21993A0216(02)

Bázeli egyezmény

a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról

PREAMBULUM

AZ EGYEZMÉNY RÉSZESEI,

TUDATÁBAN az emberi egészség és a környezet károsodása kockázatának, amit a veszélyes és az egyéb hulladékok önmagukban, valamint az országhatárokat átlépő szállításuk során okoznak,

FIGYELEMMEL a fenyegető veszélyre, amelyet a veszélyes és az egyéb hulladékok növekvő mennyisége és összetett volta, valamint az országhatárokat átlépő szállításuk okoz,

FIGYELEMMEL TOVÁBBÁ arra, hogy az ember egészségének és a környezet állapotának az ilyen hulladékok káros hatása elleni leghatásosabb védelme az, hogy e hulladékok képződő mennyiségét és/vagy veszélyességét a lehető legkisebbre csökkentik.

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az egyes államoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük azért, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok kezelését, beleértve azoknak az országhatárokat átlépő szállítását és ártalmatlanítását az emberi egészség és a környezet védelmével összhangban biztosítsák, bárhol is ártalmatlanítják ezeket a hulladékokat,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az államoknak biztosítaniuk kell, hogy a termelő kötelezettséget vállaljon a veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezet védelmével összhangban történő szállítására és ártalmatlanítására, bárhol is történjék az,

TELJES MÉRTÉKBEN ELISMERVE, hogy bármely állam kizárólagos joga megtiltani azt, hogy a külföldről származó veszélyes vagy egyéb hulladékokat a területére behozzák, azt ott ártalmatlanítsák,

ELISMERVE TOVÁBBÁ a veszélyes hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása és más államokban – különösen a fejlődő országokban – történő ártalmatlanítása tilalmának növekvő óhaját,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékokat abban az államban kell ártalmatlanítani, ahol azok keletkeztek, ha a környezetet nem veszélyeztető, hatékony hulladékgazdálkodás azt lehetővé teszi,

TUDATÁBAN TOVÁBBÁ annak, hogy az ilyen hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása abból az államból, ahol keletkeztek, bármely más államba, csak olyan feltételek mellett engedélyezhető, ha azok az emberi egészséget és a környezetet nem veszélyeztetik, és összhangban vannak az Egyezmény előírásaival,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításának fokozott ellenőrzése ösztönzően fog hatni azok környezetkímélő kezelésére és e szállítások csökkenésére,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az államoknak a területükről, illetve a területükre történő veszélyes és egyéb hulladékok szállításáról és annak ellenőrzéséről egymást megfelelően tájékoztatniuk kell,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy több nemzetközi és regionális megállapodás foglalkozik a környezetnek a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos védelmével és megőrzésével,

TEKINTETBE VÉVE az Egyesült Nemzetek 1972. évi stockholmi, az emberi környezetről rendezett konferenciájának nyilatkozatát és a UNEP Kormányzó Tanácsa 1987. június 17-én kelt 14/30 sz. határozatával elfogadott "Veszélyes hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének Kairói Irányelvei és Alapelvei" című dokumentumát, az Egyesült Nemzetek Veszélyes Áruk Szállítási Szakértőbizottságának Ajánlásai-t (amelyeket 1957-ben fogalmaztak meg és kétévenként korszerűsítenek), továbbá az olyan, a tárgyhoz kapcsolódó ajánlásokat, nyilatkozatokat, okiratokat és szabályozásokat, amelyeket az ENSZ-rendszer keretében fogadtak el, valamint más nemzetközi és regionális szervezetek munkájának tanulmányait,

TEKINTETTEL az Egyesült Nemzetek Közgyűlése harminchetedik ülésszakán 1982-ben elfogadott Természetvédelmi Világcharta szellemére, alapelveire, céljaira és feladataira, mint az emberi környezet védelmével és a természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatos erkölcs szabályaira,

MEGERŐSÍTVE, hogy az államok nemzetközi megegyezések alapján kötelezettséget vállalnak az emberi egészség és a környezet védelmével, megőrzésével kapcsolatos teendők teljesítéséért, és azokért a nemzetközi jog alapján felelősek,

ELISMERVE, hogy az Egyezményben vagy annak bármely jegyzőkönyvében foglalt szabályok lényeges megsértése esetén a szerződésekre vonatkozó nemzetközi jog alkalmazandó,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a környezetet kímélő hulladékszegény technológiák, az anyag-visszaforgatás lehetőségei, a megfelelő üzemvezetési és kezelési rendszerek kifejlesztését és alkalmazását a veszélyes és az egyéb hulladékok képződésének minimumra való csökkentése céljából folytatni szükséges,

TUDATÁBAN TOVÁBBÁ a növekvő nemzetközi érdeknek, amely a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításának szigorú ellenőrzését és e szállítások lehetőség szerinti legkisebbre csökkentését követeli meg,

AGGÓDVA a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokon át folytatott illegális kereskedelme miatt,

TEKINTETTEL TOVÁBBÁ arra, hogy a fejlődő országokban a veszélyes és az egyéb hulladékok megfelelő kezelésének adottságai korlátozottak,

FELISMERVE, hogy a Kairói Irányelvek szellemének és az UNEP Kormányzó Tanácsának 14/16 sz., a környezetvédelmi technológiák átadásának előmozdításáról hozott határozatának megfelelően, különösen a fejlődő országok részére, szükséges a helyben képződött veszélyes és egyéb hulladékok megalapozott kezelését szolgáló technológiák átadásának elősegítése,

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok a rájuk vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és ajánlásokkal összhangban szállítandók,

MEGGYŐZŐDVE TOVÁBBÁ arról, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok az országhatárokat átlépő szállítása csak akkor engedélyezhető, ha e hulladékok szállítása és végleges ártalmatlanítása a környezet károsodása nélkül megoldható,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az emberi egészséget és a környezetet szigorú ellenőrzés útján megvédik a veszélyes és az egyéb hulladékok képződéséből és kezeléséből származó káros hatásoktól,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Egyezmény hatálya

(1) Az Egyezmény a következő, az országhatárokat átlépő szállítás tárgyát képező hulladékokat tekinti "veszélyes hulladékok"-nak:

a) az I. mellékletben felsorolt csoportok bármelyikéhez tartozó hulladékokat, kivéve, ha azok nem rendelkeznek a III. mellékletben felsorolt egyik jellemző tulajdonsággal sem; és

b) azokat az a) pontban nem szereplő hulladékokat, amelyeket a Részes exportáló, importáló vagy tranzit állam jogszabályai veszélyes hulladékoknak tekintenek vagy annak nyilvánítottak.

(2) A II. mellékletben felsorolt, az országhatárokat átlépő szállítás tárgyát képező hulladékok az Egyezmény alkalmazásában "egyéb hulladékok"-nak tekintendők.

(3) A radioaktív hulladékok más nemzetközi ellenőrzési rendszer tárgyát képezik, beleértve a kifejezetten a radioaktív anyagokra vonatkozó nemzetközi jogi okmányokat is. Ezek a hulladékok nem tartoznak ennek az Egyezmények a tárgyi hatálya alá.

(4) A hajók szokásos üzemeltetéséből származó hulladékok, amelyek más nemzetközi jogi megállapodás hatálya alá esnek, nem tartoznak ennek az Egyezménynek a tárgyi hatálya alá.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az Egyezmény alkalmazásában:

1. hulladékok: azok az anyagok vagy tárgyak, amelyeket ártalmatlanítanak vagy ártalmatlanítani szándékoznak, vagy a nemzeti jog előírása szerint ártalmatlanítani kell;

2. kezelés: a veszélyes és az egyéb hulladékok gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása, beleértve az ártalmatlanítási telephelyek utólagos felügyeletét is;

3. az országhatárokon túlra történő szállítás: a veszélyes vagy az egyéb hulladékok bármely olyan szállítása, amely – feltéve, hogy legalább két államot érint – valamelyik állam nemzeti joghatósága alá tartozó területről egy másik állam nemzeti joghatósága alá tartozó területre vagy területen át, vagy olyan területre vagy területen át történik, amely egyetlen állam nemzeti joghatósága alá sem tartozik;

4. ártalmatlanítás: bármely, az Egyezmény IV. mellékletében felsorolt művelet;

5. engedélyezett telephely vagy létesítmény: a veszélyes vagy az egyéb hulladékok ártalmatlanítására szolgáló telephely vagy létesítmény, amely a működtetéséhez az adott állam illetékes hatósága által kiadott felhatalmazással vagy engedéllyel rendelkezik;

6. illetékes hatóság: az a Részes által kijelölt kormányzati hatóság, amely a Részes által meghatározott földrajzi területen felelős a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításáról szóló értesítés és az azzal összefüggő bármely tájékoztatás vételéért, valamint az értesítésre való válaszadásért, a 6. cikk előírásainak megfelelően;

7. tájékoztatási központ: a Részes Államnak az 5. cikkben megjelölt az a jogi személye, aki a 13. és 16. cikkben előírt tájékoztatás vételéért és nyújtásáért felelős;

8. környezetet nem veszélyeztető kezelése a veszélyes és az egyéb hulladékoknak: minden, a gyakorlatban megtehető olyan kezelés, amely mind a környezetet, mind az emberi egészséget megvédi e hulladékok káros hatásaitól;

9. valamely állam nemzeti joghatósága alá tartozó terület: bármely szárazföldi, tengeri terület vagy légtér, amelyen belül az állam a nemzetközi joggal összhangban, az emberi egészség és a környezet védelme tekintetében az igazgatást és a szabályozást gyakorolja;

10. exportáló állam: az a Részes, amelynek a területéről veszélyes vagy egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását tervezik vagy kezdeményezték;

11. importáló állam: az a Részes, amelynek területére veszélyes vagy egyéb hulladékok szállítását tervezik vagy valósítják meg azzal a céllal, hogy azokat ott ártalmatlanítsák vagy az ártalmatlanításuk előtt ott tárolják mindaddig, amíg nem ártalmatlanítják egy olyan területen, amely egyetlen állam nemzeti joghatósága alá sem tartozik;

12. tranzit állam: bármely nem exportáló vagy nem importáló állam, amelynek területén át a veszélyes vagy az egyéb hulladékok szállítását tervezik vagy valósítják meg;

13. az érintett államok: olyan Részesek, amelyek exportálnak, importálnak vagy Részes voltuktól függetlenül tranzit államok;

14. személy: bármely természetes vagy jogi személy;

15. exportáló: bármely, az exportáló állam joghatósága alá tartozó személy, aki az adott veszélyes vagy egyéb hulladékok exportját intézi;

16. importáló: bármely, az importáló állam joghatósága alá tartozó személy, aki az adott veszélyes vagy az egyéb hulladékok importálását intézi;

17. szállító: a veszélyes vagy az egyéb hulladékok szállítását végző személy;

18. termelő: az a személy, aki a veszélyes vagy az egyéb hulladékokat létrehozza, vagy ha ez a személy nem ismert, akkor az, aki a kérdéses hulladékokat birtokolja és/vagy felügyeli;

19. ártalmatlanító: az a személy, akihez a veszélyes vagy az egyéb hulladékot szállítják, és aki e hulladékok ártalmatlanítását végzi;

20. politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet: az a szuverén államok által létrehozott szervezet, amelyet az Egyezmény által szabályozott ügyekben a tagállamok illetékességgel ruháztak fel, és belső eljárási szabályaival összhangban teljes felhatalmazással bír aláírásra, ratifikálásra, elfogadásra, jóváhagyásra, hivatalos nyilatkozattal való elismerésre, vagy csatlakozásra;

21. jogellenes szállítás: a veszélyes vagy az egyéb hulladékoknak bármely, a 9. cikkben meghatározott, országhatárokat átlépő szállítása.

