31991L0492

A Tanács irányelve

(1991. július 15.)

az élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról

(91/492/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a belső piac létrehozása céljával, és különösen a legutóbb a 2886/89/EGK rendelettel [4] módosított, 3796/81/EGK rendelet [5] által létrehozott halászati termékek piacának közös szervezése zavartalan működésének biztosítása érdekében lényeges, hogy a kéthéjú kagylók forgalomba hozatalát ne akadályozzák többé a tagállamok eltérő egészségügyi követelményei; mivel ez összehangolhatóbbá teszi a tenyésztést és forgalomba hozatalt, egyenlő feltételeket teremt a versenyben, ugyanakkor minőségi termékeket biztosít a fogyasztók számára;

mivel a mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről szóló, 1979. október 30-i 79/923/EGK tanácsi irányelv [6] megállapítja, hogy meg kell határozni azokat az egészségügyi követelményeket, amelyeket a kagylótermékek esetén figyelembe kell venni;

mivel e követelményeket a fogyasztók egészségének biztosítása érdekében az élő kéthéjú kagylók betakarításának, kezelésének, tárolásának, szállításának és értékesítésének minden fázisára meg kell határozni; mivel e követelményeket a tüskésbőrűekre, vízi zsákállatokra és tengeri haslábúakra egyaránt alkalmazni kell;

mivel fontos, hogy amennyiben az élő kéthéjú kagylók forgalomba hozatala után egészségügyi probléma merül fel, visszakereshető legyen a feladó létesítmény, és a származási hely szerinti betakarítási terület; mivel ez okból olyan nyilvántartási és címkézési rendszert kell bevezetni, amely lehetővé teszi a tételek betakarítás utáni útvonalának nyomon követését;

mivel fontos, hogy a késztermékre vonatkozó közegészségügyi követelmények meghatározásra kerüljenek; mivel azonban a tudományos és műszaki ismeretek nem minden esetben elég fejlettek bizonyos egészségügyi problémák megoldásának pontos meghatározásához, és mivel ezért a közegészségügy optimális védelme biztosításának érdekében közösségi rendszert kell felállítani az egészségügyi követelmények gyors elfogadásának, és ahol szükséges, megerősítésének biztosítására, az emberi egészség vírusfertőzésektől és más veszélyektől való megóvása érdekében;

mivel azokat a kéthéjú kagylókat, amelyeket olyan betakarítási területről gyűjtöttek be, amely nem teszi lehetővé a közvetlen, biztonságos fogyasztást, akkor lehet biztonságosnak tekinteni, ha azokat tisztítási folyamatnak vetik alá, vagy viszonylag hosszú ideig tiszta vízben átmossák; mivel ezért meg kell határozni azokat a tenyésztési területeket, melyekről közvetlen emberi fogyasztásra lehet puhatestűeket gyűjteni, illetve azokat, melyekről begyűjtött kagylókat tisztítani kell, vagy át kell mosni;

mivel elsősorban a termelők felelőssége annak biztosítása, hogy a kéthéjú kagylók tenyésztése és forgalomba hozatala az előírt egészségügyi követelményeknek megfelelően történjen; mivel az illetékes hatóságoknak ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtásával biztosítani kell azt, hogy a termelők megfeleljenek e követelményeknek; mivel az illetékes hatóságoknak különösen a betakarítási területeket kell rendszeres ellenőrzés alá vetniük annak biztosítása érdekében, hogy ezekről a betakarítási területekről származó puhatestűek ne tartalmazzanak olyan mennyiségű mikroorganizmust és toxikus anyagot, ami az emberi egészségre károsnak tekintendő;

mivel közösségi szinten szervezett ellenőrző intézkedéseket kell bevezetni, az ezen irányelvben megállapított követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében minden tagállamban;

mivel a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1990. december 10-i 90/675/EGK tanácsi irányelv [7] által meghatározott szabályokat, elveket és védőintézkedéseket kell az említett esetben alkalmazni;

mivel a tagállamok közötti kereskedelem tekintetében a 90/675/EGK irányelvvel módosított, a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelv [8] által meghatározott szabályokat is alkalmazni kell;

mivel a harmadik országban tenyésztett, és a Közösség piacán forgalomba hozatalra szánt, élő kéthéjú kagylók nem élvezhetnek a Közösségben alkalmazottaknál kedvezőbb feltételeket; mivel gondoskodni kell egy, a harmadik országok termelési és forgalomba hozatali feltételeinek ellenőrzésére szolgáló közösségi eljárásról abból a célból, hogy a Közösség olyan közös behozatali rendszert alkalmazhasson, amely egyenlő feltételeken alapul;

mivel bizonyos körülmények figyelembe vétele érdekében eltérést kell engedélyezni egyes, már 1993. január 1-je előtt is működő létesítmények esetén, lehetővé téve számukra az ezen irányelv által meghatározott minden követelményhez való alkalmazkodást;

mivel az élve fogyasztható élő állatok esetén a minőségmegőrzési idő tekintetében eltérést kell biztosítani a legutóbb a 91/72/EGK irányelvvel [9] módosított, a végső fogyasztók részére értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelv [10] szabályaitól;

mivel gondoskodni kell átmeneti intézkedések elfogadásának lehetővé tételéről egyes végrehajtási szabályok hiányának pótlása érdekében;

mivel a Bizottságot meg kell bízni az ezen irányelv végrehajtására vonatkozó egyes intézkedések elfogadásával; mivel evégből eljárásokat kell meghatározni, amelyek szoros és hatékony együttműködést hoznak létre a Bizottság és a tagállamok között az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Ez az irányelv a közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve a fogyasztás előtt további feldolgozásra szánt, élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára irányadó egészségügyi feltételeket határozza meg.

Ezt az irányelvet, a tisztításra vonatkozó rendelkezések kivételével, a tüskésbőrűekre, vízi zsákállatokra és tengeri haslábúakra is alkalmazni kell.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "kéthéjú kagylók": szűrve táplálkozó puhatestűek;

2. "tengeri biotoxinok": mérgező anyagok, melyek a toxint tartalmazó planktonnal táplálkozó kéthéjú kagylókban halmoznak fel;

3. "tiszta tengervíz": tengervíz vagy sós víz, amelyet az ezen irányelvben megállapított feltételek mellett használnak fel, és amely nem tartalmaz természetes, vagy a környezetből lerakódott, a 79/923/EGK irányelv mellékletében felsorolt mikrobiológiai szennyeződéseket, toxinokat és káros anyagokat olyan mennyiségben, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a kéthéjú kagylók egészségügyi minőségét, vagy ronthatja azok ízét;

4. "illetékes hatóság": a tagállam állat-egészségügyi ellenőrzések végrehajtására hatáskörrel rendelkező központi hatósága, illetve bármely hatóság, melyre az előbbi ezt a hatáskört átruházta;

5. "feljavítás": azoknak az élő kéthéjú kagylóknak a raktározása, amelyek minősége nem tesz szükségessé a homok, sár, vagy iszap eltávolítása érdekében tisztító üzemben, tartályban, vagy bármely más tiszta tengervizet tartalmazó berendezésben, illetve természetes helyen történő átmosást vagy kezelést;

6. "begyűjtő": minden természetes vagy jogi személy, aki betakarítási területről bármely módon élő kéthéjú kagylókat gyűjt kezelés, illetve forgalomba hozatal céljából;

7. "tenyésztési terület": minden tengeri, torkolati, vagy lagúna terület, ahol kéthéjú kagylók természetes lelőhelye található, illetve amelyet kéthéjú kagylók tenyésztésére használnak, és ahonnan élő kéthéjú kagylókat gyűjtenek be;

8. "átmosó terület": minden olyan, az illetékes hatóság által engedélyezett tengeri, torkolati, vagy lagúna terület, amelynek határait bóják, cölöpök, vagy bármely más rögzített eszközök egyértelműen jelzik, és amelyet kizárólag élő kéthéjú kagylók természetes tisztítására használnak;

9. "feladóközpont": mindenszárazföldi, vagy tengeri létesítmény, mely emberi fogyasztásra alkalmas élő kéthéjú kagylók fogadására, feljavítására, mosására, tisztítására, osztályozására és csomagolására szolgál;

10. "tisztítóközpont": olyan engedélyezett, természetesen tiszta, vagy megfelelő kezeléssel tisztított tengervízzel táplált tartályokkal rendelkező létesítmény, melyben az élő kéthéjú kagylókat a mikrobiológiai szennyeződés eltávolításához szükséges időre elhelyezik, s így emberi fogyasztásra alkalmassá teszik;

11. "átmosás": az a művelet, melynek során az élő kéthéjú kagylókat az illetékes hatóság felügyelete alatt álló engedélyezett tengeri, lagúna, vagy torkolati területre helyezik át a szennyeződés eltávolításához szükséges időre. Nem tartozik ide a kéthéjú kagylók további növekedésére és hízlalására alkalmasabb területre való áthelyezésének külön művelete;

12. "szállítóeszközök": a gépjárművek, vasúti járművek és repülőgépek áruszállításra elkülönített részei, a halászhajók rakodótere, továbbá a szárazföldi, tengeri vagy légi szállításra szánt konténerek;

13. "csomagolás": az élő kéthéjú kagylóknak a célnak megfelelő csomagoló anyagba való elhelyezésének művelete;

14. "szállítmány": élő kéthéjú kagylók olyan mennyisége, melyet egy feladó, vagy tisztítóközpontban kezelnek, majd egy vagy több fogyasztónak szánnak;

15. "tétel": élő kéthéjú kagylók olyan mennyisége, melyet egy tenyésztési területről begyűjtenek, majd egy engedélyezett feladóközpontba, tisztítóközpontba, átmosó területre, vagy a megfelelő feldolgozó üzembe szánnak;

16. "forgalomba hozatal": a nyersen történő emberi fogyasztásra, vagy a Közösségben feldolgozásra szánt, élő kéthéjú kagylók tartása, értékesítésre bemutatása, eladásra felkínálása, eladása, szállítása, illetve forgalomba hozatalának minden egyéb formája, kivéve a part menti halászok által, a helyi piacon, kis mennyiségben és közvetlenül a kiskereskedőknek, vagy a fogyasztóknak történő eladást, amely a kiskereskedelem ellenőrzésére vonatkozó nemzeti szabályok által megállapított egészségügyi ellenőrzések tárgyát képezi;

17. "behozatal": élő kéthéjú kagylók bevitele harmadik országokból a Közösség területére;

18. "fekáliás coliform": fakultatív, aerob, Gram-negatív, nem spóraképző, citokrómoxidáz-negatív, pálca alakú baktériumok, amelyek képesek gáz képződése mellett fermentálni a laktózt, epesavas sók, vagy más, felületaktív, hasonló növekedést gátló tulajdonságokkal rendelkező anyagok jelenlétében 44 ± 0, 2oC-on, legkésőbb 24 órán belül;

19. "E. coli": olyan fekáliás coliformok, melyek 44 ± 0,2 oC-on 24 órán belül indolt is képeznek triptofánból.

II. FEJEZET

A közösségi tenyésztésre vonatkozó rendelkezések

3. cikk

(1) A közvetlen emberi fogyasztásra szánt, élő kéthéjú kagylók forgalomba hozatalára a következő feltételek vonatkoznak:

a) olyan tenyésztési területekről származnak, amelyek megfelelnek a melléklet I. fejezetében megállapított követelményeknek; a fésűkopoltyúsok esetén azonban ezt a rendelkezést csak a halászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról szóló, 1991. július 22-i 91/493/EGK tanácsi irányelv [11] 2. cikkének (2) bekezdése szerinti akvakultúra-termékekre kell alkalmazni;

b) a tenyésztési területekről a melléklet II. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelően takarították be, és szállították a feladóközpontba, tisztítóközpontba, átmosó területre, vagy feldolgozó üzembe;

c) ha ezen irányelv előírja, a melléklet III. fejezetében megállapított feltételeknek megfelelő, e célra engedélyezett területeken mosták át;

d) higiénikusan kezelték, és adott esetben, egy e célra engedélyezett olyan létesítményben tisztították, amely megfelel a melléklet IV. fejezete követelményeinek;

e) megfelelnek a melléklet V. fejezetében előírt követelményeknek;

f) egészségügyi ellenőrzéseket végeztek a melléklet VI. fejezetének megfelelően;

g) a melléklet VII. fejezetével összhangban megfelelően csomagolták azokat;

h) a melléklet VIII. és IX. fejezetének megfelelően kielégítő higiéniai feltételek mellett tárolták és szállították azokat;

i) rendelkeznek a melléklet X. fejezetének megfelelő állat-egészségügyi jelöléssel.

(2) A további feldolgozásra szánt élő kéthéjú kagylóknak meg kell felelniük az (1) bekezdés vonatkozó követelményeinek, feldolgozásuknak pedig a 91/493/EGK tanácsi irányelv követelményeinek megfelelően kell történnie.

4. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy azok a személyek, akik élő kéthéjú kagylók tenyésztése és forgalomba hozatala során azok kezelését végzik, meghoznak minden intézkedést, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv követelményeinek megfeleljenek.

A feladó- és tisztítóközpontokért felelős személyek különösen a következőket biztosítják:

- laboratóriumi vizsgálat céljára rendszeresen reprezentatív számú mintát vesznek és elemeznek, olyan nyilvántartás létrehozásának érdekében, amely a tételek származási területén, valamint az élő kéthéjú kagylóknak a feladó, vagy tisztítóközpontban történő kezelése előtti és utáni egészségügyi minőségén alapul,

- nyilvántartást vezetnek a különböző ellenőrzések eredményeinek folyamatos feljegyzése, és az illetékes hatóságnak való bemutatás céljából.

5. cikk

(1) a) Az illetékes hatóság engedélyezi a feladó és tisztítóközpontokat, mihelyt meggyőződött arról, hogy megfelelnek ezen irányelv követelményeinek. Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket, ha a központok nem felelnek meg a követelményeknek. Ilyen esetekben az illetékes hatóság figyelembe veszi különösen a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett ellenőrzések eredményét.

Azonban, azzal a kifejezett feltétellel, hogy az ilyen központokból származó élő puhatestűek megfelelnek ezen irányelv higiéniai követelményeinek, a tagállamok – a melléklet IV. fejezetében megállapított, felszerelésre és felépítésre vonatkozó, a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, 1991. október 1-je előtt meghatározandó követelmények tekintetében – a feladó és tisztítóközpontoknak további, 1995. december 31-ig tartó határidőt engedélyezhetnek arra, hogy az engedély fent említett fejezetben előírt feltételeinek megfeleljenek. Ilyen eltérést csak olyan, már 1991. december 31-e előtt működő létesítményeknek lehet engedélyezni, amelyek az eltérésre irányuló, megfelelően indokolt kérelmüket 1992. július 1-je előtt benyújtották az illetékes nemzeti hatóságnak. E kérelemhez olyan munkatervet és programot kell mellékelni, mely feltünteti azt az időszakot, amelyen belül a létesítmények eleget tudnak tenni a kérdéses követelményeknek. A Közösségtől való pénzügyi támogatás kérelmezése esetén csak az ezen irányelv követelményeinek megfelelő projektekre vonatkozó kérelmeket lehet elfogadni.

Az illetékes hatóság összeállítja az engedélyezett feladó és tisztítóközpontok jegyzékét, amely központok mindegyikét hivatalos számmal látja el.

A tagállamok közlik a Bizottsággal az engedélyezett feladó és tisztítóközpontok jegyzékét, valamint a jegyzék minden későbbi módosítását, a Bizottság pedig továbbítja ezeket az információkat a többi tagállamnak.

b) E központok rendszeres vizsgálata és ellenőrzése az illetékes hatóság felelőssége, amely számára szabad bejárást kell biztosítani a központok minden részébe ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosítása érdekében.

Amennyiben e vizsgálatok és ellenőrzések felfedik, hogy ezen irányelv követelményeit nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelő lépéseket.

(2) a) Az illetékes hatóság összeállítja azon tenyésztési és átmosó területek jegyzékét – jelezve azok elhelyezkedését és határait –, amelyekről ezen irányelv követelményeinek és különösen a melléklet I. fejezetének megfelelően élő kéthéjú kagylók gyűjthetők.

E jegyzéket közölni kell az ezen irányelv által érintettekkel, így a begyűjtőkkel, valamint a tisztító és feladóközpontok üzemeltetőivel.

b) A tenyésztési és átmosó területek ellenőrzését ezen irányelv követelményeinek megfelelően az illetékes hatóság végzi.

Amennyiben az ellenőrzés felfedi, hogy ezen irányelv követelményeit nem tartják be, az illetékes hatóság az érintett tenyésztési vagy átmosó területet a normális állapot visszaállításáig bezárja.

(3) Az illetékes hatóság megtilthatja a kéthéjú kagylók tenyésztését és betakarítását az egészségügyi okokból ilyen tevékenységekre alkalmatlannak tekintett területeken.

6. cikk

(1) A Bizottság szakértői a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, az ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosításához szükséges mértékben. Ellenőrizhetik különösen, hogy a központok, a tenyésztési és átmosó területek ténylegesen eleget tesznek-e ezen irányelv követelményeinek. A tagállam, amelynek területén ellenőrzést végeznek, a szakértőknek feladatuk teljesítéséhez minden szükséges segítséget megad. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az ilyen ellenőrzések eredményéről.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

(3) A Bizottság a tenyésztés és forgalomba hozatal különböző szintjén alkalmazandó, helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó ajánlásokat fogalmazhat meg.

7. cikk

(1) Az emberi fogyasztásra szánt élő kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, vízi zsákállatok és tengeri haslábúak tekintetében a 89/662/EGK irányelvben megállapított szabályokat kell alkalmazni, különösen a rendeltetési tagállam által végzendő ellenőrzések szervezése és az ellenőrzések utáni eljárás, valamint a védőintézkedések tekintetében.

(2) A 89/662/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) Az A. melléklet a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"– a Tanács 1991. július 15-i 91/492/EGK irányelve az élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról (HL L 268., 1991.9.24., 1. o.)";

b) a B. mellékletben a következő francia bekezdést el kell hagyni:

"– emberi fogyasztásra szánt élő kéthéjú kagylók".

III. FEJEZET

Harmadik országokból származó import

8. cikk

Az élő kéthéjú kagylók harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó rendelkezéseknek legalább egyenértékűnek kell lenniük a közösségi termékek termelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezésekkel.

9. cikk

A 8. cikkben előírt követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a következő eljárást kell alkalmazni:

1. a Bizottság és a tagállamok szakértői helyszíni ellenőrzéseket végeznek annak ellenőrzésére, hogy a tenyésztés és forgalomba hozatal körülményei egyenértékűnek tekinthetőek-e a Közösségben alkalmazott feltételekkel.

A tagállamok ezen ellenőrzésekkel megbízott szakértőit a tagállamok javaslata alapján a Bizottság nevezi ki.

Ezeket az ellenőrzéseket a Közösség nevében hajtják végre, amely az ellenőrzésekkel kapcsolatos összes költséget viseli.

Az ellenőrzések gyakoriságát és eljárását a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni;

2. annak eldöntéséhez, hogy a harmadik országok élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó feltételei egyenértékűnek tekinthetők-e a Közösség ilyen feltételeivel, különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) a harmadik ország jogszabályait;

b) a harmadik ország illetékes hatóságának és ellenőrző szolgálatainak szervezetét, e szolgálatok hatáskörét, valamint felügyeletüket, továbbá a hatályos jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló eszközeiket;

c) az élő kéthéjú kagylók tenyésztése és forgalomba hozatala során ténylegesen alkalmazott egészségügyi feltételeket, és különösen a tenyésztési területek mikrobiológiai és környezeti szennyezettséggel, valamint a tengeri biotoxinok jelenlétével kapcsolatos ellenőrzését;

d) az ország által nyújtott információk rendszerességét és gyorsaságát toxintartalmú plankton jelenlétéről a tenyésztési területeken, és különösen az olyan fajok jelenlétéről, amelyek a közösségi vizekben nem fordulnak elő, és a veszélyekről, amelyeket az ilyen fajok jelenléte jelenthet a Közösségre nézve;

e) azt a biztosítékot, melyet az ország nyújthat a melléklet V. fejezetében megállapított követelmények betartására;

3. a Bizottság a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza a következőket:

a) a (2) bekezdésben említett egyenértékűségi feltételeket teljesítő országok jegyzékét;

b) az élő kéthéjú kagylók behozatalára vonatkozó különös feltételeket minden egyes harmadik ország esetén. Az ilyen feltételek közé tartozik:

i. a Közösségbe szánt szállítmányokat kísérő egészségügyi bizonyítvány megszerzésére irányuló eljárás;

ii. a tenyésztési területek határvonalai, amelyről élő kéthéjú kagylók takaríthatók be és importálhatók;

iii. értesítési kötelezettség a Közösség felé a tenyésztési területek engedélyében bekövetkezett bármely lehetséges változásról;

iv. a Közösség területére érkezést követő bármilyen tisztítás;

c) azoknak a létesítményeknek a jegyzékét, amelyekből az élő kéthéjú kagylók behozatala engedélyezett. Ebből a célból az ilyen létesítményekről egy vagy több jegyzéket kell készíteni. Egy létesítmény csak akkor szerepelhet a jegyzékben, ha a Közösségbe exportáló harmadik ország illetékes hatósága hivatalosan engedélyezte. Az ilyen engedély megadásakor a következő követelményeket kell figyelembe venni:

- az ezen irányelvben megállapított követelményekkel egyenértékű követelményeknek való megfelelést,

- a harmadik ország hivatalos ellenőrző szolgálata által végzett ellenőrzést;

4. a (3) bekezdésben említett határozatok a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók.

E határozatokat és módosításaikat ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának L sorozatában;

5. a (3) bekezdésben említett határozatok meghozataláig atagállamok által a harmadik országokból származó élő kéthéjú kagylók behozatalára alkalmazott feltételeknek legalább egyenértékűnek kell lenniük a közösségi termékek tenyésztésére és forgalomba hozatalára irányadó feltételekkel.

10. cikk

A 90/675/EGK irányelvben megállapított szabályokat és elveket kell alkalmazni különösen a tagállamok által végrehajtandó ellenőrzések szervezése és nyomon követése, valamint az végrehajtandó védőintézkedések tekintetében.

Az e cikk első albekezdésében említett szabályok és elvek sérelme nélkül, valamint a 90/675/EGK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében és 30. cikkében meghatározott határozatok végrehajtásáig az említett irányelv 8. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó nemzeti szabályokat kell továbbra is alkalmazni.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

11. cikk

A melléklet fejezeteit a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel módosíthatja.

