31985R3821

A Tanács 3821/85/EGK rendelete

(1985. december 20.)

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel legutóbb a 2828/77/EGK [4] rendelettel módosított 1463/70/EGK [5] rendelet menetíró készüléket vezetett be a közúti közlekedésben;

mivel, figyelembe véve az alábbiakban a kérdések tisztázása érdekében meghatározott módosításokat, az összes megfelelő rendelkezést egyetlen szövegbe kell összevonni, és ennek következtében az 1463/70/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni; mivel azonban a 3. cikk (1) bekezdésében rögzített, egyes személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó mentességeknek egyelőre még hatályban kell maradniuk;

mivel a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendeletben [6] említett időtartamokat rögzítő menetíró készülék alkalmazása ezeknek a szociális jogszabályoknak a hatékony ellenőrzését kívánja biztosítani;

mivel az ilyen menetíró készülék használatának kötelezettségét csakis a tagállamokban nyilvántartásba vett járművekre szabad előírni; mivel ezenkívül egyes ilyen járműveket minden nehézség nélkül ki lehet vonni a rendelet alkalmazási köre alól;

mivel a tagállamoknak rendelkezniük kell jogosultsággal arra, hogy a Bizottság engedélyével, rendkívüli körülmények között egyes járművek tekintetében mentességet adjanak a rendelet rendelkezései alól; mivel sürgős esetekben lehetővé kell tenni az ilyen mentességek megadását meghatározott időre a Bizottság előzetes engedélye nélkül;

mivel a hatékony ellenőrzés biztosításához a készüléknek megbízhatóan kell működnie, könnyen kezelhetőnek és olyan kialakításúnak kell lennie, amely minimálisra csökkenti a csalárd felhasználás lehetőségét, mivel e célból ennek az ellenőrző készüléknek különösképpen képesnek kell lennie arra, hogy minden egyes járművezető számára megfelelően pontos és könnyen leolvasható formában, külön íveken rögzítse az egyes időtartamokat;

mivel egy jármű olyan egyéb adatainak az automatizált feljegyzése, mint a sebesség és a megtett útszakasz, jelentősen hozzájárulhat a közúti közlekedés biztonságához és a jármű ésszerű vezetésére bátorít; mivel következésképpen helyesnek látszik, hogy a készülék ilyen adatokat is rögzítsen;

mivel a menetíró készülék kialakítására és beépítésére közösségi szabványok előírására van szükség, amelyet az EGK-jóváhagyási eljárásának kell alávetni, hogy a tagállamok egész területén kizárják az ilyen menetíró készülékekkel felszerelt járművek nyilvántartásba vételével, forgalomba helyezésével vagy használatba vételével és az ilyen készülékek használatával összefüggő akadályokat;

mivel amikor a tagállamok között az EGK-típus-jóváhagyási ügyek vonatkozásában véleménykülönbségek merülnek fel, a vitákban a Bizottságot döntési joggal kell felruházni, amennyiben a tagállamok hat hónapon belül egymás közt nem tudják a vitát rendezni;

mivel hasznos lenne a rendelet végrehajtásához és a visszaélések megakadályozásához, hogy a járművezetők kérésükre az adatrögzítő lapjaikról másolatot kapjanak;

mivel a munka- és a pihenőidők fent említett ellenőrzésének céljából szükség van arra, hogy a munkáltatók és a járművezetők felelősök legyenek a készülék kifogástalan működésének figyelemmel kíséréséért és az előírt műveletek kellő gondosságú végrehajtásáért;

mivel a járművezetők által maguknál tartandó adatrögzítő lapok számát szabályozó előírásokat, a rugalmas munkahétnek a rögzített munkahéttel történő helyettesítését követően, módosítani kell;

mivel a műszaki fejlődés a rendelet mellékleteiben rögzített műszaki előírások gyors kiigazítását teszi szükségessé; mivel az ehhez szükséges intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében rendelkezést kell hozni egy, a tagállamok és a Bizottság közötti, egy Tanácsadó Bizottság keretében folytatott szoros együttműködést létrehozó eljárás bevezetésére;

mivel a megállapított jogsértésekről a tagállamok kicserélhetik a rendelkezésükre álló információkat;

mivel annak biztosítására, hogy a menetíró készülék kifogástalanul és megbízhatóan működjön, tanácsos a készülékek időszakos ellenőrzésére és felülvizsgálatára egységes követelményeket megszabni, amely ellenőrzéseknek a beépítést követően vetik alá a készülékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Alapelvek és alkalmazási kör

1. cikk

Az e rendelet szerinti menetíró készülékek a kialakítás, a beépítés, a használat és az ellenőrzés tekintetében megfelelnek a rendelet és a rendelet szerves részét képező I., illetve II. melléklet követelményeinek.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában a 3820/85/EGK rendelet 1. cikkében megállapított meghatározásokat kell alkalmazni.

3. cikk

(1) A tagállamokban nyilvántartásba vett, és a közúti személyszállításra és árufuvarozásra használt járművekbe menetíró készüléket kell beépíteni és azokban ilyen készüléket kell használni, kivéve a 3820/85/EGK rendelet 4. cikkében és 14. cikkének (1) bekezdésében említett járműveket.

(2) A tagállamok a 3820/85/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében megnevezett járműveket mentesíthetik a rendelet alkalmazása alól. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés szerint biztosított minden mentességről.

(3) A Bizottság engedélyével a tagállamok azokat a járműveket, amelyeket a 3820/85/EGK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti szállításra használnak, mentesíthetik a rendelet alkalmazása alól. Sürgős esetekben legfeljebb 30 napra ideiglenes mentesítést adhatnak, amiről a Bizottságot haladéktalanul értesítik. A Bizottság értesíti a többi tagállamot az e bekezdés szerint biztosított minden mentességről.

