8 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz paraffinos desztillátum oldószeres, derített; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Ásványolaj-frakciónak a poláris komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, természetes, ill. modifikált derítőfölddel történő érintkeztetéses vagy perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban aromás, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll. Az anyag valószínűen 5 tömeg % vagy több, 4–6 tagú kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogént tartalmaz.) |
649-542-00-5 |
296-437-1 |
92704-08-0 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz nafténes desztillátum oldószeres, hidrogénezéssel kénmentesített; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Ásványolaj készletből kapott összetett szénhidrogénelegy, melyet a szerves kén hidrogén-szulfiddá alakítása céljából katalizátor jelenlétében hidrogéneznek, és a hidrogén-szulfidot eltávolítják. Főleg aromás, jellemzően C15–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél nagyobb viszkozitású kész olajat ad.) |
649-543-00-0 |
297-827-4 |
93763-10-1 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), Oldószeresen viaszmentesített nehéz nafténes desztillátum oldószeres, hidrogénezéssel kénmentesített; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Oldószeresen viaszmentesített ásványolaj készletből kapott összetett szénhidrogénelegy, melyet a szerves kén hidrogén-szulfiddá alakítása céljából katalizátor jelenlétében hidrogéneznek, és a hidrogén-szulfidot eltávolítják. Főleg aromás, jellemzően C15–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, s 40 °C-on 19 10-6 m2.s-1-nél nagyobb viszkozitású kész olajat ad.) |
649-544-00-6 |
297-829-5 |
93763-11-2 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű paraffinos desztillátum oldószeres, aktív szénnel kezelt; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű paraffinos desztillátum oldószeres extrakciójából nyert extraktum desztillációjával nyert frakciónak, a nyomokban jelenlévő poláros komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, aktívszenes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C16–C32 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-545-00-1 |
309-672-2 |
100684-02-4 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű paraffinos desztillátum oldószeres, derített; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű paraffinos desztillátum oldószeres extrakciójából nyert extraktum desztillációjával nyert frakciónak, a nyomokban jelenlévő poláros komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, derítőföldes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C16–C32 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-546-00-7 |
309-673-8 |
100684-03-5 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű vákuum, gázolaj oldószeres, aktív szénnel kezelt; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű vákuum ásványolaj gázolaj oldószeres extrakciójából nyert extraktumnak, a nyomokban jelenlévő poláros komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, aktívszenes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C13–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-547-00-2 |
309-674-3 |
100684-04-6 |
L |
|
Extraktumok (ásványolaj), könnyű vákuum, gázolaj oldószeres, derített; Desztillátum aromás extraktum (kezelt) (Könnyű paraffinos desztillátum oldószeres extrakciójából nyert extraktumnak, a nyomokban jelenlévő poláros komponensek és szennyeződések eltávolítását célzó, derítőföldes kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C13–C30 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-548-00-8 |
309-675-9 |
100684-05-7 |
L |
|
Foots-olaj (ásványolaj); Foots-olaj (Oldószeres olajmentesítés vagy viaszkinyerés- olaj-frakciójaként kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban elágazott láncú, jellemzően C20–C50 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-549-00-3 |
265-171-8 |
64742-67-2 |
L |
|
Foots-olaj (ásványolaj), hidrogénnel kezelt; Foots-olaj |
649-550-00-9 |
295-394-6 |
92045-12-0 |
L |
|
Tűzálló kerámiaszálak, különleges alkalmazási célokra szánt szálak, az e mellékletben máshol meghatározottak kivételével; [Mesterséges, rendszertelenül sorakozó üveg-(szilikát) szálak legfeljebb 18 % (w/w) alkáli-oxid és földalkáli-oxid (Na2O+K2O+CaO+MgO+BaO) tartalommal] |
650-017-00-8 |
— |
— |
A, R |
3. függelék
29. tétel – Mutagén anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat)/1. kategória (3.2. táblázat)
4. függelék
29. tétel – Mutagén anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat)/2. kategória (3.2. táblázat)
|
Anyagok |
Indexszám |
EC-szám |
CAS-szám |
Megjegyzés |
|
O-izobutil-N-etoxikarbonil-tiokarbamát |
006-094-00-X |
434-350-4 |
103122-66-3 |
|
|
O-hexil-N-etoxikarbonil-tiokarbamát |
006-102-00-1 |
432-750-3 |
— |
|
|
Hexametil-foszforsav-triamid; hexametil-foszfor-amid |
015-106-00-2 |
211-653-8 |
680-31-9 |
|
|
A következő összetevőkből álló keverék: Dimetil(2-(hidroximetilkarbamoil)etil)-foszfonát és dietil(2-(hidroximetilkarbamoil)etil)-foszfonát és metil-etil(2-(hidroximetilkarbamoil)etil)-foszfonát |
015-196-00-3 |
435-960-3 |
— |
|
|
Dietil-szulfát |
016-027-00-6 |
200-589-6 |
64-67-5 |
|
|
Króm(VI)-trioxid |
024-001-00-0 |
215-607-8 |
1333-82-0 |
►M20 E ◄ |
|
Kálium-dikromát |
024-002-00-6 |
231-906-6 |
7778-50-9 |
►M20 E ◄ |
|
Ammónium-dikromát |
024-003-00-1 |
232-143-1 |
7789-09-5 |
►M20 E ◄ |
|
Nátrium-dikromát |
024-004-00-7 |
234-190-3 |
10588-01-9 |
|
|
▼M14 ————— |
||||
|
Kromil-diklorid; króm- oxiklorid |
024-005-00-2 |
239-056-8 |
14977-61-8 |
|
|
Kálium-kromát |
024-006-00-8 |
232-140-5 |
7789-00-6 |
|
|
Nátrium-kromát |
024-018-00-3 |
231-889-5 |
7775-11-3 |
►M20 E ◄ |
|
Kadmium-fluorid |
048-006-00-2 |
232-222-0 |
7790-79-6 |
►M20 E ◄ |
|
Kadmium-klorid |
048-008-00-3 |
233-296-7 |
10108-64-2 |
►M20 E ◄ |
|
Kadmium-szulfát |
048-009-00-9 |
233-331-6 |
10124-36-4 |
►M20 E ◄ |
|
Bután (legalább 0,1 % butadién [203-450-8] tartalommal) [1] |
601-004-01-8 |
203-448-7 [1] |
106-97-8 [1] |
C ►M20 , S ◄ |
|
Izobután (legalább 0,1 % butadién [203-450-8] tartalommal) [2] |
20-857-2 [2] |
75-28-5 [2] |
||
|
1,3-butadién; buta-1,3-dién |
601-013-00-X |
203-450-8 |
106-99-0 |
D |
|
Benzol |
601-020-00-8 |
200-753-7 |
71-43-2 |
►M20 E ◄ |
|
Benz(a)pirén; benzo (d, e,f) krizén |
601-032-00-3 |
200-028-5 |
50-32-8 |
|
|
1,2-dibróm-3-klór-propán |
602-021-00-6 |
202-479-3 |
96-12-8 |
|
|
Etilén-oxid; oxiran |
603-023-00-X |
200-849-9 |
75-21-8 |
|
|
Propilén oxid; 1,2-epoxipropán; metil-oxirán |
603-055-00-4 |
200-879-2 |
75-56-9 |
►M20 E ◄ |
|
2,2'-bioxirán; diepoxi-1,2,3,4-bután |
603-060-00-1 |
215-979-1 |
1464-53-5 |
|
|
2-Klór-6-fluorfenol |
604-082-00-4 |
433-890-8 |
2040-90-6 |
|
|
Metil-akrilamid-metoxi-acetát (akrilamid tartalom ≥ 0,1 %) |
607-190-00-X |
401-890-7 |
77402-03-0 |
|
|
Metil-akrilamid-glikolát (akrilamid tartalom ≥ 0,1 %) |
607-210-00-7 |
403-230-3 |
77402-05-2 |
|
|
2-nitro-toluol |
609-065-00-5 |
201-853-3 |
88-72-2 |
►M20 E ◄ |
|
4,4'-oxidianilin [1] és sói p-aminofenil-éter[1] |
612-199-00-7 |
202-977-0 [1] |
101-80-4 [1] |
►M20 E ◄ |
|
(2-klóretil)(3-hidroxipropil)ammónium-klorid |
612-246-00-1 |
429-740-6 |
40722-80-3 |
|
|
Etilén-imin; aziridin |
613-001-00-1 |
205-793-9 |
151-56-4 |
|
|
Karbendazim (ISO) metil benzimidazol-2-il-karbamát |
613-048-00-8 |
234-232-0 |
10605-21-7 |
|
|
Benomil (ISO) metil-1-(butilkarbamoil)benzimidazol-2-il-karbamát |
613-049-00-3 |
241-775-7 |
17804-35-2 |
|
|
Kolhicin |
614-005-00-6 |
200-598-5 |
64-86-8 |
|
|
1,3,5-trisz(oxiranilinetil)-1,3,5-triazin-2,4,6-(1H,3H,5H)-trion; TGIC |
615-021-00-6 |
219-514-3 |
2451-62-9 |
|
|
Akrilamid |
616-003-00-0 |
201-173-7 |
79-06-1 |
|
|
1,3,5-trisz-[(2S és 2R)-2,3-epoxipropil)]-1,3,5-triazin-2,4,6-(1H,3H,5H)-trion |
616-091-00-0 |
423-400-0 |
59653-74-6 |
►M20 E ◄ |
|
N-[6,9-dihidro-9-[[2-hidroxi-1-(hidroximetil)etoxi]metil]-6-oxo-1H-purin-2-il]acetamid |
616-148-00-X |
424-550-1 |
84245-12-5 |
|
|
Kátrányolajok, barnaszén; Könnyűolaj; [Lignitkátrány desztillátuma, melynek forrásponttartománya kb. 80 °C-tól 250 °C-ig (176 °F-től 482 °F-ig) terjed. Elsősorban alifás és aromás szénhidrogénekből, valamint egybázisú fenolokból áll.] |
648-002-00-6 |
302-674-4 |
94114-40-6 |
J |
|
Benzolelőpárlatok (kőszén); Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú; [Kokszolási könnyűolaj párlata 100 °C (212 °F) alatti forrásponttartománnyal. Elsősorban C4–C6 alifás szénhidrogénekből áll.] |
648-003-00-1 |
266-023-5 |
65996-88-5 |
J |
|
Lepárlási termék (kőszénkátrány), benzolfrakció, BTX-ben gazdag; Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú; [A nyers benzolelőpárlatok eltávolítását szolgáló desztillálás során keletkezett maradék. Elsősorban benzolból, toluolból és xilolokból áll, forrásponttartománya kb. 75 °C-tól 200 °C-ig (167 °F-től 392 °F-ig) terjed.] |
648-004-00-7 |
309-984-9 |
101896-26-8 |
J |
|
Aromás szénhidrogének, C6-10, C8-ban gazdag; Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú |
648-005-00-2 |
292-697-5 |
90989-41-6 |
J |
|
Lakkbenzin oldószer (kőszén), könnyű; Könnyűolaj redesztillátum, alacsony forráspontú |
648-006-00-8 |
287-498-5 |
85536-17-0 |
J |
|
Lakkbenzin oldószer (kőszén), xilol-sztirol frakció; Könnyűolaj redesztillátum, közepes forráspontú |
648-007-00-3 |
287-502-5 |
85536-20-5 |
J |
|
Lakkbenzin oldószer (kőszén), kumaron-sztirol tartalmú; Könnyűolaj redesztillátum, közepes forráspontú |
648-008-00-9 |
287-500-4 |
85536-19-2 |
J |
|
Benzin (kőszén), desztillációs maradékok; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú [A visszanyert nafta desztillációs maradéka. Elsősorban naftalinból, valamint indén és sztirol kondenzációs termékekből áll.] |
648-009-00-4 |
292-636-2 |
90641-12-6 |
J |
|
Aromás szénhidrogének, C8; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú |
648-010-00-X |
292-694-9 |
90989-38-1 |
J |
|
Aromás szénhidrogének, C8–9, szénhidrogén gyanta polimerizációs melléktermék; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú [Szénhidrogének komplex elegye, melyet polimerizált szénhidrogén műgyantából nyernek az oldószer vákuum alatti elpárologtatásával. Főleg olyan aromás szénhidrogénekből áll, melyek szénatomszáma C8-tól C9-ig terjed, és forrásponttartományuk kb. 120 °C-215 °C (248 °F–419 °F).] |
648-012-00-0 |
295-281-1 |
91995-20-9 |
J |
|
Aromás szénhidrogének; C9–12; benzol deszt.; Könnyűolaj redesztillátum, magas forráspontú |
648-013-00-6 |
295-551-9 |
92062-36-7 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), benzolfrakció lúgos, savas extr.; Könnyűolaj extrakciós maradékok, alacsony forráspontú; [A bitumenes szén magas hőmérsékletű kátrányának desztillációjából származó, kátránysavaktól és kátránybázisoktól megszabadított desztillátum redesztillátuma, forrásponttartománya: 90 °C–160 °C (194 °F–320 °F). Elsősorban benzolból, toluolból és xilolokból áll.] |
648-014-00-1 |
295-323-9 |
91995-61-8 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszénkátrány), benzolfrakció lúgos, savas extr.; Könnyűolaj extrakciós maradékok, alacsony forráspontú; [A magas hőmérsékletű kőszénkátrány (kátránysavaktól és kátránybázisoktól mentes) desztillátumának redesztillációja során keletkezett szénhidrogének bonyolult keveréke. Elsősorban szubsztituált és szubsztituálatlan mononukleáris aromás szénhidrogénből áll, forrásponttartománya 85 °C–195 °C (185 °F – 383 °C).] |
648-015-00-7 |
309-868-8 |
101316-63-6 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), benzolfrakció savas; Könnyűolaj extrakciós maradékok, alacsony forráspontú; [A szén magas hőmérsékletű kénsavas finomításából származó savas iszap melléktermék. Elsősorban kénsavból és szerves vegyületekből áll.] |
648-016-00-2 |
298-725-2 |
93821-38-6 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos, deszt. fejtermékek; Könnyűolaj extrakciós maradékok, alacsony forráspontú; [Aromás szénhidrogének, kumaronban, naftalinban, és indénben gazdag előfrakcionálási fenéktermékek vagy mosott karbololaj desztillációjának első frakciója, amely alapvetően 145 °C (293 °F) alatt forr. Főleg C7 és C8 alifás és aromás szénhidrogénekből áll.] |
648-017-00-8 |
292-625-2 |
90641-02-4 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos; savas extr., indén frakció; Könnyűolaj extrakciós maradékok, közepes forráspontú |
648-018-00-3 |
309-867-2 |
101316-62-5 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos; indén benzinfrakció; Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú; [Aromás szénhidrogénekből, kumaronban, naftalinban és indénben gazdag előfrakcionálási fenéktermékekből vagy mosott karbololajból származó desztillátum, a forrásponttartománya 155 °C-tól 180 °C-ig (311 °F-től 356 °F-ig) terjed. Elsősorban indénből, indánból és trimetil-benzolokból áll.] |
648-019-00-9 |
292-626-8 |
90641-03-5 |
J |
|
Lakkbenzin (kőszén); [Magas hőmérsékletű kőszénkátrányból, vagy kokszolási könnyűolajból, avagy kőszénkátrányolaj lúgos extrakciós maradékából kapott desztillátum, amelynek közelítő desztillációs tartománya 130 °C-tól 210 °C-ig (266 °F-től 410 °F-ig) terjed. Elsősorban indénből és más, egy aromás gyűrűt tartalmazó policiklusos gyűrűs rendszerekből áll. Tartalmazhat fenolvegyületeket és aromás nitrogénbázisokat is.]; Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú |
648-020-00-4 |
266-013-0 |
65996-79-4 |
J |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok, semleges frakció; Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú; [Magas hőmérsékletű kőszénkátrány frakcionált desztillációjából származó desztillátum. Elsősorban alkil-szubsztituált egygyűrűs aromás szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya 135 °C-tól 210 °C-ig (275 °F-től 410 °F-ig) terjed. Tartalmazhat telítetlen szénhidrogéneket, például indént és kumaront.] |
648-021-00-X |
309-971-8 |
101794-90-5 |
J |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok, savas extr.; Könnyűolaj extrakciós maradékok, magas forráspontú; [Aromás szénhidrogének, elsősorban indén, naftalin, kumaron, fenol, o-, m- és p-krezol keveréke, forrásponttartománya 140 °C-tól 215 °C-ig (284 °F-től 419 °F-ig) terjed.] |
648-022-00-5 |
292-609-5 |
90640-87-2 |
J |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok; Karbololaj; [A kőszénkátrány desztillációjával kapott összetett szénhidrogén-keverék. Aromás és egyéb szénhidrogénekből, fenolos vegyületekből és aromás nitrogénvegyületekből áll, a forrásponttartomány 150 °C-tól 210 °C-ig (302 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
648-023-00-0 |
283-483-2 |
84650-03-3 |
J |
|
Kátrányolajok, kőszén; Karbololaj; [Magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillátuma, desztillálási tartománya 130 °C-tól 250 °C-ig (266 °F-től 410 °F-ig) terjed. Elsősorban naftalinból, alkil-naftalinokból, fenolos vegyületekből és aromás nitrogénbázisokból áll.] |
648-024-00-6 |
266-016-7 |
65996-82-9 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), könnyűolaj lúgos, savas extrakció; Karbololaj extrakciós maradék; [A lúgosan kimosott karbololajnak a benne lévő kis mennyiségű lúgos vegyületek (kátránybázisok) eltávolítására szolgáló savas mosásából származó olaj. Elsősorban indénből, indánból és alkilbenzolokból áll.] |
648-026-00-7 |
292-624-7 |
90641-01-3 |
J |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), kátrányolaj lúgos; Karbololaj extrakciós maradék; [A kőszénkátrány – nyers kőszénkátránysavak eltávolítása utáni – lúgos, pl. nátrium-hidroxid oldattal történő kimosásából kapott maradék. Elsősorban naftalinokból és aromás nitrogénbázisokból áll.] |
648-027-00-2 |
266-021-4 |
65996-87-4 |
J |
|
Extraktolajok (kőszén), könnyűolaj; Savas extraktum; [Lúgosan kimosott karbololaj savas mosásával képződő vizes extraktum. Főleg különböző aromás nitrogénbázisok, pl. piridin, kinolin és ezek alkilszármazékainak savas sóiból áll.] |
648-028-00-8 |
292-622-6 |
90640-99-6 |
J |
|
Piridin, alkilszármazékok; Nyers kátránybázisok; [Polialkilált piridinek összetett keveréke, mely a kőszénkátrány desztillációjából származik, illetve 150 °C (302 °F) feletti párlatként az ammónia acetaldehiddel, formaldehiddel vagy paraformaldehiddel való reakciójából.] |
648-029-00-3 |
269-929-9 |
68391-11-7 |
J |
|
Kátránybázisok; kőszén, pikolinfrakció; Bázikus desztillátumok; [125–160 °C (257–320 °F) forrásponttartományú bázikus piridinek, melyeket a bitumenes kőszénkátrányok desztillációja során kapott lúgos kátrányfrakció semlegesített savas extraktumának desztillálásával nyernek.] Elsősorban lutidinekből és pikolinokból áll.] |
648-030-00-9 |
295-548-2 |
92062-33-4 |
J |
|
Kátránybázisok;, kőszén, lutidinfrakció; Bázikus desztillátumok |
648-031-00-4 |
293-766-2 |
91082-52-9 |
J |
|
Extraktolajok (kőszén), kátránybázis; kollidinfrakció; Bázikus desztillátumok; [Extraktum, amelyet nyers kőszénkátrány aromás olajaiból származó bázisok savas extrakciójával, semlegesítésével és desztillációjával nyernek. Elsősorban kollidinekből, anilinből, toluidinekből, lutinidekből és xilidinekből áll.] |
648-032-00-X |
273-077-3 |
68937-63-3 |
J |
|
Kátránybázisok; kőszén, kollidinfrakció; Bázikus desztillátumok; [181–186 °C (356 °F–367 °F) forrásponttartományú bázisok, melyeket a bitumenes kőszénkátrányok desztillációja során kapott lúgos kátrányfrakció semlegesített savas extraktumának desztillálásával nyernek. Elsősorban anilinből és kollidinekből áll.] |
648-033-00-5 |
295-543-5 |
92062-28-7 |
J |
|
Kátránybázisok; kőszén, anilinfrakció; Bázikus desztillátumok; [180–200 °C (356 °F–392 °F) forrásponttartományú frakció, melyet a kőszénkátrány desztillációja során kapott karbololaj bázismentesítésével és fenolmentesítésével kapott nyers bázisokból nyernek. Elsősorban anilinből, kollidinekből, lutidinekből és toluidinekből áll.] |
648-034-00-0 |
295-541-4 |
92062-27-6 |
J |
|
Kátránybázisok; kőszén, toluidinfrakció; Bázikus desztillátumok |
648-035-00-6 |
293-767-8 |
91082-53-0 |
J |
|
Desztillátumok (ásványolaj), alkén-alkin gyárt. pirolízisolaj, mag. hőm. kőszénkátránnyal keverve, indénfrakció; Redesztillátumok; [Bitumenes kőszénkátrányok, illetve alkének és alkinok ásványolaj termékekből vagy földgázból történő pirolitikus gyártása során nyert maradék olajok frakcionált desztillációja során kapott redesztillátum, szénhidrogének összetett keveréke. Főleg indénből áll, forrásponttartomány 160 °C –190 °C (320 °F–374 °F).] |
648-036-00-1 |
295-292-1 |
91995-31-2 |
J |
|
Desztillátumok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízisolajok, naftalinolajok; Redesztillátumok; [Bitumenes kőszénkátrányok, pirolízis maradék olajok frakcionált desztillációja során kapott redesztillátum, forrásponttartomány 190 °C–270 °C (374 °F–518 °F). Főleg szubsztituált dinukleáris aromás vegyületekből áll.] |
648-037-00-7 |
295-295-8 |
91995-35-6 |
J |
|
Extraktolajok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízisolajok, naftalinolaj, redesztillátum; Redesztillátumok; [Bitumenes magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillációjából és pirolízis maradék olajokból kapott bázis- és fenolmentesített metilnaftalin-olaj frakcionált desztillációjából kapott redesztillátum, forrásponttartomány kb. 220 °C-tól 230 °C-ig (428 °F-től 446 °F-ig) terjed. Főleg szubsztituálatlan és szubsztituált kétgyűrűs aromás szénhidrogénekből áll.] |
648-038-00-2 |
295-329-1 |
91995-66-3 |
J |
|
Extraktolajok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízisolajok, naftalinolajok; Redesztillátumok; [Magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillációjából kapott olaj és pirolízis maradék olajok bázis- és fenolmentesítésével kapott semleges olaj, forrásponttartomány 225–255 °C (437–491 °F). Főleg szubsztituált dinukleáris aromás szénhidrogénekből áll.] |
648-039-00-8 |
310-170-0 |
122070-79-5 |
J |
|
Extraktolajok (kőszén), kőszénkátrány-maradék pirolízis olajok, naftalinolaj, desztillációs maradékok; Redesztillátumok; [Fenol- és bázismentesített metilnaftalin olaj desztillációs távozó terméke (bitumenes kőszénkátrányból és pirolízis maradékolajokból), melynek forrásponttartománya 240 °C-tól 260 °C-ig (464 °F-től 500 °F-ig) tart. Főleg szubsztituált dinukleáris aromás és heterociklusos szénhidrogénekből áll.] |
648-040-00-3 |
310-171-6 |
122070-80-8 |
J |
|
Desztillátumok (szén), kokszolási könnyűolaj, naftalinpárlat; Naftalinolaj; [A kokszolási könnyűolaj előfrakcionálása (folyamatos desztillálása) során kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg naftalinból, kumaronból és indénből áll, forrásponttartomány 148 °C fölött (298 °F) van.] |
648-084-00-3 |
285-076-5 |
85029-51-2 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok Naftalinolaj; [Kőszénkátrány desztillálása során keletkezett szénhidrogének komplex elegye. Elsősorban aromás és egyéb szénhidrogénekből, fenolos vegyületekből és aromás nitrogénvegyületekből áll, forrásponttartomány kb. 200 °C-tól 250 °C-ig (392 °F-től 482 °F-ig) tart.] |
648-085-00-9 |
283-484-8 |
84650-04-4 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, naftalinban szegény; Naftalinolaj redesztillátum; [A naftalinolaj kristályosításával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg naftalinból alkilnaftalinokból és fenolos vegyületekből áll.] |
648-086-00-4 |
284-898-1 |
84989-09-3 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolaj krist. anyalúg; Naftalinolaj redesztillátum; [Kőszénkátrány naftalinfrakciójának kristályosításából szűrletként nyert szerves vegyületek komplex elegye, a forrásponttartomány kb. 200 °C-tól 230 °C-ig (392 °F-től 446 °F-ig) tart. Főleg naftalinból, tionafténből és alkilnaftalinokból áll.] |