A Bizottság az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság véleményének kézhezvétele után, 1994. január 1-je előtt jelentést nyújt be a Tanácsnak a melléklet I. és V. fejezetéről minden e fejezetekkel kapcsolatos módosítási javaslattal együtt.

12. cikk

(1) Amennyiben az e cikkben meghatározott eljárást kell követni, az ügyet az elnök – saját kezdeményezésre, vagy valamely tagállam kérésére – az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: "bizottság") elé terjeszti.

(2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel meghatározott határidőn belül véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(3) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.

Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított 3 hónapon belül a Tanács nem döntött, a javasolt intézkedéseket a Bizottság fogadja el, kivéve ha a Tanács az említett intézkedéseket egyszerű többséggel vetette el.

13. cikk

Figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy ezen irányelv alkalmazásának részletes szabályairól 1993. január 1-jéig nem születik határozat, a szükséges átmeneti intézkedések a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, 2 éves időtartamra fogadhatók el.

14. cikk

A Bizottság a tagállamokkal történt konzultációt követően 1992. július 1-je előtt, esetlegesen javaslatokkal kísért jelentést nyújt be a Tanácsnak a kis feladóközpontok, illetve az olyan kis létesítmények felépítésével és felszereltségével kapcsolatos minimális követelmények tekintetében, melyek a helyi piaci elosztást biztosítják, és az ellátásuk tekintetében különleges korlátozásoknak alávetett területen helyezkednek el; az említett javaslatokról a Tanács a Szerződés 43. cikkben meghatározott szavazási eljárásnak megfelelően eljárva, 1992. december 31. előtt határoz.

Ezen irányelv rendelkezéseit a Tanács a Bizottság javaslata alapján 1998. január 1-je előtt a szerzett tapasztalatok fényében felülvizsgálja.

15. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1993. január 1-je előtt megfeleljenek. Erről tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1991. július 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. Bukman

[1] HL C 84., 1990.4.2., 29. o.

[2] HL C 183., 1991.7.15.

[3] HL C 332., 1990.12.31., 1. o.

[4] HL L 282., 1989.10.2., 1. o.

[5] HL L 379., 1981.12.31., 1. o.

[6] HL L 281., 1979.11.10., 47. o.

[7] HL L 373., 1990.12.31., 1. o.

[8] HL L 395., 1989.12.31., 13. o.

[9] HL L 42., 1991.1.16., 27. o.

[10] HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

[11] HL L 268., 1991.9.24., 15. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. FEJEZET

A TENYÉSZTÉSI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1. A tenyésztési területek elhelyezkedését és határait az illetékes hatóságnak kell rögzítenie oly módon, hogy meghatározza azokat a területeket, amelyekről élő kéthéjú kagylókat lehet:

a) begyűjteni közvetlen emberi fogyasztás céljából. Az ezekről a területekről származó élő kéthéjú kagylóknak meg kell felelniük az ezen irányelv V. fejezetében megállapított követelményeknek;

b) begyűjteni, de amelyeket csak egy tisztítóközpontban történő kezelést, illetve átmosást követően lehet emberi fogyasztás céljából forgalomba hozni. Az ezekről a területekről származó élő kéthéjú kagylók nem haladhatják meg az öt kémcsöves, három hígításos MPN-vizsgálat alábbi határértékeit: 6000 fekáliás coliform 100 g húsra vonatkoztatva, vagy 4600 E. coli 100 g húsra vonatkoztatva, a minták 90 %-ában.

A tisztítást vagy az átmosást követően az e melléklet V. fejezetében megállapított összes követelménynek teljesülnie kell;

c) begyűjteni, de amelyeket csak tisztítással összekötött, vagy anélküli hosszú ideig (minimum két hónap) tartó átmosás után, vagy az a) pontban megállapított követelményeknek való megfelelés érdekében, az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározott időtartamú intenzív tisztítást követően lehet forgalomba hozni. Az ezekről a területekről származó élő kéthéjú kagylók nem haladhatják meg az öt kémcsöves, három hígításos MPN-vizsgálat alábbi határértékét: 60000 fekáliás coliform 100 g húsra vonatkoztatva.

2. A tenyésztési területek határvonalának bármilyen változását, illetve azok ideiglenes, vagy végleges bezárását az illetékes hatóság azonnal közli mindazokkal, akiket ezen irányelv érint, különösen a tenyésztőkkel, illetve a tisztító- és feladóközpontok üzemeltetőivel.

II. FEJEZET

A TÉTELEK BETAKARÍTÁSÁRA, ILLETVE FELADÓ- VAGY TISZTÍTÓKÖZPONTBA, ÁTMOSÓ TERÜLETRE, VAGY FELDOLGOZÓ ÜZEMBE SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A betakarítási módszer nem okozhat jelentős sérülést az élő kéthéjú kagylók héjában vagy szöveteiben.

2. Az élő kéthéjú kagylókat betakarítás után megfelelően óvni kell az összetöréstől, dörzsölődéstől és rázkódástól, és nem szabad szélsőségesen meleg, illetve hideg hőmérsékletnek kitenni.

3. Az élő kéthéjú kagylók betakarítási, szállítási, rakodási és kezelési módszerei nem eredményezhetik a termék további szennyeződését, sem a termék minőségének jelentős romlását, sem bármilyen változást, amely jelentős mértékben befolyásolja azok tisztíthatóságát, feldolgozhatóságát vagy átmoshatóságát.

4. Az élő kéthéjú kagylókat tilos olyan vízbe visszahelyezni, amely további szennyeződést okozhat a betakarítás és a kirakodás közti időszakban.

5. Az élő kéthéjú kagylók szállítására használt szállítóeszközöket olyan feltételek mellett kell használni, melyek megvédik a kagylókat a további szennyeződésektől és a héjuk összetörésétől. A szállítóeszközöknek lehetővé kell tenniük a megfelelő vízelvezetést és tisztítást.

Az élő kéthéjú kagylók nagy távolságokra, feladóközpontba, tisztítóközpontba, átmosási területre, vagy feldolgozó üzembe történő ömlesztett szállítása esetén a szállítóeszközöket úgy kell felszerelni, hogy a lehető legjobb túlélési körülményeket biztosítsák, és különösen meg kell felelniük az e melléklet IX. fejezetének 2. szakaszában megállapított követelményeknek.

6. Az élő kéthéjú kagylótételeknek a tenyésztési területről a feladóközpontba, tisztítóközpontba, átmosó területre vagy feldolgozó üzembe történő szállítása közbeni azonosítására szolgáló nyilvántartási okmányt a begyűjtő kérésére az illetékes hatóság állítja ki. Minden egyes tétel esetében a begyűjtőnek olvashatóan és kitörölhetetlenül kell kitöltenie a nyilvántartási okmány vonatkozó részeit, amelynek tartalmaznia kell az alábbi információkat:

- a begyűjtő személyazonossága és aláírása,

- a betakarítás időpontja,

- a tenyésztési terület elhelyezkedésének lehető legrészletesebb megjelölése,

- a kagylófajok és a mennyiség lehető legrészletesebb megjelölése,

- az engedély száma és a rendeltetési hely, ahol a kéthéjú kagylókat csomagolják, átmossák, tisztítják, vagy feldolgozzák.

A nyilvántartási okmányokat állandó jelleggel és folytatólagosan kell számozni. Az illetékes hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie a nyilvántartási okmányok számairól, az élő kéthéjú kagylókat begyűjtő személyek, valamint azok nevével együtt, akik részére a dokumentumokat kiállították.

Az élő kéthéjú kagylók minden egyes tételéhez tartozó nyilvántartási okmányokat, a tétel feladóközpontba, tisztítóközpontba, átmosó területre vagy feldolgozó üzembe történő szállításakor keletbélyegzővel kell ellátni, és azokat a központok, területek vagy létesítmények üzemeltetőinek legalább 60 napig meg kell őrizniük.

Azonban, amennyiben a betakarítást is a rendeltetési hely szerinti feladóközpont, tisztítóközpont, átmosó terület vagy feldolgozó üzem személyzete végzi, a nyilvántartási okmány egy, az illetékes hatóság által kibocsátott állandó szállítási engedéllyel helyettesíthető.

7. Ha egy tenyésztési, vagy átmosó területet ideiglenesen bezárnak, az illetékes hatóságnak be kell szüntetnie e területek részére a nyilvántartási okmányok kibocsátását, és haladéktalanul fel kell függesztenie a már kibocsátott összes nyilvántartási okmány érvényességét.

III. FEJEZET

AZ ÉLŐ KÉTHÉJÚ KAGYLÓK ÁTMOSÁSÁNAK FELTÉTELEI

Az alábbi feltételeknek kell eleget tenni:

1. az élő kéthéjú kagylókat e melléklet II. fejezetének követelményeivel összhangban kell begyűjteni és szállítani;

2. az átmosásra szánt, élő kéthéjú kagylók kezelési módszereinek lehetővé kell tenniük a szűrve táplálkozás újrakezdését a természetes vizekbe történő visszahelyezést követően;

3. az élő kéthéjú kagylókat tilos olyan sűrűségben átmosni, amely nem teszi lehetővé a tisztításukat;

4. az élő kéthéjú kagylókat megfelelő időtartamra kell az átmosó területen tengervízbe helyezni, amely időtartamnak meg kell haladnia a fekáliás baktériumok szintjeinek az ezen irányelv által megengedett szintre történő csökkenéséhez szükséges időtartamot, figyelembe véve azt a tényt, hogy e melléklet V. fejezete követelményeinek eleget kell tenni;

5. a hatékony átmosáshoz szükséges minimális vízhőmérsékletet – szükség esetén – minden egyes élő kéthéjú kagyló fajra és engedélyezett átmosó területre vonatkozóan az illetékes hatóságnak kell meghatároznia és közzétennie;

6. az élő kéthéjú kagylók átmosó területeit az illetékes hatóságnak kell engedélyeznie. A területek határait világosan kell jelezni, bójákkal, cölöpökkel vagy egyéb rögzített eszközökkel; az egyes átmosó területek, valamint az átmosó területek és a tenyésztési területek között legalább 300 méter távolságnak kell lennie;

7. a átmosó területeken belüli egyes részeket jól el kell különíteni egymástól a tételek keveredésének megelőzése érdekében; az "egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés" rendszerét kell alkalmazni, azaz addig nem szabad új tételt bevinni, amíg az előző tételt teljes egészében el nem távolították;

8. az illetékes hatóság általi ellenőrzés céljára az átmosó területek üzemeltetőinek állandó nyilvántartást kell vezetniük az élő kéthéjú kagylók származásáról, az átmosás időtartamairól, az átmosó területekről, valamint a tétel későbbi, átmosást követő rendeltetési helyéről;

9. az átmosó területről történő betakarítást követően a tételeket az átmosó területről az engedélyezett feladóközpontba, tisztítóközpontba vagy feldolgozó üzembe történő szállítás során az e melléklet II. fejezetének 6. szakaszában említett nyilvántartási okmánynak kell kísérnie, kivéve azokat az eseteket, amikor ugyanaz a személyzet üzemelteti mind az átmosó területet, mind a feladóközpontot, tisztítóközpontot vagy feldolgozó üzemet.

IV. FEJEZET

A FELADÓ- VAGY TISZTÍTÓKÖZPONTOK ENGEDÉLYEZÉSI FELTÉTELEI

A helyiségekre és a felszerelésre vonatkozó általános feltételek

A központok nem helyezkedhetnek el olyan területen, amely közel fekszik káros szagokhoz, füsthöz, porhoz és egyéb szennyező anyagokhoz. A terület nem lehet kitéve a szokványos árnak, vagy a környező területek lefolyásai miatti áradásnak.

A központoknak rendelkezniük kell legalább:

1. a helyiségekben, melyekben élő kéthéjú kagylókat kezelnek vagy raktároznak:

a) ép állagú épületekkel, illetve létesítményekkel, amelyek mind tervezési, mind fenntartási szempontból megfelelnek az élő kéthéjú kagylók bármilyen szemét, piszkos víz, füst, piszok, vagy rágcsálók, vagy egyéb állatok jelenléte által okozott szennyeződésének megelőzése céljának;

b) könnyen tisztán tartható, a vízelvezetést lehetővé tévő padozattal;

c) megfelelő munkaterülettel, amely lehetővé teszi az összes művelet megfelelő elvégzését;

d) tartós, könnyen tisztítható falakkal;

e) megfelelő természetes vagy mesterséges világítással;

2. megfelelő számú öltözővel, mosdókagylóval és vécével; elégséges számú mosdókagylónak kell lennie a vécék közelében;

3. az eszközök, konténerek és felszerelések tisztítására szolgáló megfelelő felszereléssel;

4. az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1980. július 15-i 80/778/EGK tanácsi irányelv12, értelmében ivóvíznek minősülő víz szolgáltatására, és adott esetben tárolására, vagy tiszta tengervíz szolgáltatására szolgáló berendezésekkel. [1]

A nem ivóvizet szolgáltató rendszerek is engedélyezhetők. Az ilyen víz nem kerülhet közvetlen kapcsolatba az élő kéthéjú kagylókkal, és nem használható az élő kéthéjú kagylókkal kapcsolatba kerülő konténerek, üzemek vagy felszerelések tisztítására vagy fertőtlenítésére. A nem ivóvizet szállító csöveket és kifolyókat világosan meg kell különböztetni az ivóvizet szállítóktól;

5. azoknak a felszereléseknek és eszközöknek, illetve ezek felszínének, amelyek az élő kéthéjú kagylókkal kapcsolatba kerülnek, könnyen mosható és ismételten tisztítható, korrózióálló anyagból kell készülniük.

II. Általános higiéniai követelmények

Meg kell követelni a személyzet, a helyiségek, a felszerelés és a munkakörülmények magas fokú tisztaságát és higiénéjét:

1. az élő kéthéjú kagylókat kezelő, vagy azokat feldolgozó személyzetnek tiszta munkaruházatot, és adott esetben, az elvégzendő munkához megfelelő kesztyűt kell viselnie;

2. a személyzetnek tartózkodnia kell az olyan magatartástól – mint például a köpködés –, mely előidézheti az élő kéthéjú kagylók szennyeződését; minden személyt, aki olyan betegségben szenved, amit az élő kéthéjú kagylók terjeszthetnek, felépüléséig ideiglenesen el kell tiltani ezeknek a termékeknek a kezelésétől, vagy a velük való munkától;

3. minden rágcsálót, rovart vagy egyéb kártékony állatot el kell pusztítani, és meg kell előzni a további élősdifertőzést. Háziállatok nem juthatnak be a létesítmények területére;

4. az élő kéthéjú kagylók kezelésére használt helyiségeket, felszereléseket és eszközöket tisztán és jó műszaki állapotban kell tartani; a felszereléseket és eszközöket a napi munka végeztével és mindig, amikor szükséges alaposan meg kell tisztítani;

5. a helyiségeket, felszereléseket és eszközöket tilos az élő kéthéjú kagylók kezelésén kívül egyéb célokra használni az illetékes hatóság engedélye nélkül;

6. a hulladékot elkülönített területen, higiénikusan kell tárolni, illetve adott esetben, az erre a célra alkalmas fedett konténerekben. A hulladékot megfelelő időközönként el kell távolítani a létesítmény környékéről;

7. a késztermékeket fedve kell tárolni, és távol kell tartani az olyan területektől, ahol az élő kéthéjú kagylókon kívüli egyéb állatokat, mint például rákféléket kezelnek.

III. A tisztítóközpontokra vonatkozó követelmények

Az I. és II. szakasz követelményein kívül az alábbi feltételeknek kell eleget tenni:

1. a tisztítótartályok és minden víztároló konténer falainak és padozatának sima, kemény és a vizet át nem eresztő felszínnel kell rendelkezniük, amelyek súrolással vagy nagynyomású vízzel könnyen tisztíthatók; a tisztító tartályok aljzatának elégséges mértékben lejtősnek és a munkamennyiségnek megfelelő vízelvezetéssel ellátottnak kell lennie;

2. a tisztítást megelőzően az élő kéthéjú kagylókat nagynyomású, tiszta tengervízzel, vagy ivóvízzel az iszaptól tisztára kell mosni. A kezdeti mosást a tisztító tartályokban is el lehet végezni a tisztítás megkezdése előtt, a vízelvezető csöveknek a teljes kezdeti lemosás alatti nyitva tartása mellett; a kezdeti lemosást követően elegendő időt kell hagyni a rendszer tisztára öblítésére, a tisztítási folyamat megkezdése előtt;

3. a tisztító tartályokban óránként és a kezelt élő kéthéjú kagylók tonnáiként elegendő tengervíz-beáramlást kell biztosítani;

4. az élő kéthéjú kagylókat tiszta, vagy kezeléssel tisztított tengervízzel kell tisztítani; a tengervíz befolyási pontja és a szennyvíz kivezetők közötti távolság elégséges kell, hogy legyen a szennyeződés elkerüléséhez; ha a tengervíz kezelésére van szükség, a folyamatot, hatékonyságának ellenőrzése után, az illetékes hatóság engedélyezi; a tengervíz – annak fő kémiai alkotóelemeiből történő – előállításához használt ivóvíznek meg kell felelnie a 80/778/EGK irányelvben megállapított követelményeknek;

5. a tisztítórendszer működésének lehetővé kell tennie az élő kéthéjú kagylók számára, hogy gyorsan újrakezdjék szűrőtevékenységüket, eltávolítsák a szennyvíz okozta szennyeződést, ne szennyeződjenek újra, és hogy képesek legyenek a tisztítást követően megfelelő állapotban életben maradni ahhoz, hogy a forgalomba hozatalukat megelőzően csomagolják, raktározzák és szállítsák azokat;

6. a tisztítandó élő kéthéjú kagylók mennyisége nem haladhatja meg a tisztítóközpont kapacitását; az élő kéthéjú kagylókat folyamatosan kell tisztítani, annyi ideig, amely elegendő az e melléklet V. fejezetében megállapított mikrobiológiai követelmények teljesítéséhez. Ez az időszak abban a pillanatban kezdődik, amikor az élő kéthéjú kagylókat a tisztítótartályokban megfelelően beborítják vízzel, és addig a pillanatig tart, amikor eltávolítják azokat onnan.

A tisztítóközpontnak figyelembe kell vennie a nyersanyagokra vonatkozó adatokat (a kéthéjú kagylók fajtája, származási területe, mikroba tartalma stb.), abban az esetben, ha a tisztítás időtartamának kiterjesztésére van szükség annak érdekében, hogy az élő kéthéjú kagylók megfeleljenek e melléklet V. fejezete bakteriológiai követelményeinek;

7. ha egy tisztítótartály több tétel élő kéthéjú kagylót tartalmaz, azoknak azonos fajhoz kell tartozniuk, és ugyanarról a tenyésztési területről kell származniuk, vagy különböző területekről, amelyek ugyanolyan egészségügyi állapottal rendelkeznek. A kezelés hosszát, a leghosszabb tisztítást igénylő tétel idejéhez kell igazítani;

8. az élő kéthéjú kagylókat a tisztítórendszerekben tartó konténereknek olyan szerkezetűeknek kell lenniük, amelyeken a tengervíz átáramolhat; az élő kéthéjú kagylók rétegeinek mélysége nem gátolhatja a kagylók kinyílását a tisztítás során;

9. tilos bármilyen rákfélét, halat vagy egyéb tengeri fajt abban a tisztítótartályban tartani, amelyben élő kéthéjú kagylókat tisztítanak;

10. a tisztítás végeztével az élő kéthéjú kagylók héját ivóvízzel, vagy tiszta tengervízzel alaposan le kell mosni; ez szükség esetén történhet a tisztító tartályban is; a mosóvizet tilos újra felhasználni;

11. a tisztítóközpontoknak saját laboratóriummal kell rendelkezniük, vagy a megfelelő vizsgálatokat, egy, a tisztítás hatékonyságának mikrobiológiai elemzéssel történő ellenőrzéséhez szükséges felszerelésekkel rendelkező laboratóriummal kell elvégeztetniük. A központokon kívüli laboratóriumokat az illetékes hatóságnak el kell ismernie;

12. a tisztítóközpontoknak rendszeresen rögzíteniük kell az alábbi adatokat:

- a tisztítótartályokba belépő tisztítórendszer-víz mikrobiológiai vizsgálatainak eredményei,

- a tisztítatlan, élő kéthéjú kagylók mikrobiológiai vizsgálatainak eredményei,

- a tisztított, élő kéthéjú kagylók mikrobiológiai vizsgálatainak eredményei,

- a tisztítóközpontba szállított élő kéthéjú kagylók érkezési dátumai, mennyiségei, valamint a hozzájuk tartozó nyilvántartási okmány számai,

- a tisztítórendszerek feltöltésének és kiürítésének időpontjai (tisztítási idők),

- a megtisztított szállítmányok feladásának részletei.

Ezeknek a feljegyzéseknek teljesnek, pontosnak és olvashatónak kell lenniük, továbbá állandó főkönyvben kell azokat vezetni, amelyet az illetékes hatóságnak ellenőrzés céljából rendelkezésre kell bocsátani;

13. a tisztítóközpontok az élő kéthéjú kagylóknak kizárólag olyan tételeit fogadhatják, amelyeket az e melléklet II. fejezetében említett nyilvántartási okmány kísér;

Az élő kéthéjú kagylók tételeit feladóközpontokba küldő tisztítóközpontoknak csatolniuk kell az e melléklet II. fejezetének 6. szakaszában említett nyilvántartási okmányt.

14. minden élő kéthéjú kagylókat tartalmazó csomagot el kell látni címkével, ami igazolja, hogy minden puhatestűt megtisztítottak.

IV. A feladóközpontokra vonatkozó követelmények

1. Az I. és II. szakasz követelményein kívül az alábbi feltételeknek kell eleget tenni:

a) a feljavítás nem okozhatja a termék semmiféle szennyeződését; a feljavító létesítményeket az illetékes hatóságok által elismert eljárásokkal összhangban kell használni, különös tekintettel az ezekben a létesítményekben használt tengervíz bakteriológiai és kémiai minőségére;

b) a feljavító létesítmények felszerelései és konténerei nem képezhetnek szennyeződés-forrást;

c) az élő kéthéjú kagylók méretének megállapítására szolgáló eljárások nem eredményezhetik a termék további szennyeződését, vagy bármilyen változását, amely befolyásolja a termék csomagolást követő szállíthatóságát és tárolhatóságát;

d) az élő kéthéjú kagylók minden mosását vagy tisztítását nagynyomású, tiszta tengervízzel, vagy ivóvízzel kell végezni; a tisztítóvizet tilos újra felhasználni;

2. A feladóközpontok az élő kéthéjú kagylóknak kizárólag olyan tételeit fogadhatják, amelyeket az e melléklet II. fejezetének 6. szakaszában említett nyilvántartási okmány kísér, és amelyek jóváhagyott tenyésztési területről, átmosó területről, vagy tisztítóközpontból származnak;

3. A feladóközpontoknak saját laboratóriummal kell rendelkezniük, vagy a megfelelő vizsgálatokat, egy, többek között a puhatestűek e melléklet V. fejezete mikrobiológiai követelményeinek való megfelelése ellenőrzéséhez szükséges felszerelésekkel rendelkező laboratóriummal kell elvégeztetniük. A központokon kívüli laboratóriumokat az illetékes hatóságnak el kell ismernie.

Mindazonáltal ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni azokra a feladóközpontokra, amelyek a puhatestűeket kizárólag és közvetlenül olyan tisztítóközpontból kapják, ahol tisztítás után megvizsgálták azokat;

4. A feladóközpontoknak az alábbi adatokat kell nyilvántartaniuk az illetékes hatóság számára:

- az engedélyezett tenyésztési területről, vagy átmosó területről származó élő kéthéjú kagylók mikrobiológiai vizsgálatainak eredményei,

- a feladóközpontba szállított élő kéthéjú kagylók érkezési dátumai, mennyiségei, valamint a hozzájuk tartozó nyilvántartási okmány számai,

- a feladás részletei.

Ezeket az adatokat időrendben rendszerezve meg kell őrizni az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig, de legalább három hónapig;

5. A hajók fedélzetén lévő feladóközpontoknak meg kell felelniük az 1. pont b), c) és d) alpontjában, valamint a 3. és 4. pontban megállapított feltételeknek. Az I. és II. pontban megállapított feltételeket megfelelően alkalmazni kell az ilyen feladóközpontokra, azonban különös feltételek is megállapíthatók az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.

V. FEJEZET

AZ ÉLŐ KÉTHÉJÚ KAGYLÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az azonnali emberi fogyasztásra szánt élő kéthéjú kagylóknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

1. Rendelkeznek a frissességre és az életképességre utaló vizuális jegyekkel, például nem szennyezett héj, kopogtatásra adott megfelelő reakció, normális mennyiségű intravalvuláris folyadék.

2. Kevesebb, mint 300 fekáliás coliformot vagy 230-nál kevesebb E. colit tartalmaznak 100 g puhatestű-húsra és intravalvuláris folyadékra vonatkoztatva, az öt kémcsöves, három hígításos MPN-vizsgálat, vagy bármilyen egyéb, ugyanilyen pontosságú bakteriológiai eljárás alapján.

3. 25 g puhatestű-hús nem tartalmaz szalmonellát.

4. Nem tartalmaznak toxikus vagy káros összetevőket, sem a természetben előfordulókat, sem pedig környezetbe bejuttatottakat – mint például a 79/923/EGK irányelv mellékletében felsoroltak – olyan mennyiségben, hogy a számított bevitel meghaladja a megengedett napi bevitelt (PDI), vagy hogy az károsan befolyásolja a puhatestűek ízét.

Az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság meghatározza a kémiai követelmények ellenőrzését szolgáló vizsgálati módszereket és az alkalmazandó határértékeket.

5. A radioaktív izotóptartalom felső határai nem haladhatják meg a Közösség által meghatározott, élelmiszerekre vonatkozó határértékeket.

6. A puhatestűek ehető részeinek (az egész testnek, vagy bármilyen, külön fogyasztható résznek) teljes, bénulásos kagylóméreg-tartalma (PSP) nem haladja meg a 80 mikrogrammot 100 g puhatestű-húsra vonatkoztatva, a – szükség esetén egy, a Saxitoxint kimutató kémiai módszerrel társított – biológiai vizsgálati módszer, vagy bármilyen egyéb, az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elismert módszer alapján.

Ha az eredmények megkérdőjelezhetők, a biológiai módszert kell referencia-módszernek tekinteni.

7. A szokásos biológiai vizsgálati módszerek nem mutatnak pozitív eredményt hasmenéses kagylóméreg (DSP) jelenlétére a puhatestűek ehető részeiben (az egész testben, vagy bármilyen, külön fogyasztható részben).

8. Rutin vírusvizsgálati eljárások és virológiai követelmények hiányában az egészségügyi ellenőrzéseket fekáliás baktériumszámra kell alapozni.

Az e fejezet követelményeinek teljesítését ellenőrző vizsgálatokat a tudományosan elismert, kipróbált módszerekkel összhangban kell elvégezni.

Ezen irányelv egységes alkalmazása érdekében a mintavételi terveket, illetve e fejezet követelményei teljesítésének ellenőrzése céljából alkalmazott módszereket és elemzési tűréshatárokat az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

A fekáliás indikátor-baktériumok hatékonyságát, illetve azok mennyiségi határértékeit, továbbá az e fejezetben meghatározott egyéb paramétereket állandó felülvizsgálatnak kell alávetni, és amennyiben tudományos bizonyíték igazolja annak szükségességét, ezen irányelv 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően módosítani kell.

Ha tudományos bizonyíték indokolja egyéb egészségügyi ellenőrzések bevezetését, vagy e fejezet paramétereinek módosítását a közegészség védelme érdekében, ezeket az intézkedéseket a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

VI. FEJEZET

A TERMELÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉSE ÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE

Az illetékes hatóságnak létre kell hoznia egy közegészségügyi ellenőrző rendszert az ezen irányelvben meghatározott követelmények betartásának ellenőrzésére. Ez az ellenőrző rendszer magában foglalja:

1. az élő kéthéjú kagylók átmosó és tenyésztési területeinek időszakos megfigyelését, annak érdekében, hogy:

a) elkerüljenek minden, az élő kéthéjú kagylók származásával és rendeltetési helyével kapcsolatos jogellenes gyakorlatot;

b) ellenőrizzék az élő kéthéjú kagylók mikrobiológiai minőségét, a tenyésztési és átmosó területek vonatkozásában;

c) ellenőrizzék toxintermelő plankton esetleges jelenlétét a tenyésztés és átmosás céljából használt vizekben, valamint a biotoxinok jelenlétét az élő kéthéjú kagylókban;

d) ellenőrizzék a vegyi szennyező anyagok esetleges jelenlétét, amelyek megengedett legmagasabb szintjét az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően 1992. december 31-ig rögzíteni kell.

A c) és d) pont alkalmazásában az illetékes hatóságoknak mintavételi terveket kell kidolgozniuk az említett anyagok lehetséges jelenlétének rendszeres időközönkénti, vagy – szabálytalan betakarítási időszakok esetén – esetről esetre történő ellenőrzésére.

2. Az 1. pont szerinti mintavételi terveknek különösen figyelembe kell venniük:

a) a fekáliás szennyeződés valószínű eltéréseit az egyes tenyésztési és átmosó területek esetében;

b) a termelés lehetséges eltéréseit az átmosó területeken, tengeri biotoxinokat tartalmazó plankton jelenlétében. A mintavételt az alábbiak szerint kell elvégezni:

i. figyelemmel kísérés: időszakos mintavétel a toxintartalmú plankton összetétele változásainak, illetve földrajzi eloszlásának kimutatására. A puhatestű-húsban a toxinok felhalmozódására utaló információt intenzív mintavételnek kell követnie;

ii. intenzív mintavétel:

- a tenyésztés és halászat céljából használt vizekben jelenlévő plankton figyelemmel kísérése a mintavételi pontok számának, illetve a minták számának növelésével, valamint

- toxicitási vizsgálatok, az érintett területről származó, szennyeződésre legfogékonyabb puhatestűek felhasználásával.

Az érintett területről származó puhatestűek forgalomba hozatala addig nem engedélyezhető újra, amíg az újabb mintavétel nem ad kielégítő toxicitási vizsgálati eredményeket;

c) a puhatestűek lehetséges szennyeződését a tenyésztési és átmosó területen;

Amennyiben egy mintavételi terv eredménye azt mutatja, hogy az élő kéthéjú kagylók forgalomba hozatala az emberi egészségre nézve kockázatot jelenthet, az illetékes hatóság a normális állapot visszaállításáig az érintett puhatestűek tekintetében lezárja a tenyésztési területet.

3. Laboratóriumi vizsgálatokat az e melléklet V. fejezetében megállapított, késztermékre vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzésére. Létre kell hozni egy ellenőrző rendszert annak ellenőrzésére, hogy a tengeri biotoxinok szintje nem haladja meg a biztonsági határértékeket.

4. A létesítmények rendszeres időközönkénti felülvizsgálatát. E felülvizsgálatok különösen az alábbiak ellenőrzését foglalják magukban:

a) annak ellenőrzését, hogy a jóváhagyási feltételek továbbra is teljesülnek-e;

b) a helyiségek, berendezések, felszerelések tisztaságának és a személyzet higiéniájának ellenőrzését;

c) annak ellenőrzését, hogy az élő kéthéjú kagylókat megfelelően kezelték, és dolgozták fel;

d) a tisztító vagy feljavító rendszerek megfelelő alkalmazásának és működésének ellenőrzését;

e) e melléklet IV. fejezete III. szakaszának 12. pontjában említett főkönyvek ellenőrzését;

f) az állat-egészségügyi jelölések megfelelő használatának ellenőrzését.

Ezek az ellenőrzések magukban foglalhatják a laboratóriumi vizsgálatok céljára történő mintavételeket; e vizsgálatok eredményeiről értesítik a létesítményekért felelős személyeket.

5. Az élő kéthéjú kagylók szállítmányai tárolási és szállítási feltételeinek ellenőrzését.

VII. FEJEZET

CSOMAGOLÁS

1. Az élő kéthéjú kagylókat megfelelő higiénés feltételek mellett kell csomagolni.

A csomagoló anyag vagy konténer:

- nem károsíthatja az élő kéthéjú kagylók érzékszervi tulajdonságait,

- nem vihet át az emberi egészségre ártalmas anyagokat az élő kéthéjú kagylókra,

- elég erős kell, hogy legyen ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítson az élő kéthéjú kagylók számára.

2. Az osztrigákat a héj homorú oldalával lefelé kell csomagolni.

3. Az élő kéthéjú kagylók csomagolását le kell zárni, és annak lezárva kell maradnia a feladóközpontból a fogyasztóhoz vagy a kiskereskedőhöz történő szállításig.

VIII. FEJEZET

TARTÓSÍTÁS ÉS TÁROLÁS

1. Az élő kéthéjú kagylókat minden tárolóhelyiségben olyan hőmérsékleten kell tartani, amely nem befolyásolja negatívan minőségüket és életképességüket; a csomagolás nem érintkezhet a tárolóhelyiség padlójával, továbbá azt tiszta, emelt felületen kell elhelyezni.

2. Az élő kéthéjú kagylók csomagolást követően és azután, hogy elhagyták a feladóközpontot nem meríthetők újból vízbe, illetve nem permetezhetők vízzel, kivéve a feladóközpontban történő kiskereskedelmi eladás esetét.

IX. FEJEZET

A FELADÓKÖZPONTBÓL TÖRTÉNŐ ELSZÁLLÍTÁS

1. Az emberi fogyasztásra szánt élő kéthéjú kagylók szállítmányait lezárt csomagonkénti csomagolásban kell szállítani a feladóközpontból, amíg eladásra nem kínálják azokat a fogyasztóknak, vagy a kiskereskedőknek.

2. Az élő kéthéjú kagyló szállítmányok szállítására használt szállítóeszközöknek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkezniük:

a) belső falaiknak és minden egyéb részüknek, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az élő kéthéjú kagylókkal, korrózióálló anyagból kell készülniük; a falaknak simának és könnyen tisztíthatónak kell lenniük;

b) megfelelően felszereltnek kell lenniük ahhoz, hogy hatékony védelmet biztosítsanak az élő kéthéjú kagylóknak a hőmérsékleti szélsőségekkel, a piszokkal és porral történő szennyeződéssel, illetve a héj rázkódás és horzsolás okozta károsodásával szemben;

c) az élő kéthéjú kagylókat tilos olyan egyéb termékekkel együtt szállítani, amelyek beszennyezhetik azokat.

3. Az élő kéthéjú kagylókat zárt járművekben vagy konténerekben kell szállítani és értékesíteni, amelyek a terméket olyan hőmérsékleten tartják, ami nem befolyásolja negatívan annak minőségét és életképességét.

Az élő kéthéjú kagylókat tartalmazó csomagokat tilos úgy szállítani, hogy azok közvetlenül érintkeznek a jármű vagy a konténer padozatával; emelt felületeken, vagy egyéb érintkezést megakadályozó eszközön kell tartani azokat.

Ha jeget használnak az élő kéthéjú kagyló szállítmányok szállítása során, a jégnek ivóvízből vagy tiszta tengervízből kell készülnie.

X. FEJEZET

A SZÁLLÍTMÁNYOK JELÖLÉSE

1. Az élő kéthéjú kagylók szállítmányainak minden egyes csomagját el kell látni állat-egészségügyi jelöléssel annak érdekében, hogy az eredeti feladóközpont a szállítás és értékesítés során a kiskereskedelmi eladásig mindenkor azonosítható legyen. A 79/112/EGK irányelv sérelme nélkül a jelölésnek tartalmaznia kell az alábbi információkat:

- a feladó ország neve,

- a kéthéjú kagyló faj neve (köznyelvi és tudományos név),

- a feladóközpont megjelölése az illetékes hatóság által kibocsátott engedélyszámmal,

- a csomagolás időpontja, mely tartalmazza legalább a hónapot és a napot.

A 79/112/EGK irányelvtől eltérve a minőségmegőrzési idő az alábbi bejegyzéssel helyettesíthető: "ezeknek az állatoknak élőknek kell lenniük eladáskor".

2. Az állat-egészségügyi jelölés a csomagolóanyagra nyomtatható, elhelyezhető külön címkén, amit aztán a csomagolóanyaghoz rögzítenek, illetve a csomagoláson belülre is helyezhető. A jelölés sodrott zsineggel vagy fémkapoccsal is rögzíthető; öntapadó állat-egészségügyi jelölések nem használhatók, kivéve ha azok nem eltávolíthatók. Az állat-egészségügyi jelölések minden típusának egyszer használatosnak kell lenniük, és nem helyezhetők át.

3. Az állat-egészségügyi jelölésnek tartósnak és vízhatlannak, a feltüntetett információnak pedig olvashatónak, letörölhetetlennek és könnyen kibetűzhetőnek kell lennie.

4. Az élő kéthéjú kagylók azon szállítmányaihoz csatolt állat-egészségügyi jelöléseket, amelyeket nem csomagoltak egyedi, fogyasztói-kiszerelésű csomagokba, a kiskereskedőnek a szállítmány tartalmának megbontását követő legalább 60 napig meg kell őriznie.

[1] HL L 229., 1980.8.30., 11. o. A legutóbb az 1985. évi csatlakozási okmánnyal (HL L 302., 1985.11.15., 218. o.) módosított irányelv.

--------------------------------------------------