1.   A szerződő felek megállapodnak az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság elnevezésű bizottság (a továbbiakban: »a bizottság«) létrehozásáról és fenntartásáról, amely megvalósítja az ebben az egyezményben meghatározott célkitűzéseket. Minden szerződő fél a bizottság tagja.

2.   A bizottság minden tagját legfeljebb három küldött képviseli a bizottságban. A küldötteket szakértők és tanácsadók segíthetik.

3.   Általános szabályként a bizottság konszenzussal hozza meg határozatait. Ha az egyezmény másként nem rendelkezik, az olyan esetekben, amikor nem alakul ki konszenzus, a határozatokat a bizottság jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó tagjainak kétharmados szavazati többségével kell meghozni. Minden bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik. A határozatképességhez az összes bizottsági tag kétharmadának jelenléte szükséges.

4.   Általános szabályként a bizottság kétévente egyszer tart rendes ülést. A bizottsági tagok többségének kérelmére, vagy a VI. cikk szerint létesített tanács döntése alapján bármikor rendkívüli ülést lehet összehívni.

5.   A bizottság az első, majd az azt követő minden rendes ülésén a szerződő felek képviselői közül elnököt, első alelnököt és második alelnököt választ, akik csak egy ciklusra választhatók újra.

6.   Amennyiben a bizottság másképpen nem határoz, a bizottság és segédszerveinek ülései nyilvánosak.

7.   A bizottság hivatalos nyelvei az angol, a francia és a spanyol.

8.   A bizottság hatáskörrel rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges eljárási és pénzügyi szabályzat elfogadására.

9.   A bizottság munkájáról és megállapításairól kétévente jelentést készít a bizottság tagjainak, és bármelyik bizottsági tag kérelmére tájékoztatást nyújt az egyezmény célkitűzéseivel kapcsolatos bármely kérdésről.”

1.   Ezen egyezményben foglalt célkitűzések végrehajtása érdekében:

2.   Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása magában foglalja az alábbiakat:

1.   A bizottságon belül létrehozásra kerül a tanács, amely a bizottság elnökéből és alelnökeiből, valamint a szerződő felek legalább négy, de legfeljebb nyolc képviselőjéből áll. A tanácsban képviselt szerződő feleket a bizottság minden egyes rendes ülésén választás útján jelöli ki. Amennyiben a szerződő felek száma meghaladja a negyvenet, a bizottság további két szerződő felet választhat a tanácsban való képviseletre. Azon szerződő feleket, amelyeknek az elnök és az alelnök az állampolgára, nem lehet a tanácsba választani. A tanácsi választások során a bizottságnak tekintetbe kell vennie a szerződő felek földrajzi, tonhalhalászati és tonhal-feldolgozási érdekeit, valamint a szerződő feleknek a tanácsbeli képviselethez való egyenlő jogát.

2.   A tanács az egyezményben meghatározott vagy a bizottság által számára kijelölt feladatokat látja el, és a bizottság rendes ülései közötti időszakban legalább egyszer összeül. A bizottság ülései közötti időszakban a tanács meghozza az alkalmazottak által végrehajtandó feladatokra vonatkozó szükséges döntéseket, és kiadja az ügyvezető igazgató számára a megfelelő utasításokat. A tanács a bizottság által megállapítandó szabályoknak megfelelően hozza meg a határozatait.

2.   Ha a bizottság másként nem határoz az ajánlás elfogadásakor, az e cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített ajánlások valamennyi bizottsági tag tekintetében a bizottság által a bizottság tagjainak küldött értesítés időpontját követő négy hónap elteltével lép hatályba, kivéve az e cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben. Az ajánlások semmilyen körülmények között nem léphetnek hatályba három hónapnál rövidebb idő alatt.

4.   Az ajánlás tekintetében kifogást előterjesztő bármely bizottsági tag bármikor visszavonhatja kifogását, és ekkor e bizottsági tag tekintetében az ajánlás – amennyiben az már hatályban van – azonnal hatályba lép, ellenkező esetben akkor, amikor e cikk előírásai alapján hatályba kell lépnie.