3. cikk

A veszélyes hulladékok nemzeti meghatározása

(1) Minden Részes tájékoztatja az Egyezmény Titkárságát hat hónapon belül azt követően, hogy az Egyezmény Részesévé vált azokról a hulladékokról, amelyek nem szerepelnek az I. és II. mellékletben, de amelyeket a nemzeti jogszabályok keretében veszélyesnek tekintenek vagy annak nyilvánítottak, ugyancsak tájékoztatást adnak e hulladékoknak az országhatárokon túlra történő szállításakor alkalmazandó követelményekről.

(2) Ezt követően valamennyi Részes haladéktalanul tájékoztatja a Titkárságot az (1) bekezdés alapján küldött tájékoztatással kapcsolatos bármely lényeges változásról.

(3) A Titkárság haladéktalanul tájékoztatja valamennyi Részest az (1) és (2) bekezdés alapján kapott információkról.

(4) A Részesek felelősek azért, hogy a (3) bekezdésben leírtak alapján a Titkárságtól kapott tájékoztatást az exportálókkal közöljék.

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1) a) Ha a Részesek jogaik gyakorlása során az ártalmatlanítandó veszélyes, illetve az egyéb hulladékok importját megtiltják, a döntésükről a többi Részest a 13. cikk szerint tájékoztatják.

b) A Részesek megtiltják, vagy nem engedélyezik a veszélyes és az egyéb hulladékok exportját az olyan Részes Államokba, amelyek e hulladékok importját tiltják, amennyiben az a) pontnak megfelelően erről értesítést kaptak.

c) A Részesek megtiltják, vagy nem engedélyezik a veszélyes, illetve az egyéb hulladékok exportálását, ha az importáló állam ugyan nem tiltja az adott hulladék importálását, de a szóban forgó hulladék importálásához írásban nem járult hozzá.

(2) Minden Részes megfelelő intézkedéseket tesz, hogy

a) biztosítsa a megfelelő társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok figyelembevétele mellett azt, hogy az illetékességi területén keletkező veszélyes és egyéb hulladékok mennyisége a lehető legkisebbre csökkenjék;

b) biztosítsa, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető kezelésére, bárhol is kerüljön arra sor, olyan megfelelő ártalmatlanító létesítmények álljanak rendelkezésre, amelyek lehetőleg az illető Részes Állam területén vannak telepítve;

c) biztosítsa, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok kezelését végző személyek olyan intézkedéseket tegyenek, amelyekkel az ebből a tevékenységből származó szennyezés megelőzhető, és ha szennyezés mégis bekövetkezik, akkor annak az emberi egészségre és a környezetre ható következményeit a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék;

d) biztosítsa, hogy a veszélyes és egyéb hulladékok országhatárokon túlra szállított mennyisége a lehető legkisebb legyen, összhangban e hulladékoknak a környezetvédelmi szempontból megfelelő hatékony kezelésével, amelyet oly módon kell megoldani, hogy a hulladékszállításból esetleg származó káros hatások az emberi egészséget és a környezetet ne veszélyeztessék;

e) ne tegye lehetővé a veszélyes, illetve az egyéb hulladékok exportálását olyan Részes Államba, illetve valamely gazdasági és/vagy politikai integrációs szervezethez tartozó Részes Államok csoportjába, különösképpen fejlődő országokba, amelyek a jogszabályaikban bármely hulladék importálását tiltják. Ugyancsak ne járuljon hozzá az exportáláshoz, ha oka van azt feltételezni, hogy az exportálandó hulladékot nem fogják környezetvédelmi szempontból megfelelő módon, a Részesek első tanácskozásán meghatározandó követelményeknek eleget téve, kezelni;

f) az országhatárokon át történő veszélyes és egyéb hulladékok szállításáról az V. A. mellékletben leírtaknak megfelelő információkat bocsássanak az érdekelt államok rendelkezésére, hogy egyértelműen megállapíthatók legyenek a tervezett szállításnak az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásai;

g) megakadályozza a veszélyes és az egyéb hulladékok importját, ha oka van feltételezni, hogy azokat környezetvédelmi szempontból nem megfelelő módon fogják kezelni;

h) más Részesekkel és az érdekelt szervezetekkel közvetlenül, illetve a Titkárságon keresztül együttműködjön olyan információk terjesztésében, amelyek a veszélyes és az egyéb hulladékok biztonságos szállítását ismertetik, és amelyek célja e hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelési módjának fejlesztése, valamint a jogellenes szállítás megelőzése.

(3) A Részesek a veszélyes és az egyéb hulladékok jogellenes szállítását bűntettnek tekintik.

(4) Valamennyi Részes megfelelő jogi, igazgatási és egyéb intézkedéseket tesz az Egyezmény előírásainak végrehajtása és érvényesítése érdekében, beleértve az Egyezmény megsértésének megakadályozását és büntetését előíró intézkedéseket is.

(5) Az Egyezmény Részesei ne engedélyezzék a veszélyes és az egyéb hulladékok exportját a nem Részes Államokba, illetve tiltsák meg azoknak a nem Részes Államokból való importját.

(6) A Részesek megállapodnak abban, hogy nem járulnak hozzá a veszélyes és az egyéb hulladékok exportjának engedélyezéséhez abban az esetben, ha azokat a 60. déli szélességi foktól délre eső területeken kívánják ártalmatlanítani, akár országhatárokon túlra történő szállítás tárgyát képezik az ilyen hulladékok, akár nem.

(7) Továbbá minden Részes:

a) megtiltja minden, a nemzeti joghatósága alá tartozó személynek, hogy az országhatárokon át veszélyes vagy egyéb hulladékot szállítson vagy ártalmatlanítson, kivéve, ha az illető személy ilyen műveletek végzésére felhatalmazással vagy engedéllyel rendelkezik;

b) megköveteli, hogy az országhatárokon túlra szállítandó veszélyes, illetve egyéb hulladékokat az általánosan elfogadott és elismert nemzetközi szabályoknak és szabványoknak eleget téve csomagolják, címkézzék és szállítsák, és a nemzetközileg általánosan elismert gyakorlatot vegyék figyelembe;

c) megköveteli, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása a kiindulási és az ártalmatlanítási helyet feltüntető szállítási bizonylat kíséretében történjék.

(8) Valamennyi Részes megköveteli, hogy az exportálandó veszélyes és egyéb hulladékokat az importáló államban vagy más helyen, a környezetet nem veszélyeztető módon kezeljék. Az Egyezmény tárgyát képező hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének műszaki irányelveiről a Részes Államok első ülésén döntenek.

(9) A Részesek megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását csak akkor lehessen engedélyezni, ha:

a) az exportáló állam nem rendelkezik olyan műszaki felkészültséggel és szükséges létesítményekkel, kapacitással, illetve az ártalmatlanításhoz szükséges hellyel, hogy az adott hulladékok ártalmatlanítását a környezet védelme szempontjából megfelelően lehessen elvégezni; vagy

b) az importáló államban a kérdéses hulladékra mint nyersanyagra vagy másodnyersanyagra van szükség; vagy

c) a hulladék országhatárokat átlépő szállítása összhangban van a Részesek által meghatározott egyéb követelményekkel, feltéve, hogy e követelmények nem különböznek ezen Egyezmény céljaitól.

(10) Azok a Részes Államok, amelyekben veszélyes vagy egyéb hulladékok keletkeznek, ezen Egyezményből adódó azon kötelezettségüket, hogy megköveteljék e hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelését, semmilyen körülmények között nem háríthatják át az importáló vagy tranzit államokra.

(11) Az Egyezményben foglaltak nem akadályozzák meg a Részeseket abban, hogy további követelményeket szabjanak az Egyezmény előírásaival összhangban és a nemzetközi jog szabályainak megfelelően az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelme érdekében.

(12) Az Egyezményben foglaltak nem érintik az államoknak a felségvizeik feletti, a nemzetközi jog alapján megállapított szuverenitását és azokat a jogokat, amelyekkel az államok kizárólagos gazdasági övezeteikben és kontinentális talapzataikon a nemzetközi joggal összhangban rendelkeznek, valamint a navigációs jogokat és szabadságot valamennyi állam hajói és repülőgépei által a nemzetközi jog előírásai és vonatkozó nemzetközi okmányokban foglaltak szerinti gyakorlását.

(13) A Részesek vállalják, hogy a más államokba, különösen a fejlődő országokba exportált veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségének és/vagy veszélyességének csökkentési lehetőségeit időszakonként felülvizsgálják.

5. cikk

Az illetékes hatóságok és a tájékoztatási központ kijelölése

Az ezen Egyezményben foglaltak végrehajtásának elősegítése érdekében a Részes Államok:

1. egy vagy több illetékes hatóságot és egy tájékoztatási központot jelölnek ki vagy hoznak létre. Olyan esetben, amikor valamely állam tranzitszerepet lát el, csak egy illetékes hatóságot jelölnek ki, amely az értesítéseket átveszi;

2. a Részesek, az Egyezmény számukra történő hatálybalépésétől számított három hónapon belül tájékoztatják az Egyezmény Titkárságát arról, hogy mely intézményeket jelöltek ki illetékes hatóságaikként, illetve tájékoztatási központjukként;

3. a fenti (2) bekezdés szerinti kijelöléssel összefüggő bármely változásról a döntés időpontjától számított egy hónapon belül tájékoztatják az Egyezmény Titkárságát;

6. cikk

Országhatárokat átlépő szállítás a Részesek között

a) Az exportáló állam írásban értesíti vagy megköveteli, hogy a termelő vagy az exportáló az exportáló állam illetékes hatósága közvetítésével írásban értesítse az érintett államok illetékes hatóságát a veszélyes és az egyéb hulladékok tervezett, az országhatárokat átlépő szállításáról. Az importáló állam által elfogadható nyelven írt ilyen értesítés tartalmazza az V. A. mellékletben részletezett nyilatkozatot és tájékoztatást. Minden érintett állam részére csak egy értesítést szükséges küldeni.

(2) Az importáló állam írásban válaszol az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul-e hozzá, a szállítás engedélyezését megtagadja vagy kiegészítő tájékoztatást kér. Az importáló állam végleges válaszának másolatát megküldi az érintett Részes Államok illetékes hatóságainak.

(3) Az exportáló állam nem engedélyezi, hogy a hulladék termelője vagy exportálója megkezdje a hulladéknak az országhatárokat átlépő szállítását mindaddig, amíg írásos igazolást nem kap arról, hogy

a) az értesítést küldő írásba foglalt, hozzájárulást kapott az importáló államtól, és

b) az értesítést küldő az importáló államtól igazolást kapott az exportáló és a hulladékot ártalmatlanító által kötött, a kérdéses hulladékok környezetet nem veszélyeztető kezelésére vonatkozó szerződésről.

(4) Valamennyi Részes tranzit állam késedelem nélkül visszaigazolja az értesítést küldőnek az értesítés kézhezvételét. Ezt követően 60 napon belül írásban válaszol az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul-e hozzá, a szállítás engedélyezését megtagadja, vagy további kiegészítő információkat kér. Az exportáló állam nem engedélyezi az országhatárokat átlépő szállítás megkezdését mindaddig, amíg a tranzit államtól írásbeli hozzájárulást nem kap. Ha azonban valamely Részes úgy határoz, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok tranzit-szállításához akár általában, akár meghatározott feltételek mellett nem követeli meg az előzetes írásbeli hozzájárulást vagy a követelményeit ilyen értelemben módosítja, akkor döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a többi Részest, amint ezt a 13. cikk előírja. Ha ebben az utóbbi esetben az exportáló állam a tranzit államtól a küldött értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem kap választ, az exportáló állam engedélyezheti, hogy az export a tranzit állam területén át történjen.

(5) A hulladékok országhatárokat átlépő szállításának olyan eseteiben, amikor a hulladékokat jogilag veszélyesnek nyilvánítják vagy annak tekintik, de csak

a) az exportáló államban, akkor az e cikk (9) bekezdésében foglalt, az importálóra vagy az ártalmatlanítást végzőre és az importáló államra vonatkozó követelmények értelemszerűen az exportálóra és az exportáló államra is vonatkoznak;

b) az importáló államban vagy az importáló és a Részes tranzit államokban, akkor e cikk (1), (3), (4) és (6) bekezdésében foglalt, az exportálóra és az exportáló államra vonatkozó követelmények értelemszerűen az importálóra vagy az ártalmatlanítást végzőre, és az importáló államra is vonatkoznak; vagy

c) bármely Részes tranzit államban, a (4) bekezdés előírásai alkalmazandók.

(6) Az exportáló állam, az érdekelt államok írásbeli hozzájárulásától függően engedélyezheti, hogy a termelő vagy az exportáló általános értesítést alkalmazzon, ha ugyanazokkal a fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező, veszélyes vagy egyéb hulladékot rendszeresen szállítanak ugyanannak az ártalmatlanítónak és az exportáló állam, az importáló állam, tranzit esetén pedig a tranzit állam(ok)nak ugyanazok a be- és kiléptető vámhivatalai foglalkoznak a hulladékszállítmánnyal.

(7) Az érdekelt államok a (6) bekezdésben ismertetett általános értesítéshez írásos hozzájárulásukat olyan információk szolgáltatásához kötve is megadhatják, mint például a szállítandó veszélyes és egyéb hulladékok pontos mennyisége vagy azok időszakos listái.

(8) A (6) és (7) bekezdésben ismertetett általános értesítés és írásos hozzájárulás a veszélyes és az egyéb hulladékok többszöri, de legfeljebb 12 hónapon át történő szállítására vonatkozhat.

(9) A Részesek megkövetelik, hogy valamennyi, az országhatárokon túlra irányuló veszélyes és egyéb hulladékok szállítását végző személy aláírja a szállítási bizonylatot mind a kérdéses hulladék átvételekor, mind pedig annak átadásakor. Ugyancsak megkövetelik, hogy az ártalmatlanító tájékoztassa mind az exportálót, mind pedig az exportáló állam illetékes hatóságát az adott hulladék átvételéről és kellő időben az értesítésben meghatározott ártalmatlanítás teljesítéséről. Ha az exportáló államba az értesítés nem érkezik meg, akkor az exportáló állam illetékes hatóságának vagy az exportálónak erről az importáló államot értesítenie kell.

(10) Az e cikk által előírt értesítést és választ az érdekelt Részesek illetékes hatóságainak megküldik, nem Részes Államok esetén pedig azoknak a kormányzati hatóságoknak juttatják el, amelyek feltehetően az ilyen ügyben illetékesek.

(11) Valamennyi, az országhatárokat átlépő hulladék szállítást biztosítással, kötelezvénnyel vagy olyan egyéb garanciával szükséges fedezni, amit az importáló állam vagy bármely Részes tranzit állam megkövetel.

7. cikk

Az országhatárokat átlépő szállítás Részes Államból nem Részes Államok területén át

A veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokon túlra történő szállítására, amely valamelyik Részes Államból nem Részes Állam vagy Államok területén át történik, az Egyezmény 6. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó értelemszerűen.

8. cikk

A visszaszállítás kötelezettsége

Az Egyezmény előírásai szerint, ha az országhatárokat átlépő veszélyes és egyéb hulladékok szállítása, amelyhez az érintett államok korábban hozzájárultak, nem teljesíthető a szerződésben foglaltaknak megfelelően, akkor az exportáló állam biztosítja, hogy amennyiben a környezeti károsodását elkerülő ártalmatlanításra intézkedések nem tehetők, a kérdéses hulladékot az exportáló 90 napon belül vagy más időtartamon belül, amiben az érintett államok megállapodtak, visszaszállítja az exportáló államba azt követően, hogy az importáló állam tájékoztatta az exportáló államot és a Titkárságot. Ennek érdekében sem az exportáló állam, sem bármely Részes tranzit állam ne ellenezze, ne hátráltassa, illetve ne akadályozza meg a hulladékoknak az exportáló államba való visszajuttatását.

9. cikk

Jogellenes szállítás

(1) Jogellenes szállításnak tekintendő az Egyezmény alkalmazásában bármely, az országhatárokat átlépő veszélyes és egyéb hulladék szállítás, amely

a) bármelyik érdekelt államnak küldendő, az Egyezmény előírásainak eleget tevő bejelentés nélkül történik; vagy

b) bármelyik érdekelt államnak az Egyezmény előírásai szerinti hozzájárulása nélkül történik; vagy

c) az érdekelt államoktól kapott olyan hozzájárulással történik, amely hamisításon, megtévesztésen vagy csaláson alapul; vagy

d) ha a hulladék lényeges tulajdonságai nem felelnek meg a bizonylatokban foglaltaknak; vagy

e) a veszélyes és az egyéb hulladékok szándékos, ennek az Egyezménynek és a nemzetközi jog általános alapelveinek megsértésével járó ártalmatlanítását (pl. lerakását) eredményezi.

(2) A veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításának olyan eseteiben, amelyek az exportáló vagy a termelő magatartásából következően feltehetően jogellenesek, az exportáló állam gondoskodik arról, hogy a kérdéses hulladékot:

a) az exportáló vagy a termelő vagy ha szükséges, maga az exportáló állam szállítsa vissza az exportáló államba vagy, ha a visszaszállítás gyakorlatilag nem célszerű, akkor,

b) az Egyezmény előírásaival összhangban másképpen ártalmatlanítsák, 30 napon belül attól számítva, hogy az exportáló államot a jogellenes szállításról tájékoztatták vagy ettől eltérő időtartamon belül, amiben az érdekelt államok megegyeztek. Ennek érdekében az érdekelt államok ne hátráltassák, ne ellenezzék, illetve ne akadályozzák a kérdéses hulladékok visszaszállítását az exportáló államba.

(3) A veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását olyan esetben, amikor az importáló vagy az ártalmatlanítást végző tevékenységének eredményeként ítélik jogellenesnek, az importáló állam gondoskodik arról, hogy a szóban forgó hulladékot az importáló vagy az ártalmatlanítást végző, vagy ha szükséges, maga az állam, a környezetet nem veszélyeztető módon ártalmatlanítsa 30 napon belül attól számítva, hogy a jogellenes szállítás az importáló állam tudomására jutott vagy más időtartamon belül, amelyben az érdekelt államok megegyeztek. Ennek érdekében az érdekelt Részes Államok, amennyiben szükséges, együttműködnek a hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető módon való ártalmatlanításában.

(4) Azokban az esetekben, amikor a hulladékok jogellenes szállításának felelőssége nem róható sem az exportálóra, sem a termelőre, sem az importálóra, illetve az ártalmatlanítást végzőre, akkor az érdekelt Részes vagy más Részesek célszerűen együttműködve biztosítják, hogy a szóban forgó hulladékot olyan rövid időtartamon belül, ahogy az csak lehetséges, a környezetet nem veszélyeztető módon ártalmatlanítsák az exportáló vagy az importáló államban vagy más helyen, ahol arra lehetőség nyílik.

(5) Minden Részes megfelelően kialakított nemzeti jogalkotása útján gondoskodik a hulladékok illegális szállításának megelőzéséről és megbüntetéséről. A Részesek e cikk céljainak megvalósítása érdekében együttműködnek.

10. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1) A Részesek együttműködnek a veszélyes és az egyéb hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelési módszereinek fejlesztése és bevezetése érdekében.

(2) Ennek érdekében a Részesek:

a) két- vagy többoldalú megállapodások alapján, kérés esetén tájékoztatják egymást, hogy elősegítsék a veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető kezelését, beleértve a veszélyes és az egyéb hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó műszaki szabványok és gyakorlat összehangolását;

b) együttműködnek annak a megfigyelésében, hogyan befolyásolja a veszélyes hulladékok kezelése az emberi egészséget és a környezetet;

c) nemzeti törvényeik, szabályozásuk és politikájuk figyelembevételével együttműködnek az új, a környezetet nem veszélyeztető hulladékszegény technológiák kifejlesztésében és megvalósításában, valamint a már létező technológiák további javításában azért, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok képződése, amennyiben az gyakorlatilag lehetséges, megszűnjék, továbbá azért, hogy hatékonyabb és eredményesebb módszereket alkalmazzanak e hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető módon történő kezelésére, beleértve az új vagy korszerűsített technológiák bevezetésével kapcsolatos közgazdasági, társadalmi és környezeti hatások tanulmányozását is;

d) aktívan együttműködnek nemzeti törvényeik, szabályozásuk és politikájuk figyelembevétele mellett abban, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelési technológiáit és módszereit egymással megismertessék. A Részesek ugyancsak együttműködnek műszaki kapacitásaik fejlesztésében, különösképpen akkor, ha egyes Részeseknek műszaki segítségre van szükségük, és ilyen segítséget kérnek;

e) együttműködnek a megfelelő műszaki iránymutatások és/vagy gyakorlati előírások kidolgozásában.

(3) A Részesek megfelelő eszközök alkalmazásával együttműködnek annak elősegítésére, hogy a fejlődő országok a 4. cikk (2) bekezdése a), b), c) és d) pontban leírtakat megvalósíthassák.

(4) Figyelembe véve a fejlődő országok szükségleteit, fontos a Részesek és az illetékes nemzetközi szervezetek közötti együttműködés ösztönzése, egyebek mellett azért, hogy elősegítsék a lakosság környezeti tudatának, valamint a veszélyes és az egyéb hulladékok környezetet nem veszélyeztető kezelésének fejlesztését és az új, hulladékszegény technológiák elfogadását.

11. cikk

Kétoldalú, többoldalú és regionális megállapodások

(1) A 4. cikk (5) bekezdésének előírásai ellenére a Részesek két- és többoldalú, illetve regionális megállapodásokat köthetnek a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállítására vagy megegyezhetnek a Részes és nem Részes Államokkal egyaránt, feltéve, hogy az ilyen megállapodások vagy megegyezések nem csorbítják a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az ezen Egyezményben előírt, a környezetet nem veszélyeztető kezelésének hatékonyságát. Ezek a megállapodások vagy megegyezések olyan előírásokat tartalmaznak, amelyek a környezet védelmét ugyanúgy biztosítják, mint az ezen Egyezmény által előírtak és különös hangsúlyt helyeznek a fejlődő országok érdekeinek figyelembevételére.

(2) A Részesek tájékoztatják a Titkárságot bármely, az (1) bekezdésben leírt két- és többoldalú, illetve regionális megállapodásról vagy megegyezésről, valamint azokról, amelyeket már az Egyezmény számukra történő hatálybalépése előtt kötöttek meg azért, hogy a Részesek között az ilyen megállapodások alapján az országhatárokon túlra történő veszélyes és egyéb hulladékok szállítása ellenőrizhető legyen. Ezen Egyezmény előírásai nem sértik az ilyen megállapodások alapján megvalósuló, az országhatárokat átlépő szállításokat, feltéve, hogy ezek a megállapodások összhangban vannak a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az ezen Egyezményben előírt, környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelésével.

12. cikk

A felelősségre vonatkozó konzultációk

A Részesek együttműködnek abban, amint az lehetővé válik, hogy olyan jegyzőkönyvet fogadjanak el, amely megfelelő szabályokat és eljárásokat tartalmaz a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállításából és ártalmatlanításából származó károkért való felelősségre, valamint a károk megtérítésére vonatkozóan.

13. cikk

Tájékoztatás

(1) A Részesek vállalják, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása, illetve ártalmatlanítása során bekövetkező olyan balesetekről, amelyek más államokban is veszélyeztethetik az emberi egészséget és a környezetet, amint az tudomásukra jut, késedelem nélkül tájékoztatják az érintett államokat.

(2) A Részesek a Titkárságon keresztül tájékoztatják egymást:

a) az 5. cikk értelmében, az illetékes hatóságokat és/vagy a tájékoztatási központot érintő változásokról;

b) a 3. cikk értelmében, a veszélyes hulladékok nemzeti meghatározására vonatkozó változásokról;

amint az lehetséges,

c) az általuk hozott döntésekről, hogy egyáltalán nem vagy csak részlegesen járulnak hozzá a veszélyes hulladékok, illetve az egyéb hulladékok importjához, továbbá ezeknek a hulladékoknak a nemzeti joghatóságuk alatt álló területeken történő ártalmatlanításához;

d) a veszélyes és az egyéb hulladékok exportjának korlátozását vagy tiltását előíró jogszabályaikról;

e) bármely egyéb, az e cikk (4) bekezdése alapján előírt információról.

(3) A Részesek, nemzeti törvényeikkel és szabályozásaikkal összhangban, a Titkárságon át minden naptári év vége előtt az előző naptári évről jelentést juttatnak el a 15. cikkben írtak alapján összehívott Részesek Konferenciájának, amely a következő információkat tartalmazza:

a) az 5. cikk szerint, az általuk kijelölt illetékes hatóságok és a tájékoztatási központ;

b) tájékoztatást adnak az országhatárokon túlra történt veszélyes, illetve egyéb hulladékok szállításáról, amelyekben szerepük volt, beleértve:

i. az exportált veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségét, csoportját, tulajdonságait, rendeltetési helyét, valamennyi tranzit országot, az ártalmatlanítás módszerét, ahogyan az a bejelentésre adott válaszban szerepelt;

ii. az importált veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségét, csoportját, tulajdonságait, eredetét és az ártalmatlanítási módszereket;

iii. azokat a hulladékártalmatlanítási eseteket, amelyekben az ártalmatlanítást nem a tervezettnek megfelelően valósították meg;

iv. azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja az országhatárokon túlra szállított veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségének csökkentése;

c) tájékoztatást adnak az Egyezmény végrehajtásának érdekében hozott intézkedéseikről;

d) tájékoztatást adnak a veszélyes és az egyéb hulladékok keletkezésekor, szállításakor és ártalmatlanításakor bekövetkezett, az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásokra vonatkozó, rendelkezésükre álló hiteles adatokról;

e) tájékoztatást adnak az Egyezmény 11. cikke értelmében kötött két- és többoldalú, valamint regionális megállapodásokról és megegyezésekről;

f) tájékoztatást adnak a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállítása és ártalmatlanítása közben bekövetkezett balesetekről, valamint az azokkal kapcsolatban tett intézkedéseikről;

a) tájékoztatást adnak a nemzeti joghatóságuk alatt álló területeken létező hulladékártalmatlanítási lehetőségekről;

h) tájékoztatást adnak a veszélyes és az egyéb hulladékok mennyiségének csökkentését, illetve keletkezésük megakadályozását szolgáló technológiák kifejlesztésére tett intézkedéseikről;

i) tájékoztatást adnak azokról az ügyekről, amelyeket a Részesek Konferenciája szükségesnek tart.

(4) A Részesek nemzeti törvényeikkel és szabályozásukkal összhangban a veszélyes és az egyéb hulladékok bármely adott, az országhatárokat átlépő szállításával kapcsolatos bejelentést és az arra adott válasz másolatait megküldik a Titkárságnak, ha valamely Részes úgy véli, hogy a kérdéses országhatárokon túlra történő szállítás a környezetre kedvezőtlen hatást fejthet ki.

14. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1) A Részesek egyetértenek abban, hogy a különböző térségek és kistérségek sajátos szükségleteinek megfelelően térségi vagy kistérségi központokat létesítenek, amelyek elősegítik a veszélyes és az egyéb hulladékok megfelelő kezelését és a keletkezésük mértékének a lehető legkisebbre való csökkentését célul tűző képzést, valamint a megfelelő technológiák átadását. A Részesek döntenek a megfelelő pénzforrásokat biztosító önkéntes mechanizmusok létrehozásáról.

(2) A Részesek megfontolás tárgyává teszik egy megújítható pénzügyi alap létrehozatalát, hogy szükséghelyzetek esetén, átmeneti jelleggel segítséget tudjanak nyújtani annak érdekében, hogy ezáltal a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításából, valamint az ártalmatlanításuk során bekövetkezett balesetekből származó károk csökkenthetők legyenek.

15. cikk

A Részesek Konferenciája

(1) Megalakul a Részesek Konferenciája. A Részesek Konferenciája első ülését a UNEP főigazgatója, legkésőbb ezen Egyezmény hatálybalépése után egy évvel hívja össze. Ezt követően a Részesek Konferenciájának rendes üléseit a Konferencia első ülésén meghatározott rendszeres időközönként tartják meg.

(2) A Részesek Konferenciájának rendkívüli üléseit a Konferencia által szükségesnek tartott időpontokban tartják meg, vagy ha megtartásukra bármely Részes írásban kérelmet nyújt be, feltéve, hogy hat hónapon belül azt követően, hogy a Titkárság a kérelemről tájékoztatta a Részeseket, a Részesek egyharmada a rendkívüli ülés megtartását támogatja.

(3) A Részesek Konferenciája konszenzussal állapítja meg a maga és az általa létrehozott kisegítő testület eljárási szabályzatát, valamint a pénzügyi szabályokat, különösen a Részeseknek az ezen Egyezménnyel kapcsolatos pénzügyi részvételének meghatározását.

(4) A Részesek első ülésükön megtárgyalnak minden olyan intézkedést, amely a tengeri környezet védelmét és megőrzését célozza, és az Egyezménnyel összefüggő kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges.

(5) A Részesek Konferenciája folyamatosan áttekinti és értékeli az Egyezmény tényleges végrehajtását, továbbá:

a) támogatja a veszélyes és az egyéb hulladékok által okozott, az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető ártalmaknak a lehető legkisebbre való csökkentését célul kitűző politikai stratégiai és egyéb intézkedések összehangolását;

b) figyelembe véve többek között a rendelkezésre álló tudományos, műszaki, gazdasági és a környezetvédelmi információkat, az igényeknek megfelelően megfontolja és elfogadja az Egyezmény és mellékleteinek módosításait;

c) fontolóra vesz és végrehajt bármely további intézkedést, ami szükséges lehet az Egyezmény céljainak eléréséhez az Egyezmény, illetve a 11. cikkben említett megállapodások és megegyezések működése során nyert tapasztalatok alapján;

d) az igényeknek megfelelően jegyzőkönyveket vesz fel és fogad el; továbbá

e) olyan kisegítő testületeket hoz létre, amelyeket az Egyezmény végrehajtása érdekében szükségesnek tart.

(6) A Részesek Konferenciája ülésein az Egyesült Nemzetek és annak szakosított szervezetei, továbbá az Egyezményben nem Részes bármely állam megfigyelőként képviseltetheti magát. Bármely más nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati testület vagy szervezet, amely a veszélyes és az egyéb hulladékokhoz kapcsolódó területre szakosodott, és amely tájékoztatta a Titkárságot arról a szándékáról, hogy megfigyelőként képviseltethesse magát a Részesek Konferenciájának ülésén, részt vehet azon, hacsak azt a jelen levő Részesek legalább egyharmada nem ellenzi. A megfigyelők kérelmének elfogadását és részvételét a Részesek Konferenciája által elfogadott eljárási szabályzat határozza meg.

(7) A Részesek Konferenciája vállalja, hogy az Egyezmény hatálybalépése után három évvel, és azt követően legalább hatévenként értékeli az Egyezmény hatékonyságát, és ha szükségesnek tartja, a legfrissebb tudományos, környezetvédelmi, műszaki és gazdasági információk alapján megfontolja, hogy teljesen vagy részben megtiltsa-e a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását.

16. cikk

Titkárság

(1) A titkárság feladatai a következők:

a) a 15. és 17. cikkben előírt tanácskozások összehívása és lebonyolítása;

b) a 3., 4., 6., 11. és 13. cikkel összhangban kapott információk alapján jelentések készítése és továbbítása. Ezeken túlmenően a 15. cikk alapján létesített kisegítő testületek tanácskozásainak eredményeként nyert információkat felhasználva, valamint, ha az helyénvaló, a megfelelő kormányzati és nem-kormányzati szervek által nyújtott információk alapján jelentések készítése és továbbítása;

c) ezzel az Egyezménnyel kapcsolatos feladatai végrehajtásában végzett tevékenységéről jelentések készítése és azoknak a Részesek Konferenciája elé terjesztése;

d) gondoskodás a megfelelő nemzetközi testületekkel való szükséges koordináció biztosításáról, adott esetekben olyan igazgatási és szerződéses megállapodások kötése, amelyek feladatainak ellátásához szükségesek lehetnek;

e) kapcsolat fenntartása a Részes Államok által az Egyezmény 5. cikkével összhangban létesített tájékoztatási központokkal és illetékes hatóságokkal;

f) információk gyűjtése a Részes Államok olyan engedélyezett nemzeti telephelyeiről és létesítményeiről, amelyeket a veszélyes és az egyéb hulladékok ártalmatlanítására használnak és ezen információknak a Részesekhez történő eljuttatása;

g) információ átadása a Részesektől és a Részesek tájékoztatása;

- a műszaki segítségnyújtás és a képzés lehetőségeiről;

- a rendelkezésre álló műszaki és tudományos ismeretekről,

- a tanácsadási és szakértői lehetőségekről, valamint

- a rendelkezésre álló erőforrásokról,

annak a célnak az érdekében, hogy kérelem esetén segítséget nyújthasson a Részeseknek olyan területeken, mint:

- az Egyezmény bejelentési rendszerének kezelése,

- a veszélyes és egyéb hulladékok kezelése,

- a veszélyes és az egyéb hulladékokkal kapcsolatos, környezetvédelmi szempontból megfelelő technológiák, mint például a hulladékszegény és hulladékmentes technológiák,

- az ártalmatlanítási kapacitások és telephelyek felmérése,

- a veszélyes és egyéb hulladékok ellenőrzése, valamint

- a szükséghelyzetekben teendő intézkedések;

h) a Részes Államok kérése esetén tájékoztatás adása azokról a szaktanácsadókról vagy szaktanácsadó cégekről, akik vagy amelyek olyan műszaki felkészültséggel rendelkeznek, hogy segíthetik a Részes Államokat valamilyen, országhatárokat átlépő szállítással kapcsolatos bejelentés vizsgálatában és abban, hogy a veszélyes vagy egyéb hulladék szállítmány megfelel-e a vonatkozó bejelentésnek és/vagy abban, hogy a hulladék ártalmatlanítására javasolt létesítmények a környezet megfelelő védelme szempontjából alkalmasak-e, ha okkal feltételezhető, hogy a szóban forgó hulladék kezelése a környezet károsodásával járhat. Ilyen vizsgálat nem történhet a Titkárság költségére;

i) kérés esetén segít a Részeseknek abban, hogy a jogellenes hulladékszállítás eseteit azonosítsák, valamint abban, hogy az illegális szállítással összefüggő bármely tudomására jutott információt az érintett Részeseknek eljuttassa;

j) együttműködik a Részesekkel, valamint az illetékes nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel a szakértők és a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásában, hogy a szükséghelyzetekben az államoknak gyors segítség legyen nyújtható; és

k) olyan egyéb feladatokat lát el, amelyeket a Részesek Konferenciája határozott meg, és amelyek megfelelnek az Egyezmény céljainak.

(2) A titkársági feladatokat a Részesek Konferenciájának a 15. cikkben leírtak értelmében megtartott első ülése befejezéséig, átmeneti jelleggel, az UNEP látja el.

(3) A Részesek Konferenciája, első ülésén kijelöli a Titkárságot azok közül a kormányközi szervezetek közül, amely szervezetek kifejezték azon akaratukat, hogy az Egyezmény titkársági feladatait hajlandók ellátni. A Részesek Konferenciája értékeli az Ideiglenes Titkárság munkáját, hogy miként látta el az (1) bekezdésben leírt feladatokat, továbbá határoz az e feladatok ellátásához szükséges szervezeti kérdésekről is.

17. cikk

Az Egyezmény módosítása

(1) Bármely Részes javaslatokat tehet az Egyezmény módosítására, továbbá a jegyzőkönyvek Részesei javasolhatják az adott jegyzőkönyv módosítását. A módosításokat, többek között, a megfelelő tudományos és műszaki szempontokat figyelembe véve kellően mérlegelik.

(2) Az Egyezmény módosításait a Részesek Konferenciájának ülésén fogadják el. A jegyzőkönyv módosításait az adott jegyzőkönyv Részeseinek ülésén fogadják el. Az Egyezmény vagy valamelyik jegyzőkönyv bármely javasolt módosításának szövegét, kivéve, ha a kérdéses jegyzőkönyv másként rendelkezik, a Titkárság közli a Részesekkel, legalább hat hónappal azon ülés előtt, amelyben a módosítás elfogadását tervezik. A Titkárság a javasolt módosításokat tájékoztatás céljából közli az Egyezmény aláíróival is.

(3) A Részesek mindent megtesznek azért, hogy az Egyezmény bármely javasolt módosításában konszenzust érjenek el. Amennyiben a konszenzus érdekében minden erőfeszítést megtettek, és mégsem sikerült megállapodásra jutni, akkor a módosítást, végső esetben, az ülésen jelen levő és szavazati joggal rendelkező Részesek háromnegyed részének szavazattöbbségével fogadják el, és ezt a Letéteményes valamennyi Részesnek eljuttatja megerősítés, jóváhagyás, hivatalos nyilatkozattal való elismerés vagy elfogadás céljából.

(4) Bármely jegyzőkönyv módosítására a (3) bekezdésben említett eljárást szükséges alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a módosítások elfogadásához elegendő az adott jegyzőkönyvben érdekelt Részeseknek az ülésen jelen levő és szavazati joggal rendelkező kétharmados többsége.

(5) A módosításokat ratifikáló, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő, illetve elfogadó okiratot a Letéteményesnél helyezik el. A fenti (3) és (4) bekezdésben leírtakkal összhangban elfogadott módosítások az azt követő 90. napon lépnek hatályba az azokat elfogadó Részesek számára, amikor a Letéteményes megkapta a módosításokat elfogadó Részesek legalább háromnegyedétől származó megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozat útján elismerő vagy elfogadó okiratokat, kivéve, ha olyan jegyzőkönyv módosítandó, amely erről másképpen rendelkezik. Ezt követően bármely más Részes számára a módosítások attól az időponttól számított 90. napon lépnek hatályba, amikor a Részes letétbe helyezte e módosításokra vonatkozó megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy elfogadó okiratát.

(6) E cikk alkalmazásában a "jelen levő és szavazati joggal rendelkező Részesek" kifejezés a jelen levő és igenlő, illetve nemleges szavazatot adó Részeseket jelenti.

18. cikk

A mellékletek elfogadása és módosítása

(1) Az Egyezmény vagy bármely jegyzőkönyv mellékletei az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv szerves részét képezik, és hacsak kifejezetten másként nem rendelkeznek, akkor az Egyezményre vagy jegyzőkönyveire való hivatkozás egyben azok bármelyik mellékletére való hivatkozást is jelent. Ezek a mellékletek tudományos, műszaki és adminisztratív kérdésekre korlátozódnak

(2) Hacsak valamelyik jegyzőkönyv a mellékleteire vonatkozóan másként nem rendelkezik, akkor az Egyezmény vagy valamely jegyzőkönyv további mellékleteinek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére vonatkozóan az alábbi eljárás alkalmazandó:

a) az Egyezmény és jegyzőkönyveinek mellékleteit a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás szerint javasolják és fogadják el;

b) bármely Részes, aki az Egyezményhez kapcsolódó további mellékletet vagy bármely olyan jegyzőkönyv mellékletét, amelynek Részese, nem tudja elfogadni, arról írásban értesíti a Letéteményest az elfogadásról küldött értesítés átvételétől számított hat hónapon belül. A Letéteményes valamennyi Részest késedelem nélkül értesíti bármilyen ilyen jellegű, a Letéteményeshez eljutatott bejelentésről. A Részes bármikor elfogadással helyettesítheti a korábbi kifogásoló nyilatkozatát és azzal a mellékletek számára hatályba lépnek;

c) a melléklet hat hónappal azt követően, hogy a Letéteményes az arról szóló tájékoztatást közreadta, az Egyezmény, illetve bármely jegyzőkönyv valamennyi olyan Részese számára hatályba lép, amely nem nyújtott be a b) pontban foglalt bejelentést.

(3) Az Egyezmény vagy bármely jegyzőkönyv melléklete módosításának javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére ugyanaz az eljárás vonatkozik, mint ami az Egyezmény vagy valamely jegyzőkönyv mellékleteinek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére érvényes. A mellékletek és azok módosításai kapcsán, többek között, kellően mérlegelik a tudományos és műszaki szempontokat.

(4) Amennyiben valamelyik pótlólagos melléklet vagy melléklet-módosítás ennek az Egyezménynek vagy bármelyik jegyzőkönyvnek a módosításával jár együtt, akkor a pótlólagos vagy a módosított melléklet mindaddig nem lép hatályba, amíg az Egyezmény vagy a jegyzőkönyv módosítása hatályba nem lép.

19. cikk

Bizonyítás

Bármely Részes, akinek oka van feltételezni, hogy valamelyik Részes az Egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségeit megszegi vagy megszegte, erről tájékoztathatja a Titkárságot és egyidejűleg késedelem nélkül közvetlenül vagy a Titkárságon keresztül értesíti azt a Részest, aki ellen állításai szólnak. A tárgyra tartozó valamennyi információt a Titkárság révén juttatják el a Részeseknek.

20. cikk

Viták rendezése

(1) A Részesek közötti, az Egyezmény vagy annak bármely jegyzőkönyve értelmezésével, alkalmazásával vagy teljesítésével kapcsolatos vita esetén a felek tárgyalások vagy bármely más, maguk választotta békés út alkalmazásával kísérelik meg a vita rendezését.

(2) Ha az érintett Részesek az (1) bekezdésben említett módon nem tudják vitájukat rendezni, akkor azt, ha abban megegyeznek, a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik vagy a VI. mellékletben megállapított feltételek mellett döntőbíráskodásra bocsátják. Ha a vitának a Nemzetközi Bíróság elé való terjesztése vagy a döntőbíráskodásra való bocsátása tekintetében nem jutottak közös megegyezésre, akkor a Részesek nem mentesülnek annak felelőssége alól, hogy az (1) bekezdésben megjelölt módon keressék a vita megoldását.

(3) Az Egyezmény ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, hivatalos nyilatkozattal való elismerésekor vagy ahhoz való csatlakozáskor, illetve azt követően bármikor valamely állam vagy politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet nyilatkozhat, hogy bármely olyan Részes tekintetében, amely azonos kötelezettséget vállal, önmagában külön megállapodás nélkül kötelezőnek ismeri el

a) a vitának Nemzetközi Bíróság elé történő terjesztését; és/vagy

b) a VI. mellékletben megállapított eljárás szerint döntőbíráskodásra történő bocsátását.

Az ilyen nyilatkozatról a Titkárságot írásban értesítik. A Titkárság erről tájékoztatja a Részeseket.

21. cikk

Aláírás

Ez az Egyezmény aláírásra nyitva áll valamennyi állam számára, az Egyesült Nemzetek Namíbiai képviseletére létrehozott Tanácsa által képviselt Namíbia számára, valamint politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek számára Bázelben 1989. március 22-én, Svájc Szövetségi Külügyminisztériumában, Bernben 1989. március 23-ától 1989. június 30-ig, továbbá az Egyesült Nemzetek székhelyén New Yorkban, 1989. július 1-jétől 1990. március 22-ig.

22. cikk

Ratifikáció, elfogadás, hivatalos nyilatkozattal való elismerés

(1) Az Egyezményt az egyes államok, valamint az Egyesült Nemzetek Namíbiai képviseletére létrehozott Tanácsa által képviselt Namíbia ratifikálják, elfogadják vagy jóváhagyják, illetőleg politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek hivatalos nyilatkozattal elismerik vagy jóváhagyják. A ratifikálásról, az elfogadásról, a hivatalos nyilatkozattal történő elismerésről vagy a jóváhagyásról szóló okiratot a Letéteményesnél helyezik letétbe.

(2) A fenti (1) bekezdésben hivatkozott bármely szervezetre, amely az Egyezmény Részesévé válik anélkül, hogy tagállamai Részesek lennének, az Egyezmény kötelezettségei érvényesek. Abban az esetben, ha ezeknek a szervezeteknek egy vagy több tagállama az Egyezmény Részese, a szervezet és annak tagállamai döntenek az Egyezményben foglalt kötelezettségeik teljesítéséért való felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak arra, hogy az Egyezménnyel összefüggő jogokat egyidejűleg gyakorolják.

(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott szervezetek hivatalos nyilatkozattal történő elismerő vagy jóváhagyó okiratban nyilatkoznak az Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében illetőségük mértékéről. A szervezetek tájékoztatják a Letéteményest is az illetékességük mértékében bekövetkezett bármely lényeges módosításról, amiről a Letéteményes a Részeseket tájékoztatja.

23. cikk

Csatlakozás

(1) Az Egyezmény az aláírásra való lezárása időpontjától kezdve csatlakozásra megnyílik az egyes államok, az Egyesült Nemzetek Namíbia részére létrehozott Tanácsa által képviselt Namíbia, valamint a politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek számára. A csatlakozási okiratokat a Letéteményesnél helyezik letétbe.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott szervezetek csatlakozási okirataikban nyilatkoznak az Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében illetékességük mértékéről. E szervezetek tájékoztatják a Letéteményest az illetékességük mértékében bekövetkezett bármely lényeges módosításról.

(3) Az Egyezményhez csatlakozó politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetekre a 22. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. cikk

Szavazati jog

(1) A (2) bekezdésben előírtakat kivéve, az Egyezmény valamennyi Részes Állama egy szavazattal rendelkezik.

(2) A politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek az illetékességükbe tartozó ügyekben, a 22. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (2) bekezdése szerint, szavazati jogukat, az Egyezményhez vagy a megfelelő jegyzőkönyvhöz csatlakozott tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. Ezek a szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha a tagállamaik gyakorolják a sajátjukat és viszont.

25. cikk

Hatálybalépés

(1) Az Egyezmény a huszadik ratifikációs, elfogadó, hivatalos nyilatkozattal elismerő, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése napját követő 90. napon lép hatályba.

(2) Minden olyan állam, illetve politikai és/vagy gazdasági szervezet tekintetében, amely az Egyezményt a huszadik ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy a csatlakozásra vonatkozó okirat letétbe helyezésének dátumát követően ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja, hivatalos nyilatkozattal elismeri vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény e Részese megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésének dátumát követő 19. napon lép hatályba.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a bármely politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármilyen okirat nem tekintendő járulékosnak az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratok mellett.

26. cikk

Fenntartások és nyilatkozatok

(1) Az Egyezményhez fenntartások vagy kivételek nem tehetők.

(2) E cikk (1) bekezdése nem zárja ki, hogy egy állam vagy egy politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet, amikor aláírja, ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja, hivatalos nyilatkozat útján elismeri az Egyezményt vagy csatlakozik hozzá, bármilyen szövegű vagy elnevezésű olyan nyilatkozatot vagy bejelentést tegyen, amely egyebek közt arra vonatkozik, hogy törvényeit és szabályozását az Egyezmény előírásaival összhangba szándékozik hozni feltéve, hogy ezek a nyilatkozatok vagy kijelentések nem jelentik az Egyezmény előírásai jogi hatályainak kizárását vagy módosítását az adott államban való alkalmazása tekintetében.

27. cikk

Felmondás

(1) Három évvel azt követően, hogy az Egyezmény valamely Részes számára hatályba lépett, e Részes a Letéteményesnek küldött írásbeli bejelentés útján bármikor felmondhatja az Egyezményt.

(2) A felmondás egy évvel azután lép hatályba, hogy a Letéteményes a bejelentést kézhez vette, vagy olyan későbbi időpontban, amelyet a felmondásról szóló bejelentésben határoznak meg.

28. cikk

Letéteményes

Az Egyezmény és bármely ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyv Letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.

29. cikk

Hiteles szövegek

Az Egyezmény eredeti arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt az Egyezményt.

Kelt Bázelben, 1989. március 22-én.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRIZENDŐ HULLADÉK OSZTÁLYOK

Hulladékáramok

Y1 | Egészségügyi ellátásból (kórházakból, egészségügyi központokból, klinikákról) származó klinikai hulladékok. |

Y2 | Gyógyszeripari termékek gyártása és elkészítése során keletkező hulladékok. |

Y3 | Hulladék gyógyszerek és gyógyszerkészítmények. |

Y4 | Biocidok és növényvédőszerek termelése, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok. |

Y5 | Faanyagvédő vegyi anyagok gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok. |

Y6 | Szerves oldószerek termelése, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok. |

Y7 | Hőkezelési és edzési műveletek során keletkező cianid-tartalmú hulladékok. |

Y8 | Eredetileg tervezett felhasználásukra alkalmatlan hulladék-ásványolajok. |

Y9 | Hulladékká vált olaj/víz, szénhidrogén/víz elegyek, emulziók. |

Y10 | Poliklórozott-bifenileket (PCB) és/vagy poliklórozott-terfenileket (PCT) és/vagy polibrómozott-bifenileket (PBB) tartalmazó vagy velük szennyezett hulladékok és termékek. |

Y11 | Finomításból, lepárlásból, illetve bármely pirolitikus kezelés során keletkező kátránymaradék-hulladékok. |

Y12 | Tinták, színezőanyagok, pigmentek, festékek, lakkok, mázanyagok gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok. |

Y13 | Gyanták, latexek, lágyítószerek és ragasztók/kötőanyagok gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok. |

Y14 | Kutatási és fejlesztési, illetve oktatási tevékenységek során keletkező hulladék vegyi anyagok, amelyek nincsenek azonosítva és/vagy újak, és az emberi szervezetre és/vagy a környezetre gyakorolt hatásaik nem ismertek. |

Y15 | Robbanó tulajdonságokkal rendelkező, más jogi szabályozás alá nem tartozó, hulladékok. |

Y16 | Fényképészeti vegyszerek és előhívó anyagok gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok. |

Y17 | Fémek és műanyagok felületkezelése során keletkező hulladékok. |

Y18 | Ipari hulladékok ártalmatlanítási eljárásai során keletkező maradékanyagok. |