(4) A tagállamok a belső szállításnál előírhatják a rendeletnek megfelelő menetíró készülékek beépítését és használatát minden olyan járműnél, amelyekbe az (1) bekezdés szerint nem szükséges mentíró készüléket beépíteni és használni.

II. FEJEZET

Típusjóváhagyás

4. cikk

Menetíró készülékre vagy adatrögzítő lap mintájára vonatkozó EGK-típusjóváhagyás iránti kérelmet megfelelő leírással együtt a gyártónak vagy a képviselőjének kell valamelyik tagállamhoz benyújtani. Ugyanarra a készülékre vagy adatrögzítő lap mintára ez a kérelem csak egy tagállamhoz nyújtható be.

5. cikk

A tagállamok minden olyan típusú menetíró készülékre vagy adatrögzítő lap mintára megadják az EGK-típusjóváhagyást, amelyik megfelel az I. melléklet előírásainak, feltéve, hogy a tagállamnak lehetősége van ellenőrizni a gyártmány egyezőségét a jóváhagyott mintával.

Bármely jóváhagyott minta módosításához vagy kiegészítéséhez, annak a tagállamnak a kiegészítő EGK-típusjóváhagyása szükséges, amelyik az eredeti EGK típusjóváhagyást kiadta.

6. cikk

A tagállamok a kérelmezőnek a II. mellékletben bemutatott mintának megfelelő EGK-jóváhagyási jelet adnak ki az általuk az 5. cikk szerint jóváhagyott minden egyes menetíró készülék-típusra vagy adatrögzítőlap-mintára.

7. cikk

A tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyhez a típusjóváhagyás iránti kérelmet benyújtották, az egyes jóváhagyott vagy elutasított menetíró készülékek vagy adatrögzítőlap-minták tekintetében egy hónapon belül megküldi a típusbizonyítvány egy példányát és a műszaki leírások egy példányát a többi tagállam hatóságainak, vagy adott esetben értesíti e hatóságokat az elutasításról; elutasítás esetén közli döntése okait.

8. cikk

(1) Amennyiben az a tagállam, amelyik az EGK-típusjóváhagyást az 5. cikk szerint kiadta, azt állapítja meg, hogy az általa kiadott EGK-típus-jóváhagyási jelet viselő menetíró készülék vagy adatrögzítő lap nem felel meg a jóváhagyott mintának, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a gyártmány jóváhagyottal való megegyezését. Ezek az intézkedések, ha szükséges, az EGK-típusjóváhagyás megvonásáig terjedhetnek.

(2) Az EGK-típusjóváhagyást kiadó tagállam visszavonja a jóváhagyást, ha a jóváhagyott menetíró készülék vagy az adatrögzítő lap nincs összhangban ezzel a rendelettel vagy a mellékleteivel vagy a használatánál olyan általános jellegű hiba jelentkezik, amely alkalmatlanná teszi a tervezett célú felhasználást.

(3) Amennyiben egy EGK-típusjóváhagyást kiadó tagállamot egy másik tagállam az (1) és (2) bekezdésben említett valamelyik esetről értesíti, e tagállammal folytatott konzultációt követően megteszi az adott bekezdésekben meghatározott intézkedéseket, az (5) bekezdésre is figyelemmel.

(4) Az a tagállam, amelyik megállapítja, hogy a (2) bekezdésben említett esetek valamelyike fordult elő, további értesítésig megtilthatja a menetíró készülékek és az adatrögzítő lapok forgalomba hozatalát és üzembe helyezését. Ugyanezt alkalmazza az (1) bekezdésben említett esetekre azon menetíró készülékek vagy adatrögzítő lapok tekintetében, amelyeket kivontak az EGK kezdeti vizsgálat alól, ha a gyártó megfelelő figyelmeztetést követően sem biztosítja a készülék egyezőségét a jóváhagyott típussal vagy e rendelet követelményeivel. Bármely esetben a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai egy hónapon belül értesítik egymást és a Bizottságot az EGK-típusjóváhagyás megvonásáról vagy az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban tett egyéb intézkedéseikről, és részletesen meghatározzák ezek okait.

(5) Amennyiben egy EGK-típusjóváhagyást kiadó tagállam vitatja az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak és a vele közöltek tényét, az érintett tagállamok igyekeznek a vitát rendezni, és erről folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot.

Ha a megbeszélések a tagállamok között a (3) bekezdés szerinti értesítést követő négy hónapon belül nem vezetnek megállapodáshoz, a Bizottság valamennyi tagállam szakértőinek meghallgatása és valamennyi idevágó - pl. gazdasági és műszaki - tényező megvizsgálása után hat hónapon belül döntést hoz, amit az érdekelt tagállamokkal és egyidejűleg a többi tagállammal is közöl. A Bizottság minden esetben határidőt szab meg döntése végrehajtására.

9. cikk

(1) Az adatrögzítő lap mintájának EGK-típusjóváhagyását kérelmező kérelmében meghatározza azoknak a menetíró készülékeknek a típusát vagy típusait, amelyekre a kérdéses felhasználásra kerülő adatrögzítő lapot tervezték, és a lap teszteléséhez megfelelő ilyen típusú készüléket bocsát rendelkezésre.

(2) Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az adatrögzítő lap mintájának típusbizonyítványán jelzi azoknak a menetíró készülékeknek a típusát vagy típusait, amelyekre a mintalapot használni lehet.

10. cikk

Egyetlen tagállam sem utasíthatja el a menetíró készülékekkel felszerelt járművek nyilvántartásba vételét, vagy tilthatja meg az ilyen járművek üzembe helyezését vagy használatát az ilyen készülékkel történt felszereléssel összefüggő bármely okból, amennyiben a készüléket ellátták a 6. cikkben említett EGK-típus-jóváhagyási jellel, és a 12. cikkben említett illesztési címkével.

11. cikk

A rendelet szerint hozott minden olyan határozatban, amellyel egy menetíró készülék vagy adatrögzítő lap mintájának típus-jóváhagyást elutasítják vagy visszavonják, részletesen meg kell adni a határozat indokait. A határozatot közlik az érintett féllel, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatnak a tagállamok jogszabályai szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és azok érvényesítésének határidejéről.

III. FEJEZET

Beépítés és felülvizsgálat

12. cikk

(1) A menetíró készülék beépítését és javítását csak olyan szerelők és műhelyek végezhetik, akiket, illetőleg amelyeket a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai e tekintetben elismertek, miután ezek a hatóságok, amennyiben így döntenek, az érintett gyártókat meghallgatták.

(2) Az elismert szerelő vagy műhely az általa felhelyezett plombán a saját megkülönböztető jelét használja. Minden egyes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai nyilvántartást vezetnek az alkalmazott jelekről.

(3) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai megküldik egymásnak a elismert szerelők vagy műhelyek jegyzékét, valamint az alkalmazott megkülönböztető jelek másolatát.

(4) Annak igazolására, hogy a menetíró berendezések beépítése a rendelet előírásainak megfelelően történt, illesztési címkét helyeznek el, az I. mellékletben meghatározottaknak megfelelően.

IV. FEJEZET

A készülék használata

13. cikk

A munkáltató és a járművezető felelős a készülék helyes működéséért.

14. cikk

(1) A munkáltató megfelelő számú adatrögzítő lapot ad ki a járművezetőknek, amely mennyiségnél számításba kell venni az adatrögzítő lapok személyes jellegét, a szolgálati idő tartamát és annak a lehetőségét, hogy a sérült vagy az illetékes ellenőrző tisztviselő által lefoglalt adatrögzítő lapokat pótolni kell. A munkáltató a járművezetőknek csak olyan adatrögzítő lapokat ad ki, amelyek a jóváhagyott mintának megfelelnek és a járműbe beépített készülékhez használhatók.

(2) A vállalkozás az adatrögzítő lapokat rendben, a használat után legalább egy évig megőrzi és az érintett járművezetőknek - kérésükre - átadja az adatrögzítő lapok másolatát. Az adatrögzítő lapokat kérésre minden illetékes ellenőrző tisztviselőnek be kell mutatni vagy át kell adni.

15. cikk

(1) A járművezetők nem használhatnak elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapokat. Az adatrögzítő lapokat ezért megfelelő módon védeni kell.

Amennyiben az adatrögzítő lap, amelyen feljegyzés van, megsérült, a járművezetők a sérült adatrögzítő lapot a pótláshoz használt tartaléklaphoz csatolják.

(2) A járművezetőknek minden nap használniuk kell az adatrögzítő lapot, amikor járművet vezetnek, attól az időponttól kezdve, amikor a járművet átveszik. Az adatrögzítő lapot nem szabad kivenni a napi munkaidő vége előtt, kivéve ha a kivétel egyébként engedélyezett. Egyetlen adatrögzítő lap sem használható azon az időtartamon túl, amelyre azt szánták.

Amikor a járművezető nem tartózkodik a járműben, és ezért nincs lehetősége a járműbe beépített készüléket használni, az alábbi (3) bekezdés második francia bekezdésének b), c) és d) pontjában jelzett időtartamokat rávezeti a lapra, kézzel, automatikusan vagy más módon, olvashatóan és az adatrögzítő lap beszennyezése nélkül.

Ha a járművön egynél több járművezető tartózkodik, a vezetők a szükséges változtatásokat az adatrögzítő lapokon úgy hajtják végre, hogy az I. melléklet II. fejezetének 1-3. pontjában említett információt a járművet ténylegesen vezető járművezető adatrögzítő lapjára jegyzik fel.

(3) A járművezetők:

- biztosítják, hogy az adatrögzítő lapon feljegyzett idő annak az országnak a hivatalos idejével egyezzen, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették,

- úgy működtetik a kapcsoló berendezéseket, hogy lehetőség legyen az alábbi időtartamok elkülönített és pontos rögzítésére:

+++++ TIFF +++++

a) jel alatt: a vezetési idő;

+++++ TIFF +++++

b) jel alatt: a munkaidő többi része;

+++++ TIFF +++++

c) jel alatt: minden más készenléti idő, azaz:

- a várakozási idő, vagyis az az időszak, amikor a járművezetőknek csak azért kell a helyükön tartózkodni, hogy válaszoljanak bármely indulásra szóló hívásra, újrakezdjék a vezetést, vagy más munkát végezzenek,

- menet közben a vezető mellett eltöltött idő,

- menet közben a hálófülkében eltöltött idő;

+++++ TIFF +++++

d) jel alatt: a vezetés megszakítása és a napi pihenőidők.

(4) Minden tagállam megengedheti, hogy a (3) bekezdés második francia bekezdésének b) és c) pontjában említett időket a területén nyilvántartásba vett járműveken használt adatrögzítő lapokon a

+++++ TIFF +++++

jel alatt rögzítsék.

(5) A jármű személyzetének minden tagja az adatrögzítő lapján a következő adatokat jegyzi be:

a) a lap használatba vételének kezdetekor: a családi és utónevét;

b) a dátumot és helyet, ahol a lap használatba vétele elkezdődött, és a dátumot és helyet, ahol az ilyen használat véget ért;

c) minden egyes jármű rendszámát, amelyre beosztották, mind a lapon rögzített első menet kezdetekor, mind az azt követő, a lap használata alatt bekövetkező járműcsere esetén;

d) a kilométer-számláló állását:

- a lapon rögzített első menet előtt,

- a lapon rögzített utolsó menet végén,

- a munkanap folyamán bekövetkező járműcsere esetén (azon a járművön, amelyre előzőleg beosztották és azon a járművön, amelyre később osztották be);

e) az esetleges járműcsere időpontját.

(6) A készüléket úgy kell kialakítani, hogy az illetékes ellenőrző tisztviselő, ha szükséges, a készülék felnyitása után le tudja olvasni, az adatrögzítő lap maradandó deformációja, károsítása vagy szennyezése nélkül az ellenőrzés időpontja előtti utolsó 9 óra feljegyzéseit.

A készüléket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a ház felnyitása nélkül ellenőrizni lehessen, hogy történt-e adatrögzítés.

(7) A járművezetőnek mindenkor fel kell tudni mutatnia az illetékes ellenőrző tisztviselő kérésére a folyó hétre vonatkozó adatrögzítő lapokat és minden esetben annak az előző hétnek az utolsó napjára vonatkozót, amikor vezetett.

16. cikk

(1) Üzemzavar vagy a készülék hibás működése esetén a munkáltató, mihelyt a körülmények megengedik, megjavíttatja a készüléket egy elismert szerelővel vagy műhellyel.

Ha a jármű nem tud visszatérni a telephelyre az üzemzavar fellépésnek vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül, a javítást útközben végzik el.

A tagállamok által a 19. cikk szerint hozott intézkedések felhatalmazhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a jármű használatának a betiltására, amennyiben az üzemzavart vagy a hibás működést nem szüntetik meg az előző albekezdéseknek megfelelően.

(2) Amennyiben a készülék üzemképtelen vagy hibásan működik, a járművezetők az adatrögzítő lapon vagy lapokon vagy az adatrögzítő laphoz csatolandó ideiglenes lapon jelzik a különböző időtartamokra vonatkozó összes olyan információt, amelyet a készülék nem rögzített helyesen.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

17. cikk

A 18. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően fogadják el a mellékletek műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat.

18. cikk

(1) E rendelet műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében bizottság (a továbbiakban "a bizottság") jön létre; a bizottság a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(3) Amikor az e cikkben szabályozott eljárást kell követni, az elnök az ügyet saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérésére a bizottság elé utalja.

(4) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésének megfelelően minősített többséggel kell meghozni. Az elnök nem szavazhat.

(5) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.

c) Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el.

19. cikk

(1) A tagállamok kellő időben és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a rendelet végrehajtásához szükségesek lehetnek.

Az ilyen intézkedések többek között felölelik az ellenőrzés szervezését, lefolytatását és eszközeit, valamint a jogsértés esetén alkalmazandó szankciókat.

(2) A tagállamok segítik egymást a rendelet alkalmazásában és a rendeletnek való megfelelés ellenőrzésében.

(3) A kölcsönös segítségnyújtás keretében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai rendszeresen átadják egymásnak a rendelkezésükre álló adatokat a következőkről:

- a rendelet megsértése a nem a tagállam területén lakóhellyel rendelkezők által, és az ilyen jogsértések esetén alkalmazandó büntetések,

- egy tagállam részéről az ilyen jogsértéseket elkövető lakosokkal szemben alkalmazott szankciók, ha a jogsértést egy másik tagállamban követték el.

20. cikk

Az 1463/70/EGK rendelet hatályát veszti.

Azonban az 1463/70/EGK rendelet 3. cikk (1) bekezdését 1989. december 31-ig továbbra is alkalmazni kell a menetrend szerinti nemzetközi személyszállításban alkalmazott járművekre és járművezetőkre, amennyiben az ilyen szolgáltatásokat nyújtó járműveket nem szerelték fel e rendelet előírásainak megfelelően használt menetíró készülékkel.

21. cikk

Ez a rendelet 1986. szeptember 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1985. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. Krieps

[1] HL C 100., 1984.4.12., 3. o. és HL C 223., 1985.9.3., 5. o.

[2] HL C 122., 1985.5.20., 168. o.

[3] HL C 104., 1985.4.25., 4. o. és HL C 303., 1985.11.25., 29. o.

[4] HL C 334., 1977.12.24., 11. o.

[5] HL C 164., 1970.7.27., 1. o.

[6] HL L 370., 1985.12.31., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

SZERKEZETI, VIZSGÁLATI, BEÉPÍTÉSI ÉS FELÜLVIZSGÁLATI KÖVETELMÉNYEK

I. MEGHATÁROZÁSOK

Ebben a mellékletben:

a) menetíró készülék:

a közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely automatikusan vagy félautomatikusan feltünteti és rögzíti e járművek mozgásának és vezetőik bizonyos munkaszakaszainak adatait;

b) adatrögzítő lap:

a rögzített adatok befogadására és megőrzésére szolgáló lap, amelyet a menetíró készülékbe kell helyezni, és amelyre a menetíró készülék jelölőeszközei folyamatosan beírják a rögzítendő adatokat;

c) a menetíró készülék állandója:

az 1 kilométernyi megtett távolság kijelzéséhez és rögzítéséhez szükséges bemenő jel értékét megadó jellemző számérték; ezt az állandót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (k =… ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (k =… imp/km) kell kifejezni;

d) a jellemző együttható:

a jármű és a menetíró készülék közötti kapcsolatot biztosító alkatrész (sebességváltó kimenőtengelye vagy a keréktengely) által - mialatt a jármű normál vizsgálati feltételek mellett egy mért kilométernyi távolságot tesz meg - kibocsátott kimenő jel értékét megadó jellemző számérték (lásd e melléklet VI. fejezetének 4. pontját). A jellemző együtthatót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (w = ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (w =… imp/km) kell kifejezni;

e) a gumiabroncsok tényleges kerülete:

azoknak a távolságoknak az átlaga, amelyet a járművet mozgató egyes kerekek (hajtókerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságok mérését normál vizsgálati körülmények között (lásd e melléklet VI. fejezetének 4. pontját) kell elvégezni, és 1 =… mm-ben kell kifejezni.

II. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI

A készüléknek a következő adatok rögzítésére kell képesnek lennie:

1. a jármű által megtett távolság;

2. a jármű sebessége;

3. a vezetési idő;

4. az egyéb munkavégzési és készenléti idők;

5. a munkavégzés megszakítása és a napi pihenőidő;

6. az adatrögzítő lapot magában foglaló ház nyitása.

Azoknál a járműveknél, amelyekhez két járművezetőt osztanak be, a készüléknek olyannak kell lennie, hogy a 3., 4. és 5. pontban felsorolt időszakokat két külön adatrögzítő lapon egyidejűleg és megkülönböztethetően jegyezze fel.

III. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKRE VONATKOZÓ SZERKEZETI KÖVETELMÉNYEK

a) Általános szempontok

1. A mentíró készülék a következőket tartalmazza:

1.1. A vizuális eszközök mutatják:

- a megtett távolságot (kilométer-számláló),

- a sebességet (sebességmérő),

- az időt (óra).

1.2. Az adatrögzítő eszközök tartalmazzák:

- a megtett távolság rögzítőjét,

- a sebesség rögzítőjét,

- egy vagy több időrögzítőt, amely megfelel a III. fejezet c) 4. pontjában meghatározott követelményeknek.

1.3. Jelölő eszköz, amely az adatrögzítő lapon az adatrögzítő lapot tartalmazó ház minden egyes felnyitását jelzi.

2. A fentiekben felsorolt készülékekbe esetlegesen beépített kiegészítő berendezések sem az előírt berendezések kifogástalan működését, sem a leolvasást nem zavarhatják.

A készüléket ezekkel a kiegészítő berendezésekkel együtt kell típusjóváhagyásra bemutatni.

3. Anyagok

3.1. A menetíró készülék valamennyi alkatrészének megfelelő ellenállóképességgel és mechanikai szilárdsággal, továbbá állandó elektromos és mágneses jellemzőkkel rendelkező anyagokból kell készülnie.

3.2. A készülék alkatrészének vagy a gyártáshoz felhasznált anyag jellegének minden megváltoztatását, a gyártásban bekövetkező alkalmazást megelőzően, jóváhagyásra kell benyújtani ahhoz a hatósághoz, amelyik kiadta a típusjóváhagyást a készülékre.

4. A megtett távolság mérése

A megtett távolság mérhető és rögzíthető akár:

- úgy, hogy tartalmazza az előremenetet és hátramenetet, vagy

- úgy, hogy csak előremenetet tartalmazzon.

Hátramenet esetén a megtett távolság esetleges rögzítése semmiképpen sem befolyásolhatja a többi rögzítés áttekinthetőségét és pontosságát.

5. A sebesség mérése

5.1. A sebességmérés tartománya meg kell, hogy feleljen a típusbizonyítványban megállapítottnak.

5.2. A mérőeszköz saját frekvenciájának és csillapításának olyannak kell lennie, hogy a sebesség kijelzése és rögzítése a méréstartományban a gyorsulásváltozásokat 2 m/s2-ig legyen képes követni az elfogadott tűréshatárokon belül.

6. Időmérés (óra)

6.1. Az óra utánállító szerkezetének az adatrögzítő lapot magában foglaló házban kell lennie; a ház minden egyes nyitását automatikusan fel kell jegyezni az adatrögzítő lapon.

6.2. Ha az adatrögzítő lap továbbító mechanizmusát az óra működteti, akkor az óra teljes felhúzás utáni pontos működése időtartamának legalább 10 %-kal hosszabbnak kell lennie, mint az adatrögzítő lappal való teljes feltöltöttség mértékének megfelelő adatrögzítési idő.

7. Világítás és védelem

7.1. A készülék vizuális műszereit nem vakító fényű megvilágítással kell ellátni.

7.2. A megfelelő használat biztosítása érdekében a menetíró készülék minden belső alkatrészét védeni kell a nedvesség és a por ellen. Az alkatrészeket plombával ellátható burkolatok alkalmazásával hamisítás elleni védelemmel is el kell látni.

b) Vizuális műszerek

1. Megtett távolság mutatója (kilométer-számláló)

1.1. A megtett utat mérő műszer legkisebb mérési egysége értékének 0,1 km-nek kell lennie. A százmétereket mutató számjegyeknek világosan megkülönböztethetőnek kell lenniük az egész kilométereket mutatóktól.

1.2. A megtett utat mérő műszer számjegyeinek jól olvashatónak kell lenniük és látható magasságuknak legalább 4 mm-nek kell lennie.

1.3. A megtett utat mérő műszernek képesnek kell lennie legalább 99999,9 km kijelzésére.

2. Sebességmutatók (sebességmérő)

2.1. A mérési tartományon belül a sebességskálát egységesen 1, 2, 5 vagy 10 km/h-s fokozatbeosztással kell ellátni. A sebességskála értéke (osztástávolság) nem haladhatja meg a skálán feltüntetett legnagyobb sebesség 10 százalékát.

2.2. A méréstartományon kívüli részt nem kell számozással ellátni.

2.3. A skálán található, 10 km/h sebességkülönbséget jelző minden egyes térköz hosszának legalább 10 mm-nek kell lennie.

2.4. Mutatós mérőműszeren a mutató és a műszer előlapja közötti távolság a 3 mm-t nem haladhatja meg.

3. Időmérő (óra)

Az időmérőnek a készüléken kívülről is láthatónak kell lennie és lehetővé kell tennie a világos, tisztán látható és félreérthetetlen leolvasást.

c) Adatrögzítő műszerek

1. Általános szempontok

1.1. Minden készüléket az adatrögzítő lap formájától (szalag vagy korong) függetlenül olyan jellel kell ellátni, amely lehetővé teszi az adatrögzítő lap megfelelő behelyezését oly módon, hogy az órán mutatott idő és a nyilvántartó lapon szereplő időjelzés egymásnak való megfelelősége biztosított legyen.

1.2. Az adatrögzítő lapot továbbító mechanizmusnak olyannak kell lennie, hogy biztosítsa az adatrögzítő lap holtjáték nélküli mozgását, egyszerű behelyezhetőségét és eltávolíthatóságát.

1.3. A korong alakú adatrögzítő lapok esetében a lapmozgató szerkezetet az óraműnek kell szabályoznia. Ebben az esetben a lapnak - a sebesség rögzítésére használt terület szélét jelölő gyűrű belső oldalán mérve - óránként legalább 7 milliméter sebességgel folyamatosan és egyenletesen kell forognia.

A szalagos berendezés esetében, amelyben a lapmozgató szerkezetet az óramű szabályozza, az egyenes vonalú, előre haladó mozgás sebességének legalább 10 milliméter/órának kell lennie.

1.4. A megtett távolságot, a jármű sebességét, továbbá az adatrögzítő lapot (adatrögzítő lapokat) tartalmazó ház nyitását teljesen automatikusan kell rögzíteni.

2. A megtett távolság rögzítése

2.1. Minden megtett 1 km hosszú útszakasz rögzítésénél legalább 1 mm szakasznak kell lennie a megfelelő koordinátán.

2.2. Az útszakasz rögzítésének még a méréstartomány felső határát elérő sebesség esetén is kifogástalanul olvashatónak kell lennie.

3. A sebesség rögzítése

3.1. A sebességrögzítő írótűnek az adatrögzítő lap formájától függetlenül általában egyenes vonalban és az adatrögzítő lap mozgásirányára merőlegesen kell mozognia.

Azonban az írótű vezethető görbe vonalban is, ha a következő feltételek teljesülnek:

- az írótű által rajzolt vonalnak merőlegesnek kell lennie a sebesség rögzítésére fenntartott terület átlagos kerületére (korong alakú lapok esetében) vagy tengelyére (szalag formájú lapok esetében),

- az írótű által rajzolt vonal görbületének sugara és a sebességrögzítésre fenntartott terület szélessége közötti aránynak az adatrögzítő lap formájától függetlenül legalább 2,4: 1-nek kell lennie,

- az időskálán lévő jelöléseknek ugyanolyan sugarú görbével kell átszelniük az adatrögzítő területet, mint az írótű által rajzolt vonal. Az időskálán lévő jelölések közti távolságnak egy órát meg nem haladó időtartamot kell megjeleníteniük.

3.2. A megfelelő koordinátán minden 10 km/h sebességváltozást legalább 1,5 mm-es változással kell ábrázolni.

4. Az idő rögzítése

4.1. A menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy lehetséges legyen a rendelet 15. cikke szerinti négy időtartam automatikus és külön-külön történő rögzítése, ha szükséges, egy kapcsolókészülék működtetésével.

4.2. A vonalak jellemzőiből, helyzetükből, és ha szükséges, a rendelet 15. cikkében meghatározott jelekből világos különbséget kell tudni tenni a különböző időtartamok között.

Az adatrögzítés leolvashatósága és könnyű értelmezése érdekében a különböző időtartamokat meg kell egymástól különböztetni az adatrögzítő lapokon a megfelelő vonalak eltérő szélességével vagy legalább azonos hatású bármely más módszerrel.

4.3. Olyan járműveknél, amelyek személyzetéhez egynél több járművezető tartozik, a 4.1. pont szerinti rögzítéseket két elkülönített és egy-egy vezetőhöz rendelt adatrögzítő lapon kell végezni. Ebben az esetben az egyes adatrögzítő lapok előtolását egy szerkezettel vagy külön összehangolt szerkezetekkel kell végezni.

d) Zárószerkezet

1. A házat, amely az adatrögzítő lapot vagy adatrögzítő lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazza, zárral kell ellátni.

2. Az adatrögzítő lapon vagy adatrögzítő lapokon automatikusan kell rögzíteni az adatrögzítő lapot vagy adatrögzítő lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazó ház minden egyes nyitását.

e) Jelölések

1. A készülék előlapján a következő jelzéseknek kell látszani:

- a távolság-rögzítő által mutatott szám közelében, a távolság mértékegysége "km" rövidítéssel,

- a sebességskála közelében a "km/h" jelzés,

- a sebességmérő méréstartománya "Vmin… km/h, Vmax… km/h" formában. Ez a jelölés nem szükséges, amennyiben a készülék ismertető címkéjén megtalálható.

Ezeket az előírásokat azonban nem kell alkalmazni azokra a menetíró készülékekre, amelyeket 1970. augusztus 10. előtt hagytak jóvá.

2. Az ismertető címkét be kell építeni a készülékbe, és azon szerepelnie kell a következő jelzéseknek, amelyeknek láthatóaknak kell lenniük a készüléken a felszerelés után is:

- a készülék gyártójának neve és címe,

- gyártási szám és gyártási év,

- a készülék típus-jóváhagyási jele,

- készülék állandója "k =…. ford/km" vagy "k =… imp/km" formában,

- tetszőlegesen, a sebességmérési tartomány az 1. pont szerinti formában,

- amennyiben a készülék hajlásszögre való érzékenysége a megengedett tűréshatárokat túllépve a készülék kiírt adatait befolyásolja, akkor a megengedett hajlásszög:

+++++ TIFF +++++

ahol α az illető készülék, amelyre az eszközt kalibrálták, felfelé néző szemközti oldalának vízszintes helyzetéből kiindulva mért szög; β és γ pedig az α hitelesítési szög megengedett legnagyobb kitérései fölfelé és lefelé.

f) Maximális tűrés (vizuális és rögzítő műszerek)

1. Vizsgálópadon a felszerelés előtt:

a) A megtett távolság:

a tényleges útszakasz ± 1 százaléka, ha a távolság legalább 1 km.

b) Sebesség:

tényleges sebesség ± 3 km/h;

c) Az idő:

± 2 perc naponta, de nem több mint 10 perc 7 naponként, ha az óra működési ideje egy felhúzás után ennél az időtartamnál nem kevesebb.

2. Beépítéskor:

a) a megtett távolság

a valós távolság ± 2 százaléka, ha a távolság legalább 1 km;

b) sebesség:

tényleges sebesség ± 4 km/h;

c) idő:

± 2 perc naponta vagy

± 10 perc 7 naponként

3. Használatban:

a) megtett távolság:

a tényleges útszakasz ± 4 százaléka, ha ez a távolság legalább 1 km;

b) sebesség:

tényeleges sebesség ± 6 km/h;

c) idő:

± 2 perc naponta, vagy

± 10 perc 7 naponta

4. Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott maximális tűréshatárok a készülék közvetlen közelében mérve 0 és + 40 °C közötti hőmérsékleten érvényesek.

5. A 2. és 3. pontokban meghatározott maximális tűréshatárok mérését a VI. fejezetben megadott körülmények között kell végezni.

IV. ADATRÖGZÍTŐ LAPOK

a) Általános szempontok

1. Az adatrögzítő lapoknak nem szabad akadályozniuk a műszer szabályos működését, és biztosítaniuk kell a rajtuk rögzített adatok kitörölhetetlenségét, könnyen olvashatóságát és azonosíthatóságát.

Normális páratartalom és hőmérsékleti viszonyok mellett az adatrögzítő lapoknak meg kell őrizniük méreteiket és a rajtuk rögzített adatokat.

Ezenkívül lehetőséget kell biztosítani a rendelet 15. cikk (5) bekezdésében említett információnak az adatrögzítő lapokra történő feljegyzésére a lap rongálása és rögzített adatok olvashatóságának romlása nélkül.

Rendes tárolási körülmények között az adatrögzítő lapoknak legalább egy évig jól olvashatóknak kell maradniuk.

2. A lapok legkisebb rögzítési időtartamának 24 órának kell lennie, a formájuktól függetlenül.

Amennyiben több korong kapcsolódik egymáshoz a folyamatos rögzítési kapacitás növelése végett, amit a személyzet beavatkozása nélkül kell elérni, a különböző korongok közötti kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek se megszakítások sem átfedések az egyik korongról a másikra átvezető ponton az adatrögzítések közben.

b) Adatrögzítésre szolgáló területek és azok beosztása

1. Az adatrögzítő lapok adatrögzítésre szolgáló részei a következők:

- kizárólag a sebességre vonatkozó adatokra fenntartott sáv,

- kizárólag a megtett távolságra vonatkozó adatokra fenntartott sáv,

- egy vagy több terület a járművezetők vezetési idejének, egyéb munkaidejének és készenléti idejének, megszakításoknak és pihenőidőinek rögzítésére.

2. A sebesség rögzítésére szolgáló területet 20 km/h-nak vagy ennél kisebb sebességnek megfelelő részekre kell osztani. A skála osztásainak megfelelő sebességet számokban kell feltüntetni. A "km/h" jelet legalább egyszer fel kell tüntetni a lapnak ezen a részén. A skálán lévő utolsó jelölésnek meg kell egyeznie a mérési tartomány felső határával.

3. A megtett távolság rögzítésére szolgáló mezőt úgy kell kialakítani, hogy a megtett kilométerek száma egyértelműen leolvasható legyen.

4. Az 1. pontban említett időtartamok rögzítésére fenntartott mezőt vagy mezőket úgy kell megjelölni, hogy világosan különbséget lehessen tenni a különböző időtartamok között.

c) Az adatrögzítő lapokra nyomtatott információk

Minden egyes adatrögzítő lap, nyomtatott formában, a következő információkat kell hogy tartalmazza:

- a gyártó neve, címe vagy cégneve,

- az adatrögzítő lap mintájának jóváhagyási jele,

- annak/azoknak a készülék típus(ok)nak a jóváhagyási jele(i) amely(ek)ben az adatrögzítő lap használható,

- a sebességmérési tartomány felső határa, km/h-ban nyomtatva.

További minimumkövetelményként minden lapon szerepelnie kell nyomtatott formában egy oly módon beosztott időskálának, hogy az idő 15 perces időközönként közvetlenül leolvasható, és minden 5 perces időköz egyszerűen meghatározható legyen.

d) Szabad terület a kézi bejegyzések számára

Az adatrögzítő lapon szabad helyet kell biztosítani, hogy a járművezetők legalább a következő adatokat beírhassák:

- a járművezető neve és utóneve,

- dátum ás hely, ahol a lap használata elkezdődik, valamint dátum és hely, ahol e használat véget ér,

- a jármű vagy járművek rendszáma vagy rendszámai, amely jármű(vek)re a vezetőt az adatrögzítő lap használati ideje alatt beosztották,

- a jármű vagy járművek kilométer-számlálójának állása, amely jármű(vek)re a vezetőt az adatrögzítő lap használati ideje alatt beosztották,

- minden járműcsere időpontja.

V. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK BEÉPÍTÉSE

1. A menetíró készüléket a járműben úgy kell elhelyezni, hogy a vezető a vezetőülésből a sebességmérőt, a kilo-méter-számlálót és az órát könnyen leolvashassa, és ugyanakkor a készülékek valamennyi alkatrésze, beleértve a meghajtóelemeket is, védett legyen a véletlen károsodással szemben.

2. Biztosítani kell, hogy a menetíró készülék állandóját egy adapternek nevezett alkalmas készülékkel hozzá lehessen igazítani a jármű jellemző együtthatójához.

A két vagy több differenciáláttétellel rendelkező járműveket kapcsolószerkezettel kell ellátni, amely a különböző áttételeket automatikusan összehangolja azzal az áttétellel, amelynek alapján a menetíró készüléket a járműhöz beállították.

3. Miután a beépítéskor elvégezték a menetíró készülék ellenőrzését, egy illesztési címkét kell jól látható helyen felerősíteni a készülék mellett vagy magára a készülékre. Egy elismert szerelő vagy műhely által végzett minden felülvizsgálat után, amikor a készülék beállításának módosítása szükséges, az előző helyére egy új címkét kell felhelyezni.

A címkének legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

- az elismert szerelő vagy műhely neve, címe vagy cégneve,

- a jármű jellemző együtthatója "w =… ford/km" vagy "w =… imp/km" formában,

- a gumiabroncsok tényleges kerülete "l =… mm" formában,

- a jármű jellemző együtthatója meghatározásának és a gumiabroncsok kerülete tényleges mérésének időpontja.

4. Plombálás

Az alábbi alkatrészeket plombával kell ellátni:

a) az illesztési címke, kivéve ha az úgy van felerősítve, hogy a rajta lévő jelölések megrongálása nélkül nem távolítható el;

b) a szoros értelemben vett menetíró készülék és a jármű közötti összeköttetés két vége;

c) maga az adapter és annak áramköri csatlakozási pontja;

d) a kapcsolószerkezet, a két vagy több hátsóhídáttétellel rendelkező járműveknél;

e) az adaptert és a kapcsolószerkezetet a menetíró készülék többi részével összekötő kapcsolóelemek;

f) a III. fejezet a) 7.2. pontja alapján előírt burkolatok.

Különleges esetekben a menetíró készülék típusának jóváhagyásakor további plombákat is előírhatnak, és a jóváhagyási bizonyítványban meg kell adni e plombák helyét.

Veszélyhelyzetben csak a b), c) és e) pontokban említett plombákat lehet eltávolítani; a plombák feltörésekor minden alkalommal írásos nyilatkozatot kell készíteni a feltörés okairól, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

VI. ELLENŐRZÉSEK ÉS FELÜLVIZSGÁLATOK

A tagállamok testületeket neveznek ki az ellenőrzések és a felülvizsgálatok végrehajtására.

1. Új vagy javított műszerek hitelesítése

Minden egyes új vagy javított készüléket a helyes működése, valamint leolvasott és rögzített adatainak a III. fejezet f) 1. pontjában megjelölt határokon belüli pontossága szempontjából hitelesíteni kell az V. fejezet 4. f) pontja szerinti plombákkal.

A tagállam ezért előírhat egy kezdeti vizsgálatot, amely annak ellenőrzéséből és megerősítéséből áll, hogy az új vagy javított készülék megfelel a jóváhagyott mintának, illetve e rendelet és mellékletei követelményeinek, vagy e hitelesítési jogkört átruházhatja a gyártókra vagy azok meghatalmazottjaira.

2. Beépítés

A járműbe való beépítésnél a készüléknek és a beépítésnek meg kell felelnie a III. fejezet f) 2. pontjában előírt maximális tűréshatárokra vonatkozó rendelkezéseknek.

A felülvizsgálatot az elismert szerelő vagy műhely a saját felelősségére végzi el.

3. Időszakos felülvizsgálatok

a) A járműbe beépített készülék időszakos felülvizsgálatát legalább kétévenként kell elvégezni és végrehajtható a járművek időszakos műszaki vizsgálatának keretében is.

Ezek a felülvizsgálatok a következő ellenőrzéseket tartalmazzák:

- a készülék helyes működése,

- a típus-jóváhagyási jel megléte,

- az illesztési címke megléte,

- a plombák sértetlensége a készüléken és a berendezés más részein,

- a gumiabroncsok tényleges kerülete.

b) A III. fejezet f) 3. pontjában foglalt maximális tűréshatárok betartását legalább hatévente egyszer felül kell vizsgálni, bár az egyes tagállamok gyakrabban is előírhatják a területükön bejegyzett járművek felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során le kell cserélni az illesztési címkét.

4. A hibák mérése

A hibák mérését a beépítéskor és a használat alatt a következő feltételek szerint kell végezni, amelyeket előírt vizsgálati feltételeknek kell tekinteni:

- terheletlen jármű a szokásos menetkész állapotban,

- gumiabroncsnyomás a gyártó előírásai szerint,

- gumiabroncskopás a törvényileg megengedett határokon belül,

- a jármű mozgása: a járműnek saját motorerejével egyenes vonalban, sík terepen, 50 ± 5 km/h sebességgel kell előrehaladnia; a mérést el szabad végezni alkalmas próbapadon is, ha az összevethető pontosságot nyújt.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

JÓVÁHAGYÁSI JEL ÉS TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

I. JÓVÁHAGYÁSI JEL

1. A jóváhagyási jel a következőkből áll:

- egy téglalap, melybe a kis "e" betűt helyeznek el, amelyet annak az országnak a megkülönböztető száma vagy betűje követ, amelyik a jóváhagyást kiadta, a következő hagyományos jeleknek megfelelően:

Belgium | 6 |

Dánia | 18 |

Németország | 1 |

Görögország | GR |

Spanyolország | 9 |

Franciaország | 2 |

Írország | IRL |

Olaszország | 3 |

Luxemburg | 13 |

Hollandia | 4 |

Portugália | 21 |

Egyesült Királyság | 11 |

és

- egy jóváhagyási szám, amely a menetíró készülék vagy adatrögzítő lap mintájára kiadott típusbizonyítvány számának felel meg, és tetszés szerinti helyen helyezendő el a téglalap közvetlen közelében.

2. A jóváhagyási jelet minden egyes készülék ismertető címkéjén és minden egyes adatrögzítő lapon fel kell tüntetni. A jóváhagyási jelnek letörölhetetlennek és mindig jól olvashatónak kell lennie.

3. A jóváhagyási jel alább közölt méretei milliméterekben vannak kifejezve és a legkisebb méreteket jelentik. Az arányokat a méretek között meg kell tartani.

+++++ TIFF +++++

II. TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az a tagállam, amelyik jóváhagyást adott ki, a kérelmező számára az alábbi minta szerint típusbizonyítványt állít ki. Amikor a tagállamok tájékoztatást adnak a kiadott jóváhagyásokról, vagy adott esetben a visszavonásról, a tagállamok ennek az okmánynak a másolatait használják fel.

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------