5.   Az ügyvezető igazgató valamennyi bizottsági tagnak megküldi a kifogások ismertetését, valamint az e cikk szerint azokhoz fűzött magyarázatot, a kifogás visszavonása esetén pedig értesíti a bizottság valamennyi tagját az ajánlás hatálybalépésének időpontjáról.”

1.   A bizottságon belül minden erőfeszítést meg kell tenni a viták elkerülése érdekében, a vitában részt vevő felek konzultációt folytatnak, hogy az egyezményt érintő vitákat kölcsönös egyeztetés útján, a lehető leggyorsabban rendezzék.

2.   Ha a vita technikai jellegű, a vitában részt vevő felek közös megegyezéssel a bizottság által megállapítandó eljárásnak megfelelően létrehozandó ad hoc szakértői testülethez fordulhatnak. A testület tanácskozik a vitában részt vevő felekkel és törekszik a vita gyors – kötelező erejű eljárások alkalmazása nélküli – rendezésére.

3.   Ha két vagy több szerződő fél között vita merül fel az egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően, minden erőfeszítést meg kell tenni a vita békés úton történő rendezése érdekében.

4.   Ha a vitát nem sikerül a fenti bekezdésekben meghatározott módon rendezni, a vitában részt vevő felek közös kérelme alapján az ügyet választottbíróság elé lehet terjeszteni annak végleges és kötelező erejű rendezése érdekében. Mielőtt a vitában részt vevő felek közösen választottbírósági eljárást kérnek, meg kell állapodniuk a vita tárgyáról. A vitában részt vevő felek megállapodhatnak arról, hogy az egyezmény 1. mellékletével, vagy bármely más, a vitában részt vevő felek által közösen kiválasztott eljárással összhangban választottbíróság alakuljon, és az lefolytassa az eljárást. A választottbíróság az egyezménnyel, a nemzetközi joggal és a vitában részt vevő felek által elismert, az élő tengeri erőforrások védelmével kapcsolatos vonatkozó szabványokkal összhangban hozza meg határozatait.

5.   Az e cikkben meghatározott vitarendezési mechanizmusok kizárólag olyan vitás esetekben alkalmazandók, amelyek az e cikk hatálybalépését követően felmerülő bármely tevékenységre, tényállásra vagy helyzetre vonatkoznak.

6.   E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti a vitában részt vevő felek azon lehetőségét, hogy az e cikkben ismertetett vitarendezés helyett más szerződések vagy nemzetközi megállapodások keretében, az adott szerződés vagy nemzetközi megállapodás követelményeinek megfelelően rendezzék vitáikat.”

1.   A bizottság tagjai megállapodnak abban, hogy megtesznek minden, az egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedést. Minden bizottsági tag kétévente vagy a bizottság által kérelmezett más időközönként eljuttatja a bizottságnak az e célból tett intézkedésekről szóló nyilatkozatát.

2.   A bizottság tagjai megállapodnak, hogy:

3.   A bizottság tagjai vállalják, hogy együttműködnek egymással az egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges hatékony intézkedések elfogadása érdekében.

4.   A bizottság tagjai vállalják, hogy felállítanak egy, az egyezményi területen alkalmazandó nemzetközi végrehajtási rendszert, amelynek hatálya alól adott esetben kivételt képeznek azok a parti tengerek és egyéb felségvizek, amelyeken a halászterületek feletti joghatóságot a nemzetközi jog értelmében valamely állam gyakorolja.

1.   A bizottság minden egyes rendes ülését követően kétéves költségvetést fogad el a bizottság közös költségeinek fedezésére.

3.   A tanács a bizottság ülései között tartott rendes ülésén felülvizsgálja a kétéves költségvetés második felét, és az aktuális, illetve előre látható fejlemények alapján jóváhagyhatja a teljes bizottsági költségvetés által a második évre előirányzott költségvetési összegek újraelosztását.

4.   A bizottság ügyvezető igazgatója a bizottság minden tagját tájékoztatja az éves hozzájárulás rá vonatkozó mértékéről. A hozzájárulások kifizetése azon év január 1-jén esedékes, amelyre a hozzájárulást megállapították. A következő év január 1-je előtt be nem érkezett hozzájárulások hátraléknak tekintendők.