Az alábbi anyagokat tartalmazó hulladékok:

Y19 | Fém karbonilok. |

Y20 | Berillium; berillium-vegyületek. |

Y21 | Hatvegyértékű krómvegyületek. |

Y22 | Rézvegyületek. |

Y23 | Cinkvegyületek. |

Y24 | Arzén; arzénvegyületek. |

Y25 | Szelén; szelénvegyületek. |

Y26 | Kadmium; kadmiumvegyületek. |

Y27 | Antimon; antimonvegyületek. |

Y28 | Tellúr; tellúrvegyületek. |

Y29 | Higany; higanyvegyületek. |

Y30 | Tallium; talliumvegyületek. |

Y31 | Ólom; ólomvegyületek. |

Y32 | Szervetlen fluorid-vegyületek, kivéve a kalcium-fluoridot. |

Y33 | Szervetlen cianidok. |

Y34 | Savas oldatok, illetve savak szilárd formában. |

Y35 | Lúgos oldatok, illetve lúgok szilárd formában. |

Y36 | Azbeszt (por és szálak formájában). |

Y37 | Szerves foszforvegyületek. |

Y38 | Szerves cianidok. |

Y39 | Fenolok; fenolvegyületek, beleértve a klór-fenolokat is. |

Y40 | Éterek. |

Y41 | Halogénezett szerves oldószerek. |

Y42 | Szerves oldószerek, kivéve a halogénezett oldószereket. |

Y43 | Bármely, a poliklórozott-dibenzo-furánhoz hasonló felépítésű vegyület. |

Y44 | Bármely, a poliklórozott-dibenzo-p-dioxinhoz hasonló felépítésű vegyület. |

Y45 | Szerves halogén-vegyületek, kivéve az e mellékletben máshol már felsorolt anyagokat (pl. Y39, Y41, Y43, Y44). |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES FIGYELMET IGÉNYLŐ HULLADÉK OSZTÁLYOK

Y46 | Háztartásokból gyűjtött hulladékok. |

Y47 | A háztartási hulladékok égetéséből származó maradékanyagok. |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

VESZÉLYESSÉGI JELLEMZŐK JEGYZÉKE

ENSZ-osztály | Kód | Jellemzők |

1 | H1 | Robbanóanyagok Robbanóanyag, illetve hulladék az a szilárd, illetve folyékony anyag vagy hulladék (illetve ezeknek az anyagoknak vagy hulladékoknak a keverékei), amelyek önmagukban kémiai reakciók révén gázokat fejlesztenek olyan hőmérsékleten, nyomáson és olyan sebességgel, hogy kárt okoznak a környezetükben. |

3 | H3 | Gyúlékony folyadékok Gyúlékony folyadékok azok a folyadékok vagy folyadékelegyek, továbbá azok a folyadékok, amelyek szilárd anyagokat tartalmaznak oldatban vagy szuszpenzió formájában (pl. festékek, mázanyagok, lakkok stb., de nem tartoznak ide azok az anyagok, illetve hulladékok, amelyeket veszélyes tulajdonságaik miatt más osztályba soroltak be), amelyek gyúlékony gőzt bocsátanak ki 60,5°C-nál nem magasabb hőmérsékleten (zárttéri vizsgálat), illetve 65,6°C-nál nem magasabb hőmérsékleten (nyílttéri vizsgálat). (Mivel a nyílt- és a zárttéri lobbanáspont vizsgálat eredményei nem hasonlíthatók össze egyértelműen, és ugyanazoknak a vizsgálatoknak az egyedi eredményei gyakran egymástól is különböznek, a fenti számszerű adatoktól eltérő szabályozás, tekintettel e különbségekre, összeegyeztethető ennek a meghatározásnak a szellemével). |

4.1 | H4.1 | Gyúlékony szilárd anyagok Szilárd anyagok, illetve hulladékok (kivéve azokat, amelyeket robbanóanyagként soroltak be), amelyek a szállítás során fellépő körülmények között könnyen meggyulladhatnak vagy súrlódás következtében tüzet okozhatnak vagy hozzájárulhatnak tűz keletkezéséhez. |

4.2 | H4.2 | Öngyulladásra hajlamos anyagok, illetve hulladékok Anyagok vagy hulladékok, amelyek normál szállítási körülmények között önmelegedésre hajlamosak, vagy levegővel érintkezve hajlamosak felmelegedni és meggyulladni. |

4.3 | H4.3 | Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek. Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel való kölcsönhatásuk következtében öngyulladásra hajlamossá válhatnak, illetve gyúlékony gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben. |

5.1 | H5.1 | Oxidáló anyagok Anyagok, illetve hulladékok, amelyek önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, de általában oxigént fejleszthetnek, és ezáltal más anyagok égését előidézhetik, vagy azt elősegíthetik. |

5.2 | H5.2 | Szerves peroxidok Szerves anyagok vagy hulladékok, amelyek a két vegyértékű –O-O- atomcsoport miatt termikusan instabil anyagok, ennélfogva exoterm, öngyorsuló bomlásra képesek. |

6.1 | H6.1 | Mérgező anyagok (akut) Anyagok vagy hulladékok, amelyek egyaránt képesek halált vagy súlyos sérülést okozni, illetve károsítani az emberek egészségét lenyelés, belélegezés, illetve a bőrrel való érintkezés révén. |

6.2 | H6.2 | Fertőző anyagok Életképes mikroorganizmusokat, illetve azok toxinjait tartalmazó anyagok vagy hulladékok, amelyekről köztudott vagy feltételezhető, hogy betegségeket okoznak állatokban, illetve emberekben. |

8 | H8 | Maró (korrózív) anyagok Anyagok vagy hulladékok, amelyek kémiai reakciók révén súlyos károsodást okoznak, amikor érintkezésbe kerülnek élő szövettel, vagy kifolyás esetében árukat vagy szállítóeszközöket rongálnak meg, tesznek tönkre vagy más veszélyt is okozhatnak. |

9 | H10 | Toxikus gázok felszabadulása levegővel vagy vízzel való érintkezés során Anyagok vagy hulladékok, amelyek levegővel vagy vízzel való kölcsönhatásuk során veszélyes mennyiségben toxikus gázokat fejleszthetnek. |

9 | H11 | Toxikus anyagok (késleltetett vagy krónikus hatás) Anyagok, illetve hulladékok, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön át behatolva késleltetett vagy krónikus behatásokat okoznak, beleértve a karcinogén hatásokat is. |

9 | H12 | Ökotoxikus anyagok Anyagok, illetve hulladékok, amelyek a környezetbe jutva bioakkumuláció és/vagy toxikus hatás révén a biotikus rendszerekben azonnali vagy késleltetett káros hatásokat okozhatnak. |

9 | H13 | Olyan anyagok, amelyekből ártalmatlanításuk után bármely módon olyan anyag képződik (pl. kioldásból származó oldat), amely e jegyzékben felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik. |

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

ÁRTALMATLANÍTÁSI ELJÁRÁSOK

A.

Eljárások, amelyeknek nem célja a hulladék hasznos összetevőinek kinyerése, visszaforgatása, regenerálása, közvetlen, vagy más alternatív hasznosítása

| Az A. szakasz valamennyi, a gyakorlatban ártalmatlanításra használt műveletet felsorolja. |

D1 | Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba (pl. hulladéklerakó) |

D2 | Talajban történő kezelés (pl. folyékony vagy iszaphulladékok talajban történő biológiai lebontása) |

D3 | Mélyinjektálás, (pl. szivattyúzható hulladékoknak kutakba, sódómokba, illetve a természetes üregekbe juttatása) |

D4 | Felszíni feltöltés (pl. folyékony vagy iszaphulladékoknak gödrökben, tározó vagy ülepítő tavakban való elhelyezése) |

D5 | Műszaki védelemmel kialakított lerakók (pl. elhelyezés fedett, egymástól és a környezettől elszigetelt cellákban történő) |

D6 | Bevezetés víztestbe kivéve a tengereket és az óceánokat. |

D7 | Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is. |

D8 | E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amely olyan vegyületeket, illetve keverékeket eredményez, amelyek az A. szakaszban felsorolt bármely művelet révén hulladékként kerülnek ki. |

D9 | E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amely olyan vegyületeket, illetve keverékeket eredményez, amelyek az A. szakaszban felsorolt bármely művelet (pl. elpárologtatás, szárítás, kiégetés, semlegesítés, kicsapatás) révén hulladékként kerülnek ki. |

D10 | Hulladékégetés szárazföldön. |

D11 | Hulladékégetés tengeren. |

D12 | Tartós tárolás (pl. konténerek elhelyezése bányákban stb.). |

D13 | Keverés vagy elegyítés az A szakaszban felsorolt műveletek bármelyikének elvégzése érdekében. |

D14 | Átcsomagolás az A. szakaszban felsorolt műveletek bármelyikének elvégzése érdekében. |

D15 | Tárolás az A. szakaszban felsorolt műveletek bármelyikének elvégzése érdekében. |

B.

Eljárások, amelyek a hulladék hasznos összetevőinek kinyerését, visszaforgatását, regenerálását, közvetlen, vagy más alternatív hasznosítását eredményezhetik

| A B. szakaszban hasznosítási eljárásokat soroltunk fel olyan anyagokra vonatkoztatva, amelyek veszélyes hulladékok vagy a jogszabályok alapján veszélyes hulladéknak tekintendők, és amelyeket egyébként az A. szakaszban felsorolt eljárásokkal kellene ártalmatlanítani. |

R1 | Fűtőanyagként (kivéve a közvetlen égetést) vagy más módon energia előállítására történő felhasználás |

R2 | Oldószer visszanyerése, regenerálása. |

R3 | Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása. |

R4 | Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása. |

R5 | Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása. |

R6 | Savak vagy lúgok regenerálása. |

R7 | Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése. |

R8 | Katalizátorok összetevőinek visszanyerése. |

R9 | Fáradtolaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasznosítása. |

R10 | Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös. |

R11 | Az R1-R10 pontban felsorolt bármely műveletből származó maradékanyagok hasznosítása. |

R12 | A hulladék átalakítása az R1–R11 pontban felsorolt műveletek bármelyikének elvégzése érdekében. |

R13 | Tárolás a B. szakaszban felsorolt műveletek bármelyikének elvégzése érdekében. |

--------------------------------------------------

V. A. MELLÉKLET

AZ ÉRTESÍTÉSBEN NYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

1. A hulladék exportjának indoka

2. A hulladék exportálója (1)

3. A hulladék termelője, és a hulladék keletkezésének helye1)

4. A hulladék ártalmatlanítója, és az ártalmatlanítás tényleges helye (1)

5. A hulladék tervezett szállítója(i), illetve szállítójának megbízottai, ha azok ismertek (1)

6. A hulladékot exportáló ország Illetékes hatóság (2)

7. A várható tranzit országok Illetékes hatóság (2)

8. A hulladékot importáló ország Illetékes hatóság (2)

9. Általános vagy egy alkalomra szóló értesítés

10. A szállítás tervezett időpontja(i), az exportálás tervezett időtartama, a tervezett útvonal (beleértve a határbelépési és -kilépési helyeket) (3)

11. Az előirányzott szállítási mód(ok) (közúti, vasúti, tengeri, légi, belvízi utakon történő szállítás)

12. A biztosításra vonatkozó információ (4)

13. A hulladék megnevezése és fizikai tulajdonságainak leírása (az Y- és az ENSZ-szám feltüntetésével) (5), információ adása bármely különleges kezelési követelményről, beleértve a baleset esetén teendő óvintézkedéseket

14. Az előírt csomagolási mód (pl. ömlesztett állapotban, hordóban, tartályban stb)

15. A becsült mennyiség tömegben/térfogatban kifejezve (6)

16. A hulladék képződését előidéző folyamatok ismertetése (7)

17. Az I. mellékletben felsorolt hulladékok III. melléklet szerinti jellemzése; a veszélyes tulajdonságok, valamint a H-szám és az ENSZ–osztály megadása

18. A IV. mellékletben felsorolt alkalmazandó ártalmatlanítási módszer

19. A termelő és az exportáló nyilatkozata arról, hogy az általuk adott információk a valóságnak megfelelnek

20. A hulladék ártalmatlanítója által az exportálónak vagy a hulladék termelőjének küldött tájékoztatás, amely tartalmazza az üzem műszaki leírását is, amelynek alapján az ártalmatlanítást végző úgy értékeli, hogy nincs ok kételkedni abban, hogy a hulladékot az importáló ország törvényeivel és szabályozásával összhangban, a környezetet nem veszélyeztető módon fogják ártalmatlanítani

21. Tájékoztatás az exportáló és az ártalmatlanító között kötött szerződésről

Megjegyzések:

() Teljes név, cím, telefon-, telex- vagy fax-szám, valamint a kapcsolattartásra kijelölt személy neve, címe, telefon-, telex- vagy fax- száma.

() Teljes név, cím, telefon-, telex- vagy fax-szám.

() Több szállításra vonatkozó általános értesítés esetén, az egyes szállítások tervezett időpontját, vagy - ha ez nem ismert – akkor a szállítások várható gyakoriságát kell feltüntetni.

() Információt kell adni a lényeges biztosítási követelményekről, továbbá arról, hogy azokat az exportáló, az ártalmatlanító és a szállító hogyan teljesíti.

() Ismertetni kell a hulladékok legveszélyesebb komponenseinek tulajdonságait, koncentrációját, a hulladék toxicitása és más veszélyességet jellemző paraméterben kifejezve, amelyeket a hulladék mind a hulladék kezelésénél, mind a javasolt ártalmatlanításnál felmutat.

() A több alkalommal történő szállításra vonatkozó általános értesítésben meg kell adni mind a hulladék becsült összmennyiségét, mind az egyes szállítmányok becsült mennyiségét.

() Amennyiben az szükséges, fel kell becsülni a veszély nagyságát, és meg kell határozni a megfelelő javasolt ártalmatlanítási műveletet.

--------------------------------------------------

V. B. MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÁSI BIZONYLATON SZEREPELTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1. A hulladék exporálója (1)

2. A hulladék termelője(i), és a hulladék keletkezésének helye (1)

3. A hulladék ártalmatlanítója, és a hulladék ártalmatlanításának tényleges helye (1)

4. A hulladék szállítója/szállítói (1) vagy annak megbízottja/megbízottjai

5. Az általános, illetve az egyszeri értesítés tárgya

6. Az országhatárt átlépő szállítás megkezdésének dátuma és a hulladékról gondoskodó valamennyi személy dátummal ellátott aláírása a hulladék átvételéről

7. A szállítás módja (közúti, vasúti, belvízi utakon történő, tengeri, légi stb.), beleértve az exportáló, a tranzit és az importáló országokat, valamint a kijelölt határbelépési és -kilépési helyeket

8. A hulladék általános ismertetése (fizikai állapot, a megfelelő, az ENSZ által alkalmazott, a szállítás mikéntjére vonatkozó megnevezés és osztály, az ENSZ-, az Y-, a H-számok feltüntetése, ha azok alkalmazhatók)

9. Információk átadása a különleges kezelési követelményekről, beleértve a baleset esetén alkalmazandó óvintézkedéseket

10. A csomagok típusa és száma

11. A mennyiség tömegben/térfogatban kifejezve

12. A termelő vagy az exportáló nyilatkozata arról, hogy az általuk adott információk a valóságnak megfelelnek

13. A termelő és az exportáló nyilatkozata arról, hogy az érdekelt Részes Államok illetékes hatóságainak egyikétől sem érkezett visszautasítás

14. Az ártalmatlanító nyilatkozata arról, hogy az ártalmatlanításra kijelölt létesítmény a hulladékot átvette, valamint az ártalmatlanítás módszerének, az ártalmatlanítás hozzávetőleges időpontjának ismertetése

Megjegyzések:

A szállítási bizonylaton előírt információkat, amennyiben az lehetséges, a szállítási szabályokban előírt valamennyi adattal együtt egy dokumentumban kell feltüntetni. Amennyiben ez nem lenne lehetséges, akkor az adott információkat inkább egészítsék ki, sem hogy megismételjék a szállítási szabályok által megkövetelt információkat. A szállítási bizonylaton fel kell tüntetni azt a személyt, aki tájékoztatást adni és űrlapokat kitölteni jogosult.

() Teljes név és cím, telefon-, telex- vagy fax-szám, valamint a szükséghelyzet esetén értesítendő személy neve, címe, telefon, telex vagy fax száma.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

DÖNTŐBÍRÁSKODÁS

1. cikk

Ha az Egyezmény 20. cikkében hivatkozott megállapodás másképp nem rendelkezik, a döntőbírósági eljárást az alábbi 2-10. cikk szerint folytatják le.

2. cikk

A felperes fél értesíti a Titkárságot, hogy a felek megegyeztek a vita döntőbíróság elé terjesztésében a 20. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján, valamint megjelöli az Egyezmény cikkei közül azokat, amelyeknek értelmezése vagy alkalmazása a vita tárgyát képezi. A Titkárság továbbítja az így kapott információkat az Egyezmény valamennyi Részesének.

3. cikk

A döntőbíróság három tagból áll. A vitában álló Részesek mindegyike kinevez egy döntőbírót, és az így kinevezett két bíró közös megegyezéssel kijelöli a harmadik bírót, aki a bíróság elnöke lesz. Az elnök nem lehet a vitában álló Részesek egyikének sem az állampolgára, állandó lakhelye nem lehet e felek egyikének területén sem, valamint nem lehet alkalmazásban a felek egyike által sem, és nem lehet olyan személy, aki az üggyel bármilyen minőségben már foglalkozott.

4. cikk

(1) Ha a döntőbíróság elnökét nem jelölik ki a második döntőbíró kinevezését követő két hónapon belül, akkor bármely fél kérésére, az Egyesült Nemzetek Főtitkára jelöli ki további két hónapon belül.

(2) Ha a vitában álló felek egyike a megkeresés vételét követő két hónapon belül nem nevezi ki döntőbíróját, a másik fél tájékoztathatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárát, aki további két hónapon belül kijelöli a döntőbíróság elnökét. A kijelölést követően a döntőbíróság elnöke felkéri azt a felet, amelyik nem nevezett ki döntőbírót, hogy azt két hónapon belül tegye meg. Ennek eltelte után tájékoztatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárát, aki a kinevezésről további két hónapon belül gondoskodik.

5. cikk

(1) A döntőbíróság a nemzetközi joggal és az ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban hozza meg döntéseit.

(2) Bármelyik, e melléklet szerint megalakított döntőbíróság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

6. cikk

(1) A döntőbíróság mind eljárási, mind érdemi kérdésekben többségi szavazatával hozza meg a döntéseit.

(2) A tények megállapítása érdekében a bíróság megtehet minden helyénvaló intézkedést. A felek egyikének kérése alapján lényeges, átmeneti jellegű védekezési intézkedésre tehet ajánlást.

(3) A vitában álló felek minden szükséges eszközt rendelkezésre bocsátanak az eljárás hatékony lefolytatásához.

(4) A vitában álló egyik fél távolmaradása vagy mulasztása nem képezi az eljárás akadályát.

7. cikk

A bíróság meghallgathat és megítélhet olyan viszontkereseteket, amelyek közvetlenül a vita tárgyával kapcsolatban keletkeznek.

8. cikk

Hacsak a döntőbíróság másképpen nem határoz az eset különleges körülményei miatt, a bíróság költségeit, beleértve tagjainak díjazását is, a vitában érintett felek egyenlő arányban viselik. A bíróság valamennyi kiadásáról nyilvántartást vezet, és arról végelszámolást terjeszt a felek elé.

9. cikk

Bármely Részes Állam, amelynek olyan jogi érdekeltsége van a vita tárgyában, hogy arra az ügyben hozott döntés befolyással lehet, a bíróság hozzájárulásával beavatkozhat az eljárásba.

10. cikk

(1) A bíróság a megalakulása után öt hónapon belül meghozza döntését, kivéve, ha szükségesnek tartja a határidőnek további öt hónapot meg nem haladó időtartammal való meghosszabbítását.

(2) A döntőbíróság döntését megindokolja. A döntés a vitában álló felek számára végleges és kötelező.

(3) Bármely olyan vita, amely a felek között a döntés értelmezése vagy végrehajtása tekintetében keletkezik, bármely fél által a döntést hozó döntőbíróság elé terjeszthető, vagy ha az utóbbi azt nem tudja vállalni, akkor egy másik döntőbíróság elé, amelyet e célból ugyanazon módon hoznak létre, ahogyan az elsőt létrehozták.

--------------------------------------------------