648-087-00-X |
295-310-8 |
91995-49-2 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), naftalinolaj lúgos; Naftalinolaj extrakciós maradék; [Szénhidrogének komplex elegye, melyet naftalinolajból a fenolvegyületek (fenolfrakciók) eltávolítása céljából végzett alkáli mosással nyernek. Naftalinból és alkil-naftalinokból áll.] |
648-088-00-5 |
310-166-9 |
121620-47-1 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), naftalinolaj lúgos, naftalinban szegény; Naftalinolaj extrakciós maradék; [Szénhidrogének komplex elegye, mely a naftalinnak az alkái-mosott naftalinolajból kristályosítással történő eltávolítása után marad vissza. Elsősorban naftalinból és alkil-naftalinokból áll.] |
648-089-00-0 |
310-167-4 |
121620-48-2 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, naftalinmentes, lúgos extr.; Naftalinolaj extrakciós maradék; [A naftalinolajból a fenolos vegyületek (kátránysavak) lúgos mosással történt eltávolítása után visszamaradt olaj. Főleg naftalinból és alkilnaftalinokból áll.] |
648-090-00-6 |
292-612-1 |
90640-90-7 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), naftalinolaj lúgos, deszt. fejtermékek; Naftalinolaj extrakciós maradék; [Az alkáli-mosott naftalin desztillátuma, melynek desztillációs tartománya kb. 180 °C-tól 220 °C-ig (356 °F-től 428 °F-ig) terjed. Főleg naftalinból, alkil-benzolokból, indénből és indánból áll.] |
648-091-00-1 |
292-627-3 |
90641-04-6 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, metilnaftalin-frakció; Metil-naftalin-olaj; [A magas hőmérsékletű kőszénkátrány frakcionált desztillációjából származó desztillátum. Elsősorban szubsztituált kétgyűrűs aromás szénhidrogénekből és aromás nitrogénbázisokból áll, a kb. 225 °C-tól 255 °C-ig (437 °F-től 491 °F-ig) terjedő tartományban forr.] |
648-092-00-7 |
309-985-4 |
101896-27-9 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, indol-metilnaftalin-frakció; Metil-naftalin-olaj; [A magas hőmérsékletű kőszénkátrány frakcionált desztillációjából származó desztillátum. A kőszénkátrány magas hőmérsékletű frakcionált desztillációjából származó desztillátum. Elsősorban indolból és metilnaftalinból áll, a kb. 235 °C-tól 255 °C-ig (455 °F-től 491 °F-ig) terjedő tartományban forr.] |
648-093-00-2 |
309-972-3 |
101794-91-6 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, savas extr.; Metilnaftalin-olaj extrakciós maradék; [Szénhidrogének komplex elegye, amelyet kőszénkátrány desztillációjával nyert metilnaftalin-frakció bázismentesítésével állítanak elő. Forrásponttartománya kb. 230 °C-tól 255 °C-ig (446 °F-től 491 °F-ig) terjed. Főleg 1(2)-metilnaftalint, naftalint, dimetilnaftalint és bifenilt tartalmaz.] |
648-094-00-8 |
295-309-2 |
91995-48-1 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), naftalinolaj lúgos, deszt. maradékok; Metilnaftalin-olaj extrakciós maradék; [Az alkáli-mosott naftalinolaj desztillációs távozó terméke, desztillációs tartománya kb. 220 °C-tól 300 °C-ig (428 °F-től 572 °F-ig) terjed. Elsősorban naftalinból, alkil-naftalinokból és aromás nitrogénbázisokból áll.] |
648-095-00-3 |
292-628-9 |
90641-05-7 |
J, M |
|
Extraktolajok (kőszén), savas, kátránybázismentes; Metilnaftalin-olaj extrakciós maradék; [Extraktolaj, forrásponttartomány 220–265 °C (428 °F–509 °F), melyet kőszénkátrány lúgos extrakciós maradékából nyernek, azt követően, hogy a kátránybázisok eltávolítására savas, pl. kénsavoldatos mosást alkalmaztak. Főleg alkil-naftalinokból áll.] |
648-096-00-9 |
284-901-6 |
84989-12-8 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), benzolfrakció, deszt. maradékok; Mosóolaj; [A nyers benzol (magas hőmérsékletű kőszénkátrány) desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Lehet folyékony, kb. 150 °C-tól 300 °C-ig (302 °F-től 572 °F-ig) terjedő forráspont tartományal, ill. félszilárd vagy szilárd, legfeljebb 70 °C-os (158 °F-es) olvadásponttal. Elsősorban naftalinból és alkil-naftalinokból áll.] |
648-097-00-4 |
310-165-3 |
121620-46-0 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta; Antracénolaj-frakció; [Antracénben gazdag szilárd anyag, melyet antracénolaj kristályosításával és centrifugálásával állítanak elő. Főleg antracénből, karbazolból és fenantrénből áll.] |
648-103-00-5 |
292-603-2 |
90640-81-6 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénben szegény; Antracénolaj-frakció; [Az antracénben gazdag szilárd anyag (antracénpaszta) kristályosítással történő eltávolítása után az antracénolajból visszamaradó olaj. Elsősorban két-, három- és négytagú aromás vegyületekből áll.] |
648-104-00-0 |
292-604-8 |
90640-82-7 |
J, M |
|
Maradékok (kőszénkátrány), antracénolaj deszt.; Antracénolaj-frakció; [Nyers antracén frakcionált desztillációjának maradéka, forrásponttartománya kb. 340 °C-tól 400 °C-ig (644 °F-től 752 °F-ig) terjed. Főleg három- és polinukleáris aromás és heterociklusos szénhidrogénekből áll.] |
648-105-00-6 |
295-505-8 |
92061-92-2 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta, antracénfrakció; Antracénolaj-frakció; [Bitumenes magas hőmérsékletű kátrányból nyert antracénolaj kristályosításával előállított antracén desztillációjából származó szénhidrogének komplex elegye, amely a 330 °C-tól 350 °C-ig (626 °F-től 662 °F-ig) terjedő tartományban forr. Főleg antracénből, karbazolból és fenantrénből áll.] |
648-106-00-1 |
295-275-9 |
91995-15-2 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta, karbazolfrakció; Antracénolaj-frakció; [Bitumenes magas hőmérsékletű kőszénkátrányból származó antracénolaj kristályosításával előállított antracén desztillációjával nyert szénhidrogének komplex elegye, amely a kb. 350 °C-tól 360 °C-ig (662 °F-től 680 °F-ig) terjedő tartományban forr. Főleg antracénből, karbazolból és fenantrénből áll.] |
648-107-00-7 |
295-276-4 |
91995-16-3 |
J, M |
|
Antracénolaj, antracénpaszta, könnyűpárlatok; Antracénolaj-frakció; [Bitumenes magas hőmérsékletű kátrányból nyert antracénolaj kristályosításával előállított antracén desztillációjával gyártott szénhidrogének komplex elegye, amely a kb. 290 °C-tól 340 °C-ig (554 °F-től 644 °F-ig) terjedő tartományban forr. Főleg trinukleáris aromásokat és azok dihidro-származékait tartalmazza.] |
648-108-00-2 |
295-278-5 |
91995-17-4 |
J, M |
|
Kátrányolajok, kőszén, alacsony hőmérsékletű; Kátrányolaj, magas forráspontú; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány desztillátuma. Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrányból származó desztillátum. Főleg szénhidrogénekből, fenolvegyületekből és aromás nitrogénbázisokból áll, forrásponttartománya 160 °C-tól 340 °C-ig (320 °F-től 644 °F-ig) terjed.] |
648-109-00-8 |
309-889-2 |
101316-87-4 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány lúgos; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány olajok lúggal, pl. nátrium-hidroxid vizes oldatával a nyers kőszénkátrány savak eltávolítása céljából végzett mosásának távozó terméke. Elsősorban szénhidrogénekből és aromás nitrogénbázisokból áll.] |
648-110-00-3 |
310-191-5 |
122384-78-5 |
J, M |
|
Fenolok, ammóniás extraktum; Lúgos extrakt; [A szén alacsony hőmérsékletű [< 700 °C (< 1 292 °F)] lepárlásánál keletkezett gáz ammóniás elnyeletésénél – izobutil-acetát segítségével – kiextrahált fenolok elegye. Főleg egy- és kétértékű fenolok keverékéből áll.] |
648-111-00-9 |
284-881-9 |
84988-93-2 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), könnyűolajok, lúgos extraktok; Lúgos extrakt; [Alkáli mosással, pl. nátrium-hidroxid vizes oldatával karbololajból nyert vizes extraktum. Elsősorban különféle fenolvegyületek alkáli sói alkotják.] |
648-112-00-4 |
292-610-0 |
90640-88-3 |
J, M |
|
Extraktumok, kőszénkátrányolaj lúgos; Lúgos extrakt; [Kőszénkátrány olajból alkáli mosással, pl. vizes nártium-hidroxiddal előállított vizes extraktum. Elsősorban különféle fenolvegyületek alkáli sói alkotják.] |
648-113-00-X |
266-017-2 |
65996-83-0 |
J, M |
|
Desztillátumok (kőszénkátrány), naftalinolajok, lúgos extraktok; Lúgos extrakt; [A naftalinolaj lúgos, pl. vizes nátrium-hidroxiddal történő kimosásával kapott vizes extraktum. Főleg különböző fenolos vegyületek alkálisóiból áll.] |
648-114-00-5 |
292-611-6 |
90640-89-4 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (szén), kátrányolaj lúgos, karbonátozott, meszezett; Nyers fenolok; [A kőszénkátrányolaj lúgos extraktumának CO2-vel és CaO-val történő kezelésével kapott termék. Főleg CaCO3-ból, Ca(OH)2-ből, Na2CO3-ból és más szerves és szervetlen vegyületekből áll.] |
648-115-00-0 |
292-629-4 |
90641-06-8 |
J, M |
|
Fenolfrakciók, kőszén, nyers; Nyers fenolok; [Reakciótermék, melyet kőszénkátrány olaj alkáli extraktumának a szabad savak előállítása céljából savas oldattal (pl. vizes kénsavval vagy szén-dioxid gázzal) végzett kezelésével állítanak elő. Elsősorban fenolfrakciókból áll, mint pl. fenol, krezolok vagy xilenolok.] |
648-116-00-6 |
266-019-3 |
65996-85-2 |
J, M |
|
Kátránysavak, barnakőszén, nyers; Nyers fenolok; [Barnakőszén-desztillátum lúgos extraktumának savanyított terméke. Elsősorban fenolból és fenol homológokból áll.] |
648-117-00-1 |
309-888-7 |
101316-86-3 |
J, M |
|
Kátránysavak, barnakőszén-gázosítás; Nyers fenolok; [Barnaszén-elgázosítással nyert összetett szerves vegyület elegy. Elsősorban C6-10 hidroxi-aromás fenolokból és homológjaikból áll.] |
648-118-00-7 |
295-536-7 |
92062-22-1 |
J, M |
|
Kátránysavak, deszt. maradékok; Desztillált fenolok; [Nyers fenol kőszénből történő desztillációjának maradéka. Főleg olyan fenolokból áll, melyek szénatomszáma a C8–C10 tartományban van, lágyuláspontja pedig 60 °C–80 °C (140 °F–176 °F).] |
648-119-00-2 |
306-251-5 |
96690-55-0 |
J, M |
|
Kátránysavak, metilfenol-frakció; Desztillált fenolok; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 3- és 4-metilfenolban gazdag frakciója.] |
648-120-00-8 |
284-892-9 |
84989-04-8 |
J, M |
|
Kátránysavak, polialkilfenol-frakció; Desztillált fenolok; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációs frakciója, forrásponttartomány 225–320 °C. (437 °F to 608 °F). Elsősorban polialkil-fenolokból áll.] |
648-121-00-3 |
284-893-4 |
84989-05-9 |
J, M |
|
Kátránysavak, xilenolfrakció; Desztillált fenolok; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 2,4- és 2,5-dimetilfenolban gazdag frakciója.] |
648-122-00-9 |
284-895-5 |
84989-06-0 |
J, M |
|
Kátránysavak, etilfenol-frakció; Desztillált fenolok; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 3- és 4-etilfenolban gazdag frakciója.] |
648-123-00-4 |
284-891-3 |
84989-03-7 |
J, M |
|
Kátránysavak, 3,5-xilenol-frakció; Desztillált fenolok; [Alacsony hőmérsékletű kőszénkátrány kátránysavak desztillációjának 3,5-dimetilfenolban gazdag frakciója.] |
648-124-00-X |
284-896-0 |
84989-07-1 |
J, M |
|
Kátránysavak, maradékok, desztillátumok, fejtermék; Desztillált fenolok; [A könnyű karbololaj 235 °C-tól 355 °C-ig (481 °F-től 697 °F-ig) terjedő tartományban végzett desztillációjának maradéka.] |
648-125-00-5 |
270-713-1 |
68477-23-6 |
J, M |
|
Kátránysavak, krezolos, maradékok; Desztillált fenolok; [A nyers kátránysavak maradéka, a fenol, krezolok, xilenolok és magasabb forrpontú fenolok eltávolítása után. Fekete, szilárd anyag, olvadáspontja kb. 80 °C (176 °F). Elsősorban polialkil-fenolokból, gyantákból és szervetlen sókból áll.] |
648-126-00-0 |
271-418-0 |
68555-24-8 |
J, M |
|
Fenolok, C9–11; Desztillált fenolok; |
648-127-00-6 |
293-435-2 |
91079-47-9 |
J, M |
|
Kátránysavak, krezolos; Desztillált fenolok; [Szerves vegyületek barnakőszénből nyert komplex elegye, mely közelítőleg a 200 °C-tól 230 °C-ig (392 °F-től 446 °F-ig) terjedő tartományban forr. Főleg fenolokból és piridin bázisokból áll.] |
648-128-00-1 |
295-540-9 |
92062-26-5 |
J, M |
|
Kátránysavak, barnaszén, C2-alkilfenol-frakció; Desztillált fenolok; [Az alkáli-mosott lignitkátrány desztillátum megsavanyítása után végzett desztillációval nyert desztillátum, melynek közelítő forrásponttartománya 200 °C-tól 230 °C-ig (392 °F-től 446 °F-ig) tart. Elsősorban m- és p-etil-fenolból, valamint krezolokból és xilenolokból áll.] |
648-129-00-7 |
302-662-9 |
94114-29-1 |
J, M |
|
Extraktolajok (szén), naftalinolajok; Savas extraktum; [Vizes extraktum, melyet az alkáli-mosott naftalin olaj savas mosásával állítanak elő. Főleg különböző aromás nitrogénbázisok, pl. piridin, kinolin és ezek alkilszármazékainak savas sóiból áll.] |
648-130-00-2 |
292-623-1 |
90641-00-2 |
J, M |
|
Kátránybázisok, kinolinszármazékok; Bázikus desztillátumok |
648-131-00-8 |
271-020-7 |
68513-87-1 |
J, M |
|
Kátránybázisok, szén, kinolinszárm. frakció; Bázikus desztillátumok |
648-132-00-3 |
274-560-1 |
70321-67-4 |
J, M |
|
Kátránybázisok, szén, deszt. maradékok; Bázikus desztillátumok; [A kőszénkátrányok desztillációjával kapott bázistartalmú, savval extrahált és semlegesített kátrányfrakciók desztillációja utáni maradék. Főleg anilint, kollidineket, kinolint, kinolinszármazékokat és toluidineket tartalmaz.] |
648-133-00-9 |
295-544-0 |
92062-29-8 |
J, M |
|
Szénhidrogén-olajok, aromás, polietilénnel és polipropilénnel kevert, pirolizált, könnyűolaj-frakció; Hőkezelt termékek; [Kőszénkátrányszurok vagy aromás olajok polietilénnel/polipropilénnel való keverékének pirolízisével kapott olaj. Főleg benzolból és homológjaiból áll, közelítő forrásponttartománya 70 °C-tól 120 °C-ig (158 °F-től 248 °F-ig) terjed.] |
648-134-00-4 |
309-745-9 |
100801-63-6 |
J, M |
|
Szénhidrogén-olajok, aromás, polietilénnel kevert, pirolizált, könnyűolaj-frakció; Hőkezelt termékek; [Kőszénkátrányszurok vagy aromás olajok polietilénnel való keverékének hőkezelésével kapott olaj. Főleg benzolból és homológjaiból áll, forrásponttartománya 70 °C-tól 120 °C-ig (158 °F-től 248 °F-ig) terjed.] |
648-135-00-X |
309-748-5 |
100801-65-8 |
J, M |
|
Szénhidrogén-olajok, arom., polisztirollal kevert, pirolizált, könnyűolaj-frakció; Hőkezelt termékek; [Kőszénkátrányszurok vagy aromás olajok polisztirollal való keverékének hőkezelésével kapott olaj. Főleg benzolból és homológjaiból áll, közelítő forrásponttartománya 70 °C-tól 210 °C-ig (158 °F-től 210,00 °C-ig) terjed.] |
648-136-00-5 |
309-749-0 |
100801-66-9 |
J, M |
|
Extrakciós maradékok (kőszén), kátrányolaj lúgos, naftalin deszt. maradékok; Naftalinolaj extrakciós maradék; [Vegyi olajból a naftalin desztillációval történt eltávolítását követő extrakcióval kapott maradék, amely elsősorban kettő-négy tagú kondenzált aromás szénhidrogénekből és aromás nitrogénbázisokból áll.] |
648-137-00-0 |
277-567-8 |
73665-18-6 |
J, M |
|
Kátránysavak, krezolos, nátriumsók, maró old.; Lúgos extraktum |
648-139-00-1 |
272-361-4 |
68815-21-4 |
J, M |
|
Extraktolajok (szén), kátránybázis; Savas extraktum; [Extraktolaj, melyet kőszénkátrány lúgos extrahálási maradékából nyernek, azt követően, hogy a desztilláció után a naftalin eltávolítására savas, pl. vizes kénsavas mosást alkalmaztak. Főleg különböző aromás nitrogénbázisok, pl. piridin, kinolin és ezek alkilszármazékainak savas sóiból áll.] |
648-140-00-7 |
266-020-9 |
65996-86-3 |
J, M |
|
Kátránybázisok, kőszén, nyers; Nyers kátránybázisok; [Reakciótermék, melyet úgy kapnak, hogy a kőszénkátrány-bázis extraktumot lúgos oldattal, pl. nátrium-hidroxid oldattal semlegesítik a bázisok felszabadítására. Főleg olyan szerves bázisokból áll, mint az akridin, fenantridin, piridin, kinolin és ezek alkilszármazékai.] |
648-141-00-2 |
266-018-8 |
65996-84-1 |
J, M |
|
Könnyűolaj (szén), kokszolási; Nyers benzol; [Kőszén magas hőmérsékletű (> 700 °C (1 292 °F)) lepárlása során keletkezett gázból kivont illékony szerves folyadék. Főleg benzolból, toluolból és xilolokból áll. Kis mennyiségben más szénhidrogén-alkotórészeket is tartalmazhat.] |
648-147-00-5 |
266-012-5 |
65996-78-3 |
J |
|
Desztillátumok (kőszén), oldószeres folyadék extrakció, primér; [Szén folyékony oldószeres digerálása során felszabadult gőzök kondenzálásával kapott termék, forrásponttartomány 30–300 °C (86 °F–572 °F). Főleg részben hidrogénezett kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogénekből, nitrogént, oxigént és ként tartalmazó aromás vegyületekből és ezek alkil származékaiból áll, melyek szénatomszáma a C4–C14 tartományban van.] |
648-148-00-0 |
302-688-0 |
94114-52-0 |
J |
|
Desztillátumok (szén), oldószeres extrakció, hidrokrakkolt; Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum frakció, forrásponttartománya 30 °C-tól 180 °C-ig (86 °F-től 356 °F-ig) terjed. Elsősorban olyan aromás, hidrogénezett aromás és naftén vegyületekből, ill. ezek alkilszármazékaiból és alkánokból áll, amelyek szénatomszáma túlnyomórészt a C4–C9 tartományban van. Nitrogén-, kén- és oxigéntartalmú aromás és hidrogénezett aromás vegyületek szintén jelen vannak.] |
648-149-00-6 |
302-689-6 |
94114-53-1 |
J |
|
Könnyűbenzin (szén), oldószeres extrakció, hidrokrakkolt; Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum frakció, forrásponttartománya 30 °C-tól 180 °C-ig (86 °F-től 356 °F-ig) terjed. Elsősorban olyan aromás, hidrogénezett aromás és naftén vegyületekből, ill. ezek alkilszármazékaiból és alkánokból áll, amelyek szénatomszáma túlnyomórészt a C4–C9 tartományban van. Nitrogén-, kén- és oxigéntartalmú aromás és hidrogénezett aromás vegyületek szintén jelen vannak.] |
648-150-00-1 |
302-690-1 |
94114-54-2 |
J |
|
Desztillátumok (szén), oldószeres extrakció, hidrokrakkolt középbenzin; Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum, forrásponttartománya 180 °C-tól 300 °C-ig (356 °F-től 572 °F-ig) terjed. Elsősorban olyan kétgyűrűs aromás, hidrogénezett aromás és naftén vegyületekből, ill. ezek alkilszármazékaiból és alkánokból áll, amelyek szénatomszáma túlnyomórészt a C9–C14 tartományban van. Nitrogén-, kén- és oxigéntartalmú aromás és hidrogénezett aromás vegyületek szintén jelen vannak.] |
648-152-00-2 |
302-692-2 |
94114-56-4 |
J |
|
Desztillátumok (szén), oldószeres extrakció, hidrokrakkolt hidrogénezett középbenzin; Szén-extraktum, avagy folyadékextrakcióval vagy szuperkritikus gázextrakciós folyamattal nyert oldat hidrogénező krakkolása útján kapott desztillátum, forrásponttartománya 180 °C-tól 280 °C-ig (356 °F-től 536 °F-ig) terjed. Elsősorban hidrogénezett kétgyűrűs szénvegyületekből és ezek alkilszármazékaiból áll, szénszám döntő mértékben a C9–C14 tartományban.] |
648-153-00-8 |
302-693-8 |
94114-57-5 |
J |
|
Könnyűolaj (szén), félkokszolási folyamat; Friss olaj; [Kőszén alacsony hőmérsékletű (alacsonyabb, mint 700 °C (1 292 °F)) destruktív desztillációjánál felszabaduló gázból kondenzált, illékony szerves folyadék. Főleg C6-10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
648-156-00-4 |
292-635-7 |
90641-11-5 |
J |
|
Gázok (ásványolaj), kat. krakk. benzin propánmentesítő fejtermék, C3-ban gazdag savmentes; Ásványolajgáz (Katalitikusan krakkolt és a savas szennyeződések eltávolítása érdekében kezelt szénhidrogének desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. C2–C4 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C3-at.) |
649-062-00-6 |
270-755-0 |
68477-73-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kat. krakkoló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főként C1–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.) |
649-063-00-1 |
270-756-6 |
68477-74-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kat. krakkoló, C1–5-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. C1–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C1–C5 szénatomszámúakat.) |
649-064-00-7 |
270-757-1 |
68477-75-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan polimerizált benzin stabilizáló fejtermék, C2–4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikusan polimerizált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. C2–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C2–C4 szénatomszámúakat.) |
649-065-00-2 |
270-758-7 |
68477-76-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kat. reform., C1–4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus reformálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. C1–C6, de elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-066-00-8 |
270-760-8 |
68477-79-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C3–5 olefines-paraffinos alkilálási betáp.; Ásványolajgáz (C3–C5 szénatomszámú olefin- és paraffin-szénhidrogének összetett elegye, melyet alkilálási kiindulási anyagnak használnak. A környezeti hőmérséklet általában meghaladja a kritikus hőmérsékletüket.) |
649-067-00-3 |
270-765-5 |
68477-83-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus frakcionálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. C3–C5 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C4-et.) |
649-068-00-9 |
270-767-6 |
68477-85-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), etántalanító fejtermékek; Ásványolajgáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogénelegy. Főleg etánt és etilént tartalmaz.) |
649-069-00-4 |
270-768-1 |
68477-86-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), izobután-mentesítő fejtermékek; Ásványolajgáz (Bután-butilén áram atmoszferikus desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-070-00-X |
270-769-7 |
68477-87-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő száraz, propánban gazdag; Ásványolajgáz A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogénelegy. Főleg propilént és némi etánt és propánt tartalmaz.) |
649-071-00-5 |
270-772-3 |
68477-90-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő fejtermékek; Ásványolajgáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-072-00-0 |
270-773-9 |
68477-91-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázvisszanyerő propánmentesítő fejtermékek; Ásványolajgáz (Vegyes szénhidrogénáramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, ezen belül főként propánt.) |
649-073-00-6 |
270-777-0 |
68477-94-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), Girbatol-egység betáp.; Ásványolajgáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet a Girbatol-egységbe táplálnak be a hidrogén-szulfid eltávolítása céljából. Főleg alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-074-00-1 |
270-778-6 |
68477-95-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló, C4-ben gazdag, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz |
649-075-00-7 |
270-782-8 |
68477-99-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuummaradék frakcionálási reflux dob; Ásványolajgáz (Katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuummaradék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-076-00-2 |
270-802-5 |
68478-21-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin stabilizáló abszorber; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-077-00-8 |
270-803-0 |
68478-22-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló, katalitikus reformáló és hidro-kénmentesítéső kombinált frakcionáló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási, reformálási és hidrogénező-kénmentesítési eljárásokból kapott termékek frakcionálásából nyert, a savas szennyezések eltávolítására kezelt összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-078-00-3 |
270-804-6 |
68478-24-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionálási stabilizáló; Ásványolajgáz (Katalitikusan reformált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-079-00-9 |
270-806-7 |
68478-26-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), telített gáz üzem vegyes áram, C4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású benzin, desztillációs véggáz és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban butánból és izobutánból áll.) |
649-080-00-4 |
270-813-5 |
68478-32-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), telített gáz visszanyerő üzem, C1–2-ben gazdag; Ásványolajgáz (Desztillált véggáz, közvetlen lepárlású benzin és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban metánból és etánból áll.) |
649-081-00-X |
270-814-0 |
68478-33-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), vákuummaradékok termikus krakkolása; Ásványolajgáz (Vákuummaradékok termikus krakkolásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-082-00-5 |
270-815-6 |
68478-34-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C3–4-ben gazdag, ásványolaj desztillátum; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillálásával és kondenzálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. C3–C5, de elsősorban C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-083-00-0 |
270-990-9 |
68512-91-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), teljes közvetlen lepárlású benzin hexánmentesítő kéménygáz; Ásványolajgáz (A teljes közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-084-00-6 |
271-000-8 |
68513-15-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrokrakkolás propánmentesítő kéménygáz, szénhidrogénben gazdag; Ásványolajgáz (Hidrogénező krakkolási eljárásban kapott termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll. Tartalmazhat kismennyiségű hidrogént és hidrogén-szulfidot is.) |
649-085-00-1 |
271-001-3 |
68513-16-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen stabilizáló; Ásványolajgáz (Könnyű közvetlen lepárlású benzin stabilizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-086-00-7 |
271-002-9 |
68513-17-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Maradékok (ásványolaj), alkilálási lehasító, C4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Egyes finomítói műveletek anyagáramainak desztillálásából kapott összetett maradék. C4–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban butánból áll, forrásponttartomány: - 11,7 –27,8 °C. |
649-087-00-2 |
271-010-2 |
68513-66-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C1–4; Ásványolajgáz (Termikus krakkolási és abszorpciós műveletekkel, valamint nyersolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg -164 és - 0,5 °C között.) |
649-088-00-8 |
271-032-2 |
68514-31-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C1-4, kéntelenített; Ásványolajgáz; [Merkaptánok átalakítását, ill. szennyezések eltávolítását célzó kéntelenítésnek alávetett szénhidrogén gázokból nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1 – C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 164 °C-tól 0,5 °C-ig (– 263 °F-től 31 °F-ig) terjed.] |
649-089-00-3 |
271-038-5 |
68514-36-3 |
K |
|
Szénhidrogének, C1–3, Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, amely főleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg -164 °C és -42 °C között.) |
649-090-00-9 |
271-259-7 |
68527-16-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C1–4, butánmentesítő frakció; Ásványolajgáz |
649-091-00-4 |
271-261-8 |
68527-19-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C1–5, nedves; Ásványolajgáz (Nyersolaj és/vagy toronygázolaj desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-092-00-X |
271-624-0 |
68602-83-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C2–4, Ásványolajgáz |
649-093-00-5 |
271-734-9 |
68606-25-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C3; Ásványolajgáz |
649-094-00-0 |
271-735-4 |
68606-26-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), alkilálás kiindulási anyag; Ásványolajgáz (Gázolaj katalitikus krakkolásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-095-00-6 |
271-737-5 |
68606-27-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő fenéktermék frakcionálás kéménygáz; Ásványolajgáz (Propánmentesítő fenéktermékek frakcionálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban butánból, izobutánból és butadiénből áll.) |
649-096-00-1 |
271-742-2 |
68606-34-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), finomítói keverék; Ásványolajgáz (Különböző eljárásokból nyert összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból és C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-097-00-7 |
272-183-7 |
68783-07-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkolás; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-098-00-2 |
272-203-4 |
68783-64-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C2–4, kéntelenített; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy egy ásványolaj-desztillátumot egy a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C2–C4 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: -51-től -34 °C-ig.) |
649-099-00-8 |
272-205-5 |
68783-65-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), nyersolaj frakcionálás kéménygáz; Ásványolajgáz (Nyersolaj frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-100-00-1 |
272-871-7 |
68918-99-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hexánmentesítő kéménygáz; Ásványolajgáz (Kombinált benzinanyagáramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-101-00-7 |
272-872-2 |
68919-00-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionáló stabilizáló kéménygáz; Ásványolajgáz (Könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-102-00-2 |
272-878-5 |
68919-05-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzin unifiner kénmentesítő sztripper kéménygáz; Ásványolajgáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet egy benzin unifiner kéntelenítési folyamatból és a benzinből sztrippelve nyerünk. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-103-00-8 |
272-879-0 |
68919-06-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló kéménygáz; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Metánból, etánból és propánból áll.) |
649-104-00-3 |
272-882-7 |
68919-09-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló kéménygáz; Ásványolajgáz (A C3–C4 lehasító töltetének frakcionálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3 szénhidrogénekből áll.) |
649-105-00-9 |
272-893-7 |
68919-20-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen stabilizáló kéménygáz; Ásványolajgáz (A nyersolaj desztillálásánál használt első kolonnából származó folyadék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-106-00-4 |
272-883-2 |
68919-10-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítő; Ásványolajgáz (A katalitikus krakkolt benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-107-00-X |
273-169-3 |
68952-76-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkolt desztillátum és benzin stabilizáló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt benzin és desztillátum frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-108-00-5 |
273-170-9 |
68952-77-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt desztillátum, gázolaj- és benzinabszorber; Ásványolajgáz (Termikusan krakkolt benzin és gázolaj desztillátumok elválasztásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-109-00-0 |
273-175-6 |
68952-81-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt szénhidrogén frakcionáló stabilizáló, ásványolaj kokszolás; Ásványolajgáz (Ásványolaj kokszolási eljárásból származó termikusan krakkolt szénhidrogének frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-110-00-6 |
273-176-1 |
68952-82-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), enyhén vízgőzpirolizált, butadiénben koncentrált; Ásványolajgáz (Termikus krakkolási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-111-00-1 |
273-265-5 |
68955-28-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló stabilizáló fejtermék; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-112-00-7 |
273-270-2 |
68955-34-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C4; Ásványolajgáz |
649-113-00-2 |
289-339-5 |
87741-01-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Alkánok, C1–4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz |
649-114-00-8 |
292-456-4 |
90622-55-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), vízgőzpirolízis C3-ban gazdag; Ásványolajgáz (Vízgőzpirolízisből származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg propilénből és némi propánból áll, forrásponttartomány: közelítőleg -70 °C és 0 °C között.) |
649-115-00-3 |
295-404-9 |
92045-22-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C4, vízgőzpirolízis desztillátum; Ásványolajgáz (Vízgőzpirolízisből származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban 1-buténből és 2-buténből áll, de tartalmaz butánt és izobutént is, forrásponttartomány: közelítőleg -12 °C és 5 °C között.) |
649-116-00-9 |
295-405-4 |
92045-23-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Ásványolajgázok, cseppfolyósított, kéntelenített, C4-frakció; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy cseppfolyósított ásványolajgázt a merkaptánok oxidálására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítő eljárásnak vetünk alá. Főleg telített és telítetlen C4 szénhidrogénekből áll) |
649-117-00-4 |
295-463-0 |
92045-80-2 |
|
|
Szénhidrogének, C4, 1,3-butadién- és izobuténmentes; Ásványolajgáz |
649-118-00-X |
306-004-1 |
95465-89-7 |
K |
|
Raffinátumok (ásványolaj), vízgőzzel krakkolt C4-frakció réz(I)-ammónium-acetátos extrakció, C3-5 és C3-5 telítetlen, butadiénmentes; Ásványolajgáz |
649-119-00-5 |
307-769-4 |
97722-19-5 |
K |
|
Gázok (ásványolaj), aminrendszer kiindulási anyag; Finomító gáz (Az aminrendszerbe a hidrogén-szulfid eltávolítása céljából betáplált gáz. Elsődlegesen hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid és alifás, elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének szintén jelen lehetnek benne.) |
649-120-00-0 |
270-746-1 |
68477-65-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzolegység hidrogénező-kénmentesítés kéménygáz; Finomító gáz (A benzolegység által termelt kéménygázok. Elsődlegesen hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid és elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének, a benzolt is beleértve, szintén jelen lehetnek benne.) |
649-121-00-6 |
270-747-7 |
68477-66-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzolegység recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (A benzolegység gázainak recirkulálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-122-00-1 |
270-748-2 |
68477-67-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kevert olaj, hidrogénben-nitrogénben gazdag; Finomító gáz (Kevert olaj desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből és nitrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid és C1–C5 szénatomszámú alifás szénhidrogének vannak jelen.) |
649-123-00-7 |
270-749-8 |
68477-68-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin lehasító fejtermékek; Finomító gáz (A katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből és jellemzően C1–C4 szénatomszámú telített szénhidrogénekből áll.) |
649-124-00-2 |
270-759-2 |
68477-77-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformálás recirkulálás; Finomító gáz (A C6–8 kiindulási anyag katalitikus reformálási és a hidrogén megőrzését célzó recirkulálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsődlegesen hidrogént tartalmaz. Főleg hidrogénből áll. Tartalmazhat még kis mennyiségben szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitrogént és főként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket.) |
649-125-00-8 |
270-761-3 |
68477-80-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformáló; Finomító gáz (A C6–8 kiindulási anyag katalitikus reformálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-126-00-3 |
270-762-9 |
68477-81-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformálás recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomító gáz |
649-127-00-9 |
270-763-4 |
68477-82-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C2 visszavezetett anyagáram; Finomító gáz (Összetett szénhidrogének elegye, melyet a hidrogén kivonásával nyerünk abból a gázáramból, mely elsődlegesen hidrogénből áll, mellette kis mennyiségben nitrogén, szén-monoxid, metán, etán és etilén van. Főleg szénhidrogénekből (metán, etán és etilén) áll, mellette kis mennyiségű hidrogén, nitrogén és szén-monoxid van.) |
649-128-00-4 |
270-766-0 |
68477-84-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), száraz savanyú, gázkoncentráló egység kéménygáz; Finomító gáz (A gázkoncentráló egységből származó száraz gázok összetett elegye. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból és főleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-129-00-X |
270-774-4 |
68477-92-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázkoncentráló reabszorber deszt.; Finomító gáz (A gázreabszorberben egyesített gázáramok desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből, szén-monoxidból, szén-dioxidból, nitrogénből, hidrogén-szulfidból és C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-130-00-5 |
270-776-5 |
68477-93-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénabszorber kéménygáz; Finomító gáz (A hidrogén egy hidrogénben gazdag gázáramból való abszorpciója során nyert összetett elegy. Hidrogénből, szén-monoxidból, nitrogénből metánból és kis mennyiségben C2 szénhidrogénekből áll.) |
649-131-00-0 |
270-779-1 |
68477-96-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénben gazdag; Finomító gáz (Szénhidrogéngázokból hűtéssel gázként leválasztott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, nitrogén, metán és C2 szénhidrogének.) |
649-132-00-6 |
270-780-7 |
68477-97-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett kevert olaj recirkulálás, hidrogénben-nitrogénben gazdag; Finomító gáz (Recirkulált hidrogénezett kevert olajból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és nitrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid és főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-133-00-1 |
270-781-2 |
68477-98-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (Recirkuláltatott reaktorgázokból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén, hidrogén-szulfid és telített alifás, C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-134-00-7 |
270-783-3 |
68478-00-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló kikészítő, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (Reformálókból nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-135-00-2 |
270-784-9 |
68478-01-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező; Finomító gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, metánból és etánból áll, mellette kis mennyiségű hidrogén-szulfid és alifás, jellemzően C3–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-136-00-8 |
270-785-4 |
68478-02-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező, hidrogénben-metánban gazdag; Finomító gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és metánból áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén és telített alifás, jellemzően C2–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-137-00-3 |
270-787-5 |
68478-03-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező kikészítő, hidrogénben gazdag; Finomító gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-138-00-9 |
270-788-0 |
68478-04-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), termikus krakkolás deszt.; Finomító gáz (Termikus krakkolási eljárás termékeinek desztillációjából nyert összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, szén-monoxidból, szén-dioxidból és főként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-139-00-4 |
270-789-6 |
68478-05-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló refrakcionáló abszorber; Finomító gáz (Katalitikus krakkolási termékek refrakcionálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és főleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-140-00-X |
270-805-1 |
68478-25-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin elválasztó; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és főleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-141-00-5 |
270-807-2 |
68478-27-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin stabilizáló; Finomító gáz (Katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és főleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-142-00-0 |
270-808-8 |
68478-28-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénezés elválasztó; Finomító gáz (Krakkolt desztillátumok katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-143-00-6 |
270-809-3 |
68478-29-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidro-kénmentesített közvetlen lepárlású benzin elválasztó; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-144-00-1 |
270-810-9 |
68478-30-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált közvetlen lepárlású benzin stabilizáló fejtermékek; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával majd a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-145-00-7 |
270-999-8 |
68513-14-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló kilépő termék nagynyomású flesselés; Finomító gáz (A reformáló reaktorból kilépő termék nagynyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.) |
649-146-00-2 |
271-003-4 |
68513-18-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), reformáló kilépő termék kisnyomású flesselés; Finomító gáz (A reformáló reaktorból kilépő termék kisnyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.) |
649-147-00-8 |
271-005-5 |
68513-19-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), olajfinomítói gázok deszt. kéménygáz; Finomító gáz (Összetett elegy, melyet egy hidrogént, szén-dioxidot, szén-monoxidot és C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmazó, vagy etán és propán krakkolásából kapott gázáram desztillálásával nyerünk. Főleg C1–C2 szénatomszámú szénhidrogéneket, hidrogént, nitrogént és szén-monoxidot tartalmaz). |
649-148-00-3 |
271-258-1 |
68527-15-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzolegység hidrogénező pentánmentesítő fejtermék; Finomító gáz (Összetett elegy, melyet a benzolegység kiindulási anyagának katalitikus hidrogénezésével, majd pentánmentesítésével nyerünk. Elsősorban hidrogénből, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, szén-monoxid, szén-dioxid és főként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének. Nyomokban tartalmazhat benzolt is). |
649-149-00-9 |
271-623-5 |
68602-82-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), szekunder abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló fejtermék frakcionáló; Finomító gáz (Katalitikus krakkolási eljárás fejtermékeinek fluidizált katalitikus krakkolóban végzett frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, nitrogénből és jellemzően C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-150-00-4 |
271-625-6 |
68602-84-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Kőolajtermékek, finomítói gázok; Finomítói gáz; [Összetett elegy, amely elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.] |
649-151-00-X |
271-750-6 |
68607-11-4 |
K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénező krakkolás kisnyomású elválasztó; Finomító gáz (A hidrogénező krakkoló reaktor kilépő termékének folyadék-gőz elválasztásával kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és telített, jellemzően C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-152-00-5 |
272-182-1 |
68783-06-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), finomító; Finomító gáz (Különböző ásványolaj-finomítási műveletek során kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-153-00-0 |
272-338-9 |
68814-67-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), plattformáló termék leválasztó; Finomító gáz (Naftének és aromások kémiai reformálásából kapott összetett elegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-154-00-6 |
272-343-6 |
68814-90-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett merkaptán tartalmú kerozin pentánmentesítő stabilizáló kéménygáz; Finomító gáz (Hidrogénezett merkaptán tartalmú kerozin pentánmentesítő stabilizálásából nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, hidrogén-szulfid, szén-monoxid és főként C4–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-155-00-1 |
272-775-5 |
68911-58-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett merkaptán tartalmú kerozin expanziós tartály; Finomító gáz (merkaptán tartalmú kerozin katalitikus hidrogénezésénél az expanziós tartályból nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és metánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, szén-monoxid és főként C2–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) |
649-156-00-7 |
272-776-0 |
68911-59-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), desztillátum unifiner kéntelenítés sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Az unifiner kéntelenítési eljárás folyékony termékéből sztrippelt összetett elegy. Hidrogén-szulfidból, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-157-00-2 |
272-873-8 |
68919-01-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló frakcionálás kéménygáz; Finomító gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejtermékének frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, nitrogénből és főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-158-00-8 |
272-874-3 |
68919-02-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló kimosó szekunder abszorber kéménygáz; Finomító gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejgázának kimosásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, nitrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-159-00-3 |
272-875-9 |
68919-03-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), nehéz desztillátum hidrogénező kéntelenítés sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Az erős hidrogénező kéntelenítési eljárás folyékony termékéből sztrippelt összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból és telített alifás, jellemzően C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-160-00-9 |
272-876-4 |
68919-04-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), platformáló stabilizáló kéménygáz, könnyű végtermék frakcionálás; Finomító gáz (A platformáló egység platinareaktorának könnyű végtermékeinek frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-161-00-4 |
272-880-6 |
68919-07-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), előflesselő kolonna kéménygáz, nyersolaj deszt.; Finomító gáz (A nyersolaj desztilláció első kolonnájából nyert összetett elegy. Nitrogénből és telített alifás, főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-162-00-X |
272-881-1 |
68919-08-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), kátrány sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Redukált nyersolaj frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-163-00-5 |
272-884-8 |
68919-11-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), egységesítő sztripper kéménygáz; Finomító gáz (Metán és hidrogén elegye, melyet az egységesítőből jövő termékek frakcionálásával nyerünk.) |
649-164-00-0 |
272-885-3 |
68919-12-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus hidrogénező-kéntelenített benzin elválasztó; Finomító gáz (Benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.) |
649-165-00-6 |
273-173-5 |
68952-79-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kéntelenítő; Finomító gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-166-00-1 |
273-174-0 |
68952-80-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), szivacsos abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló és gázolaj kéntelenítő fejtermék frakcionálás; Finomító gáz (A fluidizált katalitikus krakkolóból és a gázolaj kéntelenítőből származó termékek frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-167-00-7 |
273-269-7 |
68955-33-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), nyersolaj deszt. és katalitikus krakkolás; Finomító gáz (A nyersolaj desztillációból és a katalitikus krakkolási folyamatokból nyert összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, nitrogénből, szén-monoxidból valamint főként C1–C6 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll.) |
649-168-00-2 |
273-563-5 |
68989-88-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázolaj dietanolamin kimosó kéménygáz; Finomító gáz (Gázolajok dietanol-aminos kéntelenítésével kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogén-szulfidból, hidrogénből, valamint alifás, C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-169-00-8 |
295-397-2 |
92045-15-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénező-kénmentesítési kilépő termék; Finomító gáz (A hidrogénező reakció kilépő termék folyadékfázisának leválasztásával kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, hidrogén-szulfidból, valamint alifás, jellemzően C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-170-00-3 |
295-398-8 |
92045-16-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénező-kénmentesítés öblítés; Finomító gáz (A hidrogénező reaktor öblítéséből és a reformálóból származó gázok összetett elegye. Elsősorban hidrogénből, valamint alifás, főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-171-00-9 |
295-399-3 |
92045-17-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), hidrogénező kilépő termék expanziós tartály kéménygáz; Finomító gáz (A hidrogénező reakció után a kilépő termékek flesseléséből kapott összetett gázelegy. Elsősorban hidrogénből, valamint alifás, főleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-172-00-4 |
295-400-7 |
92045-18-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), benzin vízgőzpirolízis nagynyomású maradékgáz; Finomító gáz (A benzin vízgőzpirolízis termékeinek nem kondenzálódó részeinek és a rákövetkező termékek készítése során nyert maradék-gázoknak a keverékeként kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, valamint jellemzően C1–C5 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll, földgázzal keverhető.) |
649-173-00-X |
295-401-2 |
92045-19-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), maradék viszkozitás-ccökkentés; Finomító gáz (Maradékok kemencében történő viszkozitás-ccökkentéséből kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogén-szulfidból, valamint jellemzően C1–C5 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll.) |
649-174-00-5 |
295-402-8 |
92045-20-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C3–4; Ásványolajgáz (Nyersolaj krakkolásából nyert termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban propánból és propilénből áll, forrásponttartomány: közelítőleg -51 °C és -1 °C között.) |
649-177-00-1 |
268-629-5 |
68131-75-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkolt desztillátum és katalitikus krakkolt benzin frakcionáló abszorber; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási desztillátum és katalitikusan reformált benzin desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-178-00-7 |
269-617-2 |
68307-98-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikus polimerizáció benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolajgáz (A benzin polimerizációjából származó termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-179-00-2 |
269-618-8 |
68307-99-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionáló stabilizáló, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (A katalitikusan reformált benzin – melyből a hidrogén-szulfidot aminnal eltávolították – frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-180-00-8 |
269-619-3 |
68308-00-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénezés sztrippelt; Ásványolajgáz (Termikusan krakkolt desztillátumok katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-181-00-3 |
269-620-9 |
68308-01-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású desztillátum hidrogénező-kénmentesítés, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású desztillátumok – melyekből a hidrogén-szulfidot aminnal eltávolították – katalitikus hidrogénező-kénmentesítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-182-00-9 |
269-630-3 |
68308-10-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), gázolaj katalitikus krakkolás abszorber; Ásványolajgáz (Gázolaj katalitikus krakkolási termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-183-00-4 |
269-623-5 |
68308-03-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerő üzem; Ásványolajgáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-184-00-X |
269-624-0 |
68308-04-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerő üzem etánmentesítő; Ásványolajgáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-185-00-5 |
269-625-6 |
68308-05-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített desztillátum és hidrogénezéssel kénmentesített benzin frakcionáló, savmentes; Ásványolajgáz (Hidrogénezéssel kénmentesített benzin és desztillált szénhidrogén-anyagáramok frakcionálásával kapott, a savas szennyeződések eltávolítására kezelt összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-186-00-0 |
269-626-1 |
68308-06-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített vákuumgázolaj sztrippelő, hidrogén-szulfidmentes,; Ásványolajgáz (Katalitikus hidrogénezéssel kénmentesített vákuumgázolaj – melyből a hidrogén-szulfidot aminkezeléssel eltávolították – sztrippelő stabilizásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-187-00-6 |
269-627-7 |
68308-07-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású benzin stabilizáló, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (A hidrogén-szulfid eltávolítására aminnal kezelt könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-188-00-1 |
269-629-8 |
68308-09-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), propán-propilén alkiláló kiindulási termék etánmentesítő; Ásványolajgáz (Propán propilén reakciótermékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-189-00-7 |
269-631-9 |
68308-11-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel-kénmentesített vákuumgázolaj, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolajgáz (Katalitikus hidrogénezéssel kénmentesített és a hidrogén-szulfid eltávolítására aminnal kezelt vákuumgázolajból nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-190-00-2 |
269-632-4 |
68308-12-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt fejtermékek; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll hozzávetőleg -40-től 32 °C-ig terjedő forrásponttartománnyal.) |
649-191-00-8 |
270-071-2 |
68409-99-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Alkánok, C1–2, Ásványolajgáz |
649-193-00-9 |
270-651-5 |
68475-57-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Alkánok, C2–3, Ásványolajgáz |
649-194-00-4 |
270-652-0 |
68475-58-1 |
►M20 H, ◄ K |
|
Alkánok, C3–4, Ásványolajgáz |
649-195-00-X |
270-653-6 |
68475-59-2 |
►M20 H, ◄ K |
|
Alkánok, C4–5, Ásványolajgáz |
649-196-00-5 |
270-654-1 |
68475-60-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Tüzelőanyaggázok; Ásványolajgáz (Könnyű gázokból álló összetétel. Elsődlegesen hidrogénből és/vagy kis mólsúlyú szénhidrogénekből áll.) |
649-197-00-0 |
270-667-2 |
68476-26-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Tüzelőanyaggázok, nyersolaj desztillátumok; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillációjából és benzin katalitikus reformálásából kapott könnyű gázok összetett elegye. Hidrogénből és jellemzően C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg -217 °C és -12 °C között.) |
649-198-00-6 |
270-670-9 |
68476-29-9 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C3–4, Ásványolajgáz |
649-199-00-1 |
270-681-9 |
68476-40-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C4–5, Ásványolajgáz |
649-200-00-5 |
270-682-4 |
68476-42-6 |
►M20 H, ◄ K |
|
Szénhidrogének, C2–4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz |
649-201-00-0 |
270-689-2 |
68476-49-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Ásványolajgázok, cseppfolyósított; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: hozzávetőleg -40-től 80 °C-ig.) |
649-202-00-6 |
270-704-2 |
68476-85-7 |
|
|
Ásványolajgázok, cseppfolyósított, kéntelenített; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogénelegy, melyet úgy nyerünk, hogy cseppfolyósított szénhidrogéngázokat egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C3–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: hozzávetőleg -40-től 80 °C-ig.) |
649-203-00-1 |
270-705-8 |
68476-86-8 |
|
|
Gázok (ásványolaj), C3–4, izobutánban gazdag; Ásványolajgáz (C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogének, jellemzően bután és izobután, desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. C3–C4 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből, főleg izobutánból áll.) |
649-204-00-7 |
270-724-1 |
68477-33-8 |
►M20 H, ◄ K |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C3–6, piperilénben gazdag; Ásványolajgáz (C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen alifás szénhidrogének desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. C3–C6 szénatom-számú telített és telítetlen szénhidrogénekből, főleg piperilénekből áll.) |
649-205-00-2 |
270-726-2 |
68477-35-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), bután lehasító fejtermékek; Ásványolajgáz (A bután anyagáram desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-206-00-8 |
270-750-3 |
68477-69-0 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), C2–3; Ásványolajgáz (Katalitikus frakcionálási folyamatból származó termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg etánból, etilénből, propánból és propilénből áll.) |
649-207-00-3 |
270-751-9 |
68477-70-3 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt gázolaj propánmentesítő fenéktermékek, C4-ben gazdag, savmentes; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt gázolaj szénhidrogénáram frakcionálásából kapott és a hidrogén-szulfid és más savas komponensek eltávolítása érdekében kezelt összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből, jellemzően C4-ből áll.) |
649-208-00-9 |
270-752-4 |
68477-71-4 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítő fenéktermékek, C3–5-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-209-00-4 |
270-754-5 |
68477-72-5 |
►M20 H, ◄ K |
|
Véggáz (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolajgáz (Izomerizált benzin termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.) |
649-210-00-X |
269-628-2 |
68308-08-7 |
►M20 H, ◄ K |
|
Gazolin, természetes; Alacsony forráspontú benzin; [Földgázból pl. kifagyasztással vagy abszorpcióval leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített alifás szénhidrogénekből áll, amelyek szénatomszáma főként a C4–C8 tartományban van. Hozzávetőlegesen a mínusz 20 °C-tól 120 °C-ig (– 4 °F-től 248 °F-ig) terjedő tartományban forr.] |
649-261-00-8 |
232-349-1 |
8006-61-9 |
P |
|
Benzin; Alacsony forráspontú benzin; [Földgáz desztillációval kapott finomított, részben finomított, ill. vagy finomítatlan termékek. Főleg C5–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 100 °C-tól 200 °C-ig (212 °F-től 392 °F-ig) terjed.] |
649-262-00-3 |
232-443-2 |
8030-30-6 |
P |
|
Ligroin; Alacsony forráspontú benzin; [Ásványolaj frakcionált desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Ennek a frakciónak a forrástartománya 20 °C-tól 135 °C-ig (58 °F-től 275 °F-ig) terjed.] |
649-263-00-9 |
232-453-7 |
8032-32-4 |
P |
|
Benzin (nyersolaj), nehéz közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin; Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 65 °C-tól 230 °C-ig (149 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-264-00-4 |
265-041-0 |
64741-41-9 |
P |
|
Benzin (nyersolaj), teljes közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin; Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4 – C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 220 °C-ig (– 4 °F-től 428 °F-ig) terjed.] |
649-265-00-X |
265-042-6 |
64741-42-0 |
P |
|
Benzin (nyersolaj), könnyű közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin; Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 180 °C-ig (– 4 °F-től 356 °F-ig) terjed.] |
649-266-00-5 |
265-046-8 |
64741-46-4 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj), könnyű alifás; Alacsony forráspontú benzin; Nyersolaj vagy természetes gazolin desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően a C5–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya 35 °C-tól 160 °C-ig (95 °F-től 320 °F-ig) terjed.] |
649-267-00-0 |
265-192-2 |
64742-89-8 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), közvetlen lepárlású könnyű; Alacsony forráspontú benzin; Nyersolaj desztillációval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C2 – C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 88 °C-tól 99 °C-ig (– 127 °F-től 210 °F-ig) terjed.] |
649-268-00-6 |
270-077-5 |
68410-05-9 |
P |
|
Gazolin, gőzhasznosítás; Alacsony forráspontú benzin; [gőzvisszanyerő rendszerekben levő gázokból hűtéssel leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 196 °C-ig (– 4 °F-től 384 °F-ig) terjed.] |
649-269-00-1 |
271-025-4 |
68514-15-8 |
P |
|
Gazolin, közvetlen lepárlású, lepárló torony; Alacsony forráspontú benzin; [Nyersolaj desztillációjánál a lepárló toronyból nyert összetett szénhidrogénelegy. Forrásponttartománya 36,1 °C-tól 193,3 °C-ig (97 °F-től 380 °F-ig) terjed.] |
649-270-00-7 |
271-727-0 |
68606-11-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nem kéntelenített; Alacsony forráspontú benzin; [Különböző finomítási folyamatokból származó benzináramok desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 – C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 0 °C-tól 230 °C-ig (25 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-271-00-2 |
272-186-3 |
68783-12-0 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű, közvetlen lepárlású gazolin frakcionáló stabilizáló fejtermékek; Alacsony forráspontú benzin; Könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Telített alifás, jellemzően C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-272-00-8 |
272-931-2 |
68921-08-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz közvetlen lepárlású, aromás tart.; Alacsony forráspontú benzin; [Nyersolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb.130 °C-tól 210 °C-ig (266 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
649-273-00-3 |
309-945-6 |
101631-20-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljes alkilát; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel lejátszódó reakciójának termékeiből desztillálással nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg elágazó láncú telített, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 90 °C-tól 220 °C-ig (194 °F-től 428 °F-ig) terjed.] |
649-274-00-9 |
265-066-7 |
64741-64-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz alkilát; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel lejátszódó reakciójának termékeiből desztillálással kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg elágazó láncú telített, jellemzően C9–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 150 °C-tól 220 °C-ig (302 °F-től 428 °F-ig) terjed.] |
649-275-00-4 |
265-067-2 |
64741-65-7 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű alkilát; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel lejátszódó reakciójának termékeiből desztillálással nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg elágazó láncú telített, jellemzően C7–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 90 °C-tól 160 °C-ig (194 °F-től 320 °F-ig) terjed.] |
649-276-00-X |
265-068-8 |
64741-66-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), izomerizált; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Egyenes láncú paraffinos C4–C6 szénatomszámú szénhidrogének katalitikus izomerizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből, például izobutánból, izopentánból, 2,2-dimetilbutánból, 2-metilpentánból és 3-metilpentánból áll.] |
649-277-00-5 |
265-073-5 |
64741-70-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), oldószeres finomítású, könnyű; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Oldószeres extrakciós eljárásból raffinátumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 190 °C-ig (95 °F-től 374 °F-ig) terjed.] |
649-278-00-0 |
265-086-6 |
64741-84-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), oldószeres finomítású, nehéz; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Oldószeres extrakciós eljárásból raffinátumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 90 °C-tól 230 °C-ig (194 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-279-00-6 |
265-095-5 |
64741-92-0 |
P |
|
Raffinátumok (ásványolaj), katalitikus reformáló etilén-glikol-víz ellenáramú extraktok; Alacsony forráspontú módosított benzin; [A katalitikus reformáló áramnál az UDEX extrakciós eljárásban finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy. Telített, jellemzően C6–C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-280-00-1 |
270-088-5 |
68410-71-9 |
P |
|
Raffinátumok (ásványolaj), reformáló Lurgi-egység leválasztó; Alacsony forráspontú módosított benzin; [A Lurgi leválasztó egységnél finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg nem aromás szénhidrogénekből, valamint kis mennyiségű, jellemzően C6–C8 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből áll.] |
649-281-00-7 |
270-349-3 |
68425-35-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljes alkilát, butántartalmú; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Izobutánnak általában C3–C5 szénatomszámú monoolefinekkel lejátszódó reakciójának termékeiből desztillálással kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg elágazó láncú telített, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből, valamint kevés butánból áll. Forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 200 °C-ig (95 °F-től 428 °F-ig) terjed.] |
649-282-00-2 |
271-267-0 |
68527-27-5 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzin vízgőzzel krakkolt oldószeres finomítású könnyű hidrogénezett; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Vízgőzzel krakkolt benzin hidrogénezett könnyű desztillátumának oldószeres extrakciójából finomítványként kapott összetett szénhidrogénelegy.] |
649-283-00-8 |
295-315-5 |
91995-53-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), C4-12 bután-alkilát, izooktánban gazdag; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Butánok alkilezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, izooktánban gazdag, forrásponttartománya pedig kb. 35 °C-tól 210 °C-ig (95 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
649-284-00-3 |
295-430-0 |
92045-49-3 |
P |
|
Szénhidrogének, hidrogénezett könnyű benzin desztillátumok, oldószeres finomítás; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Hidrogénezett benzin desztillációjával, majd oldószeres extrahálásával és desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből áll, forrásponttartománya kb. 94 °C-tól 99 °C-ig (201 °F-től 210 °F-ig) terjed.] |
649-285-00-9 |
295-436-3 |
92045-55-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), izomerizálás, C6-frakció; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Katalitikusan izomerizált gazolin desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg hexán izomerekből áll, a forrásponttartomány kb. 60 °C-tól 66 °C-ig (140 °F-től 151 °F-ig) terjed.] |
649-286-00-4 |
295-440-5 |
92045-58-4 |
P |
|
Szénhidrogének, C6-7, benzin krakkolás, oldószeres finomítás; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Katalitikusan teljesen hidrogénezett benzolban gazdag szénhidrogén-párlatból, amelyet előhidrogénezett krakkolt benzinből desztillációs úton nyertek, a benzol szorpciójával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg paraffinos és nafténes, jellemzően C6–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. a 70 °C-tól 100 °C-ig (158 °F-től 212 °F-ig) terjed.] |
649-287-00-X |
295-446-8 |
92045-64-2 |
P |
|
Szénhidrogének, C6-ban gazdag, hidrogénezett könnyű benzin desztillátumok, oldószeres finomítás; Alacsony forráspontú módosított benzin; [Hidrogénezett benzin desztillációjával, majd ezt követő oldószeres extrakcióval kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 65 °C-tól 70 °C-ig (149 °F-től 158 °F-ig) terjed.] |
649-288-00-5 |
309-871-4 |
101316-67-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz katalitikusan krakkolt; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 65 °C-tól 230 °C-ig (148 °F-től 446 °F-ig) terjed. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen szénhidrogéneket.] |
649-289-00-0 |
265-055-7 |
64741-54-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan krakkolt; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Katalitikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy Főleg a C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 190 C-ig (– 4 C-tól 374 °F-ig) terjed.] Viszonylag Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz tartalmaz telítetlen szénhidrogéneket.] |
649-290-00-6 |
265-056-2 |
64741-55-5 |
P |
|
Szénhidrogének, C3-11, katalitikus krakkoló desztillátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Katalitikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg a C3–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 204 °C-ig (400 °F-ig) terjed.] |
649-291-00-1 |
270-686-6 |
68476-46-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan krakkolt könnyű desztillátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy Főleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-292-00-7 |
272-185-8 |
68783-09-5 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzin vízgőzzel krakkolt származék, hidrogénezett könnyű aromás; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Vízgőzzel krakkolt benzin desztillátumának kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás szénhidrogénekből áll.] |
649-293-00-2 |
295-311-3 |
91995-50-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz katalitikusan krakkolt, kéntelenített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Összetett szénhidrogénelegy, amelyet úgy nyernek, hogy katalitikusan krakkolt ásványolaj-desztillátumot egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetnek alá. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 60 °C-tól 200 °C-ig (140 °F-től 392 °F-ig) terjed.] |
649-294-00-8 |
295-431-6 |
92045-50-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan krakkolt kéntelenített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Összetett szénhidrogénelegy, amelyet úgy nyernek, hogy katalitikusan krakkolt ásványolaj-desztillátumot egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetik alá. Főleg olyan szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 210 °C-ig (95 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
649-295-00-3 |
295-441-0 |
92045-59-5 |
P |
|
Szénhidrogének, C8-12, katalitikus krakkolás, vegyileg semlegesített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Katalitikus krakkolás párlatát lúgos mosásnak alávetve, majd desztillációval nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8 – C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 130 °C-tól 210 °C-ig (266 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
649-296-00-9 |
295-794-0 |
92128-94-4 |
P |
|
Szénhidrogének, C8-12, katalitikus krakkoló desztillátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin; [Katalitikus krakkolási termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb.140 °C-tól 210 °C-ig (284 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
649-297-00-4 |
309-974-4 |
101794-97-2 |
P |
|
Szénhidrogének, C8-12, katalitikus krakkolás, vegy. semlegesített, kéntelenített; Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt benzin |
649-298-00-X |
309-987-5 |
101896-28-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 190 °C-ig (95 °F-től 374 °F-ig) terjed.] Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz aromás és elágazó láncú szénhidrogéneket. Ez az anyagáram tartalmazhat 10 tf. % vagy több benzolt is.] |
649-299-00-5 |
265-065-1 |
64741-63-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz katalitikusan reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7-C12 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya a kb. 90 °C-tól 230 °C-ig (194 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-300-00-9 |
265-070-9 |
64741-68-0 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikusan reformált pentánmentesítő; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg alifás, jellemzően C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 49 °C-tól 63 °C-ig (– 57 °F-től 145 °F-ig) terjed.] |
649-301-00-4 |
270-660-4 |
68475-79-6 |
P |
|
Szénhidrogének, C2-6, C6-8 katalitikus reformáló; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; |
649-302-00-X |
270-687-1 |
68476-47-1 |
P |
|
Maradékok (ásványolaj), C6-8 katalitikus reformáló; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [A C6-8 kiindulási termék katalitikus reformálásának komplex maradéka. Főleg a C2-C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-303-00-5 |
270-794-3 |
68478-15-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű katalitikusan reformált, aromásoktól mentes; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, a forrásponttartomány kb. 35 °C-tól 120 °C-ig (95 °F-től 248 °F-ig) terjed. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz elágazó láncú szénhidrogéneket, az aromás komponensek el vannak távolítva.] |
649-304-00-0 |
270-993-5 |
68513-03-1 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikusan reformált közvetlen lepárlású benzin fejtermékek; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával, majd a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Telített alifás, jellemzően C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-305-00-6 |
271-008-1 |
68513-63-3 |
P |
|
Ásványolajtermékek, hidrofiner-powerformer reformátumok; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [A hidrofiner-powerformer eljárással kapott összetett szénhidrogénelegy, amelynek hozzávetőleges forrásponttartománya 27–210 °C (80–410 °F).] |
649-306-00-1 |
271-058-4 |
68514-79-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljesen reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 230 °C-ig (95 °F-től 446 °F-ig) tart.] |
649-307-00-7 |
272-895-8 |
68919-37-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Katalitikus reformálási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4 – C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 30 °C-tól 220 °C-ig (90 °F-től 430 °F-ig) terjed.] Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz aromás és elágazó láncú szénhidrogéneket. Ez az anyagáram tartalmazhat 10 tf. % vagy több benzolt is.] |
649-308-00-2 |
273-271-8 |
68955-35-1 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), katalitikusan reformált hidrogénezett könnyű C8-12 aromás frakció; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Ásványolaj benzin katalitikus reformálásával kapott összetett alkilbenzolelegy. Főleg C8–C10 szénatomszámú alkilbenzolokból áll, amelyek forrásponttartománya kb. 160 °C-tól 180 °C-ig (320 °F-től 356 °F-ig) terjed.] |
649-309-00-8 |
285-509-8 |
85116-58-1 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C8, katalitikus reformálási származék; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin |
649-310-00-3 |
295-279-0 |
91995-18-5 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C7–12, C8-ban gazdag; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Platformátum-frakcióból leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C7–C12 (elsődlegesen C8) szénatomszámú szénhidrogénekből áll, valamint tartalmazhat nem aromás szénhidrogéneket is. A forrásponttartomány mindkét esetben kb. 130 °C-tól 200 °C-ig (266 °F-től 392 °F-ig) terjed..] |
649-311-00-9 |
297-401-8 |
93571-75-6 |
P |
|
Gazolin, C5-11, nagy oktánszámú stabilizált reformált; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Túlnyomóan nafténes benzin katalitikus dehidrogénezésével kapott, nagy oktánszámú, összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás és nem aromás, jellemzően C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 45 °C-tól 185 °C-ig (113 °F-től 365 °F-ig) terjed.] |
649-312-00-4 |
297-458-9 |
93572-29-3 |
P |
|
Szénhidrogének, C7-12, C >9-aromásokban gazdag, reformálási nehéz frakció; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Platformátum-frakcióból leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg nem aromás, jellemzően C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 120 °C-tól 210 °C-ig (248 °F-től 380 °F-ig) terjed. Tartalmaz még C9 és nagyobb szénatomszámú aromás szénhidrogéneket is.] |
649-313-00-X |
297-465-7 |
93572-35-1 |
P |
|
Szénhidrogének, C5-11, nem aromásokban gazdag, reformálási könnyű frakció; Alacsony forráspontú katalitikusan reformált benzin; [Platformátum-frakcióból leválasztott összetett szénhidrogénelegy. Főleg nem aromás, jellemzően C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 125 °C-ig (94 °F-től 257 °F-ig) terjed, valamint benzolból és toluolból áll.] |
649-314-00-5 |
297-466-2 |
93572-36-2 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű termikusan krakkolt; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Termikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C4–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya – 10 °C-tól 130 °C-ig (14 °F–266 °F) terjed.] |
649-316-00-6 |
265-075-6 |
64741-74-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz termikusan krakkolt; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Termikus krakkolás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 65 °C-tól 220 °C-ig (148 °F-től 428 °F-ig) terjed.] |
649-317-00-1 |
265-085-0 |
64741-83-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), nehéz aromás; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Etán és propán termikus krakkolási termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Ez a magasabb forráspontú frakció főleg C5-7 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből, valamint kevés, főleg C5 szénatomszámú telítetlen alifás szénhidrogénből áll. Benzolt is tartalmazhat.] |
649-318-00-7 |
267-563-4 |
67891-79-6 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű aromás; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Etán és propán termikus krakkolási termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Ez az alacsonyabb forráspontú frakció főleg C5-7 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből, valamint kevés, főleg C5 szénatomszámú telítetlen alifás szénhidrogénből áll. Benzolt is tartalmazhat.] |
649-319-00-2 |
267-565-5 |
67891-80-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzinraffinátum pirolizátum, benzin elegy; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Benzin és raffinátum 816 °C-on (1 500 °F-en) történő frakcionált pirolízisével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek kb. 204 °C-on (400 °F-en) forrnak.] |
649-320-00-8 |
270-344-6 |
68425-29-6 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C6-8, benzinraffinátum pirolizátum; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Benzin és raffinátum 816 °C-on (1 500 °F-en) történő frakcionált pirolízisével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C8 szénatomszámú aromás szénhidrogénekből áll, a benzolt is beleértve.] |
649-321-00-3 |
270-658-3 |
68475-70-7 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), termikusan krakkolt benzin és gázolaj; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Termikusan krakkolt benzin és/vagy gázolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 szénatomszámú olefin-szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 33 °C-tól 60 °C-ig (91 °F-től 140 °F-ig) terjed.] |
649-322-00-9 |
271-631-9 |
68603-00-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), termikusan krakkolt benzin és gázolaj, C5-dimer-tartalmú; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Termikusan krakkolt benzin és/vagy gázolaj extraktív desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 szénatomszámú olefin-szénhidrogénekből áll, és tartalmaz kevés dimerizált C5 olefint; a forrásponttartománya pedig kb. 33 °C-tól 184 °C-ig (91 °F-től 363 °F-ig) terjed.] |
649-323-00-4 |
271-632-4 |
68603-01-0 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), termikusan krakkolt benzin és gázolaj, extraktív; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Termikusan krakkolt benzin és/vagy gázolaj extraktív desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll, jellemzően izoamilénekből, pl. 2-metil-1-buténből és 2- metil-2-buténből, amelyek forrásponttartománya kb. 31 °C-tól 40 °C-ig (88 °F-től 104 °F-ig) terjed.] |
649-324-00-X |
271-634-5 |
68603-03-2 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyű termikusan krakkolt, butánmentesített aromások; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Termikus krakkolási eljárás termékének desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás szénhidrogénekből, jellemzően benzolból áll.] |
649-325-00-5 |
273-266-0 |
68955-29-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű termikusan krakkolt, kéntelenített; Alacsony forráspontú termikusan krakkolt benzin; [Nehézolaj-frakciók magas hőmérsékletű termikus krakkolásával nyert desztillátumnak a merkaptánok átalakítását célzó kéntelenítésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, olefin- és telített szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 20 °C-tól 100 °C-ig (68 °F-től 212 °F-ig) terjed.] |
649-326-00-0 |
295-447-3 |
92045-65-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezett nehéz; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6 – C13 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 65 °C-tól 230 °C-ig (149 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-327-00-6 |
265-150-3 |
64742-48-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezett könnyű; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya –20 °C-tól 190 °C-ig (– 4 °F-től 374 °F-ig) terjed.] |
649-328-00-1 |
265-151-9 |
64742-49-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített könnyű; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Katalitikus hidrogénező kénmentesítésből kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4 – C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 190 °C-ig (– 4 °F-től 374 °F-ig) terjed.] |
649-329-00-7 |
265-178-6 |
64742-73-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített nehéz; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Katalitikus hidrogénező kénmentesítésből kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7 – C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 90 °C-tól 230 °C-ig (194 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-330-00-2 |
265-185-4 |
64742-82-1 |
P |
|
Desztillátum (ásványolaj), hidrogénezett közép, közepes forráspontú; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Hidrogénezési középpárlat desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 – C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 127 °C-tól 188 °C-ig (262 °F-től 370 °F-ig) terjed.] |
649-331-00-8 |
270-092-7 |
68410-96-8 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), könnyűpárlat hidrogénezett, alacsony forráspontú; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Hidrogénezési könnyűpárlat desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6 – C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 3 °C-tól 194 °C-ig (37 °F-től 382 °F-ig) terjed.] |
649-332-00-3 |
270-093-2 |
68410-97-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), hidrogénezett nehézbenzin, izohexánmentesítő fejtermékek; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Nehézbenzin hidrogénezése során nyert anyag desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 49 °C-tól 68 °C-ig (– 57 °F-től 155 °F-ig) terjed.] |
649-333-00-9 |
270-094-8 |
68410-98-0 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj), könnyű aromás, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C8–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 135 °C-tól 210 °C-ig (275 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
649-334-00-4 |
270-988-8 |
68512-78-7 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített termikusan krakkolt könnyű; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Termikusan krakkolt, hidrogénező kénmentesítéssel kapott desztillátum frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 23 °C-tól 195 °C-ig (73 °F-től 383 °F-ig) terjed.] |
649-335-00-X |
285-511-9 |
85116-60-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezett könnyű, cikloalkán tartalmú; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Ásványolaj-frakció desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg olyan alkánokból és cikloalkánokból áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 190 °C-ig (– 4 °F-től 374 °F-ig) terjed.] |
649-336-00-5 |
285-512-4 |
85116-61-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz vízgőzzel krakkolt, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin |
649-337-00-0 |
295-432-1 |
92045-51-7 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített teljes párlat; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Katalitikus hidrogénező kénmentesítésből kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 30 °C-tól 250 °C-ig (86 °F-től 482 °F-ig) terjed.] |
649-338-00-6 |
295-433-7 |
92045-52-8 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, vízgőzzel krakkolt, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Pirolízisből származó ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya 35 °C-tól 190 °C-ig (95 °F–374 °F) terjed.] |
649-339-00-1 |
295-438-4 |
92045-57-3 |
P |
|
Szénhidrogének, C4-12, benzinkrakkolás, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Összetett szénhidrogénelegy, amelyet benzin vízgőzzel történő krakkolási termékének desztillációjával, majd a gyantaképzők szelektív hidrogénezésével nyernek. Főleg C4 – C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 30 °C-tól 230 °C-ig (86 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-340-00-7 |
295-443-1 |
92045-61-9 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj), hidrogénezett könnyű nafténes; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Ásványolaj-frakció katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg cikloparaffinokból áll, jellemzően C6–C7 szénatomszámúakból, amelyek forrásponttartománya nagyjából 73 °C-tól 85 °C-ig (163 °F-től 185 °F-ig) terjed.] |
649-341-00-2 |
295-529-9 |
92062-15-2 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, vízgőzzel krakkolt, hidrogénezett; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Etilén gyártását célzó vízgőzzel történő krakkolási termékeinek leválasztásával, majd hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített és telítetlen paraffinokból, ciklikus paraffinokból és ciklikus aromás szénhidrogénekből áll, jellemzően C4-C10 szénatomszámúak, amelyek forrásponttartománya kb. 50 °C-tól 200 °C-ig (122 °F-től 392 °F-ig) terjed. A benzol szénhidrogének aránya elérheti a 30 (m/m)%-ot, és az elegy kis mennyiségben tartalmazhat kén- és oxigéntartalmú vegyületeket is.] |
649-342-00-8 |
296-942-7 |
93165-55-0 |
P |
|
Szénhidrogének, C6-11, hidrogénezett, dezaromatizált; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Aromások katalitikus hidrogénezés útján nafténné alakításával kapott összetett szénhidrogén oldószerelegy.] |
649-343-00-3 |
297-852-0 |
93763-33-8 |
P |
|
Szénhidrogének, C9-12, hidrogénezett, dezaromatizált; Alacsony forráspontú hidrogénezett benzin; [Aromások katalitikus hidrogénezés útján nafténné alakításával kapott összetett szénhidrogén oldószerelegy.] |
649-344-00-9 |
297-853-6 |
93763-34-9 |
P |
|
Stoddard oldószer; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Színtelen finomított ásványolaj desztillátum, mely mentes avas és kellemetlen szagoktól, forrásponttartománya kb. 148,8 °C-tól 204,4 °C-ig (300 °F-től 400 °F-ig) tart.] |
649-345-00-4 |
232-489-3 |
8052-41-3 |
P |
|
Földgáz-kondenzátumok (ásványolaj); Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Földgázból felszíni szeparátorban retrográd kondenzációval folyadékként elkülönített bonyolult összetételű szénhidrogénelegy. Főleg C2–C20 szénatomszámú szénhidrogénekből áll. Atmoszférikus nyomáson és hőmérsékleten folyadék.] |
649-346-00-X |
265-047-3 |
64741-47-5 |
P |
|
Földgáz (ásványolaj), nyers folyadékkeverék; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Gázvisszanyerő üzemben földgázból pl. kifagyasztással vagy abszorpcióval leválasztott összetett szénhidrogén folyadékelegy. Főleg telített alifás, jellemzően C2–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-347-00-5 |
265-048-9 |
64741-48-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, hidrokrakkolt; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált; [Hidrokrakkolási eljárás termékeinek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetett, jellemzően C4–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 180 °C-ig (– 4 °F-től 356 °F-ig) terjed.] |
649-348-00-0 |
265-071-4 |
64741-69-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), nehéz, hidrokrakkolt; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Hidrokrakkolási eljárás termékeinek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített, jellemzően C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 65 °C-tól 230 °C-ig (148 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-349-00-6 |
265-079-8 |
64741-78-2 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), kéntelenített; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Merkaptánok átalakítását, ill. savas szennyeződések eltávolítását célzó kéntelenítésnek alávetett ásványolaj benzinből nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 10 °C-tól 230 °C-ig (14 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-350-00-1 |
265-089-2 |
64741-87-3 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), savval kezelt; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Kénsavas kezeléssel raffinátumként kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7 – C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 90 °C-tól 230 °C-ig (194 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-351-00-7 |
265-115-2 |
64742-15-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), vegyileg semlegesített nehéz; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Savas anyagok eltávolítása céljából történő kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 65 °C-tól 230 °C-ig (149 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-352-00-2 |
265-122-0 |
64742-22-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), vegyileg semlegesített könnyű; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Savas anyagok eltávolítása céljából történő kezeléssel nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 190 °C-ig (– 4 °F-től 374 °F-ig) terjed.] |
649-353-00-8 |
265-123-6 |
64742-23-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan viaszmentesített; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Ásványolaj-frakció katalitikus viasztalanításából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 230 °C-ig (95 °F-től 446 °F-ig) terjed.] |
649-354-00-3 |
265-170-2 |
64742-66-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, vízgőzzel krakkolt; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 190 °C-ig (– 4 °F-től 374 °F-ig) tart. Valószínűleg 10 tf. % vagy több benzolt tartalmaz.] |
649-355-00-9 |
265-187-5 |
64742-83-2 |
P |
|
Lakkbenzin (ásványolaj), könnyű aromás; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Aromás nafta desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb.135 °C-tól 210 °C-ig (275 °F-től 410 °F-ig) terjed.] |
649-356-00-4 |
265-199-0 |
64742-95-6 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C6-10, savval kezelt, semlegesített; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-357-00-X |
268-618-5 |
68131-49-7 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C3-5 2-metil-2-buténben gazdag; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Általában C3-C5 szénatomszámú szénhidrogének, túlnyomóan izopentán és 3-metil-1-butén desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Telített és telítetlen, jellemzően C3-C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, túlnyomóan 2-metil-2-buténből).] |
649-358-00-5 |
270-725-7 |
68477-34-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), polimerizált vízgőzzel krakkolt ásványolaj desztillátumok, C5-12-frakció; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Polimerizált vízgőzzel krakkolt ásványolaj párlat desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-359-00-0 |
270-735-1 |
68477-50-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), vízgőzzel krakkolt, C5-12-frakció; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Telítetlen, jellemzően C5–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-360-00-6 |
270-736-7 |
68477-53-2 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), vízgőzzel krakkolt, C5-10-frakció, könnyű, vízgőzzel krakkolt ásványolaj benzin C5-frakcióval keverve; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-361-00-1 |
270-738-8 |
68477-55-4 |
P |
|
Extraktumok (ásványolaj), hideg-savas, C4–6; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Telített és telítetlen alifás, jellemzően C3–C6 szénatomszámú szénhidrogének, túlnyomóan pentánok és amilének hideg savas extrahálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telített és telítetlen, C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből, túlnyomóan C5-ből áll.] |
649-362-00-7 |
270-741-4 |
68477-61-2 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), pentánmentesítő fejtermékek; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Katalitikusan krakkolt gázáramból kapott összetett szénhidrogénelegy. Alifás, jellemzően C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-363-00-2 |
270-771-8 |
68477-89-4 |
P |
|
Maradékok (ásványolaj), bután lehasító fenéktermékek; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Butánpárlat desztillációjával kapott összetett maradék termék. Alifás, jellemzően C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-364-00-8 |
270-791-7 |
68478-12-6 |
P |
|
Maradék olajok (ásványolaj), izobutánmentesítő torony; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Bután-butilén anyagáram atmoszférikus desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Alifás, jellemzően C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-365-00-3 |
270-795-9 |
68478-16-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), teljes kokszoló; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Fluidizált kokszolóból származó termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg telítetlen, jellemzően C4–C15 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya 43 °C-tól 250 °C-ig (110 °F–500 °F) terjed.] |
649-366-00-9 |
270-991-4 |
68513-02-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), vízgőzzel krakkolt közép aromás; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 130 °C-tól 220 °C-ig (266 °F-től 428 °F-ig) terjed.] |
649-367-00-4 |
271-138-9 |
68516-20-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), derített teljes közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [A teljes közvetlen lepárlású, derítőfölddel kezelt benzin poláris komponenseinek és szennyeződéseinek eltávolítását célzó, rendszerint perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 220 °C-ig (– 4 °F-től 429 °F-ig) terjed.] |
649-368-00-X |
271-262-3 |
68527-21-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), derített könnyű közvetlen lepárlású; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [A könnyű közvetlen lepárlású, derítőfölddel kezelt benzin poláris komponenseinek és szennyeződéseinek eltávolítását célzó, rendszerint perkolációs módszerrel történt kezelésével kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 93 °C-tól 180 °C-ig (200 °F-től 356 °F-ig) terjed.] |
649-369-00-5 |
271-263-9 |
68527-22-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, vízgőzzel krakkolt aromás; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C9 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 110 °C-tól 165 °C-ig (230 °F-től 329 °F-ig) terjed.] |
649-370-00-0 |
271-264-4 |
68527-23-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, vízgőzzel krakkolt, benzolmentesített; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 80 °C-tól 218 °C-ig (176 °F-től 424 °F-ig) terjed.] |
649-371-00-6 |
271-266-5 |
68527-26-4 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), aromás tartalmú; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-372-00-1 |
271-635-0 |
68603-08-7 |
P |
|
Gazolin, pirolízis, butánmentesítő fenéktermékek; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Propánmentesítő fenéktermékek frakcionálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-373-00-7 |
271-726-5 |
68606-10-0 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, kéntelenített; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Összetett szénhidrogénelegy, amelyet úgy nyernek, hogy egy ásványolaj-desztillátumot egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetnek alá. Főleg telített és telítetlen, jellemzően C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. – 20 °C-tól 100 °C-ig (– 4 °F-től 212 °F-ig) terjed.] |
649-374-00-2 |
272-206-0 |
68783-66-4 |
P |
|
Földgáz kondenzátumok; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Földgázból leválasztott és/vagy kondenzált összetett szénhidrogén folyadékelegy, amelyet szállítás során vagy a kútfejnél gyűjtenek össze és/vagy a termelés, továbbítás elosztóvezetékek melletti mélyedésekből, mosókból stb. nyernek. Főleg C2–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-375-00-8 |
272-896-3 |
68919-39-1 |
J |
|
Desztillátumok (ásványolaj), benzinegységesítő sztrippelő; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [A benzinegységesítő termékeinek sztrippelésével nyert összetett szénhidrogénelegy. Telített alifás, jellemzően C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-376-00-3 |
272-932-8 |
68921-09-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), katalitikusan reformált könnyű, aromásmentes frakció; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Katalitikusan reformált könnyű benzinből az aromások szelektív abszorpciós eljárással történt eltávolítása után visszamaradó összetett szénhidrogénelegy. Főleg paraffinos és ciklusos, jellemzően C5–C8 szénatomszámú vegyületekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 66 °C-tól 121 °C-ig (151 °F-től 250 °F-ig) terjed.] |
649-377-00-9 |
285-510-3 |
85116-59-2 |
P |
|
Gazolin; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Összetett szénhidrogénelegy, mely főleg C3-nál nagyobb szénatomszámú paraffinokból, cikloparaffinokból, aromás és olefin-szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 30 C-tól 260 °C-ig (86 °F-től 500 °F-ig) terjed.)] |
649-378-00-4 |
289-220-8 |
86290-81-5 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C7-8, dezalkilezett termékek, deszt. maradékok; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-379-00-X |
292-698-0 |
90989-42-7 |
P |
|
Szénhidrogének, C4-6, pentánmentesítő könnyű termékek, aromás hidrogénező; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Pentánmentesítő kolonnából az aromás töltetek hidrogénezését megelőzően első párlatként nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből, jellemzően pentánokból és penténekből áll, a forrásponttartomány 25 °C-tól 40 °C-ig (77 °F-től 104 °F-ig) terjed.] |
649-380-00-5 |
295-298-4 |
91995-38-9 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), melegen szikkasztott vízgőzzel krakkolt benzin, C5-ben gazdag; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [A melegen szikkasztott vízgőzzel krakkolt benzin desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C6, túlnyomóan C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-381-00-0 |
295-302-4 |
91995-41-4 |
P |
|
Extraktumok (ásványolaj), katalitikusan reformált könnyű benzin oldószeres; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Katalitikusan reformált benzinpárlat oldószeres extrakciójával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 100 °C-tól 200 °C-ig (212 °F-től 392 °F-ig) terjed.] |
649-382-00-6 |
295-331-2 |
91995-68-5 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kéntelenített könnyű, dezaromatizált; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Hidrogénezéssel kéntelenített és dezaromatizált könnyű ásványolaj-frakciók desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7 szénatomszámú paraffinokból és cikloparaffinokból áll, amelyek forrásponttartománya kb. 90 °C-tól 100 °C-ig (194 °F-től 212 °F-ig) terjed.] |
649-383-00-1 |
295-434-2 |
92045-53-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, C5-ben gazdag, kéntelenített; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Merkaptánok átalakítását, ill. savas szennyezések eltávolítását célzó kéntelenítésnek alávetett ásványolaj benzinből nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C5, túlnyomóan C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. -10 °C-tól 35 °C-ig (14 °F-től 95 °F-ig) terjed.] |
649-384-00-7 |
295-442-6 |
92045-60-8 |
P |
|
Szénhidrogének, C8-11, benzinkrakkolás, toluolpárlat; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Előhidrogénezett krakkolt benzin desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C8–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 130 °C-tól 205 °C-ig (266 °F-től 401 °F-ig) terjed.] |
649-385-00-2 |
295-444-7 |
92045-62-0 |
P |
|
Szénhidrogének, C4-11, benzinkrakkolás, aromásmentes; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Előhidrogénezett krakkolt benzinből a benzol- és toluoltartalmú párlatok és a magasabb forráspontú frakció leválasztását követő desztillációval nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C4–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 30 °C-tól 205 °C-ig (86 °F-től 401 °F-ig) terjed.] |
649-386-00-8 |
295-445-2 |
92045-63-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, melegen szikkasztott, vízgőzzel krakkolt Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [A vízgőzzel krakkolt benzin frakcionálásával egy meleg szikkasztási folyamatot követően kapott összetett szinhidrogénelegy. Főleg C4–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 0 °C-tól 80 °C-ig (32 °F-től 176 °F-ig) terjed.] |
649-387-00-3 |
296-028-8 |
92201-97-3 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C6-ban gazdag; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Ásványolaj kiindulási anyagok desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C7 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, gazdag C6-ban, forrásponttartománya hozzávetőlegesen 60 °C-tól 70 °C-ig (140 °F-től 158 °F-ig) terjed.] |
649-388-00-9 |
296-903-4 |
93165-19-6 |
P |
|
Gazolin, pirolízis, hidrogénezett; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Pirolízis gazolin hidrogénezésének desztillációs frakciója, amelynek forrásponttartománya hozzávetőlegesen 20 °C-tól 200 °C-ig (68 °F-től 392 °F-ig) terjed.] |
649-389-00-4 |
302-639-3 |
94114-03-1 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), vízgőzzel krakkolt, C8-12-frakció, polimerizált, könnyű desztillátumok; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt desztillátumok polimerizált C8–C12 frakciójának desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg aromás, jellemzően C8–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-390-00-X |
305-750-5 |
95009-23-7 |
P |
|
Extraktumok (ásványolaj), nehéz oldószerbenzin, derített; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Nehéz oldószerbenzines ásványolaj-extraktum derítőföldes kezelésével nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C10 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 80 °C-tól 180 °C-ig (175 °F-től 356 °F-ig) terjed.] |
649-391-00-5 |
308-261-5 |
97926-43-7 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, vízgőzzel krakkolt, benzolmentesített, hőkezelt; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Benzolmentesített, vízgőzzel krakkolt könnyű ásványolaj nafta desztillációjával és kezelésével kapott bonyolult összetételű szénhidrogénelegy. Főleg C7–C12 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 95 °C-tól 200 °C-ig (203 °F-től 392 °F-ig) terjed.] |
649-392-00-0 |
308-713-1 |
98219-46-6 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), könnyű, vízgőzzel krakkolt, hőkezelt; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Könnyű, vízgőzzel krakkolt ásványolaj benzin hőkezelésével és desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C6 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 35 °C-tól 80 °C-ig (95 °F-től 176 °F-ig) terjed.] |
649-393-00-6 |
308-714-7 |
98219-47-7 |
P |
|
Desztillátumok (ásványolaj), C7-9, C8-ban gazdag, hidrogénezéssel kéntelenített, dezaromatizált; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Könnyű, hidrogénezéssel kénmentesített ásványolaj frakció desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C7–C9, túlnyomóan C8 szénatomszámú paraffinokból és cikloparaffinokból áll, amelyek forrásponttartománya kb. 120 °C-tól 130 °C-ig (248 °F-től 266 °F-ig) terjed.] |
649-394-00-1 |
309-862-5 |
101316-56-7 |
P |
|
Szénhidrogének, C6-8, hidrogénezett szorpcióval dezaromatizált, toluolfinomítás; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Krakkolt gazolin katalitikus hidrogénezéséből származó szénhidrogén-frakcióból a toluol szorpciója során kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C6–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 80 °C-tól 135 °C-ig (176 °F-től 275 °F-ig) terjed.] |
649-395-00-7 |
309-870-9 |
101316-66-9 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített teljes kokszoló; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Hidrogénezéssel kénmentesített kokszoló desztillátum frakcionálásával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C11 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 23 °C-tól 196 °C-ig (73 °F-től 385 °F-ig) terjed.] |
649-396-00-2 |
309-879-8 |
101316-76-1 |
P |
|
Benzin (ásványolaj), kéntelenített, könnyű; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Merkaptánok átalakítását, ill. szennyezések eltávolítását célzó kéntelenítésnek alávetett ásványolaj benzinből nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5–C8 szénatomszámú szénhidrogénekből áll, amelyek forrásponttartománya kb. 20 °C-tól 130 °C-ig (68 °F-től 266 °F-ig) terjed.] |
649-397-00-8 |
309-976-5 |
101795-01-1 |
P |
|
Szénhidrogéne, C3-6, C5-ben gazdag, vízgőzzel krakkolt benzin; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt benzin desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C3–C6, túlnyomóan C5 szénatomszámú szénhidrogénekből áll.] |
649-398-00-3 |
310-012-0 |
102110-14-5 |
P |
|
Szénhidrogének, C5-ben gazdag, diciklopentadién tartalmú; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel krakkolt termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C5 szénatomszámú szénhidrogénekből és diciklopentadiénből áll, forrásponttartomány: 30 °C-tól 170 °C-ig (86 °F-től 338 °F-ig).] |
649-399-00-9 |
310-013-6 |
102110-15-6 |
P |
|
Maradékok (ásványolaj), vízgőzzel krakkolt, könnyű, aromás; Alacsony forráspontú benzin- nem specifikált; [Vízgőzzel történő krakkolásból vagy hasonló folyamatból származó termékek desztillációjával kapott összetett szénhidrogénelegy, amelyből a nagyon könnyű termékek lehajtásával egy C5 vagy annál nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmazó maradékot kapunk. Főleg aromás, jellemzően C5-nél magasabb szénatomszámú szénhidrogénekből áll, és forráspontja hozzávetőlegesen 40 °C (104 °F) felett van.] |
649-400-00-2 |
310-057-6 |
102110-55-4 |
P |
|
Szénhidrogének, C≥ 5, C5-6-ban gazdag; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-401-00-8 |
270-690-8 |
68476-50-6 |
P |
|
Szénhidrogének, C5-ben gazdag; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-402-00-3 |
270-695-5 |
68476-55-1 |
P |
|
Aromás szénhidrogének, C8-10; Alacsony forráspontú benzin – nem specifikált |
649-403-00-9 |
292-695-4 |
90989-39-2 |
P |
5. függelék
30. tétel – Reprodukciót károsító anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat)/1. kategória (3.2. táblázat)
|
Anyagok |
Indexszám |
EC-szám |
CAS-szám |
Megjegyzés |
|
Szén-monoxid |
006-001-00-2 |
211-128-3 |
630-08-0 |
|
|
Ólom-hexafluor-szilikát |
009-014-00-1 |
247-278-1 |
25808-74-6 |
|
|
Iszap, üledék, elektrolitos rézfinomítás, réztelenített |
028-015-00-8 |
305-433-1 |
94551-87-8 |
|
|
Kovasav, ólom-nikkel-só |
028-050-00-9 |
— |
68130-19-8 |
|
|
Ólom-vegyületek, kivéve az e mellékletben másutt nevesített anyagokat |
082-001-00-6 |
|
|
A ►M5 , E ◄ |
|
Ólom-alkilok |
082-002-00-1 |
|
|
A ►M5 , E ◄ |
|
Ólom-azid |
082-003-00-7 |
236-542-1 |
13424-46-9 |
|
|
Ólom-kromát |
082-004-00-2 |
231-846-0 |
7758-97-6 |
|
|
Ólom-diacetát |
082-005-00-8 |
206-104-4 |
301-04-2 |
|
|
Triólom-bisz(ortofoszfát) |
082-006-00-3 |
231-205-5 |
7446-27-7 |
|
|
Ólom-acetát |
082-007-00-9 |
215-630-3 |
1335-32-6 |
|
|
Ólom(II)-metánszulfonát |
082-008-00-4 |
401-750-5 |
17570-76-2 |
|
|
C.I. Pigment Yellow 34 (Ez az anyag a Colour Indexben (Szín Index) C.I. 77603 szám alatt szerepel) |
082-009-00-X |
215-693-7 |
1344-37-2 |
|
|
C.I. Pigment Red 104 (Ez az anyag a Colour Indexben (Szín Index) C.I. 77605 szám alatt szerepel) |
082-010-00-5 |
235-759-9 |
12656-85-8 |
|
|
Ólom-hidrogén-arzenát |
082-011-00-0 |
232-064-2 |
7784-40-9 |
|
|
1,2-dibróm-3-klórpropán |
602-021-00-6 |
202-479-3 |
96-12-8 |
|
|
2-brómpropán |
602-085-00-5- |
200-855-1 |
75-26-3 |
►M5 E ◄ |
|
Warfarin; 4-hidroxi-3-(3-oxo-1-fenil-butil)-kumarin |
607-056-00-0 |
201-377-6 |
81-81-2 |
|
|
Ólom-2,4,6-trinitro-rezorcin-oxid, ólom-sztifnát |
609-019-00-4 |
239-290-0 |
15245-44-0 |
|
6. függelék
30. tétel – Reprodukciót károsító anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat)/2. kategória (3.2. táblázat)
|
Anyagok |
Indexszám |
EC-szám |
CAS-szám |
Megjegyzés |
|
Dibutil-ón-hidrogén-borát |
005-006-00-7 |
401-040-5 |
75113-37-0 |
|
|
Bórsav; [1] |
005-007-00-2 |
233-139-2 [1] |
10043-35-3 [1] |
|
|
Bórsav, nyers természetes, max. 85 % H3BO3–tartalommal, száraz tömegben mérve; [2] |
234-343-4 [2] |
11113-50-1 [2] |
||
|
Dibór-trioxid; Bór-oxid |
005-008-00-8 |
215-125-8 |
1303-86-2 |
|
|
Dinátrum-tetraborát, vízmentes; |
005-011-00-4 |
|
|
|
|
Bórsav, dinátriumsó; [1] |
215-540-4 [1] |
1330-43-4 [1] |
||
|
Tetrabór-dinátrium-heptaoxid, hidrát; [2] |
235-541-3 [2] |
12267-73-1 [2] |
||
|
Ortobórsav, nátriumsó; [3] |
237-560-2 [3] |
13840-56-7 [3] |
||
|
Dinátrium-tetraborát, dekahidrát; Bórax, dekahidrát |
005-011-01-1 |
215-540-4 |
1303-96-4 |
|
|
Dinátrium-tetraborát, pentahidrát; Bórax, pentahidrát |
005-011-02-9 |
215-540-4 |
12179-04-3 |
|
|
Nátrium-perborát; [1] |
005-017-00-7 |
239-172-9 [1] |
15120-21-5 [1] |
|
|
Nátrium-peroxometaborát; [2] |
231-556-4 [2] |
7632-04-4 [2] |
||
|
Nátrium-peroxoborát; [< 0,1 % (w/w) 50 μm-nél kisebb aerodinamikai átmérőjű részecskét tartalmaz] |
|
|
||
|
Nátrium-perborát; [1] |
005-017-01-4 |
239-172-9 [1] |
15120-21-5 [1] |
|
|
Nátrium-peroxometaborát; [2] |
231-556-4 [2] |
7632-04-4 [2] |
||
|
Nátrium-peroxoborát; [≥ 0,1 tömegszázalék 50 μm-nél kisebb aerodinamikai átmérőjű részecskét tartalmaz] |
|
|
||
|
Perbórsav (H3BO2(O2)), mononátriumsó,trihidrát; [1] |
005-018-00-2 |
239-172-9 [1] |
13517-20-9 [1] |
|
|
Perbórsav, nátriumsó, tetrahidrát; [2] |
234-390-0 [2] |
37244-98-7 [2] |
||
|
Perbórsav (HBO(O2)), nátriumsó, tetrahidrát; [3] |
231-556-4 [3] |
10486-00-7 [3] |
||
|
Nátrium-peroxoborát, hexahidrát; [< 0,1 % (w/w) 50 μm-nél kisebb aerodinamikai átmérőjű részecskét tartalmaz] |
|
|
||
|
Perbórsav (H3BO2(O2)), mononátriumsó, trihidrát; [1] |
005-018-01-X |
239-172-9 [1] |
13517-20-9 [1] |
|
|
Perbórsav, nátriumsó, tetrahidrát; [2] |
234-390-0 [2] |
37244-98-7 [2] |
||
|
Perbórsav (HBO(O2)), nátriumsó, tetrahidrát; [3] |
231-556-4 [3] |
10486-00-7 [3] |
||
|
Nátrium-peroxoborát, hexahidrát; [≥ 0,1 tömegszázalék 50 μm-nél kisebb aerodinamikai átmérőjű részecskét tartalmaz] |
|
|
||
|
Perbórsav, nátriumsó; [1] |
005-019-00-8 |
234-390-0 [1] |
11138-47-9 [1] |
|
|
Perbórsav, nátriumsó, monohidrát; [2] |
234-390-0 [2] |
12040-72-1 [2] |
||
|
Perbórsav (H3BO2(O2)), mononátriumsó, monohidrát; [3] |
231-556-4 [3] |
10332-33-9 [3] |
||
|
Nátrium-peroxoborát; [< 0,1 % (w/w) 50 μm-nél kisebb aerodinamikai átmérőjű részecskét tartalmaz] |
|
|
||
|
Perbórsav, nátriumsó; [1] |
005-019-01-5 |
234-390-0 [1] |
11138-47-9 [1] |
|
|
Perbórsav, nátriumsó, monohidrát; [2] |
234-390-0 [2] |
12040-72-1 [2] |
||
|
Perbórsav (H3BO2(O2)), mononátriumsó, monohidrát; [3] |
231-556-4 [3] |
10332-33-9 [3] |
||
|
Nátrium-peroxoborát; [≥ 0,1 tömegszázalék 50 μm-nél kisebb aerodinamikai átmérőjű részecskét tartalmaz] |
|
|
||
|
Linuron (ISO) 3-(3,4-diklórfenil)-1-metoxi-1-metil-karbamid |
006-021-00-1 |
206-356-5 |
330-55-2 |
►M5 E ◄ |
|
6-(2-klór-etil)- 6(2-metoxi-etoxi)-2,5,7,10-tetraoxa-6-szilaundekán; etacelasil |
014-014-00-X |
253-704-7 |
37894-46-5 |
|
|
Fluzilazol (ISO); bisz(4-fluorofenil)-(metil)-(1H-1,2,4-triazol-1-ilmetil)-szilán |
014-017-00-6 |
— |
85509-19-9 |
►M5 E ◄ |
|
A következő anyagok keveréke: 4-[(bisz-(4-fluorofenil)-metilszilil)metil]-4H-1,2,4-triazol; 1-[[bisz-(4-fluorofenil)metil-szilil]metil]-1H-1,2,4-triazol |
014-019-00-7 |
403-250-2 |
— |
►M5 E ◄ |
|
(4-etoxifenil)(3-(4-fluor-3-fenoxifenil)propil)dimetil-szilán |
014-036-00-X |
405-020-7 |
105024-66-6 |
|
|
Trisz(2-klóretil)foszfát |
015-102-00-0 |
204-118-5 |
115-96-8 |
|
|
Glufozinát-ammónium (ISO); Ammónium-2-amino-4-(hidroximetilfoszfinil)-butirát |
015-155-00-X |
278-636-5 |
77182-82-2 |
|
|
Trixilil-foszfát |
015-201-00-9 |
246-677-8 |
25155-23-1 |
|
|
Kálium-dikromát |
024-002-00-6 |
231-906-6 |
7778-50-9 |
►M5 E ◄ |
|
Ammónium-dikromát |
024-003-00-1 |
232-143-1 |
7789-09-5 |
►M5 E ◄ |
|
Nátrium-dikromát |
024-004-00-7 |
234-190-3 |
10588-01-9 |
|
|
▼M14 ————— |
||||
|
Nátrium-kromát |
024-018-00-3 |
231-889-5 |
7775-11-3 |
►M5 E ◄ |
|
Kobalt-diklorid |
027-004-00-5 |
231-589-4 |
7646-79-9 |
|
|
Kobalt-szulfát |
027-005-00-0 |
233-334-2 |
10124-43-3 |
|
|
Kobalt-acetát |
027-006-00-6 |
200-755-8 |
71-48-7 |
|
|
Kobalt-nitrát |
027-009-00-2 |
233-402-1 |
10141-05-6 |
|
|
Kobalt-karbonát |
027-010-00-8 |
208-169-4 |
513-79-1 |
|
|
Nikkel-tetrakarbonil |
028-001-00-1 |
236-669-2 |
13463-39-3 |
|
|
Nikkel-dihidroxid; [1] |
028-008-00-X |
235-008-5 [1] |
12054-48-7 [1] |
|
|
Nikkel-hidroxid; [2] |
234-348-1 [2] |
11113-74-9 [2] |
||
|
Nikkel-szulfát |
028-009-00-5 |
232-104-9 |
7786-81-4 |
|
|
Nikkel-karbonát; |
028-010-00-0 |
|
|
|
|
Alap nikkel-karbonát; |
|
|
||
|
Karbonsav, nikkel(2+)-só; [1] |
222-068-2 [1] |
3333-67-3 [1] |
||
|
Karbonsav, nikkelsó; [2] |
240-408-8 [2] |
16337-84-1 [2] |
||
|
[μ-[karbonát(2-)-O:O′]] dihidroxi-trinikkel; [3] |
265-748-4 [3] |
65405-96-1 [3] |
||
|
[karbonát(2-)] tetrahidroxi-trinikkel; [4] |
235-715-9 [4] |
12607-70-4 [4] |
||
|
Nikkel-diklorid |
028-011-00-6 |
231-743-0 |
7718-54-9 |
|
|
Nikkel-dinitrát; [1] |
028-012-00-1 |
236-068-5 [1] |
13138-45-9 [1] |
|
|
Salétromsav, nikkelsó; [2] |
238-076-4 [2] |
14216-75-2 [2] |
||
|
Iszap, üledék, elektrolitos rézfinomítás, réztelenített, nikkel-szulfát |
028-014-00-2 |
295-859-3 |
92129-57-2 |
|
|
Nikkel-diperklorát; Perklórsav, nikkel (II)-só |
028-016-00-3 |
237-124-1 |
13637-71-3 |
|
|
Nikkel-dikálium-bisz(szulfát); [1] |
028-017-00-9 |
237-563-9 [1] |
13842-46-1 [1] |
|
|
Diammónium-nikkel-bisz(szulfát); [2] |
239-793-2 [2] |
15699-18-0 [2] |
||
|
Nikkel-bisz(szulfamidát); Nikkel-szulfamát |
028-018-00-4 |
237-396-1 |
13770-89-3 |
|
|
Nikkel-bisz(tetrafluoroborát); |
028-019-00-X |
238-753-4 |
14708-14-6 |
|
|
Nikkel-diformiát; [1] |
028-021-00-0 |
222-101-0 [1] |
3349-06-2 [1] |
|
|
Hangyasav, nikkelsó; [2] |
239-946-6 [2] |
15843-02-4 [2] |
||
|
Hangyasav, réz-nikkel-só; [3] |
268-755-0 [3] |
68134-59-8 [3] |
||
|
Nikkel-diacetát; [1] |
028-022-00-6 |
206-761-7 [1] |
373-02-4 [1] |
|
|
Nikkel-acetát; [2] |
239-086-1 [2] |
14998-37-9 [2] |
||
|
Nikkel-dibenzoát; |
028-024-00-7 |
209-046-8 |
553-71-9 |
|
|
Nikkel-bisz(4-ciklohexilbutirát); |
028-025-00-2 |
223-463-2 |
3906-55-6 |
|
|
Nikkel (II)-sztearát; Nikkel (II)-oktadekanoát; |
028-026-00-8 |
218-744-1 |
2223-95-2 |
|
|
Nikkel-dilaktát |
028-027-00-3 |
— |
16039-61-5 |
|
|
Nikkel (II)-oktanoát; |
028-028-00-9 |
225-656-7 |
4995-91-9 |
|
|
Nikkel-difluorid; [1] |
028-029-00-4 |
233-071-3 [1] |
10028-18-9 [1] |
|
|
Nikkel-dibromid; [2] |
236-665-0 [2] |
13462-88-9 [2] |
||
|
Nikkel-dijodid; [3] |
236-666-6 [3] |
13462-90-3 [3] |
||
|
Nikkel-kálium-fluorid; [4] |
– [4] |
11132-10-8 [4] |
||
|
Nikkel-hexafluoroszilikát |
028-030-00-X |
247-430-7 |
26043-11-8 |
|
|
Nikkel-szelenát; |
028-031-00-5 |
239-125-2 |
15060-62-5 |
|
|
Nikkel-ditiocianát |
028-046-00-7 |
237-205-1 |
13689-92-4 |
|
|
Nikkel-dikromát |
028-047-00-2 |
239-646-5 |
15586-38-6 |
|
|
Nikkel-diklorát; [1] |
028-053-00-5 |
267-897-0 [1] |
67952-43-6 [1] |
|
|
Nikkel-dibromát; [2] |
238-596-1 [2] |
14550-87-9 [2] |
||
|
Etil-hidrogén-szulfát, nikkel(II)-só; [3] |
275-897-7 [3] |
71720-48-4 [3] |
||
|
Nikkel(II)-trifluoroacetát; [1] |
028-054-00-0 |
240-235-8 [1] |
16083-14-0 [1] |
|
|
Nikkel (II)-propionát; [2] |
222-102-6 [2] |
3349-08-4 [2] |
||
|
Nikkel-bisz(benzolszulfonát); [3] |
254-642-3 [3] |
39819-65-3 [3] |
||
|
Nikkel (II)-hidrogén-citrát; [4] |
242-533-3 [4] |
18721-51-2 [4] |
||
|
Citromsav, ammónium-nikkel-só; [5] |
242-161-1 [5] |
18283-82-4 [5] |
||
|
Citromsav, nikkelsó; [6] |
245-119-0 [6] |
22605-92-1 [6] |
||
|
Nikkel-bisz(2-etilhexanoát); [7] |
224-699-9 [7] |
4454-16-4 [7] |
||
|
2-Etilhexánsav, nikkelsó; [8] |
231-480-1 [8] |
7580-31-6 [8] |
||
|
Dimetilhexánsav, nikkelsó; [9] |
301-323-2 [9] |
93983-68-7 [9] |
||
|
Nikkel (II)-izooktanoát; [10] |
249-555-2 [10] |
29317-63-3 [10] |
||
|
Nikkel-izooktanoát; [11] |
248-585-3 [11] |
27637-46-3 [11] |
||
|
Nikkel-bisz(izononanoát); [12] |
284-349-6 [12] |
84852-37-9 [12] |
||
|
Nikkel (II)-neononanoát; [13] |
300-094-6 [13] |
93920-10-6 [13] |
||
|
Nikkel (II)-izodekanoát; [14] |
287-468-1 [14] |
85508-43-6 [14] |
||
|
Nikkel (II)-neodekanoát; [15] |
287-469-7 [15] |
85508-44-7 [15] |
||
|
Neodekánsav, nikkelsó; [16] |
257-447-1 [16] |
51818-56-5 [16] |
||
|
Nikkel (II)-neoundekanoát; [17] |
300-093-0 [17] |
93920-09-3 [17] |
||
|
Bisz(d-glukonáto-O1,O2)-nikkel; [18] |
276-205-6 [18] |
71957-07-8 [18] |
||
|
Nikkel-3,5-bisz(terc-butil)-4-hidroxibenzoát (1:2); [19] |
258-051-1 [19] |
52625-25-9 [19] |
||
|
Nikkel (II)-palmitát; [20] |
237-138-8 [20] |
13654-40-5 [20] |
||
|
(2-etilhexanoato-O)(izononanoato-O)-nikkel; [21] |
287-470-2 [21] |
85508-45-8 [21] |
||
|
(izononanoato-O)(izooktanoato-O)-nikkel; [22] |
287-471-8 [22] |
85508-46-9 [22] |
||
|
(izononanoato-O)(neodekanoato-O)-nikkel; [23] |
284-347-5 [23] |
84852-35-7 [23] |
||
|
(2-etilhexanoato-O)(izodekanoato-O)-nikkel; [24] |
284-351-7 [24] |
84852-39-1 [24] |
||
|
(2-etilhexanoato-O) (neodekanoato-O-nikkel; [25] |
285-698-7 [25] |
85135-77-9 [25] |
||
|
(izodekanoato-O)(izooktanoato-O)-nikkel; [26] |
285-909-2 [26] |
85166-19-4 [26] |
||
|
(izodekanoato-O)(izononanoato-O)-nikkel; [27] |
284-348-0 [27] |
84852-36-8 [27] |
||
|
(izononanoato-O)(neodekanoato-O)-nikkel; [28] |
287-592-6 [28] |
85551-28-6 [28] |
||
|
Zsírsavak, C6-19-elágazó, nikkelsók; [29] |
294-302-1 [29] |
91697-41-5 [29] |
||
|
Zsírsavak, C8-18 és C18-telítetlen, nikkelsók; [30] |
283-972-0 [30] |
84776-45-4 [30] |
||
|
2,7-naftalindiszulfonsav, nikkel(II)-só; [31] |
– [31] |
72319-19-8 [31] |
||
|
Kadmium-fluorid |
048-006-00-2 |
232-222-0 |
7790-79-6 |
►M5 E ◄ |
|
Kadmium-klorid |
048-008-00-3 |
233-296-7 |
10108-64-2 |
►M5 E ◄ |
|
Kadmium-szulfát |
048-009-00-9 |
233-331-6 |
10124-36-4 |
►M5 E ◄ |
|
Dibutil-ón-diklorid (DBTC) |
050-022-00-X |
211-670-0 |
683-18-1 |
|
|
2-etilhexil-10-etil-4,4-dioktil-7-oxo-8-oxa-3,5-ditia-4-ón-tetradekanoát |
050-027-00-7 |
239-622-4 |
15571-58-1 |
|
|
Higany |
080-001-00-0 |
231-106-7 |
7439-97-6 |
|
|
Benz(a)pirén; benzo(d, e,f) krizén |
601-032-00-3 |
200-028-5 |
50-32-8 |
|
|
1-bróm-propán Propil-bromid n-propil-bromid |
602-019-00-5 |
203-445-0 |
106-94-5 |
|
|
1,2,3-triklór-propán |
602-062-00-X |
202-486-1 |
96-18-4 |
D |
|
Difenil-éter; oktabróm-származék |
602-094-00-4 |
251-087-9 |
32536-52-0 |
|
|
2-metoxi-etanol; etilén-glikol-monometil-éter |
603-011-00-4 |
203-713-7 |
109-80-5 |
|
|
2-etoxi-etanol; etilén-glikol-monoetil-éter |
603-012-00-X |
203-804-1 |
110-80-5 |
|
|
1,2-dimetoxi-etán etilénglikol-dimetil-éter EGDME |
603-031-00-3 |
203-794-9 |
110-71-4 |
|
|
2,3-epoxipropán-1-ol; glicidol |
603-063-00-8 |
209-128-3 |
556-52-5 |
►M5 E ◄ |
|
2-metoxipropanol |
603-106-00-0 |
216-455-5 |
1589-47-5 |
|
|
Bisz(2-metoxietil)-éter |
603-139-00-0 |
203-924-4 |
111-96-6 |
|
|
R-2,3-epoxi-1-propanol |
603-143-002 |
404-660-4 |
57044-25-4 |
►M5 E ◄ |
|
1,2-bisz(2-metoxietoxi)-etán TEGDME; trietilén-glikol dimetil-éter; Triglime |
603-176-00-2 |
203-977-3 |
112-49-2 |
|
|
2-(2-aminoetilamino)etanol (AEEA) |
603-194-00-0 |
203-867-5 |
111-41-1 |
|
|
1,2-Dietoxietán |
603-208-00-5 |
211-076-1 |
629-14-1 |
|
|
4,4'-izobutil-etilidén-difenol; 2,2-bisz (4'-hidroxifenil)-4-metilpentán |
604-024-00-8 |
401-720-1 |
6807-17-6 |
|
|
(E)-3-[1-[4-[2-(dimetilamino)etoxi]fenil]-2-fenilbut-1-enil]fenol |
604-073-00-5 |
428-010-4 |
82413-20-5 |
|
|
1-Metil-2-pirrolidon 1-Metil-2-pirrolidon |
606-021-00-7 |
212-828-1 |
872-50-4 |
|
|
tetrahidro-tiopirán-3-karboxaldehid |
606-062-00-0 |
407-330-8 |
61571-06-0 |
|
|
2-Butiril-3-hidroxi-5-tiociklohexán-3-ilciklohex-2-én-1-on |
606-100-00-6 |
425-150-8 |
94723-86-1 |
|
|
Ciklusos- 3-(1,2-etándiil-acetál)-ösztra-5(10), 9(11)-dién-3,17-dion |
606-131-00-5 |
427-230-8 |
5571-36-8 |
|
|
2-metoxi-etil-acetát; etilén-glikol- monometil-éter-acetát; metil-glikol-acetát |
607-036-00-1 |
203-772-9 |
110-49-6 |
|
|
2-etoxi-etil-acetát; etilén-glikol- monoetil-éter-acetát; etil-glikol-acetát |
607-037-00-7 |
203-839-2 |
111-15-9 |
|
|
2-etil-hexil-3,5-bisz(1,1-dimetil-etil)-4-hidroxi-fenil-metil-tio-acetát |
607-203-00-9 |
279-452-8 |
80387-97-9 |
|
|
Bisz(2-metoxietil) ftalát |
607-228-00-5 |
204-212-6 |
117-82-8 |
|
|
2-metoxipropil-acetát |
607-251-00-0 |
274-724-2 |
70657-70-4 |
|
|
Fluazifop-butil (ISO); butil (RS)-2-[4-(5-trifluorometil-2-piridil-oxi)fenoxi]-propionát |
607-304-00-8 |
274-125-6 |
69806-50-4 |
|
|
Vinklozolin (ISO); N-3,5-diklórfenil-5-metil-5-vinil-1,3-oxazolidin-2,4-dion |
607-307-00-4 |
256-599-6 |
50471-44-8 |
|
|
Metoxiecetsav |
607-312-00-1 |
210-894-6 |
625-45-6 |
►M5 E ◄ |
|
Bisz(2-etilhexil) ftalát; di-(2-etilhexil)-ftalát; DEHP |
607-317-00-9 |
204-211-0 |
117-81-7 |
|
|
Dibutil-ftalát; DBP |
607-318-00-4 |
201-557-4 |
84-74-2 |
|
|
(+/-) tetrahidro-furfuril (R)-2-[4-(6-klórkinoxalin-2-iloxi)feniloxi]-propionát |
607-373-00-4 |
414-200-4 |
119738-06-6 |
►M5 E ◄ |
|
1,2-benzoldikarbonsav-dipentilészter, elágazott és lineáris [1] |
607-426-00-1 |
284-032-2 [1] |
84777-06-0 [1] |
|
|
n-pentil-izopentil-ftalát [2] |
|
[2] |
[2] |
|
|
di-n-pentil-ftalát [3] |
|
205-017-9 [3] |
131-18-0 [3] |
|
|
di-izopentil-ftalát [4] |
|
210-088-4 [4] |
605-50-5 [4] |
|
|
benzil-butil-ftalát BBP |
607-430-00-3 |
201-622-7 |
85-68-7 |
|
|
1,2-benzoldikarbonsav di-C7-11-elágazott és lineáris alkilészterek |
607-480-00-6 |
271-084-6 |
68515-42-4 |
|
|
1,2-Benzoldikarbonsav; Di-C6–8-elágazó láncú alkilészterek, C7-ben gazdag |
607-483-00-2 |
276-158-1 |
71888-89-6 |
|
|
A következő anyagok keveréke: dinátrium-4-(3-etoxikarbonil-4-(5-(3-etoxikarbonil-5-hidroxi-1-(4-szulfonátofenil)pirazol-4-il)penta-2,4-dienilidén)-4,5-dihidro-5-oxopirazol-1-il)-benzolszulfonát; trinátrium-4-(3-etoxikarbonil-4-(5-(3-etoxikarbonil-5-oxido-1-(4-szulfonátofenil)pirazol-4-il)penta-2,4-dienilidén)-4,5-dihidro-5-oxopirazol-1-il)-benzolszulfonát; |
607-487-00-4 |
402-660-9 |
— |
|
|
Diizobutil–ftalát |
607-623-00-2 |
201-553-2 |
84-69-5 |
|
|
Perfluorooktánszulfonsav; |
607-624-00-8 |
|
|
|
|
4-terc-butilbenzoésav |
607-698-00-1 |
202-696-3 |
98-73-7 |
|
|
Heptadekafluorooktán-1-szulfonsav; [1] |
217-179-8 [1] |
1763-23-1 [1] |
||
|
Kálium- perfluorooktánszulfonát; |
|
|
||
|
Kálium- heptadekafluorooktán-1-szulfonát; [2] |
220-527-1 [2] |
2795-39-3 [2] |
||
|
Dietanolamin-perfluorooktánszulfonát; [3] |
274-460-8 [3] |
70225-14-8 [3] |
||
|
Ammónium-perfluorooktánszulfonát; |
|
|
||
|
Ammónium-heptadekafluorooktánszulfonát; [4] |
249-415-0 [4] |
29081-56-9 [4] |
||
|
Lítium-perfluorooktánszulfonát; |
|
|
||
|
Lítium-heptadekafluorooktánszulfonát; [5] |
249-644-6 [5] |
29457-72-5 [5] |
||
|
Dihexil-ftalát |
607-702-00-1 |
201-559-5 |
84-75-3 |
|
|
Ammónium-pentadekafluoroktanoát |
607-703-00-7 |
223-320-4 |
3825-26-1 |
|
|
Perfluoroktánsav |
607-704-00-2 |
206-397-9 |
335-67-1 |
|
|
Nitrobenzol |
609-003-00-7 |
202-716-0 |
98-95-3 |
|
|
Dinocap (ISO) (RS)-2,6-dinitro-4-oktilfenil-krotonátok és (RS)-2,4-dinitro-6-oktilfenil-krotonátok, ahol az „oktil” az 1-metilheptil, 1-etilhexil és 1-propilpentil csoportok keveréke |
609-023-00-6 |
254-408-0 |
39300-45-3 |
|
|
Binapacryl (ISO); 2-sec.-butil-4,6-dinitro-fenil-3-metil-krotonát |
609-024-00-1 |
207-612-9 |
485-31-4 |
|
|
Dinoseb; 6-sec.-butil-2,4-dinitro-fenol |
609-025-00-7 |
201-861-7 |
88-85-7 |
|
|
A dinoseb sói és észterei, kivéve az e mellékletben másutt nevesített anyagokat |
609-026-00-2 |
|
|
|
|
Dinoterb; 2-terc.-butil-4,6-dinitro-fenol |
609-030-00-4 |
215-813-8 |
1420-07-1 |
|
|
A dinoterb sói és észterei |
609-031-00-X |
|
|
|
|
Nitrofen (ISO), 2,4-diklór-fenil-4-nitro-fenil-éter |
609-040-00-9 |
217-406-0 |
1836-75-5 |
|
|
Metil-ONN-azoxi-metil-acetát; metil-azoxi-metil-acetát |
611-004-00-2 |
209-765-7 |
592-62-1 |
|
|
2-[2-hidroxi-3-(2-klórfenil)karbamoil-1-naftilazo]-7-[2-hidroxi-3-(3-metilfenil)karbamoil-1-naftilazo]-fluorén-9-on |
611-131-00-3 |
420-580-2 |
— |
|
|
Azafenidin |
611-140-00-2 |
— |
68049-83-2 |
|
|
Klór-N,N-dimetilformiminium-klorid |
612-250-00-3 |
425-970-6 |
3724-43-4 |
|
|
7-Metoxi-6-(3-morfolin-4-ilpropoxi)-3H-kinazolin-4-on; [≥ 0,5 % formamidot (EK-szám: 200-842-0) tartalmaz)] |
612-253-01-7 |
429-400-7 |
199327-61-2 |
|
|
Tridemorf (ISO); 2,6-dimetil-4-tridecilmorfolin |
613-020-00-5 |
246-347-3 |
24602-86-6 |
|
|
Etilén-tiourea;.imidazolidin-2-tion; 2-imidazolin-2-tiol |
613-039-00-9 |
202-506-9 |
96-45-7 |
|
|
Karbendazim (ISO) metil-benzimidazol-2-il-karbamát |
613-048-00-8 |
234-232-0 |
10605-21-7 |
|
|
Benomil (ISO) metil-1-(butilkarbamoil)benzimidazol-2-il-karbamát |
613-049-00-3 |
241-775-7 |
17804-35-2 |
|
|
Cikloheximid |
613-140-00-8 |
200-636-0 |
66-81-9 |
|
|
Flumioxazin (ISO); N-(7-fluoro-3,4-dihidro-3-oxo-4-prop-2-inil-2H-1,4-benzoxazin-6-il)ciklohex-1-én-1,2-dikarboxamid |
613-166-00-X |
— |
103361-09-7 |
|
|
(2RS, 3RS)-3-(2-klórfenil)-2-(4-fluoro-fenil)-[(1H-1,2,4-triazol-1-il)-metil]oxirán |
613-175-00-9 |
406-850-2 |
106325-08-0 |
|
|
Epoxikonazol (ISO); (2RS,3SR)-3-(2-klórfenil)-2-(4-fluorfenil)-[(1H-1,2,4-triazol-1-il)metil]oxirán |
613-175-00-9 |
406-850-2 |
133855-98-8 |
|
|
3-etil-2-metil-2-(3-metilbutil)-1,3-oxazolidin |
613-191-00-6 |
421-150-7 |
143860-04-2 |
|
|
A következő anyagok keveréke: 1,3,5-trisz(3-aminometilfenil)-1,3,5-(1H,3H,5H)-triazin-2,4,6-trion; az 3,5-bisz(3-aminometilfenil)-1-poli[3,5-bisz(3-aminometilfenil)-2,4,6-trioxo-1,3,5-(1H,3H,5H)-triazin-1-il]-1,3,5-(1H,3H,5H)-triazin-2,4,6-trion oligomereinek keveréke |
613-199-00-X |
421-550-1 |
— |
|
|
Ketokonazol; 1-[4-[4-[[(2SR,4RS)-2-(2,4-diklórfenil)-2-(imidazol-1-ilmetil)-1,3-dioxolán-4-il]metoxi]fenil]piperazin-1-il]-etanon |
613-283-00-6 |
265-667-4 |
65277-42-1 |
|
|
Kálium-1-metil-3-morfolinokarbonil-4-[3-(1-metil-3-morfolinokarbonil-5-oxo-2-pirazolin-4-ilidén)-1-propenil]pirazol-5-olát; [≥ 0,5 % N,N-dimetilformamidot (EK-szám: 200-679-5) tartalmaz] |
613-286-01-X |
418-260-2 |
183196-57-8 |
|
|
N, N-dimetil-formamid; dimetil-formamid |
616-001-00-X |
200-679-5 |
68-12-2 |
|
|
N, N-dimetil-acetamid |
616-011-00-4 |
204-826-4 |
127-19-5 |
►M5 E ◄ |
|
Formamid |
616-052-00-8 |
200-842-0 |
75-12-7 |
|
|
N-metilacetamid |
616-053-00-3 |
201-182-6 |
79-16-3 |
|
|
N-metilformamid |
616-056-00-X |
204-624-6 |
123-39-7 |
►M5 E ◄ |
|
N-[6,9-dihidro-9-[[2-hidroxi-1-(hidroximetil)etoxi]metil]-6-oxo-1H-purin-2-il]acetamid |
616-148-00-X |
424-550-1 |
84245-12-5 |
|
|
N,N-(dimetilamino)tioacetamid-hidroklorid |
616-180-00-4 |
435-470-1 |
27366-72-9 |
|
|
N-etil-2-pirrolidon; 1-etilpirrolidin-2-on |
616-208-00-5 |
220-250-6 |
2687-91-4 |
|
7. függelék
Az azbeszttartalmú termékek jelölésére vonatkozó különös rendelkezések
|
1. |
Az azbeszttartalmú termékek vagy azok csomagolása a következő jelöléssel van ellátva: a) az alábbi mintának megfelelő jelölés legalább 5 cm magas (H) és 2,5 cm széles; b) két részből áll: — a felső részben (h1 = 40 % H) található az „a” betű fehér színnel, fekete alapon, — az alsó rész (h2 = 60 % H) tartalmazza a szabványos megfogalmazást fehér és/vagy fekete színnel, piros alapon, jól olvasható formában; c) ha a termék krokidolitot tartalmaz, akkor az „azbesztet tartalmaz” szavakat, amelyek a szabványos megfogalmazásban szerepelnek, a „krokidolitot/kék azbesztet tartalmaz” szavak váltják fel. A tagállamok kivonhatják az itt megadott első albekezdés rendelkezéseinek hatálya alól a saját területükön forgalomba hozott termékeket. Azonban, az ezeken a termékeken alkalmazott jelölésnek is tartalmaznia kell az „azbesztet tartalmaz” szavakat; d) ha a jelölést közvetlenül a termékre nyomtatják, akkor a háttértől jól elkülönülő egyetlen szín alkalmazása is elegendő.
|
|
2. |
Az e mellékletben említett jelölést a következő szabályoknak megfelelően kell alkalmazni: a) az adott termék legkisebb szállítási egységeinek mindegyikén; b) ha egy termék azbeszttartalmú alkatrészeket tartalmaz, akkor elegendő, hogyha csak ezek az alkatrészek vannak jelölve. A jelöléstől el lehet tekinteni, ha a méret kicsinysége vagy az egyéb kedvezőtlen adottságok nem teszik lehetővé a termék jelölését. |
|
3. |
Azbeszttartalmú csomagolt termékek jelölése 3.1. Az azbeszttartalmú csomagolt termékek csomagolásán a következő adatokat kell jól olvashatóan és letörölhetetlenül feltüntetni: a) a veszélyszimbólumot és a megfelelő figyelmeztetést, ezzel a melléklettel összhangban; b) az e mellékletben megadott adatoknak megfelelően kiválasztott biztonsági útmutatásokat, amennyire az alkalmazható az adott termékre. Amennyiben a csomagoláson további biztonsági tájékoztatás van feltüntetve, akkor az nem gyengítheti az a) és b) bekezdésben megfogalmazottakat és lehet azzal ellentétes. 3.2. A 3.1. pont szerinti jelölés: — a csomagoláshoz szilárdan hozzáerősített jelölés, vagy — a csomagolásra stabilan rákötött táblán van, vagy — közvetlenül a csomagolásra van nyomtatva. 3.3. Azok az azbeszttartalmú termékek, amelyek csak laza műanyag fóliába vagy ahhoz hasonló módon vannak csomagolva, csomagolt termékeknek tekintendők és a 3.2. pontnak megfelelően jelölendők. Ha az ilyen csomagokból termékeket vesznek ki és azokat csomagolás nélkül hozzák forgalomba, akkor az adott termék legkisebb szállítási egységeinek mindegyikét meg kell jelölni a 3.1. ponttal összhangban. |
|
4. |
Azbeszttartalmú, csomagolatlan termékek Azbeszttartalmú, csomagolatlan termékek esetén, a 3.1. pont szerinti jelölés: — az azbeszttartalmú termékhez szilárdan hozzáerősített jelölés, vagy — a csomagolásra stabilan rákötött táblán van, vagy — közvetlenül a csomagolásra van nyomtatva, vagy, ha a fent megadott lehetőségek ésszerűen nem megvalósíthatóak, mint pl. a termék méretének kicsinysége miatt, a termék egyéb kedvezőtlen adottsága miatt, vagy egyes technikai nehézségek folytán, akkor alkalmazható a 3.1. pontnak megfelelő címke. |
|
5. |
A munkahelyi biztonsággal és higiéniával kapcsolatos közösségi előírások sérelme nélkül, az azon termékhez rögzített jelölést, amely terméket az alkalmazási céljának megfelelően feldolgozhatnak vagy továbbfeldolgozhatnak, el kell látni a szükséges biztonsági tájékoztatással, amely az érintett termékhez kapcsolódik és különösen a következőkkel: — lehetőség szerint a szabadban, vagy jól szellőztetett helyiségben végezzék a munkát, — javasolt a kéziszerszámok vagy kissebességű szerszámok alkalmazása, lehetőség szerint porelszívó berendezéssel. Ha nagysebességű szerszámot alkalmaznak, azt minden esetben el kell látni ilyen berendezéssel, — vágás és fúrás előtt lehetőség szerint a megmunkálandó felület legyen megnedvesítve, — a port nedvesítsék meg, azt jól záródó tárolóedénybe helyezzék és biztonságos módon ártalmatlanítsák. |
|
6. |
Háztartásban történő használatra szánt bármely termék jelölésének, amely nem tartozik az 5. pont hatálya alá, és amelyikből a használat közben várhatóan azbesztszálak fognak felszabadulni szükség esetén tartalmaznia kell a következő tájékoztatást: „elhasználódás esetén kicserélendő”. |
|
7. |
Az azbeszttartalmú termékek jelölése annak tagállamnak/azoknak a tagállamoknak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein történik, amely(ek)ben a terméket forgalomba hozzák. |
8. függelék
43. tétel – Azoszínezékek – Aromás aminok listája
Az aromás aminok listája
|
|
CAS-szám |
Indexszám |
EK-szám |
Anyagok |
|
1. |
92-67-1 |
612-072-00-6 |
202-177-1 |
bifenil-4-ilamin 4-amino-bifenil xenilamin |
|
2. |
92-87-5 |
612-042-00-2 |
202-199-1 |
benzidin |
|
3. |
95-69-2 |
|
202-441-6 |
4-klór-o-toluidin |
|
4. |
91-59-8 |
612-022-00-3 |
202-080-4 |
2-naftilamin |
|
5. |
97-56-3 |
611-006-00-3 |
202-591-2 |
o-amino-azotoluol 4-amino-2',3-dimetil-azobenzol 4-o-tolilazo-o-toluidin |
|
6. |
99-55-8 |
|
202-765-8 |
5-nitro-o-toluidin |
|
7. |
106-47-8 |
612-137-00-9 |
203-401-0 |
4-klóranilin |
|
8. |
615-05-4 |
|
210-406-1 |
4-metoxi-m-fenilén-diamin |
|
9. |
101-77-9 |
612-051-00-1 |
202-974-4 |
4,4'-metién-dianilin 4,4'-diamino-difenil-metán |
|
10. |
91-94-1 |
612-068-00-4 |
202-109-0 |
3,3'-diklór-benzidin 3,3'-diklór-bifenil-4,4'-ilén-diamin |
|
11. |
119-90-4 |
612-036-00-X |
204-355-4 |
3,3'-dimetoxi-benzidin o-dianizidin |
|
12. |
119-93-7 |
612-041-00-7 |
204-358-0 |
3,3'-dimetil-benzidin 4,4'-bi-o-toluidin |
|
13. |
838-88-0 |
612-085-00-7 |
212-658-8 |
4,4'-metilén-di-o-toluidin |
|
14. |
120-71-8 |
|
204-419-1 |
6-metoxi-m-toluidin p-krezidin |
|
15. |
101-14-4 |
612-078-00-9 |
202-918-9 |
4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) 2,2'-diklór-4,4'-metilén-dianilin |
|
16. |
101-80-4 |
|
202-977-0 |
4,4'-oxi-dianilin |
|
17. |
139-65-1 |
|
205-370-9 |
4,4'-tio-dianilin |
|
18. |
95-53-4 |
612-091-00-X |
202-429-0 |
o-toluidin 2-amino-toluol |
|
19. |
95-80-7 |
612-099-00-3 |
202-453-1 |
4-metil-m-fenilén-diamin |
|
20. |
137-17-7 |
|
205-282-0 |
2,4,5-trimetil-anilin |
|
21. |
90-04-0 |
612-035-00-4 |
201-963-1 |
o-anizidin 2-metoxianilin |
|
22. |
60-09-3 |
611-008-00-4 |
200-453-6 |
4-amino azobenzol |
9. függelék
43. tétel – Azoszínezékek – Azofestékek listája
Az azoszínezékek listája
|
|
CAS-szám |
Indexszám |
EK-szám |
Anyagok |
|
1. |
Nincs besorolva: 1. összetevő: CAS-szám: 118685-33-9 C39H23ClCrN7O12S.2Na 2. összetevő: C46H30CrN10O20S2.3Na |
611-070-00-2 |
405-665-4 |
Dinátrium (6-(4-anizidin)-3-szulfonát-2-(3,5-dinitro-2-oxido-fenilazo)-1-naftolát)(1-(5-klór-2-oxido-fenilazo)-2-naftolát)kromát(1-); trinátrium bisz(6-(4-anizidin)-3-szulfonát-2-(3,5-dinitro-2-oxido-fenilazo)-1-naftolát)kromát(1-) keveréke |
10. függelék
43. tétel – Azoszínezékek – A vizsgálati módszerek listája
A vizsgálati módszerek listája
|
Európai Szabványügyi Szervezet |
A harmonizált szabvány jelzete és címe |
A visszavont szabvány jelzete |
|
CEN |
EN ISO 17234-1:2010 Készbőr – Kémiai vizsgálatok egyes, festett készbőrökben előforduló azoszínezékek meghatározására – 1. rész: Egyes, azoszínezékekből származó aromás aminok meghatározása |
CEN ISO/TS 17234:2003 |
|
CEN |
EN ISO 17234-2:2011 Készbőr – Kémiai vizsgálatok egyes, festett készbőrökben előforduló azoszínezékek meghatározására – 2. rész: A 4-amino-azobenzol meghatározása |
CEN ISO/TS 17234:2003 |
|
CEN |
EN 14362-1:2012 Textilek – Egyes, azoszínezékekből kivont aromás aminok meghatározásának módszerei – 1. rész: Egyes azoszínezékek használatának kimutatása a szálak extrahálásával vagy extrahálás nélkül |
EN 14362-1:2003 EN 14362-2:2003 |
|
CEN |
EN 14362-3:2012 Textilek – Egyes, azoszínezékekből kivont aromás aminok meghatározásának módszerei – 3. rész: Olyan egyes azoszínezékek használatának kimutatása, amelyek 4-amino-azo-benzolt bocsáthatnak ki |
|
11. függelék
28–30. tétel – Az egyes anyagok esetében alkalmazott eltérések
|
Anyagok |
Eltérések |
| 1. a) Nátrium-perborát; perbórsav, nátriumsó; perbórsav, nátriumsó, monohidrát; nátrium-peroxometaborát; perbórsav (HBO(O2)), nátriumsó, monohidrát; nátrium-peroxoborát CAS-szám: 15120-21-5; 11138-47-9; 12040-72-1; 7632-04-4; 10332-33-9 EK-szám: 239-172-9; 234-390-0; 231-556-4 b) Perbórsav (H3BO2(O2)), mononátriumsó,trihidrát; perbórsav, nátriumsó, tetrahidrát; perbórsav (HBO(O2)), nátriumsó, tetrahidrát; nátrium-peroxoborát, hexahidrát CAS-szám: 13517-20-9; 37244-98-7; 10486-00-7 EK-szám: 239-172-9; 234-390-0; 231-556-4 |
A 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) meghatározott mosószerek. Az eltérést 2013. június 1-jéig kell alkalmazni. |
|
(1) HL L 104., 2004.4.8., 1. o. |
|
( 1 ) HL C 112., 2004.4.30., 92. o. és HL C 294., 2005.11.25., 38. o.
( 2 ) HL C 164., 2005.7.5., 78. o.
( 3 ) Az Európai Parlament 2005. november 17-i véleménye (HL C 280. E, 2006.11.18., 303. o.), a Tanács 2006. június 27-i közös álláspontja (HL C 276. E, 2006.11.14., 1. o.), az Európai Parlament 2006. december 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. december 18-i határozata.
( 4 ) HL 196., 1967.8.16., 1. o. A legutóbb a 2004/73/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.
( 5 ) HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2006/139/EK bizottsági irányelvvel (HL L 384., 2006.12.29., 94. o.) módosított irányelv.
( 6 ) HL L 200., 1999.7.30., 1. o. A legutóbb a 2006/8/EK bizottsági irányelvvel (HL L 19., 2006.1.24., 12. o.) módosított irányelv.
( 7 ) HL L 84., 1993.4.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.
( 8 ) HL L 158., 2004.4.30., 50. o., helyesbítve: HL L 229., 2004.6.29., 23. o.
( 9 ) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.
( 10 ) HL L 262., 1976.9.27., 169. o. A legutóbb a 2007/1/EK bizottsági irányelvvel (HL L 25., 2007.2.1., 9. o.) módosított irányelv.
( 11 ) HL L 358., 1986.12.18., 1. o. A 2003/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 230., 2003.9.16., 32. o.) módosított irányelv.
( 12 ) HL L 50., 2004.2.20., 44. o.
( 13 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
( 14 ) HL L 136., 2004.4.30., 1. o. Az 1901/2006/EK rendelettel (HL L 378., 2006.12.27., 1. o.) módosított rendelet.
( 15 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.
( 16 ) HL C 218., 2003.9.13., 1. o.
( 17 ) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
( 18 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
( 19 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.
( 20 ) A 88/379/EGK tanácsi irányelv 10. cikke végrehajtásának megfelelően, a veszélyes készítményekre vonatkozó különös információk rendszerével kapcsolatos részletes rendelkezések meghatározásáról és megállapításáról szóló, 1991. március 5-i 91/155/EGK bizottsági irányelv (HL L 76., 1991.3.22., 35. o.). A legutóbb a 2001/58/EK irányelvvel (HL L 212., 2001.8.7., 24. o.) módosított irányelv.
( 21 ) A 67/548/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően bejelentett anyagok emberre és környezetre jelentett kockázatának a vizsgálatára vonatkozó alapelvek megállapításáról szóló, 1993. július 20-i 93/67/EGK bizottsági irányelv (HL L 227., 1993.9.8., 9. o.).
( 22 ) A 67/548/EGK tanácsi irányelv hetedik módosításának 12. cikkében említett műszaki dossziéhoz szükséges információkat tartalmazó VII. D. melléklet megállapításáról szóló, 1993. november 25-i 93/105/EK bizottsági irányelv (HL L 294., 1993.11.30., 21. o.).
( 23 ) A 67/548/EGK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ötödik francia bekezdésében említett közösségi joganyag listájáról szóló, 2000. április 25-i 2000/21/EK bizottsági irányelv (HL L 103., 2000.4.28., 70. o.).
( 24 ) Az 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet és a létező anyagok embert és környezetet érintő kockázatainak becslésére vonatkozó elveknek a 793/93/EGK tanácsi rendelettel összhangban történő megállapításáról szóló, 1994. június 28-i 1488/94/EK bizottsági rendelet (HL L 161., 1994.6.29., 3. o.).
( 25 ) HL C 364., 2000.12.18., 1. o.
( 26 ) HL L 159., 1996.6.29., 1. o.
( 27 ) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.
( 28 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o. Az 1882/2003/EK módosított irányelv.
( 29 ) HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
( 30 ) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2003.12.15., 1. o.) módosított irányelv.
( 31 ) HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.
( 32 ) HL L 311., 2001.11.28., 67. o. A legutóbb az 1901/2006/EK rendelettel módosított irányelv.
( 33 ) HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
( 34 ) HL L 184., 1988.7.15., 61. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
( 35 ) HL L 84., 1999.3.27., 1. o. A legutóbb a 2006/253/EK határozattal (HL L 91., 2006.3.29., 48. o.) módosított határozat.
( 36 ) HL L 268., 2003.10.18., 29. o. A 378/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 59., 2005.3.5., 8. o.) módosított rendelet.
( 37 ) HL L 213., 1982.7.21., 8. o. A legutóbb a 2004/116/EK bizottsági irányelvvel (HL L 379., 2004.12.24., 81. o.) módosított irányelv.
( 38 ) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
( 39 ) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
( 40 ) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.
( 41 ) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.). A legutóbb a 2006/19/EK irányelvvel (HL L 44., 2006.2.15., 15. o.) módosított irányelv.
( 42 ) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 366., 1992.12.15., 10. o.). A legutóbb a 2266/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 259., 2000.10.13., 27. o.) módosított rendelet.
( 43 ) A 91/414/EK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszában értékelendő növényvédő szerek hatóanyagainak megállapításáról, és az e hatóanyagok referensének kijelölt tagállamok jegyzékének felülvizsgálatáról szóló, 2001. április 6-i 703/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 98., 2001.4.7., 6. o.).
( 44 ) A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. augusztus 14-i 1490/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 224., 2002.8.21., 23. o.). A legutóbb az 1744/2004/EK rendelettel (HL L 311., 2004.10.8., 23. o.) módosított rendelet.
( 45 ) A 91/414/EGK tanácsi határozat 8. cikke (2) bekezdésében említett időtartam meghosszabbításáról szóló, 2003. július 25-i 2003/565/EK bizottsági határozat (HL L 192., 2003.7.31., 40. o.).
( 46 ) HL L 123., 1998.4.24., 1. o. A legutóbb a 2006/140/EK bizottsági irányelvvel (HL L 414., 2006.12.30., 78. o.) módosított irányelv.
( 47 ) HL L 307., 2003.11.24., 1. o. A legutóbb az 1849/2006/EK rendelettel (HL L 355., 2006.12.15., 63. o.) módosított rendelet.
( 48 ) HL L 350., 1998.12.28., 58. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
( 49 ) HL L 189., 1990.7.20., 17. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
( 50 ) HL L 169., 1993.7.12., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
( 51 ) HL L 331., 1998.12.7., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
( 52 ) HL L 158., 2004.4.30., 7. o. Az 1195/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 217., 2006.8.8., 1. o.) módosított rendelet.
( 53 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.
( 54 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
( 55 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
( 56 ) HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb a 920/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 156., 2005.6.18., 3. o.) módosított rendelet.
( 57 ) HL L 63., 2003.3.6., 1. o. A legutóbb a 777/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 136., 2006.5.24., 9. o.) módosított rendelet.
( 58 ) Általában minél szélesebb körűek az adatok és minél hosszabb ideig tart a vizsgálat, annál kisebb a bizonytalanság mértéke és az értékelési tényező nagysága. 1 000 -es értékű értékelési tényezőt jellemzően a különféle táplálkozási szinteket képviselő fajokból származtatott, három rövid távú L(E)C50 érték közül a legalacsonyabbra, 10-es értékű tényezőt pedig a különféle táplálkozási szinteket képviselő fajokból származtatott, három hosszú távú NOEC érték közül a legalacsonyabbra alkalmaznak.
( 59 ) MARPOL-egyezmény – egységes szerkezetbe foglalt kiadás, 2006, London, IMO 2007, ISBN 978-92-801-4216-7.
( 60 ) IBC szabályzat, 2007. évi kiadás, London, IMO 2007, ISBN 978-92-801-4226-6.
( 61 ) HL L 39., 1980.2.15., 40. o.
( 62 ) HL L 62., 2014.3.4., 18. o.
( 63 ) HL L 399., 1989.12.30., 18. o.
( 64 ) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.
( 65 ) Az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Gazdasági Bizottság, a 2015. január 1-jétől alkalmazandó változat, ISBN-978-92-1-139149-7.
( 66 ) A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény B. függelékének 1. melléklete (A nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés egységes szabályai), a 2009. január 1-jétől hatályos változat.
( 67 ) A 2007. január 1-jei hatállyal felülvizsgált változat.
( 68 ) HL L 260., 2008.9.30., 1. o.
( 69 ) Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, 2006. évi kiadás, ISBN 978-92-8001-4214-3.
( 70 ) IATA, 2007–2008. évi kiadás.
( 71 ) MEPC.2/Circular körlevél, Provisional categorization of liquid substances (A folyékony anyagok ideiglenes kategorizálása), 19. változat, 2013. december 17-től hatályos.
( 72 ) HL L 286., 2009.10.31., 1. o.
( 73 ) HL L 158., 2004.4.30., 7. o.
( 74 ) HL L 201., 2012.7.27., 60. o.
( 75 ) HL L 10., 1997.1.14., 13. o.
( 76 ) Ez a melléklet a 7. cikk szerint regisztrálásköteles árucikk-előállítókra és más, e rendelet értelmében vizsgálatok elvégzésére köteles továbbfelhasználókra a szükséges eltérésekkel alkalmazandó.
( 77 ) Megjegyzés: a magában a 2. oszlopban nem feltüntetett megfelelő vizsgálati módszerekben szereplő, a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott, vizsgálati módszerekről szóló bizottsági rendeletben szereplő megfelelő vizsgálati módszerekben meghatározott feltételek, amelyek mellett nincs szükség különleges vizsgálatra, szintén alkalmazandók.
( 78 ) Ez a melléklet a 7. cikk szerint regisztrálásköteles árucikk-előállítókra és más, e rendelet értelmében vizsgálatok elvégzésére köteles továbbfelhasználókra a szükséges eltérésekkel alkalmazandó.
( 79 ) Megjegyzés: a magában a 2. oszlopban nem feltüntetett megfelelő vizsgálati módszerekben szereplő, a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott, vizsgálati módszerekről szóló bizottsági rendeletben szereplő megfelelő vizsgálati módszerekben meghatározott feltételek, amelyek mellett nincs szükség különleges vizsgálatra, szintén alkalmazandók.
( 80 ) Ez a melléklet a 7. cikk szerint regisztrálásköteles árucikk-előállítókra és más, e rendelet értelmében vizsgálatok elvégzésére köteles továbbfelhasználókra a szükséges eltérésekkel alkalmazandó.
( 81 ) Megjegyzés: a magában a 2. oszlopban nem feltüntetett megfelelő vizsgálati módszerekben szereplő, a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott, vizsgálati módszerekről szóló bizottsági rendeletben szereplő megfelelő vizsgálati módsze rekben meghatározott feltételek, amelyek mellett nincs szükség különleges vizsgálatra, szintén alkalmazandók.
( 82 ) Ez a melléklet a 7. cikk szerint regisztrálásköteles árucikk-előállítókra és más, e rendelet értelmében vizsgálatok elvégzésére köteles továbbfelhasználókra alkalmazandó a szükséges eltérésekkel.
( 83 ) Megjegyzés: a magában a 2. oszlopban nem feltüntetett, a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott, vizsgálati módszerekről szóló bizottsági rendeletben szereplő megfelelő vizsgálati módszerekben meghatározott feltételek, amelyek mellett nincs szükség különleges vizsgálatra, szintén alkalmazandók.
( 84 ) A IX. és a X. melléklet 8.7. szakaszának 2. oszlopában foglaltak sérelme nélkül a 3.2. a) ii. pont alkalmazásában a reprodukciót károsító tulajdonságra/fejlődési toxicitásra vonatkozó szűrésből származtatott DNEL-érték nem tekinthető megfelelő alapnak a születés előtti fejlődéstoxikológiai vizsgálat vagy a reprodukciót károsító tulajdonságra vonatkozó kétgenerációs vizsgálat elhagyására. A IX. és a X. melléklet 8.6. szakaszának 2. oszlopában foglaltak sérelme nélkül a 3.2. a) ii. pont alkalmazásában a 28 napos ismételt adagolású toxikológiai vizsgálatból származtatott DNEL-érték nem tekinthető megfelelő alapnak a 90 napos ismételt adagolású toxikológiai vizsgálat elhagyására.