5.   A kétéves költségvetéshez történő hozzájárulásokat a bizottság által meghatározott pénznemben kell befizetni.

6.   Első ülésén a bizottság a működésének első évére, illetve az azt követő kétéves időszakra vonatkozó egyenlegre költségvetést hagy jóvá. E költségvetések egy-egy másolatát és az első évre megállapított hozzájárulás vonatkozó mértékéről szóló értesítést haladéktalanul eljuttatja a bizottság tagjainak.

7.   A bizottságnak a kétéves időszak kezdete előtti rendes ülését megelőző legalább hatvan napon belül az ügyvezető igazgató a bizottsági tagok mindegyikének eljuttatja a kétéves költségvetés tervezetét és egy kimutatást a hozzájárulások javasolt mértékéről.

8.   A bizottság felfüggesztheti bármely bizottsági tag szavazati jogát, amennyiben a hozzájárulások tekintetében fennálló hátraléka eléri vagy meghaladja a két előző évre esedékes befizetés összegét.

9.   A bizottság az éves hozzájárulások beérkezését megelőző működésének finanszírozására, valamint a bizottság által meghatározott egyéb célokra működőtőke-alapot hoz létre. A bizottság meghatározza az alap szintjét, megállapítja a létrehozatalhoz szükséges előlegeket, és elfogadja az alap használatára vonatkozó szabályokat.

10.   A bizottság intézkedik a bizottság számláinak éves, független könyvvizsgálatáról. Az e könyvvizsgálatokról szóló jelentéseket a bizottság vagy – azokban az években, amikor nincsen rendes bizottsági ülés – a tanács felülvizsgálja és jóváhagyja.

11.   A bizottság feladatainak ellátásához az e cikk (2) bekezdésében meghatározott hozzájárulásoktól eltérő támogatásokat is elfogadhat.

1.   A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a bizottság és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete között munkakapcsolatot kell létrehozni. Ebből a célból a bizottság tárgyalásokat folytat az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével a Szervezet Alapokmányának XIII. cikke szerinti megállapodás megkötése céljából. A megállapodásnak többek között rendelkeznie kell arról, hogy az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója kijelöljön egy képviselőt, aki a bizottság és annak segédszervei valamennyi ülésén szavazati jog nélkül részt vesz.

2.   A bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy a bizottság és más nemzetközi halászati bizottságok és tudományos szervezetek között olyan együttműködést kell létrehozni, amely segítheti a bizottság munkáját. A bizottság megállapodásokat köthet ezekkel a bizottságokkal és szervezetekkel.

3.   A bizottság felkérhet bármely illetékes nemzetközi szervezetet és bármely olyan, a bizottságban tagsággal nem rendelkező kormányt, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete valamely szakosított intézményének, hogy a bizottság és segédszerveinek üléseire megfigyelőket küldjön.”

1.   Ezt az egyezményt bármely olyan kormány aláírhatja, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy az Egyesült Nemzetek bármely szakosított intézményének. Az a kormány, amelyik ezt az egyezményt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

2.   Az egyezményt az aláíró országoknak alkotmányuknak megfelelően meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójánál kell letétbe helyezni.

3.   Az egyezmény hét kormány megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésével lép hatályba, a megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot ezt követően letétbe helyező kormányok tekintetében pedig azok okiratának letétbe helyezésekor lép hatályba.

4.   Ezt az egyezményt bármely, az egyezmény által szabályozott ügyekben hatáskörrel – beleértve ezen ügyek tekintetében a szerződéskötési jogkört – felruházott állam által létrehozott kormányközi gazdasági integrációs szervezet aláírhatja, illetve csatlakozhat hozzá.

5.   A hivatalos megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésével a (4) bekezdésben említett bármely szervezet szerződő féllé válik, amelyet az egyezmény tekintetében ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint a többi szerződő felet. Az egyezmény szövegében a XI. cikk (4) bekezdésében az »állam« kifejezésre, illetve a preambulumban és a XV. cikk (1) bekezdésében a »kormány« kifejezésre történő hivatkozást ily módon kell értelmezni.

6.   Amennyiben egy, a (4) bekezdésben említett szervezet válik az egyezményt aláíró szerződő féllé, e szervezet tagállamai és az ahhoz a jövőben csatlakozó tagállamok megszűnnek az egyezmény részesei lenni; ezen államok e célból írásban értesítik az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatóját.